1996. 3. szám

Abstracts

Fifty years of the current Hungarian National Bibliography

BÉNYEI Miklós

The National Széchényi Library (NSzL) issued the first number of the current Hungarian National Bibliography (HNB) fifty years ago, in 1946. Somewhat later the Repertory of Hungarian Journals ( RHJ) was also started. The historic survey of the bibliographies was prepared for the anniversary. The first issue of HNB contained in UDC order bibliographic data of books, printed music and maps printed in Hungary and submitted as legal deposit copies. RHJ appeared as a supplement to HNB, also in decimal system. Focusing on current, up-to-date thematic information on new documents was a merit of the NSzL’s venture. On the level of library policy it was first declared in 1956, during the preparation of the library act, that the national library was responsible for the preparation of the national bibliography. However, it was made clear only on the 1961 conference on bibliography that national bibliographies make up a system. Separate booklets were issued for textbooks, printed music, Hungarica, and the acquisition aid entitled Új Könyvek (New Books) was also started. Annual cumulations were prepared. Editors had been involved in standardisation projects, and computerisation of the bibliographic system was prepared in the 1970s. Lack of financial resources has always hindered development and daily work as well. Computerisation made the renewal of the contents, structure and form of the system indispensable. The division of labour, and cooperation also required rethinking in order to ensure complete coverage of the national registration. (Pp. 391-402)

 
On the advancement of library and information training

KOKAS Károly

The article examines library work, altered according to the expectations of the information society, and the training of librarians is surveyed in the light of this. New pieces of knowledge should be built on traditional elements, though these also need improvement. It is fundamental how deeply and in what way computer technology should be taught. The aim is to train good practising librarians, therefore practical training should give the core of the curriculum. Four main fields are suggested for incorporation into training: information science, information systems, information processing, and information management. The main themes included in the four fields are presented in the rest of the article. (Pp. 403-413)

 
„Hungarian Law Factory” between 1990 and 1994. MPs’ habits of information gathering

HARASZTI Pálné

In spring, 1994 the MP Information Services Department of the Library of Parliament made a series of interviews on the reception of MP information services started in 1991. 21 of the 80 MPs asked for the interview were willing to answer questions regarding a) the type and source of information used by MPs, b) the role of the Library of Parliament, c) their expectations concerning the services. It turned out from the analysis of answers that expert papers for preparing decisions were needed most. However, current and retrospective Hungarian parliamentary documents were used less, and there was even less interest in foreign parliamentary materials. Hungarian legal regulations were consulted very infrequently, but half of the MPs asked mentioned the use of foreign legal compilations. All of them browse the national press every day, and electronic mass media are also popular. The slow fulfilment of interlibrary lending requests was mentioned as the negative side of library use, while easy-to-use online databases and reference services were found useful and good. MPs were also satisfied with the collection of the library, and found copying important besides online searching from among the services offered by the library. In their opinion the library would stand international comparison as well. The ideas and experiences of MPs will be considered in preparation for the next parliamentary period. (Pp. 414-426)

 
Analytic processing of translations in the National Foreign Language Library

KOMÁROMI Sándor

The analytic processing of pieces of literature in the National Foreign Language Library, looking back on several decades’ history, is revived on the computer after its forced suspension. The new phase of processing, started in 1992, is highly selective both from the source, and from the publication point of view (ca. 50 core periodicals as sources, ca. 700 relevant new translations). Peculiar features of data records elaborated by combining the elements of ISO and ISBN standards are the following: designation of subgenre, sometimes-original language title and source, in the case of component parts data of the parent document. Further features: multi-element citation field (e.g. in the case of poems), summary, resource fidelity. The structure of the program, subject indexing covering fundamental genre, as well as comprehensive linguistic geographical subject indexing make searching for the name of author, Hungarian, original and full title, genre, name of translator, title of Hungarian source, language of publication and geographical names of the unit possible. In addition to active services, the library considers the preparation of other forms of service such as a printed bibliography, etc. (pp. 427-429)

 
Professionals in Hungarian children’s libraries in the middle of the 1990s

SUPPNÉ TARNAY Györgyi

The author carried out a questionnaire survey in 1995 regarding the status of children’s libraries working in county (type A) and town (type B) public libraries. In the given period there were 273 type A and B service points in Hungary, however, only 7.3% of these offered services for children. Children’s departments had 451 full-time staff positions available, i.e. 1.2 librarians per service point in the capital, and 1.7 in the country. There is no differentiation in the payroll of children’s librarians, and in 9 counties there is no university graduate working in children’s services. So far as special training is concerned: the rate of professional children’s librarians is 20%. The number of those participating in further training is relatively high in spite of the fact that these forms of training usually have to be paid for. The Children’s Librarians’ Section of the Association of Hungarian Librarians makes efforts for supporting the participation of children’s librarians in further training. Children’s librarians are in a handicapped position as compared to those working in adult services, too. Children’s librarians have to brake out from their local isolation and should stand for their interests more categorically. (Pp. 430-438)

 
The way of development in Csongrád county

MAJTÉNYINÉ TÚRI Katalin

There has been a good working relationship between town libraries and Somogyi Library. They have formed a professional community in the shaping of regional perspective, professional information exchange, and they struggle for material and moral advantages together. Some concrete forms of cooperation: common applications, organisation of study tours, presentations, participation in making tenders, etc. (pp. 439441)

 
Abroad

VIRÁGOS Márta: French university libraries in the development of higher education

(Pp. 443-457)

 
KISS Jenő: Centenary and summit. The New York Public Library is a hundred years old

(Pp. 458-461)

 
KOVÁCS (D.) Katalin – VÁLYI Gábor – FOGARASSY Miklós: Dialogue of partners. An account of the conference “Dialogue of East European Partners”. (6-8. November 1995, Budapest)

(Pp. 462-465)

 
KOLTAY Tibor: From online databases to Internet. Subjective review based on papers from the Online 95 conference

(Pp. 466-468)

 
TRANIELLO, Paolo: Library legislation reform in Central Europe: needs and expectations. An overview of library legislation in Western Europe

(Abstr.: Orbán Éva) (Pp. 469-474)

 
Questionnaire on management styles

(Transl.: Mikulás Gábor) (pp. 475-478)

 
Book reviews

125 years of service for legislation and not only for legislation

JÓNÁS Károly – VEREDY Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története 1870-1995

(Rev.: Futala Tibor) (Pp. 479-481)

 
Cultural heritage and information society

RÓZSA György: Kulturális örökség és információs társadalom

(Rev.: M. Fülöp Géza)(pp. 482-483)

 
Staff is the main strength of libraries…

Strategic planning, marketing, TQM. (Ed. by the Chamber of Libraries and Information Centres)

(Rev.: M. Fülöp Géza) (Pp. 484-485)

 
Quality and performance
Quality issues in the library and information services…

(Rev. M. Fülöp Géza) (Pp. 485-486)

 
Selected accession list of the Library Science Library

(Pp. 487-492)

 
From foreign journals (Abstracts)

(Pp. 493-571)

 

Inhaltsangaben

Fünfzig Jahre der laufenden Ungarischen Nationalbibliographie

BÉNYEI Miklós

Vor 50 Jahren, 1946 hat die Széchényi Nationalbibliothek (OSZK) die erste Nummer der laufenden Ungarischen Nationalbibliographie (MNB) und etwas später das Repertorium der Ungarischen Zeitschriften (MFR)herausgegeben. Das erste Heft hat die Angaben von in Ungarn gedruckten, als Pflichtexemplare eingekommenen Büchern, Musikalien und Karten registriert, in auf UDK-Zahlen basierten Gruppen. Das Repertorium erschien als Beilage der MNB, in einem ähnlichen UDK-System. Es war die Würde des Unternehmens der OSZK, dass sie laufend und rasch inhaltliche Auskunft über die neuen Dokumente angeboten hat. Auf der bibliothekspolitischen Ebene wurde es bei der Vorbereitung des Bibliotheksgesetzes (1956) formuliert, dass die Nationalbibliographie zur Aufgaben der Nationalbibliothek gehört. An der bibliographischen Sitzung von 1961 wurde es aber eindeutig, dass die verschiedenen Teile der Nationalbibliographie ein System bilden. Die Hefte mit Lehrbüchern, Musikalien, Hungarika-Materialien folgten aufeinander, die Erwerbungshilfe Neue Bücher (Új Könyvek) begann zu erscheinen, und auch die jährlichen Kumulationen wurden vorbereitet. Die Redaktionen haben sich den Standardisierungsprogrammen angeschlossen; und in den 70-er Jahren wurde es mit der Vorbereitung der EDV-Anwendung im bibliographischen System begonnen. Die Knappheit. der finanziellen Mittel hat schon damals und auch seitdem die Arbeiten und die Entwicklungen erschwert. Bei der Computerisierung sollte das System inhaltlich, strukturell und seine Form betreffend erneut, und die Arbeitsteilung zwischen Bibliotheken, ihre Zusammenarbeit durchgedacht werden, um die Vollständigkeit der nationalen Registration sichern zu können. (S. 391-402)
-

Gedanken zur Erneuerung der Ausbildung von Bibliothekaren und Informationsfachleuten

KOKAS Károly

Die Bibliotheksarbeit und infalgedessen auch die Bibliothekarausbildung hat sich den Erwartungen der Informationsgesellschaft entsprechend geändert. Es ist zweckmässig, die neuen Kenntnisse auf die traditionellen Elemente basierend in die Ausbildung einzubauen, obwohl auch die traditionellen Elemente der Ausbildung umgestaltet werden sollen. Es ist eine Grundfrage, in welcher Tiefe und Weise Rechentechnik unterrichtet werden sollte. Das Ziel ist es, gute praktische Fachleute auszubilden, dazu ist aber mehr Praxisorientierung notwendig. Die vier wichtigste Gebiete; die in die Ausbildung eingeschlossen werden sollen, sind die folgenden: Informationswissenschaft, Informationssysteme, Informationsverarbeitung und Informationsmanagement. Im weiteren wird der Inhalt der wichtigsten Themenkreise beschrieben. (S. 403-413)
-

Die Gewohnheiten der Informationsbeschaffung von Parlamentsabgeordneten, 19901994.

HARASZTI Pálné

Im Frühling 1994 hat die Abteilung Information für Parlamentsabgeordneten der Parlamentsbibliothek eine Reihe von Interviews gemacht, über den Empfang ihrer Informationsdienstleistungen, die seit 1991 zur Verfügung stehen. Von den 80 Befragten waren 21 bereit, an den Interviews teilzunehmen. Die Fragen bezogen sich aufden Typ und Quellen der von den Abgeordneten benutzten Informationen, b) die Rolle der Parlamentsbibliothek, c) die auf die Dienstleistungen gesetzten Erwartungen. Aus der Analyse der Antworten hat es sich herausgestellt, dass das grösste Bedürfnis für die Expertenmaterialien für Entscheidungsvorbereitung besteht, während die laufenden und retrospektiven Parlamentsmaterialien weniger benutzt werden, und noch niedriger war das Interesse für die ausländischen Parlamentsmaterialien. Das geschriebene ungarische Rechtsmaterial war selten benutzt, die ausländischen Rechtsquellen waren aber von der Hälfte der Antwortenden erwähnt. Alle lesen laufend die nationale Presse, und auch die elektronischen Massenmedien sind populär. Als Negatives war die Langsamkeit der Erfüllung der Fernleihwünsche, als Positives die gut benutzbaren 4nline-Datenbanken und das Auskuntsservice erwähnt. Die Benutzer waren auch mit der Sammlung der Bibliothek zufrieden; neben den Online-Recherchen hielten sie die Bereitstellung von Kopien für wichtig. Nach ihrer Meinung kann die Bibliothek auch im internationalen Vergleich standhalten. Die Bibliothekare werden die Meinung von Abgeordneten im nächsten Parlamentszyklus berücksichtigen. (S. 414-426)
-

Analytische Erschliessung von literarischen Übersetzungen in der Zentralbibliothek für Fremdsprachige Literatur

KOMÁROMI Sándor

Die Erschliessung, in der Bibliothek bereits in den 70-er Jahren eingeführt, erfährt jetzt ihre Erneuerung auf EDV-Grundlage. Die ab 1992 eingeleitetete Verarbeitung basiert sich auf ca. 50 periodischen Hauptquellen von literarischem Material, und umfasst etwa 700 gattungsspezifische Erschliessungseinheiten von neuen Übersetzungen. Als spezifische Elemente der Titelaufnahmen gelten: die genaue Gattungsbezeichnung, nach Mögfichkeit die Angabe der Originalquelle und des Originaltitels bzw. die Angaben des Werkganzen von Textfragmenten. Die besondere Form der zusammenfassenden Titelaufnahme fällt einander angeschlossenen, zyklischen (vor allem lyrischen) Texten zu. Die Hauptlinie der Sacherschliessung geht, durch eine entsprechende sprachgeographische Schlagwortsequenz, nach den Originalsprachen und den geographischen Orten (Land, Region) der Übersetzungstexten. Sacherschliessung und Inhalt der Titelaufnahmen ermöglichen somit die Suche unmittelbar nach Autor, Übersetzungs- und Originaltitel, Übersetzer, Textgattung, Originalsprache und Sprachort. Als aktive Dienstleistung (in Vorbereitung) kommen verschiedene, gedruckte und andere Formen ins Wort. (S. 427-429)
-

Die Versorgung mit Fachleuten in ungarischen Kinderbibliotheken in der Mitte der 90-er Jahre

SUPPNÉ TARNAY Györgyi

1995 wurde eine Fragebogenerhebung über die Lage der Kinderbibliotheken der Komitats- und Stadtbibliotheken durchgeführt. Damals arbeiteten insgesamt 273 solche Dienststellen in Ungarn, aber nur in 7,3% von ihnen gab es eine Kinderbibliothek. 451 hauptamtliche Stellen standen für Kinderdienst zur Verfügung, d.h. 1,2 Stellen per Dienststelle in der Hauptstadt und 1,7 Stellen auf dem Lande. Zur Einstufung von Kinderbibliothekaren gibt es keine differenzierte Anordnung; in 9 Komitaten gibt es gar keine Diplom-Bibliothekare mit Universitätsabschluss im Kinderdienst. Der Anteil von Bibliothekaren, die speziell für die Kinderbibliotheksarbeit ausgebildet waren, war 20%. Verhältnissmässig viele Kinderbibliothekare nehmen an beruflicher Weiterbildung teil, obwohl man für die meisten Formen der Ausbildung schon

die Selbstkosten bezahlen muss. Die Sektion Kinderbibliothekare des Vereins Ungarischer Bibliothekare bestrebt sich, die Teilnahme von Kinderbibliothekaren an Weiterbildung zu unterstützen. Kinderbibliothekare sind benachteiligt auch im Vergleich zu ihren Kollegen, die mit Erwachsenen arbeiten. Um diese Lage zu verändern, sollen die Kinderbibliothekare aus ihrer Isoliertheit heraustreten und ihr Interesse mehr nachdrücklich vertreten. (S. 430-438)
-

Der Weg der Entwicklung in Komitat Csongrád

MAJTÉNYINÉ TÚRI Katalin

Die Stadtbibliotheken und die Somogyi-Bibliothek (eine Komitatsbibliothek) in Komitat Csongrád haben schon lange gute Arbeitsbeziehungen. Sie formen eine gemeinsame berufliche Allianz, um die regionale Anschauung , den beruflichen Informationsaustausch zu gestalten, und für finanzielle und geistige Vorteile gemeinsam aufzutreten. Einige konkrete Formen ihrer Zusammenarbeit: gemeinsame Bewerbung auf Ausschreibungen, Organisation von Studienreisen, Demonstrationen, Teilnahme an Wettbewerben usw. (S. 439-441)
-

Ausblick

VIRÁGOS Márta: Die Rolle der französischen Universitätsbibliotheken in der Entwicklung der Hochschulausbildung

(S. 443-457)
-

KISS Jenő: Hundertjahrfeier und Gipfeltreffen. Hundert Jahre der New York Public Library

(S. 458-461)
-

KOVÁCS (D.) Katalin – VÁLYI Gábor – FOGARASSY Miklós: Dialog von Partnern. Bericht über die Konferenz „Dialogue of East European Partners” (Budapest, 6-8. November 1995)

(S. 462-465)
-

KOLTAY Tibor: Von Online-Datenbanken zum Internet. Subjektive Rundschau aufgrund der Materialien der Online `95 Konferenz

(S: 466-468)
-

TRANIELLO, Paolo: Reforming library legislations in Central Europe: needs and expectations. Review of library legislations in Western European Countries.

Reform der bibliothekarischen Gesetzgebung in Mittel-Europa: Bedürfnisse und Erwartungen. Überblick der bibliothekarischen Gesetzgebung in West-Europa.

(Zusammenf.: Orbán Eva) (S. 469-474)
-

Fragebogen über Management-Stile

(Übers.: Mikulás Gábor) (S. 475-478)
-

Buchbesprechungen

125 Jahre im Dienst der Gesetzgebung. Geschichte der Parlamentsbibliothek, 1870-1995

JÓNÁS Károly – VEREDY Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története 1870-1995.

(Rez.: Futala Tibor) (S. 479-481)
-

Kulturelle Erbe und Information sgesellschaft

RÓZSA György: Kulturális örökség és információs társadalom

(Rez.: M. Fülöp Géza) (S. 482-483)
-

Die wichtigste Stärke der Bibliotheken sind ihre Mitarbeiter. Strategische Planung, Marketing, TQM

Stratégiai tervezés, marketing, TQM. (Kiad. a Könyvtári és Informatikai Kamara).

(Rez.: M. Fülöp Géza) (S. 484-485)
-

Qualität und Leistung

Quality issues in the library and information services.

(Rez.: M. Fülöp Géza) (S. 485-486)
-

Auswahl aus den Neuerwerbungen der Fachbibliothek für Bibliothekswissenschaft

(S. 487-492)
-

Aus ausländischen Zeitschriften (Referate)

(S. 493-571)

 

A kurrens magyar nemzeti bibliográfia ötven éve

 

 „A magyar tudományos világnak, könyvtárainknak s nem utolsósorban a könyvszakmának kiadóknak és kereskedőknek – egyik régi kívánsága válik valóra” – ezekkel a találó szavakkal indította útjára 1946 tavaszán az Országos Széchényi Könyvtár a kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia első számát.1 Pár hónappal később napvilágot látott a Magyar Folyóiratok Repertóriuma is. Azóta eltelt ötven esztendő: a magyar történelem rendkívül mozgalmas időszaka, miközben két nagy politikai -gazdasági-társadalmi fordulat (divatos kifejezéssel: rendszerváltás) is végbement. A nemzeti bibliográfia azonban a változó körülmények közepette mindig talpon tudott maradni. S most a kerek évforduló alkalmat szolgáltat arra, hogy röviden, egy folyóiratcikk szűkre szabott keretei között szükségszerűen vázlatosan áttekintsük e bibliográfiai vállalkozás eseményekben és elvi-módszertani tanulságokban gazdag fejlődéstörténetét. Egyébként a téma rég megérett már a monografikus feldolgozásra is, és talán e közlemény is biztatást adhat a fiatal kutatóknak, szakdolgozó hallgatóknak a részletekig hatoló vizsgálódásra, egyebek között a levél- és irattári források tanulmányozására.

Ma már meghökkentően rövidnek tűnik a második világháború befejezése, a főváros sok-sok pusztulással járó ostroma és a kurrens magyar nemzeti könyvészet újjászületése közötti idő. A gyorsaság több tényező együtthatásának köszönhető. A gondolat már régóta érlelődött és a múlt század hetvenes éveiig visszanyúló előzmények után a harmincas évek közepétől az OSZK betűrendes éves könyvészetei, majd a pécsi Magyar Szociográfiai Intézet gondozásában kiadott, címében és szerkezetében azonos bibliográfia bizonyították a megvalósítás lehetőségét is.2 Közrejátszott a fiatalon elhunyt új főigazgató, Györke József (1906-1946) lendületes igyekezete és a szerkesztő, a korábbi munkálatokban is részt vett Goriupp Alisz (1594-1979) tapasztalata,3 ám valószínűleg a könyvtár egész kollektívája kötelességének érezte ennek a feladatnak a vállalását. A világégést követően fontos motívum lehetett a magyarság szellemi jelenlétének demonstrálása, a híradás szándéka. Eleinte az éves könyvészetek folytatását tervezték,4 de végül a havi, vagyis az igazi kurrens megjelenés mellett döntöttek. Szerencsés volt a címválasztás: miként a későbbi évtizedek igazolták, lehetővé tette, hogy ezen a címen a vállalkozás számos irányban bővüljön, hogy rendszer épüljön rá, hogy elvileg a hazai dokumentumtermés egészét és a külföldi hungarikumok mindegyikét felölelje.

A Magyar Nemzeti Bibliográfia első füzete az 1946. január-február-március hónapokban Magyarországon kinyomtatott, kötelespéldányként beszolgáltatott könyvek, zeneművek (kották) és térképek (mintegy 620 mű, köztük sok füzetes kiadvány) adatait közölte, a téma szerinti visszakeresésre is alkalmas, az ETO alapján kialakított kb. 50 szakcsoportban. A tételeket nem számozták, de minden füzethez összevont betűrendes szerzői és névmutató járult, amelyet évente kumuláltak. A nyomás egyoldalas, azaz a könyvtárak felvágás után a leírásokból kartotékkatalógust készíthettek.

Az úttörő jellegű, a szakemberek gyors tájékozódását szolgáló cikkbibliográfia kezdeményezője, majd 1948-tól felelős, 1960-tól főszerkesztője az OSZK Hírlaptárának vezetője, Dezsényi Béla (1907-1972), összeállítója Szekeres Margit (1911-1961) volt.5 A Magyar Folyóiratok Repertóriumának anyaggyűjtése a könyvészetével egy időben kezdődött és negyedéves füzetei annak mellékleteként jelentek meg, ugyanabban a decimális rendszerben és szintén felvágható nyomással. Az első, még összevont szám az 1946. januártól júniusig terjedő fél év hazai folyóiratainak válogatott cikkanyagát tartalmazta (32 lapból kb. 560 tételt), a feldolgozott lapok listájával. Füzetenként és évente is készült betűrendes mutató. Dezsényi Béla bevezetője egyértelműen utalt a bővítés szükségességére, egyrészt a feltárandó lapok, másrészt a cikkek körét illetően. „A hír- és ismertetési rovatok tartalmát, valamint a tiszta szépirodalmat egyelőre kihagytuk” – írta egyebek között.6 Nemigen sejtette, hogy ezek a hiányok ötven év alatt sem igazán szűnnek meg.


Tovább…

 

 1. Kiindulópont és helyzetkép

Írásomban a hazai könyvtárosképzés , illetve át- és továbbképzés helyzetét vizsgálom, mégpedig egyetlen – ám a modernizáció szempontjából kulcsfontosságúnak tűnő – kérdéskört fókuszba állítva. Ez a kiemelt szempont pedig a könyvtárosi munka teljes körű átalakulása az információ korának, az információs társadalom elvárásainak megfelelően.

A továbbiakban magától értetődőnek tekintem, hogy az új ismereteket nem a hagyományos képzés kárára, vagyis nem a régiek helyett kell beépíteni, hanem a tradicionális elemekre építve célszerű integrálni az oktatásba. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a korszerűsítés folyamán a képzés hagyományos elemeit úgy kell átalakítani, hogy a képzésben résztvevők leterheltsége mennyiségileg ne változzon meg jelentősen.

Az ország szinte valamennyi felsőoktatási intézménye a képzés átalakításának korszakát éli, ami megítélésem szerint kedvező terep a könyvtárosképzés tartalmi megújítására, illetve az új formák és módszerek meghonosítására.


Tovább…

 

Az 1990-ben demokratikusan választott parlamentre számos jelzőt aggattak működése alatt is: a rendszerváltás parlamentje is sokak által ismert, de a 219 új és a 213 módosított törvény okán – nem említve a határozatok számát – ragadványnevet is kapott, méghozzá a „Magyar Törvénygyár” formájában. A törvényhozó testület 379 ülésnapot tartott 1990-1994 között.

Szakmai igényesség, a következő országgyűlési időszakra történő tervszerű felkészülés motiválta az Országgyűlési Könyvtár Képviselőtájékoztatási osztályát, hogy törvényhozóink informálódási szokásait felmérje. Ezért 1994 tavaszán, a ciklus lezárása előtt interjúsorozatot készítettünk. 1990-ben még sem a képviselők, sem az akkor még csak nevében „Országgyűlési” Könyvtár nem ismerhették e speciális információs szükségleteket, így visszatekintőleg kíséreltük meg e fejlődési folyamat feltérképezését.

A felmérés, illetve elemzés célja volt, hogy tisztábban láthassuk az Országgyűlési Könyvtár – hivatalos jegyzés szerint csak 1991-ben megindított – képviselőtájékoztatási szolgáltatásaira vonatkozó tényleges igényeket, a Könyvtár egészéről kialakult képet, hogy feltérképezzük a képviselőknek a következő ciklusra is kivetíthető elképzeléseit, valamint, hogy meghatározhassuk azon további információs intézmények, külső szolgáltatók körét, amelyek speciális szolgáltatásaira szükség lehet. A kitűzött célt majdnem teljes egészében sikerült elérni.

Bár felmérésünket reprezentatív mintára alapoztuk, az interjúra vállalkozó képviselők arányát nem tekinthetjük statisztikai értelemben reprezentatívnak. A pártok számarányának megfelelően kiválasztott és levélben felkért 80 képviselő közül huszonegyen vállalkoztak a beszélgetésre. A kérdezettek mindegyike még egy további kritériumnak is megfelelt: valamennyiük indult a soron következő választáson. A válaszokat tehát aktív képviselőktől, illetve további ezirányú tevékenységre vállalkozó politikustól kaptuk.1


Tovább…

 

 Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (korábbi nevén Állami Gorkij Könyvtár) nyolcvanas évek végi orientációválsága idején leállított szolgáltatásaiból sikerült újjáéleszteni azt a műfordítás-bibliográfiai feltárást, mellyel korábban már hosszabb időn át eredményesen foglalkozott a könyvtár. A feltárás a leginkább „rejtett” közlések forráskörét: a magyar sajtóban megjelent műfordításokat helyezte a középpontba, hogy a maga témakörén belül kitöltsön valamit abból a hézagból, amit a nemzeti repertorizálás a szépirodalom mellőzésével makacsul fennhagy. Próbálkoztunk ugyan gyűjteményes kötetek, antológiák bevonásával is, de nem tudtunk eljutni a folyamatos feldolgozásig. Így jelenleg is az időszaki kiadványokra összpontosítunk, s ezzel tényleg hézagpótló feladatokat vállalunk.

A szépirodalom, s ezzel együtt a fordítások analitikus számbavételének igénye úgy húsz-harminc éve – s nem csak a régi Gorkij Könyvtárban – jelentkezett. Amikor az 1956 utáni sajtó- és könyvkiadás valamennyire kinyílt a szélesebb hazai értékekre és a világra, a nagyobb közművelődési könyvtárakban sorra felbukkantak az antológiákat és a folyóiratokat feltáró „novella”-, illetve „drámakatalógusok”. Sőt, ebben az analitikus körben központiszolgáltatás-értékű (retrospektív) kötetbibliográfiák is megjelentek. A könyvtár e próbálkozásokkal párhuzamosan kezdte el kiépíteni a maga irodalmi fordításkatalógusát, indította el a gyűjtés részleges, majd teljesebb körű regisztrációját és közreadását: 1975-től a Világirodalmi Híradó c. kiadvány függelékében, majd 1982-87 között az önálló kiadványként megjelenő műfordítás-bibliográfia kereteiben. A „Gorkij”-féle feltárás, bár későbbi időpontban indult el, 1968-ig (az Akadémiai Kiadónál megjelenő Világirodalmi Lexikon első kötetének szerkesztési zárásáig) nyúlt vissza, így szorosan kapcsolódhatott a Lexikon eléggé átfogó (a maga részéről is szisztematikus gyűjtésre alapozott), bár csak jelzésszintű forrásutalásaihoz. Célkitűzései mind a forráskört tekintve, mind a mélységet illetően szisztematikus igényt jeleztek: gyűjtése a hazai központi napilapoktól a határon túli sajtó főbb címeiig terjedt (a forráskör akkori szélessége még könnyen feltárható volt), s a műfaji és terjedelmi szempontokat illetően sem szelektált különösebben. A legnagyobb mennyiséget egyébként a versanyag jelentette.


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)