Tanulmányok
A könyvtár- és információtudományi képzés ökológiája
KISZL Péter
A könyvtár nyílt rendszer, folyamatos kölcsönhatásban áll környezetével. Ez a jelenség – figyelembe véve a kor rohamosan fejlődő, infokommunikációs bázison alapuló felhasználói igényeit – gyakran mélyreható változások sorozatát indukálja a könyvtáros szakmán kívül és belül egyaránt. Az egész világon zajlik a könyvtáros hivatás kiszélesedése, új szerepek és eddig atipikusnak számító munkakörök jelennek meg, ahogy a könyvtár- és információtudomány kutatási horizontja is egyre tágul. A multifunkciós elvárásokkal szembesülő könyvtári hálózat tagjai nem működtethetők megfelelően felkészült könyvtárosok nélkül, s a képzőhelyek sem a könyvtárügytől elszigetelten. A tanulmány elemzi a közelmúlt felsőfokú könyvtárosképzést érintő környezeti hatásait, bemutatja a hazai képzés jelenlegi rendszerét és kereteit, fejlesztésének irányait. Részletesen tárgyalja az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatásmodernizációs erőfeszítéseit. Értékeli a felsőoktatás diszciplináris és interdiszciplináris kompetenciafejlesztésre adott válaszait, különös tekintettel az elmélet és a gyakorlat szinergikus viszonyának fokozására irányuló törekvéseit, a duális (a könyvtáros szakmával közösen folytatott) képzési elemeket, valamint a hallgatói együttműködés lehetőségeit, de a könyvtár- és információtudományi kutatások innovációtámogató eredményeit is. Statisztikai adatok alapján meghatározza azokat a beavatkozási területeket, melyek hatására növelhető lenne a könyvtáros szak és a könyvtáros hivatás iránt érdeklődők, továbbá csökkenthető a későbbi pályaelhagyók száma. A dolgozat nemcsak az egyetemi könyvtáros- és információs szakemberképzés, hanem egyúttal az azzal szimbiotikus viszonyban lévő magyarországi könyvtárügy 2020. év eleji helyzetének komplex megközelítésű, nemzetközi kontextusba helyezett lenyomatát adja.
Konferencia és ünnep. Valóságos könyvtár – Könyvtári valóság IV. konferencia az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
FODOR János
A 2013 óta kétévente megrendezett, könyvtártudománnyal és könyvtártudományi képzéssel foglalkozó tudományos konferencia a hazai könyvtár- és információtudomány egyik legjelentősebb szakmai rendezvénysorozatává vált. A 2019. november 26–27-én megrendezett eseményen több mint félszáz felkért közreműködő osztotta meg gondolatait és kutatási eredményeit több mint kétszáz résztvevővel. Nemcsak kiemelkedő tudósok és a hazai könyvtárügy elismert, jeles képviselőinek előadásai segítettek újragondolni a jövő kihívásait, de bemutatkoztak a könyvtáros szakma kutató-tudósjelöltjei, a doktoranduszok is. Külön blokkban léptek fel az intézet oktatói, hogy számot adjanak tanórákon túlmutató kutatásaikról. A konferencia első napja hagyományosan a könyvtár- és információtudomány, illetve a felsőfokú képzés helyzetelemzésével foglalkozott, a képzés eredményeiről és kihívásairól alkotott képet pedig kilenc szakmai együttműködő partner tanulságos tapasztalatcseréje egészítette ki. A második napon a folyamatban lévő kutatások ízelítőivel gazdagodott a könyvtár- és információtudományról felmutatott panoráma: az oktatók és doktoranduszok előadásai a könyvtörténettől a mesterséges intelligenciáig, esélyegyenlőségtől az okos könyvtár koncepciójáig fogták át interdiszciplináris tudományterület teljes spektrumát.
A program részeként a 70 éve indult egyetemi könyvtárosképzésre emlékeztek és kiállítás nyílt. Christine Mackenzie, az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA) elnöke videóüzenetében a kulturális örökség megőrzésének társadalmi feladatára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva a technológiai és társadalmi változásokra reflektáló szakma izgalmas, kreatív missziójának érvényességét és jelentőségét.
Civilek a kutatásban – közösségi tudomány a könyvtárban
GAÁLNÉ KALYDY Dóra
Az Open Science (nyílt tudomány) mozgalom egyre nagyobb teret hódít magának. A LIBER (Association of European Research Libraries) 2019-es éves konferenciáján megalakult a legújabb munkabizottsága, mely a szakkönyvtárak, egyetemi könyvtárak citizen science-ben betöltött szerepét és lehetőségeit igyekszik minél teljesebben feltérképezni és a jó gyakorlatok mentén útmutatót adni a könyvtáraknak. A szerző, aki maga is részt vesz e munkabizottság tevékenységében, írásában nem csak definiálja a citizen science fogalmát, de jó példákat is bemutat. Feltárja továbbá a könyvtárak citizen science projektekhez való kapcsolódásához már rendelkezésre álló erőforrásait illetve lehetőségeit, rámutat a várható nyereségekre.
Okos könyvtárakkal az okos közösségekért
Kovácsné Koreny Ágnes
A Smart Budapest terv jövőképe horizontális célként jelöli meg a szolgáltató város, „okos város”, benne magas színvonalú, hatékonyan működő, mindenki számára azonos feltételek mellett igénybe vehető közszolgáltatások megteremtését. A közszolgáltatások magukba foglalják az információhoz való hozzáférés biztosítását is. A tanulmány az okos város modelljének, külföldi trendeknek, illetve nemzetközi könyvtári jó gyakorlatoknak a bemutatásával támasztja alá az okos könyvtár mint információs hub kiemelt szerepét, és elemzi feladatait az okos városok, okos közösségek fejlesztésében.
Műhely
Kulturális örökségünk az internet
LATORCAI Csaba
Az Országos Széchényi Könyvtár 2019. november 14-én „404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” címmel megrendezett workshopját Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára nyitotta meg. Köszöntőjére épülő tanulmányában röviden áttekinti a magyar digitális kulturális örökség megőrzésére irányuló külföldi és hazai törekvéseket, illetve az Országos Széchényi Könyvtárban folyó munka szakaszait. Felvázolja a digitálisan keletkezett kulturális javak hosszú távú megőrzése fontosságának felismerésétől a Magyar Internet Archívum létrehozására vonatkozó javaslat megfogalmazásán és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén át a pilot projekt lebonyolításáig tartó folyamatot. Kiemeli a webarchiváláshoz kapcsolódó törvényi szintű szabályozás, valamint a részletekre vonatkozó kormányrendelet megalkotásának szükségességét. A nemzeti könyvtárnak a tervek szerint 2021-től el kell látnia a magyar vonatkozású webtartalom aratását, feldolgozását, hosszú távú megőrzését és webarchívumba rendezését, amely eredmény jelentősen gyarapítja és gazdagítja majd nemzetünk kulturális örökségét.
Az OSZK webarchívumának újdonságai
DRÓTOS László
A cikk az Országos Széchényi Könyvtárban 2017-ben indult webarchiváló projekt 2019. évi eredményeit, valamint további középtávú terveit ismerteti. Bemutatja a zárt és a nyilvános archívum tartalmát, a projekt keretében végzett ismeretterjesztő és oktatási tevékenységet, a nemzetközi kapcsolódási pontokat, a bevezetőben pedig a web, mint megőrzésre érdemes információhordozó médium sajátosságait tárgyalja.
Webhelyek metaadatolási problémái
ILÁCSA Szabina
Az OSZK webarchiválási pilot programjának célja, hogy: megalapozza egy leendő magyar internet archívum feltételeit. Ebbe az is beletartozik, hogy kitaláljuk, hogyan fogjuk ezt a forrástípust feldolgozni. A feladat nem egyszerű. A leírásnak tükröznie kell a forrás speciális tulajdonságait ugyanakkor egyfajta egységes gyakorlattá kell összeállnia a hagyományosabb könyvtári források leírásaival. A cikk arról a jelenleg is tartó munkáról ad egyfajta összegzést, amelynek keretében a webarchívum jelenleg használt metaadat-szerkezetét átstrukturáljuk és gazdagítjuk.
noWebarchive
HOLL András
Az emberiség kulturális lenyomatának megőrzése fontos, de sem nem lehetséges, sem nem helyes, hogy mindent megőrizzünk. Egyre több információ kerül fel a webre, hiszen könnyű (olcsó) az információkat felvinni – de ez az új médium illékony. Ugyanakkor a szelekció szükségessége is felmerül, de ezt a szelekciót a szerző véleménye szerint nem szabad az archiválóra (és a véletlenre) bízni. Az információ létrehozójának kell eldöntenie, mi az, amit hosszú távon megőrzendőnek tekint, és e szerint kell eljárnia. Amennyiben az adatok tárolása adatbázisokban történik, azoknak az archiválását kell megoldani. A repozitórium az a webes szolgáltatás, ami maga is hosszú távú megőrzésre szolgál, így a tanulmány áttekinti annak lehetőségeit, hogyan lehet a repozitórium életénél hosszabb távra is gondoskodni az információk megőrzéséről. A tanulmány konklúziója, hogy a weboldal tulajdonosának együtt kell működnie az archiválóval annak érdekében, hogy kulturális örökségünk megőrzése a fontos, szükséges, de elégséges mértékben és módon történjék.
Múltunkból
Megkésett, szubjektív könyvismertetés. Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1867.
HELTAI János
A Széchényi Ferenc-emlékérmet, az OSZK saját alapítású kitüntetését minden évben a novemberi Alapítási Ünnepen kapja meg a díjazott, és az előző évi kitüntetett tart előadást. 2019-ben dr. Heltai János, az OSZK Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztálya tudományos kutatója mondott beszédet. Ebben tanítómestereinek, a nemzeti könyvtár és a könyvtártudomány kiemelkedő képviselőinek – Berlász Jenő, Hervay Ferenc, Borsa Gedeon, Holl Béla, és a jelenlegi osztályvezető, dr. Vásárhelyi Judit – munkáját és személyiségét méltatta. Berlász Jenő könyve alapján röviden áttekintette a nemzeti könyvtár létrejöttének és kezdeti működésének körülményeit, felidézve nemcsak az alapító Széchényi Ferenc, de a munkát folytató és a könyvtárat fejlesztő jeles munkatársak tevékenységét is.
Kitekintés
ZARNITZ, Monika – BÄHR, Thomas – ARNING, Ursula: 10 év stratégiai együttműködés német országos szakkönyvtárak között a digitális megőrzés érdekében (Töm.: Bognárné Lovász Katalin)
Zarnitz, M., Bähr, T. and Arning, U.: Ten Years of Strategic Collaboration of Libraries in Digital Preservation. LIBER Quarterly, 29(1), pp.1–22.
A tanulmány a digitális korszak egyre fontosabb és sürgetőbb feladatára, a digitális megőrzésre fókuszál. Mivel a digitalizált és a digitálisan keletkező dokumentumok és objektumok száma exponenciálisan nő, továbbá ezen források elérhetősége nagymértékben függ a közreadójuktól, a könyvtárak egyre inkább felismerik, hogy kötelességük megőrizni a gyűjtőkörükbe tartozó digitális szakirodalom dokumentumait és objektumait, és gondoskodni azok felhasználhatóságáról a megváltozott technikai környezetben is. Ez a tevékenység meglehetősen forrásintenzív és komplex feladat, amelyet a könyvtárak együttműködésében lehet csak megvalósítani. A német országos szakkönyvtárak 2009-ben egy pilot programmal indult kooperációja a digitális megőrzés területén az egyik legsikeresebb német könyvtári együttműködés. A három információs központ közül az egyik hosztként ellátja központi feladatokat, és bár a többi könyvtár is ugyanazzal a rendszerrel dolgozik, maguk alakítják saját munkafolyamataikat. A tanulmány beszámol a tíz év közös munka során kialakított rendszerről, megvilágítva a munkamegosztás előnyeit, nehézségeit és módszereit, szervezeti megoldásait, valamint azokat a szinergikus hatásokat, amelyek a hálózattal és a külső partnerekkel való együttműködés, ugyanakkor specializálódás lehetőségéből fakadnak.
Könyvszemle
Egy innovatív könyv az innovációs laboratóriumokról
Mahey, M. – Al-Abdulla, A. – Ames, S. [et al.]: Open a GLAM Lab. Digital Cultural Heritage Innovation Labs. Doha, Book Sprint, 2019. (Ism.: Koltay Tibor)