 |
CSÍK Tibor. Könyvtár és iskola: Tanulmányok. Budapest: ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2020. 222 p. ISBN 978-963-489-188-8 |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézete kiadásában megjelent Csík Tibor Könyvtár és iskola című tanulmánykötete. A szerző többéves kutatómunka eredményeit gyűjtötte össze, hogy bemutassa a könyvtárak oktatásban betöltött szerepét, és hogy nemzetközi vizsgálatok alapján bizonyítsa a könyvtárak hozzájárulását a tanulói teljesítményekhez. A bevezető tanulmány adja meg az oktató könyvtár eszmei hátterét. Az ezt követő hét tanulmány már korábban megjelent közlemények kiegészített és pontosított változata.
A szerző célja elsődlegesen az, hogy a tanulmányok „segítsék a hazai könyvtárak megújulását, a digitális kor kihívásaihoz való alkalmazkodást”2, továbbá „a könyvtárak azon küldetésének támogatása, hogy az oktatás számára – a tankönyveken túl is – forrásokat biztosítsanak”,3 de törekedett arra is, „hogy az iskolai könyvtárak nélkülözhetetlenségét reprezentatív és nemzetközi vizsgálatok adataival is alátámasszuk.”4
A tanulmányok többsége olyan nemzetközi felmérések elemzésével foglalkozik, mint a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS) vagy az OECD5 országokban végzett Programme for International Student Assessment (PISA). A vizsgálatokban részt vevő országok közül meghatározott elvek szerint választja ki azokat, amelyekkel összehasonlítja Magyarország, a magyar tanulók eredményeit: például a hasonló kultúrával és hagyományokkal rendelkező, többszáz éves közös történelem okán fontos Ausztria és Csehország, a hasonló országméret miatt Dánia, Korea, Sanghaj pedig kiugróan jó teljesítményt mutat, esetükben ezért nem lehet eltekinteni az elemzéstől. Egymás mellett látva a 2006 és 2012 között végzett különböző felméréseket, észrevehetők a változások – az esetleges javulások, romlások – mind hazánkban, mind más országokban. A szerző számos ábrával segíti a felmérések pontos megértését, az országok közti összehasonlítást.
Az említett felmérések tartalmaznak az iskolai könyvtárak helyzetére, valamint a gyerekek olvasási szokásaira vonatkozó kérdéseket. Az ezekre adott válaszok alapján elemzi a szerző, milyen befolyással van a gyerekek olvasási szokásaira, szövegértési teljesítményére az, ha van könyvtár az iskolájukban. Azt is megtudhatjuk, hogy a kisgyerekeknél milyen korán kezdődik el az olvasás előkészítése, van-e otthon saját könyvtáruk, s mekkora az otthoni könyvtár. Izgalmas kérdéskör, hogy az olvasás tanítása során melyik országban milyen forrásokat alkalmaznak a tanárok: csak tankönyveket és munkafüzeteket, vagy a tankönyveken túl nyitottak-e a pedagógusok mesekönyvek, más dokumentumok iránt is. Sajnos, hazánkban leginkább csak tankönyveket és munkafüzeteket használnak, pedig a kritikai gondolkodást segítené, ha többféle forrással találkoznának a diákok már iskolai tanulmányaik elején. A PISA felmérés az iskolaigazgatóknál arra is rákérdez, hogy az iskola oktatási lehetőségeit korlátozza-e a könyvtári anyagok hiánya vagy azok alkalmatlansága. A 2009-es és 2012-es felmérés eredményei szerint a magyar iskolák jól ellátottak oktatásban használható anyagokkal. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy ennek az eredménynek nehéz hinni – jegyzi meg Csík Tibor –, mivel a magyar iskolai könyvtáraknak az elmúlt harminc évben éppen a tervszerű gyarapítás és a külső információforrásokhoz való hozzáférés hiánya okozta, okozza a mai napig a legnagyobb problémát.
A PISA felmérések alapján Magyarországon kimutatható az összefüggés az olvasási kedv kialakulása és a szülők fejlesztő tevékenysége között, míg a család anyagi helyzete nem befolyásolja. Több vizsgálat alapján is igazolható, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen járnak könyvtárba, jobb eredményt érnek el az értő olvasás, a matematika és a természettudományok területén. A szerző kiemeli, hogy maga az iskolai könyvtár léte önmagában még nem jelenti azt, hogy a gyerekek járnak is ide. A jobb eredmény talán annak is köszönhető, hogy abban az iskolában, ahol van iskolai könyvtár, maga a tanítás minősége magasabb színvonalú.
A tanulmányok nagy hangsúlyt fektetnek az információs műveltség témakörére, melyet több szempontból is tárgyalnak. A bevezető tanulmány részletesen ismerteti Jeremy Shapiro és Shelley Hughes felfogását, amely szerint az „információs műveltség záloga a jövő demokráciájának, melyben a polgárok az információs társadalom tudatos formálói és nem alávetettjei”.6 A könyvben az információs műveltség definícióját és a kapcsolódó kompetenciákat különböző szervezetek programjain és irányelvein keresztül ismerhetjük meg. Közülük a 2003-ban kiadott Prágai Nyilatkozat részlete álljon itt: „Az információs műveltség fogalmába beletartoznak az egyénnek a saját információs érdeklődésére és igényeire vonatkozó ismeretei, valamint az, hogy képes azonosítani, megtalálni, értékelni, rendszerezni, hatékonyan létrehozni és felhasználni, majd kommunikálni az információkat egy kérdés vagy egy probléma megoldása érdekében.”7
Az információs műveltség átadása elsősorban az angolszász országok oktatásának vált szerves részévé. Az Európai Unió ajánlása 2006 végén készült el, ám nem az információs műveltség, hanem a digitális kompetencia kifejezés került bele az ajánlásba. Kiemelendő, hogy az Európai Unió csak ajánlásokat fogalmaz meg az oktatásra vonatkozóan a tagállamok eltérő oktatási rendszere miatt, de az ajánlások és az Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák bekerültek Magyarország Nemzeti alaptantervébe is (NAT). Sajnálatos, hogy a digitális kompetencia és a könyvtári informatika műveltségterület elkülönül egymástól. Míg a digitális kompetenciának része az elektronikus információ értékelése, a könyvtári keresés vagy a hagyományos információforrások esetén ez nem elvárás.
A kötetben – az írásakor érvényben lévő – 2012-es NAT kerül elemzésre, amelyben a könyvtárhasználat csak néhány műveltségterület követelményei között jelenik meg. Az információkeresést és az önálló ismeretszerzést a műveltségterületek többsége tartalmazza, de csak az információgyűjtésről és -keresésről van szó, az információk, a források értékelése sokszor hiányzik. A kötetben az új, 2020-ban kiadott NAT-ról nem esik szó, mivel az a kötet kiadása idején jelent meg, így a könyvtári ismeretek további csökkentéséről nem kapunk információt.
A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az iskolai könyvtárakat az információs kor valamennyi kihívása érinti. A tanulmányok részletesen kifejtik az iskolai könyvtárak szerepét és feladatait az egész életen át tartó tanulás kompetenciáinak átadásában. A hazai iskolai könyvtárak lemaradásban vannak, s az iskolai könyvtárak ügyével foglalkozva nem is mindig a lényegi kérdések kerülnek elő. Ennek ellenére van esélye annak, hogy az iskolai könyvtárak a tudásalapú társadalom iskoláinak információs intézményeivé váljanak.
A tanulmányok nem elhanyagolható része foglalkozik az iskolai könyvtárak kialakulásának történetével és a fejlődéssel. A szerző az iskolai könyvtárak kialakulását többnyire angolszász, főként amerikai példákon keresztül szemlélteti, de a legfontosabb magyar történteti csomópontokra is felhívja a figyelmet, így az 1882-ben kiadott vallás- és közoktatási miniszteri rendeletre, mely szerint minden iskolában kötelező könyvtárat is létrehozni.
A kötet eleget tesz a bevezetőben megfogalmazott céloknak. A tanulmányok jól kirajzolják a felmérések ívét, s az eredmények egymás mellé kerülve megerősítik és kiemelik az oktatásban az iskolai könyvtárak szerepét. Mindez talán javít az iskolai könyvtárak hazai megítélésén. A nemzetközi normatívák, szabványok rövid ismertetése segítheti a jól működő iskolai könyvtárakat a tovább fejlődésben, és támogatást jelenthet az újonnan induló iskolai könyvtáraknak abban, hova is kell eljutniuk, mik azok a nemzetközi trendek, amelyeknek meg kell felelniük. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a kritikai gondolkodás elsajátításához nélkülözhetetlen a különböző tartalmú forrásokkal, a dokumentumok széles körével való megismerkedés. Ebben pedig az iskolai könyvtár állománya nyújtja a legnagyobb támogatást a tanulók és a tanárok számára.
Jegyzetek
1. CSÍK Tibor. Könyvtár és iskola: Tanulmányok. Budapest: ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2020. p. 33. ISBN 978-963-489-188-8
2. Uő: p. 22.
3. Uő: p. 23.
4. Uő: p. 26.
5. Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet
6. Uő: p. 10.
7. Uő: p. 14.