Tanulmányok

Szemantikus hálók és mesterséges intelligencia 1. rész: Értelmezések és alkalmazások könyvtári nézőpontból
HORVÁTH Zoltánné

A mesterséges intelligencia gyors reakcióidőkkel, széles áttekintési képességgel, növekvő gépi memóriával egészíti ki az emberi intelligencia lehetőségeit, kedvező hatással van a tudományok, az informatika és a könyvtárak együttes fejlődésére is. A szemantikus web megjelenése lényeges állomása a mesterséges intelligencia kialakulásának. Az adatok és információk jelentéstani és logikai feltárására kidolgozott módszerek az információs hálóstruktúrákkal a teljes szövegű gépesített feldolgozás és szövegelemzés fejlődésének irányába mutatnak.  A mesterséges intelligencia kialakulásának kezdetei az agyi neuronok működésére vonatkozó ismeretekre épültek, amely a hálóstruktúrák és a tanulási folyamatok mesterséges modellezésében is megjelenik.

Könyvtári szempontból nézve: régi módon már nem jutunk el a kívánt eredményekhez a források áttekintésében, ezért a könyvtáron kívül fejlesztett szolgáltatások technológiáját kell bevonni a könyvtári eszköztárba a használók megtartása érdekében.

A mesterséges intelligenciára épülő rendszerek sokkal több könyv tartalmára támaszkodhatnak egy kérdés megválaszolása során, mint az ember, mégsem bizonyos, hogy jobb választ képesek adni, mint az ember, a tanár vagy a könyvtáros, aki egyébként műveltnek tekinthető az adott témakörben. Jelen tanulmány elméleti hátterét a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach című elektronikus tankönyve (Stuart Russell és Peter Norvig könyve) jelentette, melyet a szerző további, könyvtári vonatkozású tanulmányok (Z. Karvalics László, Tóth Máté, a legfrissebb MI-szakirodalom) megállapításaival egészített ki. A tanulmány következő (2.) részében a tudásreprezentáció alapú szakértői rendszerekről, a keresési folyamatokról és a megvalósult szolgáltatásokról, valamint a mesterséges intelligenciára vonatkozó előrejelzésekről kapunk áttekintést.

Műhely

Bevezető Tóvári Judit: A katalógus metamorfózisa. A Nyilatkozat a Nemzetközi Katalogizálási Alapelvekről (2016) fordítástervezetének terminológiai kérdései című vitacikkéhez
DANCS Szabolcs

2018 augusztusában jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár honlapján a Nemzetközi Katalogizálási Alapelvek 2016-os kiadásának fordítástervezete (https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2018/08/17/a_nemzetkozi_katalogizalasi_alapelvek_magyar_forditas). Az OSZK Szabványosítási Bizottság elnöke, az RDA-munkacsoport vezetője a fordításban alkalmazott terminológiát összefoglaló, magyarázó vitacikket (ld. Tóvári) ajánlja az olvasók figyelmébe.

A katalógus metamorfózisa. A Nyilatkozat a Nemzetközi Katalogizálási Alapelvekről (2016) fordítástervezetének terminológiai kérdései
TÓVÁRI Judit

Az új katalogizálási szabályzat, az RDA (Resource Description and Access) bevezetése lehetőséget ad a könyvtári információvagyon mélyebb és – a nagyobb információs rendszerekkel kombinált – szélesebb körű feltárására, a felhasználói igények jobb kielégítésére. Ez magával hozza olyan alapvető fogalmunk megváltozását is, mint a katalógus. A felhasználói igények figyelembevétele, a katalógusrekordok funkcionális vizsgálata, a linkelt nyílt adatok felhasználásának technológiai követelményei alapvető szemléletbeli változást indítottak el a bibliográfiai források feldolgozását, az adatok nyílt közzétételét illetően. Mindezek – a hagyományos katalógusfunkciók mellett – új feladatokkal is felruházzák a katalógusokat. Az egész világ katalogizálási gyakorlatát befolyásoló Párizsi Alapelvek (1961) első felülvizsgálatát (2009) követően az IFLA 2016-ban fogadta el az új katalogizálási alapelveket, ami számos szabályzat újragondolásával jár, a digitális világ pedig új terminológiákat igényel. A Nemzetközi Katalogizálási Alapelvek (International Cataloguing Principles, ICP) szakkifejezései a ráépülő szabályzatok egész sorozatában tükröződnek vissza, ezért fontos fogalmainak pontos, egyértelmű megnevezése. A 2016-os ICP vitaanyagként közzétett (ld. nemzeti könyvtári blog) magyar nyelvű fordítása lehetőséget ad a szakmának, hogy javaslataikkal hozzájáruljanak a magyar nyelvű terminológia alakításához.

E learning és a könyvtárak

Módszertan és eszköztár elektronikus tanulási környezetben
BÁNKESZI Katalin – SZEPESI Judit

Az e-learning témájú sorozat 4. részében azt mutatják be szerzők, hogy a tanuláselméleti modellek hogyan hatnak az elektronikus környezetben történő oktatásra, milyen módszerei alakultak ki az ismeretek hatékony átadásának. A digitális multimédia megjelenése, a színes, hangos, filmes anyagok használata fokozza a tanulás hatékonyságát. Az online oktatási anyagok kisebb egységekre bontva, tömör, jól tagolt, áttekinthető szerkezetben tartalmazzák az ismereteket. A szerzők a tananyagok szerkesztéséhez is praktikus javaslatokat adnak. A webes multimédia platformok új típusú tartalom létrehozását, megosztását és újraszervezését teszik lehetővé. Az online környezetben oktatók feladatai, módszerei is sok tekintetben  eltérnek a hagyományos oktatási formában megszokottaktól. Az oktatók figyelik, segítik a tanulókat a képzés indulásától a tanfolyam elvégzéséig.  A szerzők bemutatják az online oktatási környezetre jellemző módszereket és eszközöket, az ún. blended (vegyes) oktatási forma típusait, részletezik az  m (mobil)-learning jellemzőit, valamint a gyors ismeretszerzésben a mikrooktatás szerepét és módszereit.

Múltunkból

Historia domus 1945–1950. Források és adalékok a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Tudományos Könyvtára és a Honvédorvos című szakfolyóirat történetéhez
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ […] (MH EK) Tudományos Könyvtára 1945 és 1950 közötti történetének levéltári forrásai jól illusztrálják, hogy a katonai kórház milyen könyvgyűjteményeket állított szakmai és politikai feladatai ellátásának szolgálatába. A gyógyító, oktató és kutató munkához – a politikai ráhatások ellenére – a korabeli, legfrissebb hazai és külföldi szakirodalmat igyekeztek a munkatársaknak biztosítani, míg az üzemi (legénységi) könyvtár a korszak balra tolódó kultúrpolitikáját kiszolgáló gyűjteményt épített. A szerző röviden kitér az 1945 előtti évtizedek  kórházi könyvtári működésére is. A „Honvédorvos” című folyóirat 1888-ban jelent meg először a Gyógyászat című szaklap mellékletként, 1929 és 1944 között már önálló periodika volt. 1945 után néhány évig szünetelt a megjelenése. 1949-ben indult újra, régi nevét 1957-ben vette vissza. A „Honvédorvos” napjainkban lektorált, tudományos folyóirat, a MH EK ….Tudományos Könyvtárhoz kapcsolódik, profilja az intézményben folyó katona-egészségügyi kutatások és a gyakorlati munka bemutatása, alkalmanként szakmatörténeti vonatkozásokkal együtt.

„nem kartoték-adat”.  Soltész Zoltánné hagyatéka az ELTE BTK KITI Könyvtárában
BIBOR Máté

Soltész Zoltánné 1944-től 1989-ig volt az OSZK munkatársa. Eleinte adminisztratív munkakörben dolgozott, majd 1949-től egészen nyugdíjba vonulásáig a Régi Nyomtatványok Tárában, amelynek 1962-től a vezetője volt. Részt vett az országos ősnyomtatványkatalógus (a „Sajó–Soltész”) és az OSZK-antikvakatalógus elkészítésében, máig alapvető kézikönyvek és szaktanulmányok szerzője. Kulcsszerepe volt abban, hogy 1982-ben „hazakerült” az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazó Leuveni Kódex. Hagyatékának általa őrzött részét unokahúga, Berlász Piroska az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet Könyvtárának ajándékozta. Az adomány részét képezi Soltészné számos publikációjának szerzői példánya, továbbá előadásai és egyetemi órái egy részének gépirata, személyes iratai stb. A tanulmány röviden fölvázolja életútját, beszámol az ajándékozás körülményeiről, részletesen ismerteti az adományt, függelékként pedig közli a KITI-nek ajándékozott dokumentumok jegyzékét.

A magyar képviselőház első könyvtárnokai
JÓNÁS Károly

A Képviselőházi (Országgyűlési) Könyvtár első könyvtárnokának megnevezése bonyolultabb feladat, mint elsőre gondolnánk. Az adatokban ugyanis eltérés mutatkozik az egykori könyvtárigazgatók (Nagy Miklós, Trócsányi György) feljegyzései, a történeti összefoglalások és a levéltári forrásdokumentumok adatai között. Az írás a kérdés tisztázásához ad segítséget azzal, hogy áttekinti az 1848 és 1875 közötti időszak könyv-, ill. könyvtárkezelő munkatársait és a könyvtárnoki beosztásban foglalkoztatott tisztviselőket és pontosítja a kinevezések időpontját.

Hűséggel és bátorsággal: Mecénás Batthyányak
BORVÖLGYI Györgyi

Beszámoló a „Mecénás Battyányak” című, a Magyar Tudományos Akadémia Információs Központjában (MTA KIK) 2018. május 30-án tartott konferenciáról.

Kitekintés

Még mindig arra a temetésre várunk… Az új generációs INTERMARC-ban rejlő ígéretek és kihívások
DANCS Szabolcs

Peyrard, Sebastien–Roche, Mélanie: Still waiting for that funeral …

(http://library/2204/1/41-payerard-en.pdf) című (CCA 4.0 licenc) írásának kommentált ismertetése.  A francia nemzeti könyvtár (BnF) MARC alapú adatcsere-formátumának, a negyven éve használt INTERMARC megújításának célja, hogy kompatibilissé tegyék az új bibliográfiai modellekkel (FRNR, LRM), hogy elmozduljanak a kapcsolt adatok irányába a MARC rekordok finomításával.

Könyvszemle

A látható könyvtár

Acél Zsolt: A látható könyvtár. A palatiumi Apolló-könyvtár és a római irodalmi élet (Budapest, Gondolat, 2018. 222. p.) (Ism.: Pogány György)

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár ősnyomtatványai

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár ősnyomtatványai. Incunabula Bibliothecae Sanctii Martini  de Sacro Monte Pannoniae. PFK-INC. Összeáll. W. Salgó Ágnes, Pannonhalma, Pannonhalmi Főapátsági Bencés K., 2017. 258 p. (Catalogi Bibliothecae Sancti Martini de Sacro Monte Pannoniae, 2.) (Ism.: Bánfi Szilvia)

Huszonegy könyv a gyermek- és felnőtkorból – hat évtized után

Bényei Miklós: Újraolvasva –hatvan-hatvanöt év múltán. Debrecen, Kiss József Könyvkiadó, 2018. 144 p. (Ism.: Murányi Lajos)

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)