1999. 2. szám

Abstracts

Breakthroughs. The emergence and spread of public libraries In Hungary
TÓTH Gyula

The public library idea appeared first in a proposition (Memorandum…) by Ervin Szabó prepared in 1910. He was a decisive character of Hungarian library history, whose name was assumed by the metropolitan library maintained by the city. Ervin Szabó intended to turn the City Council’s official library a public library system with a huge central library and branch libraries after the Anglo-Saxon library pattern. His ideas were realised in a more modest form (a central library in an old building with five deposit libraries) due to financial and political reasons.
Studying Hungarian librarianship in the first years of the 1900s, efforts for the transplantation of the public library idea can be followed. Leading librarians were well acquainted with foreign literature, and modern trends in librarianship. Ervin Szabó’s plans have only partially been realised, but the Metropolitan Public Library and its branch libraries are still working (as the Metropolitan Ervin Szabó Library). From the 1920s the idea of the people’s library had a stronger impact on Hungarian librarianship. In the democratic era between 1945 and 1948 Anglo-Saxon experiences were utilised once again in the planning of public library provision. After 1949 socialist library policy prevailed (a great number of units with poor choice, focusing on lending). In the 1960s, in a more moderate political climate, there was a revival of Ervin Szabó’s intellectual heritage laying the foundations of the modern public library model.
Tovább…

Inhaltsangaben

Durchbrüche. Das Erscheinen und die erste Schritte der Public-Library-Bewegung in Ungarn
TÓTH Gyula

Die Idee der Public Library tauchte zuerst in Ervin Szabós Referat (Denkschrift …) von 1910 auf. Szabó war eine der bedeutendsten Persönlichkeiten des ungarischen Bibliothekswesens, dessen Namen die Stadtbibliothek Budapest heute noch trägt. Er hatte es vor, aus der Amtbibliothek des Hauptstadtrates ein System von öffentlichen Bibliotheken nach angelsächsischen Prinzipien zu organisieren, das aus einem neuen grossen zentralen Bibtiotheksgebäude und aus einem Netz von Zweigbibliotheken bestand. Aus finanziellen und politischen Gründen wurden seine Vorstellungen bloss in einer bescheideneren Form verwirklicht (in einem alten Gebäude eine Zentralbibliothek und fünf Zweigstellen kamen zustande). Wenn man das ungarische Bibliothekswesen in der ersten Hälfte des 20sten Jahrhunderts untersucht, sieht man die Anstrengungen, die die einheimische Verwirklichung des Ideals der Public-Library-Bewegung begleiteten. Die führenden Bibliothekare waren wohl mit der ausländischen Fachliteratur und den modernen Bestrebungen vertraut. Obwohl die Pläne von Ervin Szabó damals nur fragmentarisch verwirklicht werden konnten, funktionieren doch die Hauptstädtische öffentliche Bibliothek und ihre Zweigbibliotheken heute noch (ihr neuer Name heisst Hauptstädtische Szabó Ervin Bibliothek). Von den 20er Jahren an beeinflussten aber die Ideen der Volksbücherei viel stärker das ungarische Bibliothekswesen. In der bürgerlich-demokratischen Epoche zwischen 1945 und 1948 wurde die Entwicklung des Bibliothekswesens wieder nach angelsächsischem Muster geplant. Nach 1949 setzte sich eine Bibliothekspolitik durch, die die Grundsätze einer sozialistischen Volksbücherei unterstützte (viele Büchereien mit kleinen Beständen, die den einfachen Ansprüchen – wie die Ausleihe – dienten). In den 60er Jahren – in einer milderen politischen Athmosphäre griffen die Bibliothekare auf den geistigen Nachlass von Ervin Szabó zurück, als man den Ausbau des modernen öffentlichen Bibliotheksmodells begann.
Tovább…

Rezümé

Áttörések. A public library megjelenése, első térhódítása Magyarországon
Tóth Gyula

Magyarországon a public library eszméje először Szabó Ervin (a magyar könyvtártörténet egyik meghatározó alakja, akinek nevét a mai napig is viseli a főváros által fenntartott városi könyvtár) 1910-ben készített előterjesztésében (Emlékirat…) fordult elő. Szabó Ervin azt tervezte, hogy a Fővárosi Tanács hivatali szakkönyvtárából angolszász könyvtárpolitikai elveket megvalósító, fiókhálózattal rendelkező nyilvános könyvtári rendszert szervez, egy felépítendő nagy központi könyvtárépülettel. Pénzügyi és politikai okok miatt csak szerényebb formában (5 fiókkal működő központi könyvtár, nem új épületben) valósultak meg elképzelései.
Az 1900-as évek első felének magyarországi könyvtárügyét tanulmányozva, nyomon követhetők azok az erőfeszítések, amelyek a public library eszményének hazai megvalósítását kísérték. A vezető szerepet játszó könyvtárosok jól ismerték a külföldi szakirodalmat, s a modern könyvtárügyi törekvéseket. Szabó Ervin tervei csak töredékesen valósultak meg, de a Fővárosi Nyilvános Könyvtár és fiókhálózata napjainkban is (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár néven) működik. A húszas évektől inkább a népkönyvtári eszmék hatottak erőteljesebben a hazai könyvtárügyre. Az 1945-1948 közötti polgári demokratikus időszakban ismét az angolszász tapasztalatok felhasználásával tervezték a könyvtárügyet fejleszteni. 1949 után a szocialista, népkönyvtári elveket (sok, de szegényes kínálatú egységek az egyszerűbb, inkább csak kölcsönzést váró igények kiszolgálására) támogató könyvtárpolitika érvényesült. A hatvanas években — a mérséklődő politikai viszonyok között — könyvtárosaink visszanyúltak Szabó Ervin szellemi hagyatékához, amikor megkezdték a korszerű közkönyvtári modell megteremtését.
Tovább…

A dokumentum, amelyet a KF itt közzétesz, noha sokan és sokszor hivatkoztak rá, méltatták fontosságát, tulajdonképpen eleddig nem volt igazán publikus. 1968. április 23-án a KMK regrográfiai részlegén 20 példányban és 51 oldalnyi terjedelemben készült el, s mint ilyen a Békéscsabai Megyei Könyvtárban tartott OKDT-ülésen június 19-én szerepelt előterjesztésként.
Mindjárt ádáz csatát involvált, amelyben a könyvtárügy “sallaistái” ütköztek össze Sallai hivatalosan támogatott ellenzékével, és – mondhatni – fényes győzelmet arattak. Az eseményről a Könyvtáros, amely ekkor még a hivatalosság, azaz a Művelődési Minisztérium lapja volt, felettébb szikár tájékoztatást adott csak, de azért megjegyezte: “A tanács tagjai rendkívül aktívan, mélyreható elemzésekben vitatták meg a problémát, s a tanács határozottan javasolja, hogy Sallai István előterjesztését – a felmerült kiegészítésekkel – vegyék alapul a következő ötéves terv közművelődési könyvtári irányelveinek elkészítésénél1.
Tovább…

Az alábbiakban olvasható, a széles nyilvánosság számára első alkalommal közreadott tanulmánnyal Sallai Istvánra (1911-1979) emlékezünk.

Szocialista társadalmi rendszerünk nem keveset tett a könyvtárak – köztük a közművelődési könyvtárak – fejlesztése érdekében. 10 017 közművelődési könyvtári egységünk kevés kivétellel az utóbbi 20 év alatt jött létre. Az 1966. évi statisztika ebből 7252-öt számít önálló intézménynek. Eszerint minden 1400 lakosra, hozzávetőleg ezer hat évnél idősebb lakosra, de ha az összes könyvtári egységet (fiókokat, kölcsönzőhelyeket) számba vesszük, ezer lakosra – tehát 7-800 olvasni tudóra – jut egyegy közművelődési könyvtár.
Budapesten a szakszervezeti könyvtárakat is számítva 1170, azok nélkül 14 100 lakosra esik egy könyvtári egység, a vidéki városokban pedig a szakszervezeti könyvtárak nélkül 3100 lakosra. Úgy látszik, jól el vagyunk látva könyvtárakkal.
Mekkorák ezek a könyvtárak? Átlagos kötetszámuk országosan 1970, a falusiaké 1700, a szakszervezeti könyvtárakra 1410 kötet esik. A városokban levő könyvtárak együttes átlaga 2300 kötet, a tanácsiaké 6000, a vidéki városokban 4600 kötet. Egészen eltérő nagyságrendű egységekből átlagot alkotni veszélyes vállalkozás; minthogy azonban tudjuk, hogy vannak már nagy kötetszámú, jelentős közművelődési könyvtáraink, annál ijesztőbbek a mutatkozó alacsony átlagszámok, mert erőtlen városi fiókokról, igen gyenge falusi és szakszervezeti könyvtárakról tanúskodnak. Ez a tény mindenesetre a nyugtalanító kérdések egész sorát hozza:
Tovább…

 Osztott katalogizálás lehetséges bevezetésének környezete Magyarországon

A kilencvenes években – köszönhetően a növekvő pályázati lehetőségeknek, az egyre magasabb szintű szakmai ismereteknek és szakmai tájékoztatásnak – egyre több könyvtárban telepítettek integrált könyvtári rendszert. Mára lényegében minden jelentősebb felsőoktatási, megyei és városi könyvtárban találunk valamilyen rendszert, sőt a kisebb könyvtárak is rendelkeznek olyan szoftverekkel, amelyek a legfontosabb könyvtári munkafolyamatok automatizálását legalább részben segítik.
A hangsúly ezeknek a rendszereknek a beszerzésénél elsősorban azon volt, hogy lehetőség legyen a hagyományos könyvtári munkafolyamatok (beszerzés, feldolgozás, kölcsönzés és folyóiratok érkeztetése) gépesítésére és integrálására (az egyszer bevitt adatok későbbi többszörös felhasználására). További fontos szempont volt az ár (ennek csökkentése érdekében a könyvtárak sokszor fájdalmas kompromisszumokra is kényszerültek: nem fizettek karbantartási díjat, nem vették meg az összes modult, a kiegészítéseket, s csak a minimális egyidejű felhasználói számra vették meg a rendszert; a szükségesnél valamivel gyengébb hardver eszközöket vettek a későbbi bővítés reményében). S ugyancsak számításba vették, hogy a rendszert szállító cég mennyire meggyőző referenciákat tudott felvonultatni az adott könyvtár régiójában vagy típusában.
Tovább…

Szakirodalmi szemle

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás hasábjain 1988-ban felháborodott hangú közlemény jelent meg arról, hogy a SZÁMALK szakkönyvtáraiban borsos használati díjakat vezettek be: “Az olvasóknak a vezetés írásos értesítésben hozta tudtára, hogy aki ezentúl továbbra is igénybe akarja venni ezeket a tárakat, az olvasóterem és a katalógus használatáért évi 200 Ft-ot, a kölcsönzés igénybevételéért pedig évi 500 Ft-ot kell fizetnie.” Eza rendelkezés ellentmondott az érvényben lévő könyvtári törvényerejű rendeletnek, amelynek hatálya minden könyvtártípusra kiterjedt. A jelenség nyilván nem volt egyedi, mert a cikkíró megállapítása szerint “az ilyen eljárások már-már szokásjoggá váltak”.11
Valóban: Egyre több könyvtár vezetett be bizonyos szolgáltatásaiért térítési díjat, és a szaksajtóban is szaporodtak az ezzel foglalkozó írások, áttekintések.2-66 Sok könyvtáros adott hangot nemtetszésének, jogi és erkölcsi fenntartásainak a könyvtár demokratizmusára, az információhoz jutás szabadságára, az esélyegyenlőségre és 1976. évi könyvtári tvr. előírásaira hivatkozva. A tvr. szerint a könyvtári anyagok helybeni használata, valamint erre rendelt részének kölcsönzése, illetve a könyvtári rendszerre, a könyvtári hálózatok és együttműködési körök, valamint a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira vonatkozó tájékoztatás díjmentes. Díjmentesen kell biztosítani a könyvtári anyagok eredetiben történő könyvtárközi kölcsönzését is. A további szolgáltatások igénybevételével, illetve a könyvtári anyag használatával kapcsolatban a tvr. lehetségesnek tartja a térítés bevezetését, de a térítési díjak mértékének megállapítását a kulturális miniszter hatáskörébe utalja.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)