Az új könyvtári/katalogizálási terminológia kapcsán folytatott szellemi birkózáshoz azzal az intellektuális felvértezettséggel lehet vagy szabadna csak nekiveselkedni, amely lehetővé teszi, hogy világosan átlássuk nem pusztán a korszerű technológiák elméleti alapjait, hanem egyszersmind azt is, hogy a hozott újszerű megközelítések miként tükröződnek a nemzetközileg elfogadott és érvényesnek tartott katalogizálás-elméleti alapvetésekben, mindenekelőtt a hivatkozott IFLA-dokumentumokban, úm. a Nemzetközi katalogizálási alapelvekben és az IFLA könyvtári referencia modelljében. Dudás Anikó, az előző „hozzászóló” Tóvári Judithoz hasonlóan ezzel a szellemi felkészültséggel, tisztán, emberi hangon fogalmazza meg felvetéseit. Kiváló cikke és eszmefuttatásai megfelelően igazolják, illetve egy irányba mutatnak azokkal a terminológiai döntésekkel, amelyeket immáron az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottság1 is egyöntetűen jóváhagyott, és amelyeket a katalogizálás említett alapdokumentumainak és a kapcsolódó formátumleírásoknak a fordítói is igyekeznek következetesen alkalmazni a munkájuk során. A sok évvel ezelőtt még esetleg idegenül hangzó kifejezések régóta elevenen vannak jelen a hazai könyvtár(os)i kommunikációban. Mi sem bizonyítja jobban ezt az eleven jelenlétet, mint hogy e fogalmak használatának ellenzői is különböző megnyilatkozásaikban „csak úgy mellesleg”, esetleg tréfásan, de megemlítik ezeket a számukra idegenül csengő terminusokat, mindezt annak a nyilvánvaló célnak az elérése érdekében, hogy a nagyérdemű megértse, miről is beszélnek?

Egy ponton mégis bátorkodom vitatkozni Dudás Anikóval, ez pedig a control/controlled javasolt fordítása: számbavétel, számbavett, vagy esetleg nyilvántartott /nyilvántartásba vett. Úgy érzem, a control ennél egy fokkal nagyobb aktivitást kifejező fogalom. Az authority adat (rekord) él és hat, a számbavétel pedig olyan, mint valami önmagáért való lajstromba vétel. A kontrollált hozzáférési pontok az authority kontrollja („felügyelete”) alatt vannak. Ezeknek az adatoknak a könyvtári katalógusból kilépve is nem az a többletértéke, hogy egyszer s mindenkorra számbavétettek (normalizálták őket), hanem hogy állandó kontroll alatt vannak (mellesleg a számbavétel által, ami eszköze a kontrollálásnak), és tartalmuk (jelentésük?) az authority rekord tartalmi változásának a mértékében változik, hiszen az authority rekord tartalma dinamikus tényező: módosul, új adatokkal egészül ki, ezen felül az, ami – Dudás kifejezésével élve – vezérelem az egyik rekordban, a másikban lehet variáns (ld. a földrajzi nevek eltérő kontextus szerinti kezelése). Az authority rekord funkciója tehát az (a Linked Data univerzumban), hogy amikor azt mondom, „Kolozsvár”, azt is mondjam, „Cluj”, Cluj Napoca”, sőt – a benne rögzült entitáskapcsolatok révén – „Mátyás király szobra”, és együtt állítsam ezt az egész (változó) szemantikai összefüggésrendszert. Ami „controlled”, ha magyarul befejezett mellkénévi igenévvel is fordítjuk, angolul nem mindenképp „was controlled”, hanem lehet esetleg „being controlled”. Ezt a folyamatosságot szerintem a „felügyelt” szó jobban fejezi ki.

A könyvtári szabványosítás ügye sok időre megtorpant, mielőtt – pár éve – újabb lendületet vett. Azóta fordult egyet a világ. Nem kis fába vágták a fejszéjüket, akik az időközben felgyülemlett gyakorlatok átültetésébe fogtak. Jól példázza ezt az IFLA-féle Könyvtári referencia modell fordítása: az első magyarítás már több mint egy éve elkészült, az anyag lektorálása (korrekciója, átírása, az új terminológia átvezetése stb.) azóta is folyamatosan zajlik. Némi vigaszt jelent, hogy az IFLA honlapján egyelőre csak az angol verzió érhető el2, a modell egyéb fordításai nem láttak napvilágot…

Jegyzetek

1. http://www.oszk.hu/orszagos-konyvtari-szabvanyositasi-bizottsag?mobile=off (Megtek.: 2018. december 14.)

2. https://www.ifla.org/publications/node/11412 (Megtek.: 2018. december 14.)