A könyvtár- és információtudományi képzés ökológiája

„Homokra épülne minden eljövendő könyvtárfejlesztési program akkor,
ha nem gondoskodnánk jó előre képzett könyvtárosokról.”

(Varjas Béla)

Varjas Béla 1947-ben publikált, Máté evangéliumából származtatott alaptételét így folytatja: „Mert minden könyvtárnak mégiscsak a könyvtáros a lelke, s a legkitűnőbb könyvtár is elveszett a közösség számára, ha a gazdája nem ért az olvasóhoz és nem ért a könyvhöz.”²

Tanulmányunkban az évezredes könyvtáros szakma és a 70 éves felsőfokú könyvtárosképzés kősziklára épített, szimbiotikus kapcsolatát szem előtt tartva, a közelmúltban bekövetkezett változásokra, az elért eredményeinkre, valamint a jelent is meghatározó kihívásainkra és a jövőbeli lehetőségeinkre, illetve sürgető beavatkozási területeinkre mutatunk rá. Többszempontú helyzetelemzésünkkel még szorosabb együttműködésre szeretnénk ösztönözni közös ügyünk, a hazai könyvtárügy minőségi fejlesztésén különböző könyvtártípusokban, ezáltal gyakran eltérő fókusszal, egymástól némileg elszigetelten, de rendkívül elhivatottan dolgozó szakembereket.

Környezeti tényezők

Mielőtt rátérnénk témánk részletesebb kifejtésére, le kell szögeznünk az egyetemi könyvtárosképzés kettős kötődését. Szervezetileg magától értetődően a felsőoktatás része, így mindenben meg kell felelnie a felsőoktatással szemben támasztott jogszabályi, akkreditációs, tudományos stb. követelményeknek, ugyanakkor a felvevőpiac, azaz elsősorban a könyvtári rendszer tagjai által támasztott, egyre fokozódó elvárásoknak is. A kettős lojalitás folyamatos szakmai kooperációt feltételez, ami egyszerre jelent előnyöket, egyúttal időnként kompromisszumos megoldásokat a könyvtárosképzésben érdekelt felsőoktatási intézmények képviselői számára. Ezek hátterének megvilágítására bevezetőnkben áttekintjük a domináns környezeti tényezőket.

1 )   A felsőoktatási környezet megismerésére a kormányzat Fokozatváltás a felsőoktatásban: középtávú szakpolitikai stratégia 2016³, illetve annak 2016–2020 közötti cselekvési terve⁴, valamint a szakminisztérium (jelenleg: Innovációs és Technológiai Minisztérium – ITM Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkárság; 2019. augusztus 31-ig: Emberi Erőforrások Minisztériuma – EMMI Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárság) oldalain⁵ megjelenő tartalmak szolgálnak kiindulópontként, melyeket a napisajtóban nyomon követhető aktualitások egészíthetnek ki. A kormány által megjelölt kiemelt képzési területek: orvos- és egészségtudományi, valamint szociális; természettudományos, műszaki és informatikai; gazdaságtudományi; agrár, pedagógus.

2 )   A nemzetközi tudományos világ ismeri és elismeri a Library and Information Science-t, közkeletű rövidítéssel LIS-t. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományági nómenklatúrájában⁶ nincs regisztrálva a könyvtártudomány, annak ellenére, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) alkalmazott⁷, az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) kormányközi világszervezethez köthető Frascati-féle tudományosztályozás⁸ a társadalomtudományokon belül a média és kommunikáció alá sorolva külön-külön is megjeleníti a könyvtártudományt (Library Science) és az információtudományt (Information Science). A Web of Science (WoS) adatbázisa Information Science & Library Science elnevezéssel illeti a tudományterületet⁹. A Scopus-alapú SCImago Journal Rank (SJR) a Social Science alatt a Library and Information Science kategóriában is közzéteszi Quartilis (Q1–Q4) rendszerű folyóiratrangsorát¹⁰, melynek felhasználásával indiai szakértők kimutatták, hogy 2004 és 2013 között az egész világon nőtt a LIS kutatások volumene¹¹. A LIS definiálását, történetének fordulópontjait, alapfogalmainak tisztázását, témaköreinek meghatározását az International Society for Knowledge Organization (ISKO) honlapjáról elérhető enciklopédia adja legteljesebben¹². A tudományos irodalmat nem szemléző átlagolvasó (könyvtárhasználó) azonban hazánkban arról tájékozódhat, hogy az információtudomány „az egyik legkeresettebb tudás a világon, nálunk mégis csak könyvtár szakon tanulható,” ami „bármilyen meglepő is, nálunk sokszor a lenézett könyvtártudományra épül.”¹³

3 )   A felsőfokú könyvtárosképzés 2006-tól bevezetett diszciplináris, az európai oktatási térséghez illeszkedő¹⁴, ún. osztott rendszerének kialakításáról és tapasztalatairól már számos tanulmányt közöltünk¹⁵. Az egyetemi képzés jelenleg alapszinten (Bachelor of Arts – BA, 6 félév), majd mesterszinten (Master of Arts – MA, 4 félév), egyszakos formában végezhető, ezt követhetik a doktori (PhD – Philosophiae Doctor, 8 félév) tanulmányok¹⁶; egyetemi oktatóként végül lehetőség nyílik a habilitációs eljárásra. A diszciplináris képzések mellett felsőfokú oklevelet ún. osztatlan tanárképzésben, könyvtárostanárként (korábban könyvtárpedagógia) is lehet szerezni. Elemzésünkben kizárólag a BA és MA képzéseket vizsgáljuk.

4 )   Közhelynek látszik, de mégis el kell mondani, hogy napjainkban csak a változás állandó: talán nincs még egy olyan, a környezeti változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni kényszerülő hivatás és attól elválaszthatatlan tudomány, mint a miénk. Az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA)¹⁷ és az American Library Association (ALA)¹⁸ globális szakmai trendjeinek vagy nemzetközi szakközlemények¹⁹ beható ismerete nélkül is tudja minden magyarországi könyvtáros, hogy a naponta újabb és újabb informatikai megoldások világában az információs rendszerekért felelős, a társadalom valamennyi szegmense számára az információhoz való szabad hozzáférést biztosító, a helyben használat mellett egyre inkább távoli elérésű szolgáltatásokat kínáló közintézményeket működtető szakemberekként nincs könnyű helyzetünk. Ráadásul nekünk minden könyvtártípus egyaránt fontos: a multifunkciós könyvtári rendszer²⁰ egyaránt áll nemzeti könyvtárakból, szak- és felsőoktatási könyvtárakból, a városok nappalijaként is emlegetett települési vagy közkönyvtárakból, a fővárostól egészen a mélyszegénységben élők lakta településen át, esetenként mozgókönyvtári ellátásból, továbbá iskolai könyvtárakból és egyéb, speciális gyűjteményekből. Ennek szellemében – public libraries, acedemic libraries, school libraries, special libraries bontásban – állították össze az IFLA Global Library and Information Science című kötetét²¹, melyből kicseng, hogy az egész világon zajlik a szakma útkeresése, identitásának azonosítása²², ami szoros összefüggésben áll a könyvtár- és információtudomány újradefiniálásával²³. A szűkebb, hazai szakmai környezet szemléltetésére a Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című mesterszakos előadásunkon²⁴, meghívott vezető szakértőink által egyetemi hallgatóink előtt megfogalmazott kulcsmondatokra utalunk:

• Fodor Péter (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár): „A könyvtáros személyisége hitelesíti az intézményt.”
• Káldos János (Országos Széchényi Könyvtár): „Egyszerűen szeretnénk szolgáltatni, mint a Google.”
• Kálóczi Katalin (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár): „Könyvtárosok a trendek örvényében.”
• Markója Szilárd (Országgyűlési Könyvtár): „Ha igazán hatékonyan szeretnének működni a könyvtárak, nem tehetik az üzleti szektor kizárásával.”
• Miszler Tamás (Csorba Győző Könyvtár, Pécs): „A könyvtári terek megújítása létkérdés.”
• Nagy Zsuzsanna (Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár): „Semmit sem csinálunk úgy mint 25–30 éve.”

5 )   A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) három évvel ezelőtti felmérése szerint a könyvtárosok presztízse többek között a profi bokszoló, az őstermelő, a rockzenész utáni helyen áll, majd követnek bennünket például a műszerészek, a víz- és gázszerelők és a bölcsődei gondozók²⁵. A társadalmi elismertséget nem serkenti a 2008 óta érvényben lévő közalkalmazotti könyvtárosbértábla sem – „még pedikűrözni is jobban megéri, mint könyvtárosnak lenni.”²⁶ A Kulturális Szakmai Szervezetek Együttműködési Fórumának 2019 márciusában közzétett álláspontja szerint „a közgyűjteményi és közművelődési szakmák eredményeinek fenntartása és hosszú távú fejlesztése nem képzelhető el a szakmai területen dolgozók átfogó bérrendezése nélkül. Ennek hiányában a már elért eredmények megőrzése és új fejlesztések megvalósítása sem lehetséges.”²⁷ Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) elnöke ezt kiegészíti: „…a szakmai utánpótlás biztosítása sem lehetséges.”²⁸  Szőcs Géza, az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) elnöke 2019 augusztusában úgy nyilatkozott, hogy „az informatikus könyvtárosok egymás után hagyják … ott az OSZK-t, és helyezkednek el a piacon jóval magasabb fizetésért.”²⁹

Vértesy Miklós 1987-ben papírra vetett soraiból is kiderül, hogy a probléma nem újkeletű: „Sokan magát a könyvtárosságot tájékozatlanságból amolyan nem sok hasznot hajtó tevékenységnek, mellékfoglalkozásnak tartották. Még a könyvtárosok közül is nem kevesen csak ugródeszkának tekintették munkahelyüket más, nagyobb jövedelemmel kecsegtető állásokra. … A felettesei által könyvtárkezelőnek megtett tanító, Csupay Lajos panaszát említem a harmincas évek elejétől: «a marhalevélkezelő, a mázsakezelő, húsvizsgáló díjazást kap, a toronyóra felhúzója [is], csak a könyvtáros nem kap a munkájáért semmit.»”³⁰

6 )   A munkavállalási preferenciák átalakultak. A PwC Magyarország 2018-ban közel 7000, 2016 óta összesen 20 000 középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő véleményét tette közzé: a rugalmas munkavégzés, az alapfizetés és a munkatársak személye a legfontosabb tényezők a jövő munkavállalói számára leendő munkahelyük kiválasztásakor.³¹

7 )   A pénzügyek a felsőoktatási képzőhelyek működését is alapvetően befolyásolják, hiszen azok elsősorban a hallgatói normatívából tudják finanszírozni tevékenységüket. A társadalomtudományi kvóták azonban nehezen fedezik a rendkívül eszköz- (számítástechnikai berendezések, szoftverek) és külső szakértőigényes oktatási kiadásokat. A konvergenciarégiókkal szemben Közép-Magyarországon problémát okoz az európai uniós pályázatokon való részvétel is. A könyvtári vonatkozású nagy ágazati projektek (Cselekvő közösségek, Az én könyvtáram) tanfolyami (továbbképzési) szinten mozogtak.

8 )   A könyvtári ágazat irányítása az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságához tartozik, amelynek részeként 2018 nyarától Könyvtári és Levéltári Főosztály működik a korábbi Közgyűjteményi Főosztály kettéválasztásával (önálló Múzeumi Főosztály is alakult). A könyvtárakra vonatkozó jogszabályok sokasága változatos képet mutat. A 2012. évi CLII. törvénnyel módosított 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről³² általános vezérfonalnak számít, amit számos kormányrendelet, kormányhatározat, miniszteri rendelet, illetve EU-s rendelet, irányelv, ajánlás egészít ki. Doyennek számít a hamarosan a 45. évébe lépő, de még ma is alkalmazandó 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról.³³

A könyvtári hálózat Magyarország legnagyobb kulturális intézményrendszere, volumenében kiemelkedik más közgyűjteménytípusok (levéltár és múzeum), valamint a közművelődés hálózata közül³⁴. Érdekérvényesítő képessége súlyához mérten erősíthető lenne, ahogy az egyes könyvtártípusok közötti összefogás is. „A magyar kulturális örökség digitalizálása mintegy három évtizedes múltra, az informatikai eszközök integrálása a könyvtári tevékenységbe még ennél is hosszabb múltra tekinthet vissza. Az Országos Széchényi Könyvtárban az 1970-es években zajlott a nemzeti bibliográfia (MNB) számítógépes rendszerének kidolgozása; 1978-tól az MNB füzetei már számítógéppel készültek. 1993-ban indult a Nemzeti Periodika Adatbázis, 1995-ben pedig az MNB CD-ROM kiadása, és éppen e két mérföldkő között, 1994-ben kezdődött meg a Magyar Elektronikus Könyvtár internetes tartalomszolgáltatása. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az 1990-es évek a hazai könyvtári számítógépesítés, illetve a digitalizálás hőskorát jelentették”³⁵ – fogalmaz Ungváry Rudolf tanulmányát felhasználva Tószegi Zsuzsanna, majd a napjainkig kiható jelentős könyvtári innovációk felsorolását várva, 2019 decemberében másként alakul a folytatás: „Erre a területre lépett be 1990 elején egy új szereplő, az Arcanum szoftverfejlesztő cég, amely az elmúlt harminc év alatt a memóriaintézmények fő digitalizáló partnerévé, illetve az ország legnagyobb tartalomszolgáltatójává vált.” A teljesség igénye nélküli említés nyilván folytatódhatna például olyan korabeli sikerekkel, mint a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA), az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR), a Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa (MATARKA) vagy a töretlenül népszerű Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK).  Manapság – az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO) után – az Országos Könyvtári Rendszert (OKR),³⁶ illetve az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztését és új épületbe történő költöztetését övező fokozott várakozás is szakmai mindennapjaink része.

Magyarországon 2013 óta nincs országos könyvtári stratégia,³⁷ egyes könyvtártípusok publikálták fejlesztési elképzeléseiket,³⁸ valamint a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS)³⁹ a benne nevesített Nemzeti Adattár Projekttel (NAP) nyújthat támpontokat.

A könyvtárosképzésnek ebben a közegben kell eredményeit felmutatnia, piacgazdasági viszonyok között minden tanulni vágyó korosztály számára vonzó pályaalternatívát kínálnia, a munkaadók igényeit kiszolgáló, időtálló tudást biztosítania. Bartos Éva 2006-os axiómái ma is érvényesek: „A várható intézményi finanszírozási nehézségek, a közszolgálati, közalkalmazotti feltételrendszer átalakulása ugyancsak ismeretlen tényezőket tartogat számunkra. Stabilitásunk megőrzése érdekében a humán erőforrás, az emberi tényező megerősítése látszik a legfontosabbnak. A humán erőforrást erősítő befektetés sokszorosan térülhet meg, ha – az európai gyakorlatnak megfelelően – a könyvtárak jövőbeni fokozottabb társadalmi, közösségi szerepvállalása megvalósul. Így azután a könyvtárosképzés alakulása nemcsak a könyvtárosok, hanem a könyvtárak jövőjének is záloga.”⁴⁰

Képzési keretek

A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről ⁴¹deklarálja, hogy szakjaink társadalomtudományi (Social Science) besorolásúak:

• informatikus könyvtáros (Library and In­for­ma­tion Scientist) szakképzettség (informatikus könyvtáros – Library and Information Science – alapképzési szak);
• okleveles informatikus könyvtáros (Library and Information Scientist) szakképzettség (könyvtártudomány – Library Science – mesterképzési szak).

2020-ban a Debreceni Egyetemen (DE), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), az Eszterházy Károly Egyetemen (EKE), a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) és a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyik felsőfokú könyvtárosképzés. Az alap- és mesterképzést meghatározó képzési és kimeneti követelményeket (KKK)⁴² széles körű szakmai konszenzussal, az érintett képzőintézmények mellett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE), az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ), az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma (EKK), valamint a hallgatók képviselőivel együtt – a nemzetközi trendeket és a munkaerőpiaci igényeket figyelembe véve, rugalmas, egyetemekre szabható keretben – alkottuk meg 2015-ben, létrehozva a Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiumát (KIKK)⁴³. A munka során szem előtt tartottuk a European Association for Library & Information Education and Research (EUCLID) tantervfejlesztési irányelveinek⁴⁴ javaslatait a BA, az MA és a PhD egymásra épülése érdekében. A kialakítás során igyekeztünk nem tantárgyszinten szabályozni, hanem az aktuális tartalmakat magukba foglaló tantárgyakra intézményi hatáskörben lehetőséget biztosító témaköröket (és kreditsávokat) meghatározni:

BA (6 félév/180 kredit, elmélet-gyakorlat aránya: gyakorlat-orientált):

• társadalom- és bölcsészettudományok (10–25 kredit)
• könyvtártan és információszervezés (25–40 kredit)
• menedzsment ismeretek (5–20 kredit)
• informatika (10–25 kredit)
• kommunikációs ismeretek (5–20 kredit)
• szakmai gyakorlat: min. 300 óra (15 kredit)
• szabadon választható tantárgyak (9 kredit)
• diplomamunka (10 kredit).

MA (4 félév/120 kredit, elmélet-gyakorlat aránya: kiegyensúlyozott):

• társadalom- és bölcsészettudományok (5–15 kredit)
• tartalommenedzsment, tudásgazdálkodás (10–25 kredit)
• tudománymetria, kutatástámogatás (5–15 kredit)
• gazdasági és vezetési ismeretek, szervezetfejlesztés (5–15 kredit)
• szaknyelvi ismeretek (4–10 kredit)
• szakmai gyakorlat: min. 150 óra (10 kredit)
• szabadon választható tantárgyak (6 kredit)
• diplomamunka (20 kredit).

A BA és MA képzés céljait és elsajátítandó kompetenciáit (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség) terjedelmi korlátok miatt nem ismertetjük, azok a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról című jogszabályból kiolvashatók.⁴⁵ Nem szabályoztuk, ennélfogva intézményi hatáskörben hagytuk a specializációk indításának lehetőségét, és mindkét szinten egy élő idegen nyelvből tett középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát javasoltunk a diplomaszerzéshez, ezzel az MA-ban enyhítettünk a diplomaszerzés feltételein.

A teljességhez hozzátartozik, hogy a könyvtárostanár osztatlan közismereti szakpártag kétszakos képzésben, ember és társadalom műveltségi területen okleveles könyvtárostanár (Teacher of Library and Information Science) végzettséget ad. A diszciplináris képzésben a kétszakosság megszűnése miatti űr betöltése érdekében igyekeztünk a lehető legszélesebb MA bemenetet meghatározni: nem informatikus könyvtáros alapképzési szakról, továbbá nem a korábbi főiskolai szintű könyvtáros, informatikus könyvtáros szakokról érkezők számára a szükséges 30 kreditből 8 (társadalom- és bölcsészettudományok területéről legalább 2 kredit; könyvtártan és információszervezés, menedzsment ismeretek területéről legalább 2 kredit; informatika területéről legalább 2 kredit; kommunikációs ismeretek területéről legalább 2 kredit) követelhető meg a felvételhez, majd a hiányzó 22 kredit megszerzésére a KKK szerint a képzés során van lehetőség: „A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 8 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.”

A jogszabályi és tudományegyetemi szabályozókat egyaránt képviselő, a lehetőségekhez képest a legrugalmasabban alakított, a szakma, a hallgatók és a felsőoktatási intézmények érdekeit közös nevezőre hozó KKK-keretek között is hangsúlyozzuk, hogy a munkaerőszükséglet kielégítése valamennyi könyvtártípus számára történik, felsőoktatási környezetben, nem pedig tanfolyami formában. Más-más funkcióról beszélünk: a felsőoktatásban megszerzett alapokra, elméleti és gyakorlati ismeretekre, tudományos készségekre stb. építhetnek az élethosszig tartó tanulást támogató mindenkori továbbképzések, az aktuális innovációknak és munkahelyi elvárásoknak megfelelően. Hogyan is tudná ma, 2020-ban előre meghatározni azt egy képzőhely, hogy az alapkompetenciák mellett milyen továbbiakra lesz szüksége 2040-ben egy könyvtárosnak? Ezek fejlesztése a húsz év múlva induló továbbképzések feladata kell, hogy legyen. Kulcsfontosságú, hogy mit tud egy friss diplomával rendelkező könyvtáros szakember, de ugyanolyan lényeges, hogy munkája végzése során folyamatosan naprakész tud-e maradni.

A felsőoktatás statikusabb jellege elsősorban az akkreditációs követelményekből eredeztethető. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) mind a szakalapítás, mind a szakindítás tekintetében meghatározza a bírálati szempontokat (és a hozzájuk tartozó minimumkritériumokat)⁴⁶, úgymint:

• a képzés tartalma;
• a képzés személyi feltételei;
• a képzés infrastrukturális feltételei;
• a képzési létszám és kapacitás;
• a székhelyen kívül, nem Magyarországon indítandó képzés;
• a távoktatási képzési forma speciális feltételei.

Ugyanakkor dinamikus elemek lehetnek a felsőoktatásban például: workshopok; vendégelőadások; labor-, stúdió- és külső helyszíni projekt-, illetve műhelymunkák; szakmai gyakorlatok, kritikus gondolkodást és innovációt támogató feladatok stb.⁴⁷ Jórészt ezekbe vonhatók be külső – rendszerint gyakorló könyvtáros – szakemberek. Magasabb szintű képzésről lévén szó, szigorúbb elvárások érvényesülnek az oktatókkal szemben, mint a tanfolyami (OKJ és továbbképzés) formáknál. A MAB mesterképzésre vonatkozó szakindítási feltétele például, hogy a törzsanyag tantárgyainak felelősei tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók vagy más munkakörben foglalkoztatott szakemberek legyenek, és legalább 2/3-uk az egyetemmel teljes- vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álljon⁴⁸. A képzést támogatja ezen előírás, hiszen az egyetemeken dolgozó, PhD-fokozattal rendelkező könyvtárosok is felkérhetők tantárgyfelelősnek, oktatónak.

Képzésfejlesztés

„…Az utóbbi években viszont érthető módon a munkavállalók a korábbinál is érzékenyebben reagálnak arra, hogy a könyvtárosi fizetések nem piacképesek. Aki tehát nem tudja, hogy mi akar lenni, vagy csak egyszerűen diplomát akar szerezni, az olyan szakokra jelentkezik, ahová a bejutáshoz (egyelőre még) nem kell emelt szintű érettségi. Nyilvánvaló, hogy az informatikus könyvtáros képzés folyamatos korszerűsítésére szakterületünk gyors változásai nyomán szükség van, de semmiféle korszerű oktatás nem tudja orvosolni az anyagi megbecsülés hiányát.”⁴⁹ – nyilatkozott Koltay Tibor 2019-ben a felsőfokú könyvtárosképzés helyzetéről.

A szakma és a képzés között gyümölcsöző hatást válthat ki az egymásra utalt alkalmazkodás. A könyvtáros szakma a gyakorlatias kompetenciaigényekhez igazodva táplálja a képzést, ahogy a képzés is érzékeli a gyakorlat (azaz a könyvtárügy) problémáit: a dinamizmust teremtő diskurzus elkerülhetetlen. Nincs új a nap alatt: Magasabb színvonalú könyvtárosképzést!⁵⁰ és Gyakorlatiasabb könyvtárosképzést! ⁵¹címmel már 1954-ben, az egyetemi könyvtárosképzés megindulása után szűk öt évvel olvashatunk közleményeket a Könyvtárosban, ahogy arról is, hogy 1958-ban zajlott az egyetemi és főiskolai könyvtárosképzés első „nemzetközi” (szocialista blokkbéli) konferenciája a prágai Károly Egyetemen⁵². Az MKE vándorgyűlésein is már a kezdetektől napirenden tartják a képzésről szóló előadásokat.⁵³ A könyvtárosképzés folyamatos korszerűsítési igényének meghatározása és a képzés fejlesztése állandó és természetes velejárója mindennapjainknak, a nemzetközi és a hazai szakirodalomban egyaránt folyamatosan jelen van a téma. Ezekből még csak egy válogatás felsorolása is meghaladja lehetőségeinket, de a legfrissebb munkák közül kiemeljük az Advances in Librarianship könyvsorozatban 2018-ban megjelent Re-envisioning the MLS: Perspectives on the Future of Library and Information Science Education című két kötetet⁵⁴ vagy az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár által 2019 nyarán szervezett Hagyományok és kihívások VIII. címet viselő konferencia⁵⁵ előadásaiból készülő, hamarosan megjelenő kiadványt.

A módosításokat követő változások időigényesek: a BA és MA képzési cikluson egyaránt keresztülvitt hálótervi módosítás több mint öt év elmúltával éreztetheti csak hatását, ha nem vesszük figyelembe az előkészítő szakaszt (tanszéki, intézeti és kari tanácsi, majd szenátusi egyeztetések, illetve jóváhagyások). Körültekintő, megalapozott tantervfejlesztési döntésekre van tehát szükség, időtálló, kellően tág keretek közötti tantárgyelnevezésekkel, a kor kihívásainak megfelelő újabb és újabb ismereteknek inkább a tematikák folytonos (félévről félévre) elvégzett korszerűsítésében, a kutatói tapasztalatcserékben, publikációkban, tudományos diskurzusokban, továbbá a doktoranduszoknak és a szakma gyakorlati képviselőinek aktív oktatói szerepvállalásában kell megnyilvánulnia.

Képzés az ELTE BTK-n

70 éves a felsőfokú könyvtárosképzés Magyarországon, egyúttal az ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Könyvtártudományi Tanszéke (1949–2019)⁵⁶. A képzést gondozó ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete:

• Egyedülálló oktatási kínálatot biztosít nappali és levelező tagozaton egyaránt: informatikus könyvtáros BA (könyvtörténet, információ- és tudásmenedzsment specializációk), zenekultúra BA zenei könyvtáros specializáció,⁵⁷ könyvtártudomány MA, könyvtárostanár osztatlan tanárképzés (OTAK) és rövid ciklusú tanári mesterképzés (RTAK), valamint hazánkban kizárólag nálunk szerezhető könyvtártudományi PhD fokozat (Könyvtártudományi doktori program).⁵⁸
• Szakmai együttműködő partnerei (szakmai gyakorlatok, külsős oktatók és bizottsági tagok, szakdolgozati témavezetők, közös rendezvények): Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár, Budapesti Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Csorba Győző Könyvtár, ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat, Evangélikus Országos Gyűjtemény, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Infodok Kft., Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Magyar Olvasástársaság, Monguz Kft., Nemzeti Audiovizuális Archívum, Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., Országgyűlési Könyvtár, Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zenei Gyűjtemény, Országos Széchényi Könyvtár, Ráday Könyvtár, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtár, Kottatár és Médiatár.
• ERASMUS partnerei (20 élő szerződés, rendszeres mobilitás): Åbo Akademi University, Turku; Alexander Technological Educational Institute of Thessaloniki; BabeŞ–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár; Hacettepe Üniversitesi, Ankara; Högskolan i Borås; Ionian University, Corfu; Johannes Gutenberg Universität, Mainz; Latvijas Universitāte, Riga; Oslo Metropolitan University; Sapienza Università di Roma; Sveučilište J.J. Strossmayera u Osijeku; Technische Hoch­schule Köln; Universidad Carlos III de Madrid; Universidad de León; Universidad de Salamanca; Universidade do Porto; Universita degli Studi di Firenze; Universitatea de Vest, Temesvár; Université Sciences Humaines et Sociales, Lille; Uniwersytet Jagielloński w Krakowie. Angol nyelvű kurzusok: ERASMUS és Stipendium Hungaricum.
• Az oktatás mellett nemzetközileg jegyzett kutatási tevékenysége: a Könyvtártudományi doktori program égisze alatt Q1-es és Q2-es SJR besorolású, impakt faktoros angol nyelvű közlemények⁵⁹; a legnagyobb hazai könyvtár- és információtudományi konferenciasorozat (Valóságos könyvtár – könyvtári valóság) szervezése⁶⁰; aktív szerepvállalás a legjelentősebb szakmai világszervezetben, Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezető két cikluson keresztül az IFLA Governing Board tagja első és egyedüli magyarként, két ciklusban a Bill and Melinda Gates Foundation Advisory Board tagja, az ISKO Scientific Advi­sory Council, valamint a UDC (Universal Deci­mal Classification) Consortium Editorial Team és Executive Committee tagja, Kiszl Péter intézetigazgató a Webology és az International Journal of Digital Humanities (Springer) szerkesztőbizottsági tagja; további tudományos testületi tagságok, felkérések; CIII-HU-1407-01-1920-LISCE – Library and Information Science in Central Europe CEEPUS-hálózat vezetése stb.

Hálóterveink tanúsítják, hogy a 2006-os indulás óta 2009-ben, 2011-ben, 2014-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2019-ben történt alapszakos⁶¹, míg a 2009-es kezdet óta 2012-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2019-ben mesterszakos korszerűsítés mind a tantárgyak, mind a követelményrendszer tekintetében⁶². A 2019-es mesterszakos hálótervi módosítás következtében – kísérleti jelleggel – az addigi specializációkat (kutatás-fejlesztési információmenedzser, üzleti információmenedzser) megszüntettük, helyükbe egy kötelezően választható tantárgyakból álló szakmai modul került, mely félévről félévre lehetőséget nyújt az aktuális trendeknek és szakmai igényeknek megfelelően az évfolyam érdeklődési köréhez illeszkedő egyéni haladásra, a szélesebb körű ismeretszerzésre.

Képzésünket tehát mindenkor a munkaerőpiaci és a hallgatói igényekhez történő alkalmazkodás jellemzi. Az ezredforduló utáni évtizedben jelentős volt a munkaerőpiaci túlkínálat, valamennyi végzettünk számára a könyvtári hálózat nem tudott elhelyezkedési lehetőséget biztosítani, így nyitnunk kellett más irányokba, például a gazdasági, vállalkozói, jogi ismeretkörök megerősítésével a közigazgatásba vagy a vállalkozói szférába történő elhelyezkedés elősegítésére.⁶³ Mára a helyzet gyökeresen megváltozott, sőt megfordult, könyvtári túlkereslet állt elő, nem jelentkezik elegendő frissdiplomás a könyvtáros állásokra, s oktatóként tapasztaljuk, hogy a hallgatók jelentős része (közel, de sokszor több mint fele) pályaelhagyó lesz, sajnos már nem könyvtárakban képzeli el a jövőjét. A pénzügyi kompetenciafejlesztésre azonban továbbra is fokozott elvárás mutatkozik, mind a hallgatók, mind a leendő könyvtári munkaadók részéről, de ezt indokolják a legújabb könyvtárhasználati kutatási eredmények is.⁶⁴

Az 1. táblázatban a ma érvényes alapszakos, a 2. táblázatban pedig a mesterszakos hálótervünk kivonatát mutatjuk, melyek a legújabb nemzetközi trendekhez való igazodáshoz, a könyvtárak, mint munkáltatók – legyenek bármely könyvtártípusba sorolhatók – által elvárt készségek kialakításához meggyőződésünk szerint illeszkednek, de megállják a helyüket a legfrissebb nemzetközi kutatások során azonosított követelményekkel szemben is. Egy amerikai felmérés az alábbi kompetenciákat jelölte meg (a kompetenciákat a tanulmányban megadott sorrendben közöljük):

Technológia:

• különböző felületek magabiztos kezelése
• hardveres és szoftveres problémamegoldás
• új termékek/szolgáltatások értékelése és használatuk elsajátítása
• közösségi média alkalmazások
• webes készségek (dizájn és tartalommenedzsment)
• adatbázis-struktúrák megértése
• szerverismeretek
• programnyelvek használata (pl. PHP)

„Kemény” készségek és tartalmi ismeretek:

• PR, külső kommunikáció, marketing
• projektmenedzsment
• költségvetéskészítés
• pályázatírás
• a szakterület alapvető tudás anyagának és etikájának ismerete
• menedzsmentkészségek.

„Puha” készségek:

• szóbeli és írásbeli kommunikáció
• ügyfélszolgálat
• speciális szükségletű használók kezelése
• retorika
• felhasználóképzés
• problémamegoldás
• rugalmas alkalmazkodás
• élethosszig tartó tanulás
• önálló munkavégzés képessége.⁶⁵