2018. május 30-án a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK)  különleges konferenciának adott otthont Mecénás Batthyányak címmel. Különleges, és azért nem rendhagyó, mert nem ez az első rendezvény, amely a Batthyány Családi Örökség Alapítvány és a MTA BTK Történettudományi Intézetének együttműködésében valósult meg. Erre utalt köszöntőjében  az eseményt levezető és moderáló Oborni Teréz, az MTA BTK Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, és Batthyány-Schmidt Margit, a Batthyány Családi Örökség Alapítvány elnöke. Az elnökasszony beszélt arról, hogy hasonló együttműködést terveznek a körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeummal is. Az alapítvány célja a Batthyány-család tagjainak a magyar történelemben és művelődésben játszott szerepét megismertetni, emléküket ápolni. A konferencián jelen volt Batthyány-Strattmann Veronika hercegné, Batthyány Ádám, és a család több tagja. A korábbi vezető (Nagy Zoltán) és a jelenlegi igazgató (Móricz Péter) is képviselte a körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeumot. Náray Szabó Gábor (Professzorok Batthyány Köre) és Doina Hendre Biro (Batthyáneum) is a konferencia meghívottai között volt.  A vendégek köszöntése után Batthyány-Schmidt Margit röviden szólt e főrangú család kiemelkedő tagjairól is. Ehhez kapcsolódott Fodor Pál, a MTA BTK Történettudományi Intézete főigazgatója, aki kiemelte a családtörténetből a körmendi levéltár, valamint a Batthyány Lajos Ernő nevéhez köthető Archivum Regni (Magyar Nemzeti Levéltár elődje) létrehozását és a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára számára a 19. században tett könyvadományokat. A történész köszöntőjében szólt arról is, hogy a Batthyányak már a 15. századtól mecénásai voltak Magyarországnak, és a 16. században a család egyike volt azon főúri famíliáknak, amelyek – a királyi udvar megszűnésével, egy egyetem nélküli országban – magukra vállalták a hazai kulturális élet koordinálását.

J. Újváry Zsuzsanna történész, egyetemi docens (PPKE BTK) előadásában a nádor Batthyány Lajos Ernő (1696–1765) és a katolikus püspök, Batthyány Ignác (1741–1798) életútját, művelődéstörténeti jelentőségét helyezte fókuszba, miután áttekintést adott a család 16–17. században élt prominens tagjairól. A politikusként karriert befutó, az „utolsó nemzeti nádorként” emlegetett Lajos Ernő a családi levéltárat az új birtokközpont, Körmend átépített kastélyába helyezte át Németújvárról, és rendeztette anyagát. Az Archivum Regni számára erőteljesen szorgalmazta az iratanyag begyűjtését magánosoktól, egyházi intézményektől és a kormányszervektől, megvetve ezzel az országos levéltár, a mai Magyar Nemzeti Levéltár alapját. Batthyány Ignác egri kanonok, majd nagyprépost, erdélyi püspök Eszterházy Károly egri püspök példájára hozta létre Gyulafehérvárott a csillagvizsgálót, könyvtárat és nyomdát magában foglaló művelődési intézményt, a Batthyáneumot. A művelt, doktori fokozatot is szerzett főpap alapítását pezsgő tudományos műhelynek szánta, benne a bibliotékát tudományos közkönyvtárnak. Papjait is könyvgyűjtésre ösztökélte. Monok István főigazgató (MTA KIK) irodalom-és művelődéstörténész, egyetemi tanár (SZTE BTK, EKE) előadásában Batthyány Boldizsár (1543–1590) mecenatúrájával kapcsolatban kiemelte az ő és azon kortárs főnemesek felelősségvállalását, akik birtokukon művelődési központot hoztak létre a már Fodor Pál által is említett történelmi helyzetben. A jelentős olvasmányműveltséggel bíró, és maga is tudományt művelő főúr, Batthyány Boldizsár támogatását élvezték neves tudósok, valamint familiárisai és az udvarában tevékenykedő tanítók, protestáns lelkészek. A Beythe család, különösen Beythe István protestáns püspök, udvari lelkész, és a híres botanikus, Clusius neve általánosan is ismert Batthyány környezetéből. Johannes Manlius nyomdász könyvkötő műhelyt is működtetett a család birtokközpontjában, Németújvárott 1582–1597 között. Monok István kiemelte a másod-, harmadrangú értelmiség (tanítók, lelkészek) szerepét a jelentős európai gondolkodók eszméinek magyarországi elterjedésében. A bibliofil Batthyány Boldizsár egy gyermekkönyv hősévé is vált: a Balthasar című történetben Batthyány megtanítja olvasni a denevért. A mesekönyv egy példányát Monok István átnyújtotta Batthyány-Schmidt Margitnak.

Hermann Róbert, tudományos parancsnokhelyettes (HM HIM) egyetemi tanár (KRE BTK) előadásából a Batthyányak reformkorban játszott kultúraformáló szerepéről kaptunk teljesebb képet. A hazai önálló tisztképzés ügye mellett éppúgy megtaláljuk őket támogatóként, mint a magyar színjátszás mecénásaiként. Ízelítőül álljon itt két név a korszakban élő és tevékenykedő Batthyányak közül. Kevéssé ismert, hogy a hazai művelődés és tudomány elősegítésében meghatározó tevékenységet fejtett ki Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870) herceg, aki gróf Széchenyi István után a Magyar Tudós Társaság céljaira a legtöbb összeget adta, a teljes adomány 20%-át. Kiváló kapcsolatot ápolt Széchényi Ferenccel (1754–1820) és fiával, Széchenyi Istvánnal (1791–1860). Jelentős összeggel támogatta a Pesti Magyar Játékszín (azaz a Nemzeti Színház) és a Ludovika Akadémia létrejöttét. Batthyány Lajos (1807–1849) első felelős magyar miniszterelnököt, az 1848/49-es szabadságharc vértanúját politikusként ismeri inkább a közvélemény. Ikervári kastélyában őrzött könyvtára 2808 kötetet számlált. A szépirodalom mellett a gróf társadalomtudományi és természettudományi műveket olvasott, bibliotékájában az alkalmazott tudomány területéről is voltak kötetek. Batthyány Lajos nevéhez fűződik a gyorsírás hazai terjesztésének szorgalmazása. A Gyorsíráspártoló Egyesület alapító tagja volt, ő alkalmazta az országgyűlés első gyorsíróját: Hajnik Károlyt. A festészet (Barabás Miklós) és az építészet (Pollack Mihály) kiválóságait is támogatta. Hursán Szabolcs doktorandusz (EKE) előadása is kapcsolódott a magyar könyvtártörténethez. A Batthyány-könyvtárak 1838/39-ben a Magyar Tudós Társaságnak történt adományozása egy fontos példája a család művelődés iránti elkötelezettségének. Batthyány József (1727–1799) érsek 2660 kötetes kisbéri bibliotékája, Batthyány Kázmér (1807–1854), Batthyány Tódor (1729–1812) 30 000 kötetes rohonci könyvtára Batthyány Gusztáv (1803–1875) adományából került az intézménybe. Az állomány összetétele tükrözte a gyűjtők érdeklődését. Batthyány József olvasmányai főként a francia és német irodalom, a történelem, az utazási irodalom területéről kerültek ki, tékájában jelentős számban voltak enciklopédiák. A kísérletező Batthyány Tódor, aki árral szembe úszó hajót is szabadalmaztatott, főként vizépítési, gazdasági, műtani, bányászati, helyesírási és politikai műveket olvasott. A két gyűjtő testvére volt a már említett Batthyány Fülöp, aki 50 000 forintot adományozott a későbbi MTA könyvtárának. Az adományozók közül Batthyány Kázmér sokirányú mecénási, közéleti és politikai tevékenysége ismert. Környezetéből ismert jószágigazgatója, ,,a polihisztor Nagy Károly (1797–1868), akivel matematikai műveket, ég- és földgömböket adott ki, és aki a könyvtár átadásakor az állományról tájékoztatta Toldy Ferencet.

A Batthyányak jelmondata: Fidelitate et fortitudine (Hűséggel és bátorsággal) valóban egy élhető és  a család tagjai által követett szemlélet volt, a konferencia előadásai is ezt igazolták. (A tanácskozás a Videotoriumban meghallgatható:https://videotorium.hu/hu/recordings/21829.)