37. évfolyam

Kiss Jenő emlékére, aki 2003 tavaszán még arra készült, hogy tanulmányt írjon a Könyvtári Figyelőnek a „defasizálás” történetéről, s aki beszélgetéseink során fontos eseményekre hívta fel figyelmemet. K.S.
 
  

Előzmények

1945. május 9. A Wenckheim palota körül már sikerült az emelet magasságú törmeléket eltakarítani, de az épület helyreállítási munkái éppen csak megkezdődtek; a fiókkönyvtárak közül hétben, bedeszkázott ablakokkal, rongált felszereléssel, megcsappant állománnyal ugyan, de néhány hete már folyt a kölcsönzés. Ekkor jelent meg a polgármester utasítása, mely a fasiszta könyvek és újságok budapesti begyűjtésével a Fővárosi Könyvtárat bízta meg, s azon belül saját állományának megtisztítására is kötelezte.

A könyvtárosok közül már előzőleg is mindenki tisztában volt vele, hogy az állomány bizonyos megrostálása, az állományépítés elveinek újragondolása megkerülhetetlen. A feladat nem érte váratlanul a könyvtár dolgozóit, csakhogy a megoldásról mindenkinek más, gyakran homlokegyenest eltérő elképzelése volt. Szentkuty Pál, aki április 12. és július 12. között vezette az intézményt, kizárólag a nyilas uralom alatt beszerzett propagandaanyag eltávolítására gondolt, Hamvas Béla viszont egy új állományépítési koncepciót vázolt fel,1 a könyvtárvezetést júl. 13-án átvevő Hajdú Henrik pedig már az ideológiai nevelőmunka részeként fogta fel az állománytisztítást. 1946 januárjától Dienes László – Hajdú Henrikkel párhuzamosan – ugyancsak vezetői megbízást kapott, ő a központi könyvtár társadalomtudományi jellegének megőrzésére (és állományának megvédésére) helyezte a hangsúlyt. 1946–1948 között két eltérő koncepciójú vezetőnek kellett az állománykivonás lavinaszerűen növekvő problémájával szembenéznie.

Az itt következő krónika az események rögzítése mellett megkísérli a könyvtárosi szerepek és magatartások bemutatását is.

 
Tovább…

Tartalom

Abstracts 546-548
Inhaltsangaben 548-551
Szente Ferenc: Meditácó évkezdéskor 553-555

KÜLFÖLDI MAGYAR INTÉZETEK ÉS KÖNYVTÁRAIK 1.
Győri Erzsébet: A külföldi magyar intézetek könyvtárai 556-559
Király Zoltán: A szófiai Magyar Kulturális Intézet 560-564
Hegedűs Etelka: A berlini Magyar Kultúra Háza 564-567
Nyusztay László: Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ Delhiben 567-570
Schmél Ferencné: A bécsi Collegium Hungaricum könyvtára 570-572
Riese, Timothy: A Bécsi Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének könyvtára 573
Emmerich András: Dokumentációs gyűjtemény a magyar egyházi életről – Bécsben 574-576
Kokas Károly: A könyvtáros elektronikus környezete 577-587
IIF Koordinációs Iroda : Az ELLA elektronikus levelezőrendszer 590-593
Remzső Gábor: Az ALEPH, a BME Központi Könyvtárának integrált számítógépes rendszere 594-596
Baranyai György: A Zalai Könyvtári Információs Rendszer 597-601
Poprády Géza: A kelet- és nyugat-európai könyvtári állományvédelem helyzete 602-607
Engloner Gyula: Javaslatok a felsőoktatási és közgyűjteményi információs infrastruktúra fejlesztésére 608-618
Számítástechnika a magyar egyetemi könyvtárakban : konferencia (Miskolc, 1991. augusztus 27-28.) 619-622

KITEKINTÉS
Tószegi Zsuzsanna: Optikai információtárolás : szemle 623-629
Tremkóné Meszleny Mária: Számítógépes együttműködés a német tudományos könyvtárakban 629-634
Hegyközi Ilona: Németország könyvtárügye az egyesítés után : szemle 635-641
Prőhle Éva: Tanulmányúton az USA-ban 642-646
Gallivan, Bernard: Egy nemzeti számítógépes együttműködési program fejlődése és bukása : a SCOLCAP (Scottish Libraries Cooperative Automation Project) története 646-651

KÖNYVSZEMLE
Kovács Ilona: A külföldi hungarika gyűjtemények kérdése egy nemzetközi konferencián 653-656
Gyimót Ágnes: A könyvtárak automatizálása az Európai Közösség országaiban 2. : Franciaország 656-659
Kovács Katalin: A könyvtárak automatizálása az Európai Közösség országaiban 2. : Luxemburg 659-661
Gyimót Ágnes: A könyvtárak automatizálása az Európai Közösség országaiban 2. : Görögország 661-663
Mohor Jenő: Könyvtárgépesítés Észak-Amerikában – új technológiák és hálózatok 664-666
Dippold Péter: A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumairól 667-668
Futala Tibor: Összefoglaló a szlovákok szépirodalmi olvasáskultúrájáról 669

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 671-724

Abstracts

Meditation at the beginning of the academic year.

SZENTE Ferenc

Libraries organically belong to the intellectual development of humanity. Our present situation and our near future are determined by the global social crisis and the information revolution. For the management of information educated information specialists will be needed. Librarians and information specialists should put faith in their role and be committed supporters and masters of the profession.
Tovább…

Inhaltsangaben

Meditation zu Beginn des Schuljahres .

SZENTE Ferenc

Bibliotheken gehören organisch zum geistigen Aufschwung der Menschheit. Unsere heutige Lage und unsere nächste Zukunft werden von der globalen sozialen Krise und von der Informationsrevolution bestimmt. Zum Informationsmanagement werden fachkundige Informationsfachkräfte benötigt. Die Bibliothekare und Informationsfachkräfte sollen auf die Wichtigkeit ihrer Rolle vertrauen, und sollen verpflichtete Anhänger und Meister des Berufes werden. (S. 553-555)
Tovább…

Meditáció évkezdéskor

Új évet kezdeni annyit tesz, mint tanúbizonyságot tenni az örök folytatás mellett. Az évkezdések a remény ünnepei, akkor is, amikor a mindennapi valóság rossz közérzeti hatást idéz elő, akkor is azok voltak, amikor tévesnek bizonyult eszmék ideológiai dekorációi körítették.

A remény a transzcendenciához kötött erős szál, emberi fajunk túlélésének záloga. Gyönyörű a középkori latin nyelvű himnusz, amely a szellem hatalmas erejét hívja segítségül: Veni Sancte Spiritus, et emitte coelitus Iucis tuae radium! …bocsásd ránk az egekből fényességed sugarát! szólt a közös könyörgés évszázadokon át százezrek ajkáról, szerte Európában, hogy legyen folytatás, hogy a Szellem világossága mind több ember számára ragyogjon föl.
Tovább…

Külföldi magyar intézetek és könyvtáraik 1.

Lapunk előző száma a Magyarországon fenntartott külföldi kulturális intézeteket és azok könyvtárait mutatta be. Most a külföldön működő magyar kulturális intézetekről készült összeállítással folytatjuk. Elsőként a szófiai, berlini, bécsi és delhi intézetet, a következő számunkban pedig a római, moszkvai, párizsi, helsinki és varsói intézet és könyvtár munkáját ismertetjük meg olvasóinkkal. 
 

A külföldi magyar intézetek könyvtárai

Évekig szinte semmit sem talált a hazai szaksajtót rendszeresen olvasó érdeklődő a külföldi magyar könyvtárakról. Manapság viszont a kulturális lapoknak alig van olyan száma, melyben legalább egy hír vagy glossza, s egyre többször történeti adalékokkal is szolgáló írás ne foglalkozna ezekkel a gyűjteményekkel. A magyar külkapcsolatok újraformálásának természetes része lett a kulturális diplomácia és annak szervezet- és intézményrendszere. Úgy véljük, hogy összeállításunk, a különböző országokból származó önportrék elegendő muníciót adnak a jövőt illetően, s talán segítségül is szolgálnak egy célravezető könyvtárkép kialakításához.
Tovább…

A szófiai Magyar Kulturális Intézet

A volt úgynevezett népi demokratikus országok között a háború után sorra megkötött államközi és kulturális egyezmények alapján, a bolgár-magyar kulturális egyezmény egyik pontjának eredményeként 1948-ban nyílt meg Szófiában a Magyar Kulturális Intézet. Az avató ünnepség magas szinten, a Magyar Kulturális Napok keretében, a főváros egyik jelentős eseményeként zajlott le. Bolgár részről a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár-Magyar Baráti Társaság elnöke, Trajcsko Kosztov mondott megnyitó beszédet. (Az a Trajcsko Kosztov, aki a háború előtt az illegális Kommunista Párt egyik legnagyobb szervezője, ideológusa és harcosa volt, s akit a Magyar Intézet megnyitását követő esztendőben, 1949-ben a dimitrovi kommunista rezsim hamis vádak alapján, párt- és államellenes tevékenység címén bíróság elé állított és kivégeztetett.) Rajta kívül megjelentek a bolgár minisztériumok, az egyetem, a tudományos élet képviselői, a Bolgár Néphadsereg egyik tábornoka, valamint neves közéleti személyiségek.
Tovább…

A berlini Magyar Kultúra Háza

Az intézet történetéről és szerepéről

Kelet-Berlinben, a hajdani NDK fővárosának szívében 1973 januárjában, az akkori viszonyokhoz képest csaknem ideális körülmények között nyitotta meg kapuit a Magyar Kultúra Háza, a máig legnagyobb magyar kulturális intézet külföldön. Nevének eltérése a külföldön már működő intézetekhez képest nem funkcióváltást tükrözött, inkább igazodást az itteni fővárosban meghonosodott más külföldi intézetek megszokott neveihez.
Tovább…

Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ Delhiben

Az intézetről

A delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ hazánk egyetlen kulturális intézete Ázsiában, egyike a két, Európán kívüli magyar intézetnek (a másik Kairóban van). 1978-ban alapították, azzal a szándékkal, hogy az akkor már igen sokoldalú indiai-magyar kapcsolatok további előmozdítására, a magyar kultúra, oktatás és tudomány eredményeinek bemutatására állandó lehetőséget teremtsünk Indiában.
Tovább…

A bécsi Collegium Hungaricum könyvtára

Bevezető

A Collegium Hungaricum – a Magyar Köztársaság által működtetett, országhatáron kívül fekvő kulturális intézmények egyike – Bécsben, a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában található. Feladata a határrendezések folytán a mai Magyarország területén kívül rekedt magyarság kulturális igényeinek – legalább részbeni – kielégítése, a szórványmagyarsággal való kapcsolat tartása, továbbá a mai magyar kultúra és tudomány képviselete és terjesztése külföldön. A bécsi intézet jelentőségét a történelmi hagyományok, valamint az immár évtizedes jószomszédi kapcsolatok önmagukban magyarázzák.
Tovább…

Az 1974-ben alapított Finnugor Nyelvtudományi Tanszék a Bécsi Egyetem egyik legfiatalabb tanszéke. Akkor alapították a tanszéki könyvtárat is. Hogy megértsék könyvtárunk felépítését, érdemes előtte néhány szóban bemutatnunk a tanszékünket és az itt folyó munkát. A Finnugor Nyelvtudományi Tanszéken a kutatói és oktatói munka alapvetően két területre összpontosul:

  • finnugor és magyar nyelvészetre
  • magyar irodalomra.

Tanszékünk tehát a magyarországi magyar tanszék és finnugor tanszék kombinációja.
Tovább…

1957 óta működik Bécsben a Magyar Egyházszociológiai Intézet ( Ungarisches Kirchensoziologisches Institut , 1140 Wien, Linzer Str. 263/18.) azzal a céllal, hogy “tájékoztató anyagot készítsen elő a magyar egyházi élet újjáépítésének minél gyümölcsözőbb megvalósulásához”. Tízéves fennállás után vezetői már úgy látták, hogy “az intézetnek a magyar egyházra vonatkozó alapvető társadalmi kutatásokkal kell foglalkoznia, felhasználva a korszerű egyházszociológiai vizsgálati módszereket is. Az eredményeket hozza nyilvánosságra, széles körű információs munkát fejtve ki általa.”
Tovább…

A könyvtáros elektronikus környezete

1. Bevezető megjegyzések

A hatvanas években egy amerikai egyetemista, Ted Nelson arról álmodozott, hogy a valamilyen módon egymással összekötött számítógépek, ill. az azokon lévő információk, valamint a rendszerbe szintén belépő felhasználók számára egyetlen globális hálózatban minden személy és minden információ elérhető legyen. 1987-ben ki is próbálták a XANADU névre keresztelt programot, amely a feltaláló szerint röviddel 2000 után a felhasználók milliárdjait fogja összekapcsolni, “az egész Földre és a Földet övező kozmikus térre is kiterjed majd, és tartalmazni fog minden írott dolgot”. 1 Nelson hiperinformációs rendszere a könyvtárosok álmáról, a mindenkinek mindenhol, szelektáltan és célzottan elérhető információról szól. Nem tudom, megvalósul-e valaha a gigászi terv, de néhány jelét az új korszak beköszöntének már mi, magyar könyvtárosok is érezhetjük, s ha túl lépünk a hagyományos könyvtári eszközrendszer mindenhatóságába vetett hitünkön, már most megnyílhat előttünk egy új világ, a számítógépes hálózatok világa.
Tovább…

IIF Koordinációs Iroda

Az ELLA rendszert az MTA SZTAKI ASZI osztályán fejlesztették ki az IIF program támogatásával. Segítségével elektronikus levelezés folytatható az X.25-ös hálózathoz kapcsolt mikroszámítógépeken: azaz a számítógépen megszerkesztett levél megcímezhető, elküldhető, arról nyugta kérhető, a számunkra küldött levél elolvasható, kinyomtatható, stb. Ezt a levelezőrendszert más hasonló rendszerekkel is összekapcsolták, így a hálózaton kialakított zsilipeken (gateway) keresztül különböző nemzetközi levelezőrendszerek is elérhetőek, pl. EARN, UUCP.
Tovább…

A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának a legutóbbi évben bevezetett új szolgáltatásai – számítógéppel segített folyóiratérkeztetés, elszámolás, CD-ROM-használat, ALEPH integrált könyvtári rendszer – közül itt most csak az utóbbival foglalkozunk kiemelt jelentősége miatt. Részletesen taglaljuk a kiválasztás, majd a bevezetés folyamatát. Magáról a rendszerről most viszonylag keveset szólunk, ez egy külön cikket érdemel, a következő alcím alatt csak legfontosabb paramétereit foglaljuk össze.
Körülbelül két éve kezdődött a Központi Könyvtárba
Tovább…

A Zalai Könyvtári Információs Rendszer

Az alábbiakban olvasható írás a zalaiak pályázati anyagának némileg cikkesített változata, melyet az MKM közművelődési pályázatára nyújtottak be. A kéziratot szerkesztőségünk már májusban megkapta, de úgy gondoltuk, helyesebb, ha a közléssel megvárjuk az eredményhirdetést, és csak azután publikáljuk. E szám lapzártája után láttuk, hogy a szöveg időközben már megjelent a Zalai Könyvtári Levelező 1991. 1. számában. Az írás közlését továbbra is fontosnak tarjuk, mert azon túl, hogy mintának, módszertani anyagnak ajánlható, szeretnénk, ha minél több – hasonló helyzet elé kerülő, pályázati rutinnal még nem rendelkező – könyvtáros megismerné. (A szerk.)A Zala megye városaiban működő közművelődési könyvtárak és a helyi könyvtárpártoló alapítványok (a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi, a lenti, a zalaszentgróti és a letenyei) közösen vettek részt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. évi közművelődési pályázatán a közhasználatú információszolgáltatások és új kommunikációs technikák társulásos közkönyvtári rendszerének a zalai mikrorégiók, városi közösségek javára történő fenntartása, bővítése, kiterjesztése és fejlesztése céljából.

 Az előzmények

Az Alap-program a Deák Ferenc Megyei Könyvtár aktivitásából született, s 1990-ben terebélyesedett ki, amikor az öt legnagyobb zalai közkönyvtár (a DFMK, valamint a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi és a lenti városi könyvtár) 50-50%-os megyei-városi fenntartói külön támogatásból ilyen célú számítógépekhez jutott.
Tovább…

A következő tanulmány az “East and West European dialogue between national libraries” c. konferencián (Bécs, 1991. április 14-17.) elhangzott előadás cikkesített változata.
 

 Az állományvédelem fogalmának meghatározásával kezdem. Könyvtári állományvédelem alatt mindazon feltételek, intézkedések és tevékenységek összegét értem, amelyek lehetővé teszik, illetve elősegítik, hogy a könyvtárban lévő dokumentumokat használható állapotban megőrizzük és továbbadjuk a jövő számára. Az állományvédelemnek két fő területe van: a megelőző és a helyreállító tevékenység.
Tovább…

Lapzártakor tudtuk meg, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium miniszteri értekezlete a felsőoktatási és közgyűjteményi információs infrastruktúra fejlesztésének koncepcióját és feladatterveit 1991. december 9-ei ülésén elfogadta.
 
 

A Kormány elhatározta a magyar felsőoktatás felzárkóztatását az európai felsőoktatáshoz (lásd A nemzeti megújhodás programját), s létrehozta az e célt szolgáló Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz elnevezésű alapot. (Lásd a 9/1991.(I.16.)Korm. számú rendeletet!) A felzárkózás része egyetemeink és főiskoláink működési feltételrendszerének – benne az információs infrastruktúrának – az európai színvonalra emelése. Az egyetemi-főiskolai oktatás-képzés és kutatás kiemelten fontos információs bázisai a könyvtárak, múzeumok, levéltárak, gyűjtőnevükön a közgyűjtemények.
Tovább…

Számítástechnika a magyar egyetemi könyvtárakban

Konferencia
(Miskolc, 1991. augusztus 27-28.)

Jó hangulatú, fontos szellemi találkozót szerveztek Zsidai József vezetésével a Miskolci Egyetem könyvtárosai, napjaink egyik sürgető könyvtári kérdéséről, a nemzeti számítógépes információs hálózatról és a nemzeti számítógépes adattárak létrehozásáról. A kétnapos találkozón 28 egyetemi és kilenc országos nagykönyvtár, valamint a KIK (Könyvtári és Informatikai Kamara), az MKE (Magyar Könyvtárosok Egyesülete) és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselői vettek részt. Tekintettel arra, hogy a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás külön számban közli majd a konferencia előadásait a felkért hozzászólásokkal együtt, ezért az átfedések elkerülése érdekében, lapunk csak rövid beszámolóra vállalkozik.
Tovább…

Optikai információtárolás

Szemle

Az utóbbi egynéhány évben új információhordozó, az optikai lemez tört be minden eddiginél látványosabban a könyvtári-tájékoztatási szakterületre. Ezek a kiváló minőségű és hatalmas kapacitású lemezek hirtelen szó szerint is megfogható közelségbe hozták az eddig kissé elidegenedett, személytelenül misztikus adatbázisokat, de az optikai lemezeken váltak először a szövegekkel egyenrangúvá a képi információk is.
Tovább…

Számítógépes együttműködés a német tudományos könyvtárakban

Az alábbi tanulmány alapját az 1989-es Osteuropa Seminar adta, melyen Tremkó Györgyné (OSZK) és Gulácsyné Pápai Erika (AGROINFORM) képviselték Magyarországot. A német könyvtárügy mai állapotának megértéséhez ad segítséget az akkori NSZK tudományos könyvtárainak helyzetét, s ezen keresztül az NSZK könyvtárügyének főbb vonásait bemutató írás. (A szerk.)
Tovább…

Németország könyvtárügye az egyesítés után

Szemle

Mindkét német szaksajtó már 1989 végétől nagy teret szentelt a két ország könyvtárügye közötti kapcsolatkeresési törekvéseknek, majd a német-német megbeszéléseknek, konferenciáknak. Egy idő után prominenes szerzők tollából megjelentek az NDK könyvtárügyéről helyzetképet adó írások. Ezután elmélkedések következtek az NDK könyvtárügyének megújulásáról, adakozási felhívások követték egymást. Az egyesítés a szaksajtót is érintette: egyes lapok megszűntek, mások integrálódtak (pl. aZentralblatt… aZeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie-ba), a Der Bibliothekar-t felváltotta előbb aBibliotheksinformationen Ost-West, majd aBibliotheksinfo.
Tovább…

Tanulmányúton az USA-ban

A Kongresszusi Könyvtárban

Az Egyesült Államok kongresszusa Martin Frosttexasi szenátor kezdeményezésére 6 millió dollár támogatást szavazott meg a közép-európai országok parlamentjeinek a demokratizálási folyamat elősegítésére. Az az ország, amely már a múlt században elkezdte kiépíteni a parlament információs hátterét, természetesen fontosnak tartja ezekben az országokban is a parlament információs bázisának fejlesztését. Tehát a kongresszusi küldöttségekkel, melyek helyszíni tanulmányokat végeztek Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon, mindig érkeztek információs szakemberek is. Az egész program – a “közép-európai parlamenti fejlesztés” (Central European parliamentary development) – irányítását a Kongresszusi Könyvtár Kongresszusi Kutatási Szolgálata (Congressional Research Center of the Library of Congress – a továbbiakban CRS) vállalta magára.
Tovább…

A SCOLCAP (Scottish Libraries Cooperative Automation Project) története

Úgy gondoljuk, hogy a SCOLCAP kálváriája, bár eltérő gazdasági-társadalmi körülmények között történt, számunkra is példa értékű. Szívesen látnánk lapunkban hasonló beszámolókat, így például örömmel közölnénk az OSZIIR (idősebb könyvtárosok még emlékezhetnek rá) históriáját, esetleg országos szintű automatizálási programok történetét. Természetesen szívesen vállaljuk kisebb: regionális, esetleg helyi gépesítési kudarcok közreadását is.
Tovább…

Tartalom

Abstracts 376-378
Inhaltsangaben 379-381
Szente Ferenc: Erővonalak hálójában (Hatások, ellenhatások a könyvtárügyben) 383-386
Kovács Ilona: A kulturális intézetek könyvtárai, mint az interkulturális kommunikáció csatornái 387-389
Sághy Ágota: Az Amerikai Könyvtár 390-392
Bárdossy Gyöngyvér: Médiatár a Francia Intézetben 393-398
Dávid Csaba: A Lengyel Kultúra és Könyvtára 399-401
Freisingerné Bodnár Judit: Bemutatom a British Council Budapesti Könyvtárát 402-406
Kuvenyova, Vilma – Prohorova, Valentina: A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és Könyvtára 407-409
Hargitainé Szimenova Rajna: Bolgár könyvek, könyvtárak Magyarországon 410-411
Kothanek, Gertrude: Osztrák Kulturális Intézet 412-414
Detlefs, Beata: A Budapesti Goethe Intézet Könyvtára 415-417
Darányi Sándor: Az automatikus osztályozástól a magasabb fokú morfológiákig 418-422
Bobokné Belányi Beáta: A képi befogadás problémái – “vizuális literátusság” 423-427

KITEKINTÉS
Line, Maurice B.: Egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak vezetése egy változó társadalomban 429-434
Carpenter, Julie: A magyar könyvtár- és tájékoztatásügyről 434-440
Győri Erzsébet: Nemzetközi könyvszakmai szeminárium Budapesten 441-443
Kovács (D.) Katalin: Könyvtárügy Izraelben : szemle 444-447
S. Benedek András: Múlt és jelen Kárpátalja könyvtárügyében 447-450
Skaliczki Judit: A közművelődési könyvtárak és szolgáltatásaik Angliában 451-458

KÖNYVSZEMLE
Tószegi Zsuzsanna: Az információ Európája : Pelou, Pierre: L’Europe de l’information : programmes, marchés et technologies 459-463
Gyimót Ágnes: A cenzúra és a könyvtárak a XX. században : Censure et bibliotheques au XXe siécle 463-466
Szalkai Istvánné: CD-ROM: Gyakorlat és kilátások : CD-ROM: Usage and prospects 467-469
Papp István: Bútorválasztás: kalauz könyvtárosok, tervezők és építészek számára : Brown, Carol R.: Selecting library furniture : a guide for librarians, designers and architects 469-471
Kaposváriné Dányi Éva: Könyvtárstatisztikai adatok az EC tagországaiból : A study of library economics in the European Communities : Final report 471-472
Orbán Éva: Statisztika és teljesítménymérés : Moore, Nick : Measuring the performance of public libraries ; GIP and UNISIST 473-475
Lukátsné Takács Zsuzsanna: A világ meghódítása. A British Council könyvtári tevékenysége : Coombs, Douglas Stafford : Spreading the word : The library work of the British Council 476-478

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 479-540

 

 

 

 

 

 

 

 

19. ABDOSD-Tagung : Budapest 11-14. Juni 1990 Referate und Beiträge / Zusammengestelft von Martin Batisweiter. – Berlin, 1990. – XII, 212 p. – (Veröffentlichungen der Osteuropa-Abteilung, ISSN 0175-5528 ; Bd. 14.). – ISBN 3-88053-039-6
 

A külföldi hungarika állományok kialakulása elsősorban spontán folyamatok eredménye, amelyeket az adott külföldi környezetben megnyilvánuló oktatási és kutatási igény hívott életre, vagy sok esetben a környezetben működő magyar alkotó és közéleti személyek, illetve intézmények hagyatéka, irattára, archívuma alapozott meg. Fejlődésüket az adott intézmény jól körülhatárolt programja és annak folyamatossága, az ott működő szakértők hozzáértése, a magyarországi kapcsolatrendszer (kiadványcsere, kutatási programok), s a hazai szolgáltatások (könyvterjesztés, propaganda, információ) nívója határozza meg.
Tovább…

 

 

 

 

 

 

 

Etat de l’art de l’application des nouvelles technologies de l’information dans les bibliothéques et leur incidence sur les fonctions des bibliothéques en France. = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in France: Rapport final / par L’École Nationale Supérieure des Bibliothéque et la Fédération Francaise de Coopération entre Bibliothéques ; publ. par CCE. – Code project LIB-2/10. – Luxembourg : EC, 1988. – XXIV, 298 p. (EUR ; 11036 FR-EN/10).
 

1992-re az Európai Közősség országai nemcsak a határok nélküli gazdasági és politikai  egységet óhajtják megvalósítani, hanem az egységes információs rendszert is. Ennek érdekében a tagországok 1986-ban elhatározták, hogy felmérik a könyvtári munkafolyamatok gépesítésében elért eddigi eredményeket. A vizsgálati jelentések az Európai Közösség “Információszervezés” (Information Management) című sorozatában jelentek meg 1988-as impresszummal, a résztanulmányok tehát a nyolcvanas évek első felére jellemző helyzetet tükröztek. Az egyes országok gépesítése terén azóta sok minden megváltozott, de a tendencia és a célok jól megfigyelhetők. A Könyvtári Figyelő 1990. 3-4. számában Nagy-Britannia, az Ír Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Dánia, Hollandia, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Portugália könyvtárainak információtechnológiai helyzetéről készített jelentéseket már közreadtuk. Sorozatunkat a francia, a görög és a luxemburgi helyzetet bemutató összefoglalások közreadásával folytatjuk.
Tovább…

Luxemburg

 

 

 

 

 

 

State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library function in the Grand Duchy of Luxembourg : Final report / comp. by the European Institute for Information Management ; publ. by the Commission of the European Communities. – Project code LIB-216. – Luxembourg : EC, 1988. – III, 11 p. (EUR ; 11036 EN/6) (Information management Commission of the European Communities)
 

 

A luxemburgi nagyhercegség információpolitikáját, könyvtárainak gépesítettségi állapotát bemutató EK-jelentés a luxemburgi nemzeti könyvtár 1984-85-ös évi beszámolója, egy, a könyvtár történetét, gyűjteményeit, szolgáltatásait bemutató 1986-os impresszumú kiadvány, négy (azaz négy) interjú, továbbá néhány telefonbeszélgetés alapján készült. A mindössze 11 oldalas anyagból már a legelején kiderül, hogy információpolitikáról, nemzeti gépesítési programról tulajdonképpen nem beszélhetünk. (Ne feledjük, 1986-ban készült a jelentés.) Szándékukban áll a nemzeti könyvtár vezetésével egy “modernizációs programot” végrehajtani, de erről csak annyit lehetett megtudni, hogy becslésük szerint még jó 10 év is beletelik abba, amíg valamilyen látható eredményt tudnak felmutatni.
Tovább…

Tartalom

Abstracts 180
Inhaltsangaben 182
Szente Ferenc: Reális élet, realista könyvtár 187
Balázs János: A hazai könyvtártudományi/informatikai doktori disszertációk számbavétele és jellemzése 191
Szepesváry Tamás: Az információs- és könyvtáros szakemberképzés fejlesztése. Német-holland-magyar közős kutatási program a TEMPUS támogatásával 206
Tóth Gyula – Tóthné Király Katalin: A pedagógusképző főiskolai könyvtárak a felsőoktatási könyvtárak működéséről szóló útmutató tükrében 210
Bakonyi Géza – Kokas Károly: Micro-ISIS vagy TEXTAR? 219
Kovács Katalin: A videotex és a magyarországi megvalósítás.Szemle 225
Muszka Ágnes: Videotex rendszerek Magyarországon 241
Nagy Ferenc: Videotex a közművelődési könyvtárakban 247

KITEKINTÉS
Pál Ilona: Viewdata – Prestel – Anglia. Szemle 251
Kovács Katalin: A szakbibliográfia helyzete 258
Kovács Lászlóné: A német videotex a könyvtárak szolgálatában. Szemle 262
Kovács Lászlóné: Az osztrák Bildschirmtext. Szemle 269
Deider, Clemens: Mire használhatják a könyvtárak a Bildschirmtextet? (Ford. Kovács Lásznóné) 274
Kovács Lászlóné: Az európai videotex rendszerek. Szemle 277
Kovács Lászlóné: Az elektronikus faluközpont avagy a modern fonó”. Szemle 283
Koltay Tibor: Hipertext: csupán egy újabb információs eszköz? 288
Koltay Tibor: Szakértő rendszerek a könyvtárakban. Szemle 292
Cejpek, Jiři: Könyvtáros- és informátorképzés a prágai Károly Egyetemen. Most éppen válaszút előtt.(Töm.: Futala Tibor) 297

KÖNYVSZEMLE
Információ az információról. FÜLÖP Géza: Információ (Ism.: Mohor Jenő) 299
Egy szlovák könyvtártudományi évkönyv jubileuma. Kniznicny zbornik 1990. Zost. M. Boucikova. (Ism.: Futala Tibor) 300
InfoMap: kalauz a vállalati információs erőforrások felfedezéséhez. BURK, Cornelius F. – HORTON, Forest W. InfoMap. A complete guide to discovering corporate information resources. (Ism.: Téglási Ágnes) 302
Az információpiac szervezete Dániában. WINKEL, Anette – HIELMCRONE, Harald. The specialized information market: its organisation in Denmark. (Ism.: Kaposváriné Dányi Éva) 304
Az információkeresés nyelvtudományi vonatkozásai. BLAIR, David C.: Language and representation in information retrieval. (Ism.: Rónai Tamás) 306
Irány a nemzetközi tapasztalat! WILLIAMSON, Linda E.: Going international: librarians’ preparation guide for a work experience job exchange abroad. (Ism.: Mohor Jenő) 307
A könyv nevében. A könyvtáros pálya elemzése SEIBEL, Bernadette: Au nom du livre: analyse socialie d’une profession les bibliothécaires. (Ism.: Lőrincz Judit) 308
A tájékoztatás helyzetéről és a fejlődés útjairól. Information, knowledge, evolution: Proceedings of the forty-fourth FID Congress held in Helsinki . Ed. Sinikka Koskiala, Ritva Launo (Ism.: Kovács Katalin) 311

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 315

Görögország

 

 

 

 

E katastasé tou tomea efarmogéston neon tehnologión pléroforésés etié bibliothekes kai eipirase tous ste leitourgia ten bibliothékon sten Ellada = Etat de fart de l’application des nouvelles technologies de l’information dans les bibliothéques et leur incidence sur les fonctions des bibliotheques en Grece = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Greece : Raport final / [par] Meletes tonikes anaptuxes ; [publ.] Commission des Communautés européennes. – Code project LIB-2/9. – Luxembourg : EC, 1988. – XIX, 215 p. ; 30 cm. – (EUR ; 11036 GR/FR-EN/9).

 

 

A görög könyvtárak helyzetét ismertető kötet elsősorban az ország krónikussá vált könyvtárügyi problémáival foglalkozik. A két legsúlyosabb ezek közül a nemzeti bibliográfia és az országos könyvtári hálózat hiánya. A Nemzeti Kutatóközpont “Országos dokumentációs központ” elnevezésű programja hivatott a könyvtárak modernizálására, az új technológiák bevezetésére elsősorban a kutatóközpontokban és az egyetemi könyvtárakban. A program megvalósítása igen nagy nehézségekbe ütközik, elsősorban a régi anyagok tekintetében. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a könyvtárak egymástól eltérő nyilvántartási és feltárási rendszereket használnak, egy részük pedig inkább könyvlerakatnak nevezhető, mintsem valódi könyvtárnak.
Tovább…

Tartalom

Abstracts 6-8
Inhaltsangaben 8-11
Szente Ferenc: Lectori salutem! 13-14
Alföldiné Dán Gabriella – Demmler Walterné: HungALIS : automatizált könyvtári információs rendszer 15-22
Kokas Károly: PRESSDOK – Micro-ISIS kumulációban : felhasználói tapasztalatok a szegedi Egyetemi Könyvtárban 23-26
Kiss Jenő: Rendszerváltozás – modellalkotás 27-30
Czupi Gyula: Ellátási rendszerek jelen helyzete : létrejöttük és jövőjük 31-37
Szalay Sándor: Az Európai Közösség kiadványai a magyarországi letéti könyvtárakban 38-44
Lőrincz Judit: Az összehasonlító regénybefogadási vizsgálatról 45-52
Varpio, Yrjö: Az idegen megértéséről : észrevétel a finn-magyar olvasáskutatásról 53-57

KITEKINTÉS
Kohl, Ernst – Prőhle Éva: Kelet-európai változások – nyugat-európai parlamenti könyvtárak 59-61
Mowat, Ian R. M. – Fülöp Géza: A román könyvtárak fejlődése: múlt, jelen és jövő 61-63
Bimková, Anna – Rácz Ágnes: A prágai Városi Könyvtár munkája 64-66
Mesic, Durda – Kovács D. Katalin: Az olvasáskultúra fejlődése Jugoszláviában 66-70
Weingand, Darlene E. – Kovács D. Katalin: Olvasáskultúra Izlandon 71-75

SZEMLE
Cholnoky Győző: Térítések a könyvtárakban 79-94
Futala Tibor: Szovjet könyv és olvasásszociológia – immár ideológikus kóvedek nélkül 94-96
Lukátsné Takács Zsuzsanna: Rejtett tanítás : az iskolai könyvtárosok szerepe 97-99
Kovács Mária: Útmutató a médiaközpontok értékeléséhez 99-102
Papp István: Tudnivalók a szakkönyvtárak épületének berendezésének megtervezéséhez 102-103
Kovács Mária: A könyvtárközi kölcsönzés kézikönyve 103-104
Pálvölgyi Mihály: BIS. Integrált könyvtári-információs rendszer 106-107
Pálvölgyi Mihály: Osztályozás mint a tanítás és kutatás eszköze 107-108
Pálvölgyi Mihály: Osztályozás és rendszerezés 108-111
Boldizsár Ildikó: Ismerkedő ismerősök : a magyar irodalom fogadtatása Finnországban – a finn irodalom fogadtatása Magyarországon 1920-1986 111-113
Mohor Jenő: Sine ira et studio 113-115

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 120-173

Az Európai Közösség országainak jelentése után, kiegészítésül közreadjuk az Egyesült Államok és Kanada gépesítési és gépi hálózatfejlesztési helyzetét bemutató tanul­mánykötetet is.

 

 

 

 

 

 

 

HILDRETH, Charles: Library automation in North America : A reassessment of the impact of new technologies on networking / Charles R. Hildreth ; [ed.] Commission of the European Communities. – München [etc.] : Saur, cop. 1987. – VI, 196 p. – (EUR ; 11092)

 

Az egyesülésre készülő Európai Közösség már 1986 óta készíttetett – a telekommunikációs, információipari és innovációs témakör részeként – a könyvtárakra vonatkozó tanulmányokat is, melyek fő kérdésköre az új információtechnológia megfelelő használata, a könyvtárak közötti  öltségkímélő együttműködés és a legjelentősebb új kezdeményezések összhangjának növelése volt. A házi használatra LIB-1, LIB-2 és LIB-3 néven emlegetett tanulmány-csoportok közül végül is a LIB-2 aratta a legnagyobb sikert, s váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A LIB-1 horizontális tanulmányai a tagországok mindegyikére nézve tekintettek át egy-egy önálló témát, például az állományvédelmi vagy a könyvtárgazdasági kutatásokat, a hasonló LIB-3-as sorozat pedig kimondottan technikai kérdésekkel foglalkozik.
Tovább…

A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KERTÉSZ Gyula: A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai : Annotált bibliográfia / Kertész Gyula; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.- 2. átd. bőv. kiad.- Bp. : OSZK KMK, 1990.-415 p.
 

Kertész Gyula másodfokú bibliográfiája a tőle megszokott alapossággal készült el ezúttal is. Mint bevezetőjében az összeállító megemlíti, a kötet második kiadása két okból vált időszerűvé: egyrészt az első kiadás megjelenése után újabb, nem regisztrált repertóriumok bukkantak fel, másrészt napjainkban – úgy tűnik – “divatba jött” a repertóriumkészítés, és az elmúlt tizenkét év során több, mint négyszáz új tétellel bővült a bibliográfia második kiadása – az előző változata összesen 372 tételt tartalmazott. (Ez a mindenképpen számottevő növekedés annak is köszönhető, hogy a repertóriumok között sok az egyetemi és főiskolai szakdolgozat, amelyeket a könyvtári tanszékeken előszeretettel választanak témájuknak a végzős diákok.)
Tovább…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 LESNÁK, Rudolf: Horizonty citatel’skej kultúry / Rudolf Lesňák. – Bratislava : Slovenský spisovatel’, 1991. – 225 p.
 

Nyilván a frappáns címadásra való törekvés miatt, Lesňák könyve kevesebbet fog át az olvasáskultúra témaköréből, mint amennyit munkájának címe ígér. “Mindössze” a szépirodalmi olvasáskultúráról van benne szó. A “Mindösszé”-t  azért tettem idézőjelbe, mivel aztán ezt a szűkebb témát, illetve mindazt, amit e vonatkozásban az elmúlt két évtized szlovákiai olvasásvizsgálatai összehordtak, igazán töviről-hegyire dolgozza fel, értékeli és rendszerezi “elvágólagos” monográfiává.
Tovább…

Abstracts

In the net of lines of force. (Effects and counter effects in librarianship.)

SZENTE Ferenc (pp. 383-386
The libraries of cultural institutes as channels of intercultural communication.

KOVÁCS Ilona

The task of libraries of cultural institutes is to mediate cultural values. They operate as channels of intercultural communication. These institutions have been fulfilling this function for some decades. The prospects of European cultural integration are further underlining the importance of this role and make the elaboration of new strategies necessary. The result of communication research can contribute to this, if these institutes are studied in relation to intercultural communication. (pp. 387-389)
Tovább…

Inhaltsangaben

Im Netz von Kraftlinien. (Wirkungen und Gegenwirkungen im Bibliothekswesen.)

SZENTE Ferenc (S. 383-386)

Die Bibliotheken von Kulturinstituten als Kanäle der interkulturellen Kommunikation.

KOVÁCS Ilona

Die Bibliotheken der Kulturinstituten unternehmen die Vermittlung von kulturellen Werten, sind Kanäle der interkulturellen Kommunikation. Diese Institute erfüllen diese Funktion seit Jahrzehnten. Zufolge der Perspektiven der europäischen kulturellen Integration ist die Bedeutung dieser Rolle besonders hervorgehoben, und die Erarbeitung neuer Strategien notwendig geworden. Die Ergebnisse der Kommunikationsforschung können dabei Hilfe leisten, wenn diese Institutionen im Zusammenhang mit interkulturellen Kommunikation betrachtet werden. (S. 387-389)
Tovább…

Erővonalak hálójában

(Hatások, ellenhatások a könyvtárügyben)

Fogadjuk el, hogy a könyvtárügyre ható tényezők megszámlálhatatlanok, s szinte minden, ami történik országban-világban, rövid úton kapcsolódik és hat a könyvtárra mint szellemi értékbankra és információközvetítő állomásra. A hétköznapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy e sokféle ható tényező között vannak jól felismerhetőek és vannak rejtőzködőek. Hazai körben indulva a terepszemlére, a tényezők között azonnal feltűnik a politikai tényező, az, hogy a rendszerváltozás bizonytalanságba taszítja a nem vállalkozás-orientált szolgáltatásokat, a közgyűjteményeket általában, de a könyvtárakat különösen. Ha nem taszítja, akkor is csúszni hagyja. Hogyne tenné, mikor rájuk fér a lecke, hisz e gyűjteményekben lapulnak a meghaladni, eltemetni, felejteni ítélt előzmények, eszmék és eszmények, melyek ugyanakkor részei az irodalom-, a művészet-, a tudomány- és a politikatörténetnek. Nem lehetne kivenni a kommunista-kádárista rendszert a könyvtárakból? – kérdezi neofita buzgalommal a rendszerváltó-társ, és láthatólag elégedetlen a válasszal, miszerint csak a gyűjtemény-idegenség, a tartalmi hiteltelenség és a színvonaltalanság vehetők figyelembe a gyűjtemény szakmai átmosásának elveként.
Tovább…

Az elkövetkezőkben olyan könyvtárak – a magyarországi amerikai, brit, francia, bolgár, osztrák, német, szovjet, lengyel és a külföldi magyar intézetek könyvtárainak -, bemutatkozására kerül sor, amelyek idegen kulturális közegben egy adott kultúra reprezentálására vállalkoznak. A külföldi magyar intézetek, illetve általában a kulturális intézetek gyűjteményeinek ügye köreinkben elsősorban szakmai kérdésként jelentkezik. Napjainkban a probléma azonban másfajta összefüggések átgondolására is késztet.
Tovább…

Az Amerikai Könyvtár

Miután könyvtárunk hosszú évekig az Amerikai Nagykövetség épületében volt, kevesen tudják róla hogy egy független szervezet, az Egyesült Államok Információs Szolgálata (USIS) működteti. Részben talán korábbi kedvezőtlen elhelyezésének is tulajdonítható, hogy sokan nem merték felkeresni. A 70-es években, főképpen nyugdíjasok látogatták, akik úgy vélték, hogy nekik már nincs félnivalójuk. Nagyon büszkék voltunk magunkra, amikor hanglemez-kölcsönzéssel, a pop- valamint countryzene-hallgatási lehetőséggel egy csapásra sikerült fiatalok tömegét magunkhoz vonzani. A statisztikánk megugrott, de hamarosan be kellett látnunk, hogy ez a közönség igen vegyes, s zömében nem igazán azokból áll, akiket szolgálni szeretnénk. Ezért 1980-ben megszüntettük a zenei szolgáltatást, azóta gyakorlatilag csak könyveket kölcsönzünk.
Tovább…

Médiatár a Francia Intézetben

Történelmi visszapillantás

A budapesti Francia Intézet nemrég ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját, és vele együtt az intézményben működő könyvtár is. Kevés nyugati intézet tudta folyamatos működéssel átvészelni a hidegháborús éveket, az 56-os forradalom utáni nehézségeket. Természetesen a Francia Intézet működésére is rányomta bélyegét a mindenkori francia-magyar kapcsolatok alakulása.

A hatvanas évek végén kezdődő és a nyolcvanas években kiteljesedő enyhülési folyamat végre lehetővé tette, hogy a régóta húzódó új épület felépítésének terve realizálódjon. 1984-ben írtak ki tervpályázatot egy több funkciójú francia intézet felépítésére az I. kerületi Fő utca és Pala utca sarkán lévő francia telekre. A tervek szerint az új intézet 1992 tavaszán nyitja meg kapuit.
Tovább…

A Lengyel Kultúra és Könyvtára

A budapesti Lengyel Kultúra 1951-ben jött létre a magyar és lengyel állam között megkötött kulturális egyezmény alapján. Ekkor még Lengyel Olvasóterem volt a hivatalos neve és a Váci utcában egy tágas üzlethelyiségben működött.

1964-ben költözött át az intézmény a jelenlegi helyére, a hatodik kerületi Nagymező utca 15., illetve Andrássy út 32. alá. A kulturális és tájékoztató tevékenység mellett ekkor jelent meg a kereskedelmi jelleg, vagyis könyv, hanglemez, valamint népművészeti és bizonyos kézműipari termékek árusítása. A Lengyel Kultúra Boltja, olyan árucikkek forgalmazásával foglalkozik, amelyeket alapvetően kulturális célzattal hozatnak Lengyelországból.
Tovább…

Bemutatom a British Council Budapesti Könyvtárát

A British Council vagy ahogy maguk a britek magyarul körülírják, “a Nagy-Britannia és más országok közötti kulturális, oktatási és műszaki együttműködés támogatására” létrehozott politikamentes szervezet 1934 óta működik, s a világ egyre több pontján veti meg a lábát. Magyarországi tevékenységét is több mint negyven évvel ezelőtt kezdte, és az utóbbi években, különösen a közelmúltban Magyarországon bekövetkezett változások óta igyekszik ezt egyre jobban kiszélesíteni. Az 1989/90-es pénzügyi (áprilistól márciusig tartó) évben a budapesti szervezet költségvetése 1489 millió font volt, ebből a keretből részesült a könyvtár is.
Tovább…

A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és könyvtára

Magyarország és Oroszország kulturális kapcsolatai sok évszázados múltra tekintenek vissza. Intenzitásuk ugyan a mindenkori körülmények szerint alakult, ám soha nem szakadtak meg, bizonyítva azt a régi igazságot, hogy a népek közötti legrövidebb út a kultúra, a művészet.

A Budapesten 1973-ban megnyitott Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a mai szovjet-magyar kulturális kapcsolatok egyik láncszeme. Az elmúlt években a magyar közönség Oroszország, Ukrajna, Grúzia, Örményország és Észtország hivatásos és amatőr képző- és iparművészetével találkozhatott kiállítótermeinkben. Magyar partnereinkkel közös szervezésben olyan világhírű zeneművészek alkotásai szólaltak meg falaink között, mint Csajkovszkij, Sosztakovics , Prokofjev , Mozart, Bartók és Kodály, és felcsendültek a mai szovjet és magyar zeneszerzők alkotásai is.
Tovább…

Bolgár könyvek, könyvtárak Magyarországon

A magyar-bolgár kapcsolatok fő láncszemeit háromszáz éve a kereskedelem és a könyvnyomtatás alkotja. A kereskedelmi, gazdasági tevékenység és a bevándorlás, betelepülés történetét jeles szerzők sora kutatta. A kulturális kapcsolatok területén elsősorban az irodalmi műveket dolgozták fel tudományos alapossággal. A gondos és igényes elődöknek köszönhető, hogy a bolgár szerzők magyar fordításban megjelent műveit és magukat a fordítókat megismerhetjük, sorsukat nyomon követhetjük. A magyar-bolgár kulturális kapcsolatok történetével nem szakemberként foglalkozókat azonban mindmáig meglepetésként éri, hogy a nagyszombati Egyetemi Nyomda 1717-ben nyomtatta ki Krsztju Pejkics bolgár egyházi írónak a mohamedán vallás ellen latinul írott könyvét. 1801-ben pedig a már Budán működő Egyetemi Nyomda adta ki – bolgár nyelven, cirill betűkkel! – Athanaszie Neszkovics művét “A szláv-bolgár nép története Rajics úr történelméből és némely történelemkönyvekből összeállítva és egyszerű nyelven megírva a haza fiai részére Athanaszie Neszkovics által. Buda városában a királyi egyetem betűivel 1801.” címmel. (A bolgár-magyar kapcsolatok történetével megismerkedni vágyók számára igen színvonalas és informatív kötetet jelentetett meg az Akadémia Kiadó a Bolgár Állam 1300 éves évfordulójára.)
Tovább…

Osztrák Kulturális Intézet

Az osztrák állam jelenleg tíz városban (Róma, Párizs, London, New York, Varsó, Zágráb, Isztambul, Kairó, Teherán, Budapest) tart fenn kulturális intézetet. A magyar fővárosban lévő a legfiatalabb intézet, 10 éve működik a nagykövetség épületében.

A világpolitikai helyzettől függően változik a kulturális intézetek tevékenységi köre a különböző országokban: pl. Teheránban elsősorban közkedveltek a nyelvtanfolyamok és a filmvetítések, bár egyre nehezebb olyan filmeket találni, melyek az iszlám fundamentalisták szigorú igényeinek megfelelnek. Prágában pedig csak most alakul egy új kulturális központ.
Tovább…

A Budapesti Goethe Intézet Könyvtára

Az 1951-ben alapított Goethe-Intézet ma 155 intézménnyel képviselteti magát 73 országban. Megalakításával a Német Szövetségi Köztársaság a nemzetközi kulturális együttműködést kívánja elősegíteni. Az Intézet a vendégország kulturális szervezeteivel együttműködve vesz részt a kulturális programok szervezésében és megvalósításában. Ezek között említhetjük a konferenciák, szerzői estek, művészi kiállítások, zenetudományi kurzusok rendezését vagy színdarabok, dokumentum- és játékfilmek bemutatását.
Tovább…

1. Előszó

Elöljáróban néhány szót szeretnék szólni arról, miként kapcsolódik ez az írás Horváth Tibor kandidátusi értekezéséhez.1

Minden információkereső rendszer próbaköve a szemantika – az a tény, mennyire értelmes közléseket kapunk vissza a számítógéptől. Horváth Tibor annak a felfogásnak a híve, amely ezt a szemantikát nem a keresőkifejezések közötti logikai kapcsolatok révén közelíti meg (ezeket a Boole-algebra definiálja), hanem az indexkifejezések logikai kapcsolatait építi be a rendszerbe a Chafe- illetve Fillmore-féle mélyesetgrammatika operátoraival. Értekezése ezt a gyakorlatot mutatja be, a PRECIS honosítása példájával.
Tovább…

A képi befogadás problémái – “vizuális literátusság”

Motto: “Ha valaki azt mondja, hogy semmilyen tapasztalatot sem fog az ellenkező bizonyítékaként elfogadni, akkor ez mégis egy döntés. Lehetséges, hogy ezzel ellentétesen fog cselekedni.” ( Ludwig Wittgenstein ) 
 

 Miközben McLuhan a “tipográfiai ember” kialakulását kutatta a gutenbergi galaxis vizsgálatával, kísérletet tett arra, hogy feltérképezze a “poszt tipográfiai ember” lehetséges magatartásformáit, pszichés mechanizmusait. Téziseit, módszereit sokan vitatták 1 , gondolatai azonban termékenyítőleg hatottak mindazokra – kezdetben éppen provokatív voltuk miatt -, akiket foglalkoztat az információérzékelés, -feldolgozás és közvetítés folyamata. Az általa felvetett kérdéskörből most csak a képi kultúrára koncentrálva nézzük, mit is köszönhetünk ez újfajta gondolkodásmód megjelenésének és ezen keresztül vizsgáljuk meg viszonyunkat a jó öreg Gutenberg galaxishoz.
Tovább…

Maurice Line úr, a Library Association elnöke 1990 őszén kelet-európai körutazása során Magyarországra is ellátogatott. November 7-én az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett szakmai találkozón, Line úr megosztotta a résztvevőkkel a könyvtári menedzsment területén nyert sokéves tapasztalatait. Az elhangzott előadás közreadását fontosnak tartjuk, mivel a mai magyar könyvtárügynek sok tekintetben hasonló problémákkal kell szembenéznie, mint az angliai könyvtáraknak a 80-as évek elején. (A szerk.) 

 Bevezetés

Az egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak világszerte sok olyan problémával szembesülnek, mint azelőtt soha. Olyan viselkedési sémákra szorítják, ha ugyan nem kényszerítik őket, amelyek teljesen eltérőek, sőt egyenesen ellentétesek azokkal, amelyekhez generációkon keresztül hozzászoktak. Néhányuk számára érthetően nehéz az átállás. Ez az előadás e különféle problémákkal és kezelésük módjával foglalkozik. Nagyrészt az Egyesült Királyság egyetemi és nemzeti könyvtáraiban szerzett tapasztalataimra épül, hozzávéve a könyvtárvezetés szakértőjeként szerzett újabb tapasztalataimat, de merít más országokban szerzett ismereteimből is, mivel a brit helyzet semmi esetre sem egyedülálló.
Tovább…

A magyar könyvtár- és tájékoztatásügyről

1. A jelenlegi helyzet

A szerző az International Book Dewelopment Ltd megbízásából egy átfogóbb, a teljes magyar könyvszektorra vonatkozó tanulmány keretében vizsgálta meg a könyvtári és információs ellátottságot hazánkban, s tett javaslatokat a legfontosabb teendőkre. Tanulmánya három részből áll: 1. a jelen helyzet leírása, 2. a könyvtári és információs ellátottság legfontosabb kérdései, 3. következtetések és javaslatok. Mivel mindig tanulságos számunkra, milyennek is látnak bennünket a külföldi szemével, s milyen tanácsokkal szolgálnak nekünk az elfogulatlan külső szemlélő helyzetéből, a jelentés erősen tömörített változatát olvasóink elé bocsátjuk. Míg az alsó két fejezetből – minthogy a magyar olvasó számára közismert dolgokat tartalmaznak, – inkább csak a szerző értékelő-kritikai megjegyzéseit mazsolázzuk ki, s nem törekszünk a szerkezet és a teljes tartalom tükröztetésére, a harmadik fejezetet teljességében adjuk. (A szerk.)
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (13) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (3) (2) (12) (1) (2) (14) (31) (1) (9) (1) (28) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (12) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (28) (2) (2) (3) (1) (1) (1) (54) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (9) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (15) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (15) (5) (1) (2) (1) (1) (20) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (16) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (11) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (4) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (8) (8) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (12) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (7) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (35) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (2) (9) (1) (3) (1) (21) (1) (8) (1) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (2) (2) (37) (1) (59) (2) (2) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (6) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (3) (34) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (8) (11) (1) (1) (18) (9) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (5) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (34) (1) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (16) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (1) (64) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (6) (24) (8) (1) (11) (1) (1) (2) (4) (1) (11) (1) (1) (12) (8) (4) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (14) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (7) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (3) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (3) (1) (1) (1) (4) (16) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (4) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (2) (1) (1) (2) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (24) (1) (7) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (1) (1) (2) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (21) (1) (1) (1) (20) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (36) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)