Tanulmányok
A magyar kutatók adatműveltségi készségeiről
JÁVORSZKY Ferenc – MURÁNYI Péter – KOLTAY Tibor
Egy nemzetközi projekt részeként a szerzők online felmérést készítettek a magyar kutatók adat-írástudásáról, adatműveltségéről (data literacy). Az alapkérdőívet 2017-ben állította össze az ankarai egyetem professzora, Serap Kurbonoglu közösen Joumana Boustany párizsi egyetemi tanárral. A vizsgálati eredményekről nemzetközi publikációk számoltak be.
A hazai felmérésben 108 magyarországi kutató vett részt. Válaszaikat a szerzők összevetették a nemzetközi felmérés azonos kérdéseire érkezett horvát, izlandi, spanyol és szlovén válaszokkal.
A kérdőív hét általános kérdése (demográfiai adatok) után 18 többválasztós kérdés következett a kutatók saját kutatási adatainak kezelésével kapcsolatosan. A kérdések a következőkre irányultak: a kutatáshoz szükséges adatokhoz való hozzájutás, a használt adatok formája, a más forrásból származó (külső) adatok használata, az adattárolással kapcsolatos információk ismerete, az adatok hosszú távú megőrzésének kérdései, a kiegészítő információk használata, az adatmegosztás kérdései, a meataadatok ismerete, a hivatkozási rendszerek használata, adattárolási előírások, a nyílt hozzáférés biztosítása, intézményi adatkezelési stratégiák megléte, a kutatási adatokkal kapcsolatos költségek stb.
A hazai válaszok elemzésekor a szerzők rámutattak a külföldi kutatók válaszaival való hasonlóságokra és eltérésekre, és javalatokat fogalmaztak meg a kutatással kapcsolatos ismeretek korszerűsítése érdekében szükséges teendőkről (pl. a kutatók adatkezelési tréningeken való részvétele, a közös adathasználat és adatmegosztás kérdéseinek újragondolása az OA-publikálás jegyében, további vizsgálatok elvégzésére stb.).
Folyóirat- és könyvdigitalizálás az MTA Könyvtárában
HOLL András – HORVÁTH Hajnalka – BILICSI Erika – NAGY Erika – TÖMÖRY Pál
Az MTA Könyvtár és Információs Központ digitalizálási programja az MTA elnöksége által elfogadott, 2014-2018-as időszakra vonatkozó stratégiára épül. A program célja az MTA-hoz köthető – az MTA kiadásában, az Akadémiai Kiadónál, MTA támogatással vagy az intézethálózatban megjelent – folyóiratok, könyvek minél teljesebb körű digitalizálása és nyílt hozzáféréssel való elérhetőségének megteremtése volt. Mivel hatalmas mennyiségű anyagról van szó, elengedhetetlen volt a válogatás – a folyóiratok könnyebben összegyűjthetők voltak, digitalizálásuknak és közzétételüknek kevesebb akadálya látszott, így ezekre összpontosítottak. A projekt során esetenként szélesebb körből is merítettek (digitalizálták az MTA-hoz nem köthető, más tudományos társaságok által megjelentetett folyóiratokat is, sőt, néhány olyan reformkori folyóiratot is az MTA Könyvtár gyűjteményéből, amelyek nem tudományosak – ám a kutatók számára forrásanyagként fontosak). A könyvek közül az I. világháború előtt kiadott kötetekkel foglalkoztak elsősorban, és elkezdődött a mikrofilmen őrzött dokumentumok digitalizálása is, bár csak a gyűjtemény igen csekély részének feldolgozására kerülhetett sor a programban.
Kulturális örökségünk digitalizálásának problémái
SZÜTS Etele
Kulturális örökségünk digitális megőrzése terén hosszú ideig hiányzott a közművelődési és közgyűjteményi intézmények feladatait kijelölő átfogó terv. A közgyűjteményekben korábban végzett digitalizálási munkák jellemzően széttagolt, eltérő felbontású digitális tartalmakat eredményeztek, az egymást kiegészítő, összehangolt használat még megoldásra vár. A könyvtárak elsődleges digitalizálási feladatuknak az állományvédelmi digitalizálást tartották, kevésbé figyeltek a használat-orientált digitalizálási igényekre. Európa-szerte a könyvtári és múzeumi gyűjtemények digitalizálása mellett már megkezdődtek a műemlékek, történelmi épületek, régészeti lelelek digitális megőrzésével kapcsolatos munkálatok is.
A szerző a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ 1997-es létrehozásától napjainkig mutatja be kulturális örökségünk digitális megőrzésére létrehozott intézményeket és azok kezdeményezéseit (Nemzeti Digitális Adattár, Magyar Nemzeti Digitális Archívum). [SzE1] A külföldi projektek közül az Europeana szerepét, ill. a korábbi Minerva, Michael, DC-Net programokat villantja fel. A tanulmány áttekintést ad a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program részeként 2017-ben elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról (KDS) és a benne definiált meghatározó két online szolgáltatásról, a Nemzeti Adattár Projektről (NAP) és a Magyar Internet Archívumról (MIA).
Előbbi célja, hogy integrált keresőrendszerként szabványos felületen tegye lehetővé a digitális archívumokban való keresést, az utóbbi a nemzeti könyvtárban (OSZK) az Országos Könyvtári Platform (OKP) keretében 2017-től teszt jelleggel archiválja tömegesen a nyilvános, magyar vonatkozású weblapokat.
Műhely
Offline könyvtárosok, online használók. Innovatív megoldások a könyvtári szolgáltatások tervezésében
KISS Gábor
Míg a könyvtárak offline működnek, alkalmazkodva a helyi adottságokhoz és körülményekhez, a könyvtárhasználók a világ bármely pontjáról online vehetik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat, ahogy a könyvtárak maguk is online fordulhatnak a világ bármelyik másik könyvtárának szolgáltatásaihoz. A magyar társadalom könyvtárképe meglehetősen konzervatív, régi sztereotípiákra épül. A könyvtáraknak folyamatosan bizonyítaniuk kell a társadalom előtt a szükségességüket, melyet elsősorban a színvonalas és változatos könyvtári szolgáltatásokkal elégedett használóik erősíthetnek meg. A könyvtárosok állandóan keresik a megújulás útjait. A kihívások adottak: a könyvtárak központi szereplői, illetve színterei lehetnek az élethosszig tartó tanulásnak, a helyi lakosság digitális műveltsége fejlesztésének és a közösségépítésnek. A közkönyvtárak a pályázati források kreatív felhasználásával, az országos digitalizálási folyamatokba való bekapcsolódással, a könyvtárosok pedig új típusú kompetenciák megszerzésével igyekeznek helyt állni. A szerző tapasztalt közkönyvtárosként részben saját könyvtárából vett, részben a hálózatból származó jó példákkal illusztrálja törekvéseiket a szolgáltatások bővítéséről (a lakosság informatikai kompetenciájának fejlesztését segítő képzések, kreatív alkotótér (makerspace) bevezetése stb.).
Szárnyat adó szövegek – az irodalomterápia hatása a gyermekotthonban élő kamaszokra
CSORBA-SIMON Eszter
A tanulmány alapját a terapeuta irányításával közösen feldolgozott irodalmi szövegek képezik. Jelen esetben a szerző (és a projektben részt vevő foglalkozásvezető terapeuta társak), tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokból álló csoportra, speciális elemekkel (dalszövegekkel, hangszerek, játékok alkalmazásával) is kibővítették a foglalkozásokat. A biblioterápiai fejlesztésekhez ideális helyszínt kínálnak a könyvtárak, ebben az esetben azonban nevelőotthonban (lakásotthonban) élő – több szempontból problémás – fiatalok vizsgálatáról és segítéséről volt szó. A terápia egyik fontos célja volt az önreflexió, az önmegismerés képességének felébresztése ezekben a kamaszokban, és ezáltal indirekt módon a társadalomba történő beilleszkedésük támogatása.
Nyilatkozat a nemzetközi katalogizálási alapelvekről. Statement of International Cataloguing Principles (ICP)
A könyvtári katalogizálás jövőjét meghatározó két legfontosabb dokumentum a 2016-os kiadású Nyilatkozat a Nemzetközi katalogizálási alapelvekről (ICP) és a 2017-ben megjelent IFLA könyvtári referencia-modell (IFLA LRM). Nemrégiben mindkét alapdokumentum magyar fordítása elkészült. Ebben a számban az ICP fordításának teljes magyar szövegét adjuk közre. A fordítás az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottság által egyhangúlag elfogadott terminológiát tükrözi.
Múltunkból
Befejeződött a Petrik-bibliográfia pótköteteinek kiadása. A retrospektív magyar nemzeti bibliográfia XVIII. század szakaszának áttekintése
POGÁNY György
A Petrik-bibliográfia (Magyarország bibliographiája 1712–1860. X. Nyomda- és kiadástörténeti útmutató a IX. kötetben közreadott magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) 1701–1800 között megjelent nyomtatványokhoz, Budapest, 2018.) utolsó pótkötetében 53 magyarországi nyomdahely és 112 nyomda kiadványai szerepelnek. A kötet megjelenése kapcsán a szerző áttekinti a retrospektív magyar nemzeti bibliográfia XVIII. századi rendszerét, bemutatja Petrik alapbibliográfiáját és a pótköteteit, valamint az OSZK Régi Magyarországi Nyomtatványok szerkesztőségében folyó munkálatokat. Az OSZK munkatársainak köszönhetően a XVIII. századi nyomtatványokról való ismereteink megközelítik a bibliográfiai teljességet.
A Pécsi Missale két kiadásának fennmaradt példányai és helyi jelentőségük
SCHMELCZER-POHÁNKA Éva
Az 1774-ben alapított nyilvános pécsi püspöki könyvtárban egyetlen, a helyi egyházmegyére vonatkozó ősnyomtatvány található, a Pécsi Missale (Pécsi Misekönyv). A mű két kiadásban készült: 1487-ben Bázelben, 1499-ben Velencében nyomtatták ki. Az első kiadású Pécsi Missale ma egyetlen példányban lelhető fel, a második kiadásból négy hazai példányról tudunk. A tanulmány a második kiadás hazai gyűjteményekben található darabjait jellemzi; bemutatja, miként kerültek az egyes példányok (három díszített pergamen) a Pécsi Egyházmegye, az Országos Széchényi Könyvtár és a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár tulajdonába, egy díszítetlen példány az OSZK-ba, továbbá hogy milyen egyedi jellegzetességgel bírnak az egyes kötetek, és mi biztosította a fennmaradásukat.
Nekrológ
Elhunyt dr. Gomba Szabolcsné dr. Lábos Olga (1935–2019)
Pillanatkép a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (korábban Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár) közelmúltban elhunyt főigazgatójáról, aki 1980 és 1995 között irányította a könyvtárat. Nevéhez köthető sok más egyéb mellett az egyetemi könyvtár számítógépes infrastruktúrájának kiépítése és a nyomasztó helyhiány megszüntetése.
Búcsú Simon Zoltántól (1935–2019) (Gellér Ferencné)
Visszaemlékezés a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár egykori igazgatójára: 1964-ben került a megyei könyvtárba, 1967 és 1991 között a könyvtár módszertani osztályát vezette, 1991–1995 között a könyvtár igazgatója volt. Esztétaként, irodalmi lapszerkesztőként is elismert munkát végzett.
Kitekintés
Középpontban a nyílt tudomány. Focus on Open Science konferencia a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában
BÓDOG András
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban (MTA KIK) működő EISZ Nemzeti Program és a Scientific Knowledge Services (SKS) 2019. szeptember 17-i konferenciájáról, melynek központi témája a nyílt tudomány kutatói közösségekre kifejtett ösztönző hatása volt.
Könyvszemle
Lelkes aktivitás? Kényszerű behódolás? Átmeneti kísérlet? Újabb elemzések a német közkönyvtári vezetők mozgásteréről és magatartási mintáiról a náci uralom alatt (1933–1945)
Volksbibliothekare im Nationalsozialismus. Handlungsspielräume. Kontinuitäten. Deutungsmuster. Hrsg. von Sven Kuttner, Peter Vodosek, Wiesbaden, Harrassowitz V., 2017. 324 p. (Ism.: Sonnevend Péter)
Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018.
Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018. Szerk. Kiszl Péter és Csík Tibor. Budapest, ELTE BTK KITI, 2018. 383 p. (Ism.: Koltay Tibor)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)
[SzE1]A Hungaricana és ADT, NAVA, DIA nincs kifejtve a tanulmányban, épp csak megemlítésre került