Tanulmányok
A Könyvtári Intézet első öt éve – 2000–2005
DIPPOLD Péter
Az írás a Könyvtári Intézet első öt évének (2000–2005) eseményeit foglalja össze vázlatos formában. Felvázolja az Intézet létrehozásának hátterét, majd áttér az új feladatokhoz igazodó intézeti szervezet bemutatására. A Könyvtári Intézet négy osztálya: a Szervezési és elemző Osztály, az Oktatási Osztály, a Gyűjteményépítési információs Osztály, valamint a Könyvtártudományi Szakkönyvtár. Az osztályokon folyó tartalmi munka részletes ismertetése helyett az eredményekből válogat a tanulmány, és a legfontosabb nemzetközi és hazai projektek keretében végzett munkákon keresztül kaphatunk vázlatos képet az Intézet kutatási, oktatási, állománygyarapítást segítő és szakkönyvtári tevékenységéről
A Könyvtári Intézet élén 2006–2011 között
BARTOS Éva
A szerző 1977 és 1983 között az Intézet előd intézményében (Könyvtártudományi és Módszertani Központ) az Olvasáskutatási Osztály kutatója volt. 2001-ben került (vissza) az addigra már véglegessé vált szervezetű Intézetbe, az Oktatási Osztály új vezetőjeként. 2005-ben elnyerte a Könyvtári Intézet vezetésére kiírt pályázatot. A visszaemlékezés a 2006 és 2011 közötti időszak intézeti feladataiból válogatott, bevallottan szubjektíven. Kiemeli az irányadó EU-s szakmai dokumentumok ismeretének fontosságát és az EU-projektekhez való kapcsolódás jelentőségét. Két projektre – melyek alapvetően átalakították a könyvtárszakmai irányítás és szervezés rendszerét – részletesebben is kitér. Utal a közkönyvtárak ügyének előmozdítására irányuló Pulman projektre (hangsúlyos eleme a hátrányos helyzetűek és kistelepülésen élők könyvtári ellátásának javítása), valamint a CALIMERA Együttműködési Technológiai projekt IST (Információs Társadalom Technológia) célkitűzéseire.
Hangsúlyozta továbbá a könyvtáros pályával, a képzéssel, a pályára kerüléssel, a könyvtárosok társadalmi megítélésével kapcsolatos intézeti vizsgálatokat és jelentéseket, valamint a könyvtárosok szakmai minősítéséről, önértékeléséről készült nemzetközi útmutató fontosságát (Certidoc). Fontos feladatuk volt a határon túli magyar könyvtárosok képzési és továbbképzési rendszerének kidolgozása is. A 2008 és 2013 közötti időszakra tervezett könyvtárfejlesztési stratégia Portál programjából az olvasáskutatás-fejlesztését segítő projektmunkát (Családi olvasás éve) és a felnőttképzés támogatását emelte ki. Említi még a visegrádi országok közkönyvtári intézeteinek 2010-ben szervezett találkozóját.
Hét év a Könyvtári Intézetben
BÁNKESZI Katalin
A szerző korábbi vezetői posztokon betöltött feladatai (Neumann-ház, OSZK, MOKKA-fejlesztések) után 2011-ben került a Könyvtári Intézetbe. Bartos Éva intézetigazgató nyugdíjba vonulása után, 2012 januárjában kapta meg öt évre szóló igazgatói kinevezését. 2012 nehéz éve volt a közgyűjteményeknek, a kötelező létszámleépítés a Könyvtári Intézetet is súlyosan érintette. A csaknem a felére csökkentett létszámmal kellett teljesíteni az Intézet alap és kiemelt feladatait, valamint az ad hoc jellegű minisztériumi munkákat.
Az áttekintés a következő területeket emelte ki: 1) operatív támogatási programok (a nagy összegű, hosszútávú, uniós TÁMOP/TIOP pályázatokban az Intézet részpályázóként is, és a pályázó könyvtárak támogatójaként is részt vett), 2) a határon túli könyvtárosok magyar nyelvű szakmai továbbképzésének támogatása, 3) elektronikus tananyagok és az e-learning fejlesztések kidolgozása, távoktatási keretrendszer megtervezése, 4) a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozójának megszervezése 2013-ban az OGYK-val együttműködésben, 5) részvétel a 2013-tól induló fejlesztési ciklus könyvtári stratégiai tervezésében, 6) laza együttműködés néhány e-kiadóval, melyek vállalták az e-könyvek beszolgáltatását (e-könyves bibliográfia, e-könyves infotár működtetése), 7) a Magyarországi Könyvtárak Adatbázisának kialakítása a korábban különféle szempontok szerint gyűjtött könyvtári adatok összevonásával, 
részvétel a könyvtári, közművelődési és múzeumi fejlesztési programokban (Cselekvő közösségek, Építő közösségek, Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek) a társterületekkel együttműködve.
Egy megbízott igazgató emlékei
HANGODI Ágnes
2016. július közepe és 2017 áprilisa között kilenc és fél hónapon keresztül – osztályvezetői feladatai mellett – a Könyvtári Intézet megbízott igazgatójaként végezte munkáját. Ebben az időszakban kezdődött el a XXI. századi képzési céloknak megfelelő új oktatótermeink kialakítása. Megindultak a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás elnevezésű európai uniós projekt munkálatai, amelyben konzorciumi tagként vettünk részt, és elkezdtük azt a szakértői munkát, amelyet az Intézet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Az én könyvtáram elnevezésű projektjéhez biztosított. Megterveztük az Intézet új honlapját, és tájékozódtunk szakmai folyóiratainknak az Open Journal System rendszerhez való kapcsolódási lehetőségeiről.
Cseréptöredékek. Válogatás a Könyvtári Intézet húsz esztendejének történetéből
Fehér Miklós
A szerző a Könyvtári Intézet húsz évének bemutatására vállalkozik. 2000-től, az Intézet alapításától kezdve tekinti át a kiemelt fontosságú eseményeket, feladatokat, forrásként az Intézet beszámolóit, munkaterveit felhasználva. Az Intézet jellemzően három funkciót tölt be. 1) Módszertani központ: gondozza a magyarországi könyvtári rendszert leíró adatokat, nyilvántartásokat, statisztikákat. Útmutatókkal, szabványokkal, szabályzatokkal, szakfelügyeleti munkával segíti az egységes munkavégzést és a könyvtári minőségfejlesztést. Az ágazatot irányító kulturális minisztérium munkáját kutatásokkal, elemzésekkel, trendjelentésekkel, jogszabályok véleményezésével támogatja. 2) Alap- és továbbképzési centrum: elsődleges célcsoportja a hazai és a határon túli magyar könyvtárosok, de tanfolyamain részt vehetnek pedagógusok, közművelődési és társ közgyűjteményi szakemberek is. 3) Szakkönyvtár: információs és dokumentációs központi feladatokat lát el. Országos szakfolyóiratok, bibliográfiák közreadója.
Az összeállítás szemelvényeket nyújt az Intézet által ellátott gazdag és változatos tevékenységi körből, amelyek egyben utalnak a magyar könyvtári rendszer két évtizedes fejlődésére is.
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár két évtizede a Könyvtári Intézetben
HEGYKÖZI Ilona – FAZOKAS ESZTER
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) a Könyvtári Intézet egyik osztálya. 1949-ben alapították. Gyűjtőköre kiterjed a könyvtár- és tájékoztatástudomány mellett a könyvtár- és tájékoztatásügy, valamint a könyvtári-tájékoztatási munkafolyamatok minden aspektusára, továbbá ezek történetére. A gyűjtemény gyarapodását az adott időszakban nagyban segítették különböző ajándékok és projektekhez kapcsolódó támogatások. A 2000-es évek közepén – az Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény megalakulásával – a KSZK gyűjtőkörében nagyobb hangsúlyt kapott az írás, a könyv, a nyomdászat, a sajtó, a könyvkiadás és a könyvkereskedelem, valamint a könyvtár és az olvasás története.
A KSZK munkájának fő célja a szakmai tájékoztatás. Platformjai igen változatosak: a személyes, telefonos és e-mailben való gyorstájékoztatástól az alkalmi és rendszeres bibliográfiák szerkesztésén és adatbázisok építésén át a rövid trendjelentésekig, az SDI-től a szemletanulmányokig és a döntés-előkészítő háttéranyagokig. A munkatársak igyekeznek friss, aktuális információkat közvetíteni, egyre inkább személyre szabottan. Az utóbbi 20 évben a szolgáltatások jelentős mértékben átkerültek az online térbe.
A tájékoztatás jelentős forrásai egyebek mellett a KSZK-ban több évtizede szerkesztett és közreadott saját kiadványok: a szakterület országos szakbibliográfiája (MAKSZAB, évente kétszer, csak elektronikusan), a Könyvtári Figyelő című országos szakfolyóirat (negyedévente, nyomtatva és elektronikusan), valamint az éves könyvtörténeti szakbibliográfia (nyomtatva és elektronikusan). Ezek a kiadványok szinte automatikusan előállíthatók a HUMANUS adatbázisból.
A KSZK használói között vannak gyakorló könyvtárosok, a képzőintézmények oktatói és hallgatói, a szakterület kutatói, a magyar könyvtárügyet irányító testületek (például a mindenkori kultuszminisztérium) munkatársai, az OSZK és a Könyvtári Intézet vezetői és munkatársai. Információkat szolgáltat más országok könyvtárairól, a nemzetközi könyvtári élet fejleményeiről és a magyar könyvtárügyről az érdeklődő külföldi kollégák számára.
A KSZK szívesen szervez olyan közösségi rendezvényeket, amelyek vonzóak akár a nagyközönség számára is (szakkönyv-bemutatók, kis kiállítások, múzeumi éjszaka, biblioterápiás foglalkozások stb.).
2020-ban, a könyvtári törvény módosításával előreláthatólag a Könyvtártudományi Szakkönyvtár ismét szerepelni fog az országos feladatkörű szakkönyvtárak felsorolásában.
Két évtized eredményei a határon túli magyar könyvtárosok továbbképzésében – a Magyar Könyvtárosok Kárpát-medencei Továbbképzési Hálózata
HANGODI Ágnes
A Könyvtári Intézet jogszabályban előírt feladatai között szerepel, hogy szakmai támogatást nyújt a határon túli magyar könyvtárosok anyanyelvű képzéséhez, továbbképzéséhez. Az elmúlt húsz évben a kidolgozott fejlesztési koncepció alapján, a határon túli könyvtári bázis-képzőhelyekkel kötött együttműködési megállapodások mentén, NKA-pályázatok és minisztériumi támogatások segítségével tanévről tanévre különböző aktuális témájú, néhány napos továbbképzéseket biztosítottunk a határon túli magyarajkú könyvtárosok számára. A képzések szervezése az Intézet feladata, a résztvevők toborzását határon túli partnereink végzik, a képzések sikeres befejezését tanúsítvánnyal igazoljuk. A két évtized alatt a bázisképzőhelyek mellett szinte valamennyi határon túli területen újabb helyszínek és új résztvevői célcsoportok bevonására került sor, így bővültek partnerkapcsolataink, és egyre nagyobb létszámúvá vált a tanfolyamok megtartására felkért oktatói gárda.
Olvasás- és könyvtárhasználati kutatások a Könyvtári Intézetben
TÓTH Máté
A tanulmány röviden bemutatja nemzeti könyvtárban az 1960-as évektől kezdődően működő olvasáskutató műhely munkáját, rámutatva arra, hogy az országos reprezentatív vizsgálatok igen jelentős, de messze nem az egyetlen fontos eredménye a műhely tevékenységének. A kutatóműhelyben a szociográfia eszköztárát igénybe vevő kutatások is zajlottak a ma is meghatározó érvényű szakirodalmi publikációs tevékenység mellett, ugyanakkor olyan gyakorlati jellegű feladatok is helyet kaptak, mint a biblioterápia, az olvasótáborok szervezése és a direkt módszertani munka. Ez az örökség egyrészt stabil alapokat adott a Könyvtári Intézet számára, másrészt felelősséget is jelent a hagyományok folytatása, a szellemi értékek megőrzése, amelynek a munkatársak folyamatosan törekszenek eleget tenni. A 2000-es években lezajló társadalmi, technológiai változások új, fontos, jelentős kihívásokat hoztak a szakma és a kutatóműhely számára. Egyre több olyan kutatást, elemzést kellett végezni, amelyek haszna, hasznossága közvetlenül is kimutatható lett a döntéshozók számára, így előtérbe kerültek a szakirodalmi szemlék, a könyvtári rendszer egy-egy részelemét érintő vizsgálatok. A költséges, országos reprezentatív mintán végzett adatfelvételeket csak partnerekhez kapcsolódva lehetett megvalósítani, ebben a formában folytathatók voltak az 1960-as évektől kezdve rendszeresen elvégzett kutatások, így az idősoros adatok nyomán kirajzolódó tendenciákat is tovább lehetett rögzíteni. A Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályon végzett felmérések során összegyűjtött nagyon nagy mennyiségű elemi adatot ugyan gyorsjelentések formájában minden esetben publikálták, ugyanakkor azok lehetőséget adnának újabb szempontok szerinti lekérdezésekre, elemzésekre, amelyekre jó példákat is bemutat a szerző. Összességében elmondható, hogy a Könyvtári Intézet elmúlt 20 évében megvalósult olvasás- és könyvtárszociológiai kutatások szerves folytatását jelentették a Könyvtártudományi Módszertani Központban megalapozott magas színvonalú munkának.
Húsz év után. A Könyvtári Figyelő 2000–2019 között
KOVÁCS Katalin
A tanulmány áttekintés a Könyvtári Intézetben készülő, idén 65. évfolyamába lépett, országos hatókörű, lektorált szakmai folyóirat 2000 és 2019 közötti működéséről. A negyedéves megjelenésű folyóirat húsz év alatt 80 füzetszámban, több mint 15 ezer pdf oldal terjedelemben jelent meg. Az NKA támogatásának köszönhetően ez idáig nyomtatott formában is elkészülhetett. Elektronikus felületén (http://ki.oszk.hu/kf) a kezdetektől (1955 től) napjainkig (2020/1.) elérhető és kereshető a lapszámok teljes szövege. Minden szám nagyjából kétharmadában részben a magyarországi könyvtárügy legfőbb eseményeiről és fejlesztéseiről közöl elméleti publikációkat, egyharmadában pedig a külföldi könyvtári világ fejleményeinek bemutatásával foglalkozik. Kétszer tíz éves ciklusra bontva tekinti át a szerző a Tanulmányok, a Múltunk és a Könyvszemle rovatok legfontosabb írásait, és utal a cikkek beszámolója elején felvillantott szakmai trendekkel való kapcsolatára. A szerkesztőség számára a jövő útja a nyílt hozzáférés és az Open Journal System (OJS) nyílt forráskódú szerkesztőségi rendszer kialakítása felé vezet.
A Külföldi folyóirat-figyelő rovat húsz éve (2000–2019)
FEIMER Ágnes
A könyvtártudományi dokumentációs munkának nagy hagyománya van a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban, a rovat elődje a Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom című referáló lap, amely 1969-ben indult. A cikk témája azonban – tematikus szám koncepciójával összhangban – csak az utóbbi húsz év, amelyről a Külföldi folyóirat-figyelő rovat volt szerkesztője nyújt áttekintést. Számba veszi, milyen változások történtek a rovat előállításában, a munkamódszerekben, a technikai háttérben (pl. adatbázis-váltás), a feldolgozott (külföldi) folyóiratok mennyiségében és megjelenési módjában, valamint a szerzők és a szerkesztők személyében. 2000 óta 6 és fél ezernél is több tartalmi kivonat látott napvilágot, amelyeknek nagy része referátum, kisebb része autoreferátum, azaz a cikkek saját összefoglalóinak fordítása. A szerkesztők a folyóiratcikkek kiválasztásánál mindig követték az elődök által meghatározott alapelveket, azaz olyan cikkeket választottak ki mélyebb tartalmi feltárásra, amelyek az egyetemes könyvtár- és tájékoztatásügy új perspektíváit vizsgálják, az elmélet és gyakorlat legújabb eredményeinek ismeretében tárgyalják munkaterületünk „hagyományos” alapkérdéseit, a magyar könyvtárügy időszerű feladatainak megoldásához szolgáltatnak konkrét tanulságokat, vagy képet adnak az egész könyvtárügynek vagy egy-egy részterületének helyzetéről a fejlett könyvtári kultúrával rendelkező országokban, a szomszéd államokban, illetve a fejlődő országokban. A tanulmány az elmúlt húsz évből ötévenként egy-egy számot kiválasztva próbálja felvázolni a nemzetközi könyvtárügy helyzetét, aktuális kérdéseit, a fejlődés irányait, és bemutat követendő példákat. A szerző kifejezi reményét, hogy ez a rovat és a rá épülő témafigyelés a jövőben is a magyar könyvtárügy javát szolgálja.
Jegyzetlapok a 3K históriájához (2000–2016)
MEZEY László Miklós
A szerző, aki 2004–2016 között volt a szerkesztője, majd a főszerkesztője a Könyvtári Intézet havi megjelenésű, Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című – rövid, népszerű nevén 3K – szakmai folyóiratának, írásában áttekinti az elmúlt 20 év munkáját, a meghatározó eseményeket. A lap 1992 decemberében indult a Könyvtáros helyébe lépve, abban az időben, amikor a nyomtatott sajtó hagyományos funkciója kezdett megváltozni. Magyarországon is elterjedt a számítógép használata, ettől kezdve mind a szakmai tájékozódás, mind a lapelőállítás egyre inkább elektronikus úton történt. A szükségszerű paradigmaváltás során kirajzolódott a lap elméleti irányultságú karaktere, s a könyvtári szaksajtó alkotta struktúrában a 3K az esszészerű, igényes tudománynépszerűsítés stílusát célozta meg. A feldolgozandó témák tekintetében univerzális volt, hiszen a könyvtártudomány mellett a határterületek sokaságáról is szólt. A szerző nem tér ki a nehézségek bemutatása elől sem, amely legnagyobb részt a finanszírozási struktúra változásaihoz történő folyamatos igazodást jelentette az egyre erőteljesebb igényként mutatkozó elektronikus hozzáférés biztosítása mellett. A lap ma is folyamatosan megjelenik, és egykor meghatározott szerkesztési koncepciója, – hogy összhangba kerüljön múlt és jövő, hogy a szakmai tradíciók és az újdonságok dimenziójában helytálló módon tájékoztassa a 3K az olvasóit, illetve a különböző rész- és szakterületek ifjabb és tapasztaltabb képviselői egyaránt megjelenési lehetőséget kapjanak – 20 év eltelte után is időszerű.
KRONOLÓGIA
A Könyvtári Intézet első húsz éve kronológiában elbeszélve
RÁCZ Ágnes
Műhely
Könyvtárak.hu – könyvtár- és olvasásnépszerűsítő portál
BÉKÉSINÉ BOGNÁR Noémi Erika – NAGY Andor
2020. március 3-án elindult a Könyvtári Intézet által létrehozott új országos könyvtári portál, a könyvtárak.hu. A weboldal azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa és népszerűsítse a nagyközönség számára a könyvtárakat és azok sokrétű szolgáltatásait, felhívja a figyelmet a példaértékű könyvtári kezdeményezésekre, értesítést adjon a könyvtári fejlesztésekről, projektekről, továbbá könyvtári innovációkat mutasson be. A honlap egyetlen közös hozzáférési pontot nyújt számos könyvtári szolgáltatáshoz, köztük a könyvtárak által létrehozott digitális könyvtárakhoz, tematikus könyvtári honlapokhoz, digitális gyűjteményekhez, e-tananyagokhoz. A távolról elérhető tartalmak jól hasznosíthatók az egyes témák kutatói, a pedagógusok, és az adott a téma iránt érdeklődők számára. A honlap – amely részben a könyvtárakkal együttműködésben készül – lehetővé teszi, hogy a felhasználók böngészhessenek az ország különböző pontjain működő könyvtárak, a gyűjteményük és az általuk szervezett programok, események között. A színes, modern, ugyanakkor szakmailag ellenőrzött Gyermekirodalmi ajánló célja, hogy a szülők, pedagógusok, vagy olvasmányt kereső kamaszok minőségi válogatást kapjanak a magyar nyelven megjelent gyermekirodalomból, segítve ezzel a választást az olvasmányok között. A könyvtárak.hu új, korszerű felületet kínál a már évek óta népszerű Veszíts el egy könyvet! játéknak is. Kapcsolattartási lehetőséget is kínál a honlap: az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Kérdezd a könyvtárost! szolgáltatás innen is elérhetővé vált. A weboldal szlogenje – könyvtárak.hu: tudás. élmény. kapcsolat. – nemcsak a honlap, hanem az egész könyvtári rendszer sokszínűségére utal. A tanulmány részletesen ismerteti a honlap szakmai koncepcióját, menüpontjait, szolgáltatásait.
Kitekintés
Az ALMPUB projekt
TÓTH Máté
A tanulmány áttekintést ad a 2016–2019 között lezajlott ALMPUB (The ALM-Field, – Archives, Libraries, Museums – Digitalization and the Public Spher) projektről, és összefoglalja annak főbb eredményeit. A projektet az Oslói Városi Egyetem (OsloMet) kezdeményezte és koordinálta, a Norvég Kutatási Tanács KULMEDIA programja keretében finanszírozta. A projektvezető egyetem mellett több norvég és külföldi partnerintézmény is bekapcsolódott a programba: a Norvég Nemzeti Könyvtár, a Nyugat Norvégiai Főiskola, a Tromsøi Egyetem, két jelentős skandináv, könyvtártudománnyal foglalkozó egyetem a svédországi Uppsalaból és a dániai Koppenhágából, egy német (Potsdami Főiskola) és egy svájci (Chur Egyetem) könyvtárosképző intézmény, valamint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), amely a Könyvtári Intézet (KI) szakembereinek delegálta a feladatot. Az elmúlt évek legjelentősebb nemzetközi együttműködésben megvalósított kutatása európai összehasonlításban vizsgálta a könyvtárak, levéltárak és múzeumok mint nyilvános intézmények szerepét a társadalomban. Arra keresték a választ, hogy a változó technológia miként befolyásolja a kulturális kifejezésformákat, a kultúra és a média hogyan befolyásolja a társadalmat. Négy módszert alkalmaztak: 1) vizsgálták a digitalizálási szakpolitikákat, elsősorban Norvégiában, kitekintéssel néhány európai partnerországra; 2) sor került egy hat országon átívelő lakossági reprezentatív felmérésre a könyvtárak, levéltárak és múzeumok társadalomban betöltött szerepéről; 3) valamennyi partnerországban lefolytattak egy-egy országos felmérést az egyes szakterületek képviselőinek – azaz a könyvtárak, levéltárak, múzeumok dolgozóinak – a körében az intézményrendszerek feladatrendszeréről, prioritásairól és küldetéséről; 4) esettanulmányok készültek bizonyos részterületeken, amelyek egyrészt segíthetnek megérteni az empirikus kutatások eredményeit, másrészt pedig rávilágítanak a témához kapcsolódó érdekes jelenségekre. A projekt keretében több konferenciát, workshopot tartottak, az egyik ilyen rendezvénynek Budapesten az OSZK adott otthont. Az ALMPUB projekt keretében olyan új tudományos eredmények is születtek, amelyek hozzájárulnak a digitalizálás és a közgyűjtemények nyilvános szféra funkciójának újraértelmezéséhez. Az adatok feldolgozása és az eredmények disszeminálása 2020. szeptember 30-ig történik meg.