2005. 4. szám

Abstracts

Career motivation of Hungarian library school students: a quick survey conducted among the full-time students of four LIS departments.

TÓTH Máté

Making the image of librarianship more attractive constitutes one of the key objectives of the Hungarian library strategy for the period 2003–2007. The Hungarian Library Institute contributed to this goal with carrying out a survey among 160 first year and last year students of four LIS departments (Debrecen University, Eötvös Loránd University and College, Budapest, Berzsenyi Dániel College, Szombathely). The questionnaire contained the following four main questions: 1) What motivates students to do LIS training; 2) Which subjects and jobs students get most interested in during their studies, 3) After graduating in LIS, would they like to work as librarians; 4) How does the training influence the students’ original career plans?
Tovább…

Bevezetés

A 2003-2007 közötti időszak egyik kiemelt stratégiai céljaként fogalmazódott meg a könyvtáros életpálya vonzóbbá tétele, melynek legfőbb oka, hogy ” Képzett és elkötelezett, a partnerséget, a könyvtárhasználót szem előtt tartó könyvtárosok nélkül nem végezhető el a könyvtárügy korszerűsítése .” 1 A romló presztízs elleni fellépés, illetve a korszerűsítés egyik kulcsterülete a képzés, 2 melynek során meg lehet kedveltetni a könyvtárosságot, vonzó karrierlehetőséget kínálva a fiataloknak.
Tovább…

“Európa kulturális és tudományos öröksége egyedi és jelentékeny közkincset képvisel. Forrásait feltétlenül digitalizálni kell annak érdekében, hogy
a polgárok jobban hozzájuk férhessenek, és hogy Európa közös kulturális örökségét (mind a múltbelit, mind a jövőbenit) meg lehessen őrizni.” ( Lundi Alapelvek )

A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára mint a legjelentősebb közgazdasági gyűjtemény őrzője, már a kezdetektől fontos célkitűzésének tekintette, hogy állományát a korszerű információs technológia eszközeivel szolgáltassa a szakma iránt érdeklődő olvasóknak, kutatóknak. A gyűjteményben megtalálhatók a nemzeti szakmai örökséghez tartozó muzeális dokumentumok és a legfrissebb hazai és külföldi – hagyományos és elektronikus hordozón meglévő – szakirodalom, amelyek a könyvtár korszerű szolgáltatásainak alapját képezik.

Tovább…

Könyvtárunk 1989-ben kezdte építeni online katalógusát, s napjainkra a félmilliót meghaladó állománynak közel 2/3-a tükröződik integrált könyvtári rendszerben készült gépi rekordként. (Könyvtárunk állománya 2004. december 31-én 520 329 dokumentum volt, az online bibliográfiai rekordok száma 350 316 , melyhez természetesen besorolási rekordok is kapcsolódnak.) A katalógusépítésben az új gyarapodás mellett nagy hangsúlyt fektettünk az 1989 előtt gyarapított állományok kölcsönzésbe bevont könyveinek retrospektív feldolgozására is. A kilencvenes évek elején a régi könyvek katalógusadatainak adatbázisba vitelére úgy kül-, mint belföldön kétféle megoldás körvonalazódott:

•  katalóguscédulák szkennelésével (digitalizálással);

•  rekatalogizálással.

Tovább…

A hírlap- és folyóiratcikkek, valamint egyéb időszaki kiadványok cikkeinek feltárása a magyar könyvtárügy évtizedeken – sőt, ha Szinnyei József repertóriumát tekintem: évszázadokon – átívelő kérdése. Nem kell e körben a cikkfeldolgozás történetét vázolni, hiszen a Bibliográfiai Szekció tagjai ezt valószínűleg jobban ismerik nálam. Én eddig egy kis szeletét – remélem, hogy a könyvtárosok számára fontos szeletét – ismertem mélyebben, a könyvtártudományi dokumentáció ügyét.

Tovább…

DOKUMENTUMFELDOLGOZÁSI FÓRUM
Szerkeszti: BERKE Barnabásné

Földrajzi nevek

A 2005 júliusában közzétett KSZ/5 Földrajzi nevek mint adatbázisrekordok hozzáférési pontjai1 című szabályzat hosszadalmas és rendszeres szakértői tárgyalásai során merült fel az a gondolat, hogy a szaksajtóban időnként foglalkozzunk a dokumentumfeldolgozás szerteágazó területein felvetődő kérdésekkel, amelyek megoldásához szakmai megegyezésre, egységes gyakorlat kialakítására van szükség. A Könyvtári Figyelő szerkesztősége fórumot kínál arra, hogy egyrészt a szabályzatokkal, szabványosítással foglalkozó munkatársak időnként beszámoljanak a folyamatban lévő munkálatokról és az eredményekről, másrészt lehetőséget kíván nyújtani véleménynyilvánításra mindazoknak, akik a kérdéses területeken tevékenykednek, illetve érdekeltek.
Tovább…

1. Tulajdonnevek és köznevek mint ismérvek

Az adatbázisokban tárolt rekordok szabályozott, illetve szabványosított hozzáférési pontjait a hagyományos könyvtári gyakorlatban keresési ismérveknek, a számítástechnikában kulcsoknak, kulcsszavaknak nevezik1 . A hozzáférési pontok nyelvtani szempontból lehetnek tulajdonnevek, köznevek (az utóbbiak többnyire szakkifejezések) és címek. E megkülönböztetésnek azért van jelentősége a katalogizálásban és az információkeresésben, mert a kétféle típusba tartozó szavak eltérő szótári tulajdonságokkal rendelkeznek és ezért különböző formában kell megalkotni az egységesített besorolási adataikat, melyek a katalógusok hozzáférési pontjai lesznek.
Tovább…

A magyar földrajzinév-használat

1. Földrajzinév-használatunk ellentmondásai

Miközben magától értetődik, hogy a gondolatainkat magyar nyelvi környezetben magyarul fogalmazzuk meg, a földrajzi nevek használatában nem ilyen egyértelmű, sőt ellentmondásos a gyakorlat. A magyar földrajzinév-használat a különböző korokban és irodalmi, történelmi, kartográfiai (stb.) műhelyekben gyakran nem teljes körű. A földrajzi nevekkel “dolgozó” szakírók, térképészek, illetve az azokat a kommunikációban használók hajlamosak a nem Magyarországhoz tartozó távolabbi területek magyar földrajzi neveit csak részben vagy egyáltalán nem használni. Ez a jelenség nyelvünket indokolatlanul csorbítja és megítélése a szakemberek körében is ellentmondásos. Ahhoz, hogy az ellentmondások a szakirodalmi és a térképészeti nyelvhasználatban megszűnjenek, s ezen keresztül a köznyelvben is általános legyen a magyarul is létező földrajzi nevek használata, szükség van e használat elveinek pontosabb kifejtésére; az sem ártana, ha ezeket az elveket a megegyezés érdekében az érintett szakmai közönség megvitatná.
Tovább…

“Az adat nem információ, az információ nem ismeret, az ismeret nem tudás…”

Az utóbbi évtizedekben fejlesztett rendszerek és az internetes tájékoztatás napjainkban leggyakrabban előforduló nagy problémaköre az információkeresés és -szolgáltatás köré fonódik, melynek elindítója Vannevar Bush hatvan évvel ezelőtt írott, azóta híressé vált és az utóbbi időben oly sokat idézett cikke volt. 1

Az információt szolgáltatók és az információt felhasználók számára a hangsúly egyre inkább erre a területre tolódik. Évekkel ezelőtt a felhasználó fő kérdése az volt: van-e X témában irodalom? Míg ma: a rengeteg találatból, melyek a legjobbak, a legrelevánsabbak, a számomra leghasznosabbak? És általában: hogyan található meg ez az információ? A hagyományos, elektronikus, digitális könyvtárak OPAC-jaiban 2 , vagy a témakatalógusok, portálok 3 , tárgyköri zsilipek 4 , keresők és ágensek 5 felhasználásával? Megoldást jelenthetnek-e, hiszen közös, általános problémájuk, hogy az online katalógusok, amelyek ugyan bárhonnan elérhetőek és bármi kereshető bennük, zömében MARC 6 formátumokra épülnek. A MARC formátum pedig alkalmas ugyan a hierarchikus kapcsolatrendszerek leképezésére, de a hipertext struktúrájú web környezethez kevésbé illeszthető. 7
Tovább…

“Elhozzuk a 2005. évi IFLA Világkonferencia szervezőit Magyarországra!” – olvashattuk a 70 éve alapított Magyar Könyvtárosok Egyesületének 2005. június 24-i, “Norvég nap”-ra invitáló meghívóján. Az alábbiakban Ragnar Audunson, Kolderup Flaten Trine és Barátné Hajdu Ágnes előadásait adjuk közre.  

Magyarország, a magyar könyvtárügy és a magyar könyvtárosok immár több mint húsz éve fontos szerepet játszanak az életemben.

A magyar és norvég könyvtárügyet vizsgálva, olyan párhuzamos fejlődési szakaszokra és kapcsolatokra mutathatunk rá, melyeket a múlt század elejéig – a modern közkönyvtárak létrejöttének koráig – lehet visszavezetni. Szabó Ervin , a modern magyar közkönyvtári hálózat megszervezője, Hakon Nyhus pedig a modern norvég közkönyvtárak megteremtője, tudomásom szerint soha nem álltak kapcsolatban egymással, ám szembeötlő, hogy nagyjából ugyanabban az időben támadtak mindkettőjüknek reformgondolataik, s mindketten a modern közkönyvtári rendszer megteremtésének úttörői voltak.
Tovább…

Könyvtári szolgáltatások Norvégiában. Hatnak-e a könyvtárak az emberek életére?*

Néhány tájékoztató Bergenről és a Bergeni Városi Könyvtárról

Bergen: 238 000 lakosával Norvégia második legnagyobb városa;
a Bergeni Városi Könyvtár: központi könyvtárral, 6 fiókkönyvtárral, bibliobusz-szolgálattal, börtönkönyvtári ellátással, a Hordaland megyei könyvtár kezelője;
Egy lakosra jutó kölcsönzések száma: 7,2;
Egy lakosra jutó látogatások száma: 6,9;
Alkalmazottak száma: 110 fő (89,5 emberév);
A könyvtári dolgozók bérére és szerzeményezésre fordított költségek egy lakosra vetítve: 178 korona.
Az 1960-as években, fiatal könyvtárosként kerültem Norvégia hegyes-fjordos nyugati megyéjében lévő Bergenbe, ahol akkor kezdték tervezni a megyei könyvtár építését a közkönyvtárakhoz kapcsolódva.

A település gyorsan fejlődött, sok fiatal családos ember költözött oda és az iskolai médiaközpont is mágnesként vonzotta a környék 16-19 éves korú fiataljait. A könyvtár lett az a “hely”, ahová nap közben betérhettek az anyák a kisgyerekeikkel, ahol újságot olvashattak a középkorú férfiak, ahová beugorhattak olvasni a könyvmolyok és azok, akik csak böngészni akartak, de mindenekelőtt a fiatalok. A könyvtárban olvastak és tanultak és ott találkoztak egymással is, közben pedig barátságok és szerelmek szövődtek. Az akkori fiatalokból mára felnőttek lettek, sokan el is költöztek a városból, de ha néhányukkal később találkoztam, szívesen beszéltek arról, mit jelentett nekik a könyvtár: “Egyszerűen csak jól éreztük ott magunkat, mert olyan volt, mintha csak értünk lett volna. Annyi érdekest tudtak nekünk mutatni, hogy kedvet kaptunk, még többet tudni.”
Tovább…

Könyvtári szolgáltatások Norvégiában. Központban az információ*

Bevezetés

A konferencia felhívásában megfogalmazott szempontok összehangolására teszek kísérletet a következőkben. Vagyis: elhozzuk a 2005. évi IFLA világkonferencia szervezőit Magyarországra, valamint a norvég könyvtárügy – személyes benyomásaimra épülő, általam rajongással szeretett – szeletének felvillantására.

Mi az, amely e két nagyon is közvetlen kapcsolatban álló területet összekapcsolja? Mivel a 71. IFLA konferencián mint a Knowledge Management (Tudásmenedzsment) Szekció vezetőségi tagja veszek részt, természetesen adódik, hogy az összekötő kapocs az információ és ennek egy fontos vetülete, az információk megjelenítésének problémája legyen.

Tovább…

A talányos Lucien Herr. Szabálytalan portré Szabó Ervin francia kortársáról

Az esszé fiatal szerzője, Catherine Bernier francia anyanyelvű könyvtáros. Kanada Québec tartományában született, jelenleg a Montreáli Egyetem Központi Könyvtárának társadalomtudományi részlegében dolgozik. Írását lapunk tanácsadó testülete útján kaptuk. A fordítást Haraszti Pálné készítette.  

 

A québeci információs szakemberek közül kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy tudják, kicsoda Lucien Herr (1864-1926). Pedig egyike volt azoknak a szellemi vezéralakoknak, akik Franciaországban a 19. század végén és a 20. század elején, a társadalmi és kulturális eszmék áradásának időszakában jelentős hatással bírtak. A visszahúzódó, rejtőzködő személyiségű Herr, aki nem hagyott maga után életművet, akinek a párizsi Ulm utcai irodája 1 adott keretet ahhoz, hogy a maga módján részt vegyen hazája társadalmi és politikai jövőjének alakításában, és aki míg mások nagy erőfeszítéssel igyekeznek magukat ismertté tenni, háttérbe húzódik” 2 , úgy és annyira, hogy létezésének kereteit ma, majdnem nyolcvan évvel a halála után is nehéz megrajzolni.
Tovább…

Földrajzi és történelmi adottságainak köszönhetően Magyarország és Budapest nem először játszik kivételes közvetítő szerepet kontinensünk kulturális és szellemi életében. Ennek mindenkori bizonyítékai nemzeti könyvtárunk gyűjtemény-együttesében kötelező érvénnyel vannak jelen. Észak és Dél, Kelet és Nyugat e különleges, mindannyiunk által ismert, folyamatosan változó történetű találkozási pontjában nem csak az eszmék és gondolatok találnak és hatnak egymásra. Az Országos Széchényi Könyvtárban nem csak e közös gondolatkörhöz tartozó, a kéziratokban, ősnyomtatványokban, nyomtatott könyvekben, színházi- és zeneművekben, térképekben, aprónyomtatványokban, napilapokban, folyóiratokban, valamint a mai világ különböző adathordozóin testet öltött felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat őrizzük. Birtokában vagyunk egy tartalmában és mennyiségében legalább ilyen fontos, ám mégsem hiánytalan dokumentumcsoportnak is, amelynek darabjai a könyvtörténet tükrében engednek teljesebb képet nyerni az európai történelem és kultúra alakulásáról.

Tovább…

“Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutató tevékenységében kiemelt helyen áll állományának tudományos feltárása, illetve az ezzel kapcsolatos könyvtörténeti kutatómunka.

A könyvtár tervbe vette egy Európai Könyvtörténeti Központ megalapítását, amelynek legfontosabb céljai: a magyar és európai könyvtörténeti kutatások végzése és koordinálása, összehasonlító könyvtörténeti kutatásokban való részvétel, valamint bibliográfiai és állományfeltáró tevékenység. Céljainak megvalósítása érdekében együttműködést tervez más magyarországi és európai könyvtártörténeti műhelyekkel, szakmai közösségekkel.

A nemzeti könyvtár és az Európai Könyvtörténeti Központ szakmai terveinek támogatására, könyv- és könyvtártörténeti szakirodalommal való ellátására speciális gyűjteményt alakítottunk ki a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár gyűjtőkörének és szabadpolcos állományának kibővítésével.
Tovább…

Két külföldi könyvtörténeti áttekintés

Örvendetesen megszaporodott az utóbbi években az írásbeliség múltjával foglalkozó magyar nyelvű könyvek száma. Már a harmadik évezredben megjelent összefoglaló jellegű munkák száma is meghaladja az egy tucatnyit. Új szempontú megközelítéseivel komoly szakmai visszhangot váltott ki és termékenyítően hatott a hazai könyvtártörténet-írásra és -oktatásra a Guglielmo Cavallo és Roger Chartier által szerkesztett Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban (Balassi Kiadó, 2000) című tanulmánykötet. Az érdeklődő szélesebb közönség soraiban is tetszést aratott Alberto Manguel Az olvasás története (Park Könyvkiadó, 2001) című, gazdagon illusztrált esszéje. Végre, közel negyven esztendő múltán magyarul is napvilágot látott Marshall McLuhan korszakos jelentőségű, a könyvnyomtatásról és az írásbeli közlésről folyó gondolkodást mindmáig lényegesen befolyásoló A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte (Trezor Kiadó, 2001) című műve. Az ismeretterjesztés hatékony eszköze lehet, ám a professzionalisták számára is elgondolkodtató észrevételeket tartalmaz Andrew Robinson Az írás története (Jószöveg Műhely Kiadó, 2003) című, több mint négyszáz képet felsorakoztató kötete. Méltó, bár szerényebb kivitelű társa Lacza Tihamér Dunaszerdahelyen közreadott ókori írástörténete: Az ókor emlékezete. A sziklarajzoktól az ábécéig (Lilium Aurum, 2004).
Tovább…

Kötelező olvasmány könyvgyűjtők számára

 Kezembe veszem Pogány György nemrég megjelent könyvét, A magyar könyvgyűjtő kalauzá t. Máris elbűvöl a mű külleme és színvonalas belső kivitelezése, mely ifj. Sós Attila munkáját és a kiadót, Kiss Józsefet dícséri.

A kiadást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. Köszönjük nekik is a támogatást a “könyvesek” nevében, akik a mindennapi munkájuk során gyakran fogják használni, forgatni ezt az igényes, szép könyvet.

Tovább…

 ” 1904. október 15-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt Budapest új, pontosabban két elődjéből újjászervezett könyvtára. Kerek száz év távlatából visszapillantva, óhatatlanul ünnepi fénytörésben jelenik meg előttünk ez a pillanat. Mit sem von le az esemény szimbolikus jelentőségéből, ha tudjuk, hogy a valóságban csupán egy tizenhat férőhelyes olvasókabinet ajtói tárultak fel az egyelőre gyér érdeklődést mutató publikum előtt, avatóbeszédek és egyéb külsőségek nélkül. A szerény kezdeteket híven tükrözi az a levélrészlet, amelyben az aktusról az új könyvtár egyik szakalkalmazottja – ketten voltak összesen – mintegy két hét elteltével tudósítja az ekkor Párizsban időző munkatársát: “Az igazgató úr [Kőrösy József] óhajára október 15-én megnyitottuk a könyvtárt, illetőleg levettük a ‘zárva van’ cédulát az ajtóról, s azóta egy és más kutatóval is van dolgunk.” A levél feladóját Gárdonyi Albertnek hívták, a címzettet pedig Szabó Ervinnek. ” – olvasható a könyv előszavában, amelyben – Fodor Péter főigazgató ünnepi bevezetője után – a két szerkesztő, Kiss Bori és Sándor Tibor foglalja össze a fővárosi könyvtár történeti előzményeit és a kötet céljait.

Tovább…

A kommunikáció útjai

A kommunikációkutatás és -tudomány viszonylag fiatalnak tekinthető a tudományok sorában. Első művelői közül jó néhányan angol nyelvterületről származtak, s ezekben az országokban már sok évtizedes múltra tekint vissza mind a kutatás, mind pedig az oktatás. A Szegedi Tudományegyetem Médiatudományi Tanszéke 2002-ben Kommunikációkutatás címmel szervezett konferenciát azzal a szándékkal, hogy egymás mellett, együtt jelenhessenek meg azok a szakemberek – pszichológusok, etológusok, informatikusok, nyelvészek, pszichoterapeuták -, akik a saját szakterületükön, de a kommunikáció szempontjából vizsgálnak egy adott problémát. Mindannyian a kommunikációt elemezték, de mindannyian más és más aspektusból tették. Az Ivaskó Lívia által szerkesztett kötetben olvasható tanulmányok mint mozaikdarabkák állnak egymás mellett, és jó betekintést adnak arról, hogy jelenleg hol tartunk e tudományterület vizsgálatában.

Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)