Két évtized eredményei a határon túli magyar könyvtárosok továbbképzésében – a Magyar Könyvtárosok Kárpát-medencei Továbbképzési Hálózata

A kezdetek

Olyan eredmények ismertetését vállaltam ezeken a hasábokon, amelyeknek – mint minden másnak az Intézet életében – előzményei a jogelőd Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) tevékenységében gyökereznek. A KMK, ugyan csak eseti jelleggel, de a mostani időszakhoz hasonlóan minisztériumi és pályázati támogatás segítségével már az 1990-es években foglalkozott a határon túli könyvtárosok számára magyar nyelven zajló továbbképzések biztosításával. A képzésszervezés lehetősége, ahogy napjainkban is, a kezdetektől fogva kétirányú: tanfolyami export, azaz továbbképzések megvalósítása határon túli helyszíneken és résztvevői import révén, azaz határon túli könyvtáros kollégák meghívásával magyarországi tanfolyamokra. Az első két KMK-s tanfolyam az utóbbi módot választotta: 1990 augusztusában és novemberében 10–10 napos, bentlakásos, intenzív továbbképzést szerveztek a könyvtárosság alapvető tudnivalóiról erdélyi könyvtárosok számára.

A 2000-ben alakult Könyvtári Intézet az első néhány évben arra összpontosította erőit, hogy minél több olyan tanfolyammal álljon a hazai könyvtárosok rendelkezésére, amelyet már engedélyezett a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság, hiszen 2000. január közepén életbe lépett az ún. hétéves kötelező továbbképzés rendszerét szabályozó NKÖM rendelet, amely a kötelezettség teljesítését lehetővé tette a könyvtári szakterület továbbképzési programjainak elvégzésével is. Ezért az első években a határon túli továbbképzések területén inkább a kapcsolatépítés került előtérbe, előkészítendő a konkrét tanfolyamszervezési munkát. Képzések megtartására először 2003-tól, kísérleti jelleggel, határon túli kezdeményezésre került sor, erre igen szerény keretek között, a Publika Magyar Könyvtári Kör (Publika MKK) anyagi támogatása mellett volt lehetőség. Az egyesület mind az oktatói, mind a résztvevői utazási és szállásköltségek vállalásában nagy segítséget jelentett, így néhány itthon már működő tanfolyamot Erdélyben és a Vajdaságban is megtarthattak oktatóink. A Publika MKK támogatásával megvalósult legsikeresebb képzés 2006 áprilisában zajlott Az esélyegyenlőség biztosítása a könyvtári ellátásban címmel, kétszer harminc órában. A képzés helyszíne a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár volt, az előadásokat és gyakorlatokat Bartos Éva és Várhelyi Eszter tartották – komoly energiát fektetve abba, hogy ne csak a téma magyar, hanem romániai vetületét is be tudják mutatni a tapasztalatok összehasonlítása érdekében az összesen 25 résztvevő számára, akik nemcsak a megyei könyvtár, hanem a környékbeli gyűjtemények munkatársai közül kerültek ki.

A keretek

A Könyvtári Intézet jogszabályban előírt feladatai között szerepel, hogy szakmai támogatást nyújt a határon túli magyar könyvtárosok anyanyelvű képzéséhez, továbbképzéséhez, az Intézetet létrehozó minisztériumi rendelet pedig rögzíti, hogy önállóan rendelkezik a jogszabályban és az OSZK alapító okiratában meghatározott feladataihoz rendelt előirányzatok felett, a valóságban azonban ez sosem jelentette azt, hogy elkülönített keret állt volna rendelkezésünkre a képzések anyagi fedezetét illetően. Ezért volt szükség arra, hogy a tevékenység támogatására – a Publika MKK segítségének visszaszorulásával – kiemelt vagy meghívásos minisztériumi és a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatokon induljunk, az utóbbi néhány évben pedig minisztériumi hozzájárulást szerezzünk ahhoz, hogy az állami költségvetésből kapott éves továbbképzési támogatás egy részét e cél megvalósításra fordíthassuk.

Korábban sem volt és ma sincs könnyű dolgunk a tanfolyamok exportját illetően abból a szempontból: hogyan tudják elismertetni a megszerzett tudást a határon túli magyar könyvtáros kollégák annak az országnak a képzési rendszerében, ahol szakmai munkájukat végzik. Ráadásul az egyes határon túli területek gyakorlata egymástól is különbözik: van olyan terület, ahol egyáltalán nincs könyvtárosképzés vagy -továbbképzés, van olyan, ahol más szakirányú felsőfokú végzettséghez csatolható a könyvtáros tanfolyam elvégzése, van olyan, ahol csak a saját képzési rendszerben megszerzett könyvtáros végzettség számít, és – szerencsére – van olyan is, ahol az Intézet által szervezett tanfolyam beleszámít a kollégák életpálya-modelljének lépéseibe. A mi lehetőségeink odáig terjednek, hogy az elvégzett tanfolyamokról a személyes adatokat és a képzés adatait tartalmazó hiteles tanúsítványt állítunk ki – és közben reménykedünk, hogy az Európában elfogadott képesítési keretrendszer egységes alkalmazása lassan eljut odáig, hogy ezek a megszerzett kompetenciák is a rendszer részét képezik majd partnereinknél.

Azt, hogy milyen témákban tartunk képzéseket a határon túli képzési helyszíneken, természetesen erősen befolyásolják a partneri igények, ezek felmérésére folyamatosan törekszünk – ugyanakkor korlátaink is vannak: ha egy tanfolyamnak olyan magas az előadói létszáma, hogy az utazások megszervezhetetlenek a távolságok miatt, ha a képzés eszköz- és berendezési, felszerelési igényei nem teljesíthetők a kiválasztott helyszínen, vagy ha maga a téma olyan, amelynek a többségi államokban eltérő a törvényi szabályozása.

Nagy segítséget jelentenek a képzések szükségességének elismertetésében a Magyar Könyvtárosok Világtalálkozóinak rendezvényei, amelyeknek a szervezésében a Könyvtári Intézet meghatározó szerepet vállal, és amelyekre minden alkalommal meghívást kapnak a határon túli szakmai szervezetek és könyvtárak képviselői. A 2004. július közepén lezajlott VI. Világtalálkozó alkalmával a Magyar Könyvtárosok Egyesülete kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett a határon túli magyar könyvtárosokkal való együttműködés stratégiájának kialakítása érdekében, az esemény alkalmával valamennyi szervezet megfogalmazta az anyanyelven folyó könyvtáros továbbképzések szükségességét. A 2013-ban megrendezett VII. Világtalálkozó ajánlásában már önálló bekezdésben került rögzítésre az időközben széles körben megszervezett képzések folytatása: „A határon túli könyvtárakban létesült bázis-képzőhelyeken folytatni kell a könyvtárosok anyanyelven történő szakmai továbbképzési programját, illetve újabb helyszíneket, képzőintézményeket és képzési témákat kell bevonni a továbbképzésbe. [...] Ösztöndíjas rendszerben alkalmanként lehetőséget kell biztosítani a magyarországi továbbképzések elvégzésére és tapasztalatcserére is.” Emellett az ajánlás alapján egyértelművé vált, hogy az Intézet szerepe megkérdőjelezhetetlen a feladat végrehajtásában: „A Magyar Könyvtárosok Világtalálkozója nélkülözhetetlennek érzi a Könyvtári Intézet hazai és nemzetközi könyvtári szakirodalmat biztosító, koordináló, szervező, szolgáltatásokat működtető, feltételeket biztosító, kutató, elemző és képzési tevékenységét az együttműködés megvalósulásában.”

Mérföldkövet jelentett határon túli képzési tevékenységünk során a 2007-es év, amikor Bartos Éva megfogalmazásában elkészült, és az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium által elfogadásra került a Határon túli könyvtárak fejlesztési programja, amely a hosszú távú stratégiai együttműködés kulcsterületeit a következőkben határozta meg:

  • rendszerszerű együttműködésben megvalósuló könyvtári tevékenység;
  • könyvtári szakemberek képzése és rendszeres továbbképzése a határon túl kialakított állandó képzőközpontokban;
  • szakembercsere, ösztöndíjak, közös európai uniós pályázati és projekttevékenység, kutatás;
  • a szakmai képviseletek együttműködése;
  • a magyar szellemi örökség számbavétele és szétsugárzása.

A fejlesztési program alapján a Könyvtári Intézet a második kulcsterület céljainak megvalósítását vállalta, és azonnal megkezdte az ehhez szükséges feltételek kialakítását. A munka itthon és a határon túli helyszíneken párhuzamosan folyt: a személyes kapcsolatok szerencsére már léteztek, ezekre támaszkodva az első és legfontosabb feladat az volt, hogy minden határon túli területen megtaláljuk azokat az állandó képzőközpontokat, ahol a tanfolyamok megtarthatók. Ezeket fel kellett szerelni az oktatáshoz szükséges alapvető IKT-eszközökkel, fel kellett térképezni a képzési témákra vonatkozó igényeket, közben meg kellett találni azt az oktatógárdát, amelynek segítségével az első képzések megtarthatók, és meg kellett tervezni nemcsak a szervezés menetét (utaztatás, szállásfoglalás stb.), de a tanfolyamok során használatba veendő képzési dokumentumokat (jelenléti ív, minőségbiztosítási kérdőív stb.) is.

Együttműködési dokumentumok

A 2008/2009-es tanév legnagyobb eredményeként azt könyvelhettük el, hogy aláírásra került a partnerintézményekkel – nemcsak könyvtárakkal, hanem több esetben az adott terület magyarajkú közösségét képviselő, és gyakran a képzési helyszín biztosítását is vállaló kutató- vagy művelődési intézetével – az első öt együttműködési megállapodás, majd két év múlva ezeket újabb négy aláírt dokumentum követte – ezzel teljes egészében kiépült a Magyar Könyvtárosok Kárpát-medencei Továbbképzési Hálózata. Az első öt partner között különleges helyet foglal el a nyíregyházi megyei hatókörű városi könyvtár, amely kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően oktatókat tudott és tud jelenleg is delegálni három határon túli területre (Kárpátalja, Felvidék, Erdély), a Kárpátaljával korábban kiépített alapítványi kapcsolatai révén segíteni tud a szervezésben, és tanfolyami helyszínként határon túli résztvevői csoportok befogadására is alkalmas.

1. táblázat
Az együttműködési megállapodások aláírásának
időrendje

Az együttműködési megállapodások aláírásával kialakultak a tevékenység keretei: az éves képzési tervek összeállítása, a tanfolyami alkalmak szervezési feladatai (konkrét helyszín, oktatók, utazás, szállás, a résztvevők toborzása, dokumentáció stb.), és mindkét fél vállalta, hogy mindent megtesz az elvégzett képzések és tanúsítványok állami elismertetéséért.

Határon túli továbbképzések meghívásos
minisztériumi támogatás segítségével

Új tudás – műveltség mindenkinek

A fejlesztési koncepció elfogadása utáni időszakban a támogatások ütemezése a tanéves szerkezetben való képzésszervezést tették számunkra lehetővé. Az első, igazán jelentős tanév, amely Bartos Éva szavaival élve „új fejezet volt a határok nélküli könyvtáros-továbbképzésben”, az Oktatási és Kulturális Minisztérium meghívásos pályázatának köszönhetően a 2009. október 1. és 2010. június 15. közötti időszakra esett. A végrehajtott program a pályázat által kitűzött valamennyi célhoz igazodott: bővítette a vidéki, határmenti és határon túli művelődési intézmények programjait; tudatosította az olvasási kultúra és az egész az életen át tartó tanulás fontosságát; mentori, multiplikátori feladatra készítette fel a könyvtári, közművelődési szakembereket annak érdekében, hogy képesek legyenek fejleszteni a lakosság digitális és számítógép-használati ismereteit; bemutatta az újonnan létrejött e-szolgáltatások európai gyakorlatát.

1. ábra
A projekt design-elemei, tervező: Török Máté

A program két pillérre épült: a bázis-képzőhelyeken megvalósított tanfolyamok sora Eurotéka Szabadegyetem elnevezést kapott, és Kaleidoszkóp névvel, egynapos konferencia formájában hirdettük meg a határmenti kistelepülési közösségi intézményekben dolgozó munkatársak számára az ismeretterjesztő és szakmai képzéseket, tapasztalatcseréket. A Szabadegyetem képzései öt határon túli helyszínen (Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Somorja, Zenta, Beregszász), 13 alkalommal zajlottak le 1–2–3–4 napos képzések formájában, összesen 260 fő részvételével. A következő témák feldolgozására került sor a tanfolyamok során:

  • a könyvtár mint közösségi színtér (3 helyszín);
  • könyvtári digitalizálás (2 helyszín);
  • könyvtárak kommunikációja az interneten (1 helyszín);
  • biblioterápia (2 helyszín);
  • kommunikációs tréning (2 helyszín);
  • mentálhigiénés tréning (1 helyszín);
  • csapatépítés tréning (2 helyszín).

A Kaleidoszkóp elnevezésű tapasztalatcserék helyszínét az országhatárhoz közel eső vagy onnan jól megközelíthető megyei könyvtárak biztosították annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szomszédos ország határközeli magyar könyvtárosainak találkozása a határon inneni könyvtárosokkal. A moderált program minden helyszínen azonos módon zajlott: a továbbképzés-jelleget a délelőtti kiselőadások jelentették a könyvtárak korszerű közösségi szerepéről, az egész életen át tartó tanulás könyvtári támogatásáról, a lakosság e-közszolgáltatások igénybevételére való felkészítéséről (ezeket az Intézet munkatársai tartották) és a helyismereti munka felértékelődéséről, új lehetőségeiről a könyvtárban (ezt az adott megyei könyvtár helyismereti részlegének munkatársa ismertette); a délutáni fórumokon pedig a határmenti könyvtári együttműködés, főként a dokumentumellátás lehetőségeiről, tartalmáról, eszközeiről folyt tapasztalatcsere. Az összesen 170 főt megmozgató konferenciasorozat 2010 áprilisában és májusában került lebonyolításra.

2. táblázat
A Kaleidoszkóp program helyszínei, időpontjai, résztvevői

Különleges előzménye volt e sorozatnak 2009. október 12-én a tatabányai megyei könyvtár ODR-konferenciája, ahová a pályázati támogatás terhére 13 határon túli helyszínről érkeztek kollégák, a program minden évben szokásos délelőtti előadásait a muraszombati tapasztalatok bemutatása egészítette ki, a délután pedig műhelymunka keretében adott lehetőséget a határokon átívelő elektronikus dokumentumküldés tapasztalatainak cseréjére.

A program megvalósításának webes támogatására Drupal-alapú informatív portál készült, amelynek adatbázisában azóta is rögzítjük a megtartott tanfolyamok témáit, dátumait, helyszíneit és résztvevői adatait – ma már a GDPR-szabályok betartása mellett.