60. évfolyam

Abstracts      397

TANULMÁNYOK

TÓTH Máté: A kulturális örökség digitalizálása az Európai Unióban az ENUMERATE projekt eredményeinek tükrében      401
AMBERG Eszter: Az árva művek szabad felhasználása a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakban      418
VARGA Tímea: A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei. (1. rész.) A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás      426

MŰHELY

NAGY Gyula: Hírlapok digitalizálása és szolgáltatása a világban és Magyarországon. A Délmagyarország című napilap digitalizálása és szolgáltatása      439
BÉRES Judit – SÓRON Ildikó – TEGZES Tünde – ZSIDAI Borbála: Hátrányos helyzetű középiskolások biblioterápiája      459
EGY TÉMA – KÉT VÉLEMÉNY
FODOR János: E-olvasás a tagadás tükrében. Egy bölcsészkari vita tanulságai      481
NÉMETH Márton: E-könyvekről sokszemközt Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szakmai napja      486

MÚLTUNKBÓL

POGÁNY György: A Könyvtári Figyelő hatvan évfolyama 2. rész (1969–2014)      493
HAY Diana: Kovács Máté akadémiai könyvtári tevékenysége      514

KITEKINTÉS

HEGYKÖZI Ilona: Hol tart ma a webarchiválás? Szakirodalmi áttekintés      527

KÖNYVSZEMLE

A nemzeti szocializmus és a fasizmus könyvtárügyéről: újabb elemzések
BABENDREIER, Jürgen: Nationalsozialismus und bibliothe­karische Erinnerungskultur (Wiesbaden, Harrassowitz, 2013.) ; Das deutsche und italienische Bibliothekswesen im Nazionalsozialismus und Faschismus. Versuch einer vegleichenden Bilanz. Hrsg. Klaus Kempf und Sven Kuttner (Wiesbaden, Harrassowitz, 2013.) (Ism.: Sonnevend Péter)     535
Az információtudomány kézikönyve
STOCK, Wolfgang G. – STOCK, Mechtild: Handbook of information science. Berlin, de Gruyter Saur, 2013. (Ism.: Dudás Anikó)    539
(Legyen) Az olvasás mindenkié!
Kié az olvasás? : tanulmányok az olvasóvá nevelésről.
Szerk. Gombos Péter. Budapest : M. Olvasástárs., 2014.
(Ism.: Pogányné Rózsa Gabriella)      543

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ (REFERÁTUMOK) -e*

Tanulmányok

A kulturális örökség digitalizálása az Európai Unióban az ENUMERATE projekt eredményeinek tükrében
TÓTH Máté

2014 tavaszán zárult az Európai Bizottság által finanszírozott ENUMERATE projekt, mely azért jött létre, hogy megbízható és összehasonlítható statisztikai adatokat gyűjtsön az európai országok digitalizálási és digitális megőrzési tevékenységéről. A projekt három éve alatt két kvantitatív és egy kvalitatív felmérés készült a kulturális örökség digitalizálásáért felelős európai közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, galériák, filmintézetek, irattárak, műemlékvédelmi hivatalok) körében.

A kvantitatív felmérésre a projekt elején és a záró évében került sor. Az eredmények azt mutatták, hogy az intézmények döntő többségében, 83%-ában folynak digitalizálási munkák; digitalizálnak valamennyi nemzeti könyvtárban, a felsőoktatási könyvtárak 81%-ában és a közkönyvtárak 75%-ában. Lemaradás a digitalizált dokumentumok mennyiségében mutatkozott. A kulturális örökség, illetve annak dokumentumtípusok szerinti digitalizálásában a filmintézetek, múzeumok és levéltárak állnak a legjobban, legkevésbé pedig a könyvtárak. Digitalizálási stratégiával az intézményeknek mindössze 34%-a rendelkezik.

A tematikus vizsgálat három részkérdés (költségek, hozzáférés, gyűjteményméret) áttekintésére irányult. A digitalizálásra fordított összegek létszámra vetítve a könyvtárak és levéltárak estében a legalacsonyabbak.

A projekt az összehasonlítható statisztikai adatok mellett egyéb eredményeket is hozott: megindult az intézmények közötti párbeszéd, a kialakított kutatásmódszertan alapján lehetővé vált nemzetközi összehasonlító elemzések kidolgozása és megvalósulhat az azonos terminológia használata.
Tovább…

STUDIES

Digitization of cultural heritage in the European Union –
results of the ENUMERATE project

TÓTH Máté

The ENUMERATE project was completed in spring 2014. Funded by the European Commission, ENUMERATE aimed to collect reliable and comparable statistical data on the digitization and digital preservation activities in European countries. During the three years of the project two quantitative and a qualitative survey were conducted among European public collections in charge of the digitization of their cultural heritage (such as libraries, archives, museums, galleries, film institutions, archives, and conservation agencies of historic monuments).
The quantitative survey took place at the beginning and in the closing year of the project. Findings show that a vast majority of institutions, 83%, is engaged in digitization activities: all national libraries, 81% of academic libraries, and 75% of public libraries. In terms of the amount of digitized documents, however, a large backlog was discovered. Film institutes, museums, and archives were found the most advanced in digitizing cultural heritage and its documents by type, while libraries are lagging behind. Only 34% of the institutions have a digitization strategy.
The current study focuses on three issues (costs, access, and collection size). The amounts spent on digitization are the lowest in libraries and archives, in proportion to the number of employees.
The project has yielded other results in addition to comparable statistical data: a dialogue has started between these institutions. The joint research methodology will allow the elaboration of international comparative analyses and the use of a unified terminology.
Tovább…

Bevezetés
2014 márciusában zárult le az Európai Bizottság által finanszírozott három éven át tartó ENUMERATE projekt, amely azzal a céllal indult, hogy megbízható statisztikai adatokat gyűjtsön az európai országok digitalizálási és digitális megőrzési tevékenységeiről, valamint a kulturális örökség online elérhetővé tételéről.
Tovább…

2013 októberében módosult1 a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.). A módosítások többségének az volt a célja, hogy az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU (2012. október 25.) európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban Irányelv) átültesse a hazai szabályozásba. E módosítások 2014. október 29-étől hatályosak.
Jelen írás elsősorban az árva művek felhasználásának általános szabályaira és az ún. kedvezményezett intézmények2 részére biztosított új szabad felhasználási eset bemutatására fókuszál. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek szíves figyelmébe ajánlom Grad-Gyenge Anikó3, Legeza Dénes4 és Mezei Péter5 tanulmányait.
Tovább…

A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás

Bevezetô
Jogi információn legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási és jogkövetési tevékenységhez tartozó anyagokra, azaz (a) a jogszabályokra, (b) a jogszabályok megalkotására, (c) a társadalmi gyakorlatban való érvényre juttatására, azaz a joggyakorlatra, valamint (d) az elméleti, tudományos és gyakorlati célú jogirodalmi eredményekre, közleményekre vonatkozó adatot, tartalmi ismeretet értjük.1 A jogi információszolgáltatásnak, illetve a jogi szaktájékoztatásnak ennek megfelelően három nagyobb területét különböztetjük meg: (1) a tételes jogszabályanyagra, (2) jogalkalmazási gyakorlatra (bírósági határozatok) és (3) az elméletre, a jogi szakirodalomra vonatkozó információszolgáltatást. A dolgozat célja a jogi szaktájékoztatás hazai információs forrásainak és eszközeinek bemutatása a fenti három szakterület köré csoportosítva.*
Tovább…

A Délmagyarország címû napilap digitalizálása és szolgáltatása

Bevezetô

Két évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárában nagy fába vágtuk a fejszénket: elkezdtük az 1910-ben alapított Délmagyarország című napilap digitalizálását.1 A vállalkozásról több országos szakmai rendezvényen beszámoltunk2,3 már, és itt az ideje, hogy írásban is összefoglaljuk a lap digitalizálásával kapcsolatos legfontosabb eredményeket, tanulságokat és buktatókat.*
Tovább…

Hátrányos helyzetű középiskolások biblioterápiája

 

 

 

 

A háttér

Tanulmányunk három középiskola típus (szakiskola, szakközépiskola és gimnázium) hátrányos helyzetű tanulóinak tartott biblioterápiás foglalkozásaink tapasztalatait foglalja össze. Konkrét példákon keresztül mutatjuk be a középiskolásokkal végzett biblioterápiás munka kereteit, módszereit és sajátos kihívásait, az általános személyiségfejlesztést elősegítő olvasmányok kiválasztását, valamint a ráhangolódást segítő, önismeretet fejlesztő játékok, feladatok néhány lehetőségét.
Tovább…

E-olvasásról a tagadás tükrében

A következő két írás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete szervezésében 2014. október 15-én, az Országos Könyvtári Napok Okoskönyvtár tematikus nap keretében az e-könyvekről és az e-olvasásról tartott kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat foglalja össze. Fodor János a vita résztvevőjeként a megfogalmazható tanulságokra koncentrál, Németh Márton pedig a beszélgetés nézőjeként, hallgatójaként az elhangzott véleményeket ismerteti és kommentálja.

 

 

 

 

 

Egy bölcsészkari vita tanulságai

Tartalmas beszélgetéshez, de vitához sem árt a közös nézetek nyugtázása. Az alapértékek egyöntetű elfogadása ugyanakkor unalmassá is tehet egy beszélgetést, redundánssá az ugyanazt cifrázó megszólalások sorát. Valljuk be: várhatunk-e könyves, könyvtáros körökben radikálisan ellentétes nézeteket egy e-olvasással foglalkozó rendezvényen? Aligha.
Tovább…

E-könyvekről sokszemközt

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szakmai napja

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szakmai napján 2014. október 15-én szép számú nézőközönség tette tiszteletét a kari tanácsteremben. A délelőtt a szakmai kérdések megvitatásáé, a délután a kiadókkal való konzultációké, s az elektronikus könyvek világának felfedezéséé volt a különféle, kipróbálható e-könyv olvasók és táblagépek révén. Egy szerencsés nyertes a játékos feladatok megoldása után még egy e-könyv olvasó eszközzel is gazdagodott szponzori felajánlás révén.
Tovább…

A Könyvtári Figyelő hatvan évfolyama

2. rész (1969–2014)*

A Könyvtári Figyelő harmadik korszaka:
a szakmai innováció kiteljesítője
(1969–1990)

1969-ben kezdődött a harmadik korszak, a folyóirat hosszú történetének minden jel szerint legjelentősebb korszaka. 1968-tól a hazai gazdasági életben reformok kezdődtek „új gazdasági mechanizmus” néven. A gazdasági reformokat ugyan nem követték a politikai intézményrendszerben hasonló intézkedések, a szellemi életben azonban kétségtelen pezsgés kezdődött. A könyvtár- és információügy is megkísérelte a területen várhatóan bekövetkező változásokat számba venni, még 1967-ben a Figyelő is a kérdésnek szentelte a 3. szám több írását.
Tovább…

Bevezetés
Tanulmányomat elsősorban az Akadémiai Levéltárban található, eddig publikálatlan dokumentumok alapján készítettem. Természetesen felhasználtam néhány más, már eddig megjelent publikációt is, amely segített az akkori események megértésében, külön köszönetet szeretnék mondani ezért az Alapítvány elnökének, Tóth Gyulának, aki felhívta a figyelmemet ezekre az anyagokra, cikkekre.
Tovább…

Hol tart ma a webarchiválás?

Szakirodalmi áttekintés

Az utóbbi bő másfél évtizedben sok ország nemzeti könyvtárában vált a digitális kultúra megőrzése, a hálózati források archiválása a rendszeres feladatok egyikévé. Olyan webarchívumok jöttek létre – kísérleti jelleggel vagy állandósuló szolgáltatásként –, amelyek az internetes források kiválasztásával, gyűjtésével és megőrzésével foglalkoznak saját országuk webterét tekintve, esetenként a kötelespéldány-szolgáltatással is szoros összefüggésben. A webarchiválás – mint látni fogjuk – az egyes országokban mind volumenében, mind módszereiben igen sokféleképpen zajlik.
Tovább…

Das deutsche und italienische Bibliothekswesen im Nationalsozialismus
und Faschismus : Versuch einer vegleichenden Bilanz / hrsg. von Klaus Kempf und Sven Kuttner.– Wiesbaden : Harrassowitz V., 2013. – 246 S. (Beiträge zum Buch- und Bibliothekswesen. B. 57.)
ISBN 978-3-447-06951-5
ISSN 0408-8107

 A következőkben a Beiträge zum Buch- und Bibliothekswesen sorozat két újabb tanulmánykötetének ismertetése következik, néhány szerény – a továbbgondolás reményével írott – megjegyzés kíséretében. A téma – diktatúra és könyvtárügy – mellett a kiadó is összeköti az ismertetésre kiválasztott köteteket.1 A Harrassowitz Kiadó korábban sokat tett már a kérdés feldolgozása érdekében. Itt csupán a két kötetben megjelent Bibliotheken während des Nationalsozialismus. (Hrsg. von P. Vodosek, M. Komorowski. T. 1-2. 1989.) tanulmánykötetre szeretnénk utalni.


Tovább…

Az információtudomány kézikönyve

STOCK,
Wolfgang G. – STOCK, Mechtild
Handbook of information science / Wolfgang G. Stock,
Mechtild Stock ; transl. by Paul Becker. – Berlin ; Boston : de Gruyter Saur, 2013. – IX, 901 p. – (Reference)
ISBN 978-3-11-023499-2

Az eredetileg német nyelven írt, angolra fordított vaskos kézikönyv áttekinti az információtudomány főbb területeinek ismereteit, a kutatásokban és alkalmazásokban máig elért eredményeit. A szerzők teljes életműve ehhez az ágazathoz kötődik: Wolfgang G. Stock a Heinrich Heine Egyetem (Düsseldorf) Információtudomány és Nyelvtechnológia programjának tanszékvezető professzora, Mechtild Stock pedig a dokumentáció különböző ágazataiban (főként az indexelésben) szerzett tapasztalatokat, további kutatási területe az információs szolgáltatások, a tudásszervező rendszerek (tezaurusz) és az információ-hermeneutika.


Tovább…

(Legyen) Az olvasás mindenkié!

Kié az olvasás? : tanulmányok az olvasóvá nevelésről / [szerk. Gombos Péter] ; [kiad. Magyar Olvasástársaság ...]. ‒ Budapest : M. Olvasástárs., 2014. – 127 p. : ill. ; 21 cm
ISBN 978-963-08-8797-7

 

Az olvasással kapcsolatos szakirodalom egyidős a könyvtárakkal, még akkor is, ha a könyvtártudomány látókörébe csak a modern időkben került bele igazán e téma. Az összegyűjtött írásos emlékek mindig is megőrzésre és kisebb-nagyobb kör használatára, olvasásra rendeltettek. Mindazonáltal Tóth Gyula frappáns terminológiájával élve az írásbeliség és „olvasásbeliség” közel sem mindig voltak egymástól elválaszthatatlanul összetartozó fogalmak; nem minden írott forrás címzettje volt az ember, sokszor inkább az istenek számára készültek a textusok, de az írni és az olvasni tudás sem mindenkor volt egyazon személy sajátja. (Ahogyan sajnálatosan ma sem mondhatjuk azt, hogy mindenki, aki a betűvetést megtanulta, valóban író és/vagy olvasó ember lenne.) A történelem során a vonatkozó publikációk foglalkoztak – a teljesség igénye nélkül – az olvasás céljával, lelket nemesítő, nevelő hatásával, azzal, hogy ki és mit olvasson, illetve milyen tartalmak befogadásától tartózkodjék, valamint néha azzal, hogy (a túl sok) olvasás veszélyes. Az ifjúsági irodalmat tulajdonképpen a felvilágosodás teremtette meg, és tette az olvasást a felnövekvő generáció nevelésének egyre hangsúlyosabb részévé.
Tovább…

külföldi144_jav-1

Tartalom – 2014/3

Abstracts    257
TANULMÁNYOK

SKALICZKI Judit: A használóközpontúság megvalósításának kitüntetései: a Minősített Könyvtár cím és
a Könyvtári Minőségi Díj     263

RÁCZ Ágnes: A nemzeti könyvtári gyűjtés – állománygyarapítás problematikája
az Országos Széchényi Könyvtárban     272

KISS Eszter: Digitális gyarapítás az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában     285
HAJNAL WARD Judit – BEJARANO, William – DUDÁS Anikó:
Tudományos szelfi: szerzői profilok az interneten     290

HEGEDŰS Szabina: A kulturális tőke szerepe az olvasóvá nevelésben. Olvasásvizsgálat egy városi és egy falusi iskolában     e-305*

MŰHELY

VRAUKÓNÉ LUKÁCS Ilona: Ami egy konferenciáról kimaradt.  Kiegészítések az I. Magyarországi Biblioterápiai Konferenciához     305
ASZTALOS-VARGA Csilla: Kiszakadva a családból –  a gyermekotthonban élő gyermekek traumáinak enyhítése biblioterápiával     308
KOVÁCS Zsuzsanna: Irodalomterápia a börtönben     312
JÁVORKA Brigitta – TÓTH Máté: Válaszút előtt. Felmérés öt országos könyvtári szakfolyóiratról    317

MÚLTUNKBÓL

POGÁNY György: A Könyvtári Figyelő hatvan évfolyama 1. rész (1955–1968)     331
FARKAS Judit Antónia: Könyvművészet és bibliofilia a két világháború közötti kiállításokon     345

PERSZONÁLIA

VAJDA Erik (1930–2014) (Berke Barnabásné)     356
FÜGEDI Péternétől (1928–2014) búcsúzunk (Nagy Anikó)     361

KITEKINTÉS

OHLY, Heinz-Peter: A tudásszervezés előtt álló kihívások és a könyvtártudomány (Ford.: Koltay Tibor)     365
GROMOVA, Olga: A tájékoztatástól a képzésig – szakfolyóiratokra épített továbbképzés. Egy oroszországi projekt története és tanulságai (Ford.: Hegyközi Ilona)     374
LEWIS, David W.: A polcoktól az internetig: a gyűjteményi munka átalakulása, átalakítása a felsőoktatási könyvtárakban (Töm.: Koltay Tibor)     381

KÖNYVSZEMLE

Egy sokoldalú könyv az e-könyves kultúráról
KEREKES Pál – KISZL Péter – TAKÁCS Dániel:

E-könyvészet: a digitális könyvkultúra alapvonásai (Bp. ELTE BTK, 2013.)
(Ism.: Koltay Tibor)     387

Stratégiák a láthatatlan web használatához és tanításához…
DEVINE, Jane:
Going beyond Google again. Strategies for using and teaching the invisible web. (London, Facet, 2014.)
(Ism.: Koltay Tibor)     391

Az információs viselkedés – evolúciós ösztön. (Megkésett könyvkritika)
SPINK, Amanda: Information behaviour. An evolutionary instinct (Springer, 2010.) (Information Science and Knowledge Management, Vol. 16.)
(Ism.: Z. Karvalics László)     e-393*

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ (REFERÁTUMOK)     -e*

Rezümé – 2014/3

Tanulmányok

A használóközpontúság megvalósításának kitüntetései: a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj
SKALICZKI Judit

A 21. század könyvtárainak legfontosabb feladata, hogy a társadalom információs-kulturális ágazatának meghatározó részeként szolgálja a használókat, és működésével hozzájáruljon a társadalmi folyamatok, az emberi tevékenység fejlődéséhez és alakításához. Ezt a feladatot csak akkor teljesítheti, ha ismeri a társadalom, a könyvtárhasználók igényeit, és a megismert elvárásokat teljesíti. Ennek érdekében a könyvtárosoknak és a könyvtárvezetésnek alkalmazniuk kell a minőségmenedzsment szemléletét, módszereit és technikáját, melynek milyenségét önértékeléssel lehet mérni. Ezt alkalmazza többek között az EFQM (European Foundation for Quality Management) által kidolgozott modell (Common Assessment Framework, CAF) is, amely a 2010-ben Magyarországon kidolgozott Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszernek (KKÉK) is az alapja. Az EMMI 2013-ban olyan díjakat alapított, amelyek a KKÉK alapján a könyvtárak minőségi munkáját értékelik, melyeket (Minősített Könyvtár cím, Könyvtári Minőségi Díj) pályázat útján lehet elnyerni; jelenleg ezek a legmagasabb intézményi szakmai kitüntetések.
Tovább…

Abstracts – 3/2014

STUDIES

Awards for user-friendliness: the Certified Library title
and the Quality Prize for Libraries

SKALICZKI Judit

As a definitive part of the information society and the cultural sector in the 21st century, it is the most important task of libraries to serve users and to contribute to the development of social processes and human activities. This task can only be fulfilled if they are aware of the needs of society and of library users, and meet the relevant expectations. To this end, librarians and library managers have to apply the approach, methods and techniques of quality management, of which self-assessment is an integral part. In 2010, the Common Assessment Framework for Libraries (abbreviated in Hungarian as KKÉK) was developed in Hungary based on the Common Assessment Framework (CAF) model of the European Foundation for Quality Management. In 2013, the Ministry of Human Capacities founded two awards recognizing the quality work and user-friendliness of libraries, based on KKÉK. These awards (the Certified Library title and the Quality Prize for Libraries) are given upon submitting proposals, and are the two highest professional honours for libraries at the moment.
Tovább…

Jelenleg hazánkban a könyvtárak legmagasabb szakmai elismerése a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj.

A kitüntetéseket a kulturális területet irányító Emberi Erőforrás Minisztérium jogelődje alapította, és a miniszter adja át évente a Magyar Kultúra ünnepén. A jogszabályi meghatározás szerint: „[a miniszter] a könyvtárak és a könyvtári tevékenységet folytató szervezetek minősítési eljárása keretében a könyvtárhasználati jog érvényesülésének magas színvonalú szolgálata érdekében Minősített könyvtár cím, a minősített könyvtárak részére Könyvtári Minőségi Díj adományozását vezeti be.1
Tovább…

Fórum az OSZK helyzetérôl és jövôjérôl

Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai körében 2014 tavaszán megfogalmazódott egy olyan fórum, beszélgetéssorozat megszervezésének igénye, amely a nemzeti könyvtár helyzetével és jövőjével foglalkozik.

Az egyik szervező, Földesi Ferenc kézirattári osztályvezető így fogalmazta meg a beszélgetések tematikáját: „Hogy valamiképpen keretbe foglaljuk az elkövetkező egyes alkalmakat, a könyvtár mindnyájunk által ismert, de mindnyájunk által újragondolandó alapfeladatainak fonalán indulnánk el. Beszélgetni szándékozunk a gyűjtés problematikájáról, a megőrzés gondjairól, lehetőségeiről, a feltárás, feldolgozás követelményeiről, a szolgáltatás specifikumairól, a ház tudományos életének feladatköréről, és persze mindezekből leszűrve a következtetéseket, igyekeznünk kell megfogalmazni azokat az elvárásokat, amelyeket egy esetleges új könyvtárépülettel és -struktúrával kapcsolatban alapvetően fontosnak tartunk.”

Az első beszélgetésre május 12-én került sor, amelyen Káldos János mb. főigazgató tartott bevezető előadást, illetve fogalmazott meg izgalmas kérdéseket a nemzeti könyvtár jövőjéről, és ehhez sok munkatárs hozzátette a maga kérdését-felvetését.

A következő, május 26-án rendezett beszélgetés témája a gyűjtés problematikája volt, ugyancsak Földesi Ferenc megfogalmazásában: „A gyűjteményezés „filozófiája” és gyakorlata – Mit (nem) gyűjtünk? És miért (nem)? – Mit (ne) gyűjtsünk? És miért (ne)? – És mindezt hogyan (ne) tegyük?

A beszélgetésen Rácz Ágnes problémafelvető előadása és Kiss Eszter térképtári munkatárs kiegészítése hangzott el.

A következőkben közreadjuk Rácz Ágnes előadásának szerkesztett változatát, amelynek mottója akár az is lehetne (ha nem lenne elcsépelt, már-már közhelyszerű), hogy „tartozásaink Széchényi Ferencnek”, valamint Kiss Eszter kiegészítő észrevételeit a térképek gyarapításával kapcsolatos változásokról.

A gyűjtéssel kapcsolatos gondolataimat hat részben csoportosítottam: lényegében további kérdésfelvetések a Földesi Ferenc által a meghívóban megfogalmazottakhoz.
Tovább…

A Térképtár a digitális kultúra korában

Az elmúlt néhány évtized információtechnológiai változásai új lehetőségeket teremtettek, teljesen új szemléletet hoztak a világba: hatalmas adatmennyiségek kinyerése és gyors feldolgozása valósággá vált.
Tovább…

Tudományos szelfi: szerzôi profilok az interneten

Bevezetô[*]

Napjaink könyvtárosai élen járnak a technológiai újdonságok adoptálásában és bevezetésében. Elmúltak már azok az idők, amikor humorosan–lekezelően könyvtár-raktár (polcológia) szakként emlegették a végzettséget. A XXI. században a könyvtárosok könyvtár-informatika szakos diplomát szereznek, és a technológiai tudás csak növelte a szakma presztízsét.
Tovább…

A kulturális tôke szerepe az olvasóvá nevelésben

Olvasásvizsgálat egy városi és egy falusi iskolában

Bevezetés

Felmérésemben a szülők, az iskola és a könyvtár kultúraközvetítő szerepét vizsgáltam általános iskolai tanulók olvasáshoz fűződő viszonyában. Számtalan közhely hangzik el arról, hogy a fiatalok ma már nem olvasnak, vagy hogy kevesebbet olvasnak, mint évtizedekkel ezelőtt. Korábban az olvasás legnagyobb versenytársa a televíziózás volt, ma inkább a közösségi média. A probléma azonban nem ilyen egyszerű. Nem elég az olvasási szokásokat a szabadidős tevékenységekkel összefüggésben vizsgálni, ennél mélyebbre kell nyúlnunk, egészen a szülőkig, mert a könyvekkel, tudással való viszony elsődlegesen a szülői házban látott minták révén alakul ki.
Tovább…

Ami egy konferenciáról kimaradt…

Kiegészítések az I. Magyarországi Biblioterápiai Konferenciához

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) az I. Magyarországi Biblioterápiai Konferenciát az NKA-tól 2013-ban elnyert támogatás segítségével 2014. május 16-án rendezte meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban.

A „Segített a könyv, a mese” című fórumra minden érintett nagy várakozással tekintett, hiszen ilyen nagyszabású szakmai találkozó nem volt még Magyarországon, mióta a biblioterápia fogalma, gyakorlata hazánkban elterjedtté vált.
Tovább…

„Ki emel, ki emel, ringat engemet?”

(Zelk Zoltán)

Gyermekek biblioterápiája

Az irodalmi mű tükröt tart az olvasó elé, mert bár nem róla szól a történet (a konfliktus színtere is kihelyeződik, eltávolodik tőle), de a képszerű leírások révén én-közelbe hozzák és megkönnyítik az azonosulást. A történet szembesíti a konfliktusokkal és egyúttal alternatívát, megoldási javaslatokat kínál. Például a segítő (szülő, nevelő, tanár) szeretne valamit elfogadtatni, megértetni a fiatallal, de ebben akadályt jelent a kamaszok tekintélyt elutasító hajlama. Ennek leképezésében segíthet egy erre alkalmas mű, amely hatásosan végzi el a közvetítést.
Tovább…

Irodalomterápia a börtönben

A börtönbüntetésről a társadalom nem-bűnöző tagjai nagyjából egyformán vélekednek: a törvényt megszegő embereknek rács mögött van a helyük. A puszta elszigetelés, kirekesztés azonban nem megoldás az eredeti problémára, vagyis attól, hogy egy időre bezárjuk, majd kiengedjük a bűnelkövetőket, nem biztosítottuk, hogy szabadulásuk után törvénytisztelő életmódot fognak folytatni. A börtönön belüli pedagógiai, rehabilitációs és terápiás programok célja az, hogy a bűnözők értékrendjének és személyiségének fejlesztésével ezt a hosszú távú célt valósítsák meg.
Tovább…

Válaszút elôtt. Felmérés öt országos könyvtári szakfolyóiratról

 

Bevezetés

A szakmai folyóiratok kiadása évtizedek óta folyamatos változások közepette zajlik. A paradigmaváltást a nyílt hozzáférés mozgalom keretében születő újabb és újabb kezdeményezések is jelzik1, 2. A hazai könyvtári szakfolyóiratokat is elérték azok a globális folyamatok, amelyek eredményeképpen a növekvő kiadási és terjesztési költségek mellett az előfizetők számának csökkenésével, az elektronikus változatra való növekvő igénnyel, illetve a pályázati úton megszerezhető, a lapok fenntarthatóságát már-már veszélyeztető, csökkenő forrásokkal kell szembesülni.
Tovább…

A Könyvtári Figyelő hatvan évfolyama

 

1. rész (1955–1968)

A Könyvtári Figyelő jeles fordulóhoz érkezett idén: a folyóirat megkezdte hatvanadik évfolyamát. Egy szaklap múltja, jelene és jövője elválaszthatatlan az adott diszciplínától, esetünkben a könyvtár- és információtudománytól. A szakfolyóirat tükre a tudományág mindenkori helyzetének, forrásbázisa a szakterület tudománytörténetének, ugyanakkor nem puszta lenyomata, passzív ábrázolója, hanem a szakma fejlődésének organizátora az új gondolatok, kutatási eredmények, módszerek bemutatásával, elterjesztésével, népszerűsítésével és azzal, hogy művelői számára kommunikációs fórumot teremt.
Tovább…

Magyarországon a 19–20. század fordulóján került előtérbe a könyvek művészi kiállításának fontossága. A művészi szempontok és a legújabb grafikai irányzatok ismerete egyre hangsúlyosabb szerephez jutott a könyvnyomtatásban, ami abban is megnyilvánult, hogy a nyomdászok mellett művészek is kezdtek részt venni a könyvek tervezésében, díszítésében.
Tovább…

Vajda Erik (1930–2014)

Vajda Erik 2014. május 14-én, életének 84. évében hagyta itt földi világunkat.
Halálának másnapján érkezett a felkérés a Könyvtári Figyelő szerkesztőségétől, hogy vállaljam Erik méltatását a lap hasábjain, mivel köztudott volt szakmai együttműködésünk és barátságunk a magánéletben is. Azonnal igent mondtam, mert akkor még nem számoltam a feladat nehézségével, és csak a saját gondolataimmal voltam elfoglalva, azzal, hogy mennyire tiszteltem, hogy milyen sokat tanultam tőle, mennyi mindent köszönhettem neki, és mert úgy gondoltam, ismerem szakmai működését.
Tovább…

Fügedi Péternétôl (1928–2014) búcsúzunk

 

 

 

 

2010 tavaszán egy délutáni teázgatás közben Fügedi Péternével, Jolival arról beszélgettünk, milyen nagyszerű, hogy Pécs lett Európa kulturális fővárosa. Élmény volt hallgatni, ahogy csillogó szemmel beszélt, nemcsak a régi időkről és az ottani rokonságról, régi barátokról, a régi otthonról, hanem naprakészen minden változásról, újdonságról, minden korszerűsítésről, városszépítésről, amivel ez a megtisztelő cím járt. Készült, hogy rövidesen meglátogatja szülővárosát, személyesen is látni akarta mindazt, amiről újságokból, rádióadásokból és más hírforrásokból értesült (sikerült megvalósítania a tervét!). Némi nosztalgiával említette, hogy ott telt gyermek- és ifjúkora, ott járt iskolába. (A katolikus leánygimnáziumban kapott érettségi bizonyítványa Szendrői Jolán Mária névre volt kiállítva.)
Tovább…

Heinz-Peter OHLY*

Az ISKO (International Society for Knowledge Organization) 12. konferenciáján elhangzott előadás (Ohly, H. P.: Mission, Programs, and Challenges of Knowledge Organization. In: Categories, Contexts and Relations in Knowledge Organization. Proceedings of the Twelfth International ISKO Conference, 6–9 August 2012, Mysore, India. A. Neelameghan and K.S. Raghavan (Eds.). Würzburg: Ergon Verlag, 2012, pp.15–23.) aktualizált változatát Koltay Tibor fordította.

Mi a tudásszervezés?

Ingetraut Dahlberg meghatározása szerint a tudásszervezés1 annak a tudománya, hogy tudásegységeket (fogalmakat) strukturáljunk, és inherens tudáselemeik (jellemzőik) alapján szisztematikusan rendszerezzük őket, továbbá az így rendszerezett fogalmakat és fogalmi osztályokat alkalmazzuk a különböző tudnivaló (érdemleges) jelöltek (objektumok és/vagy szubjektumok) leírására.2
Tovább…

Egy oroszországi projekt története és tanulságai

GROMOVA, Olga: Ot informacii – k sisteme obrazovaniâ. Povyšenie kvalifikacii na baze professional’nyh žurnalov: istoriâ i vyvody odnogo proekta című – lapunk számára készült – írását Hegyközi Ilona fordította.

 

Olga GROMOVA


 A Pervoje Szentjabrja nevű kiadó (a továbbiakban az orosz név rövidítésével: PSz) egyedi jelenség Oroszország pedagógiai palettáján. Története 1992-ben kezdődött, amikor Szimon Szolovejcsik, ismert író, újságíró és pedagógus elhatározta, hogy folyóiratot alapít a pedagógusok számára, mégpedig olyat, amely kiváltja az állami Ucsitelszkaja Gazetát (ez volt gyakorlatilag az egyetlen, tanároknak szóló központi pedagógiai kiadvány).
Tovább…

David W. LEWIS

LEWIS, David W.: From stacks to the web: The transformation of academic library collecting (College & Research Libraries, vol. 74. 2013. no. 2. 159–177.) című írását Koltay Tibor tömörítette[*]

A felsőoktatási könyvtáraknak meg kell változtatniuk gyűjteményi munkájukat. A változások mélyrehatóak lesznek, és a könyvtári szolgáltatás szinte minden területét érinteni fogják. Ez megköveteli, hogy újragondoljuk a költségvetéseket, és megváltoztassuk a felsőoktatási könyvtárak között régóta fennálló együttműködési kapcsolatokat. Arra is szükség van, hogy megvizsgáljuk a felsőoktatási könyvtári munka alapvető gyakorlatát és értékeit. Mihelyt megértjük, mit kell tennünk, mindezt el kell magyaráznunk az oktatóknak, akik közül sokan el fognak szörnyedni és fel lesznek háborodva. Fel kell világosítanunk a vezetőket is, akik közül sokan csak az üzenetnek azt a részét fogják meghallani, amelyik költségvetési csökkentésekről szól.
Tovább…

Egy sokoldalú könyv az e-könyves kultúráról

KEREKES Pál
E-könyvészet : a digitális  könyvkultúra alapvonásai / Kerekes Pál, Kiszl Péter, Takács Dániel ; [a bevezetést írta Dombi Gábor] ; [kiad. az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtár- és Információtudományi Intézete]. – Budapest : ELTE BTK Könyvtár- és Információtud. Int., 2013. – 310 p. : ill. ; 24 cm ISBN 978-963-284-378-0

 

 

 

 

 

 

Nem véletlen, hogy e könyv bemutatóján Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezetője tréfásan felvetette, hogy mi lenne, és főként mekkora terjedelmű mű született volna, ha nem a digitális könyvkultúra alapvonásairól szólna. A könyv (röviden E-könyvészet) ugyanis több mint 300 oldalas terjedelme folytán is „sokoldalú”. Természetesen nem csak a terjedelemről van szó. Ha valaki az első oldalakat nézi, egy újságcikkbe olvashat bele, ha pedig fellapozza az irodalomjegyzéket, joggal gondolhatja, hogy egy tudományos monográfiát tart a kezében. Valójában mindkettő igaz, sőt gyakorlati tanácsokat adó könyvnek is nevezhetnénk, ha volna ilyen kategória.
Tovább…

DEVINE, JaneGoing beyond Google again : strategies for using and teaching the invisible web / Jane Devine and Francine Egger-Sider. –London : Facet, 2014. – XII, 180 p. : ill. ; 23 cm ISBN 978-1-85604-838-5

 

 

 

A könyv alcíme magyarra fordítva sok mindent megmagyaráz, amit talán kevésbe értenénk a kissé titokzatos főcím alapján: Stratégiák a láthatatlan web használatához és tanításához. A címben szereplő again (megint) szócska pedig arra utal, hogy a szerzők már 2009-ben írtak ilyen címmel könyvet a témáról, mindenekelőtt abból a meggyőződésükből fakadóan, hogy a mély, avagy láthatatlan web oktatása a 21. század könyvtárosképzésének elengedhetetlen része. Az új kiadás már azt a kérdést is megpróbálja megválaszolni, hogy kell-e még a láthatatlan webbel foglakozni. A könyv az ezzel kapcsolatos online felmérés adatait is tartalmazza. A szerzők szerint, aki információsan művelt, az a láthatatlan weben is eligazodik, ami annak ellenére igaz, hogy információs környezetünk rengeteget változott. Az eligazodásra egyaránt szüksége van a diáknak, a tanárnak, az információs szakembernek vagy az „utca emberének”.
Tovább…

SPINK, Amanda: Information be­haviour : an evolutionary instinct / Amanda Spink. – Dordrecht : Springer, 2010.  (Information Science and Knowledge Management, Vol. 16) XXII, 1-85.o.ISBN – 9783642114977 3642114 960

 

 

 

 

Már késő. Azok a könyvtárak, szakintézmények és kutatóhelyek, akik a Donald O. Case-féle, immár harmadik kiadásban megjelent monstruózus kézikönyv (Case, 2012) után a sokat ígérő cím birtokában valamilyen pályázati forrásból megrendelték Amanda Spink karcsú könyvecskéjét, hogy többet tudjanak meg az információs viselkedés eredetéről, soha nem fogják tudni érték-aránytalanságra hivatkozva visszakövetelni a közel húszezer forintos árat. Ez a könyv ugyanis egyetlen fillért sem ér. Botrány, hogy megjelenhetett. Érthetetlen, hogy egy rangos tudományos kiadó hogyan adhatta ehhez a nevét. Felháborító, hogy eközben a kiadványról kizárólag ódákat zengő méltatások jelennek meg (Pijpers, 2010, Smith, 2011), korszakosnak nevezve egy zavaros, végiggondolatlan, minden eredetiséget nélkülöző, nehézkes, és rövidsége ellenére is merev gallérral túlbonyolított, mindent kétszer összefoglaló, a tartalom hiányát állandó előre-hátra hivatkozásokkal pótló, élvezhetetlen munkát.


Tovább…

külföldi14_3

Rezümé
Abstracts    121

TANULMÁNYOK

PAULIK Péter: Nemzetközi dokumentum-ellátás
az Országos Széchényi Könyvtárban     127

VILLÁM Judit: Megújult az Országgyűlési Könyvtár     132
NAGY Attila: Kutatás, szakpolitika – nemzetstratégia
PISA 2012: adatok, feltételezések, következtetések     143

AMBERG Eszter: A nyilvános haszonkölcsönzési jog (PLR)
kiterjesztése a nem nyomtatott könyvekre     151

JÁVORKA Brigitta: Olvasók online közössége = e-olvasás?      e-156*

MûHELY

PIROS Attila: Az ETO alapú számítógépes információ-
keresés egy új megközelítése     156

MÚLTUNKBÓL

KNAPP Éva: A történeti könyvállományok bővülési lehető-
sége – 1800 előtti ismeretlen nyomtatványok azonosítása      167

A Fülöp Géza-emlékülés előadásai

KISZL Péter: Bevezető gondolatok Fülöp Gézáról      173
SEBESTYÉN György: Fülöp Géza, Kovács Máté
utódja és tanítványa     176

BARÁTNÉ HAJDU Ágnes: Tehetséggondozás és
pályakövetés, ahogy azt Fülöp Géza látta     187

GAZDA István: Az akadémiai könyvkiadás és könyv-
szerkesztés reformkori történetéből      194

V. ECSEDY Judit: Ismerjük-e a régi nyomdászainkat?    199
KOVÁCS Ilona: Hungarikumok a Rutgers Egyetem
Könyvtárában: a második világháború idején az amerikai
hadseregbe behívott amerikai magyar katonák levelei
1942‒1945      207

KITEKINTÉS

TRÁVNÍČEK, Jiří: Olvasók és olvasás a Cseh Köztársaság-
ban (Ford.: Hegyközi Ilona)     217

KOLTAY Tibor: A kutatási adatok és a könyvtár      223

KÖNYVSZEMLE

Katalógus 2.0 – Van-e jövője a könyvtári katalógusoknak?
Catalogue 2.0. The future of the library catalogue. Ed. Sally Chambers, London : Facet, 2013. (Ism.: Dudás Anikó)      237
A kölcsönzőszobától a Tudástárig – Pécs és Baranya
megye szolgálatában

Pécs Város Közművelődési Könyvtárától a Csorba Győző
Könyvtárig. 70 éves a közművelődési könyvtár Pécsett
(1943–2013)
Pécs : Csorba Győző Könyvtár, 2013.
(Ism.: Kégli Ferenc)      245
Egy XIX. századi pesti nyomda harmincöt évének termése
RÓZSA Mária: „Közfényt gyarapítni.” Beimel József és
Kozma Vazul pesti nyomdájának története és nyomtatványai
1830–1864. Bp. : OSZK ; Gondolat K., 2012.
(Ism.: Murányi Lajos)      249

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ (REFERÁTUMOK)          (e)*

Tanulmányok

Nemzetközi dokumentum-ellátás az Országos Széchényi Könyvtárban
PAULIK Péter

A könyvtárközi kölcsönzés magyarországi rendszerében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közvetítő és koordináló szerepet lát el. Központi feladatainak egyike a külföldi könyvtárközi dokumentum-ellátás, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) keretében a lelőhely-tájékoztatás, a bibliográfiai információszolgáltatás, valamint az OSZK állományából történő másolatszolgáltatás.
Tovább…

STUDIES

International document supply in the National Széchényi Library

PAULIK Péter

As mediator and co-ordinator, the National Széchényi Library (OSZK) plays a unique role in the Hungarian inter-library loan (ILL) system. Possessing the most extensive background (including a union card catalogue that covers holdings of books published in Hungary before 1952 and abroad after 1800), it is a reference and service centre for the whole country. Via konkoz@oszk.hu anybody is able to send a request to the National Széchényi Library’s ILL department, which fulfils loan requests of international customers through ODR (the National Document Supply System) and copy requests from its own holdings. The main sources of OSZK’s ILL service are European academic libraries for loans and OCLC member libraries for copies. In addition, one of its important duties is to supply Hungarians living in the neighbouring countries and all over the world with Hungarian publications. While the number of requests has been recently decreasing, this group demands more intensive and time-consuming input from the staff. Patrons increasingly need digital reproductions instead of paper copies. ELDORADO (the National Electronic Document Delivery System, Database and Repository), to be launched at the end of 2014, will provide a fundamentally new framework.
Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár sajátos könyvtárközi helyzete

A magyarországi könyvtárközi kölcsönzésben részt vevő könyvtárak között nemzeti könyvtárként sajátos szerepet tölt be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Központi feladatainak egyike2 a külföldi könyvtárközi dokumentum-ellátás, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) keretében pedig a lelőhely-tájékoztatás, a bibliográfiai és egyéb információszolgáltatás, az OSZK állományából történő másolatszolgáltatás, valamint a szabványos könyvtárkódok kiadása.
Tovább…

Megújult az Országgyűlési Könyvtár

A könyvtár története

A Magyar Országgyűlés könyvtárát a törvényhozó munka támogatására 1870-ben hozták létre. Előbb a Magyar Nemzeti Múzeum, majd 1873-tól 1902-ig az Ybl Miklós tervei alapján épült Régi Képviselőház adott otthont a Képviselőházi Könyvtárnak. 1902-ben az intézmény a Steindl Imre által tervezett új Országházba költözött, amely azóta is az Országgyűlési Könyvtár otthona.
Tovább…

Kutatás, szakpolitika – nemzetstratégia

PISA 2012: adatok, feltételezések, következtetések

Az OECD (Organization for Economic Coope­ration and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztés Szervezet) a világ legfejlettebb államait tömörítő gazdasági szervezet, melynek alapító okiratát 1960-ban írták alá Párizsban, hogy a tagállamok gazdasági növekedését, a magas foglalkoztatási szint elérését és a lakosság életszínvonalának emelkedését segíthessék. A fenti célkitűzésekkel azonosulva 1996-tól hazánk az OECD teljes jogú tagja lett. A nevezett szervezet illetékesei 1998-ban döntést hoztak a háromévente ismétlődő PISA (Programme for International Student Assessment)-vizsgálatok megtervezéséről, 2000-ben elinduló folyamatáról, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje oly módon, hogy a modern, tudásalapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek – a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományos műveltség – területén vizsgálja a tanköteles kor végéhez közeledő, 15 éves tanulók tudását.
Tovább…

A könyvtárak alapvető küldetése az információkhoz, a tartalmakhoz, a kultúrához való szabad hozzáférés biztosítása, és bár léteznek regionális különbségek a technológiai kapacitás és az e-könyv piacok fejlettsége között, ennek a küldetésnek egyetemesnek és elsődlegesnek kell lennie. Ugyanakkor digitális környezetben a jelenlegi szerzői jogi keret megakadályozza a könyvtárakat ezen alapvető szolgáltatások teljesítésében, különösen az e-könyvek vonatkozásában.
Tovább…

Olvasók online közössége = e-olvasás?

Bevezetés

Sok ember gondolja azt, hogy az olvasás jövője csak az elektronikus könyvekben lakozik, a nyomtatott könyvek pedig teljesen el fognak tűnni. Tekinthetünk úgy erre a gondolatra, mint disztópiára, de mindenképpen figyelmet kell fordítanunk az olvasási kultúra ezen részére is. Számos országban megszokottá vált az elektronikus könyvek vásárlása és könyvtári kölcsönzésük; Magyarországon egyelőre csak kialakulóban lévő e-könyves kultúráról beszélhetünk.
Tovább…