2005. 2. szám

Abstracts

The code of ethics of Hungarian librarianship

The draft version approved by the Preparatory Committee of the code of ethics on 5 April 2005 contains the following chapters: 1. The code of ethics in librarianship 2. Core values 3. The librarian profession 4. Collection management 5. Serving library users 6. Transferring information 7. The professional community of librarians 8. The library as a workplace 9. Public relations 10. Validation of the code of ethics
Tovább…

I.
Könyvtárosi etika

A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások és szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák is vezérlik.

A magyar társadalom közvéleménye, gyakorlata és törvényei kinyilvánították, hogy a demokratikus jogállam és az információs társadalom információs és kulturális igényei kielégítésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, működtetése a társadalmi munkamegosztás keretében a könyvtárosokra hárul, akik a rájuk bízott szellemi vagyont a jelen és a jövő javára kezelik. A könyvtáros szakma felsőfokú szakképesítéshez kötött hivatás. Gyakorlása során azonos súllyal esik latba a szakmai felkészültség és az etikus magatartás. Minthogy az általános morális követelményeken túl a könyvtárosságnak sajátos etikai értékei is vannak, ezeket a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és {itt a kódex társkibocsátóinak felsorolása áll} ebben az etikai kódexben foglalják össze részben a könyvtárosok már munkában álló és felkészülő nemzedékei és az őket foglalkoztató könyvtárak, részben pedig a nagyközönség és a könyvtárak fenntartói számára. Az előbbieknek iránytűként az etikus viselkedésre, az utóbbiaknak jogos elvárásaik megalapozására és a könyvtárosokba vetett bizalmuk megerősítésére.

A könyvtárosi etikai kódex a jogszabályok és könyvtári szabályzatok által kevésbé visszatükrözhető, a szakmai alapértékek által meghatározott etikai irányelveket tartalmazza, amelyek mellett a magyar könyvtárosság elkötelezi magát. Ezen irányelvek között fontossági sorrend nem állítható fel.
Tovább…

“Az egységesített névforma retrospektív
feldolgozásban: az a név, amely a feldolgozásra
kerülo korszakban a szerző műveinek többségén
a legteljesebb alakban fordul elő. Kurrens
feldolgozásban: az utolsó névforma.”

Szabályzatok a retrospektív bibliográfia [1921-1944]
szerkesztéséhez. 1970. aug. 18. Kézirat. Fol. 7.,
verso, K. M. kézirásos bejegyzése

Előhang

A témához kötődő kulcsfogalmakhoz (authority control; authority file – autorizálás vagy auktorizálás; autorizálási adatállomány) kapcsolódóan szerteágazó és gazdag külföldi elméleti és pragmatikus szakirodalom bontakozott ki. Ha ezek nyomában a magyar terminológia kialakításán kezdünk el fáradozni, a fogalmi meghatározásokban nehézséget jelent az, hogy az eredendő angol szakterminológiai használat sem egységes, a meghatározások nem egyöntetűek, az információelméleti kutatások és a technikai körülmények gyors változása miatt pedig a kifejezések folytonos újraértelmezésére van szükség.

Az auktorizálás tevékenységéhez kötődő fogalmak egy részének jelölésére a manuális korszakban megalkotott, papír alapú dokumentációs-tájákoztató műfajok (katalógus, bibliográfia) terminológiája vált használatossá: besorolási adat, egységesített besorolási adat, egységesítés, besorolási adatok egységesítése, ellenőrzése. A terminus technicusok magyar megfelelői részben az 1979-től kiadásra kerülő MSZ 3440 szabványcsalád fogalommeghatározásai, részben pedig VAJDA Erik 1990-ben írt, a magyar kifejezések megalkotására irányuló kísérlete nyomán kerültek be a szakmai szóhasználatba. Jelen összefoglalómban – e terminológiától még nem elszakadva – a tevékenység egészére inkább a besorolási adatok kontrollja kifejezést használom. A millenniumi ezredfordulóra e terminológia elavulttá vált, szükségessé téve a műszavak megújítását, ugyanakkor más, kapcsolódó fogalmak megkonstruálását és explikációját is.
Tovább…

Előzmények

2003 őszén az Országos Széchényi Könyvtárban megkezdődött a MOKKA-R (Magyar Országos Közös Katalógus – Régi Nyomtatványok) projekt tervezése. Maga a MOKKA-projekt 2002 januárjában került az OSZK-ba, ahol rövidesen elkészültek a központi adatbázist szabályozó dokumentumok, sor került az induló adatbázis tesztelésére, s a teszteredmények alapján az adatbázis továbbfejlesztésére, melyről a szaksajtó is beszámolt.

A régi nyomtatványok MOKKA-jának tervéről már több fórumon is szó volt, de a projekt részletes bemutatására csak most kerül sor.

A MOKKA-R munkálatai (kidolgozására Monok István , az OSZK főigazgatója adott megbízást a MOKKA Egyesületnek) szorosan összekapcsolódnak a MOKKA humán szakirodalmi adatbázissá történő fejlesztésével.

A MOKKA-R-projekt közvetlen felelőse e sorok írója, aki Bakonyi Gézá nak, a MOKKA projekt vezetőjének köteles beszámolni az elvégzett munkáról. A MOKKA-R körüli feladatok ellátására még egy szerződéses jogviszonyban álló programozót is alkalmaz a nemzeti könyvtár. Az egyes munkafolyama- tok kialakításában (pl. a katalogizálási szabályzat kidolgozásában, tesztelésben, feldolgozásban, stb.) bevontuk azokat a szakértőket, akik valamilyen módon kapcsolódnak az adatbázishoz.*
Tovább…

A digitalizálás kapcsán – Jászi Oszkárnak a szociológia tudományával kapcsolatosan tett megjegyzését aktualizálva – elmondhatjuk, hogy jóval kevesebb azok száma, akik a digitalizálás ért akarnak élni, azok számához mérten, akik a digitalizálás ból szeretnének meg élni.

Kisebb (elektronikus) könyvtárat tesz ki azon anyagok, munkák száma, amelyek a digitalizálás módszertanával foglalkoznak, amelyek szabályokat és megkötéseket állítanak fel, illetve hosszú-, közép- és rövid távú kutatási terveket tesznek közzé, küldetésnyilatkozatokat, akcióterveket fogalmaznak meg a digitalizálással kapcsolatban. (E dokumentumok jó része hivatalnoki tevékenység terméke, szabályozzák, meghatározzák deklarálják azokat a feladatokat, amelyeket nem maguk, hanem mások végeznek majd el.)

A magunk részéről e tanulmányban – tudatosan felvállalva némi provokációt – két kérdést vetnénk fel; 1) hogy miért és 2) hogyan digitalizáljunk?

Tovább…

A Debreceni Egyetem Informatikai Intézete által rendezett 2. Gyires Béla Informatikai Napon 2004. május 14-én elhangzott előadás átdolgozott változata.

Bevezetés

Azért választottam a fenti címet, mert úgy érzem, jól kifejezi azt a kettősséget, amellyel az elektronikus kor mostani szakaszában, az új kommunikációs formák megjelenésével a Gutenberg-galaxist őrző, de a Neumann-galaxis kihívásaira reagáló könyvtáraknak meg kell birkózniuk.

Az információ- és könyvtártudomány, vagy mondhatjuk könyvtár-informatikának is, a nyugat-európai országokban, valamint a tengerentúlon évtizedes hagyománnyal rendelkező, tudományos eredményeket felmutató szakterületnek számít. Interdiszciplináris kapcsolatban áll más tudományterületekkel is (pl. az informatikával, kommunikációtudománnyal stb.), bár vannak, akik e “multi-szerepét” kétségbe vonják.

Tovább…

A Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (HIK) digitalizálási projektje

Ma már a felsőoktatásban résztvevők számára elengedhetetlen, hogy digitális formában – az interneten keresztül – elérhessenek tankönyveket, tananyagokat, melyek felépítése könnyűvé és egyszerűvé teheti a mentést, nyomtatást, ezzel segítve az aktív tanulási folyamatokat.

A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár (KFFDT 1 ) létre hívása az eddigi hiányt hivatott betölteni, és a HIK kommunikált céljai között hangsúlyos szerepet játszó legkorszerűbb technológiákat hívja segítségül abban az esetben is, ha elektronikus tankönyvekről van szó.
Tovább…

A miértre vonatkozó kérdés hibás.
Sokkal inkább azt kellene kérdeznünk:
miért ne?
George Bernard Shaw

 

Mai világunkban a könyvtár elképzelhetetlen számítógépek nélkül. Számítógépek tárolják a könyvtári nyilvántartásokat, segítségükkel vagyunk képesek gyorsan és hatékonyan megtalálni a dokumentumokat az állományokban. Az elektronikus levelezés segítségével egyszerűbbé és gyorsabbá vált a  könyvtárközi kölcsönzés, az internet segítségével pedig a tájékoztatás.

A  Debreceni Egyetem Komptergrafikai és Könyvtárinformatikai  tanszékén a  könyvtárosok új  generációjának képzésében kezdettől fogva nagy hangsúlyt fordítottunk az informatikai tantárgyak tanítására. A képzésnek szerves tantárgyi része  a programozás, amit a hallgatók két félévig tanulnak és valamelyik magas szintű programozási nyelvvel ismerkednek meg.

Tovább…

A könyvtárak jövőjéről – egy olvasó szemével

A JÖVŐ A KÖNYVTÁR – A KÖNYVTÁRAK JÖVŐJE címmel 2004. október 7-én Kecskeméten rendezett brit-magyar könyvtáros konferencián elhangzott előadásokból
a három angol résztvevő Maurice B. Line, Bob Usherwood és Mark Brown előadásának fordítását adjuk közre a következő oldalakon. 

LINE, Maurice B.
A szerző The future of libraries: a user’s viewpoint c. előadását Murányi Lajos fordította

Bevezetés

Előadásomban a könyvtárak jövőjét az olvasók szemszögéből fogom tárgyalni. Az igazat megvallva, erre nem vagyok teljes mértékben jogosult: bár olvasóként mindenevő vagyok, nem szoktam könyvtárba járni, azaz csak egy helyre, a British Library-be járok. El fogom magyarázni, hogy miért, a későbbiekben pedig elmondom azt is, mit várok el ideális esetben egy könyvtártól, és mi tudna rávenni arra, hogy mégis könyvtárba járjak. Végül pedig azt fejtem ki, milyen könnyen teljesíthető volna a kívánságlistám; remélem, ez a lista majd a könyvtárak – mind a közkönyvtárak, mind a tudományos könyvtárak – jövőjéről is elárul egyet és mást.
Tovább…

A közkönyvtárak jövője az Egyesült Királyságban*

A szerző The future of public libraries in the UK c. előadását Hegyközi Ilona fordította

“Kétféle prognóziskészítő létezik: az egyik, aki nem ismeri a jövőt, és a másik, aki nem tudja, hogy nem ismeri a jövőt.”
J. K. Galbraith, közgazdász

Minden évben ilyentájt szoktam részt venni a brit közkönyvtárak fenntartóinak konferenciáján (UK Public Library Authorities Conference), ahol a könyvtárigazgatók és a választott politikusok találkoznak egymással, hogy megvitassák az éppen aktuális kérdéseket. Szóval néhány napon belül brit kollégáim megint néhány olyan, visszatérő témával foglalkoznak majd, amelyek feltehetőleg a közeljövőben is a szakmai és a politikai viták napirendjén fognak szerepelni. Mai témánkhoz kapcsolódva szeretnék ezek közül néhányat szemügyre venni.

Az elmúlt néhány évben még soha nem tapasztalt politikai és közérdeklődés mutatkozott meg a könyvtári és tájékoztatási szolgáltatások iránt. A kormányzat többek között olyan nagy hatású dokumentumokkal mutatta meg elkötelezettségét, mint a New Library: the people’s network (1997), Building the new library network (1998). Némelyik, mint például a tavalyi Framework for the Future (magyarul kb. Jövőnk teendői; a jegyzetekben: Department for Culture, Media and Sport 2003), számos tevékenységet indított el.
Tovább…

Gondolatok az egyetemi könyvtárak jövőjéről*

BROWN, Mark
A szerzo The future of university libraries in the UK c. eloadásának szövegét Hegyközi Ilona fordította

Nagyon örülök, hogy a mai napon itt lehetek Önökkel Kecskeméten, és hogy beszélhetek a brit egyetemi könyvtárakban végbemenő fejleményekről. A legutóbbi, a British Council által támogatott projekt egyik résztvevőjeként – a program Veszprém megye két különböző típusú könyvtárának együttműködésével foglalkozott – megismerkedhettem a magyar egyetemi könyvtárak problémáival, és meglepett, mennyire hasonló kihívásokkal kell szembenéznünk. Elmondhatjuk, hogy az egyetemi könyvtárak a felsőoktatási reformok következtében válaszúton állnak mindkét országban.

Sokfajta, sokszínű terület

Az angol felsőoktatásban 171 különböző nagyságú és irányultságú egyetem és főiskola működik. A legfrissebb országos statisztikai adatok szerint az általunk kiszolgált hallgatók száma intézményenként 610-től 75 ezerig, a könyvtárak éves költségvetése pedig 31 ezertől 13 millió fontig terjed. Az egyetemeket újabban aszerint osztályozzák, hogy az oktatás vagy a kutatás dominál-e tevékenységükben. Ezt a felosztást egyesek tévesnek tartják, mivel csak néhány tanszék akad, ahol nem tartják fontosnak a kutatási tevékenységet. Nagy-Britanniában valóban jelentős közpénzeket fordítanak kutatásra, és ez hatással van mind a befektetésekre, mind az elvárásokra.
Tovább…

A bibliográfiai számbavétel Németországban

FABIAN, Claudia
Claudia Fabian: Il controllo bibliografico in Germania c. cikkét (Bollettino AIB, 44.vol. (2004) 1.no. 9-18.p.) Mohor Jenő tömörítette

A háttér

A szövetségi államszervezetű Németország tudományos könyvtárai a szövetséges államok kompetenciájába tartoznak. Németországnak soha nem volt úgy nemzeti könyvtára, mint pl. Franciaországnak. Általában azt mondjuk, hogy három könyvtár alkotja “virtuális nemzeti könyvtárunkat”.

A Staatsbibliothek zu Berlin (SBB), keleti és nyugati szekcióinak 1992-es újraegyesítése után ma tízmillió példányos állományával a legnagyobb könyvtár Németországban. Fenntartója a Stiftung Preussischer Kulturbesitz , melyhez minden szövetségi állam anyagi hozzájárulását adja.

A Deutsche Bibliothek (DDB) – melybe 1990-ben egyesítettek újra a két háború utáni intézményt – Frankfurtban és Lipcsében, zenei részlege Berlinben működik. Az Unesco meghatározását figyelembe véve ez az “igazi” nemzeti könyvtár, hiszen valamennyi német államtól 1913 óta kap kötelespéldányokat, és gondozza a Deutsche Nationalbibliogra- phie kiadását. Keretében működött 1990-2003 között az IFLA UBCIM irodája, illetve itt kap majd helyet az Alliance for Bibliographic Standards a nemzeti könyvtárak igazgatói konferenciájának ICABS projektje keretében. A DDB a német katalogizálási szabályzatok és csereformátumok gondozásáért is felelős. Nemzeti könyvtárnak tekinteni nemcsak bibliográfiai feladatai és eredményei, és nem is csak az elektronikus források hosszú távú megőrzése iránti aktuális érdeklődése miatt indokolt, hanem mert gyűjteményének legfőbb része a nemzeti kiadói termésre korlátozódik. A könyvtárt ugyanis – melyet ma a német állam irányít és tart fenn – a német könyvkereskedők alapították.
Tovább…

Előzmények

A Szlovén Könyvtárosok Egyesülete keretében működő Iskolai Könyvtárosok Szekciója és a Muravidéki Könyvtárosok Egyesülete 2004. október 21-től 23-ig háromnapos kongresszust szervezett Radencin Iskolai könyvtárak a múltban, a jelenben és a jövőben címmel. A kongresszus egyúttal a szlovéniai könyvtárostanárok (iskolai és középiskolai könyvtárosok) első kongresszusa is volt. 25 referátum hangzott el hazai és külföldi előadóktól, amelyet több mint kétszáz könyvtáros hallgatott meg. A szervezők négy nagyobb témakört jelöltek ki a konferencia témájául: . az iskolai könyvtárak helyzete, szerepe napjainkban; . olvasáskultúra és az iskolai könyvtárak; . az egységesülés helyett együttműködés; az iskolai könyvtárak és a közművelődési könyvtárak közt; . az iskolakultúra és az iskolai könyvtárak tevékenységei.

Tovább…

Könyvtárostanár és/vagy menedzser?

TILKE, Anthony
Managing your school library and information service : a practical handbook / Anthony Tilke. –
London, Facet, 2002. XXVI, 285 p.
ISBN 1-85604-437-8

Manapság sokkal több tudnivaló van, és sokkal több forrás áll a rendelkezésünkre, mint eddig valaha is. A diákokat arra bátorítják, hogy legyenek önállóak az ismeretszerzésben, hogy maguk irányítsák tanulásukat, de ennek a folyamatnak a segítése hatalmas kihívás az iskolai könyvtárak számára. A sokszor szűkös anyagi körülmények között dolgozó iskolai könyvtárosoktól azt várják, hogy bőséges és gazdag információs környezetet biztosítsanak a diákok számára. Az iskolai könyvtár feleljen meg az állandó változásoknak, de ugyanakkor biztosítson “nyugodt kikötőt” a diákok számára, ahonnan elindulhatnak felfedezni a végtelen és zavaros ‘információs tengert’. A kötet előszavában fogalmazza meg ezeket a gondolatokat Gillian Cross , az ismert angol gyermekkönyv író.
Tovább…

Egy médiatörténet


BARBIER, Frédéric – LAVENIR, Catherine Bertho
A média története : Diderot-tól az internetig / Frédéric Barbier ; Catherine Bertho Lavenir ; ford. Balázs Péter. – Bp. : Osiris, 2004. 402 p.
(Osiris Kézikönyvek ; ISSN 1416 6321) ISBN 963 389 643

 

Szándékosan választottam ezt a magyar címadói gyakorlatban ritka (igaz, a birtokviszony szórendje miatt nehezen megvalósítható), ám más nyelveken gyakrabban előforduló ( A history of., Una storia di. ), bizonyos szerénységre valló címváltozatot. Ez a megformálás arra utal, hogy az adott dolog történetének a jelen műbe zárt leírása az egyik lehetséges megközelítési mód, nem feltétlenül az egyetlen és az egyedül üdvözítő. A francia szerzőpáros (akiknek kilétéről a könyvből sajnos semmit nem tudhatunk meg) nem élt a bűvös határozatlan névelő nyújtotta sejtetési lehetőséggel: Histoire des médias – mondja az eredeti cím, s ennek megfelelően a magyar: A média története . Jó érzékkel vette észre a kiadó egy ilyen témájú könyv hiányát a magyar piacon, és tette le asztalunkra az Osiris Kézikönyvek megszokottan magas színvonalon kivitelezett újabb kötetét. Én pedig örömmel kaptam fel az ismertethető könyvek kupacából, hogy megint olvashatok valami érdekeset. Nézzük hát!

Tovább…

“Debrecenben diáknak lenni fantasztikus volt!”


A debreceni népművelő-könyvtáros képzés jubileumi évkönyve : 1963-2003 / szerk. Goda Éva ;    Suppné Tarnay Györgyi; kiad. a. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. – Debrecen : Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, 2003. 264 p.
ISBN 963 7288 41 4

A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola jubileumi évkönyvet adott ki 2003-ban, amely a helyi főiskolai népművelő-könyvtáros képzés negyven éves történetéről ad gazdag tényanyagból, szubjektív hangú visszaemlékezésekből és kultúrpolitikai dokumentumokból szerkesztett áttekintést. Debrecenben 1963-ban indult el a főiskolai végzettséget nyújtó képzés, és 1981-ig megszakítatlanul folyt a Tanítóképző Intézetben/Főiskolán.

Tovább…

A rendszerváltás utáni években az orosz könyvpiacon csak elvétve jelentek meg magyar szerzők művei. Magyar nevekkel inkább az irodalmi folyóira- tok hasábjain találkozhattunk, ahol a magyar szerzők egy-egy elbeszélését vagy novelláját közölték. A magyar irodalom iránti érdeklődés 2000 óta élénkült fel, amikor a ” Kni ž noe obozrenie ” c. az új könyvekről és a szerzőkről tájékoztató folyóirat terjedelmes interjút közölt Rigó Bélá val, akinek akkor jelent meg a “Znaki zodiaka” (Csillagjegyek) c. verseskötete. Esterházy Péter az ” Inostrannaâ literatu- ra” (Idegen nyelvű irodalom) c. lapnak volt a vendége. A folyóirat részleteket is közölt Esterházy oroszra fordított két könyvéből, a 2000-ben moszkvai kiadásban megjelent a “Zapiski sinego č ulka” (Egy kékharisnya feljegyzései) és a 2002-ben szentpétervári kiadásban közreadott “Proizvodstvennyj roman” (Termelési regény) c. regényből.
Tovább…

 

I. Az etikai kódexhez vezető út

 A könyvtárosság szakmává válik

Minden modern értelemben vett szakmának megvannak a maga kritériumai. A szakmát most az angol szó értelmében vesszük, azaz professziónak tekintjük. Ez a fogalom kétségtelenül tartalmazza az elkötelezettség, a megvallás, az odaadás, valamint a tudományos megalapozottság aspektusát is, magyarra – ha nem is tökéletesen – a hivatás szóval lehet fordítani. Szeretjük a könyvtárosságot szakmának tekinteni, s erre jó okunk is van, az alábbiak szerint:

  • a társadalmi munkamegosztás keretében egyértelműen kialakult a könyvtári tevékenység önálló tárgya és a könyvtári szolgáltatás területe (ismeretszerzés és -terjesztés, tájékoztatás, szellemi rekreáció), a könyvtáros elkötelezte magát a társadalom szolgálatára, a könyvtárosság szolgáltatásorientált szakma;
  • a társadalom törvénnyel szabályozza a könyvtári szolgálatot;
  • a közjó megelőzi az egyéni érdeket a könyvtári szolgálatban egyfelől azzal, hogy az egyéneknek azonos esélyt nyújt a boldogulásra az egész közösség érdekében, másfelől azzal, hogy nem a könyvtárosok egyéni érdeke, hanem a társadalom java vezérli a könyvtári szolgálatot;
  • a könyvtárosságot jól azonosítható, rá jellemző ismeretanyag és készségkészlet jellemzi;
  • a könyvtárosság rendszeres kutatásokkal fejleszti elméleti alapjait és szakmai jártasságát;
  • a könyvtárosképzés helyet kapott a felsőoktatásban, tudományos fokozat ismeri el a könyvtári területeken végzett elméleti-tudományos teljesítményt;
  • a könyvtárosok szakmai szervezet/ek/be tömörülve képviselik a könyvtári szolgálatot mint közjót;
  • a könyvtárosság más szakmákkal azonos vagy legalább velük összevethető társadalmi elismertséget, besorolást, státust, béreket ért el.

Ezekhez a kritériumokhoz járul még a professziónak minősíthető szakmákra jellemző etikai értékrend, amelyet egy etikai kódex foglalhat össze. Tulajdonképpen ebben fejeződik ki az, amit hivatásnak nevezünk, ami a szakma gyakorlóinak java részét magához vonzotta, s vállaltatta velük a társadalom, az emberek szolgálatának e sajátos területét. Éppen az etikai dimenzió miatt vélhetjük úgy, hogy több mint foglalkozás, hivatás könyvtárosnak lenni. Ha egy szakma tudatosítja etikai elkötelezettségét és megfogalmazza normarendszerét, ezt általában a szakmává válás egyik kritériumának tekintjük.

A fentiekhez szorosan hozzátartozik, s a könyvtárosság megőrző-átörökítő-szervező jellegzetességéből következik a szakmai múlt megbecsülése, az elődök tisztelete, a szakma hagyományainak ápolása és a szakmai kontinuum fenntartása. A szakma története során kivívott értékeket, eszményeket, – melyek a társadalomban élő értékek és normák részei, – a torzulásoktól megszabadított, a változó, az új követelményekhez igazított formában kell megőrizni és követni, hogy beépüljenek a szakma egységes gondolati alapjába. Ez elvárható attól a pragmatista szakmától, amelynek gondjára az emberiség kulturális emlékezete, civilizatórikus örökségének egy, talán legnagyobb része van bízva a jelenben élők és az utódok javára, s amelyben lényegéből fakadó hajlam él a legmodernebb, jövőbe mutató technológia alkalmazása iránt küldetése teljesítése végett.


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)