59. évfolyam

Tartalom – 2013/4

Rezümé
Abstracts 653

TANULMÁNYOK

DÖMSÖDY Andrea: Információs műveltségkép. Elmélet és hazai kutatási eredmények   659
KARBACH Erika:
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai Gyűjteményének tíz évéről (2003–2013) 683

MûHELY

TÓTH  Máté: Egyetemi technológiai kutatások a K2 kísérleti műhely rendezvényén 697
BARTON Dávid – PÁL Vanda:
Open access és osztályozás 700
POLERECZKI Anett:
Digital signage megoldások 710
HEGEDŰS Szabina:
Tanyák integrálása az információs társadalomba 721
CSELENKÓ Vera:
Virtuális könyvtárak a felhőben 731
NAGY Anikó:
A Hajdú-Bihar megyei helyismereti bibliográfia (tényleg vége?) 742

MÚLTUNKBÓL

TÓTH Gyula: Kovács Máté erőfeszítései a könyvtáros-képzés megszilárdítása és fejlesztése érdekében 751

PERSZONÁLIA

Dr. Somkuti Gabriella (1929–2013) (Elbe István) 777
Dr. Balázs Sándorné dr. Veredy Katalin (1934–2013) (Villám Judit) 779
Posztumusz interjú Veredy Katalinnal (Jónás Károly) 781

KITEKINTÉS

SONNEVEND Péter: A sztálini önkényuralom áldozata: a szovjet közkönyvtárak a második világháborúig
(1928–1941) 1. rész 785

LEWIS, David W.:
A nyílt hozzáférés elkerülhetetlen
(Töm.: Mohor Jenő) 801

KÖNYVSZEMLE

Az Esterházy-gyűjtemény kötetei a moszkvai könyvtárakban.  A visszaadott könyvek katalógusáról hat évvel megjelenése után

Bücher aus der Sammlung der Fürsten Esterházy in Moskauer Bibliotheken. Knigi iz sobraniâ knâzej Estergazi v moskovskih bibliotekah. Katalog [A. Dimitrieva i dr.]. Moskau,
Rudomino, 2007. (Ism.: Murányi Lajos)805

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ

(REFERÁTUMOK)

Könyvtár- és információtudomány 811

Könyvtár- és tájékoztatásügy 813

Könyvtárak és tájékoztatási intézmények 824

Munkafolyamatok és szolgáltatások 837

Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek 849

Vezetés, irányítás 850

Felhasználók és használat 853

Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés 858

Könyvtárgépesítés, könyvtárépület860

Kapcsolódó területek 863

Rezümé – 2013/4

Tanulmányok

Információs műveltségkép. Elmélet és hazai kutatási eredmények
DÖMSÖDY Andrea

A konstruktivista megközelítésű könyvtár-pedagógia keretein belül alapvető fontosságú az információs műveltségről alkotott nézetek megismerése. A magyar gondolkodáskutatások eddig nem foglalkoztak ezzel a területtel.

A vizsgált 13 évesek gondolkodásában az információs műveltség fogalma nincsen jelen. Az ide kapcsolható információ nehezen megfogható számukra, általánosságokban, de pozitívan nyilatkoznak róla. Ezzel szemben a könyvtárral és az internettel kapcsolatos válaszaik nagyobb motívumgazdagságot mutatnak. Ezek az információs funkciókat is érintik, de sok előítéletet tartalmaznak, így figyelmet igényel, hogy az internetet egy feltétel nélküli pozitív viszonyulás övezi. A könyvtárral kapcsolatban nagy arányban észlelhető a negatív attitűd, de egyértelműen kimutatható egy csoport, akik árnyaltabban gondolkodnak szerepéről.

Az információkeresésre, a könyvtárra és az internetre vonatkozó nézetrendszerek felhasználásával elvégzett faktorelemzés alapján háromféle információs műveltségképet állított fel a kutatás. Az első olyan erősen internetközpontú, hogy más tematika nem is látszik benne. A második egy értő, információközpontú, az információ funkcióit, nyitottan és körültekintően megközelítő gondolkodásmód. A harmadik egy eszköz- és módszerközpontú nézetrendszer, melyben az információ tartalma háttérbe szorul.

A tanulók, hallgatók, könyvtárosok és könyvtárostanárok között kimutatott különbségek segíthetik a konkrét csoportok nézeteinek megismerését, de nem helyettesíthetik azt. Fontos látni az aktuális csoportok közötti különbségeket. Majd azokat értelmezve célszerű megtervezni a tágabban és szűkebben értelmezett tanulási és könyvtári környezetet és az abban végzett információs műveltség fejlesztésére irányuló tevékenységet.
Tovább…

Abstracts – 4/2013

 STUDIES

The landscape of information literacy. Theory and the findings of Hungarian research

DÖMSÖDY Andrea

It is essential to get acquainted with the views on information literacy within the framework of a constructivist approach to library pedagogy. Hungarian cognitive science research has not addressed this area so far.

It was found in a survey that the concept of information literacy is not present in the minds of 13-year-olds. Related information is elusive to them in general terms, but they are positive about it. In contrast, their answers related to libraries and the internet indicate richer motives. These pertain to information functions as well, however, are full of prejudice. Their positive and unconditional attitude towards the internet deserves attention. Negative attitude towards libraries can be observed in high proportion, but there is a clearly detectable group of people who think in a more nuanced way about their role.

Based on a factor analysis dealing with information seeking, libraries and the internet, the research identified three types of views on information literacy. The first focuses exclusively on the internet. The second one is interpretive and information-centred, approaches information functions in an open and prudent way. The third one concentrates on methods and tools, with the information content remaining in the background.

It is important to detect and interpret the differences between the views of certain groups (pupils, students, librarians and teacher-librarians), and it is advisable to design the broader and narrower learning and library environment, as well as the activities to develop information literacy accordingly.
Tovább…

Kutatásunkat sokrétű célrendszer mozgatja, melynek középpontjában egy konstruktivista megközelítésű könyvtár-pedagógia felépítése áll. Az ehhez vezető út egyik alapvető állomásának gondoljuk a könyvtárról való gondolkodás megismerését. Ahogy már előző tanulmányunkban1 kifejtettük, a nézetek meghatározó szerepet töltenek be a gondolkodásban és a tanulásban. Így egy konstruktivista könyvtár-pedagógia alapkérdése az, hogy a potenciális és valós könyvtárhasználók milyen előzetes nézetekkel lépnek be, vagy éppen nem lépnek be a könyvtári szolgáltatások világába. A könyvtárak működését viszont alapjában határozzák meg az információk, így a könyvtárakról alkotott lehetséges nézetrendszerek feltérképezéséhez az információs műveltség felől közelítettünk.
Tovább…

Az osztály megalapításának 40. évfordulója alkalmából.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Szociológiai Gyűjteménye 2013-ban ünnepli megalapításának 40. évfordulóját.

1973. május 22-én hagyta jóvá a Fővárosi Tanács egy új, önálló osztály létrehozását a FSZEK Központi Könyvtárán belül. A szervezeti egység neve Szociológiai Dokumentációs Osztály lett. Működését július 1-jével, első vezetőjének, dr. Remete Lászlónak a kinevezésével kezdte meg.1
Tovább…

A következőkben néhány fiatal egyetemista írását közli a Könyvtári Figyelő, amelyek eredetileg a K2 kísérleti műhely június 6-i Egyetemi technológiai kutatások című rendezvényén hangzottak el. A rendezvény előtt arra kértük a hazai könyvtárosképző intézmények vezetőit, hogy ajánljanak nekünk olyan fiatalokat, akik rendelkeznek saját kutatási eredményekkel és azokat készek is bemutatni a nagyközönség előtt.
Tovább…

Open access és osztályozás

Az információszabadság létrejöttét támogató open, azaz nyílt kezdeményezések az elmúlt évtizedben jutottak el arra a szintre, hogy a tudományos kommunikációban komolyabb szerephez juthattak. Ezek legjelentősebbjei az open source (nyílt forráskód), az open standards (nyílt szabványok) és az open access, vagyis a nyílt hozzáférés. Utóbbinak köszönhetően a világon bárhol egyformán és egyenlő esélyekkel férnek hozzá a tudományos publikációkhoz az oktatásban és kutatásban résztvevő egyének, intézmények. Ezeket az open access (OA) dokumentumokat különálló digitális könyvtárak, intézményi repozitóriumok őrzik, amelyeknek formai és tartalmi feltárása épp oly fontos, mint hagyományos társaiké.
Tovább…

Digital signage megoldások

Bevezetés

„By visualizing information, we turn it into a landscape that you can explore with your eyes, a sort of information map. And when you’re lost in information, an information map is kind of useful.” (David McCandless)1

Írásomat David McCandless-től származó idézettel kezdem, amely jól érzékelteti napjaink egyik fontos problémáját. Az emberek szellemi épülésével és a technika fejlődésével egyre több és több új gondolat és adat indult mozgásnak. A rádió, a televízió, az internet megjelenése mind fordulópontot jelentett a gyors tájékoztatásban, a tartalom átadásában.
Tovább…

Tanyák integrálása az információs társadalomba

Bevezetés

Az IKT eszközök gyorsuló társadalmi diffúziójának köszönhetően a digitális kultúra virágkorát éljük, ám a társadalom egyes szegmensei nem részesülnek az ebből fakadó előnyökből, az internet-kultúra és a számítógépes írástudás terjedésének az idős generáció mellett a tanyasi népesség az utolsó fehér foltja.
Tovább…

Virtuális könyvtárak a felhôben

Bevezetés*

Virtuális létünk – a mobil eszközök mindennapi gyakorlatban való alkalmazásának természetessége mellett – a webes szolgáltatások körének bővülésével vált igazából teljessé. Egyértelművé, egyben indokolttá téve olyan intézmények – mint például a virtuális könyvtár létjogosultságát –, amelyek a több évszázados könyvtári munka hagyományait kívánják online közegben továbbvinni.
Tovább…

Elôzmények

Bényei Miklós – aki már középiskolás korában azt tervezte, hogy könyvtáros-bibliográfus és tudományos kutató lesz1 1966-ban jelentkezett először szakmájába vágó cikkel a Könyvtáros hasábjain.2 Pár évvel később ugyanitt szakmai-tudományos igényességgel tekintette át a könyvtárakban folyó helyismereti munka jelentőségét elsősorban a történeti, helytörténeti kutatások terén.3
Tovább…

A témaválasztásról

Írásomban azt szeretném összefoglalni, milyen szakmai és egyetemi erőkkel kellett megküzdenie Kovács Máténak a képzés fennmaradásáért, a lépéstartásért, fejlesztésért. Arra voltam kíváncsi, mit jelentenek a sorok, amiket 1970-ben írt.
Tovább…

Dr. Somkuti Gabriella (1929–2013)

 

Tisztelt gyászoló gyülekezet!*

Most, amikor itt állunk kolléganőnk, dr. Somkuti Gabriella könyvtáros és művelődéstörténész ravatala előtt, önkéntelenül is eszünkbe jut Pál apostol szava:  Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Mert meggyőződéssel vagyunk afelől, hogy Somkuti Gabriella élete és alkotó tevékenysége teljes volt, mindent lezárt és elrendezett maga körül.
Tovább…

Dr. Balázs Sándorné dr. Veredy Katalin (1934–2013)

Dr. Balázs Sándorné dr. Veredy Katalin (ahogy a szakma ismerte: Veredy Kata) 1934-ben született könyvtáros szülők gyermekeként. Édesapja Veredy (Witzmann) Gyula 1937-től vezetőségi tagja, majd 1938–1942 között főtitkára volt a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének.
Tovább…

Posztumusz interjú Veredy Katalinnal

A súlyos betegség következtében 80. életévében, 2013. november 13-án elhunyt Veredy Kata 1971-től csaknem négy évtizeden át közvetlen munkatársam, a Parlamenti könyvtár történetének megírásában pedig szerzőtársam volt.
Tovább…

Bevezetés
Az orosz történelem 1914–1953 között tragédiák sorozata (vissza-visszatérő elemekkel): világháború, polgárháború, éhínség, kollektivizálás, gulág, éhínség, világháború, gulág… Terror és genocídium minden mennyiségben. A negyvenből alig öt-hat mondható „nyugodt” évnek.
Tovább…

A nyílt hozzáférés elkerülhetetlen

LEWIS, David W.: Inevitability of Open Access című tanulmányát (Col¬lege & Research Libraries, vol. 73. 2012. no. 5. p. 493-506.) Mohor Jenő tömörítette.
A nyílt hozzáférés (Open Access, a továbbiakban OA) mozgalom a tudományos folyóiratok előfizetésének üzleti modellje alternatívájaként jött létre. Annak ellenére, hogy nincs formális struktúrája, hivatalos szervezete és kijelölt vezetője, gyökeresen megváltoztatta a korábban alig módosult publikálási gyakorlatot.
Tovább…

A visszaadott könyvek katalógusáról – hat évvel megjelenése után
Az ismertetendő vaskos kiadvány az Összoroszországi Állami Idegen-nyelvű Könyvtár, a Vserossijskaâ gosudarstvennaâ biblioteka inostrannoj literatury im. M. I. Rudomino (a továbbiakban VGBIL) sorozatának legújabb darabja.
Tovább…

2013_4_Referátumok

Tartalom – 2013/3

Rezümé
Abstracts 423

TANULMÁNYOK

PAYER Barbara: Honlapnézőben. Hogyan változtak a megyei könyvtárak honlapjai az elmúlt évtizedben  427
DANCS Szabolcs: „A digitális felvilágosodás felé” Az ARROW program és az OSZK ‒ digitalizálás, szerzői jog,
innovatív megoldások
465

MÚLTUNKBÓL

SIPOS Anna Magdolna: Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtárügyben a századfordulót követő évtizedekben
3. rész
485
Kovács Máté elmaradt előadása az IFLA budapesti kongresz-szusán: “A könyvtárosképzés rendszere Magyarországon”
Közli: Bényei Miklós
501
JÓNÁS Károly: Az Országgyűlési Könyvtár „első”, kiadatlan évkönyvének története 521

PERSZONÁLIA

Fogarassy Miklós (1930 ‒ 2013) halálára (Skaliczki Judit) 529

KITEKINTÉS

VILAR, Polona – BARTOL, Tomaž – JUŽNIČ, Primož: A szlovén kutatók információs viselkedésének néhány
kérdése (Ford.: Koltay Tibor
) 533
LATHAM, Kiersten F.: A múzeumi tárgy mint dokumentum (Töm.: Koltay Tibor) 548
REPANOVICI, Angela – LANDØY, Ane: A norvég és a román felsőoktatási könyvtárak vezetőinek attitűdjei és
vezetési magatartása (Ford.: Koltay Tibor)
551

KÖNYVSZEMLE

“Hivatástudat és szakmai alázat” Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére
A könyvtártörténettől a jövő internetéig. Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére. (Szerk. Boda István,
Debrecen, DE, 2013.) (Ism.: Murányi Lajos)
559
Napjaink könyvtári világának aktuális kérdései. Ketten ugyanarról a könyvről Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. (Szerk. Kiszl Péter. Eger, Líceum Kiad. 2013.) (Ism.: Szabó Sándor és Németh Márton) 564
Milyen könyveket gyűjtöttek és olvastak a magyarországi főnemesek? Ízelítő a régi magyar könyves kultúra
16–17. századi örökségéből MONOK István: A művelt arisztokrata. A magyarországi főnemesség olvasmányai a XVI–XVII. században. (Budapest,  Kossuth, Eger, EKF, 2012.) (Ism.: Bánfi Szilvia)
571

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány 575
Könyvtár- és tájékoztatásügy 582
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények 600
Munkafolyamatok és szolgáltatások 618
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek 628
Vezetés, irányítás 630
Felhasználók és használat 635
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés 639
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület 645
Kapcsolódó területek 646

Rezümé – 2013/3

Tanulmányok

Honlapnézőben. Hogyan változtak a megyei könyvtárak honlapjai az elmúlt évtizedben?
PAYER Barbara
2013 márciusa és májusa között a Könyvtári Intézetben felmérés készült,megismételve egy tíz évvel korábbi vizsgálatot,a megyei könyvtárak honlapjáról. Az elemzés az általános szempontokon túl a következőkre terjedt ki: 1) technikai paraméterek (elérhetőség, navigációs lehetőségek, letöltési sebesség, közösségi oldalak alkalmazása), 2) interaktivitás (űrlap, regisztráció, keresési lehetőségek), 3) tartalom (jelmondat, frissítés, célközönség, rendezőelv, linkek, elérhetőség, idegen nyelvi változat, stílus, nyelvhelyesség), 4) dizájn (általános arculat, grafikai és formai elemek, tipográfiai sajátosságok), 5) megjegyzések, kiegészítések. Általánosságban megállapítható, hogy tíz év alatt sokat fejlődtek a honlapok: közös jellemzőjük, hogy ma már valamilyen speciális portál rendszerben működnek. Kritikaként fogalmazódott meg viszont, hogy többségük nem használja ki a portálmotorok adta széles körű interaktivitás lehetőségét. A 19 megyei könyvtári honlapból a szerző hat különböző portál-motort használó könyvtárat (Kecskemét, Pécs, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján, Veszprém) választott ki, és a fent leírt szempontok alapján részletesen mutatja be őket (képernyő-fotókkal illusztrálva).
Tovább…

Abstracts – 3/2013

STUDIES

Hungarian county libraries on the web. Changes over the past decade
PAYER Barbara
Between March and May 2013, the Hungarian Library Institute conducted a survey on the websites of county libraries– repeating a survey ten years earlier. In addition to general aspects, the analysis covered: 1) technical parameters (accessibility, navigation options, download speed, and use of social networking sites), 2) interactivity (forms, registration and search capabilities), 3) content (motto, updates, links, contact information, foreign-language version, style, spelling, and grammar), 4) design (overall image, graphic design, and typography), 5) notes and other features. In general, it was found that websites have developed a lot in the past ten years. Their common feature is that they now operate as portals; however, most of them do not take advantage of the potential of interactivity provided by the portal engines. Six web pages of the 19 county libraries, using different portal engines, were selected (Kecskemét, Pécs, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján and Veszprém), and presented in detail, following the above criteria, with screenshots as illustrations.
Tovább…

2013 márciusa és májusa között a Könyvtári Intézet munkatársa felmérést készített a megyei könyvtárak honlapjáról. A most következő tanulmány ebből választott ki hat, technikailag eltérő portálrendszert használó megyei könyvtári (kecskeméti, pécsi, miskolci, békéscsabai, salgótarjáni és veszprémi) honlapot bemutatásra, azzal a szándékkal, hogy megoldásaik átvehető vagy óvatosságra intő példaként szolgáljanak a többi könyvtár számára.

(A szerk.)

Bevezető gondolatok

“Van annak már legalább hat éve, hogy az internetböngészés kiindulópontjaként […] a magyar honlapot volt érdemes választani. Megjelent az országtérkép, rajta piros háromszöggel a megyékben és sárga koronggal a megyeszékhelyeken elérhető weboldalakkal. Bizony, némely megye zöldjéből még hiányoztak ezek a színek, s öröm volt felfedezni, ha egy-egy […] megyefolt tarkább lett.” Ezzel a megállapítással kezdtük Fejős László kollégámmal azt a háromrészes cikksorozatot, amely a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2003. októberi, novemberi és decemberi számában jelent meg. Az elmúlt tíz évben nagyon sok változás történt a könyvtárak életében: fenntartóváltás, összevonás vagy éppen önállósodás, európai uniós pályázati lehetőségek, különféle jogszabályváltozások és még sorolhatnánk. A szakmai változások mellett az internetes világ technológiai változását is megéltük: ma már nem újdonság az interaktív internetes megjelenés, a Web 2.0-ás technológiák alkalmazása, a mobileszközök és a mobilinternet könyvtári használata. Egyre több könyvtár ismeri fel a közösségi oldalak közösségformáló erejét, az internetes naplók felhasználókat vonzó lehetőségeit vagy a mikroblogok szerepét a gyors információmegosztásban. A szakmai és infotechnikai változások szükségszerűen hozták magukkal, hogy a könyvtár az elmúlt években mind online, mind offline formában új közösségek színterévé alakult.
Tovább…

2012. október 18-án az Országgyűlési Könyvtárban (OGYK) az e-könyvek könyvtári kölcsönzéséről rendeztek vitafórumot1. Az eseményen szó esett egy európai kezdeményezésről is, amelynek célja a kereskedelmi forgalomban nem lévő (out-of-commerce2) kiadványokkal, mindenekelőtt az árva művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések tisztázását jelentősen megkönnyítő informatikai rendszer létrehozása. Ekkoriban már több hónapos múltra tekintett vissza az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az ARROW (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works towards Europeana) program magyarországi megvalósításában érdekelt szervezetek közötti együttműködés. E cikk arra vállalkozik, hogy a szakmai nyilvánosságot tájékoztassa a program közelebbi mibenlétéről és az elért eredményekről. Az ARROW bemutatása egyben jó alkalom a könyvtári digitalizálás tágabb jogi környezete és a felmerülő innovatív megoldások ismertetéséhez.
Tovább…

A MKOT szerepe 1914–1915-ben

Az 1914. év második fele alapvető változásokat hozott a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa (MKOT) és a könyvtárügy szakembereinek életében. A háború kitörése miatt jelentősen csökkentek az anyagi lehetőségek és fokozatosan megváltozott a könyvtárakkal, olvasnivalókkal ellátandó közönség összetétele. A katonai szolgálat miatt egyre több könyvtár maradt gazdátlanul, és megjelentek a könyvtáros hősi halottak, sebesültek névsorai is. A korszak könyvtárügyét, illetve a Tanács történetét feldolgozó kiadványok közül néhány azt az érzetet kelti, hogy ettől az évtől kezdődően már nem volt lényeges szakmai tevékenység, más források meg éppen ennek ellenkezőjéről szólnak. Igaz, hogy a Wlassics Gyula által irányított Tanács már nem a régi tartalommal és a régi anyagi lehetőségek között tevékenykedett, ám a munka megszűnéséről szó sincs: a szakmai közélet a háború miatt az országra szakadó problémák enyhítésében, kezelésében vette ki részét, megpróbáltak gondoskodni a sebesültek, a kórházakban ápoltak, továbbá a harcoló katonák olvasási lehetőségeiről. A lényegesen csökkent állami segélyezés és a könyvtári ellátás célcsoportjai hangsúlyának eltolódása miatt valójában alig maradt lehetőség a korábban megszokott települési ellátás biztosítására, ezért az ilyen jellegű könyvtárak fejlesztése megtorpant, majd a háború fokozatos eszkalációja, pontosabban annak következményei miatt el is maradt.
Tovább…

A publikáció elkészítését a TÁMOP–4.2.2.6–11/1/KONV–2012–0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Bevezető

Aligha vitatható tény, hogy a magyarországi könyvtárügy nemzetközi kapcsolatai történetének mindmáig a legjelentősebb fejleménye az 1972 nyarának végén, augusztus 28-a és szeptember 2-a között Budapesten lezajlott első – de remélhetőleg nem az utolsó – hazai IFLA kongresszus. (Sorrendben ez volt a nemzetközi könyvtáros szervezet harmincnyolcadik konferenciája.) A világ sok-sok országából érkezett résztvevők tanácskozásának kezdetét az ünnepi, kollegiális hangulat jellemezte. A magas színvonalú szakmai eszmecserét azonban hamarosan szomorú esemény árnyékolta be: a második nap délutánján, augusztus 29-én váratlanul elhunyt Kovács Máté1, a rendezvény egyik szervezője, a korabeli és a huszadik századi magyar könyvtári kultúra egyik kiemelkedő személyisége, az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének professzora. Nemrég, amikor megemlékeztünk az itthoni IFLA-konferencia negyvenedik évfordulójáról, sajnálatos módon az ő halálának évfordulójára is emlékeznünk kellett.
Tovább…

A nagy múltú könyvtár közel másfél évszázados történetében az „első” évkönyvet a munkatársak az 1940-es években állították össze (azért nevezték elsőnek, mert továbbiakat is terveztek). Vitathatatlan tényként állapíthatjuk meg, hogy az 1848-as szabadságharc, illetve Vasváry Károly képviselőházi könyvtárnok kinevezésének 100. évfordulójára ténylegesen is elkészült a Parlamenti Könyvtár első évkönyve, amelyet azonban soha nem adtak ki, annak ellenére, hogy a nyomdai kefelevonat végső ellenőrzésre a könyvtárba érkezett. Az utolsó pillanatban ugyanis a kötet kiadását leállították. A következőkben irattári dokumentumok, elsősorban a képviselőház állandó könyvtári bizottságának kéziratos jegyzőkönyvei, valamint egykori munkatársak visszaemlékezései alapján rekonstruáljuk az elsőnek induló évkönyv születésének, összeállításának és mellőzésének körülményeit.
Tovább…

Fogarassy Miklós (1939–2013) halálára

Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.
Nem téve semmit, nem akarva semmit,
hatnak tovább.
(Kosztolányi Dezső: Halottak)

Fogarassy Miklós független szellem volt, kötöttségek nélküli ember. Önmeghatározása szerint “könyvtáros, irodalmár, műkritikus.”1 Olyan ismeret- és tudásmezőkön kóborolt, amelyek átfogták a könyvtárügyet, az irodalmat, a művészetet, és általában mindent, amivel az ember küszködik, ami hol szebbé, hol nehezebbé teszi az életét. Fogarassy Miklóstól búcsúzva, ezek közül most a könyvtárosra emlékezem.
18 évig voltam a kollégája. Érdekes, igen jó szellemiségű közegben ismertem meg, amikor 1978-ban a Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) hálózatfejlesztési osztályára kerültem, amelynek Miklós is munkatársa volt. Az intézmény igazgatója akkor Papp István volt, Szente Ferenc pedig az osztályt vezette. Az osztályon öröm volt együtt lenni, együtt dolgozni a többiekkel, és mindig lehetett valamit tanulni a másiktól. A munkatársak közötti viszonyt elsősorban nem a főnök–beosztotti viszony, nem a hivatali hierarchia, hanem az egyes ember szellemi kapacitása, tudása, ismerete, integritása határozta meg. Fontos volt, hogy ki mit gondolt az aktuális politikai rendszerről és általában a hatalomról. Nem nagyon lehetett érdemi tagja ennek a társaságnak, akinek ezekről a dolgokról nem volt határozott, mégpedig elutasító véleménye. Persze, mindez – az osztály keretei között – nem ment túl az értelmiség mindenkori ellenzéki magatartásán.
Tovább…

A szlovén kutatók információs viselkedésének néhány kérdése

Polona Vilar és Primož Južnič a Ljubjanai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi
és Könyvészeti Tanszékének, Tomaž Bartol pedig az egyetem Mezőgazdasági
Tanszékének munkatársaként „Some selected issues in information behaviour
of Slovenian scholars” című előadással szerepeltek az ankarai Hacettepe Egyetemen
rendezett 3rd International symposium on information management in a
changing world” című konferencián 2012 szeptemberében. Előadásuk lapunk
számára átdolgozott változatát Koltay Tibor fordította.

Bevezetés

A felhasználók viselkedésének vizsgálata fontos elemévé vált az új információs technológiák használatával kapcsolatos kutatásoknak. A különböző felhasználói csoportok közül a kutatóké számos egyedi vonást mutat. A kutatók információigényes területen dolgoznak, és speciális információforrásokat használnak, melyek közül az elmúlt évtizedben egyre több vált online formában is elérhetővé. Ez az elérhetőség változásokat hozott a csoport felhasználói viselkedésében és abban, hogy miként és mikor használják ezeket a forrásokat. A közelmúltban jelentős változások történtek a kutatók egymás közötti kommunikációjában, a publikálásban és az együttműködésben is. 1 A változások érintették az információkeresést és az információk felhasználását.2 Többé-kevésbé biztosak lehetünk abban, hogy a változások az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén bekövetkezett fejlődés hatására történtek.
Tovább…

A múzeumi tárgy mint dokumentum

Kiersten F. Latham „Museum object as document: Using Buckland’s information concepts to understand museum experiences” című tanulmányát (Journal of Documentation, vol. 68. 2012. no. 1. p. 45–71.) Koltay Tibor tömörítette. 1

Michael Buckland éles elméjű információ-tipológiája jól hasznosítható arra, hogy átfogóan tudjuk értelmezni azt, ami minden kulturális intézményben közös, a múzeumi tárgyat.
Az információ több mint a szöveg: olyan, mint valami autóstérkép, amely a külső dolgoktól a belső tapasztalásig (és vissza) vezető utat mutatja meg. Ebben az értelemben a múzeumok is az információs világ szereplői. Ez a távlat pedig egyaránt hasznos lehet úgy a muzeológia, mint a könyvtár- és információtudomány (röviden könyvtártudomány) számára.
Buckland az információ három formáját határozza meg:

  • Az információ mint folyamat: az informálás aktusa;
  • Az információ mint tudás: mindaz a meg nem fogható, személyes, szubjektív és fogalmi, amit az informálás (informálódás) folyamata során felfogunk;
  • Az információ mint dolog: tárgyak, amelyek informatívak lehetnek, kézzelfogható; valami, amit ki tudunk fejezni, le tudunk írni, tudunk tükrözni (reprezentációk formájában) vagy fizikai úton-módon képviselve van (mint jel).2
    Tovább…

Angela Repanovici (Transilvania Egyetem, Brassó, Románia) és Ane Landøy (Bergeni Egyetem Könyvtára, Norvégia) 2012 szeptemberében előadást tartott az ankarai Hacettepe Egyetemen rendezett 3rd International symposium on information management in changing world című konferencián. Az előadás lapunk számára kibővített és átdolgozott „Attitudes and managerial behaviour of Norwegian and Romanian academic library leaders” című változatát Koltay Tibor fordításában olvashatják.

Az egyetemi könyvtár küldetése az, hogy támogassa anyaintézménye tevékenységeit. Ez kiterjed az oktatásra, kutatásra, valamint arra, hogy ezek eredményeit a szélesebb tudományos és nem-tudományos környezetben terjesszük. A könyvtárosság és különösen a felsőoktatási könyvtárak jövőjével kapcsolatos fejtegetések fontos jellemzője, hogy milyen mértékben képesek ezek a könyvtárak önállóan stratégiai döntéseket hozni a jövőjükről. Ezekben a könyvtárak érzékelhetik ugyanis a legintenzívebben az e-tudomány és az információmenedzsment számos problémáját. Kérdés, hogy önmagukban (munkatársaik bevonásával) képesek-e dönteni, vagy fenntartó intézményeik hozzák-e meg a döntéseket helyettük.1
Tovább…

“Hivatástudat és szakmai alázat”

A könyvtártörténettől a jövő internetéig : tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére / szerk. Boda István. – Debrecen : Debreceni Egyetem, 2013. – [6], i-viii, 271, 3 p. ; 1 t.
ISBN: 978-963-318-355-7 : fűzött

Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére

Tavaly “október 3-án köszöntötték tisztelői, a szakma képviselői” a már majdnem „hetvenesztendős Bényei Miklóst, a tudós könyvtárost a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban az országos könyvtári napok alkalmából” – szólt a Szabolcs Online fényképpel is illusztrált híre. Idén viszont június 21-én a Debreceni Egyetem (a továbbiakban DE) Informatikai Kara és a Kar Könyvtárinformatika Tanszéke rendezett tudományos konferenciát és könyvbemutatót a tiszteletére, aki január 5-én már betöltötte a hetvenet.

Bényei Miklós könyvtárosi, tanári és történész munkássága ezer szállal kötődik a városhoz, noha a Debrecentől kilencven kilométerre északra levő Tiszaladányon született, középiskolás pedig Tokajban volt. Budapesti egyetemi évei után – könyvtár-történelem szakos volt – Debrecenben helyezkedett el a megyei könyvtárban.
Tovább…

Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben / szerk. Kiszl Péter. – Eger, Líceum Kiadó, 2013. 310 p.
ISBN 978-963-9894-98-3

1. Ajánlás egy különleges kötethez

Hazai könyvtári szakirodalmunk a közelmúltban egy újszerű gyűjteményes kiadvánnyal gazdagodott. A kötet az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet mester tagozatán az elmúlt néhány évben végzett hallgatók legsikeresebb szemináriumi dolgozataiból közöl válogatást.
A közzétett tanulmányok mindegyike a könyvtárügy egy-egy aktuális témakörét, problematikáját elemzi. A dolgozatok a szerzők jó problémameglátásáról, önálló és logikus gondolkodásáról tanúskodnak, továbbá bizonyságot tesznek arról, hogy készítőik jártasak a tudományos munka alapvető technikai kérdéseiben is.
Az illusztrációkkal, táblázatokkal, jegyzetekkel gazdagon ellátott közlemények után azok rövid összegzése, valamint magyar és angol nyelvű kivonatuk olvasható.
Jelen írásomban az egyes értekezésekkel nem kívánok részleteiben foglalkozni – ezt meghagyom recenzens kollégámnak – hanem magáról a vállalkozásról, a gyűjteményes munka közreadásának hasznáról, jelentőségéről szeretném néhány gondolatomat közreadni.
A szemináriumi munkák publikálását több szempontból is szerencsésnek, üdvözlendőnek tartom.
Tovább…

MONOK István
A művelt arisztokrata : a magyarországi főnemesség olvasmányai a XVI–XVII. században / Monok István.– Budapest : Kossuth ; Eger : EKF, 2012. 470 p. (Kulturális örökség, ISSN 2063-5257)
ISBN 978-963-09-7051-8

Az 1526. évi vesztes mohácsi csata következményeként három részre szakadt ország fővárosa, Buda török kézre kerülésével együtt megszűnt a központi hatalom a királyi Magyarországon. Ennek hosszú évszázadokon át igen komoly hatása volt a hazai műveltség alakulása szempontjából is. Mivel a magyar kultúra számára a királyi udvar összefogó, irányító centrumként már nem létezett, ezért a kulturális élet irányítását a megszűnt központ helyett egyes főúri udvarok vették át és látták el. Az egyházi élet támogatása mellett birtokközpontjaikban iskolákat hoztak létre és működtettek, illetve esetenként nyomdákat is alapítottak, ekképpen megőrizve és támogatva a magyarországi könyves műveltséget a 16–17. század során.

Átfogó, összegző tanulmánykötetében a szerző, Monok István ennek, a magyarországi kultúra irányításában és gondozásában meghatározó szerepet betöltő főnemességnek a könyves műveltségét, könyvgyűjtési, valamint olvasási szokásait mutatja be. A tanulmánya megírásához nélkülözhetetlen adatok döntő részét a több évtizede a szegedi tudományegyetem keretében még a Keserű Bálint irányításával megindított tudományos műhelynek Monok István saját közreműködésével is végzett levéltári forráskutatásai szolgáltatták. E szellemi központ az archívumokban feltárt részeredményeket az Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez sorozat keretében több mint két évtizeden át számos kötetben publikálta.
Tovább…

2013. 3. Referátumok

Rezümé
Abstracts 243

TANULMÁNYOK

KOLTAY Tibor: A digitális bölcsészet és a könyvtártudomány  247
BÉRES Judit – CSORBA-SIMON Eszter: Fejlesztő biblioterápia fiatalkorú fogvatartottakkal 251
KŐSZEGI Szilvia – VARGA Zoltán: A fogvatartottak oktatása 269

MŰHELY

SZALACSI Alexandra: E-könyvkölcsönző szolgáltatás a hazai könyvtárakban 277
KOVÁCS Ramóna: QR-kódok használata a magyar könyvtárakban 283
JÁVORKA Brigitta: Frissítsd a könyvtárad! 287

MÚLTUNKBÓL

SIPOS Anna Magdolna: Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtárügyben a századfordulót követő évtizedekben 2. rész 293

PERSZONÁLIA

Búcsúzás Takács Miklóstól (1933–2013) (Pallósiné Toldi Márta) 310

KITEKINTÉS

SONNEVEND Péter: Hatvanéves a VINITI – és a jövő? 315
POLL, Roswitha: Milyen adataink vannak, milyenek lehetnének? Új fejlemények a könyvtárak értékelésében (Töm.: Mohor Jenő) 322
ŠPIRANEC, Sonia: Az információs műveltség változó szempontjai a 2.0-ás kutatási környezetben (Ford.: Koltay Tibor) 332

KÖNYVSZEMLE

Korszerű bevezetés a könyvtártudományba BAWDEN, D. ‒ ROBINSON, L.: Introduction to information science. (London, Facet, 2012.) (Ism.: Koltay Tibor) 345
Tű a szénakazalban: ingyenesen letölthető e-könyv az iskolai könyvtárakról School libraries. What’s now, what’s next, what’s yet to come.  Eds. Kristin Fontichiaro, Buffy Hamilton, Smashwords, 2011. (Ism.: Koltay Tibor) 350
Könyvtárinformatikai kalauz DUDÁS Anikó ‒ GUITMAN Barnabás: Könyvtárinformatika ‒ bölcsészettudomány. Elektronikus egyetemi jegyzet (Piliscsaba, PPKE BTK, 2011.) (Ism.: Hegyközi Ilona) 352

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ
(REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány 357
Könyvtár- és tájékoztatásügy 362
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények 371
Munkafolyamatok és szolgáltatások 381
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek 398
Vezetés, irányítás 400
Felhasználók és használat 405
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés 414
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület 417

TANULMÁNYOK

A digitális bölcsészet- és a könyvtártudomány
KOLTAY Tibor
A digitális bölcsészettudományok (digital humanities) tágabb értelemben információ-technológiai eszközöket használnak az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a történelemtudomány és a filozófia területén folyó oktatás és kutatás támogatására. A kezdetben technikai segédtudománynak tekintett „bölcsészeti informatika” mára önálló szakterületté vált. A magyarországi mester szakos képzésben is jelen van: olyan szakembereket képeznek, akik bölcsészettudományi ismereteik és interdiszciplináris szemléletük birtokában képesek a bölcsészeti tartalmakat modern technikai eszközökkel megjeleníteni. A könyvtártudomány kutatási témái közül több (pl. információkeresés, tartalmi feltárás, digitális könyvtárak, nyílt hozzáférés stb.) is számíthat a digitális bölcsészet érdeklődésére.
Tovább…

STUDIES

Digital humanities and library science
KOLTAY Tibor
In a broad sense, digital humanities apply IT tools to support research and education in literature (science), languages (linguistics), history (science), and philosophy. “Humanities and information science”, initially considered as an auxiliary science has become a discipline. It is present in education for a master’s degree in Hungary: the output includes professionals whose knowledge of humanities and interdisciplinary approach enables them to display humanities-related content by modern technical means. From among the research topics of library science, many (e.g., information search, subject retrieval, digital libraries, open access etc.) are of interest for digital humanities as well.
Tovább…

Mi a digitális bölcsészet?

A tág értelemben vett digitális bölcsészet (digital humanities) információtechnológiai eszközöket használ az irodalom(tudomány), a nyelvek (nyelvtudomány), a történelem(tudomány) és a filozófia területén folyó kutatás és oktatás támogatására.1 A digitális bölcsészet történetének talán legismertebb eseménye az Index Thomisticus (http://www.corpusthomisticum.org/), azaz Aquinói Szent Tamás művei konkordancia-jegyzékének 1946-ben megindult létrehozása volt. A kezdetekkor alacsony presztízsű technikai segédtudománynak tekintett „bölcsészeti informatika” mára már valódi intellektuális erőfeszítéssé vált.2 Ismeretelméleti magját az interpretáció digitális eszközei alkotják.3 Látóköre különösen a World Wide Web megjelenése óta tágul, miközben nem feledkezett meg a kezdetek óta meglevő céljairól, így továbbra is érdekli a szöveg.4 Első hulláma kvantitatív volt, viszont második hulláma kvalitatív és értelmező természetű.5 Úgy is tekinthetünk rá, mint ami azokból a változásokból táplálkozik, ame¬lye¬ket a digitális technológiák eredményeznek a humán tudományi kutatás számos területén.6 Idehaza is jelen van már mesterképzési szakként. A szak célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett bölcsészettudományi ismereteik, nyitott, interdiszciplináris szemléletük birtokában képesek arra, hogy bölcsészeti tartalmakat modern technikai eszközökkel megjelenítsenek, és digitális erőforrásokat hatékonyan aknázzanak ki.7
Tovább…

Fejlesztő biblioterápia fiatalkorú fogvatartottakkal

A Pécsi Tudományegyetem FEEK Könyvtártudományi Intézetében Béres Judit adjunktus vezetésével biblioterápiás műhely működik olyan informatikus könyvtáros és könyvtárostanár szakos hallgatók részvételével, akik elköteleződtek a fejlesztő biblioterápiának. E műhelymunka gyümölcsei a hallgatók kiváló biblioterápiás szakdolgozatai és OTDK-dolgozatai, valamint a könyvtárakban, iskolákban, óvodákban, idősek otthonában és a büntetés-végrehajtásban általuk tartott foglalkozások, illetve azok közös elemzése, értékelése. Folyóiratunk következő számaiban a pécsi műhely tapasztalatai nyomán a speciális célcsoportoknak szánt fejlesztő biblioterápia különböző aspektusairól lesz szó: szólunk a krízisintervencióban (anyaotthonban), a hátrányos helyzetű, tehetséges középiskolások körében, valamint a babaváró kismamák és kispapák körében végzett biblioterápia lehetőségeiről. Elsőként Csorba-Simon Eszter1 informatikus könyvtáros MA szakos hallgató fiatalkorú fogvatartottak körében tartott biblioterápiás munkáját mutatjuk be, hogy támpontot, ötleteket nyújtsunk azoknak, akik igényt tartanak a szakmai-módszertani tapasztalatcserére.


Tovább…

A fogvatartottak oktatása

Lapunk 2012. 2. számában jelent meg Amberg Eszter összefoglaló írása a büntetés-végrehajtási intézetek könyvtárainak helyzetéről.* Az írás kiegészítéseként most a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó képzésekről kapunk gyorsfényképet. A nyomtatott változatban a tanulmány rövidített szövege jelent meg, az összes illusztrációt tartalmazó teljes szöveg itt olvasható.

Magyarország 28 büntetés-végrehajtási intézetében (2012. október 5-i adatok szerint) 17 639 fogvatartott töltötte szabadságvesztését vagy előzetesen letartóztatva várja azt.
A napjainkban uralkodó szemlélet szerint a büntetés-végrehajtási (továbbiakban bv) intézményekben a fő cél nem a fogvatartottak átnevelése, hanem az, hogy képessé tegyék őket önmaguk megváltoztatására. Elérendő célként fogalmazódik meg az elítéltek reszocializációja, felelősségérzetük kialakítása, fizikai és szellemi egészségük megőrzése, helyreállítása is. A nevelés tehát a “pozitív irányú befolyásolás” gyűjtőfogalma a magyar büntetés-végrehajtásban, amelyhez hozzátartozik az elítélt megismerése, foglalkoztatása, önképzése, rehabilitációs és szabadidős tevékenységének szervezése, jutalmazása, fegyelmi felelősségre vonása, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása. A nevelés egyik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás. Ebbe a fogalomba nemcsak a célszerű munkáltatás tartozik, hanem az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel is. A foglalkoztatás a testi és mentális egészség fenntartásán túl a szabad társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését is biztosítja, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni a kényszerű semmittevés okozta agressziót vagy depressziót.
Tovább…

E-könyvkölcsönző szolgáltatás a hazai könyvtárakban

A könyvtárosok és információs szakemberek évente megtartott nemzetközi konferenciáján, a népszerű BOBCATSSS-en – melyre idén januárban Ankarában került sor – magyar részről jelen voltak a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézetének hallgatói is: Jávorka Brigitta, Kovács Ramona és Szalacsi Alexandra tanáruk, Tóth Máté vezetésével. Mindhárom hallgató napjaink könyvtári világának egy-egy aktuális kérdéséről(az elektronikus könyvek kölcsönzéséről, a QR-kódok könyvtári szerepéről és egy könyvcserét támogató weboldal használatáról) készített felmérést, és vizsgálataik eredményeiről beszámoltak a konferencián. Műhely rovatunkban most e dolgozatok cikkesített változatát mutatjuk be.

A szerzők köszönetet mondanak tanáruknak, Tóth Máténak kutatásaikhoz nyújtott segítségéért, a kérdőíveket kitöltő könyvtárosoknak az együttműködésért, az egyetemi karnak és a Kari Hallgatói Önkormányzatnak, valamint a Balassi Intézet Campus Hungary programjának, hogy anyagilag is támogatták tanulmányútjukat.

Bevezetés

A 2012-es amszterdami BOBCATSSS konferenciára készült dolgozatomban a magyar egyetemi hallgatók e-könyv olvasási szokásait vizsgáltam. A tavalyi eredmények és a téma népszerűségé­nek növekedése miatt úgy gondoltam, érdemes lenne e területen további kutatásokat végezni, de egy másik aspektusból vizsgálva a kérdést. Ezért a 2013-as konferenciára készített tanulmányomban az e-könyvek könyvtárból vagy könyvtárakon keresztül történő kölcsönzésére fókuszáltam.
A könyvtárak és könyvtárosok mindennapi életében az elmúlt év során egyre hangsúlyosabb szerephez jutott az e-könyv. Külföldön és Magyarországon is egyre több kiadó és terjesztő jelent meg a piacon (például Book&Walk, Publio, Multimediapláza, Amazon, Smashwords stb.), és egyre több könyvtáros fórumon és blogon lehet olvasni e-könyvekkel kapcsolatos információkat (pl.: Könyvkonnektor, E-könyv olvasó blog, Könyvtár MA). 2012 tavaszán megalakult az Egyesülés az e-könyvekért szervezet azzal a céllal, hogy összehangolja a kiadók és a könyvtárak érdekeit. Az egyesülés rendszeresen szervez konferenciákat, összejöveteleket, ahol a könyvtárügy és a könyvpiac szereplőinek lehetőségük van nyilvánosan kifejteni az e-könyvekkel kapcsolatos nézeteiket. Mostanában készült el az Egyesülés az e-könyvekért honlapja (http://ekonyvegylet.hu), ahol bemutatják az Egyesülés tagjait, és folyamatosan tudósítanak az Egyesülés munkájával kapcsolatos eseményekről.
Tovább…

QR-kódok használata a magyar könyvtárakban

Bevezetés

A modern technológiák villámgyors ütemben fejlődnek: az elmúlt néhány évben a “kicsi” és az “okos” vált az új találmányok legfontosabb jellemzőjévé. A mobiltelefonok egyre fontosabb szerepet játszanak mindennapi életünkben, kifinomult funkcióikkal pedig hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik életünket.
Az okostelefonokban két ragyogó funkciót találhatunk: a beépített digitális fényképezőgépet és azt a lehetőséget, hogy az internetet bármikor és bárhonnan elérhetjük. A mobil internet-hozzáférés és az okostelefonok széles körű elterjedése lehetővé tette, hogy ha releváns információra van szükségünk, legyünk bárhol, azonnal elérhetjük, és nem csak az otthoni vagy munkahelyi gépeink használatával.
Ha egy könyvtár nyitott szeretne maradni a fejlődésre, erősítenie kell az interaktivitását. Ashford (2012) szerint a „QR-kód [alkalmazása] kényelmes módja, hogy összekapcsoljuk a virtuális világot a fizikaival, és hogy hasznos tartalmakat biztosítsunk, ha erre szükségünk van. A QR-kód mára teret nyert Európa nagy részén: számos helyen, egyetemi könyvtárakban és felsőoktatási intézményekben fedezték fel a benne rejlő lehetőségeket.”
Tovább…

Frissítsd a könyvtárad!

Bevezetés

Felmérésemben a Rukkola.hu 2012 nyarán indult könyvcserélő weboldal használatára voltam kíváncsi, mely megjelenése után nemcsak hogy villámgyorsan népszerűvé vált, hanem a hazai könyvrajongók életét, szokásait is befolyásolta.
Az innovatív ötlet magánkezdeményezésként indult hódító útjára, mára pedig már több kiadó is segíti az oldal szerkesztőinek munkáját. A Rukkola.hu dinamikusan fejlődő weboldal: a statisztikák szerint 81 nappal az oldal indulását követően már 11 100 regisztrált felhasználója volt, 81 000 könyvet lehetett elérni és 54 000 kötet talált új gazdára. A kezdeti időszakban a szerkesztőknek nem származott bevételük a weboldalból, de három hónappal az indulás után megjelentek a reklámfelületek, és a több ezer felhasználós weboldal üzleti vállalkozássá vált.
Nem ez a vállalkozás az első olyan hazai próbálkozás, amely lehetővé teszi, hogy az emberek elcseréljék felesleges könyveiket. Budapesten korábban Könyvcsere-piac néven működött egy olyan projekt, ahová bárki beadhatta feleslegessé vált könyveit, és újakat hozhatott el helyettük. A könyvek értéke nem volt fontos, csak a száma. A megmaradt könyveket egy iskolai könyvtárnak ajánlották fel.
Tovább…

 

A stagnálás évei, a válságjelek és tervek a kezelésükre (1908–1914)
A közgyűjteményekkel foglalkozó szakemberek előtt a huszadik század első évtizedének végére világossá vált, hogy országszerte túlságosan nagy a lemaradás ahhoz, hogy a hiányokat rövid időn belül pótolni tudják. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsáról szóló forrásokban 1908-tól kezdődően egyre gyakrabban jelentek meg a később dominánssá váló szakmai és finanszírozási krízis jelei. A felismert hiányosságok csökkentése érdekében folyamatosan keresték a megoldást; a Múzeumi és Könyvtári Értesítő oldalain is több alkalommal megjelentek olyan írások, amelyek a munka jobbítását célozták, és amelyek végrehajtásához nagyobb mértékű állami finanszírozásra és társadalmi támogatottságra lett volna szükség. Az ezeket a gondolatokat tükröző első írást Wlassics fogalmazta meg 1908-ban a Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1909. 1. számában, és az 1908. évről szóló éves jelentésben is közzétettek. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez szóló Emlékiratának1 kiindulópontja az volt, hogy a Tanács és a Főfelügyelőség nem csupán a múzeumok és könyvtárak alapításában, illetve fejlesztésében érdekelt, hanem az ún. közművelődési célú társadalmi feladatok segítésében is. Az elnök különösen hangsúlyosnak tartotta ezt a kérdést akkor, amikor Apponyi Albert kultuszminiszter megindította az iskolán kívüli oktatás nagyszabású tervét, és létrehozta a koordinálásához szükséges szervezetet.
Tovább…

Búcsúzás Takács Miklóstól (1933–2013)*

Az idő egyirányú utca.
Örökké zuhog a jelen, s örökké
száraz lábbal kelünk át rajta: a múlt fölissza
szempillantás alatt.”

„Nem lehet
csak egy szálat kihúzni, ha nem az összeset,
olyan szorosra szőtt a múltak szövedéke.
(Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca)

2013. április 1-jéig Takács Miklós a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár jelenének része volt. Személyesen ugyan már nem találkozhattunk, de hihettük, hogy jöhet egy érdeklődő telefonhívás: hogy vagyunk, miként megy a könyvtár sorsa, ugye, átadjuk üdvözletét azoknak, akikkel még együtt dolgozott?
Április elsején az idő fölitta, a múlt szövedékébe fonta nagy és gazdag életútját, szakmai pályafutását. A könyvtári kultúra szövedéke már Takács Miklós lezárt életművét is magába fogadta.
Tovább…

Hatvanéves a VINITI – és a jövő?

Bevezetés

Ötven évvel ezelőtt világszámnak számított a VINITI, a Szovjetunió központi tudományos és műszaki információs intézete (1952-től: Institut naucsnoj informacii, majd 1955-től 1992-ig VINITI: Vszeszojuznüj institut naucsnoj i tehnicseszkoj informacii; a Szovjetunió felbomlása után a rövidítés marad, az új feloldás viszont Vszerosszijszkij institut naucsnoj i tehnicseszkoj informacii lett). 1957 decemberében a Life Magazine hasábjain nyugati szaktudósok oldalakon át áradoztak a világ legnagyobb és legkorszerűbb ilyen intézményéről.1
2012-ben, mikor az intézet 60 éves lett, egyik vezető munkatársa hosszan sorolta mind nyilvánvalóbb gyengeségeit: egyre kevesebb a bejövő (főleg külföldi) információforrás, hatvan év körüli a korábbi létszám harmadára csökkent munkatársi gárda átlagéletkora is, lassan elfogynak a felhasználók és a bevételek.2
Tovább…

POLL, Roswitha: I dati che abbiamo e i dati che potremmo avere: nuovi sviluppi nella valutazione delle biblioteche. : Bollettino AIB. – 51. (2011) 4., p. 369-380. c. írását Mohor Jenő tömörítette

A könyvtárak értékelésének alapjai

Nem lehet egy könyvtár szolgáltatásait, teljesítményét értékelni vagy mérni küldetésének ismerete nélkül, hiszen az értékelés nem más, mint a tényleges teljesítmények szembesítése a megkívántakkal, híven az előre kitűzött célokhoz. A küldetést általában egy könyvtár „születésekor” meghatározzák, az idők folyamán csak újrafogalmazzák, pontosítják azt, követve a fejlődést, illetve annak az intézménynek vagy közösségnek az új igényeit, amelyhez a könyvtár tartozik. A küldetésnek világosan kell leírnia azokat a célokat, amelyeket a könyvtár elérni szándékozik, definiálnia kell használói körét és azokat a szolgáltatásokat, melyeket nyújtani akar.
Tovább…

Az információs műveltség változó szempontjai a 2.0-ás kutatási környezetben

Sonia Špiranec, a zágrábi egyetem Információtudományi Tanszékének munkatársa 2012 szeptemberében előadást tartott az ankarai Hacettepe Egyetemen rendezett 3rd International symposium on information management in a changing world című konferencián. Előadásának lapunk számára kibővített és átdolgozott „Shifting facets of information literacy in Research 2.0 environments” című változatát Koltay Tibor fordításában olvashatják.

Bevezetés

Az információs műveltség (IM) a tudományos kutatás központi kérdése, valamint a kutatók szakmai működésének és életpályájának integráns része. Az információ a kutatás alapvető építőeleme, ezért jelentős mértékben befolyásolja a kutatási folyamatot. Ebből következik, hogy a megtalálásához, értékeléséhez és felhasználásához kapcsolódó kompetenciák elengedhetetlenek minden kutató számára. A felkészült kutatók tudatában vannak annak, miként kell az információkat és az adatokat gyűjteni, használni, kezelni, szintetizálni és etikus módon létrehozni. Az ilyen kutatók rendelkeznek azokkal az információs készségekkel, amelyek mindezek hatékony elvégzéséhez szükségesek.1
Az információs műveltség fogalma akkor kezdett el terjedni, amikor az információk, az információforrások és az információs struktúrák növekvő mértékben heterogénné és összetetté váltak. E fogalom tartalmát mindig is befolyásolták és meghatározták az információs környezet jellemzői.
Tovább…

Korszerű bevezetés a könyvtártudományba

BAWDEN, David – ROBINSON, Lyn
Introduction to information science / David Bawden and Lyn Robinson. – London : Facet, cop. 2012. – XXX, 351 p.
ISBN 978-1-85604-810-1

A kötet szerzői nemzetközileg elismert szakemberek: mindketten a londoni City Egyetem oktatói. David Bawden egyúttal a kiemelkedő szakfolyóirat, a Journal of Documentation szerkesztője. Sokan ismerik őket idehaza is, sokaknak személyes ismerősei lettek, hiszen különféle tanfolyamokat vezettek Budapesten, és a Közép-Európai Egyetem nyári kurzusait is itt tartották. Valószínűleg széles körű ismertségükkel is magyarázható könyvüknek az a szokatlan vonása, hogy nem egy, hanem hat előszót találunk benne. Ezeket ugyanis olyan neves szakemberek írták, mint Theresa Dirndorfer Anderson (Sydney), Andrew Dillon (Austin, TX), Jonathan Furner (Los Angeles, CA), Birger Hjørland (Koppenhága), Fidelia Ibekwe-SanJuan (Lyon) és Maja Žumer (Ljubljana). Ez a lista annak is érdekes, aki a fenti neveket vagy azok egy részét nem ismeri. „Földrajzi” elhelyezkedésük ugyanis mindenképpen figyelemre méltó.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (7) (13) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (15) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (27) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (10) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (12) (1) (2) (14) (33) (1) (10) (1) (29) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (16) (6) (6) (14) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (29) (3) (2) (4) (1) (1) (1) (56) (1) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (2) (4) (4) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (9) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (16) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (8) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (12) (9) (6) (3) (2) (14) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (15) (2) (1) (1) (1) (16) (5) (1) (2) (1) (1) (23) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (16) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (16) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (5) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (7) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (8) (9) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (12) (1) (3) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (7) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (7) (1) (1) (2) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (36) (2) (1) (26) (5) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (9) (1) (3) (1) (21) (1) (1) (8) (1) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (38) (1) (6) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (8) (2) (2) (39) (1) (63) (2) (2) (2) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (6) (7) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (3) (39) (1) (2) (2) (1) (8) (8) (5) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (15) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (7) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (9) (1) (1) (8) (11) (1) (1) (20) (14) (1) (2) (1) (3) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (5) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (36) (1) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (21) (2) (1) (1) (1) (9) (1) (17) (2) (1) (70) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (6) (24) (8) (1) (11) (1) (1) (2) (4) (1) (11) (1) (1) (12) (8) (4) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (15) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (5) (3) (1) (2) (2) (1) (8) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (2) (10) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (5) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (4) (16) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (4) (5) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (3) (2) (8) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (1) (1) (2) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (1) (25) (1) (7) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (20) (26) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (1) (1) (2) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (16) (1) (3) (5) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (14) (2) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (21) (1) (1) (1) (1) (25) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (4) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (38) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)