Innovatív megoldások a könyvtári szolgáltatások szervezésében
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Kompetenciák és trendek című nemzetközi
konferenciáján 2019. április 3-án elhangzott előadás szerkesztett
változata.
Kicsit provokatív címet választottam– ezzel szeretném a figyelmet ráirányítani azokra a változásokra és törekvésekre, amelyek az elmúlt évtizedekben a könyvtári szolgáltatások terén megjelentek, s amelyeknek célja a használó közönség egyszerre bővülő és szűkülő, de mindenképpen folyamatosan változó igényeihez való alkalmazkodás, és ezzel együtt az igények lehetőség szerinti legmagasabb szintű kiszolgálása. Ez nemcsak nálunk merül fel, hanem a földgolyó más tájain élő könyvtárosokat is ugyanúgy foglalkoztatja, hiszen a változó világ – tetszik, nem tetszik – egyre inkább globalizálódik, és a megoldandó problémák is egyre inkább hasonlítanak egymásra, így a tapasztalatok és az újítási javaslatok is egyre szélesebb körben értelmezhetők és alkalmazhatók – ezért van jelentősége az ilyen konferenciáknak hazánkban és a nagyvilágban is.
Könyvtárosként alapvető ellentmondásnak érezzük azt a létünkből fakadó adottságot, hogy minden könyvtár offline, helyi meghatározottságú a gyűjteménye, épülete, felszereltsége, munkatársai, fenntartója, költségvetése, melyek alapvetően befolyásolják működését, – miközben a mai kor technikai lehetőségeit felhasználva használói a világ bármely részéből jelentkezhetnek. A könyvtár maga is a kapcsolódhat, fordulhat a világ bármely pontján működő másik könyvtárhoz is, valamilyen szolgáltatás biztosítása érdekében. Ezt mi, könyvtárosok óriási előnyként éljük meg, és persze tudjuk is, hogy a hálózatos, egymást segítő működésnek, a közösen épített adatbázisoknak, a konzorciumban történő, támogatást élvező előfizetéseknek, a célszerűen vezérelt pályázatoknak milyen haszna van – kérdés, hogy azok az offline erők, amelyek a működésünket erőteljesen befolyásolják, ezt a helyzetet hogyan kezelik. Elfogadják-e, hogy a helyi térben működő könyvtár nemcsak a helyiek számára szolgáltat, leképezik-e a társadalmi hasznát az általunk nyújtott szolgáltatásoknak környezetünkben, egy láthatóan egyre voluntaristábbá váló világban, ahol az azonnal megkapható, fogyasztható dolgok megszerzése válik legfontosabb céllá, és a véleményalkotók nem mindig törődnek az általunk gondosan összeállított, alapos marketing szemléletről tanúskodó teljesítménymutatókkal. A társadalom könyvtárképe alapvetően konzervatív, a könyvtár említésekor először a könyvkölcsönzés jut az emberek eszébe – és az, hogy mivel egyre kevesebbet olvasnak az emberek (bár paradox módon olvasás útján kommunikálnak), továbbá úgyis minden az interneten van, akkor szükség van-e egyáltalán könyvtárakra és könyvtárosokra? (Ez utóbbi kérdés nemrégiben hangzott el egy középiskolásoknak tartott pályaválasztási orientációs napon!) Ki és mi lehet a könyvtárak és könyvtárosok szövetségese, illetve támogatója ebben a helyzetben – figyelembe véve azt is, hogy a szolgáltatásaink mögött emberek, a munkatársaink vannak, meghatározott beidegződésekkel, képességekkel, kompetenciákkal; vannak közöttünk újításra hajlamosak és vannak, akik féltik az újításoktól, meg a gyerekzsivajtól a könyvtár csendjét, és őrizni akarják az olvasás és kutatás szentségét.
Hogy ki lehet a legfőbb szövetségesünk, arra egyszerre könnyű is, meg nehéz is válaszolni – ha a világ bármely pontján feltennénk ezt a kérdést, szerintem minden könyvtárban nagyjából ugyanazt a választ kapnánk: a megelégedett használó, akire hivatkozva a könyvtár léte és szolgáltatásai támogatandónak ítéltetnek. Hát igen – mondta nekem régi barátom, a kolumbiai Cartagena város könyvtárának igazgatója – szeret bennünket a városi tanács, de pénzt nem tud adni könyvek vásárlására, azt nekem kell összekoldulni. A példa nem szélsőséges. A könyvtárosok számára közhely, hogy a szolgáltatások megfelelő színvonala és változatossága nagyon sok pénzt kíván meg, amelynek felkutatása és megszerzése jelenti az egyik legnagyobb kihívást számunkra. Tehát a legfontosabb a megelégedett használó, de ez még nem elég: nem elég jónak lenni, annak is kell látszani! A csatákat egyszerre kell megvívnunk helyben és a közösségekben, és rendre gondoskodnunk kell sikereink, eredményeink felmutatásáról, megjelentetéséről, a közvélemény megnyeréséről.
A jövőnk tehát a folyamatos megújulás kell legyen, és e téren nem lehet eléggé hangsúlyozni a humán erőforrás jelentőségét. A magyar könyvtárosok, hasonlóan a más országokban dolgozó kollégáikhoz, évtizedek óta konzekvensen keresik azokat az innovációs lehetőségeket, amelyekkel e kihívásoknak meg lehet felelni – ennek tanulmányozására könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre, de azért azt hadd említsük meg, hogy nagyon sok olyan szakmai kezdeményezés született, amelyet nem feltétlenül a hivatalos kultúrpolitika generált és támogatott, hanem különféle szervezetek, szakmai egyesületek, alapítványok. Gondolhatunk itt a könyvtári informatikai fejlesztések első támogatóira, a Neumann János Társaságra, az MTA Számítástechnikai Kutatóintézetére, a megyei könyvtárak gazdasági társaságára, vagy a MOKKA, a MEK, a MATARKA létrehozására. Az infrastruktúra fejlesztésben és a tartalomszolgáltatás terén is az elhivatott, jól felkészült kollégáink lendítették előre a hazai könyvtári szolgáltatások ügyét. Valószínűleg nem lesz ez másképp a jövőben sem, és a kihívások mindegyik könyvtári területet érintik. Nyilván másképp kell a tudományos és szakkönyvtári, másképp a felsőoktatási vagy közkönyvtári környezetben reagálni a változásokra, miközben a szolgáltatási területek többszörösen is összefüggnek egymással, és azt is világosan látnunk kell, hogy egy társadalmi közegben élünk, a felsőoktatási, szakkönyvtári könyvtárhasználók életük során először a közkönyvtári és iskolai könyvtári közegben szocializálódnak, onnan viszik tudásukat, kompetenciáikat tovább. Korunk nagy kihívása, az egész életen át tartó tanulás bárhol megjelenhet igényeivel. A közkönyvtáraknak óriási lehetőségei és feladatai vannak ezen a téren, mert a lakosság legszélesebb rétegeihez is el tudnak érni kínálatukkal.
Miután magam is közkönyvtári területen dolgozom, alapvetően erről a területről vannak tapasztalataim. Munkám során sokféle jó gyakorlattal találkoztam, és a könyvtári szakirodalmat forgatva is láthatjuk, mennyire hasonló felismerések mozgatják a könyvtárosokat a világ minden pontján. Az oxfordi egyetemi könyvtár vezetése éppúgy elkötelezett abban, hogy a könyvtár vonzó, nyitott hely legyen, és váljon a közösség életének szerves részévé, ahol előadóterem és kiállítótér várja a látogatókat, mint ahogy mi is a legkisebb településen is hasonló könyvtárszervezési elvek szerint gondolkodunk. A makerspace, vagyis a kreatívan használt tér lehetőségeivel egyre több könyvtárban élnek. Mi inkább a szemléletformálásra és az új információk és kompetenciák megszerzésére helyezzük a hangsúlyt, de a thaiföldi könyvtárakban például kenyérkereseti lehetőséget is jelent a könyvtári terekben igénybe vehető eszközök kreatív használata.
A könyvtári szolgáltatások dinamizálása és a használók felé fordítása felveti a használói közönség igényeinek és felkészültségi szintjének minél alaposabb ismeretét, ennek alapján pedig a tudásátadás kívánalmát, amely a gyűjtemények mélyebb szintű kiaknázását, közösségi információs szolgáltatásokba való integrálását, a hozzáférés biztosítását és a használók kompetenciáinak fejlesztését jelenti – megfelelve a LIBER (Európai Tudományos Könyvtárak Szövetsége) által is megfogalmazott stratégiai céloknak, miszerint „a könyvtárak legyenek a digitális készségek és szolgáltatások csomópontjai”, illetve „a kutatási infrastruktúra partnerei”. Természetesen ez a könyvtárak típusától és a könyvtári rendszerben elfoglalt helytől is függ, de a követendő gyakorlat számára ez az elv meghatározó kell, hogy legyen, kiegészülve a közösségépítés lehetőségeinek biztosításával. A legtöbb innováció ezen a területen jelentkezik, és a sikeresség reményt ad arra nézve, hogy megőrizhető és továbbadható mindaz a kulturális vagyon, örökség, amely a könyvtári szolgáltatásokon keresztül igénybe vehető.
Kitüntetett szerepe van a könyvtáraknak a digitális írástudás és a digitális kompetenciák fejlesztésében is. Igazából véve ezt szisztematikusan sehol sem tanítják, csak érintőlegesen az iskolákban, azután néhány fizetős tanfolyamon; a magyar könyvtárak viszont hosszú évek óta tudatosan figyelnek erre, és felkészült munkatársaikkal, a folyamatosan korszerűsített infrastruktúrájukkal és képzési programjaikkal végzik ezt a feladatot, fontos szolgálatot téve ezzel a közösség számára.
A pályázati forrásokkal élve, és az infrastrukturát fejlesztve a tudományos és szakkönyvtárak mellett (meghaladva a korábbi, kézműves szintű gyakorlatot) a közkönyvtárak is be tudnak kapcsolódni a digitalizálási folyamatokba, s az ott őrzött könyvek, térképek, sajtótermékek, képes ábrázolások a nyilvános platformokon közkinccsé válhatnak. Újkori történelmünk kutatói ezáltal olyan széles – és széles körben használható – forrásbázishoz juthatnak, amilyen addig még sohasem állt rendelkezésre. Erre is építhetnek könyvtáraink a tudásátadás különböző technikáinak alkalmazása során.
Mindezek persze felvetik a könyvtárosok képzésének és továbbképzésének kérdését; különösen a továbbképzés válik fontossá, hiszen az állandóan változó kihívások a szolgáltatói szemlélet erősítését és a kompetenciák folyamatos fejlesztését kívánják meg. Ez mindannyiunk felelőssége, egyéni, intézményi, szakmai szervezeti, kormányzati szinten egyaránt, mert a korszerű tudás és a jó gyakorlatok megismerése további innovációkat generálhat. Lehet ezt belső tudásátadással is segíteni, melyre egyre több jó példát láthatunk. Sajnos, a továbbképzések esetén is felmerülhetnek problémák, mert anyagi terheket jelentenek, és különösen a kisebb létszámú könyvtárakban működési gondokat is okozhat a munkatársak távolléte. A fenntartók, és gyakran a közvetlen kollégáink sincsenek elragadtatva a megnövekedett terhektől, és nehezen értik meg a képzések hasznosságát. Fontos az is, hogy a nem magyarországi, de magyar használókat kiszolgáló, más országbeli könyvtárak munkatársai is ugyanazt a képzettséget kapják, hogy a magyar könyvtári rendszer elemei zavartalanul együtt tudjanak működni egymással. Az innovációnak tehát nemcsak szakmán belül kell teret adni és támogatni, buzdítani, hanem a külső erőket is ennek szolgálatába kell tudnunk állítani; ehhez persze újabb forrásokat kell szerezni, és kompetenciákat kell fejleszteni a menedzsment, marketing, kommunikáció területén (itt igazán nagy szerepe lehet a szakma és a kulturális kormányzat összetartásának, együttműködésének.)
Végül néhány érdekességet szeretnék illusztrációként felvillantani, elsősorban annak a könyvtárnak – a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárnak – az életéből, amelyben 37 éve dolgozom, és amely – munkatársaink elkötelezettsége, új dolgokra való fogékonysága révén – számos innovációt vezetett be, és tett gyakorlattá.
Évtizedek óta folyamatosan végezzük a gyermek és felnőtt lakosság informatikai kompetenciája fejlesztését kezdő és haladó szinten, a városi könyvtári hálózatunkban és a kistelepülési szolgáltatásban egyaránt. Ez az egyik legnépszerűbb szolgáltatásunk, helyben telepített és mobil számítógéphálózat használatával, 20–24 órás tanfolyamok keretében. Az 1. képen a Légy tudatos internetező! számítógépes tanfolyam résztvevői láthatók a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár József Attila Városi Tagkönyvtárban.
A gyermekek különösen fogékonyak az új technikai eszközök, lehetőségek megismerése iránt. A fiatalokkal való foglalkozás többféle hasznot is eredményezhet: pl. tablet alkalmazással hologram készítést gyakorolhatnak, a BOOKR KIDS alkalmazás a mesék világába vezet be, de működik történetmesélő (Storytelling) alkalmazásunk is, és egy kvíz készítő technikánk (Kahoot), amelynek segítségével interaktív foglalkozást tudunk tartani.
 |
1. kép
Számítástechnikai tanfolyam a József Attila Városi
Tagkönyvtárban
Forrás: A DFMVK tulajdona
 |
2. ábra
Hologramkészítő fiatalok a megyei könyvtárban
Forrás: A DFMVK tulajdona
Ugyancsak népszerűek az interneten játszható vetélkedőink, amelyek az okos internet-használatot, meg a helyi környezet jobb megismerését szolgálják. AZEGerésző városi honismereti vetélkedőt évente indítjuk, játszani a könyvtár honlapján keresztül lehet. Mindig aktuális alaptémát választunk, illetve megyei vetélkedőket is szervezünk. Legutóbb az Internet Fiesta alkalmából Byte-ok közt barangolva címmel, városi könyvtárak összefogásával online megyei internet-használati vetélkedőt bonyolítottunk le.
Különleges vállalkozásba kezdtünk 2018-ban: Deák-kert néven egy irodalmi portált kapcsoltunk a honlapunkhoz. Bár a portál nem folyóirat, de a könyvtárunk irodalmár munkatársai szerkesztik és rovatai is vannak. A publikációk többféle műfajban születnek, s folyamatosan frissülnek. A portál iránt mind nagyobb az érdeklődés (még neves irodalmárok részéről is), mert online szerkezetű, nincs lapzárta és terjedelmi korlát (igaz, honorárium sem), és a megjelenés publicitása felér egy irodalmi folyóirat nyilvánosságával; a portál zalai helyismereti rovata igen színvonalas közleményeket és híreket tartalmaz.
 |
3. ábra
A várostörténeti vetélkedő nyertesi a könyvtárosokkal
Forrás: a DFMVK tulajdona
 |
4. ábra
Irodalmi portál
Forrás: A DFMVK tulajdona
A már említett makerspace tevékenység egyre népszerűbbé válik a könyvtárunkban. A kollégák felkészítése érdekében többnapos tanulmányutat szerveztünk a Békés Megyei Könyvtárba, ahol a könyvtár rendkívül jól felszerelt műhelyében munkatársaink is kipróbálhatták a legkülönbözőbb kézműves technikákat, a hulladékok újrahasznosítási eljárásait, megismerhettek szemléletformáló tevékenységeket és a tudásátadás újabb lehetőségeit. Az ott tanultak, tapasztaltak egyre jobban beépülnek mindennapi tevékenységünkbe, és közben újabb ötletekkel is színesedik a szolgáltatási palettánk.
Végül egy mobiltelefonra alkalmazott tájékoztatási formát mutatnék be: megfelelő applikáció alkalmazásával a könyvtár egyes állományrészeiről és szolgáltatásainkról lehet a QR-kód segítségével tájékozódni. A 6. ábrán látható QR-kód könyvtárunk Nádas Péter gyűjteményébe kalauzolja a használókat, ahol Nádas Péter könyveit, írásait, és fordításban megjelent műveit, a művekről készült recenziókat, illetve színházi előadásainak plakátjait és egyéb, a szerzőhöz kapcsolódó dokumentumot (információt) lehet elérni.
 |
5. ábra
Munkatársaink szakmai tapasztalatcserén a Békés Megyei Könyvtárban
Forrás: A DFMVK tulajdona
 |
6. ábra
QR-kód a Nádas-gyűjteményhez
A szerzővel kötött megállapodásunk értelmében könyvtárunk – mint egy mini irodalmi intézet – évtizedek óta gyűjti, feldolgozza és rendelkezésre bocsátja a Gombosszegen élő íróval kapcsolatos információkat.
Beérkezett: 2019. július 28.