52. évfolyam

Abstracts

Experts or computers? Trends in the changes of library using habits

NAGY Attila

Könyvtári Figyelő (Library Review) vol. 16 (52) 2006. no. 4.

The study follows up on the preliminary report published in the Könyvtári Figyelo (Libraries, computers, reading. A quick report on the results of a survey conducted by the National Széchényi Library and TÁRKI Social Research Centre, 2006. no. 1.). In 2005 the Social Research Centre initiated a national questionnaire survey in co-operation with the Reading Research Department of the National Széchényi Library’s Library Institute. The sample consisted of 3674 persons. While the report has drawn attention to general trends, this study digs deeper, and describes the trends in the changes of readers’ attitudes to library use.
Changes have occurred – as compared with the data gathered in 1964, 1985 and 2000 – not only in the habits of library use, but in those of acquiring books as well. On the whole, the number of adults reading one book per year has decreased to 40 per cent, and the number of adults lending books from the library has sunk to its third in the last forty years. Nowadays for most people the sources of acquiring books are the family library and bookstores. The proportion of books received as a gift is substantial. As regards gender and age, women and young adults take a leading position.
The author examined the alterations of library use from the point of age, qualification, place of living, as well as from the point of the frequency of library visits, and the scope of using different library services. In 1985 44 per cent of adults were library patrons, by today this number has decreased to 12 per cent. The frequency of library visits, too, shows a decreasing trend. The biggest user group is that of young adult learners aged 18 to 29.
While the proportion of computer and Internet users has increased, 80 per cent of non-readers are not using computers either. The majority of regular readers are using both computers and the Internet. The growth of cultural advantages and disadvantages does not promote equal chances, rather it leads to a further social divide.

Relationship between using libraries, computers and the Internet
Tovább…

Szakemberek helyett gépek?

(Változási tendenciák a könyvtárhasználati szokásokban)

1. A könyvbeszerzés forrásai

Amint arra már előző írásunkban (Nagy – Péterfi 2006) ugyancsak kifejezetten törekedtünk, most sem egyszerűen egy „pillanatfelvétel részleteit nagyítjuk majd ki”, de sokkal inkább az egyébként is tapasztalt társadalmi átalakulások sorával párhuzamosan, főként a változási tendenciák irányára, erejére összpontosítjuk majd figyelmünket. A könyvtárba lépés előtt vessünk egy hosszabb pillantást a könyvbeszerzési szokásokra!
Tovább…

1. Bevezetés

Jelen tanulmányban a számítógép- és az inter-nethasználat könyvtári vonatkozásait térképezzük fel. Kutatásunk során lehetőségünk nyílt arra, hogy a szorosan vett könyvtári kérdéseket az új technológiai eszközökre vonatkozó kérdésekkel vessük össze, mivel kérdéseink egy úgy nevezett omnibusz1 kérdőívben jelentek meg.
Tovább…

Elődeink üzenik …

Bevezetés

A hálózatok és a digitális technológia elért már egy bizonyos érettséget, ami lehetővé teszi digitális könyvtárak létrehozását. Mindez a képzés számára lehetőségeket és problémákat is magával hoz.1
Ahogy arra a könyvtárosképzés jövőjét illetően Pálvölgyi Mihály 2000-ben rámutatott, egyrészt folyik a könyvtártudomány, az információtudomány, a kommunikációs technológiák, az informatika és az oktatástechnológia konvergenciája; másrészt a könyvtárosok munkája, pályaprofilja átalakul a funkciójukban, szervezetükben és technikájukban modernizálódó különböző típusú könyvtárak igényei szerint2. Ezekre a lehetőségekre és problémákra egyaránt fel kell készülnie a könyvtárosoknak és a könyvtárosképzésnek. Többek között úgy, hogy a képzés foglalkozik a digitális könyvtárak problémakörével.
Tovább…

Néhány éve teljessé vált a Könyvtárosok kézikönyve című öt kötetes – minden ízében modern felfogású – sorozat, melyet az Osiris Kiadóval együttműködve Horváth Tibor és Papp István szerkesztett.
Az 1999-ben napvilágot látott első kötet előszavában a szerkesztők a közvetlen elődre hivatkoznak: „Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta.” 1 Itt nyilván a nagyobb, a bővített kiadásra utalnak.
Tovább…

„ A barbár lélek hatalmat lát a betűben […] előnyt, propagandát,
 fegyvert, egyszóval hatalmat.[…]A Könyvben is az erőt tiszteli, a
hatalmat, a harc fegyverét, a propaganda eszközét, és nem célját.”
Babits Mihály1

A könyvtári zártság gyakorlata a negyvenes évek második feléből

Az emberi kultúra története során számos alkalommal megtörtént, hogy a hatalom birtokosai ellenőrzésük alá kívánták vonni az információ terjedését, valamint saját céljaik érdekében korlátozni akarták az ismeretekhez való szabad hozzáférést.
Tovább…

Merre tovább, katalógus?

A nemzetközi szakmai közéletet ma is borzolja az a cikksorozat, amely a könyvtári katalógusok jövőbeli szerepéről szól. Bár a felvetések a jelenlegi stádiumban inkább elméleti jellegűek – mint általában a jövővel foglalkozó diskurzusok –, de néhány, a jelenben is megfogható elemük alapján mindenképpen figyelmet érdemelnek.
Tovább…

Authority control in organizing and
accessing information: definition and international experience / guest editors Arlene G. Taylor, Barbara B. Tillett with the assistance of  Mauro Guerrini, Murtha Baca = Cataloging & Classification  Quarterly.
Part 1, Vol. 38 no. 3–4 (2004).  Part 2, vol.
39 no. 1–2  (2004). – 619 p.
alapján az összeállítást készítette
Dudás Anikó

A bibliográfusok és katalogizálók évszázados gyakorlata során kialakult rendezési és rendszerezési technika – a „péczeszóval”, vezérszavakkal, rendszavakkal, a „prominens szerzők” megkülönböztetésével, (egységesített) címfejjel, (egységesített) besorolási adatokkal, (kitüntetett) hozzáférési pontokkal és a hozzájuk kapcsolt utalórendszerrel – korunkban, az eszeveszett fejlődésnek indult infokommunikációs technológiák bűvkörében, új dimenziókat nyer.
Tovább…

Az internetre tekinthetünk úgy is, mint egy nagy könyvtárra. Ezen a hálózaton azonban az olvasóterem világméreteket ölt és minden rákapcsolódott személy nemcsak használhatja az itt őrzött dokumentumokat, hanem maga is elhelyezheti saját szellemi termékeit, ezáltal alkotó szervezője lehet ennek a gigantikus szellemi állománynak. De ugyanúgy, mint egy könyvtárban, segítség és szakértelem nélkül itt is nehéz megtalálni a vágyott információt.
Tovább…

SHENTON, Andrew K.: Publishing research in LIS journals címu cikkét
(Education for Information. 23. vol. 2005. 3. no. 141-163.p.)
Koltay Tibor tömörítette

Miért publikáljunk?

A publikálásra többféle okból érezhetünk késztetést. A szaksajtó cikkeit olvasva sokan érezhetik úgy, hogy hasonló cikkeket maguk is meg tudnának írni. Mások szeretnék a nevüket nyomtatásban látni, hírnévre, ismeretségre szert tenni. Van, aki szakmai fejlődését, előrehaladását tartja szem előtt, vagy jobb állás reményében publikál. A magasabb oktatói vagy kutatói posztok betöltéséhez fel kell tudni mutatni publikációs tevékenységet, ahogy a doktoranduszok számára is előírhatnak publikálási kötelezettséget.
Tovább…

Bevezető

A középkori kéziratos források vizsgálata rengeteg tanulsággal bír mind a nyelv-, illetve irodalomtörténet, mind a filológiát, a paleográfiát segédtudományként alkalmazó történettudomány számára. A különböző kódexek, tekercsek a nyelvállapotok rögzítésén túl a szövegverziók összevetésének lehetőségével is szolgálnak, valamint – tanulmányozásuk révén – hozzájárulnak a történeti kutatások számára egyedülálló fontosságú forrásértelmezés adekvátabbá válásához. A súlyos, tudományos konzekvenciák levonásán túl az egyes kéziratok közelebbi vizsgálata olyan nem kevésbé súlyos, de az egyszeri érdeklődő figyelmét is magára irányító következtetésekhez is elvezethet, mint amilyenek a másoló jellemére vagy az általa beszélt nyelvjárásra vonatkozó megállapítások. A középkori szláv kéziratok általában egyházi, vallási témájú műveket (legendákat, szertartásszövegeket stb.) tartalmaznak. Az ezek feltárása, megőrzése érdekében kifejtett erőfeszítések a közös, európai kulturális örökség megóvásának és megismerhetővé-tételének magasztos célját is szolgálják.
Tovább…

Maros megye 1944-ig – könyvekben

FÜLÖP Mária – FERENCZ Klára
Bibliografia locală retrospektivă a
judeţului Mureş =
Maros megye retrospektív
helyismereti könyvészete :
autori, apariţii editorale, referinţe
locale, cărti editate până
în anul 1944 : szerzők,
kiadványok, helyi vonatkozások,
1944-ig megjelent könyvek /
Fülöp Mária, Ferencz Klára ; (ed.
Biblioteca Judeţeană Mureş). –
Târgu Mureş, 2005. – (Bibliografii
Mureşene ; 7.)
1. köt. – 604 p.
2. köt. Indexuri = Mutatók. – 607–
862. p.
ISBN 973-0-04177-6
Tovább…

Könyvtárügy a pannon térségben

Könyvtárügy a pannon térségben : Fejezetek Pallósiné Toldi Márta kutatásaiból / [közread. a] Könyvtári Intézet. – Budapest : Könyvtári Intézet, 2005. – 162 p. ; 21 cm – (EuroTéka ; ISSN 1787-0283) ISBN 963 201 620 3


Tovább…

Előszó

Ez az összeállítás folytatása a Könyvtári Figyelő 2003. évi különszámában közreadott, az új évezred első esztendejének könyvtári kronológiáját tartalmazó, több mint 250 eseményt regisztráló, név- és tárgymutatóval kiegészített összeállításnak.
Tovább…

Abstracts

Decision making in text digitisation

TÓSZEGI Zsuzsanna

Könyvtári Figyelő (Library Review) vol. 16. (52.) 2006. no. 2.

Librarians involved in digitisation projects need to make many important decisions during the digitisation process. This study aims to support the decision making with presenting the most important aspects that need to be considered in the digitisation of printed texts. Digital texts can be digitally born or digitised, and the digitisation of texts can be carried out at three different levels: reproductive, representative or interpretative. At the reproductive level, the digitised version of the text does not offer extended features compared to the original text. At the representative level, the digitised version offers additional functions, e.g. can be searched. At the interpretative level, a higher quality hypertext is produced, generally enhanced with cross-references. When planning a digitisation project, a number of questions need to be clarified. For what purpose (preservation, archiving or accessibility)? For which user group (private use, institutional access, or for the wide public)? In the context of intellectual property rights, digitisation means reproduction, thus digitisation needs to be authorised by the author or the copyright holder. The project can only start after the clarification of these issues. The study presents the most frequently applied scanning solutions. If the original document is available in multiple copies, scanning of separated pages can be chosen. Contact scanning represents a rapid, cost-effective solution for achieving reasonable quality. When the original document needs a high degree of protection, special and more costly scanners must be used. The typographical, structural and semantic features of the work need to be examined thoroughly in order to decide upon the format to be used (HTML, SGML or XML). As digitisation technologies develop rapidly, it needs to be thought through if the digitised material will be used in the short or long term. The advantages, disadvantages and costs of the above technical options are summarised in table format.
Tovább…

A szövegdigitalizálás döntési folyamata

Az utóbbi évtizedben gyakran találkozhattunk a hazai könyvtári szaksaj-tóban a digitalizálás módszereivel, eszközeivel, eredményeivel, de kevés olyan publikáció jelent meg, amely a napi gyakorlat, és azon belül is az eldöntendő kérdések felől közelíti meg ezt a sok összetevőből álló folyamatot. Az alábbiakban a nyomtatott művek digitalizálása során számba veendő és mérlegelendő szempontokat vesszük sorra – azt remélve, hogy a döntési folyamat bemutatásával a könyvtáros kollégák segítségére lehetünk a digitalizálási feladatok ellátásában.  
Tovább…

Törekvések a teljes körű bibliográfiai feltárásra – az egyetemes bibliográfia gondolata

Az egyetemes bibliográfia gondolata az egyéni tudás kiterjesztésnek igényéből ered: az összeállító az általa ismert összes könyv jellemző adatait (szurrogátumát) írta le. A dokumentum jellemzőit összefoglaló leírás természetesen nem azonos magával a dokumentummal, azonban alkalmas bizonyos ismérvek alapján áttekintést adni az emberi tudás írásos produktumairól.
Tovább…

A vakok könyvtári számítógép használata

Az ELTE főiskolai informatikus-könyvtáros szakán az egyik szakkollégium a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátásával foglalkozott. Ennek keretében a hallgatók azt a feladatot kapták, hogy vegye-nek tüzetesen szemre egy-egy részterületet és számoljanak be a tapasztaltakról. Az itt következő írás ezekből a beszámoló-mozaikokból állt össze. Kettős tükör tehát: pillanatfelvétel a hátrányos helyzetűekkel való könyvtári törődés jelenlegi állapotáról, de azt is mutatja, mi látszik – hallgatói szemmel nézve – a könyvtárak törekvéseiből, mi látszik kívülről a lehetőségekből, adottságokból és problémákból.
Tovább…

Kovács Máté, az államtitkár

Kovács Máté (1906–1972) születésének századik évfordulójára emlékeztek az ELTE BTK Könyv-tártudományi és Informatikai Tanszékén 2006. március 22-én. Azon a tanszéken, amelynek államtitkári és debreceni könyvtárigazgatói évei után, 1956–1972 között irányítója és meghatározó, karizmatikus személyisége volt.  
Az emlékülésen egykori tanítványai, örökségének kutatói, s a tanszék jelenlegi diákjai emlékeztek a professzorra.
Az alábbiakban egy olyan előadás szövegét olvashatják,amelyben a szerző Kovács Máté pályájának oktatás- és művelődéspolitikai irányítóként eltöltött éveit ismerteti.    
Tovább…

Szinnyei József alapítása, a hírlapkönyvtár

Ősszel múlt 125 éve, hogy idősb Szinnyei József korszakos jelentőségű cikke – Alapítsunk hírlapkönyvtárakat!  – napvilágot látott A Hon című napilap 1880. október 16-i reggeli kiadásában. A Könyvtári Figyelő örvendetes módon vállalta, hogy e szöveget most közzéteszi, minthogy ismereteink szerint az megjelenése óta nem került újra olvasói elé. Nem tartalmazza a Gazda István által 2002-ben közreadott Id. Szinnyei József emlékezete című nélkülözhetetlen válogatás sem.1
Tovább…


Tovább…

VIDA Zoltán (1906-2006)

A hazai könyvtárügy ritka kivételes ünnepnapja lett volna 2006. június 15-e: ekkor töltötte volna be századik életévét az oly sok könyvtárlátogató és társadalomkutató által ismert, nagyra becsült és szeretett Vida Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának és Dokumentációs Szolgálatának nyugalmazott tudományos főmunkatársa.
Tovább…

1. A tesztelés célja és motivációja

Írásomban egy olyan tesztelés eredményeiről szeretnék beszámolni, amely Judit Bar Ilan és Tatyana Gutman 2002 novemberében végzett vizsgálatához kapcsolódik. Ők elsődlegesen morfológiai szempontból elemezték az orosz, francia, magyar és a héber nyelvű lekérdezések értelmezését az angol nyelvű keresőknél és a helyi fejlesztésű keresőknél.
Tovább…

KERN, C: Radio-frequency-identification for security and media circulation in libraries (The Electronic Library, 2004. 4. no. 317–324. p.), MOFFITT, J.: Choosing the robot (Netconnect, 2004. 27–29. p.), SCHAPER, L.: The little chip that could (Netconnect, 2004. 5. p.), SMART, L.: Making sense of RFID (Netconnect, 2004. 4–14. p.),  THOMAS, S. – SCHAPER, L. – FORD, R.: Fayetteville’s quest (Netconnect, 2004. 23–27. p.) c. írásai alapján Mohor Jenő tömörítése.
Tovább…

A közkönyvtárak szabadidős szerepe

Történeti áttekintés és olvasói vélemények

HAYES, Emma és MORRIS, Anne: Leisure role of public libraries: A historical perspective. (Journal of Librarianship and Information Science, 37.vol. 2005. 2.no. 75–81.p.) és Leisure role of public libraries: User views (Uo. 37.vol. 2005. 3.no. 131–139.p.) c. cikkeit Mohor Jenő tömörítette
Tovább…

A lengyel könyvtárak múltja és jelene

GÓRNY, Miroslaw – NIKISCH, Jan Andrzej: Passato e presente delle biblioteche polacche c. írását (Bollettino  AIB, 44.vol. 2004. 2.no. 153–162.p.) Mohor Jenő tömörítette. 
Tovább…

Mi van a megaadatbázisok keresőmaszkja mögött?


Content evaluation of textual CD-ROM and Web databases (magyar)
Szöveges CD-ROM és webes adatbázisok tartalmának elemzése [hálózati elekronikus mu] / Jacsó Péter; ford. Murányi Péter. – Budapest : Könyvtári Intézet: Magyar Elektronikus Könyvtár, 2005.
URL: http://mek.oszk.hu/03000/03040

Formátum-változatai:
Html. – ISBN 963-201-617-3
URL: http://mek.oszk.hu/03000/03040/html/

Pdf. – 299 p. – ISBN 963-201-618-1
URL: http://mek.oszk.hu/03000/03040/03040.pdf

MsWord. – 299 p.
URL: http://mek.oszk.hu/03000/03040/03040.doc

További zip-pel csomagolt verziók: html, pdf, MsWord, a képanyag gif fájlokban.

Tovább…

A könyvtári szolgáltatások értékelése a használók szempontjából


„A használók elégedettsége nem múló szeszély”
Michael D. Johnson

HERNON, Peter – WHITMAN, John R.
Delivering satisfaction and service quality : a customer-based approach for libraries. – Peter Hernon, John R.
Whitman ; [ed. by the] American Library
Association. – Chicago ; London : ALA,
2001. 181 p.
ISBN 0-8389-0789-X

 

 

 

 


Tovább…

Életrajzi források a helyismereti kutatás számára

KÉGLI Ferenc:
Életrajzi források a helyismereti tájékoztatáshoz: regionális és lokális életrajzgyujtemények válogatott annotált bibliográfiája / Kégli Ferenc. –
Bp. : Könyvtári Intézet, 2005. 184 p. – (Továbbképzés felsofokon ; ISSN 1589-1682)
ISBN 963 201 615 7

 

 

 

 

 


Tovább…

Esélyteremtés könyvtári eszközökkel

Esélyteremtés könyvtári eszközökkel : európai elvek és tapasztalatok / [közread. a] Könyvtári Intézet. – Budapest: Könyvtári Intézet, 2005. – 104 p. (EuroTéka ; ISSN 1787-0283) ISBN 963 201 622X

 

 

 

 

 

 


Tovább…

  Sprievodca po historických knižniciach na Slovensku /
Peter Sabov a kol. – Martin : Slovenská národná knižnica.
– 2 db ; 21 cm
1. zv. – 2001. – 164 p. : ill. – ISBN 80-89023-10-X
2. zv. – 2004. – 110 p. : ill. – ISBN 80-89023-34-7


Tovább…

Abstracts

Where to find the book reviews?

MURÁNYI Péter

Könyvtári Figyelő (Library Review) vol. 16. (52.) 2006. no. 1. pp. 9-30.

The article investigates the Hungarian information sources where book reviews of the past few years can be found. The availability of book review records related to literary works was examined on the basis of book reviews published in a newspaper (Népszabadság) and in a weekly periodical (Élet és Irodalom). The results were then compared with the data of a survey conducted in 2002 by Géza Vasy that examined the number of critiques and reviews published in 12 literary magazines. In the case studies of the pre0sent article, the author searched for reviews of three non-fiction works and two recently published novels, using every possible searching tools and information sources. The results show that an average library user would need to undertake very time-consuming research work in order to find the reviews of a book with a relative completeness. Two international examples of efficient book review searching are presented: the Book Review Index (BRI) and the B ook Review Digest Plus (BRD+), databases in which the author did searches for reviews of books by Hungarian writers. As a conclusion, the author proposes the idea of a Hungarian catalogue of book reviews, either set up as an independent database, or as part of an already existing database.
Tovább…

A címben a recenziók helyett szerepelhetne “könyvkritikák”, vagy “könyvismertetések” is. Alcímként is sok lehetőség jöhetett volna számításba, köztük “Dúsuló konklúziók”, “Valóságkeresés”, “Az újraalapozás igénye”, “Mi veszett el?”, hogy ezek a lehetőségek honnan származnak, valamivel később derül majd ki az írásomból.
Tovább…

Olvasás, könyvtár- és számítógép-használat

GYORSJELENTÉS A TÁRKI ÉS AZ OSZK 2005-ÖS VIZSGÁLATÁRÓL

A 2005. évi TÁRKI Háztartás Monitor kutatás egy 1992 óta folyó longitudinális vizsgálatsorozat része, melynek célja a magyar társadalom strukturális változásainak évenkénti nyomon követése. A kutatás állandó témakörei a következők:

a) A háztartások és egyének helyzetének, jövedelemstruktúrájának, valamint a jövedelmi egyenlőtlenségek évenkénti alakulásának elemzése.
b) A foglalkozásszerkezeti változások követése.
c) A jövedelmekkel, a jövedelmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos lakossági, vélemények, attitűdök vizsgálata.
Tovább…

Gyakorisági szótárak

MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP

A gyakorisági szótárak szerepe a tartalmi feltárásban

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a tartalmi feltárás automatizálása. Egyik legaktuálisabb felhasználási területe az információkereső rendszerek hatékonyságának növelése, továbbá az internetes keresőoldalak keresőmotorjának fejlesztése. Véleményem szerint azonban nem csak az interneten megjelent információk áttekintése jelent gondot, mert a kutató-, oktató akkor is nehéz helyzetben van, ha a saját tudományterületén a nyomtatásban megjelent publikációkat szeretné figyelemmel kísérni.
Tovább…

Törvényről törvényre

A MAGYAR KÖNYVTÁRÜGY JOGI SZABÁLYOZÁSA A MONARCHIA IDEJÉN

Előzmények

A Könyvtári Figyelő hasábjain hasonló címmel már korábban megjelent tanulmányok folytatására vállalkozik az írás. A megjelenés sorrendjében az első, de kronológiailag a harmadik rész 1945-től az 1997. évi, többek között a nyilvános könyvtári ellátásról szóló törvény létrejöttének körülményeit mutatta be, és szakmai szempontból értékelte a könyvtárügy legmagasabb szintű normatív dokumentumait1.
Tovább…

Rendhagyó emlékezés következik most Horváth Magdáról, olyan, amelynek minden sorát Magda írta egy szerkesztői felkérésre még 1988-ban.
Tovább…

I. KÖNYVTÁROSI ETIKA

A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások és szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák is vezérlik.

II. ALAPÉRTÉKEK

A könyvtáros elkötelezett az emberijogok, a demokrácia, ajogállamiság, az esélyegyenlőség, a szellemi szabadság és az információ szabadsága mellett.

III. KÖNYVTÁROSI HIVATÁS

A könyvtárosi hivatás a könyvtárostól a használók iránti tiszteletet és odaadást, valamint állandóan fejlődő szakismereteket és készségeket kíván meg. A könyvtáros szakmai döntéseit autonóm módon, személyében feddhetetlenül, személyes anyagi vagy egyéb jogosulatlan előnyét vagy hasznát kizárva hozza meg.

IV. A GYUJTEMÉNY GONDOZÁSA

A könyvtáros felelősséggel tartozik az emberiség, a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzéséért. Gyűjteményépítő munkáját a használók igényeire és az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedéssel és saját nézeteivel ellentétes műveket is beszerez. Elítéli a cenzúrát, s maga nem cenzúráz. Feltáró munkájával a könyvtár teljes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi.

V. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK SZOLGÁLATA

A könyvtáros és a használó viszonya az egyenrangú partnerségen és a kölcsönös bizalmon nyugszik. A könyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A használók személyes adatait bizalmasan kezeli. A használóknak joguk van az adott feltételek között a lehető legjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlő elbánáshoz, a könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyek kiegyenlítésére.

VI. AZ INFORMÁCIÓ KÖZVETÍTÉSE

A könyvtáros tőle telhetően mindent megtesz azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információkhoz. Segítséget nyújt az információs források és eszközök használatához. Legjobb tudása szerint hiteles, megbízható, teljes, megfelelő, személyre szabott információt nyújt.

VII. KÖNYVTÁROSI SZAKMAI KÖZÖSSÉG

A könyvtáros őrzi és növeli a könyvtárosi szakma tekintélyét, részt vesz a szakmai közéletben és együttműködésben. Készségesen osztja meg tudását és tapasztalatát.

VIII. A KÖNYVTÁR MINT MUNKAHELY

A könyvtáros elkötelezett könyvtára iránt, és tiszteletben tartja fenntartójának céljait és érdekeit. Beosztottként és vezetőként a legjobb tudása szerint járul hozzá a könyvtár feladatainak teljesítéséhez és a munkahelyi közösség erősödéséhez.

IX. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK

A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és együttműködésre készen fordul más szakmák és tagjaik felé. Védelmezi a szellemi tulajdonhoz való jogot és a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés jogát.

X. AZ ETIKAI KÓDEX ÉRVÉNYESÍTÉSE

Az etikai kódexben foglalt követelmények a könyvtárosok tevékeny közreműködésével valósulnak meg. Ezt a folyamatot a kódex kibocsátói egy etikai bizottság felállításával segítik elő.

A magyar könyvtárosság etikai kódexét a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége és az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöksége 2006. január 17-én bocsátotta ki:

         Bakos Klára elnök s.k                              dr. Fodor Péter elnök s.k.

Magyar Könyvtárosok Egyesülete               Informatikai és Könyvtári Szövetség

Az etikai kódexet aláírja, a benne rögzített értékeket és követelményeket magáénak vallja, szellemében tevékenykedik és érvényesítéséért síkra száll:

           Virágos Márta elnök s.k.                                Bondor Erika elnök s.k.
Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma              Könyvtáros Tanárok Egyesülete

Vadné Kokovay Zsuzsa elnök s.k.                            Ásványi Ilona elnök s.k.
Főiskolai Könyvtárak Kollégiuma                       Egyházi Könyvtárak Kollégiuma

    Dr. Vasas Lívia elnök s.k.                                   Horváth Ádám elnök s.k.

Magyar Orvosi Könyvtárosok Szövetsége                 MOKKA egyesület


“Gormangate”, vagy a bloggerek bosszúja?

Mottó: “…Hát az úgy kezdődött, hogy a Józsi visszaütött!”

A tömörítést Mohor Jenő készítette a Library Journal következő cikkei alapján: GORMAN, Michael: Revenge of the Blog People! In: Library Journal, 2005. febr. 15. p. 44. ; ALBABESE, Andrew: Is this “Gormangate”? ALA Prsident-Elect Draws Fire. In: Library Journal, 2005. ápr. 1. p. 18–19.; Feedback. In: Library Journal, 2005. ápr. 1. p. 12., FIALKOFF, Francine: The Power of Blogs. In: Library Journal, 2005. ápr. 1. p 8.
Tovább…

KULTURÁLIS VISZONYOK ÉS KÖNYVTÁRI SZEREPOSZTÁS
2. rész: 1945-19901

NIESSEN, James P.
niessen@rci.rutgers.edu

Ez a tanulmány az Országos Széchényi Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára német könyvgyarapítását vizsgálja a német-magyar kulturális kapcsolatok és a könyvtárközi együttműködés egyik aspektusaként.
Tovább…

Digitalizálás DjVu-val magyarul

Bevezetés

A könyvtári állomány fejlesztése és megőrzése időigényes és jelentős anyagi forrásokat emészt fel. A konzerválás célja minden esetben az eredeti anyag szellemi tartalmának megtartása ugyanazon vagy más formában. A konzerválás módjának megválasztását a legtöbb esetben az anyagi források, eszköz-és személyi feltételek határozzák meg. A digitalizálás mint konzerválási módszer egyre könnyebben megvalósítható és elérhető. A DjVu költségkímélő és felhasználóbarát alkalmazás, amely kisebb  könyvtárak számára is elérhető. 
Tovább…

 Susie Andretta könyve az információs kultúráról, vagy – ahogy az angol information literacy kifejezésnek az eredetihez jobban ragaszkodó fordításaként gyakran nevezzük – az információs írástudásról szól. (A következőkben e két kifejezést legtöbbször egymással egyenértékűként fogjuk használni.) Elöljáróban szögezzük le, hogy a téma idehaza viszonylag kevés figyelmet kapott1, így fogalomrendszere számos újdonságot tartalmaz. Azt is látni fogjuk persze, hogy sokszor már meglevő fogalmak újraértelmezéseivel van dolgunk.
Tovább…

Olvasáskultúra és identitás

  GEREBEN Ferenc Olvasáskultúra és identitás : a Kárpát-medence magyarságának kulturális és nemzeti azonosságtudata / Gereben Ferenc. – Budapest : Lucidus Kiadó, 2005. – 215 p. – (Kisebbségkutatás könyvek; ISSN 1566 3144) ISBN 963 9466 27 5 
Tovább…

Tanulmányok az olvasásról

  KAMARÁS István Olvasásügy / Kamarás István. – Iskolakultúra : Pécs, 2005. – 180 p. (Iskolakultúra-könyvek ; 25. ; ISSN 1586-202X) ISBN 963 217 789 4

Mottó: Az értelmezés mindig önmagunk megértése is.
(H. G. Gadamer)
Tovább…

GRIEBEL, Rolf Etatbedarf universitärer Bibliothekssysteme : ein Modell zur der Literatur-und Informationsversorgung an den Universitäten / Rolf Griebel. – Franfurt am Main : V. Klostermann, 2002. – 190 p. – (Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie ; Sonderheft ; 83.) ISBN 3-465-03227-6
Tovább…

Címkék