Az LMBT fiatalok könyvtári ellátása*

 

„It is far better to foresee even without certainty than not to foresee at all.”
(J. H. Poincaré)

„Hyper-connected societies will listen to and empower new voices and groups”
(IFLA Trend Report, 2016 Update)

Problémafelvetés

Civilizációnk fejlődése ellenére a szexualitás még napjainkban is a szívesen elhallgatott, tabutémák közé tartozik. A halál és a gyász problematikája hosszú időn át ugyancsak a ki nem beszélt témák közé tartozott. A halállal kapcsolatos szakirodalom ma már könyvtárnyi gyűjteményt tesz ki, a terület feltárása is kellőképpen részletes, a téma bibliográfiai és tartalmi feltártsága, visszakereshetősége nem ütközik különösebb akadályba. A halált övező tabu eltűnőben van, információ és szakirodalom már minden érdeklődőnek bőségesen áll rendelkezésére. Az elmúlás és halál lételméleti kérdéseit szépirodalmi, filozófiai művek sokasága is tárgyalja, vallási, vallástörténeti szempontú megközelítése úgyszintén feldolgozott.

Nem mondható el ugyanez a szexualitás kérdéseiről általánosságban sem, de különösen nem a homoszexualitásról. Az egészségtudományok, a közegészségügy régóta esedékes tartozása, hogy a homoszexualitás szakirodalmát szisztematikusan feldolgozza és integrálja az oktatásba is. A könyvkiadók is csak mostanában kezdik felismerni, hogy ennek az elhallgatott témának létező olvasóközönsége van, és hogy a könyvpiacon megtalálhatják számításukat azok a kiadók is, amelyek a meleg fiataloknak szóló modern szépirodalmi művek és műfordítások kiadására vállalkoznak.1
Az orvosi diagnosztikában a homoszexualitás immár három évtizede nem sorolható a szexuális devianciák közé, nem kaphat ún. ’mentális zavar’ diagnózist, miután a magyar pszichiátria deklarálta a DSM-IV. című, a betegségek kritériumait tartalmazó zsebkönyv kiadásával ezt a gyakorlatot.

2009 óta (ld. 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról) a hazai jogi szabályozás is követte a bejegyzett élettársi kapcsolat választásának lehetőségével az egynemű párok kapcsolatának lega­lizálását. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig 2011 óta gyűjti a statisztikai adatokat az újonnan bejegyzett kapcsolatok számának demográfiai változásairól a kapcsolatok egyéb jellemzőiről (https://24.hu/belfold/2018/07/07/bejegyzett-elettars-gyerek).

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) fiatalok nem 18 éves korukban csöppennek bele a társadalom hálózataiba, hanem már gyermek- és serdülőkorban jelen vannak az iskolai osztályokban. Nagyjából minden iskolai osztályban található egy-két olyan diák,2 akiből nem lesz heteroszexuális felnőtt. Egy több száz fős oktatási intézményben hozzávetőleg 15–20 diák tartozik a szexuális kisebbséghez.
A társadalmi stigmatizáció viszonylagos enyhülése következtében, valamint az interneten és a közösségi médiában szabadon hozzáférhető információk jóvoltából ma már egyszerűbb a tájékozódás, ami segítheti, hogy a meleg fiatalok hamarabb felismerjék szexuális másságukat.

Az igazság az, hogy a vallási előírások hiába tiltják és bélyegzik meg az azonos nemű társakhoz vonzódó személyek kapcsolatát, a tudomány álláspontja ezt a nézetet a harmadik évezred hajnalán nem támasztja alá.

A melegekkel szembeni kirekesztő viselkedés, a téma megjelenítésének hiánya a nyomtatott és vizuális médiában és az oktatásban számos lelki és pszichoszomatikus megbetegedés (stressz, szorongás, dep­resszió, alvás- és evészavarok, pszichoszomatikus problémák, fejfájás, emésztési problémák, különféle abúzusok, kockázatos egészségmagatartás, kockázatos szexuális magatartás stb.) forrása.

Minél nagyobb lélekszámú településen lakik egy fiatal, annál könnyebben tud elvegyülni a tömegben, és könnyebben találja meg saját közösségét, barátait. Minél kisebb helyen, faluközösségben él, annál nehezebb az identitáskereső kamaszoknak a szexuális másságukat felismerni, nemhogy még felvállalni a szüleik, barátaik előtt – mert olyan nagymértékű az elutasítás és az információhiány az átlagemberek fejében. Elsősorban a tabutéma miatti tájékozatlanságról és információhiányról beszélhetünk a homoszexualitás kérdéseit illetően. A vonatkozó kutatások hiánya és a téma kibeszéletlensége alapvetően megnehezíti az információk szabad áramlását. A szolgáltatások finomítására irányuló figyelem és igény – természetesen – más kisebbségre is érvényes, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy más kisebbségekkel szemben (testi fogyatékkal élők, idősek, romák stb.), amelyeknek tagjai nem kényszerülnek rejtőzködő életmódot élni, az LMBT kisebbség tagjaitól szinte társadalmi elvárás, hogy identitásuk e részét elrejtsék, letagadják, ami számos lelki vagy pszichoszomatikus betegséghez, értéktelenség érzéshez és extra kockázatvállaláshoz vezet. Tehát nagy különbség van egy roma kamasz és egy homoszexuális tizenéves között, mert az utóbbi szüleinek gyakran fogalmuk sincs, miért olyan különc a gyerekük. Azt is hangsúlyoznám, hogy vidéken a túlélés sokszor egyetlen módja, ha a meleg kamasz elköltözik otthonról és szerencsét próbál valamelyik közeli nagyvárosban, amivel azonban elvágja magát a családi támogatás (érzelmi, anyagi, álláskeresési, lakhatási, társadalmi beilleszkedési, párkeresési vagy egészségügyi vonatkozású) lehetőségétől. A roma családokban ugyanakkor köztudottan nagyon erős a családi összetartozás.

Fogalmi alapok

A modern kutatások megkülönböztetik a szexuális orientációt és a nemi identitást.3 A meleg fiatalokra irányuló kutatások a nyugati társadalmakban rámutattak, hogy kamaszkorban ritkán szokták felvállalni a nemi identitást jelölő ’címkét’ és az azzal járó következményeket. Előfordul, hogy bár a kamaszkori útkeresésben mindkét nemhez tartozó partnerrel próbálkoznak a fiatalok, de mégsem tartják magukat sem homoszexuálisnak, sem biszexuálisnak. A kutatók ezért az MSM (Men who have sex with men)4 és a WSW (Women who have sex with women)5 kifejezéseket használják rájuk, mely kevésbé megbélyegző és inkább a szexuális magatartás gyakorlati oldaláról közelíti meg a problémát.

A szexuális orientáció vizsgálata lélektani oldalról teszi fel a kérdést, vajon a személy vágyaiban, fantáziáiban és az álmok szintjén melyik nemmel éli át szexuális élményeit. Eszerint beszélhetünk heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális vagy aszexuális személyekről. Alfred Kinsey, neves amerikai szexológus szerint a szexualitás olyan skálán képzelhető el, melynek egyik végpontján vannak a heteroszexuális egyének, a másik végpontján a homoszexuálisak és a kettő között folyamatos átmenetet képeznek a biszexuálisok, akik egyik vagy másik irányba tolódnak el, vagy éppen középen foglalnak helyet.

Troiden és Cass pszichoszexuális fejlődéselmélete homoszexuális fiatalok körében6

A klasszikus homoszexuális fejlődéselméleti modell megalkotói Vivienne Cass ausztrál és Richard Troiden amerikai kutatók voltak, akik nagyjából egy időben, egymástól függetlenül dolgozták ki elméletüket. Cass bár részletesebben tárgyalja a fejlődési és elakadási kimeneteket, gondolatmenete nagy vonalakban megegyezik Troiden elméletével. Troiden négy szakaszra bontja a fejlődési fázisokat. Az első a szenzitizáció, mely pubertás kor előtt jelentkezik és a perifériára szorultság érzésével jelentkezik. A serdülő észleli, hogy másként érez, mint a többi azonos nemű társa. A másság érzése nem feltétlenül jelenti a szexuális orientáció eltérésének érzését vagy ennek kognitív tudatosítását (felfogását), pláne nem fogalmazódik meg a fiatal fejében az, hogy homoszexuális volna.

Ebben a szakaszban a serdülőnek nagy szüksége lenne arra, hogy az iskolai környezetben tisztelettel bánjanak vele és elfogadják másságát. Ehhez elengedhetetlen a szóbeli és fizikai bántalmazás korlátozása, a zaklatók informálása és edukációja. Lényeges lenne a homoszexualitás témakörének oktatása az iskolai tanórákon, valamint a szülők bátorítása, hogy elfogadják és támogassák gyermekük sajátos identitását. Ha szükséges, irányítsák tanácsadóhoz vagy pszichológushoz a serdülőt.

A másság érzése mellett a kamasz nem érti ennek a másságnak az okát, nem képes tisztázni érzéseit és szavakban kifejezni zavarodottságát. Ehhez a fázishoz alacsony önértékelés társul. Kerüli a többi diák társaságát, és ez a magába fordulás növekvő belső feszültséghez, mentális problémákhoz, olykor öngyilkossági krízishez is vezet. Szerencsés esetben a serdülő túljut a kezdeti nehézségeken és felismeri saját homoerotikus érzéseit, bár az oktatási környezet, a család és a társadalom kevéssé támogatja a folyamatot.

A fejlődés második fázisában identitászavar keletkezik, mivel megjelenik az azonos neműek iránti vonzalom, viszont hiányzik az ellentétes nem kedvelése. Ellentmondásba kerül korábbi énképével, ami belső nyugtalanságot, szorongást és bűntudatot eredményez. Általában szükségesnek érzik, hogy társaiktól eltávolodjanak, izolálódjanak. A meleg szerepmodellek láthatóságának hiánya a társadalomban nagyrészt akadályozza az önazonosság felfedezését és felépítését a leszbikus és meleg kamaszban.
A harmadik fázisban először saját magának, majd a megbízható családtagoknak, barátoknak bevallja, felvállalja a fiatal a vonzalmát. Ha ez a lépés is sikeresen lezajlott, a serdülő kezdi elfogadni meleg identitását, és kialakítja a baráti körét. Meg kell tanulnia, hogyan élhet egy ellenséges (homofób) társadalomban, és meg kell találnia azokat az egészséges életmódot biztosító stratégiákat, melyek a létezést számára elviselhetővé teszik. A melegek közül sokan szenvednek internalizált homofóbiában. A többségi környezet sokakra rákényszeríti, hogy elidegenedjenek maguktól, feledjék el saját értékeiket, és negatívan viszonyuljanak önmagukhoz. Külön feladat tehát az internalizált homofóbia minimálisra csökkentése, pozitív énkép megtalálása és megtartása.

A negyedik fázisban a meleg életforma kialakításáról és a meleg identitás felvállalásáról beszélhetünk. Ez a lépés már átvezet a felnőttek világába.

Helyzetük, arányuk, információs ellátottságuk

Hány fiatalt érint?

A legújabb amerikai kutatási adatok szerint (mely azonban nem feleltethető meg egy az egyben a hazai viszonyoknak) a polgárjogi és feminista mozgalmak hatására lényegesen kevesebb elfojtással és nagyobb felvállalási aránnyal számolhatunk: egy ezer fős oktatási intézményben száz diák homoszexuális, tíz fiatal transzszexuális és egy diák pedig interszexuális lehet.7

Mekkora az információigényük?

Mivel a meleg diákok a mindennapi életben látható és felismerhető formában nem találkoznak a meleg életforma és társkeresés látható módozataival, vállalható megjelenítésével, és mert a kérdést kiugróan szerteágazó tabu és információhiány övezi, információigényük sokszorosa egy heteroszexuális életformába belenövő és azzal azonosulni képes kamaszénak (bár bennük is hosszas vívódások előzik meg a felnőtt életforma kialakulását, a társkeresés útvesztőit és a szülőkről való leválást).

Ki (nem) támogatja őket?

A szülők sokszor csak sejtik, hogy valami nincs rendben a gyermekükkel, de megkérdezni nem merik, mert akkor szembesülniük kell a problémával. Sokuk inkább elmismásolja, hogy szembe nézzen fiuk, lányuk másságával. Van, hogy a szülők maguk sincsenek tisztában azzal, mit jelent a mai világban melegnek lenni, és hogy a gyerekeknél a meleg életforma felvállalása nem jelenti feltétlenül azt, hogy nekik le kellene mondaniuk az unokákról.8 Ma már sok meleg pár vállal gyermeket. Magyarországon azonban hivatalosan nem fogadhatnak örökbe gyermeket és mesterséges megtermékenyítésben sem vehetnek részt az élettársi viszonyban élő azonos neműek.

A szülők saját neveltetésük, vallásuk, anyagi helyzetük, tájékozottságuk, bátorságuk és lakókörnyezetük függvényében vállalják fel vagy utasítják el meleg gyermekük támogatását. Az elutasítottság és meg nem értés – ahogy már korábban is jeleztem – társadalmi szinten is komoly lelki tragédiákat, kötődésvesztést, családon belüli elszakadást és rejtőzködést okozhat. Az elhallgatás traumája mind a szülők, mind a fiatalok számára nagy terhet jelent. A mentális egészségügyi ellátórendszer nehezen birkózik meg a reá háruló feladatokkal. A melegek nem betegek, de az értetlenség, az információhiány, a vallási, neveltetési félretájékoztatás miatt mégis sokszor beteg szerepbe vannak kényszerítve. Ezért a könyvtárosokra különösen nagy feladat és felelősség hárul, hogy a tudományos eredményeket szembeállítsák a tabuval és az információhiánnyal. Információs szakemberként azonban nemcsak felelősségük, hanem lehetőségeik is vannak ebben.

A szakirodalom szerint a meleg és leszbikus serdülők először leginkább közeli barátjuknak tárják fel a többségtől eltérő, másfajta érzelemvilágukat. Ha a szüleikben is megbíznak, akkor előbb az édesanyát avatják be titkukba.

A könyvtári szakirodalomban Greenblatt 9 közléséből tudjuk, hogy a rejtőzködésben élő, szexuális orientációjukban bizonytalan kamaszok szívesen keresik fel a névtelenséget biztosító könyvtárakat és hagyatkoznak az ott dolgozó könyvtárosokra, mert egy idegen személy előtt sokkal kisebb veszélyt jelent előhozakodni a bizonytalan nemi vonzalommal kapcsolatos kérdésekkel. Megvan a lehetőségük, hogy ha máskor nem szeretnének találkozni az érintett könyvtárossal, legfeljebb egy másik könyvtárban, egy másik – ugyancsak – ismeretlen könyvtáros segítségével folytatják az irodalom-és információkeresést, végig megőrizve anonimitásukat. Ugyanebben az írásban olvashatjuk, hogy egy felnőtt támogató – aki nem feltétlenül a szülő – milyen sokban segítheti a meleg serdülőt átjutni ezen a rögös életszakaszon.

A GALE (Global Alliance for LGBT Education) honlap Combatting SOGI-phobia in schools10 (SOGI – szexuális orientáció és nemi identitás) az Erasmus több modulos képzési programja az iskolai homofóbia ellen, segédanyagot kínál a homoszexualitás kérdésének részletesebb társadalmi, jogi vonatkozásainak megbeszéléséhez.12

Egyelőre hiányoznak – vagy csak szűk körben ismertek – a médiában bemutatott pozitív meleg sorsok, élettörténetek. A széles közönségnek szánt filmekben olykor felvillan egy-egy filmkocka, melyen meleg párok közötti intim kapcsolat látható, de a téma meleg fiatalok számára releváns és az életmód kialakításának segítésére alkalmas kifejtése, művészi megjelenítése még várat magára. A meleg és leszbikus sportolók ugyancsak nehéz helyzetben vannak, hiszen az EuroGames meleg olimpián kívül kevés sporteseményen, sportklubban vállalhatják fel önmagukat.

Sérülékenység, kitaszítottság, meg nem értettség

Hazánkban a Háttér Társaság A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek iskolai tapasztalatai Magyarországon című 2015-ben közreadott kutatási jelentése13 foglalkozott behatóan az LMBT diákok helyzetével az oktatásban. A jelentés szerint az LMBT fiatalokat az iskolában gyakran érik megalázó megjegyzések, akár fizikai bántalmazás is a diáktársak részéről, de olykor a tanári bántalmazó viselkedésre is akad példa. A bántó megjegyzések, beszólások akkor is negatívan hatnak a diákokra, ha rejtőzködve vannak jelen az iskolában. A kirekesztéshez az is elegendő, ha viselkedésük, öltözködésük nem illeszkedik az elvárt nemi szerephez.

A homofób légkör és a védelem hiánya kedvezőtlenül hat a tanulók iskolához fűződő viszonyára, tanulmányi előmenetelükre, valamint mentális és fizikai egészségükre. Kitekintésképpen egy 2012. évi angol felmérés szerint a LMB fiatalok 55%-a élt át homofób zaklatást, 96%-uk pedig homofób megjegyzéseket az iskolában. Az elvárások és a negatív iskolai légkör miatt a meleg fiatalok között nagyobb az alkohol- és drogfüggőség, gyakoribb a depresszió,14 és 3–7-szer nagyobb az öngyilkossági késztetés a kortársaikhoz képest.15 A homofób iskolai környezet, a tanárok képzetlensége és negatív hozzáállása következtében a meleg diákok iskolai teljesítménye többnyire gyengébb, közülük kisebb arányban kerülnek be felsőoktatási intézménybe, és könnyebben kimaradnak az oktatásból. Az állandó fenyegetettség miatt többször mulasztanak igazolatlanul az iskolából, elszöknek vagy elköltöznek otthonról, csellengők, otthontalanok lesznek. Ezek a rizikótényezők növelik a kockázatos egészségmagatartás veszélyét, szexuális életükben nem vigyáznak magukra, előbb kezdik a nemi életet, több partnerük van, védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot. Más kérdés, hogy kellő felvilágosítás hiányában sokan az együttlét technikájával sincsenek tisztában.16 Ezek az ismeretek a köztudatból és a nemi nevelési információátadásból teljesen hiányoznak.17 Ennél is nagyobb probléma, hogy a meleg kamaszok, nem is tudják, kitől kérhetnének segítséget, kivel oszthatják meg érzéseiket.

Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) munkatársai az Egészségügyi Világszervezet koordinálásában rendszeresen megismétlik az iskoláskorú gyermekek egészségével kapcsolatos felméréseket. A 2014. évi felmérés keretében 1985 óta immár negyedik alkalommal készítették el az adatfelvételt. A 2014-es felmérésben már szerepeltek olyan kérdések is, melyek a fiatalok szexuális magatartására és érzelmi kapcsolataira vonatkoztak, és nem hagyták érintetlenül a saját nemükhöz vonzódó és kapcsolatot létesítő serdülők kikérdezését sem.18

Szakirodalmi előzmények

A kutatás első lépéseként átnéztem a hazai és nemzetközi könyvtári szakirodalmat. Magyarul nem volt könyvtári forrás a homoszexuális lakosság könyvtári ellátásáról. A szex mint könyvtári téma viszont már megjelent a könyvtári szaksajtóban a rendszerváltás utáni szakirodalomban. Eszenyi Miklós19 helyzetképet adó problémafelvetésére Mohor Jenő20 és Kövendi Dénes21 reagáltak a Könyvtári Figyelő 1993. 4. számában. Mohor Jenő részletes cikke az ALA állásfoglalását is elemzi a kérdés etikai vetületéről, miszerint „a címkézés ugyanis (az ALA álláspontja szerint) az előítélet egy megjelenési formája, s mint ilyen, a cenzúra eszköze. Az ALA ellenzi olyan, egyes egyének vagy csoportok etikáján alapuló kritériumok meghatározását, melyek alapján bizonyos kiadványok eleve kifogásolhatónak ítélhetők. A könyvtárak nem képviselői az állományukban található eszméknek, s a könyvek (és más források) megléte a polcokon nem annak jele, hogy a könyvtár feltétlenül egyetért azok tartalmával.“ Vagy ugyanitt alább egy közkönyvtár igazgatója szerint “a közkönyvtár olyan, mindenki előtt nyitott információs központ, amely közönsége számára továbbítja mindazokat a – különféle – nézeteket, amelyeket az országban a szólás- és sajtószabadság megenged. A könyvtárnak tehát nem az a feladata, hogy cenzúrázza az információkat, hanem hogy minden használója számára biztosítsa a döntés, a választás szabadságát arról, hogy mit akar, vagy nem akar olvasni, hallgatni, nézni.” E cikkben olvashatjuk Cynthia R. Howe elmélkedését a gyermekek könyvtári jogairól, „Gyermek pedig az, aki 4–9 éves, a 10–15 éves már ifjú felnőtt, a nekik szóló szexuális anyag már kellő mélységben adjon tájékoztatást az ember szaporodásáról és nem-szaporodásáról (maszturbáció, fogamzásgátlás), menstruációról, házasság előtti szexről és a nemi érintkezésről. Mint anya is csak azt kifogásolná, ha gyermeke a szexualitás perverz vagy erőszakos bemutatásával találkozna a könyvtárban. Ami a homoszexualitást illeti, mivel az ifjú korosztályban is vannak képviselőik, nekik épp úgy joguk van ugyanannyit megtudni önmagukról, mint heteroszexuális kortársaiknak.”

Az elmúlt 25 évben a hazai könyvtáros szakma nyomon követte, hogy a szexuális tartalmú irodalom kiadása felzárkózott a közönség igényeihez, de a szexualitás témaköre viszont egyáltalán nem jelent meg a könyvtári szaksajtóban. A helyzet az évek múlásával már kevésbé hiányos, ahhoz képest, ahogy azt Eszenyi Miklós 1993-ban felvázolta. Mára inkább abban látom a problémát, hogy a könyvtárosok attitűdje és felkészültsége követi-e a szexualitással és homoszexualitással kapcsolatos ismeretek változását, a társadalmi hozzáállás enyhülését, valamint hogy a könyvtárosok képesek-e ezekről a témákról kötetlenül, előítéletek nélkül társalogni a hozzájuk forduló olvasókkal.

A Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) internetes adatbázisában 2007-ben még csak 20 tétel szerepelt homoszexuális kérdésekről 1990-től 2007-ig, és azok többsége is a lakosság ellátása szempontjából kevésbé fajsúlyos tétel volt. Az amerikai könyvtári szakirodalmat vizsgálva viszont már fellelhető volt néhány alapvetőnek tekinthető szakkönyv, melyek kifejezetten az LMBT felnőttek és serdülők könyvtári ellátását tárgyalták.22 Ezek a művek sokszor hívják fel a figyelmet a kérdéshez szorosan kapcsolódó mentális és fizikai egészségi hátrányokra is, például az öngyilkosság kiugróan magas arányára.

A homoszexualitás tematikájának feltárása az angol nyelvű, hazánkban is elérhető orvosi és pszichológiai adatbázisokban eredményesebbnek bizonyult a magyar nyelvű orvosi forrásokhoz képest. Az ENSZ és az Európai Unió különböző szervezetei ugyancsak az elmúlt évtizedekben kezdték felismerni és szóvá tenni a nemi kisebbség hátrányos megkülönböztetéséből adódó emberi jogi, munkaügyi, egészségügyi, oktatási, kulturális, gyermekvédelmi és társadalmi problémákat.23

A homoszexuális kisebbség könyvtári ellátásának kérdése a 2012-ben Helsinkiben megrendezett IFLA kongresszus után kapott erőre, amikor az addig mellékesnek tekintett LGBT Library Users informális szekció több évi próbálkozás után végre befogadásra talált az IFLA Acquisition and Collection Development Section keretén belül. Az IFLA LGBTQ Users Special Interest Group néven megalakult szakmai csoport 2014 óta állandó szekcióprogrammal szerepel a könyvtárosok éves világkongresszusán (ahogy a 2017-es wroclawi IFLA világkonferencia bevezetői utáni nyitó előadását is ez a szekció tartotta).

A Háttér Társaság képviselői 2016-ban ellátogattak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárába és beszélgetést kezdeményeztek a LMBT olvasók könyvtári ellátásának elősegítéséről. A látogatásról a Háttér Társaság tudósított a honlapján,24 és a KIT Hírlevél is beszámolt az eseményről. 25, 26

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Könyvtára két alkalommal látta vendégül a Könyvtárostanárok Egyesülete tagjait és az érintett diákokat. Először 2013-ban az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja rendezvénysorozat keretében,27 majd 2017-ben a Könyvtárostanárok Szellemi Műhelye sorozat eseményeként,28 melyről a KTE Hírlevél is beszámolt.29

Támpont lehet az iskolai könyvtárosok és pedagógusok számára, hogy az IFLA Iskolai könyvtári útmutató 2. kiadása30 két fejezetben is a hasznos források között említi az International Federation of Library Associations (2015). Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender and Queer/Questioning Users Special Interest Group (www.ifla.org/lgbtq) csoportot,* utalva ezzel a szekció létére és elérhetőségére. Az Útmutató hivatkozik a gyermekek tudáshoz való jogára és a szellemi szabadságra (36. p.) Az Etikai alapvetésben úgy fogalmaznak, hogy az iskolai könyvtár holisztikus megközelítést alkalmaz, amely biztosítja, hogy minden kulturális, nyelvi, őslakos és más egyedi csoportot szívesen fogad. A rögzített tudáshoz és az információhoz való hozzáférés és a szellemi szabadság gondolata az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkében és az IFLA alapértékeiben is megjelennek (www.ifla.org/about/more) (21–22. p.). A témával való ismerkedés, az arról való gondolkodás pedig az érintett gyerekek esetén különösen hozzátartozik a személyes fejlődéshez, amit az iskolai könyvtár is segíteni hivatott (uo. 15. p.). Az iskolai könyvtár fogalmához tartozik, hogy olyan „biztonságos hely, ahol támogatják és bátorítják az egyéni érdeklődést, a kreativitást és a tanulást, ahol a diákok különböző – akár ellentmondásos – témákat is kutathatnak biztonságban és a magánszférájuk tiszteletben tartásával” (16. p.).

Mit tehet a könyvtár és a könyvtáros?

Az első kérdés az, egyáltalán akar-e tenni valamit ez ügyben a könyvtáros, és ha igen, van-e hozzá kellő felkészültsége, bátorsága. Az első – fontos – lépés az érzékenyítés megteremtése bármelyik kisebbségi olvasói csoport iránt.

Érzékenyítő tréning könyvtárosoknak31

John Vincent a brit könyvtárosegyesület, a CILIP kisebbségi ügyekért felelős koordinátora kidolgozott egy speciális tréninget, mely az LMBT olvasók könyvtári jelenlétére és igényeire készíti fel a könyvtárosokat. Az egynapos képzésen először általánosságban folyik érzékenyítés kisebbségi csoportok és személyek iránt, majd konkrétan az LMBT személyek felé. A melegek többszörösen stigmatizált, kisebbségi stresszben élő emberek. Vannak, akik csak a barátaik előtt, mások csak a családjuk előtt is, megint mások inkább a munkahelyükön mutatkoznak meg, de a családjuk előtt nem. A könyvtárosokat a tréningen beavatják annak átérzésére, milyen rejtőzködésben, folyamatos stresszben élni, rettegve a homofób zaklatástól. Milyen érzés félelemmel belépni a gimnáziumba, egyetemi campusra, az orvosi rendelőbe vagy a könyvtárba, szorongani a tornaórákon vagy azért, mert nem tudják használni a nemi identitásuknak megfelelő mosdót. A szülők gyakorta elzavarják meleg gyermeküket otthonról, vagy a fiatalok maguk hagyják el a családi védettséget. Akaratukon kívül csellengők, otthontalanok lesznek.32,33 A kockázatos szexuális viselkedés, a kapcsolatteremtési nehézségek és a súlyos információhiány miatt gyakori, hogy öngyilkossági gondolatok merülnek fel a fiatalokban. Tehát a könyvtáros legyen tudatában, hogy a szexuális kisebbséghez tartozó fiatalok öngyilkossági gondolata sokszorosa kortársaik hasonló késztetéseinek.34 A tréning zárásaként beszélgetnek napjaink ismert LMBT személyiségeiről, irodalomban, filmművészetben, politikában, illetve a könyvtári vonatkozásokat is tárgyalják.

A kezükbe adott szépirodalom, mely meleg szereplők életéről és megküzdési lehetőségeiről szól a társadalomban, szó szerint életmentő lehet.35

Állományfejlesztés és –feltárás, biztonságos körülmények biztosítása

Mivel a leszbikus, meleg, biszexuális és transz­szexuális diákokat számtalan módon éri hátrányos megkülönböztetés szexuális másságuk miatt, az iskolai könyvtár legyen zaklatásmentes, biztonságos hely a számukra, amit egy „Biztonságos tér” táblával meg is lehet erősíteni és mindenki számára láthatóvá tenni. Fontos, hogy az oktatási intézményben olyan hangulat legyen, ahol a tanári testület és az iskola vezetése írásban is vállaltan védelmébe veszi a meleg hallgatókat, és nem engedi az intézményben a bántalmazás semmilyen formáját. Az Egyesült Államokban azért hozták létre az iskolai Meleg-Hetero Baráti Köröket, hogy a melegek szülei, barátai és a meleg tanárok is egységesen képviselhessék a meleg tanulók jogait és védelmét az oktatási intézményen belül és az iskolán kívüli rendezvényeken egyaránt.

Az iskolai könyvtárban és a helyi közkönyvtár gyermekrészlegében legyenek meleg fiatalok életéről szóló szépirodalmi könyvek is. A szépirodalomban például alapkönyvnek számít a James Lecesne Trevor című könyve, mely magyarul a Tilos az Á kiadónál jelent meg 2012-ben, majd 2014-ben. Ne feledkezzünk meg a meleg fiatalok szüleiről sem, nekik ajánlható Fischer Eszter Meleg a gyerekem?! című könyve a Saxum kiadótól (2010), vagy a könyvtárosok és tanárok tájékoztatásáról sem, számukra a Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve egyes fejezetei jelentenek ajánlott olvasmányt. A pozitív kimenetelű, sikeres és küzdelmes meleg felnőttek és fiatalok sorsát ábrázoló, magyarul is megjelent szépirodalmi művekből a Moly oldalán találhatunk válogatást.36 A beszerzett műveket tegyük könnyen visszakereshetővé a könyvtár nyilvános katalógusában. Fontos, hogy ne használjunk elavult tárgyszavakat, frissítsük tárgyszókészletünket, alkalmazzunk a fiatalok szóhasználatának és a korszellemnek megfelelő kulcsszavakat is. Manapság már a leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, interszexuális fogalmak és az LMBT rövidítés, valamint kiterjesztései alapfogalomnak tekinthetők a feltárásban.37 A beszerzett könyveket tegyük láthatóvá a polcokon, ne rejtsük el a többi könyv közé, és célszerű egy „fülön” jelezni a könyvek helyét a könyvtárban. (Az angliai könyvtárakban tíz évvel ezelőtt arról folyt vita, vajon az egy helyre csoportosított elhelyezés, vagy az állományba szétosztott elrendezés célszerűbb-e az olvasók szempontjából.)38

Az LMBT fiatalokkal kapcsolatos problémákról, és a segítésről a hazai pedagógiai szakirodalomban már találhatunk támpontokat. Ezek az írások a fiatalokkal dolgozó könyvtárosoknak is segítséget nyújthatnak.39

Milyen információszükséglete van az LMBT fiataloknak?

A szakirodalomban alig találunk cikket, mely a meleg diákok információszükségleteit vizsgálná. Kivételt képez Walker és munkatársai vizsgálata. Ők 2013-ban kikérdeztek még tanuló és már végzett LMBT középiskolai diákokat és iskolai könyvtárosokat. Az adatok alapján a tanulók könyvtárhasználata alacsony fokúnak mondható, egyrészt az LMBT téma könyvtári láthatatlansága, másrészről a félelemérzet miatt, noha legtöbbjük szívesen használná a könyvtárat megfelelő ellátás esetén. A könyvtárosok általában pozitívan állnak az LMBT fiatalok információellátásához, sokan közülük semlegesen viszonyulnak a melegekhez, míg mások célzott szolgáltatásokkal, aktívabban is segítenék a meleg diákokat. A könyvtárosok ismeretei és önbizalma szintén változatos képet mutatott a felmérésben.

Mindenesetre bőven van teendő az LMBT diákok könyvtári ellátását illetően, akár iskolai, akár közkönyvtárakat vizsgálunk. A cikk tematizálja a diákok információigényét. Sorrendben a legfontosabb kérdés számukra a szexuális egészségre vonatkozó információ, majd a coming out – előbújás és az önelfogadás – hogyanjára kíváncsiak. Ezt követi az LMBT emberek jogaira vonatkozó tájékoztatás, majd a civil mozgalmak, mint a történelem sokszor láthatatlanná tett vetülete kerül az érdeklődésük fókuszába. Ezek után következik az LMBT hősöket ábrázoló szépirodalom és a ma is élő LMBT személyek önéletrajzi írásai.40

A meleg serdülők identitáskeresésük ezen időszakában általában a világhálón keresnek információt, ahol védett vagy annak látszó környezetben, anonim módon lehet ismerkedni, hasonló érzésű társra találni. A fiatalok életét befolyásoló tabu témákra vonatkoztatva különösen fontos, hogy a könyvtáros megtanítsa a fiatalt, hogyan lehet megkülönböztetni a színvonalas tartalmat közlő, kontrollált információt nyújtó honlapokat a veszélyt rejtő, téves információt közlő oldalaktól. A könyvtárosnak érdemes a hazai civil szervezetek létére és honlapjára is felhívni a fiatal figyelmét, és tájékoztatni a közelben található meleg szervezetek elérhetőségéről, melyek vidéken általában az egyetemi városokban találhatók.

Számos ‘Biztonságos tér’ felirattal jelzett közösségi tér található a Szegedi LMBT Közösségért szervezet honlapján is, mely az országban található LMBT barát vendéglátó és kulturális szolgáltató helyeket, műhelyeket sorolja fel.41

LMBT szervezetek és szolgáltatásaik Magyarországon

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek civil kezdeményezésű és fenntartású információs és jogvédő szervezete az immár 24 éves múltra visszatekintő Háttér Társaság.42 A szervezet küldetése, hogy az országban bárhol élő leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális és interszexuális felnőtteknek és fiatalkorúaknak nyújtson támaszt, jogi tanácsot, lelki segélyt és megfelelő információt. A Lelki segélyszolgálat az ingyenesen elérhető zöld számról (137–37) minden este 18–23 óráig fogadja a hívásokat, ezen kívül skype-on, chaten és e-mailen is fogadják a hívók kérdéseit. A Személyes segítő szolgálat 10–12 alkalmas csoportos konzultációban segíti az elfogadással, előbújással, konfliktuskezeléssel kapcsolatban tanácsot kérőket. Közösségi rendezvényeket, társadalmi, egészségügyi, diszkriminációs kutatásokat szerveznek, valamint rendszeresen végeznek érzékenyítést a különböző szakmák és testületek tagjai számára. Önálló könyvtár és archívum is az érdeklődők rendelkezésére áll, egyelőre csak helyben használatra. A katalógus szerint a feldolgozott állomány 1272 kötete rendelkezik raktári jelzettel, további 1910 tételhez kapcsolódik elektronikus dokumentum, ebből 261 könyv és 682 jelentés, a többi folyóiratcikk, könyvfejezet, szakdolgozat vagy egyéb rövidebb dokumentum.43 A könyvtár használatához előzetes bejelentkezés szükséges az archivum@hatter.hu e-mail címen. A Háttér Társaság mellett a leszbikusok számára a Labrisz Leszbikus Egyesület,44 a transzszexuális és nemükben bizonytalan személyek és fiatalok számára pedig a Transvanilla Egyesület45 segíti a tájékozódást célzott információval.

Egyházi lelki támogatás

A történelmi egyházak képviselői bűnös személyként tekintenek a homoszexuálisokra, amiért a hívő fiatalkorúak súlyos lelkiismereti válságba kerülnek, ha választani kell a vallásos neveltetés és szexuális orientáció között. A szociális munka területén az amerikai szakirodalom ebben az esetben azt javasolja, hogy a család keressen a melegek felé nyitottabb, befogadó egyházi közösséget.46 Magyarországon ma a hagyományos egyházak között az evangélikus egyházon belül található melegeket befogadó közösség, de Perintfalvi Rita katolikus teológus is tevőlegesen felkarolja a történelmi egyházak által kirekesztett, vallásukat megtartani szándékozó LMBT fiatalokat és felnőtteket.47

Könyvtári programok

Számos rendezvényen találkozhatunk az Élő könyvtár programmal, akár a Sziget Fesztiválon, akár az LMBT Történeti hónap rendezvény keretében, ahol az ’élő könyvek’ személyesen ismertetik élettörténetüket az érdeklődőkkel. Az iskolai programok részeként egy könyvtár által szervezett program is lehet az Élő könyvtár, ahova közismert vagy hétköznapi meleg személyeket hívnak el, hogy láthatóvá tegyék és életközelbe hozzák a LMBT emberek személyes tapasztalatait és problémáit.48

Melegség és megismerés program

A Melegség és megismerés49 program 2000 óta működik és célja, hogy oktatási intézményekbe és cégekhez látogasson el meghívásos alapon, ahol elmondják, hogy minden iskolában és munkahelyen vannak meleg diákok, akik ugyanúgy barátokat keresnek maguknak, mint társaik, csak számukra ez nehezített pálya. A meleg életforma lehetőségéről, az előbújásról nehéz lehet beszélni támogatók nélkül, holott az iskola és a tanárok megértésükkel és védett terek (iskolai könyvtár, igazgatói és tanári szoba, diák önkormányzat helyisége, kijelölt mosdó) biztosításával megtehetik a kellő lépéseket. A Melegség és Megismerés programban képzett önkéntesek vesznek részt, akik személyes élettörténetükön keresztül hozzák közelebb a melegek elfogadását, csökkentik az információhiányt, és védettebbé teszik az iskolai környezetet a LMBT diákok számára a program bemutatásával.. A Melegség és megismerés program könyvtárak számára is elérhető.

Mit tehet még a könyvtáros az iskolai könyvtárt használó LMBT olvasókért?

Ha a diák a könyvtárost bizalmába fogadta, a könyvtáros biztosítsa a diákot diszkréciójáról. A maximális bizalom és titoktartás alapvető feltétel a könyvtáros–diákolvasó között, akárcsak az orvos–beteg kapcsolatban. Ha nem rendelkezik a könyvtár a melegek életét bemutató irodalmi művekkel, fontos, hogy a könyvtáros szóban bátorítsa, támogassa az identitását kereső diákot, és irányítsa a közelben működő LMBT szervezethez, egyetemi baráti körhöz, ahol hasonló felfogású barátokra találhat. Ha ez nem megoldható, az interneten mutassa meg olyan civil szervezetek oldalát, ahol ellenőrzött információt talál orientációjának megfelelően, és javasolhatja, csatlakozzon a közösségi oldalakon LMBT csoportokhoz, vallási közösségekhez. A gyerek szüleinek az LMBTQI személyek szülei, hozzátartozói Facebook csoporthoz való csatlakozást lehet ajánlani adott esetben. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy nemcsak a diák, hanem szülei, tanárai is információra szorulnak, ezért őket is világosítsuk fel, hogy a melegség már évtizedek óta nem minősül betegségnek, a homoszexualitás az emberi szexualitás természetes, minden időben létező változata, és csak a társadalmi tabuk felszámolásával és az ellenőrzött információk átadásával, ismeretterjesztéssel lehet a fejekben lévő tudatlanságot és téves elképzeléseket eloszlatni. A könyvtáros legyen partner és támogató személy az elutasító környezetben, akár az iskola, akár a család, a sportklub, vagy a vallási közösség zárja ki a meleg kamaszt. A könyvtáros javasolhatja az oktatási intézményben a Meleg-Hetero Baráti Kör létrehozását, ami nemcsak a melegekkel szembeni bántalmazás és diszkrimináció ellenszere, hanem az iskola légkörét általánosságban is javítja, a diákok – bármelyik kisebbséghez tartozzanak is – nagyobb biztonságban fogják érezni magukat, és a tanároknak is nagyobb sikerük lesz a kívánatos emberi együttélés és kommunikáció átadásával.50

*

Köszönöm dr. Túry Ferencnek, a Magatartástudományi Intézet korábbi igazgatójának szakmai segítségét, valamint az intézet tudományos alkotóközössége inspiráló támogatását. Külön köszönöm Dömsödy Andrea kiegészítéseit és kritikai észrevételeit a kézirat változataihoz.

Jegyzetek

1. Például a 2018. évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon KRAUSZ Emma: Osztálykép című kötete elsöprő sikert aratott a könyvbemutatón.

2.   YOUNG, A. L.: Queer youth advice for educators. How to respect and protect your lesbian, gay, bisexual, and transgender students. Providence, Next Generation Press, 2011. 1. p.

http://whatkidscando.org/publications/pdfs/QueerYouthAdvice.pdf

3.  A nemi identitás és szexuális orientáció bővebb kifejtése VITRAI Sára: Testi és társadalmi nem, szexuális orientáció = Egészségfejlesztés, 57. évf. 2016. 3. sz. 45–47. p.

4.   Férfiak, akik férfiakkal szeretkeznek (szexelnek).

5.   Nők, akik nőkkel szeretkeznek (szexelnek).

6.   SOMORJAI Noémi: Homoszexuális (LMBT) fiatalok a gyermekorvosi ellátásban? = Gyermekgyógyászat, 67. évf. 2016. 3. sz. 169–173. p. – Idézi TROIDEN, R.: Homosexual identity development = Journal of Adolescent Health, 9. vol. 2016. 2. no. 105–113. p.

7.  YOUNG, A. L.: i. m.

8.   LASALA, M. C.: Lesbians, gay men, and their parents. Family therapy for the coming-out crisis = Family Process, 39. vol. 2000. 1. no. 67–81. p.

9.   GREENBLATT, E.: Serving LGBTIQ library and archives users: essays on outreach, service, collections and access. Jefferson, McFarland, 2010.

10. Magyar LMBT személyek listája. In: Wikipédia. [2018. július 30.]. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_LMBT_szem%C3%A9lyek_list%C3%A1ja, illetve List of gay, lesbian or bisexual people. In: Wikipedia [2018. május 9. ]

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_gay,_lesbian_or_bisexual_people [2018. július 31.]

11. CSÁNYI Vilmos: Az emberi természet. Budapest, Vince K., 2000.

12. GALE, The Global Alliance for LGBT Education – Combatting SOGI-phobia in schools for beginners. Amsterdam, 2018. – https://www.gale.info/en/projects/ecourses [2018. augusztus 3.]

13. KARSAY Dodó: A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek iskolai tapasztalatai Magyarországon. Az LMBT kutatás 2010 eredményei alapján. Budapest, Háttér Társaság, 2015. 30 p.

http://hatter.hu/sites/default/files/dokumentum/kiadvany/hatter-lmbtkut2010-oktatas.pdf  [2018. július 31.]

14. STEEVER, J. B. – COOPER-SERBER, E.: A review of gay, lesbian, bisexual, and trangender youth issues for the pediatrician. In: Pediatric Annals, 42. vol. 2013. 34–39. p.

15. FRANKOWSKI, B. L.: Committee on adolescence: sexual orientation and adolescents = Pediatrics, 113. vol.  2004. 6. no. 1827–1832. p.

16. MORRIS, M., – SAUNDERS, D. – IANTAFFI, A.: Intersectional and intermodal. Making sexual health information accessible to LGBTQ+ deaf people (Az IFLA World Library and Information Congress LGBTQ  Special Interest Group szekcióban elhangzott előadás) Wrocław, 2017. augusztus 21.

17. Szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük = KamaszPanasz, (Debrecen, 2012. november 7.)

http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/betegsegek/56/nemi-betegsegek [2018. június 28.]

18. KÖLTŐ András: Szexuális magatartás és romantikus kapcsolatok. In: Egészség és egészségmagatartás serdülőkorban, Szerk. Németh Ágnes, Költő András, Budapest, NEFI, 2016. 121–130. p.

19. ESZENYI Miklós: Szex a könyvtárban = Könyvtári Figyelő, 39. évf. 1993. 4. sz. 572–576. p.

20. MOHOR Jenő: Szex és könyvtár, avagy hogy kerül a csizma az asztalra? = Könyvtári Figyelő, 39. évf.1 993. 4. sz. 598–604. p.

21. KÖVENDI Dénes: Parttalan szex a könyvtárban? = Könyvtári Figyelő, 39. évf. 1993. 4. sz. 577–580. p.

22. GREENBLATT i. m., valamint MARTIN, H. – MURDOCK, J.: Serving lesbian, gay, bisexual, transgender, and questioning teens. A how-to-do-it manual for librarians. [New York], Neal-Schuman, 2007.

23. Ending violence and discrimination against lesbian, gay, bisexual, transgender and intersex people. Joint UN  Statement (ILO, OHCHR, UNAIDS Secretariat, UNDP, UNESCO, UNFPA, UNHCR, UNICEF, UNODC,  UN Women, WFP and WHO)

https://www.ohchr.org/en/issues/discrimination/pages/jointlgbtistatement.aspx [2018. augusztus 21.]

24. Háttér Társaság: LMBTQI-barát könyvtárakat! A FSZEK vezetőivel találkoztunk.

http://hatter.hu/hirek/lmbtqi-barat-konyvtarakat-az-fszek-vezetoivel-talalkoztunk [2018. augusztus 16.]

25. (M[ikulás] G[ábor]): LMBTQI-barát könyvtárakat! Mi változik a FSZEK-ben?

http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=lmbtqi-barat_konyvtarakat_mi_valtozik_a_fszek-ben [2018. augusztus 16.]

26. NAGY Sándor: Az LMBTQI-barát könyvtárak útja. Pontosítás és kiegészítés.

http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=az_lmbtqi-barat_konyvtarak_utja [2018. augusztus 16.]

27. SOMORJAI Noémi: Nem-hetero fiatalok a többség árnyékában. Meleg diákok pozitív énképének formálása könyvtári módszerekkel. (Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja, Budapest, 2013. október 22.)

http://www.ktep.hu/node/1163 [2018. augusztus 16.]

28. SOMORJAI Noémi: Figyelni kell rájuk! A LMBT(I) fiatalok könyvtári ellátása = Könyvtárostanárok 6.  Szellemi Műhelye (Budapest, 2017. március 16.) http://www.ktep.hu/KSZM6 [2018.augusztus 16.]

29. SZAKMÁRI Klára – SIMON Krisztina: Figyelni kell rájuk! Az LMBT fiatalok könyvtári ellátása = KTE Hírlevél, 2017. 1. sz. 18–19. – http://www.ktep.hu/sites/default/files/KTE_hirlevel_2017_1.pdf [2018. július 30.]

30. IFLA Iskolai könyvtári útmutató. Az IFLA Iskolai Könyvtári Szekciójának Állandó Bizottsága. Szerk. Barbara Schultz-Jones és Dianne Oberg. 2. átdolg.kiadás. Ford. Bognárné Lovász Katalin. Budapest, KTE,  2016.

31. John Vincent (CILIP Community, Diversity and Equality Group) után adaptálva, a szerző szíves engedélyével.

32. Az Egyesült Államokban készült felmérések szerint az Államokban az utcán élő, otthonról elzavart serdülők és fiatalok nagyjából 40%-a az LMBTQ kisebbséghez tartozik. Julie Winkelstein iowai könyvtáros szerint a könyvtárosoknak nagy szerepük lehet az utcán élő meleg fiatalok megkapaszkodásának segítésében. Sokszor a könyvtár az egyetlen hely, ahol segítséget és információt kaphatnak, és ahol segítik őket a társadalomba való visszailleszkedésben. Bár a hazánkban az utcán élő, csellengő fiatalokról nem találtam nyilvánossá tett forrást, feltételezhető, hogy hasonló arányú adatokat kapunk hazánkban is.

33. SHELTON, J. – WINKELSTEIN, J.: Librarians and social workers. Working together for homeless LGBT youth = YoungAdult Library Services, 2014. Fall, 20–23. p.

34. A lakosság lelki egészségfejlesztésére létrehozott Lelki Egészség Központok képviselőivel együttműködést kezdeményeztünk a Háttér Társaság Információs és Lelkisegély Szolgálat bevonásával. A kijelölt hat régió Baktalórántháza, Csongrád, Edelény, Hatvan, Siófok és Szentgotthárd.

35. WEXELBAUM, R.: Do libraries save LGBT students? = Library Management, 39. vol. 2018. 1/2. no. 31–58. p.

36. Fairymysz: LMBT könyvek = Moly [2013. július 12.] https://moly.hu/polcok/lmbt-konyvek-2 [2018. július 30.]

37. További információ részletesen kidolgozott tárgyszójegyzékről például: Yale University Library: LGBTQI:  Research Guide: LGBTQ Subject headings. https://guides.library.yale.edu/c.php?g=295883&p=1972812; Ha bizonytalanok vagyunk, kérjünk bátran segítséget a Háttér Társaság Archívum és Könyvtár munkatársaitól: archivum@hatter.hu ; További információ:LMBTQI Szószedet

http://hatter.hu/szolgaltatas/archivum-es-konyvtar/kultura-es-mozgalom/lmbtqi-szoszedet

38. John Vincent CILIP Kisebbségi koordinátor szóbeli közlése (London, 2007. március 10.)

39. A témával kapcsolatos írások az OPKM szakirodalmi adatbázisában:

http://opac.opkm.hu/pages/modules/opac/opac.php?fn=query&act=brw&qs=%23%23%23DE%23%23%23homoszexualit%C3%A1s&f=1&t=10 [2019. május 2.]

40. WALKER, J. – BATES, J. : Developments in LGBTQ provision in secondary school library services since the abolition of Section 28. = Journal of Librarianship and Information Science, 48. vol. 2016. 3. no. 269–283. p.

41. Szegedi LMBT: Biztonságos terek. https://szegedilmbt.hu/biztonsagos-terek.php [2018. augusztus 16.]

42. http://www.hatter.hu

43. Köszönet Dombos Tamásnak az adatok rendelkezésünkre bocsátásáért.

44. http://www.labrisz.hu/

45. http://transvanilla.hu/

46. LASALA i. m.

47. Mozaik Közösség http://www.mozaikkozosseg.org/ és KERMEL – Keresztények a Melegekért Mozgalom

https://kermel.hu/

48. BODNÁR Zsuzsa: Ha megszólalnak a könyvek. Élő Könyvtár a társadalmi párbeszédért – augusztus

http://recity.hu/ha-megszolalnak-a-konyvek-elo-konyvtar-a-tarsadalmi-parbeszedert (2018. augusztus 16.)

49. http://www.melegsegesmegismeres.hu/

50. UNESCO: Teaching respect for all. Implementation guide. Paris, UNESCO, 2014.

http://www.unesco.org/new/en/education/themes/leading-the-international-agenda/human-rights- education/resources/projects/teaching-respect-for-all/

Felhasznált irodalom

CSÁNYI Vilmos: Az emberi természet. Bp., Vince Kiadó, 1999. (http://filozofia.uni-miskolc.hu/wp-content/uploads/2011/11/Csanyi.pdf )

ELIASON, M. – SCHOPE, R.: Shifting sands or solid foundation: lesbian, gay, bisexual, and transgender identity formation In: The Health of Sexual Minorities, Eds.: Meyer, I., Northridge M.: The health of sexual minorities: public health perspectives on lesbian, gay, bisexual and transgender populations. Boston, Springer 2007. 3–26. p.

ESZENYI Miklós: Szex a könyvtárban = Könyvtári Figyelő, 39. évf. 1993. 4. sz. 572–576. p.

FRANKOWSKI, B. L.: Committee on adolescence: Sexual orientation and adolescents = Pediatrics, vol.113. 2004. no.6. 1827–1832. p.

GREENBLATT, E.: Serving LGBTIQ library and archives users: essays on outreach, service, collections and access. Jefferson–London, McFarland, 2010.

IFLA Iskolai könyvtári útmutató / IFLA Iskolai Könyvtári Szekciójának Állandó Bizottsága. Szerk.: Barbara Schultz-Jones, Dianne Oberg: 2. átd. kiad. Magyarra fordította Bognárné Lovász Katalin, KTE, 2016.

KARSAY Dodó: A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek iskolai tapasztalatai Magyarországon. Az LMBT kutatás 2010 eredményei alapján. Bp., Háttér Társaság, 2015. 30 p.

KÖLTŐ András: Szexuális magatartás és romantikus kapcsolatok. In: Egészség és egészségmagatartás serdülőkorban. Szerk. Németh Ágnes, Költő András, Bp. NEFI, 2016. 121–130. p.

LASALA, M. C.: Lesbians, Gay Men, and Their Parents: Family Therapy for the Coming-Out Crisis = Family Process, vol. 39. 2000. no. 1. 67–81. p.

MARTIN, H. – MURDOCK, J.: Serving lesbian, gay, bisexual, transgender, and questioning teens: a how-to-do-it manual for librarians. New York [etc.], Neal-Schuman, 2007.

MOHOR Jenő: Szex és könyvtár, avagy hogy kerül a csizma az asztalra? = Könyvtári Figyelő, 39. évf. 1993. 4. sz. 598–604. p.

SOMORJAI Noémi: Homoszexuális (LMBT) fiatalok a gyermekorvosi ellátásban? = Gyermekgyógyászat, 67. évf. 2016. 3. sz. 169–173. p.

SHELTON, J. – WINKELSTEIN, J.: Librarians and social workers. Working together for homeless LGBT youth = Young Adult Library Services, 2014. Fall. 20–23. p.

STEEVER, J. B. – COOPER-SERBER, E.: A review of gay, lesbian, bisexual, and trangender youth issues for the pediatrician = Pediatric Annals, vol. 42. 2013. no.2. 34–39. p.

SZAKMÁRI Klára – SIMON Krisztina: Figyelni kell rájuk! Az LMBT fiatalok könyvtári ellátása = KTE Hírlevél, 2017. 1. sz. 18–19. p.

TROIDEN, R.: Homosexual identity development = Journal of Adolescent Health, vol .9. 1988. no. 2. 105–113. p.

WALKER J, Bates J: Developments in LGBTQ provision in secondary school library services since the abolition of Section 28. = Journal of Librarianship and Information Science, vol. 48. 2016. no. 3. 269–283. p.

WEXELBAUM, R.: Do libraries save LGBT students? = Library Management, vol. 39. 2018. no. 1/2. 31–58. p.

YOUNG, A. L.: Queer youth advice for educators. How to respect and protect your lesbian, gay, bisexual, and transgender students. Providence, Next Generation Press, 2011. p.1. http://whatkidscando.org/publications/pdfs/QueerYouthAdvice.pdf

További irodalom

DANKMEIJER, P.. GALE European Report 2017 on the Implementation of the Right to Education for Students who are Disadvantaged because of their Expression of Sexual Preference Or Gendered Identity. Amsterdam, GALE, 2017.

ESZENYI Miklós: Szex a könyvtárban – szexkönyvtár. Válasz Kövendi Dénesnek = Könyvtári Figyelő, 40. évf. 1994. 2. sz. 221–223. p.

KÖVENDI Dénes: Parttalan szex a könyvtárban? = Könyvtári Figyelő, 93. évf. 1993. 4. sz. 577-580.

MÁTYÁS Lászlóné: Hogy került a Szex, a drog, rock and roll a megyei könyvtárba? = Könyvtári Kis Híradó, 13. évf. 2008. 4. (52.) sz. 22–23. p.

RUTLEDGE, L. – LEMIRE, S.: Beyond disciplines. Providing outreach to underserved groups by demographic = Public Services Quarterly, vol. 2. 2016. no. 12. 113–124. p.

SCOGGINS, R.: Broadening your library’s collection : implementing a LGBTQIA collection development project = College & Research Libraries News, 79. vol. 2018. 3. no. 114–126. p.

SOMORJAI Noémi: Szexológiai bibliográfia = Pszichoterápia, 17. évf. 2008. 1. sz. 59–60. p.

SOMORJAI Noémi: Szexuális kisebbségek: A homoszexualitás speciális kezelése az egészségügyi ellátásban. = Pszichológia & Practicum, 1. évf. 2015. 3. sz. 28–29. p.

SOMORJAI Noémi: Hogyan segítheti elő az oktatási intézmény a meleg fiatalok egészséges életvitelét? In: Schuchmann J (szerk.) A közösségfejlesztés új útjai. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, 2016. 71–80. http://www.kodolanyi.hu/images/tartalom/File/kiadvanyok/kozossegfejlesztes.pdf

SOMORJAI Noémi: Figyelni kell rájuk! A szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalkorúak nemi nevelése. 1. rész = Pszichológia & Practicum, 2. évf. 2016. 1. sz. 30–31. p.

SOMORJAI Noémi: Figyelni kell rájuk! A szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalkorúak nemi nevelése. 2. rész = Pszichológia & Practicum, 2. évf. 2016. 2. sz. 26–30. p.

SOMORJAI Noémi: Homoszexualitás. LMBTI*-gyermekek és -serdülők a házi gyermekorvosi ellátásban = Hírvivő. A Házi Gyermekorvosok Lapja, 22. évf. 2017. 2. sz. 24–27. p. http://www.hgye.hu/index.php?id=2&hirvivocikk=212&hirvivoid=62

Homoszexuális (LMBTI) gyermekek és serdülők a házi gyermekorvosi ellátásban = Védőnő, 28. évf. 2018. 1. sz. 9–13. p.

SOMORJAI Noémi: Reducing suicide risk of LGBTQ library users. World Library and Information Congress 2014 Lyon, France: Libraries, citizens, societies: confluence for knowledge. Lyon, 2014.VIII.16–24. https://www.researchgate.net/publication/282869291_Reducing_the_Suicide_Risk_of_LGBTQ_Library_Users

VINCENT, J.: Why do we need to bother? Public library services for LGBTQI people = Library Trends, vol. 64. 2015. no. 2. 285–298. p.

Beérkezett: 2018. november 27.