Rezümék – 2020/3

Tanulmányok
Könyvtárak a koronavírus-járvány idején – Pandémia és infodémia
BÓDOG András

A tanulmány a 2020-as COVID 19 járvány és infodémia első hullámának a könyvtárügyre gyakorolt jellemző hatásait foglalja össze a pandémia alatt keletkezett szakirodalom és híradások alapján. A járvány kitörése és ennek közvetlen könyvtárügyi vonatkozásain túlmutatóan ismerteti a Könyvtári Intézet járványügyi tájékoztató tevékenységét, valamint a pandémia alatti könyvtári szolgáltatások trendjeit és az újranyitás alapvető jellegzetességeit. A megszokottnál részletesebb bemutatást igényel a járvány kialakulásának és terjedésének ismertetése. A válságra adott kormányzati intézkedések bemutatása nem hagyható el, mivel az ezekből következő a könyvtárakra háruló, teljességgel váratlan feladatok hatása csak így érthető és elemezhető átfogóan. Az évek óta épített digitális könyvtári szolgáltatások a közelmúltban jelentős erőpróbán estek át, a legtöbb rendezvény is kényszerből a kibertérbe kényszerült. Az álhírek kihívásainak kezelését már jóval a COVID-19 pandémia kitörése előtt globális feladatként ítélték meg a könyvtárak, eszköztárukat használóképzések, objektív tájékoztatások, hiteles források közzététele képezik. A járvány okozta gazdasági válság hatásai a könyvtárakra nézve is hátrányos következmények.

A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt keretében megvalósult Az én könyvtáram program eredményei
FARKAS Ferenc

A tanulmány összefoglalja az európai uniós támogatással, a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt keretében 2017. február 1. és 2020. január 31. között megvalósult Az én könyvtáram program eredményeit, tapasztalatait. A szerző – a projekt szakmai vezetője – ismerteti a tanulást támogató könyvtári szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket, a főbb tevékenységeket, azok eredményeit. Bemutatja a könyvtári rendszer szereplőinek a projektcélok megvalósítása érdekében kifejtett széleskörű együttműködését, a partnerségi szinteket, és részletesen áttekinti a 40 fős országos könyvtári szaktanácsadói hálózat létrehozásának körülményeit, és annak tevékenységeit. A tanulmány betekintést nyújt a módszertani fejlesztések keretében működtetett szakmai műhelyek munkájába, az országos, reprezentatív olvasási és könyvtárhasználati alap- és zárókutatások, illetve az egyéb, a DigComp keretrendszerben készült szakmai felmérések folyamatába. A projekt keretében 90, tanulást támogató könyvtári mintaprogram is készült. A szerző bemutatja a mintaprogramok kialakításának munkamódszereit, a kapcsolódó szakmai képzéseket, rendezvényeket, és a módszertani kiadványokat. A tanulmányban külön hangsúlyt kapott a monitoring-tevékenység bemutatása, mivel a szakmai monitoring célja volt a projekt keretében megvalósuló 90 mintaprogram fejlesztésének szakmai nyomon követése is.

A magyar könyvtári rendszerben korábban példa nélküli országos projekt áttekintése a kommunikációs tevékenység, illetve a program fontos részét képező könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kampány ismertetésével zárul.

Digitális gyűjteményépítés Omeka alapokon: egy lehetséges válasz a könyvtárak (helytörténeti) digitalizált anyagainak szolgáltatására
NAGY Dóra – NAGY Gyula

A felhasználók egyre inkább elvárják a közgyűjteményektől, hogy az ott őrzött anyagokhoz otthonról, az interneten keresztül is hozzáférjenek. Ehhez a digitalizálás technikai aktusa ugyan elengedhetetlen, ugyanakkor nem elégséges lépés, hiszen a beszkennelt anyagokat gondos utófeldolgozás után valamilyen keretrendszer segítségével el is kell juttatni a használók felé, lehetőleg minél kényelmesebb formában, felhasználóbarát módon. A tanulmány egy erre alkalmas nyílt forráskódú megoldást mutat be: az Omeka szoftvercsomagot, amelyet elsősorban képalapú tartalmak szolgáltatására használnak szerte a nagyvilágban. Ugyanakkor különféle kiegészítők segítségével jóval szélesebb körben válik alkalmazhatóvá: akár szöveges, audió és videó anyagok szolgáltatása is megoldható a segítségével. Az opcionálisan telepíthető kiegészítők olyan extrák kialakítását is lehetővé teszik, mint a különféle crowdsourcing funkciók, térképes nézet, az egyes képek annotálása, virtuális kiállítások készítése. Az Omeka a bemutatott példák alapján a közgyűjtemények széles köre (közkönyvtárak, felsőoktatási könyvtárak, múzeumok, levéltárak) számára jelenthet megoldást a helyben digitalizált anyagaik szolgáltatására.

Műhely
A kutatási adatok és a minőség
KOLTAY Tibor

A dolgozat bevezetésében rövid leírás olvasható arról, hogyan változott meg szemléletünk az adatok természetéről és az információról. A szerző megállapítja, hogy az adatok minősége leginkább a kutatók számára alapvető, de éppúgy fontos a finanszírozó szervezetek és kiadók, valamint a könyvtárak számára is. A kutatási adatok előállítói arra törekszenek, hogy minőségi, elérhető és újrahasznosítható adatokat közöljenek. Az adatminőség garantálása egyben része az adatműveltségnek, amely szorosan kapcsolódik az információs műveltséghez. A dolgozat körvonalazza a bizalom természetét, amely az egyik legfontosabb minőségi jellemző. Ugyanakkor számos más adatminőségi attribútum-csoportosítás elképzelhető külső jegyek, például a célnak való megfelelés alapján is. A digitalizált objektumok rendelkeznek valódi belső értékekkel, többek között pontossággal, objektivitással és hitelességgel. A kontextuális minőségi jellemzők között találunk olyanokat, mint a relevancia, a hozzáadott érték és a teljesség. Az időszerűség és az illékonyság (gyors elévülés) szintén kapcsolhatók a temporalitáshoz [inkább: szintén az időbeli vonatkozásokhoz, esetleg időszakos jelleghez tartoznak?]. Megemlíthetjük itt a teljességet, az összehasonlíthatóságot, a széleskörűséget és az eredetiséget, csakúgy, mint számos más dimenziót, amelyeket különféleképpen csoportosíthatunk. A Big data hasonlóképpen közelíthető meg ahhoz, ahogyan az adatokat általánosságban kezeljük. Ugyanakkor a teljességük hiánya, illetve gyakran bizonytalan természetük negatívan hat a minőségre.

Múltunkból
A képviselőház könyvtári bizottságának kezdeti működése (1869–1887)
JÓNÁS Károly

1868-ban a magyar képviselőház a törvényhozás munkájának támogatása érdekében a képviselők számára könyvtár felállításáról döntött. A könyvtár megszervezésére a képviselőház könyvtári bizottságot választott, amely 1887-ig három éves, ezt követően öt éves ciklusokban dolgozott. A bizottság – amelynek  feladatait, jogait és kötelességeit ebben az időszakban a házszabályok írták elő – folyamatosan ellátta a könyvtár irányító-vezető funkcióját, minden fontosabb szakmai és gazdasági kérdésben állást foglalt, s az általa előírt szabályok, feladatok végrehajtását ellenőrizte is. A bizottság ülésszakonként köteles volt a Háznak jelentést tenni saját munkájáról, illetve a könyvtár tevékenységéről és használatáról. A tanulmány a nyolcvan évig működő testület történetének első húsz évét vizsgálja.  A Képviselőházi Könyvtár 1870-ben kezdte meg működését, és Országgyűlési Könyvtár néven az egyik legnagyobb országos tudományos szakkönyvtárrá fejlődött – ebben az első időszakban működő könyvtári bizottság jelentős érdemeket szerzett.

Kitekintés
A norvég csoda nyomában – avagy hogyan jött létre az első elektronikus nemzeti könyvtár Európában
RADÓ Rita

Az európai nemzeti könyvtárak közül a norvég nemzeti könyvtár elsőként valósítja meg gyűjteményének teljes digitalizálását. A tanulmány szerzője bemutatja, melyek azok stratégiai vezérfonalak és folyamatok, amelyek lehetővé teszik ennek a grandiózus tervnek a végigvitelét, elősegítve, hogy a norvég nemzeti könyvtár modern elektronikus nemzeti könyvtárrá váljon. A Norvég Digitális Könyvtár koncepciója a 2000-es évek elején fogalmazódott meg. Az optimális megoldás megvalósításához a műszaki/technikai, pénzügyi és jogi feltételeknek egyszerre kell teljesülniük, ehhez a könyvtár megkapta a megfelelő politikai támogatást. A nemzeti kulturális örökség megőrzésére és terjesztésére vonatkozó kormányzati nemzeti stratégiában központi szerepet játszik a nemzeti könyvtár, valamint a könyvtár stratégiájában is elsődleges  a dokumentumok digitalizálási lehetőségének megteremtése, a munkafolyamatok előkészítése és a digitalizálás. A tanulmány áttekinti e dokumentumok lényegét, a digitalizálási terv irányadó elveit, az együttműködéseket és a szerzői jogi kérdéseket egyaránt. A norvég modell – tervszerűsége, a változásokhoz való rugalmas és gyors alkalmazkodása és együttműködési gyakorlatai miatt – a közgyűjtemények számára követendő példa lehet.

Könyvszemle
Információs műveltség és a könyvtárak a hamis hírek korszakában

AGOSTO, Denise, E. (ed.). Information Literacy and Libraries in the age of fake news. Santa Barbara: Libraries Unlimited, cop. 2018. (Ism.: Németh Márton)

Kategória: 2020. 3. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!