TANULMÁNYOK
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR
2. rész: A könyvtárak adatkezelési szerepköre
TÓSZEGI Zsuzsanna
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t (General Data Protection Regulation) 2018. május 25-étől kell alkalmazni az Európai Gazdasági Térség országaiban. A tanulmány első részében (Könyvtári Figyelő 2019. 1. sz.) a szerző áttekintette az adatvédelmi rendelet alapfogalmait és az alkalmazás szabályait. A folytatásban a nyilvános könyvtári ellátás szempontjából fontos ismereteket foglalja össze. Bemutatja a könyvtárak szolgáltatási rendszerében előforduló, tipikus személyesadat-kezelési helyzeteket a könyvtári tagságtól kezdve, a honlaplátogatáson a regisztrált távhasználaton és a rendezvénylátogatáson keresztül a kamerafelvételek jogszerű kezeléséig. Végezetül összefoglalja a személyesadat-kezeléssel kapcsolatos könyvtári tennivalókat (tájékoztató készítése, nyilvántartásba vétel, adatvagyon felmérés, GDR-megfeleltetés).
Új könyvtári feladatok az adatintenzív kutatás korában
KOLTAY Tibor
New library tasks in the era of data-intensive research
A publikációkhoz való nyílt hozzáférés – a nehézségek ellenére – viszonylag széles körben elterjedt. A kutatási adatok esetében nehezebb a nyílt hozzáférést megvalósítani, ezért ennek fejlődése lassúbb, elterjedtsége is változó. A kutatási adatok jelentőségének felismerése nemcsak a kutatók életét változtatta meg, hanem az egyetemi és szakkönyvtári környezetben dolgozó könyvtárosokét is, akik közül egyre többen válnak a kutatási adatok szakembereivé, menedzsereivé. Az új szerepek és feladatok hatására a könyvtárosoknak a gyűjtemények helyett a kutatási adatokkal kapcsolatos szolgáltatásokra kellene figyelmet fordítaniuk. Az új szakmai , kutatói környezetben változnia kell a könyvtárosok önképének és újra kell értelmezni a kutatók és könyvtárosok közötti kapcsolatokat is. A kutatási adatokhoz kötődő könyvtári szolgáltatások kiépítésének első lépése az adatműveltség, az adatkezelés és megőrzés, tehát az adatgondozás (data curation) megtanulása. Az adatkönyvtárosok jól tudják majd hasznosítani a szöveges információk világában szerzett tudásukat az adatintenzív környezetben is.
Despite barriers, open access to publications has gained relatively wide support. In the case of research data this is much more difficult, thus it is a worldwide challenge, which is not perceived in some countries. Openness of data is imaginable only if the use of research data changes not only some researchers’ life, but librarians, working in academic and special libraries become data professionals in order to be active participants of the research process. The new roles and tasks bring with themselves that librarians should focus on services instead of collections. This paper describes some features of this new role, touching upon the new views on data, the necessity to change how librarians see themselves and how they are seen by researchers. It also mentions librarians’ tasks such as data literacy, research data management and data curation, which they acquired in the textual world, but are also applicable to the data-intensive environment.
Képzések és továbbképzések a Könyvtári Intézet kínálatában
HANGODI Ágnes
A Könyvtári Intézet egyik alapfeladata a könyvtári szakemberek továbbképzése, iskolarendszeren kívüli képzése, szakképzési és továbbképzési tanfolyamok szervezése, vizsgaszervezés, a képzéssel foglalkozó intézmények munkájának koordinálása, valamint a határon túli könyvtárosok továbbképzésének támogatása. E feladatokat az Intézet Oktatási és Humánerőforrási osztálya látja el. Az osztály 2018 decembere és 2019 januárja között online felmérést készített a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak megkérdezésével a könyvtárak képzési igényeiről. A szerző összefoglaló táblázatokban mutatja be a könyvtárak véleményét a képzés helyszínéről, a képzési formákról és a javasolt oktatási témákról. Az válaszolók elégedettsége a Könyvtári intézet által szervezett tanfolyamokról egy ötös skálán 4,46% volt.
Az Európai Unió információs és kommunikációs politikája, az információs társadalom kialakulása, ennek hatása a magyarországi információs társadalom fejlődésére
(Az Országgyűlés honlapjának bemutatása) [*–csak elektronikusan]
CZÁKNÉ SZOMOR Ildikó
A szerző bemutatja az Európai Unió információs és kommunikációs politikáját, mely a XX. század végén került az érdeklődés előterébe, mivel egyre nagyobb igény mutatkozott a tájékoztatás és a tájékozódás iránt az Európai Unió tagállamaiban. Érezhető volt, hogy kevés információ jut el az emberekhez, amit többek között a népszavazások negatív eredményei is jeleztek. Az uniós polgárok keveset tudtak az uniós intézményekben folyó munkáról, ezért az Unió célul tűzte ki, hogy ezt a nagy távolságot, a polgárok és az uniós intézmények között csökkentse. Ezután az információs társadalom kialakulását és fejlődését vázolja fel, amit az információs és kommunikációs politika eredményesen alkalmazott tájékoztató tevékenységében. Az információs társadalom gyors fejlődése az Európai Unió tagállamaiban élők mindennapi életére is hatott, így a magyar emberek hétköznapjait is befolyásolta. Egy magyarországi példával – az Országgyűlés honlapjának bemutatásával – illusztrálja az információs társadalom aktív jelenlétét és eredményét. Az uniós információk elérésének egyik színtere az Országgyűlési Könyvtárban működő Európai Unió Letéti Gyűjtemény, ahol szaktájékoztatást biztosítanak az Unió iránt érdeklődő felhasználók számára.
Figyelni kell rájuk! Az LMBT fiatalok könyvtári ellátása
SOMORJAI Noémi
Az információrobbanás az egészségügyben olyan csoportokra is hatással van, mint a nemi kisebbségek. Az Európai Unió, a WHO és az ENSZ intézményei az ezredforduló óta számos prevenciós programot és irányelvet adtak közre, melyben a homoszexuális emberek hátrányos megkülönböztetését csökkentő ajánlást fogalmaztak meg. Hazánkban a jogszabályok lassú változása figyelhető meg e területeken. A homoszexualitásra vonatkozó kutatási információk gyűjtése, mint általában bármilyen, a melegekkel kapcsolatos információ keresése, vizsgálata, közlése tabunak számított. Ennek következtében rendkívül nagy információhiány keletkezett, melyet csak most kezdenek felismerni a különböző szakterületek képviselői. A tanulmány a szakirodalom átnézésére támaszkodva vázolja fel, mit tehet e kisebbségek jobb információellátásáért az iskolai és közkönyvtár, illetve a könyvtáros.
MŰHELY
Tények, mítoszok és lehetőségek a szemantikus web világában
HUBAY Miklós
A szemantikus web technológiájának alkalmazása sok közgyűjtemény számára többoldalú kihívást jelent. Új szemléletmódot, a könyvtári feldolgozás munkafolyamatának teljes átalakítását, érthetetlen informatikai hókuszpókuszokat foglal magába – vagy mégsem? Valójában a könyvtártudomány és informatika nagyon szerencsés egymásra találásának vagyunk szemtanúi, amely két szempontból is gyümölcsöző a könyvtárosok számára. Gyakorlati alkalmazási lehetőséget biztosít a több mint két évtizede kidolgozott funkcionális modellcsaládnak (az FR-eknek), és ezzel együtt sokkal kényelmesebbé teszi olyan automatizált szolgáltatások építését, amelyek a katalógusokban található hatalmas adatvagyonra épülnek.
SZABVÁNYOSÍTÁSI HÍREK
Jó hírek a szabványosítás háza tájáról (D. Sz.) – Tájékoztatás az OSZK-ban működő Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottság 2015–2020-ös munkatervében foglaltak megvalósulásáról.
A megújuló könyvtári katalogizálás alapdokumentumainak magyar nyelvű kiadásai elé (Dancs Szabolcs
NEKROLÓG
Vajda Kornél halálára
Pogány György
Vajda Kornél (1946–2019) az ELTE elvégzése után került a Könyvtártudományi és Módszertani központba, ahol az Új Könyvek című állománygyarapítási tanácsadó egyik szerkesztője volt. 1985-től Bereczky Lászlóval (1930-2001) közösen szerkesztette a Könyvtáros című havilapot. A lap megszűnése után, 1992-től a Könyv, Könyvtár Könyvtáros (3K) című szaklap főszerkesztője lett, melyet nyugdíjba vonulásáig, 2007-ig irányított. Szakmai ismeretei, széles körű kapcsolatai, lenyűgöző műveltsége, ironikus, groteszk stílusa méltán emelte az elmúlt évtizedek kiemelkedő szerepű folyóiratszerkesztőjévé.
KITEKINTÉS
Libro de los Epitomés. Kutatói kommentárok egy lappangó kéziratos könyv fellelésének híréhez
Z. KARVALICS László
2019 áprilisában egy dániai gyűjteményben azonosították Fernando Colón (1488-1539) könyvtárának elveszettnek hitt, kéziratos, példányismertető kivonatokat tartalmazó kötetét, a Libro de los Epitomést. A mű csaknem kétezer oldalon tartalmaz különböző művekről készült, eltérő terjedelmű kivonatokat. A felfedezés ismertetése kapcsán a szerző a felhívja a figyelmet a könyv- és könyvtártörténeti hagyományok információtörténeti szempontú újragondolására, és a kutatástörténet digitális bölcsészeti szempontú megközelítésére is ötletet ad.
MÚLTUNKBÓL
25 év az Országgyűlési Könyvtárban. Szilágyi János fél évszázada a magyar kulturális életben
JÓNÁS Károly
Interjúk, visszaemlékezések és dokumentumok alapján készült összeállítás Szilágyi János (1926–2019) könyvtárosról, irodalom- és művészettörténészről, aki 1949-től 1974-ig volt az Országgyűlési Könyvtár munkatársa, 1955 és 1974 között osztályvezetői beosztásban is. 1975-től a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársaként lett, és írói hagyatékok kutatásával, feltárásával foglalkozott; innen vonult nyugdíjba 1986-ban. 1958 után fontos tanulmányokat publikált a szakszervezeti könyvtárakról, a szociáldemokrata könyvkiadás történetéről, a magyar szakszervezetek kulturális tevékenységéről. Nyugdíjba vonulása után is aktívan publikált, és tagja maradt több tudományos társaságnak és egyesületnek.
A Kovács Máté Alapítvány eredményei és távlati programja
KOVÁCS Ilona
Áttekintés az 1996-ban életre hívott, majd a jogszabályi környezet változásaihoz igazodva 2002-ben újraindult Kovács Máté Alapítvány tevékenységéről. [Kovács Máté (1906–1972) könyvtáros, könyvtár- és művelődéspolitikus, az az ELTE Könyvtártudományi Tanszék vezetője 1956 és 1972 között.]
Az Alapítvány célja – Kovács Máté szellemi hagyatékának gondozása mellett – fiatal könyvtárosok tanulmányainak, ill. továbbképzésének támogatása. 2004-ben speciális hallgatói ösztöndíjat vezettek be a PhD-képzésben résztvevők segítésére, 2011-ben az MKE „Az év fiatal könyvtárosa„ pályázatához különdíjat ajánlottak fel. Az Alapítvány az elmúlt 15 év alatt 21 fiatal hallgatót és kutatót támogatott anyagilag. A névadó szellemi hagyatékának ápolásával foglalkozó könyvtárosok munkáját Kovács Máté-emlékplakettel ismerik el. Az Alapítvány kiadói és publikációs tevékenységét konferencia- és könyvtártudományi tanulmánykötetek jelzik. A publikációk az utóbbi években elsősorban elektronikusan jelennek meg a MEK felületén és az Alapítvány honlapján. 2017-ben megkezdődött Kovács Máté cikkeinek, tanulmányainak digitalizálása is. 2018-ban új tagokkal bővült az Alapítvány működését támogató kuratórium, és folytatják a korábban eltervezett kutatási program megvalósítását is.
KÖNYVSZEMLE
Online
Szűts Zoltán: Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete, jelenségei (Budapest, Wolters Kluwer, 2018. 488 p.) (Ism.: Tóth Máté)
Egy könyvtár ünnep- és hétköznapjai képekben
125 év Székesfehérváron az olvasók szolgálatában. Fotóalbum visszaemlékezésekkel. Pillanatképek a Vörösmarty Mihály Könyvtár életéből. Szerk. Szőnyegi Hajnalka, Székesfehérvár, Vörösmarty Mihály Könyvtár, 2018. 120 p. (Ism.: Pogány György)
[Magyar cím a recenzenstől]
Volksbibliothekare im Nationalsozialismus. Handlungsspielräume, Kontinuaten, Deutungsmuster. (Hrsg. Sven Kuttner, Peter Vodosek, Wiesbaden, Harrassowitz V., 2017. 324. p.) (Ism.: Sonnevend Péter)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)