Tanulmányok
Placemaking – a közkönyvtári terek kialakításának elvi és gyakorlati kérdései
KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes
A mindenki számára nyitott és hozzáférhető közkönyvtár sok (főként a kisebb, hátrányos helyzetben lévő) településen egyike az utolsó, még megmaradt közösségi helyeknek. A könyvtáraknak a szolgált közösség életében betöltött multi-funkcionalitását és új szerepét jól szolgálhatják a placemaking elvei, megközelítései és eszközei. A placemaking építészeti, urbanisztikai fogalom a közösségi terek közösségi funkciókkal való kialakítására. A placemaking segítségével a helyi közösség által formált, vonzó közösségi élettereket hozhatunk létre a városban, mégpedig a közterületek élő közösségi térré alakítása, a terek közösségi funkciókkal, tartalmas programokkal való megtöltése, illetve újfajta hasznosítási lehetőségeinek kitalálása révén. A közösségvezérelt elven működő, a placemaking elveit, megközelítéseit és eszközeit alkalmazó közkönyvtár olyan közintézményként tud működni egy település életében, amelynek hatásai messze túlnyúlnak fizikai valóságán, de amelynek sikeres működéséhez elengedhetetlenül szükséges a fizikai terek közösségi szemléletű újragondolása is. Így teremtve meg a kapcsolatot a szolgált helyi közösség, a könyvtári funkciók és feladatok, valamint a könyvtári terek között.
Olvasás és médiahasználat
TÓTH Máté
2017-ben a FSZEK EFOP-3.3.3.-VEKOP-16-2016-000001 „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” c. pályázat keretében „Az én könyvtáram” c. kiemelt projektben két, egyenként 1500 fős országos reprezentatív olvasási és könyvtárhasználati felmérésre került sor a hazai 18 éven felüli és a 3–18 éves lakosság körében (ld. KF 2018. 1. szám 45–60. p.). A felvett adatok megerősítették és tovább árnyalták a médiahasználat és olvasás összefüggésére vonatkozó korábbi ismereteket. Alapvetően a televíziónézés negatívan, az internethasználat pozitívan hat a könyvolvasásra. Erősödik a médiaeszközökhöz való hozzáférés kiterjedése. A gyerekes háztartásokban többféle médiaeszköz található. Eltérések az internet-hozzáférés fajtáiban vannak. Korábban a könyvolvasás a közepesen tévézők körében volt a legjellemzőbb, most a kevesebbet tévézők körében vannak gyakrabban olvasók. A vizsgálat korosztályonként gyűjtött adatokat az internetezés gyakoriságáról és az olvasásról egyaránt. A gyakori internetezők körében kevesebben vannak a nem olvasók, de az állandó internetezés negatívan hat az olvasási teljesítményre.
A teljes körű minőségirányítás (TQM) könyvtári kialakítása és fejlesztése Magyarországon (1993–2017)
SKALICZKI Judit
A könyvtári minőségügy magyarországi meghonosodása a Könyvtári és Informatikai Kamara (1990–1997-ig KIK, utána IKSZ) működésével, illetve programjaival és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) országos könyvtárfejlesztési stratégiájával áll szoros összefüggésben. A minőségi szemléletről az első hazai szimpóziumot 1993-ban tartották az OSZK-ban brit minőségügyi szakemberek. 1994 tavaszán a KIK vezetői (Zalainé Kovács Éva és Skaliczki Judit) részt vettek egy manchesteri minőségmenedzsment képzésen. 1994 őszén már Lakitelken rendeztek szemináriumot a hazai szakembereknek Maurice B. Line vezetésével. A TQM első, hazai könyvtári bevezetésére egy hároméves projekt keretében került sor 1996 és 1999 között a kecskeméti Katona József Könyvtárban. A kecskeméti megyei könyvtár a következő években a TQM képzések bázisa lett. A hazai könyvtárosok széles körű tájékoztatása és a képzés támogatása érdekében a KIK közreadta a „Korszerű könyvtárak – korszerű módszerek” című sorozatát. 2002-ben 120 órás, négy modulos akkreditált képzés indult a könyvtári minőségmenedzsment, TQM témában. Az NKÖM „Könyvtári minőségfejlesztés 21” c. projektjével pedig a hazai könyvtárakat támogatta saját minőségirányítási rendszerük kialakításában. A „Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés” projekt keretében kidolgozták a könyvtári teljesítménymutatókat. A TQM könyvtári adaptálásának lehetőségeit segítette a „A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez” c. kiadványsorozat is. A Minőségfejlesztési munkacsoport a CAF elvei alapján 2009-ben kidolgozta a könyvtári önértékelés rendszerét (Könyvtári Közös értékelési Keretrendszer). 2010-ben OKM rendelet rögzítette a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozását. A Minőségfejlesztési munkacsoport szerepét a Könyvtári Minőségügyi Bizottság (KMB) folytatta 2010 és 2014 között. Tevékenységüket 2014-ben újabb négy évre meghosszabbította a kulturális tárca. A bizottság beindította a könyvtári minőségértékelés oktatását, pályázatokat írt ki, és szempontrendszert állított fel a cím elbírására. A szerző összefoglalja a bizottság 2010 és 2017 közötti tevékenységét és felsorolja a cím és a Díj birtokosait. Végül tények és adatok olvashatók, miért szüntette be működését 2017 őszén a bizottság.
Műhely
Az információs műveltség szemléletnek változásai
KOLTAY Tibor
2017-ben tízéves volt a Journal of Information Literacy (JIL) c. nyílt hozzáférésű folyóirat. A jubileum alkalmából neves szakembereket kértek fel publikálásra az információs műveltség különböző kérdéseiről. A jelen írás szerzője felhívja a figyelmet néhány, a tematikus összeállítás alapján kirajzolódó fontos szempontra, melyekhez hozzáfűzi saját reflexióit. A témák közül kiemelten említi az információs műveltség természetével foglalkozókat, valamint az információs műveltséggel kapcsolatos kompetencia-jegyzékeket. Az információs műveltség elméleti perspektívának áttekintésekor Lindberg, Sundin, Talja nyomán, kitér annak szociokulturális és fenomenografikus megközelítésére és felvillantja a diskurzus-elemzés szerepét is. Az ACRL információs műveltségi kompetenciákra vonatkozó szabványgyűjteményét 2016-ban felváltotta az Information Literacy Framework for Higher Education c. dokumentum, és ezt a keretrendszert a szerző részletesebben is elemzi.
A biográfiai index műfajának megújítási kísérlete a Magyar Életrajzi Kalauzban
2. rész: Összehasonlító elemzések, felhasználási területek
NÉMETH Tibor
A szerző a hazai életrajzi indexek közül a Magyar Életrajzi Kalauzt (MÉK), a Magyar Életrajzi Indexet (MÉI) és az online térben már nem aktív Hungarika Névkatasztert hasonlítja össze, illusztrálva, hogy gyűjtőkörük hasonlósága ellenére is egy adott szakterületre vagy személyre irányuló keresések, illetve találatok között milyen jellegű eltérések figyelhetők meg. A hasonlóságok mellett felhívja a figyelmet a MÉK tágabb és rugalmasabb megoldási lehetőségeire. A nemzetközi életrajzi indexek közül a World Biographical Indexet (WBI) elemezte számos magyar példa alapján. Írása utolsó két fejezetében a szerző egyrészt a MÉK fejlesztési lehetőségeit tekinti át, másrészt a Magyar Életrajzi Kalauz előtt álló alternatívákról gondolkozik. Módosítási tervei pl. topográfiai szinkronitás, a leválogatás finomítása, az áttekinthetőség erősítése mind a használók kényelmét támogatják. A MÉK közvetlen hozzáférése mellett többféle másodlagos felhasználási lehetőséget is kínál (pl. évfordulónaptári szerep, online gyorstájékoztatás, kiadói kontroll stb.). Mivel a MÉK évtizedek egyszemélyes heroikus (magán)vállalkozása, a jövőben az adatgyűjtés erősítése mellett a hazai biográfiai műhelyekkel való együttműködés megteremtése, partnerkapcsolatok kialakítása a stratégiai cél, melyekre alternatívákat vázol fel a szerző.
„A hely, ahol élünk”
Könyvtárosok országos helyismereti konferenciája Székesfehérváron (Szőnyegi Hajnalka)
Rövid beszámoló a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban 2018. március 5-én tartott országos helyismereti konferenciáról.
E-learning és a könyvtárak
Az elektronikus tananyag
BÁNKESZI Katalin – SZEPESI Judit
A sorozat előző két írásában (ld. Könyvtári Figyelő 2017. 4. sz. 541–548. p., 2018. 1. sz. 83–90. p.) az e-learning alapfogalmait, az elektronikus tanulási környezet elemeit, a tanári és tanulói kompetenciákat tekintették át a szerzők. Ebben a részben a tananyaggal kapcsolatos ismereteket foglalják össze: mi az elektronikus tananyag, milyen típusai vannak, milyen a jó tananyag, milyen szabványai vannak, hogyan és milyen eszközökkel lehet elektronikus tananyagot készíteni.
Múltunkból
Az ajánló bibliográfiák mint az olvasóvá nevelés és az olvasói propaganda eszközei az 50-es években
POGÁNY György
Az ötvenes években a tömegnevelő munka két eszköze a szemléltető és a szóbeli propaganda volt. Ez utóbbihoz adott segítséget az annotált ajánló bibliográfia. Az ajánló bibliográfia csak másodsorban volt tájékoztatási segédlet, elsősorban propagandaeszközként használták. Az ajánló bibliográfia a különböző műveltségi szinten lévő, nem szakember érdeklődőknek ajánlott különböző témáról (pl. különféle termelési kérdések, önfejlesztés stb.) szelektíven válogatott, rövid tartalmi ismertetővel ellátott irodalomjegyzékeket. Céljuk az olvasók orientálása volt. 1953-ban 250-nél is több ajánló bibliográfia jelent meg Magyarországon. A szerző áttekinti a műfaj kialakulását és szerepét a tájékoztatásban, majd bemutatja az ajánló bibliográfia szovjet változatát és a szovjet koncepciók alapján a műfaj magyarországi megjelenését. Felidézi neves hazai könyvtárosok (Kőhalmi Béla, Sebestyén Géza, Gerő Gyula és mások) megállapításait e műfaj Rákosi-korszakbeli szerepéről, és hivatkozik az ötvenes évek első felének fontos szakmai és politikai rendezvényeire, amelyeknek visszatérő témája volt a tematikus ajánló bibliográfiák népszerűsítésének ügye. A Rákosi –korszak ajánló bibliográfiai efemer, vitatható értékű munkák voltak.
Nekrológ
Varga Ildikó (1937–2018)
Rácz Ágnes
Varga Ildikó az OSZK, majd a Könyvtári Intézet ny. főtanácsosa, tudományos kutatója. Munkásságának középpontjában a katalogizálással kapcsolatos módszertani és oktatási tevékenység állt. A szabályzatok és útmutatók gondozása, a szabványosításban való szakértői részvétele mellett a feldolgozómunka oktatása volt fontos feladata. 1990-ben Szabó Ervin-emlékéremmel ismerték el kiemelkedő szakmai munkáját.
Elhunyt Kondor Imréné (Ziegler Éva) (1930–2018)
S[onnevend] P[éter]
Kondor Éva a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtárában kezdett, majd az orvostudományi könyvtárban, aztán 1958-tól a nemzeti könyvtárban (OSZK) dolgozott. Először a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Könyvtártudományi szakkönyvtárában, majd a KMK Tudományos és szakkönyvtárak módszertani osztályán. A hetvenes évek elején került az OSZK Könyvek Központi Katalógusához, ahol a megszűntetett országos gyarapodási jegyzék helyett szerkesztője lett a Külföldi Társadalomtudományi Kézikönyvek c. országos gyarapodási jegyzéknek. 1988-ban, nyugdíjba vonulásakor Szabó Ervin-emlékéremmel tüntették ki.
Kitekintés
A LIBER stratégia 2018–2022
GAÁLNÉ KALYDY Dóra
A szak- és tudományos könyvtárakat összefogó LIBER (Association of European Research Libraries) 2017 novemberében hozta nyilvánosságra a következő öt évre iránymutatást adó stratégiáját. Az ismertetés a stratégia kiemelt területeit mutatja be, és felhívja a figyelmet a prioritásokra: 1) a könyvtárak mint az innovatív tudományos kommunikáció platformjai; 2) a könyvtárak mint a digitális készségek és szolgáltatások centrumai, 3) a könyvtárak mint a kutatási infrastruktúra nélkülözhetetlen partnerei. A stratégia kellően általános ahhoz, hogy mindegyik könyvtár megtalálja benne a saját útját. A LIBER-stratégiára a hazai tudományos és szakkönytáraknak azért különösen fontos odafigyelniük, mert 2014-től nincs országos könyvtári stratégiánk és a LIBER-stratégia zsinórmérték lehet. A LIBER-stratégia céljaival két hazai dokumentum is harmonizál: az egyik a 2016 decemberi Szándéknyilatkozat a hazai tudományos és szakkönyvtárak együttműködéséről és az Országos Könyvtári Rendszer projektről, valamint az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) Tudományos és Szakkönyvtári tagozata által készített Állásfoglalás, az országos könyvtári rendszer megújításáról és a nyílt hozzáférés támogatásáról.
Szubjektív beszámoló az IFLA wroclawi konferenciájáról
NÉMETH Márton
A szerző a szervezők által első alkalommal lehetővé tett formában, önkéntesként vett rész az IFLA 2017. évi Wroclawban rendezett világtalálkozóján. Beszámolójában megosztotta benyomásait az országról, városról, a konferencia helyszíneiről, az önkéntesek konferenciát segítő munkájáról, a konferencián szerzett szakmai tapasztalatairól, valamint közösségi élményeiről.
Könyvszemle
Könyvtáraink története a Rákosi-korszakban. Új kötet a „Nemzeti téka” sorozatban
A magyarországi könyvtárügy története 1945–1956. Szerk. Sonnevend Péter, Kégli Ferenc. Budapest, OSZK–Gondolat K., 2018. 339, [2] p. (Nemzeti téka) (Ism.: P. Toldi Márta)
Válogatott bibliográfia a tervezett, de meg nem jelent lapokról
Lakatos Éva: Kikötőben maradt hajók. Laptervezetek meg nem jelent lapok válogatott bibliográfiája. [sajtó alá rend. kieg. Herendi László], Budapest, OSZK–Gondolat K., 2017. 198 p. (Nemzeti téka) (Ism.: Pogány György)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)