58. évfolyam

Abstracts   667
Rezümék

TANULMÁNYOK
TÓTH Gyula: A megyei –járási könyvtári hálózatok kialakítása. 3. bef. rész.   671
AMBERG Eszter: Fogva tartott képzelet? A fogvatartottak olvasási és könyvtárhasználati szokásairól   691
HAJNAL-WARD Judit: Ki szavatol a …?
Helyzetjelentés a tudományos lektorálás állásáról
  713

MŰHELY
DUDÁS Anikó: Forrásleírás és hozzáférés. Az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat (RDA) és kritikája   727
IFLA-állásfoglalás a kötelespéldányokról   751
DANCS Szabolcs: Kötelező letét vagy “köteles harács”? – gondolatok a kötelespéldány-szolgáltatás céljairól   753

MÚLTUNKBÓL

POGÁNY György: Kovács Máté és a Magyar Enciklopédia   757
BÉNYEI Miklós: Kovács Máté és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete   781
KÉGLI Ferenc: A helyismereti munka múltjáról és jövőjéről.
A hetvenéves Bényei Miklós köszöntésére
  791

KÖNYVSZEMLE

Bestsellerek a hitleri Németországban ADAM, Christian: Lesen unter Hitler. Autoren, Bestseller, Leser im Dritten Reich. Berlin, Galiani 2010.  (Ism.: Sonnevend Péter)   805
Centenáriumi visszapillantás A Debreceni Egyetem története 1902–2012. (Főszerk. Orosz István.) Debrecen, DEK, 2012. (Ism.: Bényei Miklós)   809
Születésnapi ajándék Az olvasás pártfogója. Írások Nemes Erzsébet tiszteletére.
Szerk. Fülöp Ágnes, Lencsés Ákos, Rózsa Dávid, Bp. MKE, 2012. (Ism.: Murányi Lajos)
  814

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

STUDIES

Formation of library networks in counties and districts in the 50’s. Part 3
TÓTH Gyula

The last part of the study summarises the problems of organising networks. It was a major flaw in this respect that county and district libraries became detached from their natural maintaining bodies, i.e., from local municipalities and cities. It became soon clear that, as a result of different local conditions and different development history, too excessive differences developed between the individual libraries, although the model wanted to achieve their unification. By the sixties, the network of libraries at housing estates has been built out and the range of district libraries became complete. However, due to the repeated reorganization of public administration, a reverse process began: where the districts had ceased the central district libraries were transformed into city or village libraries, and in 1958, all the village libraries were given over to the ownership of local councils. The plan to build cultural activities in villages around libraries did not meet the expectations, and a solution had to be found to clarify the functions of district libraries and to eliminate their operation problems.
The author acknowledges the merits of the system established, but notes that the county-district library network had not been sufficiently grounded theoretically, and it was implemented in a too short time without the necessary financial, material and human resources. It became the task of the next decade to correct defects.
Tovább…

Tanulmányok

A megyei-járási könyvtári hálózatok kialakítása 3., befejező rész
TÓTH Gyula

A tanulmány utolsó része a hálózatszervezés problémáit foglalja össze. A hálózatszervezés nagy hibája volt, hogy a megyei és járási könyvtárakat elszakította természetes fenntartóiktól, a települési önkormányzatoktól, városoktól. Gyorsan kiderült, hogy az eltérő helyi adottságok és a különböző fejlődési előzmények következtében túlságosan nagy különbségek alakultak ki az egyes könyvtárak között, holott a modell éppen az egységesítést szerette volna elérni.
A hatvanas évekre befejeződött a lakóhelyi könyvtári hálózat kiépítése, és teljessé vált a járási könyvtárak köre. A közigazgatás újabb átszervezése miatt azonban elkezdődött egy ellenkező irányú folyamat: a megszűnt járásokban a központi járási könyvtárak városi vagy községi könyvtárakká alakultak át, 1958-tól pedig az összes falusi könyvtárat a helyi tanácsok tulajdonába adták. Nem váltotta be a reményeket az a terv, hogy a könyvtárakra építsék a népművelési tevékenységet a községekben, és megoldást kellett keresni a járási könyvtárak funkcióinak tisztázására, a működési zavarok kiküszöbölésére.
A szerző elismeri a kiépített rendszer érdemeit, de megállapítja, hogy a megyei-járási könyvtárhálózat kiépítése elméletileg nem volt kellően megalapozva, kapkodva, rövid idő alatt hajtották végre, és hiányoztak a szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek is. A hibák orvoslása a következő évtized feladata lett.
Tovább…

A hálózatszervezési hibák kijavításának kezdetei 1957-től

A hálózatszervezés lázában elkövetett hibák jó részét 1954-ben felismerték. A politikai enyhülés rövid életű és átmeneti volt, s emiatt nem sok lehetőséget kínálkozott a változtatásra. 1957-től mégis több tekintetben új (al)szakasz kezdődött: nem annyira a törvényerejű rendelet hatására, mint inkább a megtett út értékelése és a forradalom nyomán változó légkör következtében. Mindez a megyei–járási hálózati struktúra és a közművelődési könyvtárak feladatainak módosulását hozta. A másként való gondolkodás igyekezett utat törni magának, de kiteljesedéséhez hosszabb időre volt szükség, s bár korábban is tettek lépéseket, a változások évtizede inkább az 1960-as lett.
Tovább…

“A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”
(Albert Einstein)

“Amikor egy fogvatartott mögött becsapódik a börtön kapuja, azzal nem veszíti el emberi mivoltát; elméje nem zárul le az ötletek előtt; szellemét továbbra is táplálja a vélemények szabad és nyílt cseréjével; és nem ér véget sóvárgása az önbecsülés iránt, sem pedig az önmegvalósításra való törekvése.”
(Thurgood Marshall)

A Könyvtári Intézet 2012 áprilisában felmérte* a fogvatartottak, azon belül a jogerősen elítéltek olvasási és könyvtárhasználati szokásait a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben1 a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Fogvatartási Ügyek Főosztályával előre egyeztetett kérdőív segítségével. E kérdőív – a kontinuitás és az adatok összehasonlíthatósága érdekében – nagyrészt Gereben Ferenc szociológus, olvasáskutató kérdéssorát2 tartalmazza, amelyet egyrészt aktualizáltunk, azaz büntetés-végrehajtási kontextusba helyeztük, másrészt pedig kiegészítettük olyan speciális kérdésekkel, amelyek kifejezetten csak a büntetés-végrehajtás során merülhetnek fel. Kutatásunk adatait – amennyiben lehetséges volt – összevetettük egyrészt az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) 2005-ben lefolytatott3, másrészt az OSZK 2010-ben végzett országos reprezentatív vizsgálatainak eredményeivel is.
Tovább…

Elöljáróban a lektorálás szerepéről

A tudományos közlemények értékét, egyebek között, az alapján szokás megítélni, hogy melyik folyóiratban jelent meg az adott cikk. A kutatók színvonalas és magasan kvalifikált kiadványban kívánják tudományos felfedezéseiket a nagyvilág elé tárni, hiszen a tudománymetriai mutatókkal mérhető teljesítmény presztízskérdés és a szakmai előrehaladás alapvető feltétele. Egy folyóirat minőségének legfontosabb meghatározói az impakt faktor és a tudományos lektorálás. Sok tudományágban szinte alig jegyzik a nem lektorált folyóiratokat. A nagyobb tekintély és potenciálisan nagyobb idézettség reményében a kutatók a tudományosan lektorált (peer-reviewed, más szóval refereed) folyóiratokban publikálnak, kivéve, ha a cikk gyors átfutási időt igényel, vagy maga a megjelenés a fontos. A szakmai lektorálás a közlési folyamatban hozzáadott értéknek minősül.
Tovább…

“Az RDA, Resource Description and Access (Forrásleírás és hozzáférés), az angol-amerikai katalogizálási szabályzat második kiadását (AACR2) felváltó új katalogizálási szabvány. Habár szorosan kötődik az AACR2-höz, mégis egészen más, mivel elméleti keretekbe helyezkedik, digitális környezetre tervezték és szélesebb alkalmazási területet fed le, mint elődje.”1 Chris Oliver, az RDA szövegének olvasószerkesztője ezekkel a szavakkal vezette be a 2010-ben, párhuzamosan
nyomtatott formában és interneten is közreadott új angol-amerikai szabályzatról írt kézikönyvét. A cserelapos változatnál minden bizonnyal sokkal fontosabb forrás lesz az ún. RDA Toolkit online eszköztár, amely nemcsak az új, hanem a régi változatot is tartalmazza; praktikus felületen nyújt segítséget a katalogizáláshoz, összeköti a régi és új paragrafusokat, összeveti a számítógépes kommunikációs formátumokkal, valamint eligazítást nyújt az elméleti háttérről.
Tovább…

IFLA-állásfoglalás a kötelespéldányokról

http://www.ifla.org/publications/ifla-statement-on-legal-deposit

A kötelespéldányoknak fontos szerepe van a nemzeti írott örökség megőrzésében és elérésében. A kiadók és a könyvtárak közösen munkálkodnak annak érdekében, hogy a kötelespéldányokra vonatkozó szabályozás világszerte sikeresen működjön, tekintet nélkül arra, hogy milyen formátumról vagy technológiáról van szó.
Tovább…

Az IFLA közlemény fordítása

Az elektronikus kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról szóló eszmecsere1, amely az utóbbi időben bontakozott ki a kiadói iparág és a könyvtári szféra szereplői között, arra hívta fel a figyelmünket, hogy olykor maguk az érdekelt könyvtárosok sem rendelkeznek világos elképzelésekkel a kötelespéldány-rendeletek célkitűzéseit illetően.
Ezért tartottam fontosnak, hogy az IFLA 2011 decemberében napvilágot látott kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó közleményének fordítását mielőbb megismertessük a szakmai nyilvánossággal. A dokumentumból kiemeltem néhány olyan megállapítást, amelyhez az értelmezés egyértelművé tétele érdekében kiegészítést fűztem.
Tovább…

Kovács Máté és a Magyar Enciklopédia*

Elöljáróban

Kovács Máté viszonylag rövidre szabott életútja sikerekben és eredményekben gazdag volt; szakmai munkálkodásának megannyi kezdeményezése – értelemszerűen többé-kevésbé megváltozott formában – még ma is, negyven évvel halála után a hazai könyvtárügy számos területén megfigyelhető. Vagyis munkássága – és még inkább személyes példája, szakmai elkötelezettsége, humánuma – korántsem csak a tudománytörténet része, hanem napjaink magyar könyvtárügyében megkerülhetetlenül jelenlévő és érzékelhető entitás. Ugyanakkor természetesen akad pályafutásában olyan elem is, amelyben csupán az előkészítő munka alapjait tudta lerakni, a ténylegesen kifejlődött és megvalósult forma jól érzékelhetően más lett, mint ahogyan annak idején elgondolta. Szakirodalmi munkásságában, elméleti fejtegetéseiben arra figyelmeztette olvasóit, hogy a jelenségeket történetiségükben kell vizsgálni, a szakmai koncepciók és tettek elválaszthatatlanok egyrészt saját koruk szakmapolitikai paradigmáitól, másrészt pedig a szakmai intézményrendszert determináló politikai, gazdasági és társadalmi közegtől.
Tovább…

Kovács Máté és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Mindazok körében, akik kicsit is érdeklődnek a magyarországi könyvtári kultúra közelmúltja iránt vagy éppen személyesen is részesei voltak a korabeli történéseknek, közismert, hogy Kovács Máté jó ideig egyik vezetője, alelnöke volt a Magyar Könyvtárosok Egyesületének. Szerteágazó munkásságának ez a területe azonban gyakorlatilag feltáratlan. Most sem igen vállalkozhattam többre, mint a jelenleg rendelkezésre álló, hozzáférhető források alapján rövid, az emlékülés behatárolt időkeretei miatt is szükségszerűen vázlatos áttekintésre.* Sajnálatos tény, hogy az MKE és elődje, a Szabó Ervin Kör irattári anyaga1 meglehetősen hiányos, és az OSZK Kézirattárában fellelhető Kovács Máté-fond2 szintén
hézagos a vonatkozó témakörben. Mindazonáltal a kéziratos kútfők és az egyidejű folyóirat-közlemények lehetőséget kínálnak a legfontosabb mozzanatok felvillantására, Kovács Máté és az egyesület, illetve a kör viszonyának érzékeltetésére, mélyebb elemzésre és behatóbb értékelésre viszont aligha van idő és tér.
Tovább…

A szellem nem megy nyugdíjba… címmel, 2012. október 3-án, Debrecenben, a
hetven éves Bényei Miklós köszöntésére szervezett konferencián elhangzott előadás
átdolgozott, bővített és szerkesztett szövege.

Prológus

A könyvtári helyismereti tevékenység rendeltetésével, a helyismereti információk társadalmi szerepével kapcsolatban általában három fő területet szoktunk megnevezni: a tudományos feladatot (gyűjtés, őrzés, közvetítés), a közéleti-gyakorlati funkciót és az érzelmi kötődés erősítését.1
Az első kettő racionálisan megfogható, értelmezhető, de honnan is van ez az érzelmi kötődés? Mindnyájan tudjuk, hogy az egyénnek, a családnak, a csoportnak (szebben mondva egy közösségnek) térre, területre van szüksége.
Tovább…

ADAM, Christian : Lesen unter Hitler : Autoren, Bestseller, Leser im Dritten Reich /Adam Christian. – Berlin: Galiani, 2010. 383 p.
ISBN 978-3-86971-027-3

Golo Mann szerint a nemzeti szocializmus a “világról, az emberről és a történelemről alkotott tanok kiagyalt rendszere volt; hamis tudomány, hamis vallás, melyben sokan komolyan hittek” (Németország története 1919–945. 121. p.). Ez a nézetrendszer az országot (1938-ig Harmadik Birodalom, 1939-tól már Nagynémet Birodalom) polgárai legalábbis úgy hitték,  talpra állította, hogy ezután soha nem látott gyilkos háborúhoz, összeomláshoz és pusztuláshoz vezesse alattvalóit.
Szakmai tudatunk mélyül, ha megnézzük, mit adott az olvasni vágyók kezébe a rendszer, s ebből mit olvasott szívesen a német közönség. Adam könyvének. legalább két fontos előzményét említjük az olvasás vaskos német kézikönyvét (Handbuch Lesen, 1999.), mely tömör olvasástörténeti fejezetet is kínál, már korábban ismertettük (Fordulópont, 2001. 1. sz.), viszont a műben gyakran hivatkozott alapvető monográfia, Jan-Pieter Barbian Literaturpolitik im “Dritten Reich” (1995.) című megkerülhetetlen műve eddig nem került a hazai olvasó látószögébe. (Új változata: Literaturpolitik im NS-Staat von der Gleichschaltung bis zum Ruin. 2010.)
Tovább…

A Debreceni Egyetem története, 1912–2012 / főszerk. Orosz István; szerk. ifj. Barta János. – Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó Debreceni Univ. Press, 2012. – 576 p.
ISBN 978-963-318-190-4

Száz éves a Debreceni Egyetem. Maradandó előzményeket követően, világháborúk viharában, diktatúrák árnyékában, egy ideig szétdarabolva, majd újra integrálva és kibővítve egy évszázada áll a magyarországi felsőoktatás és tudomány szolgálatában. Könyvtára immár hat évtizede nemzeti gyűjtőkörű intézmény, a hazai könyvtári kultúra egyik számottevő, meghatározó műhelye, bázishelye. A tanintézet léte kiváló példa a helyi, a nemzeti (országos) és az egyetemes értékek elválaszthatatlan voltára, szoros és szerves egységére. Az itteni oktató és kutató munka, az itt folyó élet kiszakíthatatlan része az alföldi cívisváros mindennapjainak, központi (vagy fő-) épülete felavatása óta (éppen nyolcvan esztendeje) a település egyik jelképe. Ma már a magyar szellemi élet (tudomány, irodalom, művészet stb.) elképzelhetetlen a debreceni universitas nélkül; másként fogalmazva: a debreceni egyetem és könyvtára a nemzeti kulturális örökség kimagasló, a múltba és jövőbe messze mutató értéke. Csak néhány adat a jelenből: nemrég nyerte el a kutatóegyetem címet; tizenöt karával, számtalan szakjával, a legtöbb doktori iskolával itthon a legszélesebb választékot kínálja a tanulni vágyó fiataloknak; az aktív hallgatók száma a hazai egyetemek között itt a legmagasabb (mintegy harmincezer fő), akiknek egytizede külföldi diák. Jeles professzorai és tehetséges tanítványai révén világszerte ismertté és elismertté vált a neve, a közelmúltban az ún. nemzetközi toplistára (az egyetemek ezres rangsorába) is felkerült.
Tovább…

Születésnapi ajándék…

Az olvasás pártfogója : írások Nemes Erzsébet tiszteletére / szerk. Fülöp Ágnes ; Lencsés Ákos ; Rózsa Dávid. – Bp. : Magyar Könyvtárosok Egyesülete, 2012. – KSH Könyvtár reprográfiai műhely. – 163 p.
ISBN 978-963-89260-1-2

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlésének második napján, július 13-án délután került sor a tanulmánykötet bemutatására a győri egyetemi könyvtárban, melyen a (meglepett) ünnepelten kívül természetesen a szerzők zöme is megjelent a köszöntés alkalmából. (Tíz nappal korábban Nemes Erzsébet főigazgató a Központi Statisztikai Hivatal  (KSH) Könyvtárának korszerűsítéséért végzett munkája elismeréséért Fényes Elek-díjban részesült – a könyvben már ez az adat is szerepel!)
A Festschriftet hárman jegyzik szerkesztőként, Fülöp Ágnes, Lencsés Ákos és Rózsa Dávid, valamennyien a KSH Könyvtárának munkatársai – egyben a kötetben közölt írások, illetve ketten a bibliográfiai összeállítás szerzői is. A szép kiállítású, puhakötésű könyv, melynek fedeléről az ünnepelt derűsen tekint ránk íróasztala mögül, tizennyolc hosszabb-rövidebb tanulmányt közöl. Egy részük kifejezetten könyvtár-szakmai, vagyis a könyvtárral, olvasással, más részük irodalom-, sajtó-, művelődés- és tudománytörténettel foglalkozik, megint mások pedig a gazdaságtörténet, a jog vagy a statisztika valamelyik részterületéről írnak, hiszen szerzőik e területeken otthonosak. A dolgozatok a szerzők nevének betűrendjében követik egymást. (A recenzens is jórészt eszerint halad, bár a terjedelmi korlátok miatt csupán a dolgozatok lényeges mozzanataira tud kitérni.)


Tovább…

2012. 4. Referátumok

Abstracts   433
Rezümék

TANULMÁNYOK

TÓTH Gyula: A megyei –járási könyvtári hálózatok kialakítása. 2. rész    437
TÓTH Máté: Könyvtárbuszos szolgáltatások hasznosulásának elemzése   463
KOLTAY Tibor: Tér, hely, könyvtár   495
GEREBEN Ferenc: Hagyományos és/vagy digitális olvasás? Egy interjús vizsgálat ered-ményeiből   503

MÚLTUNKBÓL

POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Tudomány vagy gyakorlat? Korabeli könyvtárszakmai gondolatok Kovács Máté és Mátrai László párhuzamos életrajz-vázlata kapcsán   525

KITEKINTÉS

SONNEVEND Péter: Közkönyvtár a bolsevik proletárdiktatúra szolgálatában (1918–1928)   549
ANDRESEN, Leif – BRINK, Helle: Dokumentumszolgáltatás Dániában (Töm. Viszocsekné Péteri Éva)   569
WALSH, Andrew.: A fizikai és az elektronikus könyvtár eltűnő határai. „Helytudatos” technológiák, QR-kódok és
RFID-címkék  (Töm.: Mohor Jenő)
  579

KÖNYVSZEMLE

Itt az RMNy negyedik kötete!
Régi magyarországi nyomtatványok 1656–1670. 4. köt.  Heltai János, Pavercsik Ilona, Perger Péter és P. Vásárhelyi
Judit (Ism.: Bánfi Szilvia)
  585
Egy fontos és egyenetlen könyv a 21. század könyvtárügyéről
Libraries in the early 21st century. vol.1. An international perspective. Ed. Ravindra N. Sharma. (Ism.: Koltay Tibor)
  588
A sikeres információs tanácsadóvá válás útja
WORMELL, Irene – OLESEN, Annie Joan – MIKULÁS Gábor: Information consulting. Guide to good practice.
(Ism.: Lengyelné Molnár Tünde)
  590

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

STUDIES

Formation of library networks in counties and districts in the 50’s. Part 2
TÓTH Gyula

The second part of the study presents, using new sources, the impact of the dé­-tente in library policy having started as a result of political changes in 1953-54 (when Imre Nagy became Prime Minister), and the first signs of attitude change in the work of public libraries. This was also manifested in the so-called commemorative contests organised in 1954-55 in the honour of liberation with an increasing focus on quality improvement (replacing the earlier forcing of quantitative indicators and direct political influence). However, this was actually an interlude: Mátyás Rákosi’s return stalled this process, and caused a regression. After the 1956 revolution positive changes appeared again. This part of the study discusses the development and growth of county libraries, and the evolution of research library features in their activities. It deals in detail with the formation and strengthening of their internal organisation, as well as with the growth and differentiation of their collections. It qualifies the start of their local history activities, their applying of the methods of library science (in publishing press bibliographies and annuals related to local knowledge etc.), the (re)emergence of open shelves, to be more precise, their spreading in libraries as a step towards the public library.
Tovább…

TANULMÁNYOK

A megyei-járási könyvtári hálózatok kialakítása 2. rész
TÓTH Gyula

Az előző számban közölt tanulmány folytatása eddig ismeretlen források segítségével mutatja be a közművelődési könyvtárak munkájában az 1953–1954-ben bekövetkezett politikai változások – Nagy Imre kormányra kerülése – nyomán meginduló könyvtár-politikai enyhülés hatását és a szemléletváltás első jeleit. Ez abban is megnyilvánult, hogy a megrendezett ún. felszabadulási emlékversenyben is inkább a minőségi fejlesztésre került a hangsúly a korábbi mennyiségi mutatók erőltetése és a direkt politizálás helyett. Ez azonban csak intermezzo volt: Rákosi Mátyás visszatérésével a folyamat megrekedt, és inkább a visszarendeződés volt megfigyelhető. 1957-től ismét a pozitívabb vonások kerültek előtérbe. A tanulmánynak ez a része a megyei könyvtárak fejlődését, növekedését és tudományos könyvtári vonásokat is mutató jellemzőinek kialakulását tárgyalja. Ennek keretében részletesen szól a belső szervezet kialakulásáról és megerősödéséről, a gyűjtemények növekedéséről és differenciálódásáról. A public library felé tett lépésként értékeli a helyismereti tevékenység kezdeteit, a könyvtártudományi tevékenység megjelenését (helyismereti sajtóbibliográfiák és évkönyvek kiadását stb.), a szabadpolc gondolatának (újbóli) felmerülését, illetve könyvtárbeli térnyerését.
Tovább…

Politikai változások 1953-54-ben

Alig indult el a megyei, járási könyvtári hálózatok kiépítése, s folytatódott a könyvtár nélküli településeken új könyvtárak létrehozása, hamarosan kiderült, hogy a tempót nem lehet tartani, hiányoznak hozzá a személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek. Formálisan 1952 végére mindenütt volt megyei, valamint a járások körülbelül fele részében járási könyvtár is. Kiderült azonban, hogy még a megyei könyvtárakban sem sikerült a mégoly szerény követelményeket teljesíteni: az állomány használható része nem érte el az előírt mennyiséget, a létszámot a két előd intézmény létszámának összeadása tette ki, az elhelyezés és a felszereltség alig volt kielégítő. Ennél rosszabb volt a helyzet a járási könyvtárakban, főleg ott, ahol nem volt körzeti vagy városi könyvtári előd intézmény. Nem véletlen, hogy 1954 elején – 1953-ban még harminc új járási könyvtárt létesítettek – úgy intézkedett a Népművelési Minisztérium, hogy csak a feltételek teljesítése esetén lehet új járási könyvtárt nyitni. Az utasítás szerint járási könyvtár megnyitását a megyei és a járási tanács népművelési osztályának, illetve csoportjainak vezetőiből, a minisztérium kiküldöttéből és a megyei könyvtár vezetőjéből álló bizottság engedélyezheti.
Tovább…

Bevezetés

A mozgókönyvtárak hazai történetében alapvetően három korszakot különböztethetünk meg. Az első igen rövid és szükség által vezérelt időszak a II. világháború pusztításai utáni évekre tehető. Ekkor a világégés nyomán több fiókkönyvtár is megsemmisült, így csak mobil könyvtári egységekkel, könyvtárvillamosokkal lehetett pótolni a kieső szolgáltatást (N. Kósa 2003). A második időszak a hetvenes, nyolcvanas évekre tehető, amikor több településen is (Pécsett, Érden, Cegléden) buszokkal oldották meg a környező településeken élők könyvtári ellátását (Fehér 2002, Tóth 2006). A harmadik időszak kezdete 2004, amikor a KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) finanszírozási és jogi lehetőségeit kihasználva elindulhattak az első modern járművek. Először az Edelényi, majd az Encsi kistérségben, végül 2010-ben – az Európai Uniós fejlesztési pénzek felhasználásával – Pécs környékén indulhatott meg újra a bibliobuszos ellátás. A folytonosságot a korszakok között a ceglédi könyvtárbusz jelenti, amely hála a rendszeres és szakszerű karbantartási munkálatoknak, majd három évtizeden keresztül szolgálta a város lakosságát.
Tovább…

Tér, hely, könyvtár*

A könyvtár elsősorban tér, amelyet dokumentumok, felhasználók és könyvtárosok töltenek meg. A világháló közben egy másfajta teret látszik létrehozni, vagy legalábbis képviselni. Ahogy egyre gyakrabban mozgunk ebben a térben, azaz a kibertérben, egyre inkább szükségessé válik, hogy a tér sajátosságait általánosságban, alaposabban is megismerjük. Érdemes tehát a tér jellemzőit összevetnünk a kibertér sajátosságaival. Fontos látnunk, hogy a térnek társadalmi és kulturális dimenziója is van. Ha térről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a teret alakító építészetről, amivel az is jár, hogy az információ építészetéről is szólnunk kell. Végezetül meg kell vizsgálnunk a könyvtári tér néhány jellemzőjét.

Tér és kibertér

A tér, a hálózat és az információs társadalom között számos összefüggést találunk. Említsünk meg ezekből néhányat. Mindenekelőtt azt, hogy az információs társadalom kialakulása időben egybeesik a világűr, az addig ismert terektől eltérő környezet meghódításának kezdetével. Ez az időpont közismerten 1957 volt, amikor felbocsátották a Szputnyik-1 nevű szovjet műholdat. Ennek jelentősége kapcsán elég arra gondolnunk, hogy mit köszönhet a helymeghatározás a műholdaknak.1
Tovább…

1. Bevezető

Az ezredforduló táján a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán egy művelődésszociológia órán megkérdeztem a hallgatóimat, véleményük szerint lehet-e szerelmes levelet írni e-mailben. A magam részéről meg voltam győződve arról, hogy nem, mert a gépen előállított szöveg – úgy véltem – nem rendelkezik sem a személyességnek, sem az intimitásnak a műfajhoz illő mértékével. Meglepetésemre a hallgatók (a lányok is!) magától értetődően mondtak igent. Akkor – bő tíz évvel ezelőtt – én még kézzel írtam a hivatalosságon kívül eső leveleimet, sőt a tanulmányaimat is. Azóta ez már megváltozott, és azon kapom magam, hogy ma már szinte mindent számítógépen írok, kivéve, ha jegyzetelek, valamint ha karácsonyi üdvözletet vagy kondoleáló levelet írok – időskorú címzetteknek.
Tovább…

Bevezető gondolatok a könyvtártudományról

James Thompson mára már klasszikussá vált munkájában1 fejtette ki és bizonyította be, hogy a könyvtárak alapvető funkciója állandó, ám magától értetődően sokszor eltérő mértékben preferált avagy hangsúlyos alapelveken nyugszik. A szerző által definiált alapprincípiumok egyike pedig az, hogy a mindenkori könyvtárosnak – nevezhetjük őt akár írnoknak, procurator bibliothecarumnak, librariusnak, armárius testvérnek, custosnak, könyvtárőrnek, könyvtárnoknak, informatikus-könyvtárosnak vagy információs szakembernek – „képzettnek”, meghatározott ismeretekkel felvértezettnek kell lennie2. A különféle történeti korok bibliotékáinak örök feladata a tudás raktározása és szétsugárzása a köz, a környező közösség, a nyilvánosság, idővel az egész társadalom számára, tehát a szolgált közösség szemében a könyvtáraknak mindig is volt aktív erkölcsi, szociális, társadalmi, politikai és oktatási szerepe. De ahhoz, hogy ezt a funkciót be tudja tölteni, kezelőjének nem csupán (meg)őrzőjének kell lennie, hanem a mindenkori könyvtárosokat ki kell képezni a megfelelő technikai eljárások elvégzésére, fel kell készíteni őket a nevelő és (tudás)szervező szerepére is, hogy hozzá tudjanak járulni a mindenkire kiterjedő tanuláshoz.
Tovább…

Bereczky Lászlónak

Most egy másik kor közelít,
 a halál szele ránk süvít már.
. (Anna Ahmatova)
Freiheit nur für die Anhänger der Regierung, nur für Mitglieder
einer Partei ‒ mögen sie noch so zahlreich sein ‒ ist keine Freiheit.
Freiheit ist immer nur Freiheit des anders Denkenden.
(Rosa Luxemburg)
A könyvtárak nem működtek, könyvet nem árultak, a boldogtalan
emberek pedig lelki vigaszra vágytak. Ezért a postás háza lett a könyvtár.
A különösen érdekes levelek el sem jutottak a címzetthez, hanem ott maradtak,
hadd olvassák el újra és újra, s leljenek benne állandó gyönyörűséget.
(Andrej Platonov)1

Bevezetés

Az emberi civilizáció három-négy évezredes – az írás gyakorlatának kialakulásától kezdődő – történetében a többnyire hosszabb folytonos állapotot időnként nagy törésvonalak szabdalják. Az újkori fejlődésben ilyenek – a világháborúk mellett – az angol (1648), a francia (1789), az orosz (1917) vagy a kínai forradalom (1911, 1949). Mindegyik nagy erővel rombolt és építeni igyekezett. Az első kettő hozama már meggyőző (liberális politikai rendszer, versenyre épülő piacgazdaság, pluralizmus, az egyén tisztelete), a harmadik – hetven év után – végleg elbukott, a negyedik summája (a jelentős gazdasági modernizációs sikereivel együtt) még messze nem egyértelmű.
Tovább…

Dokumentumszolgáltatás Dániában

ANDRESEN, Leif – BRINK, Helle: Document supply in Denmark című tanulmányát (Interlending & Document Supply, 39. vol. 2011. 4. no. 176-185. p.) Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Dániában 1994 óta működik országos közös katalógus, mely mind a közkönyvtárak, mind a tudományos könyvtárak állományát tartalmazza, és a könyvtárközi kölcsönzés hatékony eszköze. (A tudományos könyvtár elnevezés az iskolai és közkönyvtárakon kívül az összes könyvtárat magában foglalja.) Paradigmaváltás akkor következett be, amikor 2000-ben létrehozták a library.dk-t, és nyilvánosan elérhetővé tették az országos közös katalógust. Ugyanebben az évben kezdett működni a felhasználók és a könyvtárak kéréseit nyilvántartó adatbázis. 2011-ben a következő kihívást a digitális források elérését kezelő rendszer létrehozása jelentette. Ennek lényege, hogy a rendszer a közvetlen kapcsolatokat attól függetlenül tudja kezelni, hogy az olvasó milyen adatbázisban keres. A jövőben a könyvtárközi kölcsönzés – vagy dokumentumszolgáltatás – nemcsak a beiratkozott olvasók, hanem a kívülállók részére is rendelkezésre áll.
Tovább…

WALSH, Andrew: Blurring the boundaries between our physical and eletronic libraries. Location-aware technologies, QR codes and RFID tags című írását (The Electronic Library, 29. vol. 2011. 4. no. 429–437. p.) Mohor Jenő tömörítette.

Amióta új mobilt vettem, kezdi cikkét a szerző, folyton Arthur C. Clarke (1917–2008) egyik mondására gondolok: “Bármely eléggé fejlett technológia nem különböztethető meg a varázslattól.” A telefon a GPS (Global Positioning System) révén tudja, hol vagyok; azonnal összekapcsol barátaimmal és kollégáimmal Facebook,  Twitter vagy elektronikus levelezés révén. Könnyedén rákapcsolódik az internetre, ahol egyre több komoly tudományos adatbázis van, de játékszerként, elektronikuskönyv-olvasóként is működik, és lehetővé teszi, hogy az elmulasztott rádió vagy tv-műsort utólag is megnézzem. Ha ezt harminc évvel ezelőtt, kilencéves gyerekként adták volna a kezembe, varázslatnak tartottam volna.
Tovább…

Itt az RMNy negyedik kötete!

Régi magyarországi nyomtatványok = Res litteraria Hungariae vetus operum impressorum / 1656-1670. 4. köt.
(Heltai János, Pavercsik Ilona, Perger Péter és P. Vásárhelyi Judit munkája. [Közrem.] V. Ecsedy Judit és Käfer István. Szerk. P: Vásárhelyi Judit.)
[közread. a] Magyar Tudományos Akadémia, Országos Széchényi Könyvtár Budapest : Akadémiai Kiadó, 2012. 1361 l. + 50 lapon címlapfotók.
ISBN 978 963 05 9036 5 (4. kötet)

 

Az Országos Széchényi Könyvtár fő feladata az alapító, Széchényi Ferenc szándékával megegyezően nemzeti múltunk írott és nyomtatott emlékeinek teljességre törekvő összegyűjtése és megőrzése, egyidejűleg ezeknek a számba vett dokumentumoknak szakszerű feltárása a hazai és a nemzetközi tudományosság szolgálatára. Ennek a célnak jegyében indult meg közel negyven esztendővel ezelőtt Borsa Gedeon irányításával a Szabó Károly-féle Régi Magyar Könyvtár (RMK) bővített, átdolgozott kiadásának megjelentetése Régi Magyarországi Nyomtatványok 1473–1600 címen. Ez már új koncepció szerint: nyelvre való tekintet nélkül valamennyi Magyarországon kinyomtatott, illetve külföldön részben vagy egészben magyar nyelven megjelent műveket tartalmazza.


Tovább…

Libraries in the early 21st century. vol. 1. : an international perspective / ed. by Ravindra Sharma. – Berlin ; Boston : De Gruyter Saur, 2012.– IX, 398 p.
ISBN 978-3-11-027056

 

 

Tizenkilenc ország könyvtárügyéről olvashatunk a kötetben; ezek zömét Európa, Ázsia és Afrika adja, de képviselve van Kanada, Ausztrália és Új-Zéland is. Az összeállítások középpontjában az új fejlemények és technológia szerepe, valamint a könyvtárak jövője áll.
A kötet nyitó tanulmányát Ellen Tise, az IFLA előző elnöke jegyzi Reggie Raju dél-afrikai szakemberrel közösen.
Aki hiányolta volna az országok felsorolásából az Amerikai Egyesült Államokat, az megnyugodhat, hiszen van tanulmány az ALA nemzetközi tevékenységről. Igaz, maga az Amerikai Könyvtáregyesület is csupán az ország könyvtári tevékenységének egyetlen szeletét képviseli. Még egy több országot, Dél-Koreát, Japánt és Kínát érintő áttekintést is találunk, amerikai szerzők tollából. A kínai könyvtárak azért önálló fejezetet is kaptak, amelynek szerzője egy kínai és egy amerikai-kínai könyvtáros.


Tovább…

A sikeres információs tanácsadóvá válás útja

Information consulting : guide to good practice / Irene Wormell, Annie Joan Olesen, Gábor Mikulás. – Oxford : Chandos, 2011. 195 p. (Chandos Information Professional Series)
ISBN 978-1-84334-662-3

 

Az információs tanácsadó munkáját bemutató mű egy figyelemre méltó tapasztalatokkal rendelkező szerzőhármas munkájának eredménye. A könyv egyik szerzője Irene Wormell, az információ- és tudásmenedzsment professzora, az UNESCO és az EU vezető szakértője, az IFLA Tudásmenedzsment Szekciójának alapítója és elnöke, aki tudását saját tanácsadó cégében és más tanácsadói munkakörben is kamatoztatja, jelenleg pedig professzor emeritus Dániában.
Annie Joan Olesen tanácsadó cége állami szervezeteket és piaci szereplőket is felölelő széles ügyfélkört lát el információval. Tagja számos dán és európai szervezetnek, és képzéssorozatot szervez az információszerzés kérdéseiről.
A harmadik szerző a magyarországi információbróker szakterület legjelentősebb képviselője, Mikulás Gábor, aki e témáról már több művet is megjelentetett.


Tovább…

2012. 3. Referátumok

Abstracts   213
Rezümék

TANULMÁNYOK
TÓTH Gyula: A megyei –járási könyvtári hálózatok kialakítása 1. rész    217
AMBERG Eszter: Könyvtárak a peremhelyzetben élők szolgálatában. Börtönkönyvtárak 2006–2010   241
KÖNTÖS Nelli: Szerzők nyomában. A könyvtári szabványok szerepe az intézményi publikációs adattárak névkezelési stratégiájában   255
PERJÉSI Vera: Aki keres, az talál? Kutatás és információszerzés a digitális korban, könyvtáron innen és túl 2. rész   281

MÚLTUNKBÓL

KNAPP Éva: A budapesti Egyetemi Könyvtár két törzs-gyűjteménye – XVI–XVII. századi nem hungaricum
nyomtatványok
  299

e-kf NÉMETH Katalin: Könyvtári feladatok a Domonkos Örökségvédelmi Táborokban

KITEKINTÉS

SONNEVEND Péter: Megkésett felvetés. A cári Oroszország közkönyvtárügye és olvasáskultúrája (1830–1916)   311
DANCS Szabolcs: Az efemer kiadványok gyűjtésének nemzetközi gyakorlatáról és annak tanulságairól   336
WIESENMÜLLER, Heidrun: A német könyvtári hálózatok jövője. Kritikai észrevételek a Tudományos Tanács és a Német Kutatási Társaság ajánlásairól (Töm.: Murányi Lajos)   343

KÖNYVSZEMLE

Szinnyei univerzuma
GYURCSÓ Júlia: Idősb Szinnyei József bibliográfia 1-2. (Ism.: Szabó Sándor)
  351
„Minden az olvasással kezdődik” Egy konferencia előadásainak olvasása közben
Az olvasás össztantárgyi feladat. (Szerk. Nagy Attila, Imre Angéla, Köntös Nelli) (Ism.: Fülöp Géza)
  354
Angol nyelvű kézikönyv a referálásról KOLTAY Tibor: Abstracts and abstracting. A genre and set of skills for the twenty-first century (Ism.: Feimer Ágnes)   357

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

STUDIES

Formation of library networks in counties and districts in the 50’s. Part 1
TÓTH Gyula

The study describes the development of county and district library networks in the period 1952 through 1960. In Hungary public libraries were first founded in the period 1949 to 1952: these were the so-called district libraries. Later these district and town libraries – the latter operating in a few places only – were organized into networks. In 1952 county libraries were established too in every county. It was planned to organise central libraries in the 138 districts, but this task could not be implemented in a short time: it could only be realized in 1960, when the network of village, district and county libraries was set up. In communities, where the library had a tradition, the new county or district libraries were stronger, nevertheless, their re-organization and the cataloguing of collections took a long time. The decree of the Council of Ministers (1952) had not offered a model for county and district libraries, the relevant guidelines were completed in 1953–1954 only. County libraries were meant to be both research and public libraries, but because of their traditions, weak collections and untrained staff they could not fulfil these tasks – their activities remained similar to the volksbücherei. (They were actually village libraries of a bigger size, with functions similar to those of district libraries.) It was a mistake to tear away these libraries from the town’s funding body. In the early period also the merger of town and county libraries was merely formal. The National Conference on Librarianship in 1952 recommended setting up children’s libraries in the county and bigger town libraries. This was the first important step on the way to modern public libraries.
Tovább…

Tanulmányok

A megyei-járási könyvtári hálózatok kialakulása 1. rész
TÓTH Gyula

A tanulmány első része a megyei-járási könyvtári hálózatok 1952 és 1960 közötti időszakát tárgyalja. Magyarországon közművelődési könyvtárakat a rendszer részeként először 1949 és 1952 között hoztak létre, ezek voltak a körzeti könyvtárak. Ezekből és az addig kevés helyen működő városi könyvtárból szervezték meg a megyei-járási hálózatokat. 1952-ben minden megyében megyei könyvtárat alapítottak, a 138 járásban pedig úgy tervezték, hogy 1954 végéig szerveznek járási könyvtárakat, de a feladat túl nagy volt, és 1960-ig elhúzódott. Ekkor fejeződött be a megyei, járási, városi és falusi könyvtárak hálózatának a kialakítása.
Ahol volt korábban városi könyvtár, ott a létrejött megyei és járási is erősebb lett, de rendbetételük, feltárásuk évekig tartott. Az 1952. évi minisztertanácsi határozat még nem kínált modellt a megyei és járási könyvtárak számára: ez csak 1953–1954-re készült el.
A megyei könyvtárakat tudományos és közművelődési könyvtárnak szánták, de a hagyományok, a gyenge állomány és a képzetlen személyzet miatt kezdetben csak népkönyvtári színvonalon teljesítettek. (Voltaképpen nagyobb falusi könyvtárak voltak, a járásiakhoz hasonlóan.) Hiba volt 1952-ben kiszakítani a megyei és járási könyvtárakat a városi fenntartásból, és az összevonás is formális volt eleinte.
Az 1952 végén tartott országos könyvtárügyi konferencia javasolta, hogy a megyei könyvtárakban és a nagyobb városokban hozzanak létre gyermekrészleget, mely az első fontos lépés volt a public library-szerű könyvtár felé.


Tovább…

Ez az írás a megyei-járási könyvtári hálózatok 1952–1960 közötti
időszakát tárgyalja, hiszen 1960-ban lett teljes a rendszer. Elfogadom
Kiss Jenő javaslatát: a hazai könyvtártörténet alapvető jogszabályok,
könyvtári konferenciák szerint periodizálható. Ám az 1956-os
törvényerejű rendelet a közművelődési könyvtárak tekintetében nem
idézett elő alapvető változást (azt az 1952-es minisztertanácsi határozat
végezte el), a hálózatszervezést korábbi elvek szerint folytatták.
A körzeti könyvtári előzmények jórészt feltártak, de a városiak helyzetét
itt kell felvázolni. Az időhatárok nem kizárólagosak, a záróév
sem az, egyes fejlemények átnyúlnak az új korszakba.

Magyarországon 1952 előtt nem voltak megyei könyvtárak.1 Rendszerről, a körzeti könyvtárak szervezésétől, 1949-től lehet beszélni, s ezek (két) járási könyvtárnak tekinthetők. A megyei könyvtárak körzeti könyvtári előzményeit már összefoglaltam, nem szükséges megismételni.2
Megyei-járási könyvtárak szervezésére a körzetiek folytathatatlansága miatt került sor. Nemes Dezső mondta az 1952. március 17-én és 18-én tartott Országos Népművelési Értekezleten: „a körzeti könyvtárak nem végeznek tényleges könyvtári munkát, [ezért…] a körzeti könyvtáraknak ezt a rendszerét fokozatosan a megyei és a járási könyvtárak hálózatával váltjuk fel.”3


Tovább…

Öt évvel ezelőtt jelent meg Vidra Szabó Ferenc tanulmánya a büntetés-végrehajtási intézetek könyvtárairól a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2007/6. számában.1 Írásomban egyrészt az azóta eltelt időszak, a 2006–2010 közötti évek statisztikai adataira támaszkodva, másrészt a börtönkönyvtárosokkal folytatott személyes konzultáció tapasztalataiból kiindulva kívánok reális helyzetképet adni hazai börtönkönyvtárainkról és -könyvtárosainkról.

A büntetés-végrehajtásról

A büntetés-végrehajtás általános célja ugyanaz, mint az egész büntetőeljárás célja, vagyis hátrány okozása, megtorlás az elkövetővel szemben és az elkövető visszavezetése a társadalomba, azaz a reszocializáció. A modern büntetés-végrehajtási rendszerekben a hangsúly – a kirekesztés helyett – az elítéltek társadalomba való beilleszkedésére helyeződik, összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában2 és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában3 megfogalmazott alapelvekkel. Büntetésük letöltése után ugyanis a fogvatartottak szabadulnak, azaz visszatérnek a társadalomba, s így a társadalom, vagyis mindannyiunk érdeke, hogy e visszatérés a beilleszkedés szándékával történjen.
Tovább…

Thomas Hyde, az oxfordi Bodleiana Könyvtár katalógusának szerzője az 1674-ben megjelent katalógusa előszavában azt írja: „Úgy látszik, mindenki úgy gondolja, hogy a legkönnyebb dolog a világon a könyvek címének leírása, de milyen körültekintő vizsgálatot kíván a pamphletek gondos vizsgálata (ami önmagában kimerítő munka), mennyit a hasonló nevű szerzők és művek megkülönböztetése, anagrammatikus nevek megfejtése, a helynévből és hasonlókból származóké, a szegény ember kijelenti, hogy a legnagyobb agytornát és a legértékesebb idő feláldozását jelenti.”1
Tovább…

1.  Kutatás és ismeretszerzés megváltozott környezetben

A korunkra jellemző trendek kifejtésekor* érintőlegesen már ejtettem szót arról, hogy az információtechnológiai forradalom hatására átalakuló pszichés és kognitív működésünk miként szolgálhatja a jövőben a könyvtárak megújulását a digitális kor elvárásainak megfelelően. A továbbiakban részletesebben áttekintem a könyvtárak előtt álló kihívásokat, majd a szakirodalom alapján javaslatokat fogalmazok meg azok megoldására. Ezek az ötletek semmiképp nem jelentenek univerzális, bárhol bevethető gyógymódot a könyvtárak sokrétű problémáira. A felvetett kérdések leginkább a szakkönyvtárak munkájához kapcsolódnak, így a rájuk adott válaszok is szakkönyvtári környezetben működhetnének optimálisan, ám ott is csak a helyi sajátosságok figyelembevételével. Elsődleges célom tehát nem a „biztos recept” megosztása kollégáimmal, hanem a gondolatébresztés, a szakmai fantázia beindítása. Azt is láttatni szeretném, hogy a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás nem jelenti a könyvtár küldetésének és értékrendjének feladását. Épp ellenkezőleg, meggyőződésem, hogy az internet uralta információs környezet kivételes esélyt kínál számunkra a tudás akadálytalan terjesztésére, illetve az elmélyült ismeretszerzés és a minőségi alkotótevékenység előmozdítására.
Tovább…

Bevezető

A történeti Magyarország egyik legrégebben alapított (1561), 450 éve jogfolytonos kora-újkori könyvtára az ELTE Egyetemi Könyvtár.1 Gyűjteménye – különösen a régi könyvek nemzetközileg elfogadott korszakhatáráig, 1800-ig megjelent állománya – dokumentálja a Kárpát-medence művelődéstörténetét, s a kulturális emlékezet megtestesítőjeként szerepet játszik a magyar társadalom mindenkori történetiségének tudatosításában. Az Egyetemi Könyvtárat fenntartó jogelődök között kiemelkedő szerepe volt a jezsuita rendnek. Az Osztrák–Magyar Jezsuita Provincia keretében tevékeny rendtagok közül számosan megfordultak és rövidebb-hosszabb ideig éltek Nagyszombatban (1561−1567, 1615−1773), Turóc-Znióváralján (1586−1598), valamint Vágsellyén (1598−1605). Ők nem csupán használták a könyvtárat, hanem több mint kétszáz éven át, a könyvtár Mária Terézia-féle államosításáig formálták arculatát.
Tovább…

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszéke hallgatói számára a képzés során a szakmai gyakorlóhelyek rendkívül gazdag és színes palettáját kínálja. Jelen tanulmány az intézményben oktatott szakirányokhoz (kutatás-fejlesztés, európai uniós ismeretek, információ-menedzser) első pillantásra talán kevésbé kötődő, de mégis fontos, gyakorlati tapasztalatokat nyújtó lehetőséget mutat be. A Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény kiváló terep a gyűjteményszervezés, állományrendezés és könyvtári feldolgozó munka, továbbá a marketing és pr-tevékenység gyakorlatban való megismeréséhez és elsajátításához. Segíti a hallgatókat, hogy az egyetemen tanult, alapvetően a profitorientált területhez kapcsolódó menedzsment és marketing ismereteik milyen módon hasznosíthatók a versenyszférán kívül is, például a közgyűjteményekben.
Tovább…

Megkésett felvetés

A cári Oroszország közkönyvtárügye és olvasáskultúrája (1830-1916)

„… minél tovább vagyok Jasznajában, annál jobban fáj az engem ért sérelem, és annál elviselhetetlenebbé válik egész elrontott életem. […] Július 6-án csengőszóval, fegyveres csendőrökkel három trojka robogott a jasznajai ház elé. […] az egész kiszállásnak, véleményünk szerint, nem volt más célja, mint megsérteni bennünket, és megmutatni, hogy az erőszak és az igazságtalanság Damoklész-kardja mindig a fejünk felett függ. […] Sokszor elismételtem magamban, milyen óriási szerencse, hogy nem voltam itthon. Ha itt lettem volna, valószínűleg már a bíróság előtt állnék – gyilkosként.”
(Lev Tolsztoj levele, 1862.)
„Mi a politikai és erkölcsi megaláztatás súlya alatt nőttünk fel. […] Meghajlottunk és meghódoltunk.”
(Vaszilij Kljucsevszkij naplója, 1868.)
„A sajtó szabadságát sohasem kérvényekkel és rimánkodással érték el, hanem magukhoz ragadták.”
(Vlagyimir Sztaszov levele Lev Tolsztojhoz, 1895. január)
„A világháború halálosan veszélyes Oroszország és Németország számára.”
(Pjotr Durnovo: Memorandum II. Miklós cárhoz1)

Társadalom, oktatás, könyvkiadás, cenzúra

Bevezetés*
Az orosz államiság történetében a IX. század óta felívelés és pusztulás, megszállás és saját önkényuralom – meg külső gyarmatosítás – drámaian váltogatta egymást. A XVIII–XIX. században a Romanov-dinasztiának sikerült az országot az európai nagyhatalmak sorába emelnie, miközben az egyre terjeszkedő birodalom nem egyszer szembesült történelmi lemaradásával. Néhány jelentős uralkodó, Nagy Péter (1696–1725, 1721-ben imperátori, császári címet vett fel), II. (Nagy) Katalin (1762–1796), I. Sándor (1801–1825) és unokája, II. Sándor (1855–1881) kemény kézzel, igazi egyed- vagy önkényuralkodóként reformok sorát vezette be a lemaradás csökkentésére, de az uralkodók többsége inkább konzerválni igyekezett mindent, ezzel is tovább növelve a hátrányt. Témánk mozaikszerű kibontása rávilágíthat a cári orosz közpolitika „eurázsiai” jellegére, annak legutolsó időszakában is, amikor jó szándékú szakpolitikai (sajtó-, könyvkiadásbeli, könyvtárügyi) kezdeményezések a mindent uraló „nagypolitika” erővonalaiba ütköztek, s végül halasztást vagy vereséget szenvedtek.
Tovább…

Bevezetés

Nehezen vitatható, hogy a könyvtárakban folyó gyűjteményszervezés is egyike azoknak a területeknek, amelyeken a költségkímélő megoldások keresésének megvan a maga létjogosultsága. Talán nem túlzás úgy fogalmazni: kétszer megfontolandó, hogy mire és miként fordítjuk energiáinkat, még ha olyan, a magyar kultúra fennmaradása szempontjából jelentősnek ítélt feladatokról is van szó, mint a hungaricumoknak az utókor számára történő megőrzése, hosszú távú archiválása.
Tovább…

Wiesenmüller, Heidrun: Die Zukunft der Bibliotheksverbünde. Ein
kritischer Blick auf die Empfehlungen des Wissenschaftsrates und der
Deutschen Forschungsgemeinschaft (BuB, Forum Bibliothek und Information,
2011. 11–12. 790–796. p.) írását Murányi Lajos tömörítette

A német tartományi kultuszminiszterek állandó konferenciája (KMK) 2006 végén bízta meg a Tudományos Tanácsot (TT), hogy értékelje a német könyvtárhálózatokat. 2009 közepén kezdődött el a munka, és Ajánlások a könyvtári hálózatok rendszerének jövőjéhez címmel 2011. január 28-án tették közzé jelentésüket (http://www.wissenschaftsrat.de/download/archiv/10463-11.pdf). Nemcsak külön-külön, hanem országos rendszerként is vizsgálták a regionális hálózatokat a nyolcvankét oldalas dokumentumban. Közben a Német Kutatási Társaság (DFG) Tudományos Könyvtárak és Információs Rendszerek Bizottsága is foglalkozott a témával, és a könyvtárhálózatok továbbfejlesztéséről készített állásfoglalását 2011. február 2-án publikálta (http://www.dfg.de/download/pdf/foerderung/programme/lis/positionspapier_bibliotheksverbuende.pdf). A két dolgozat csak árnyalatokban különbözik egymástól, alaptónusuk megegyezik. Végül a két testület rövid közös nyilatkozatot is közreadott A könyvtári hálózatoknak mint az országos információs infrastruktúra részeinek jövője címmel: véleményük igencsak kritikus (http://www.wissenschaftsrat.de/download/archiv/1003-11.pdf).
Tovább…

Szinnyei univerzuma

A 19. század utolsó évtizedeiben Magyarországon a szellemi és gazdasági életben korábban nem tapasztalt fellendülés következett be. A kiegyezést követően a közérdeklődés nemzeti múltunk jobb megismerése felé fordult, s ezt az igényt szellemi értékeink számbavétele is igyekezett kielégíteni. Ezt a törekvést támogatta még a kor meghatározó filozófiai irányzata, a pozitivizmus is, mely a tudományok területén széles körű anyaggyűjtést és tényfeltáró összegző munkáknak az elkészítését szorgalmazta.
Nem véletlen tehát, hogy ezekben az évtizedekben a hazai tudományok, különösképpen a historiográfiai stúdiumok terén számos alapvető, kiemelkedő alkotás született. Így többek között ekkor készült a Szilágyi Sándor szerkesztette tízkötetes A magyar nemzet története című alapvetés, a Magyar Történelmi Társulat 1895-ben indította útjára a harminchárom kötetet megért Magyar történelmi életrajzok című sorozatát, s a millennium évében jelent meg a befejezetlenül maradt Magyarország vármegyéi és városai című sorozat első kötete. Hasonlóan kiemelkedő jelentőségű forrásfeltárások és feldolgozások születtek az irodalomtörténet, a néprajz és a nyelvtudomány területén is. Példaként említhetők meg többek között az ekkor indult a Régi magyar költők tára című ma is élő sorozat, erre a korszakra esik népköltészeti emlékeink szélesebb körű gyűjtése és közreadása, és ezekben az évtizedekben készültek első korszerű tudományos igényű szótáraink, mint a Czuczor – Fogarasi-féle Magyar nyelv szótára, a Szarvas – Simonyi szerkesztette Magyar nyelvtörténeti szótár és az ifj. Szinnyei József munkája, a Magyar tájszótár.
Nem véletlen tehát, hogy ezekben az évtizedekben a magyar könyvészet terén is kiemelkedő, ma is nélkülözhetetlen munkák születtek. Ebben az időszakban alkotott a magyar bibliográfia történetének három kiválósága, a „nagy triász”, Petrik Géza, Szabó Károly és Szinnyei József. Közülük is talán id. Szinnyei József volt az, aki a legsokoldalúbb és leggazdagabb könyvészeti munkásságot hagyott hátra.
Szinnyei József életével és tevékenységével már korábban is többen foglalkoztak, e témában számos tanulmány, dolgozat, összeállítás készült. Ezek az értekezések azonban a Szinnyei-oeuvre-nak jobbára csupán egy szűkebb szeletét vizsgálták, így például Gazda István elsősorban Szinnyei művelődéstörténeti, sajtótörténeti tevékenységét kutatta,1 míg Kocsy Anikó főleg a „Hírlapkönyvtár” létrejöttének körülményeit elemezte.2
Szinnyei József életművének átfogó, teljes megismeréséhez viszont nélkülözhetetlen műveinek, tanulmányainak, cikkeinek, továbbá az általa készített bibliográfiáknak a teljes feltárása. Erre a hatalmas feladatra vállalkozott Gyurcsó Júlia, aki a teljesség igényével készített bibliográfiájában nem csupán regisztrálta Szinnyei valamennyi fellelhető írásművét, hanem érdemben ismerteti azok tartalmát is.
Tovább…

“Minden az olvasással kezdődik”

Egy konferencia előadásainak olvasása közben

Legere necese est! – íme az ókori mondás modern, mai parafrázisa –, olvasni szükséges, olvasni kell! Méghozzá jól olvasni, megérteni a szöveget, meglátni benne a lényeget, kritikusan elemezni, s mindezek után szövegeket alkotni. Olvasás – szövegértés – kritikus gondolkozás – szövegalkotás. A boldogulás, érvényesülés, versenyképesség – és tegyük hozzá, a belső építkezés sine qua non feltétele.
Megfelelő írásbeli és szóbeli kifejezőkészség nélkül, a szövegértési, szövegalkotási és a kritikus gondolkodási műveletek képessége hiányában csak elégtelenül teljesítő munkaerőmasszát és politikailag sodródó tömeget alkothatnak az egyéni etikájukat elveszítő vagy azok hiányában felnövekvő emberek arctalan generációi.” – írja Gordon Győri János a Zárszóban.

Mindezek ellenére szomorú tapasztalat, hogy a fiatalok szövegértésével nagy (egyre nagyobb?) bajok vannak. Felmérésekből, tanárok, sőt egyetemi professzorok panaszaiból tudjuk, hogy sok tanulónak, hallgatónak (horribile dictu bölcsészhallgatónak) milyen nehézséget okoz a szövegek megértése.
Tovább…

Angol nyelvű kézikönyv a referálásról

KOLTAY Tibor Abstracts and abstracting : a genre and set of skills for the twenty-first century /Tibor Koltay. – Oxford :Chandos Publ., 2010. 236 p. (Chandos information professional series)
ISBN 13-978-1-84334-517-6

Koltay Tibor pályájának kiemelkedő eseménye ennek a könyvnek a megjelenése: alkalmat adott arra, hogy fő kutatási területének eredményeit összegzően, áttekinthető szerkezetben közreadja a nemzetközi szakmai világ számára. Ugyanakkor a kérdés iránt érdeklődő külföldi szakemberek is elégedettek lehetnek: hosszú idő után végre megszületett egy angol nyelvű, a legújabb ismereteket tartalmazó, korszerű kézikönyv a referálásról. (Az utolsó hasonló jellegű munka 1992-ben jelent meg – spanyol nyelven).
A mű egyik előzményének tekinthető a szerző 2003-ban kiadott A referálás elmélete és gyakorlata című monográfiája, amely a téma első magyar nyelvű kézikönyveként a maga nemében szintén úttörő vállalkozás volt. (Mivel ennek ismertetése kapcsán már egyszer leírhattam a referálással kapcsolatos gondolataimat, most túlnyomórészt csak a címben jelzett mű bemutatására fogok koncentrálni.)


Tovább…

Abstracts   5
Rezümék

TANULMÁNYOK

SONNEVEND Péter: Egy szerző – egy téma: változatok történelmi oldalfényben, némi kommentárral
Sebestyén Géza a falusi könyvtárakról (1942, 1947, 1956)
  9
PERJÉSI Vera: Aki keres, az talál? Kutatás és információszerzés a digitális korban, könyvtáron innen és túl   17

MŰHELY

TÓTH Máté: A mi „rejtett potenciálunk”   31
NAGY Gyula: A személyes információszervezés (PIM) és a mobil eszközök   35
MOLNÁR Sándor: Hely- és művelődéstörténeti célú temetői nyilvántartó rendszer fejlesztése   47

MÚLTUNKBÓL

POGÁNY György: Kereszty István emlékezete   55
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Kertbeny Károly élete és könyvészeti tevékenysége   65
KÉGLI Ferenc: Szlovákia egykori magyar könyvtárairól Brogyányi Kálmán könyvtári kézikönyve ürügyén   83

KITEKINTÉS

BUDD, John: A jelentés, az igazság és az információ (Töm.: Koltay Tibor)  95
HAIZLER Lászlóné PÁRDI Bea: A CERTIDoc próbajáték  margójára, avagy adaptáljuk-e a könyvtári és információs szakemberek európai minősítési rendszerét?   101
JUBB, Michael: Gazdasági nehézségek idején. Egyetemi könyvtári tapasztalatok Angliából (Töm.: Mohor Jenő)   115
GUERRINI, Mauro: “A könyvtárak a használókért vannak!” (Töm.: Mohor Jenő)   123

KÖNYVSZEMLE

“Örökös munkában fáradott elméje” Szabó Károly: Napló és tanulmányok (Ism.: Bényei Miklós)   129
És mégis mozog … a könyvtár ‒ út az itinerating librarytől  a kibermobilig. A kulturális valóságismeret és az  EKF 2010.
Szerk. Koltai Zsuzsa (Ism.: Egervári Dóra)
  134

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

Abstracts – 1/2012

STUDIES

Géza Sebestyén about village libraries (1942, 1947, 1956)
SONNEVEND Péter

The library supply to rural population was an evergreen theme of the 20th century Hungarian librarianship. Géza Sebestyén (1912-1976) has always devoted much attention to organising library services to people living in small villages (at a high standard, at level of cities), and kept himself informed about foreign practice.
His writings on the subject are reflecting how the issue was raised and what the response was in certain – very different – periods of history. In this article his essays published in 1942, 1947 and 1956 are compared. These essays propose different levels of library provision, starting with a single, independent small library through a travelling library to the vision of a district library. The ideas, sentences and data of the first essay are repeated (two thirds) in the following two essays as well. Focus on the library‘s educational function is a recurring element in all the three essays, so is the statement that atomised people’s libraries cannot solve the library supply of rural inhabitants.
Tovább…

Tanulmányok

Egy szerző – egy téma: változatok történelmi oldalfényben némi kommentárral
Sebestyén Géza a falusi könyvtárakról (1942, 1947, 1956)
SONNEVEND Péter

A falusi lakosság könyvtári ellátásának megszervezése örökzöld témája volt a 20. századi magyar könyvtárügynek. Sebestyén Géza (1912–1976) mindig szívügyének tekintette a kistelepülésen élők színvonalas (városi szintű) könyvtári szolgáltatásának megszervezését és folyamatosan tájékozódott a hasznosítható külföldi példákról is.
Sebestyén e tárgyában születetett írásai lehetővé teszik, hogy megfigyeljük, miként alakult a kérdésfelvetés és a rá adott válasz a történelem egyes – jelentősen eltérő – korszakaiban. A közlemény Sebestyén három időpontban (1942, 1947, 1956) készült tanulmányának összehasonlítását adja. A három említett időpontban született írás többféle könyvtári ellátási szintről gondolkodik, az önálló, független kiskönyvtártól kezdve a vándorkönyvtár (tájkönyvtár), majd a körzeti könyvtár eszméjéig. Sajátos, hogy az első írás gondolatai, mondatai, adatai mintegy kétharmados terjedelemben a következő két írásban is helyet kaptak. Mindháromban visszatérő elem a könyvtár nevelő funkciójának kiemelése, és azonos bennük az a megállapítás is, hogy atomizált népkönyvtárakkal nem lehet megoldani a falusi lakosság könyvtári ellátását.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (7) (13) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (15) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (27) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (10) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (12) (1) (2) (14) (33) (1) (10) (1) (29) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (16) (6) (6) (14) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (29) (3) (2) (4) (1) (1) (1) (56) (1) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (2) (4) (4) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (9) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (16) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (8) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (12) (9) (6) (3) (2) (14) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (15) (2) (1) (1) (1) (16) (5) (1) (2) (1) (1) (23) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (16) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (16) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (5) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (7) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (8) (9) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (12) (1) (3) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (7) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (7) (1) (1) (2) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (36) (2) (1) (26) (5) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (9) (1) (3) (1) (21) (1) (1) (8) (1) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (38) (1) (6) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (8) (2) (2) (39) (1) (63) (2) (2) (2) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (6) (7) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (3) (39) (1) (2) (2) (1) (8) (8) (5) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (15) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (7) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (9) (1) (1) (8) (11) (1) (1) (20) (14) (1) (2) (1) (3) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (5) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (36) (1) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (21) (2) (1) (1) (1) (9) (1) (17) (2) (1) (70) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (6) (24) (8) (1) (11) (1) (1) (2) (4) (1) (11) (1) (1) (12) (8) (4) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (15) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (5) (3) (1) (2) (2) (1) (8) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (2) (10) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (5) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (4) (16) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (4) (5) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (3) (2) (8) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (1) (1) (2) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (1) (25) (1) (7) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (20) (26) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (1) (1) (2) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (16) (1) (3) (5) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (14) (2) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (21) (1) (1) (1) (1) (25) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (4) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (38) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)