2. rész: Összehasonlító elemzések, felhasználási területek*
4. Magyar biográfiai indexek
A hazai életrajzi indexek közül kettőnek az áttekintésére vállalkozunk. A Magyar Életrajzi Kalauzhoz (MÉK) hasonló, átfogó országos/nemzeti indexről van szó mind a Hungarika Névkataszter, mind pedig a Magyar Életrajzi Index (MÉI) esetében. Nincs tudomásunk olyan működő és hozzáférhető rendszerről, amely e korszerű műfaj keretei között tárná fel egy település vagy tájegység személyiségeit, illetve tematikus biográfiai indexek munkálatairól sem értesültünk. Ez különösen azért szomorú, mert Bényei Miklós már közel negyedszázada felhívta a figyelmet helyismereti vonatkozásban a műfaj alkalmazásában rejlő gazdag lehetőségekre.76
4.1. Hungarika Névkataszter
Az Országos Széchényi Könyvtárban létrejött adattár az 1978-as hungarika kerettervnek köszönheti létezését, amely prioritásként jelölte meg a személyi hungarikumok adattárának kialakítását. A nemzeti könyvtári hatókörből adódóan kezdetben sem térbeli, sem időbeli korlátozás bevezetését nem tervezték, az 1980-as években azonban úgy döntöttek, hogy a gyűjtőkör szűkítésével „az 1880 után született, külföldön élő/élt magyar személyek adatait tartalmazza, s külön hangsúlyt fektetünk a közelmúltban, vagyis az 1945 utáni anyag feltárására.”77 Az 1990-es évek közepén Kovács Ilona egy helyismereti könyvtáros konferencián pontosította a feltárás gyűjtőköri szempontrendszerét: „elsősorban a külföldi magyarok első generációjához tartozó személyek fontosak, vagyis a történeti és a mai Magyarország területén született olyan személyek adatai, akik később az életük során a trianoni békeszerződéssel az új határokon kívül kerültek, vagy Nyugatra emigráltak.”78
Az 1988-ban létrehozott Hungarika Dokumentációs Osztály a felvételnél az alábbi szempontokat vette figyelembe: Magyarországon született, magyar anyanyelvű, magyar nyelven is publikált, tanulmányait nagyrészt Magyarországon végezte, magyarnak vallotta magát. A Hungarika Névkataszterben nyilvántartott adatok köre: név és névváltozatok; születés és halálozás helye és ideje; tanulmányok (hazai és külföldi); távozás külföldre (hely és idő); vándorlás (további országok, hazatelepedés); foglalkozás (szűkebb működési terület megjelölésével); adatforrások.
A nyomtatott források mellett jelentős kört ölel fel a nem publikált dokumentumok (pl. személyes közlés, magánlevél, hagyaték stb.) mint primér információforrások beépítése az adattárba. A tudományos kutatás mellett a dokumentációs tájékoztatás igényei szerint kialakított index a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program (NIIF) szerveréről volt elérhető a használók számára. Mintegy évtizeden keresztül, 2007 végéig a következő adattípusok voltak visszakereshetők a Hungarika Névkataszter internetes online felületén:79
1. ábra
A Hungarika Névkataszter kereső űrlapja
- a név minden eleme (személynév, párhuzamos név, álnév, előző név, későbbi név, névváltozat, eredeti név),
- a földrajzi név (születés országa, halálozás országa, távozás országa, vándorlás országa, jelenlegi tartózkodási hely, visszatérés országa),
- a dátum (születés éve, halálozás éve, távozás éve, vándorlás éve, visszatérés éve),
- a generációk (első generáció, fiatalon távozottak, második generáció, harmadik generáció, negyedik generáció, hosszabb ideje visszatelepedett, korszak előtti),
- archívum (van/nincs archivált anyag).
Valamennyi lehetőség szerepelt az „egyszerű keresés” menüpontban elérhető adatlapon. Az összetett keresés ezeken túl egy tárgyszó indexet is megjelenített, amely újdonságnak számított a hasonló adattárakhoz képest. Ebben az ábécé kiemelt betűire kattintva, az egyes betűkhöz kapcsolódó indexrészeket tekinthettük meg. A mezők között kötött (nem változtatható) logikai és kapcsolat állt fenn. Egyes mezők esetében (név, ország, tárgyszó/foglalkozás) választani lehetett az és/vagy opciók között. A keresés finomítására a csonkolás módszereit is alkalmazták: a „*” karakterrel tetszőleges hosszúságú, a „?” beírásával pedig pontosan egy karakter volt helyettesíthető.
Sajnálatos, hogy a nemzeti könyvtár a strukturális átalakítások közben lemondott erről a hiánypótló szolgáltatásról: immáron több mint egy évtizede nem érhető el a világhálón és érdemi információ sem szerezhető be a gyarapodásáról/fejlesztéséről. Utolsó információim szerint a mintegy 35–40 000 rekordból álló adattár az Országos Széchényi Könyvtáron belül helyben (offline) használható*.
4.2 Magyar Életrajzi Index
A Hungarika Névkataszter műfajon belüli speciális profiljától eltérően gyűjtőköre alapvetően megegyezik a Magyar Életrajzi Kalauzéval. Ebből kifolyólag érdeklődéssel követtem nyomon a vele kapcsolatos információkat, és áttekintésemben gyakrabban élek a benchmarking eszköztárával. A kiemelt figyelmet, illetve az eddigieknél jóval mélyebb szintű elemzést indokolja, hogy a magyar könyvtári szakirodalomban egyedüliként részletes összehasonlítás80 is készült e párhuzamosan épülő életrajzi adattárakról. A híradások szerint81 1997 közepén Nagy Csaba szervezésében indult meg a szisztematikus gyűjtés és adatrögzítés. Több fiatal munkatársa révén dinamikusan bővült a Magyar Életrajzi Index rekordállománya, amely a Magyar Életrajzi Kalauzhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakult:
| Időpont | Magyar Életrajzi Index | Magyar Életrajzi Kalauz | Arány (Kalauz / Index) |
|
1999. január 15.
|
38 000
|
83 926
|
220,85%
|
|
2001. március 29.
|
77 000
|
138 762
|
180,21%
|
|
2003. február 10.
|
139 757
|
174 671
|
124,98%
|
|
2005. január 11.
|
168 787
|
212 580
|
125,94%
|
|
2007. január 14.
|
212 074
|
240 914
|
113,59%
|
|
2009. január 23.
|
217 863
|
265 620
|
121,92%
|
A Magyar Életrajzi Index szerkesztői 2009 óta nem teszik közzé folyamatosan az adatnövekményt, illetve újabban a gyűjteményi katalógusok összesített rekordszámát adják meg: 2014. március 28-án 588 761 tételt, 2016 őszén pedig 620 000 névrekordot tartalmaztak a sokrétű adattárak. A rövid tájékoztatóban 2014-es állapotként 230 ezres tételszámot jelölnek meg, amely fél évtized alatt alig jelent gyarapodást. Az utóbbi években jelentős duplumszűrést hajtottak végre a rekordok között, amelynek eredményeként „80 000 rekorddal csökkent a személynév besorolási állomány.”82
A Petőfi Irodalmi Múzeum legnagyobb digitális gyűjteményét alkotó biográfiai index célja: „a kutató egy helyen megtalálja az általa keresett személyre vonatkozó főbb információkat és azok forrásait. A rekordok olyan adatsorból épülnek fel, amelyek segítségével egy személy önmagával azonosítható: születés, halálozás helye és ideje, foglalkozás, névvariánsok.”83 Egy veszprémi országos konferencián tartott előadásban Nagy Csabától részletesebb információkat találhatunk az adattartalmat illetően: „az elfogadott névalak mellett a névvariánsok sora (névváltoztatás előtti név a változtatás dátumával), a leánykori és az asszonynév, a nemesi előnév és a főnemesi rang, a születési és halálozási adatsor a település, megye, év, hónap, nap feltüntetésével, valamint legfeljebb három foglalkozás, köztük a kenyérkereső is.”84
2. ábra
Manno Miltiades (1879-1935) a Magyar Életrajzi Indexben
Problematikusnak tűnik számomra a foglalkozási kategória egyértelmű, koherens szempontok szerinti kezelése, ahogy erre dolgozatom első részének „3.2.4 Foglalkozási adatcsoportok” fejezetében már utaltam. Manno Miltiades (1879–1935) szócikkének átvilágításával teljes részletezésű találati adatlapokat hasonlítunk össze teljesség és pontosság szempontjából. Nézzünk az elvek mögé, hogy a Magyar Életrajzi Index esetében miként értelmezhető az adott személyre vonatkozó találati rekord85 felépítése saját követelményrendszerük tükrében (lásd 2. ábra).
Rögtön szembetűnik, hogy a meghirdetett három foglalkozás helyett hatot találunk. Manno Miltiades művész-polihisztorként és all-round sportemberként nyilván nehezen gyömöszölhető be nemcsak három, hanem – mint látni fogjuk – akár hat kategóriába is. A Magyar Életrajzi Kalauz lementett adatlapja az alábbi információkat teszi elérhetővé (lásd 3. ábra):
3. ábra
Manno Miltiades (1879-1935) a Magyar Életrajzi Kalauzban
Koncentráljunk a foglalkozási adatsorokra: a MÉK kilenc működési területet sorol fel a MÉI hat megjelölésével szemben. Különítsük el a művészeti tevékenységet: a MÉK öt művészeti ágat (éremművész, festőművész, grafikus, karikaturista, szobrász) definiál, míg a MÉI három területet rögzít (festőművész, grafikus, szobrász).
Sporttevékenységek tekintetében még nagyobb az eltérés a két index gyakorlatában. A MÉI a következő kategóriákat képezi: gyorskorcsolyázó, sportoktató. A MÉK itt is sportágak szerint rögzíti a tevékenységet: evezős, kerékpárversenyző, labdarúgó. Ezek sokkal pontosabban tükrözik versenyzői pályafutását, különös tekintettel arra, hogy Manno Miltiades az első két magyar labdarúgó-bajnokság gólkirálya86 volt. Végezzünk el egy keresést a MÉI-ben a kapcsolódó „sportoló” kategóriára! 108 találatunk lesz, ami sovány egy sportnemzethez képest, de próbálkozzunk a másik MÉK-ből hiányzó foglalkozási körrel is: „sportoktató” – keresésünk eredménye mindössze 9 (!) tétel. Garantált, hogy ennél jóval többen működtek e területen, csak éppen más elnevezéssel (pl. edző, testnevelő)!
Sokat javult a transzparenciája, de a MÉI esetében nem áll rendelkezésre olyan feltöltöttségi áttekintés, amit a MÉK-ről dolgozatom első részében közreadtam, ezért célzott mélyfúrásokkal próbáljuk felderíteni az adattár rejtett rétegeit. Ha már a sport területére tévedtünk, akkor kerestessük le a szombathelyi származású olimpiai bajnok kardvívót, Rajczy Imrét87 a Magyar Életrajzi Indexben (Lásd: 4. ábra)
A pontos vesszővel elválasztott foglalkozási kategóriák olyan ad hoc jellegű eklektikusságot mutatnak, ami teljesen relativizálja a visszakeresés biztonságát. Kinek jutna eszébe „dr.” szerint keresni foglalkozást? Megdöbbentő, hogy ugyanarra a tevékenységre vonatkozóan keverednek az elnevezések: „kardvívó”, „olimpiai bajnok”, „olimpiai bajnok kardozó”.
A „Magyar Életrajzi Kalauz” vonatkozó adatsora:
5. ábra
Rajczy Imre (1911–1978) a Magyar Életrajzi Kalauzban
Ha már beleszaladtunk az olimpiai bajnok kategóriába, akkor érdemes egy keresést lefuttatni rá a Magyar Életrajzi Indexben: az 55 tételes találati listában88 van duplum (Jekelfalussy Piller György), de négy olyan név is (Hajós Henrik, Kiss Éva, Kluger Gyula, Szepes Béla), akik sohasem voltak olimpiai bajnokok! Marad ötven név – beleértve Benke László olimpiai bajnok szakácsmestert is…
Nézzük meg, hogy a Magyar Életrajzi Kalauzban hány olimpiai bajnokot találunk? Itt az „Egyéb adatok” között kell a bennünket érdeklő adat kezdőbetűit beírni a szűkítő mezőbe; a tízes szűrésből adódóan például éppen egy hétszeres olimpiai bajnok (Gerevich Aladár) kategóriája maradt le a képernyőképről. Az adatbázis strukturált jellegéből adódóan valamennyi tétel egy-egy személyt jelöl, mert valaki vagy egyszeres, vagy kétszeres stb. olimpiai bajnok, így 335 magyar származású sportoló szerzett olimpiai bajnoki címet. Rendszerünk finomságát mutatja, hogy a román színekben kétszeres olimpiai bajnok magasugró Balázs Jolán, a XX. század legjobb röplabdázójának megválasztott háromszoros amerikai olimpiai bajnok Karch Király; a román színekben négyszeres olimpiai bajnok tornász Szabó Katalin és a magyar származású, Tarzanként elhíresült, ötszörös amerikai olimpiai bajnok Johnny Weissmüller rekordja is elérhető reprezentatív nemzeti digitális névkataszterünkben.
6. ábra
Olimpiai bajnokok a Magyar Életrajzi Kalauzban
Ennek az utolsó pár szónak itt és most különös jelentősége van. Egy adattár akkor és csak akkor lehet reprezentatív, ha a teljesség igényéből indul ki. E mondatnak súlyos következményei vannak, amelyek rámutatnak a „Magyar Életrajzi Index” és a „Magyar Életrajzi Kalauz” forráskezelési filozófiájának sok tekintetben gyökeres különbségére. Az előzőekben leírtaknak megfelelően kalauzunk a benne szereplő forrásokat teljes mértékben feldolgozza. Korábbi dialógusaink alapján kiderült, hogy a „Magyar Életrajzi Index” válogat a forrásokból felvett személyek esetében! Vajon milyen kritériumokat alkalmaz? Egy általa is feldolgozott vonatkozó szakterületi forrás, a valamennyi magyar olimpiai érmest külön szócikkben feltüntető „Magyar olimpiai lexikon”89 esetében mi lehet az a szempont, aminek következtében az abból feldolgozott olimpiai bajnokok száma alig hetede a „Magyar Életrajzi Kalauz”-nak?
Az óriási különbség kis részben magyarázható azzal, hogy e forrás frissebb kiadásait nem dolgozták fel. 2000 óta négy újabb editiója is napvilágot látott, és a Magyar Életrajzi Kalauzban is hozzáférhető a legfrissebb, 2016-os kiadás!90 E gondolatmenet nyomdokain haladva döbbenetes, hogy ugyanezen a területen egy másik, sokadik kiadásban megjelent reprezentatív olimpiai alapmű91 sem szerepel a feldogozott források listáján…
A fenti illúzióromboló elemzés tükrében és szemüvegén keresztül olvasva roppant érdekes a következő, talán szokatlanul hosszúnak tűnő, de egységes gondolatmenetben rendkívül fontos kérdést tárgyaló idézet. (Háttér-információként jeleznem kell, hogy szerzője – személyes levélváltásunk alapján – a nyilvánosság előtt kimondatlanul is velem vitázik, és tesz erősen dehonesztáló megjegyzéseket az adateltérések kezelése tárgyában az általam készített adattárra.)
„Mint már utaltam rá, hazai lexikonjaink tele vannak egymásnak ellentmondó, téves adatokkal, ezért rendkívül fontos, hogy egy életrajzi indexhez hasonló munka ne elégedjék meg ezek téves voltának jelzésével, hanem állapítsa meg, hogy a szerkesztő jelenlegi tudása szerint melyik állítás tartalmazza a valósághű információt. Ez utóbbi megítélésénél természetesen tudatnunk kell az olvasóval, hogy döntésünket mire alapoztuk, tehát semmiképpen sem elégedhetünk meg szándékunk puszta közlésével. Az sem elegendő, ha kijelentjük, hogy számunkra mindenkor a legújabb kézikönyv az autentikus forrás, ugyanis egyedül e munka támaszkodik / támaszkodhat a legfrissebb kutatási eredményekre. Aki valaha írt lexikon-szócikket, pontosan tudja, hogy az ultima manus elve a lexikográfiában nem alkalmazható, ugyanis a hivatkozásokat gyakorta mellőző írásokból szinte lehetetlen megállapítani, hogy szerzőjük milyen forrásokra támaszkodott, és hogy ezek ellentmondásait mire alapozva oldotta fel. Hosszasan sorolhatnánk a példákat annak érzékeltetésére is, hogy milyen veszélyekkel jár és mennyire félrevezető, ha egy adattár szerkesztője megfelelő forrásismeret hiányában szakmai érvekkel nem alátámasztható preferenciákkal él, ráadásul ezeket következetlenül alkalmazza. Egyes kutatók úgy vélekednek, hogy a számszerűség sem elhanyagolható tényező, vagyis ha négy forrásból három állít valamit, akkor már csak azért is elfogadható ez a közös adat, mert a negyedik lehet például elírás is. Ennek kapcsán ugyanazt tudom elmondani, amit a fentiekben kifejtettem. A hibák bővített újratermelése miatt képtelenség a „számszerűség” elvének alkalmazása, manapság ugyanis egyre több olyan lexikon lát napvilágot, amely kritikátlanul veszi át a korábban megjelent társainak hibáját, mit sem törődve azzal, hogy a hivatkozott mű milyen forrásokra hivatkozik.”92
A kritika egyes elemeinek jogosságát nem kívánom kétségbe vonni, néhány vonatkozásban azonban feltétlenül pontosítani és árnyalni kell az egyoldalúan negatív véleményt:
1) Vitapartneremmel ellentétben soha nem állítottam, hogy kizárólag az általam közölt adatok az elfogadhatók. A források születési és halálozási adatokat érintő eltérő közléseit korrekt módon feltüntetem az „Adateltérések” mező alkalmazásával. E közlés a kiadói-szerkesztői munkát is jelentősen segítheti a korábbi kiadások hibáinak korrekciójával.
2) Munkaidőn kívüli, önszorgalomból végzett tevékenységemből és az általam elérhető elsődleges információforrások hiányából adódóan nem tudom vállalni, hogy minden egyes személy információit kontrolláljam. Felmerül ugyanakkor óhatatlanul bennem a kérdés, képes-e erre egyáltalán valaki vagy akár egy team is?
3) A hosszas idézetben megfogalmazott szempontok (frissesség, forrásokra történő hivatkozás, számszerűség) egyike sem érvényesül mechanikusan, hanem ezek együttes összevetésének forráskritikai gyakorlatra vetített logikai hálójából születik meg az egyedi döntés, amelyben különösen nagy hangsúlyt kap a primér információkra (pl. anyakönyvekre) történő pontos hivatkozás.
Sok minden azonos vagy egy árnyalatnyit eltérő a Magyar Életrajzi Kalauz és a Magyar Életrajzi Index keresési rendszerében, de jelentős eltérések is adódnak. A Magyar Életrajzi Kalauz lehetőséget biztosít az időintervallumra történő keresésre, továbbá a kapcsolódó tételszámokat is közlő indexlistákból való kiválasztás módszere a használókat pozitív módon orientálja a sikeres keresési stratégia kialakításában.
A Magyar Életrajzi Index és a Magyar Életrajzi Kalauz hasonló profilja és egy irányba mutató céljaik révén egymás természetes szövetségeseivé válhatnának. Magunk részéről messzemenően egyetértünk az elemző recenzens másfél évtizede megfogalmazott gondolataival: „Az egymással való versengés helyett ugyanakkor helyesebb lenne az együttműködés, egyik oldalról a nagyobb forrásbázis, az intézményi háttérnek megfelelően rendelkezésre álló készítői gárda, a másik oldalról a nagyobb tapasztalat, a kidolgozott rendszer, az ügy iránti elkötelezettség.”93
A Magyar Életrajzi Kalauz részéről eddig sem volt és a továbbiakban sem lesz akadálya az együttműködésnek. Bennünket nem kötnek presztízs szempontok és az ügy sikerébe vetett hit átsegíthet az együttműködés kimunkálása során adódó nehézségeken.
5. Külföldi biográfiai indexek
A nemzetközi életrajzi indexek egyre gazdagodó listájáról – hagyományaik és ismertségük miatt – a két legfontosabb adattárat, az Amerikai Egyesült Államokban készülő „Biography Index”-et és a Németországban épített, újabban „World Biographical Information System” rendszer elemeként működő „World Biographical Index”-et kell kiemelnünk. E két külföldi reprezentáns közül a számunkra aktuális állapotában elérhetőbb és reprezentációjában az egész világra kiterjedő, így önálló magyar életrajzi archívumot (Ungarisches Biographisches Archiv) is üzemeltető World Biographical Index tartalomszolgáltatási eszköztárát vesszük górcső alá, részben az általunk alkalmazott megoldások szemüvegén keresztül.
5.1 World Biographical Index
A müncheni székhelyű K. G. Saur Verlag egyetemes „biográfiai könyvtárának” részeként folyamatosan fejlesztett biográfiai index. A „World Biographical Information System” égisze alatt immár lassan mintegy 9 millió digitalizált szócikket tesz hozzáférhetővé. Gigantikus nagyságára jellemző, hogy a több mint 10 ezer feldolgozott forrásmű 44 nyelven 17 ezer kötetet ölel fel. Az archívum háttérbázisát az 57 nyelvi-területi preferenciák alapján digitalizált mikrofilm archívum94 képezi, amely szócikkek millióit tárolják a 16. század közepétől a 20. század végéig. A világ legteljesebb életrajzi adattára képes valamennyi ország és térség biográfiai arculatának tükrözésére. A szócikkekhez kapcsolódóan az eredeti dokumentumok nyomtatott változatának hasonmása is megjeleníthető a képernyőn. A világ archívumain belül a „Hungarian Biographical Archive” 152 forráskiadványt tár fel és tesz teljes szövegében elérhetővé az 1559 és 1995 közötti időszakból. Egy kicsit korábbi, az 1990-es évek közepéről származó verzió 127 forrásból álló jegyzékét95 részletesen tanulmányozva mindenesetre roppant meglepő megállapításokat tehetünk a kiválasztott források jelentőségére és reprezentativitására vonatkozóan.
Boldog lennék, ha valaki elmagyarázná, hogy a sport területéről egyedül felvett kiadványként miért Mező Ferenc magyar olimpiai bajnokokról szóló angol nyelvű 1955-ös „aranykönyve”96 az egyetlen számításba vett önálló sporttárgyú forrás, holott például Havas László 1982-es sport aranykönyve97 sokkal frissebb és teljesebb, hiszen kiterjed az olimpiai dobogósokon túl az érmesekre a felnőtt és korosztályos világ- és Európa-bajnokságokon, ráadásul még címében is rímel kiválasztott elődjére…
Igazi fejtörést okozott számomra az is, hogy mi lehetett az oka annak, hogy az Osztrák-Magyar Birodalom 1750–1880 közötti bencés szerzetes íróit szemléző 1881-es összeállítás98 helyet kapott a válogatásban, ugyanakkor a magyar vonatkozásban teljesnek tekinthető 1986-os kiadású bencés névtár99 fel sem merült.
A fájdalmas hiányok szinte minden területen hosszan sorolhatók lennének, ugyanakkor Herczeg Ferenc Tisza Istvánról szóló kötete, Lyka Károly Munkácsy monográfiája vagy Szigeti Kilián „Régi magyar orgonák”-ról szóló sorozata, illetve az író-olvasó találkozók rendezésének módszertanáról szóló könyv100 ott díszeleg a listában…
A legfrissebb információkhoz történő hozzáférés érdekében 2018 márciusában teszteltem a világ legnagyobb életrajzi adattárát101 az ELTE Savaria Egyetemi Könyvtár IP címtartományából. A biográfiai adatbank több mint 6 millió személyről 8,5 millió életrajzi szócikket tartalmaz. Mielőtt konkrét kereséseket bonyolítottam volna le, táblázatosan összehasonlítottam a World Biographical Index (WBI) és a Magyar Életrajzi Kalauz keresési skáláját:
7. ábra
A WBI és a MÉK adattartalmának összehasonlítása
Elsőként az adatok aktualizálásának gyakoriságát vizsgáltam meg. A halálozási év indexét faggatva – időben visszafelé haladva – arra voltam kíváncsi, melyek voltak az utolsó, „legfrissebb” halálozási időpontok. 2017-ben az egész világon 42 személy elhunytát regisztrálták (a MÉK tavalyról 273 személy halálozási évét tartja nyilván!):
8. ábra
A WBI találati listája a 2017-ben elhunytakról
Láttam, hogy túl nagy igényekkel nem célszerű fellépni, ezért bő két évtizeddel halála után, Antall József (1932–1993) adatait kerestem:
9. ábra
A WBI rekordja Antall Józsefről
Meglepő, hogy egyetlen olyan forrást sem leltek a névbank kompetens szakszerkesztői, amiből kiderülhetett volna, hogy az egykori magyar miniszterelnök már nincs az élők sorában! Esély sincs arra, hogy megkérdezzenek, pedig egy kiváló tematikus, kormányzati archontológiát102 örömmel ajánlottam volna a figyelmükbe az ilyen félrevezető pontatlanságok kiküszöbölésére… Ha Gulyás Pál „Magyar írók élete és munkái” című sorozatának 17 kötetéből volt energiájuk 50 165 személy adatait rögzíteni, akkor némi szakszerű forrásjegyzék-revízió sem ártott volna.
10. ábra
A WBI találati listája Gulyás Pál „Magyar írók élete és munkái” című művéből
A reprezentativitás semmibe vétele mellett az aránytalanságok olyan tömegével találkozunk, amelyek aprólékos elemzésére nincs lehetőségünk. Mivel a feldolgozott források áttekintésére nem nyújt lehetőséget az adatbank, ezért a kódszerű rövid címek („short list”) alapján lehet kibogarászni a hivatkozások mögött rejlő műveket. Mindenesetre rendkívül figyelemre méltó Schöpflin Aladár irodalomtörténeti jelentőségűnek korántsem nevezhető, mindössze 9 oldal terjedelmű kiadványának103 kiemelt fontosságú kezelése; vajon milyen különleges szempont indokolhatta, hogy a három, bár kétségkívül kiemelkedő szerzőről szóló füzetke kihagyhatatlan volt?
Még fel sem ocsúdhatunk meglepetésünkből, amikor újabb gyöngyszemet találunk ugyanezzel a „forrással” kapcsolatban. Logikusnak tűnt volna, hogy a címben szereplő három költőóriás szerepel a mű alapján feltártak listáján, de vaskos meglepetés éri a gyanútlan böngészőt:
11. ábra
A WBI találati listája Schöpflin Aladár művéből (2014. április 4.)
Bár semmiféle magyarázat nincs rá, hogy Kovács Endre és Major István miként soroltatott e tételhez, de úgy látszik, hogy ez sem a szerkesztőket, sem a használókat nem zavarja…
2018-ban újfent rápillantottam a WBI eme „koronagyémántjára”, de alig hittem a szememnek az 1685 tétel láttán:
12. ábra
A WBI találati listája Schöpflin Aladár művéből (2018. március 21.)
Remek összehasonlítási lehetőséget kínál a World Biographical Index és a Magyar Életrajzi Kalauz között a „Foglalkozás” kategória újdonságnak számító, más biográfiai indexekben nem található osztályozási rendszerének egymásra vetítése. A WBI komplex besorolási indexéből a sportot bontottuk ki az összevetés érzékeltetésére (lásd 13. ábra).
13. ábra
A WBI foglalkozási tárgyszójegyzékének részlete
Nem kell sasszem ahhoz, hogy a MÉK jelen dolgozatunk későbbi részében található részletezettsége fényévekkel felülmúlja a világindex alaposságát.
Összességében a World Biographical Index, mint a világ vezető életrajzi indexének felülmúlhatatlan előnye hatalmas méretében és a mögötte álló forrásbázis azonnali elérhetőségének biztosításában áll. Kompetenciánk csak a magyar anyagra terjedhetett ki, de az adattartalom teljessége és a forrásbázis aktualizálása terén is bőven akadhat hiányérzetünk.
6. A Magyar Életrajzi Kalauz fejlesztésének lehetőségei
A korábbi fejezetek alapján látható, hogy reprezentatív nemzeti biográfiai indexünk felépítése, illetve visszakereső rendszere több évtized alatt szilárdult meg, és ez a gyakorlatban bizonyított, kikristályosodott stabilitás fontos tényező a használók számára. A működtetéshez kapcsolódó gazdag tapasztalataink, tanulmányaim és nem utolsósorban e tanulmány színvonalas elkészítése arra ösztönzött, hogy több vonatkozásban újra gondoljam az eddigi struktúrát. Nem kardinális jellegű változtatásokról van szó, hanem a használói kényelem fokozását célzó módosításokat szeretnénk bevezetni az adattár következő verziójában. Terveinkben részben egyes adatcsoportok adatstruktúráinak további, egységesített szemléletű pontosítása szerepel, részben pedig a leválogatási technológia repertoárjának bővítése és pontosságának növelése. Kulcskérdés, hogy bármilyen változtatás csak az adatbázis integritásának megőrzésén belül alkalmazható.
6.1 Topográfiai szinkronitás
Az általunk preferált, az adatbázis leírásánál ismertetett, használó-központú praktikus területi besorolási elvet kiegészítve szeretnénk lehetőséget teremteni arra, hogy az adott személy korában ténylegesen működő területi beosztás szerint is hozzáférhető legyen az adott személyhez kötődő helynév. Terveink szerint nem lecserélni kívánjuk jelenlegi megoldásunkat, hanem további keresési alternatívát kínálni a felhasználók számára. E fejlesztési modul többféle alternatív, egymással is kooperáló módon valósítható meg:
1) a műfaji azonosságra alapozva a Petőfi Irodalmi Múzeum e vonatkozásban magas szintű szolgáltatást biztosító Magyar Életrajzi Indexével történő kooperáció révén,
2) a szabványos alapokon nyugvó Geotaurusz és geohistaurusz104 alkalmazásával,
3) szemantikus kapcsolat a Nemzeti Névtér geográfiai csatornájával, a Földrajzi névtérrel
(http://o-o-o.hu/geo).
6.2 Áttekinthetőség fokozása az egyes adatmezőknél
Bizonyos meghatározott keretek között épülő mezők (indexsorok) esetében a keresési stratégia kialakítását támogató eszközként kiemelten hasznosnak tartjuk az adatok strukturált, az adott keresési mező jellegzetességeihez igazodóan rugalmasan hierarchizált formában történő áttekintését. Ezek az úgynevezett mellék adattárak jellemzően hiányoznak még a legismertebb hazai és nemzetközi adatbázisok rendszeréből is.
Létrehozásukat követően folyamatos karbantartást igényelnek és logikai keretek közé helyezik a teljes szövegű keresések világában egyébként könnyű kézzel végzett indexelési technikákat. Első ízben a következő oldalakon adunk ízelítőt a foglalkozások egységes rendszerben történő kategorizálásáról,105 illetve fontos iránytű a források területi (geográfiai) és szakterületi (tematikus) megoszlását bemutató összeállításunk.106 Reményeink szerint mindkettő olyan fontos hozzáadott értéket képvisel, amely hasznosan kamatoztatható a böngészés és a releváns találatok keresésének folyamatában.
6.2.1 A foglalkozások tárgyköri hierarchikus jegyzéke
Az adattárunkban jelen pillanatban található 976 foglalkozás és/vagy működési terület áttekintéséhez innovatív fejlesztésként egy rugalmasan hierarchizált foglalkozási hálót hoztam létre. Nem volt egyszerű beilleszteni az összes felmerült foglalkozást egyetlen koherens struktúrába, de létrehozása jelentősen hozzájárul a használói komfort fokozásához. A rendszerben nyomtatott nagybetűkkel jelöltük azokat a foglalkozási fogalmakat, amelyek a rendszerező tájékoztatást segítik, de mögöttük tényleges személyek nem találhatók adatbázisunkban. Egyes tárgykörök esetében szükségszerűen élnem kellett a többes besorolás lehetőségével. Például ilyen az ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK → Mérnök → Agrármérnök → Mezőgazdasági gépészmérnök, illetve az ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK → Mérnök → Gépészmérnök → Mezőgazdasági gépészmérnök útvonal. Egymástól távolabb eső ágakra illusztráció: ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK → Orvos → Sportorvos, illetve SPORT → Sportorvos megközelítés. Természetesen különféle kapcsolódó tezauruszok léteznek, de a lexikográfiai művek, illetve a belőlük készített adatbázisok esetében hasonló kidolgozottságú foglalkozási hálóról nincs tudomásom. Biztos vagyok abban, hogy vannak vitatható besorolások, de az alapvető logikai megközelítés filozófiájának progresszív jellege véleményem szerint vitathatatlan.
Ízelítőként a korábban említett sport szakterület foglalkozási besorolásából egyetlen „sportág”, a természeti sport kategória kibontásán keresztül szeretném felvillantani a rendszer alkalmazásából származó előnyöket. A World Biographical Index bemutatott rendszeréhez viszonyítva – stílszerűen szólva – ég és föld a különbség kidolgozottság tekintetében a Magyar Életrajzi Kalauz javára.
1.1. TERMÉSZETI SPORT
1.1.1. Hegymászó
1.1.2. LÉGISPORT
1.1.2.1. Ejtőernyős
1.1.2.2. Léggömbrepülő
1.1.2.3. Rádiótávírász
1.1.2.4. Repülőmodellező
1.1.2.5. Sárkányrepülő
1.1.2.6. Siklóernyős
1.1.2.7. Sportrepülő
1.1.2.8. Vitorlázórepülő
1.1.3. Sziklaugró
1.1.4. Tájfutó
1.1.5. TÉLISPORT
1.1.5.1. Bobversenyző
1.1.5.2. Gyorskorcsolyázó
1.1.5.3. Jégkorongozó
1.1.5.4. Kutyaszánversenyző
1.1.5.5. Műkorcsolyázó
1.1.5.6. Síelő
1.1.5.7. Sífutó
1.1.5.8. Sílövő
1.1.5.9. Síugró
1.1.5.10. Snowboardozó
1.1.6. VÍZISPORT
1.1.6.1. Búvár
1.1.6.2. Búvárúszó
1.1.6.3. Evezős
1.1.6.4. Hajómodellező
1.1.6.5. Horgász
1.1.6.6. Kajakozó
1.1.6.7. Kajakpólós
1.1.6.8. Kenus
1.1.6.9. Kite versenyző
1.1.6.10. Motorcsónakversenyző
1.1.6.11. Műugró
1.1.6.12. Szinkronúszó
1.1.6.13. Szörföző
1.1.6.14. Úszó
1.1.6.15. Vitorlázó
1.1.6.16. Vízilabdázó
1.1.6.17. Vízisíző
6.3 Leválogatási finomhangolás
A visszakeresési rendszer felhasználóbarát módosítására számos opció áll rendelkezésre. Látszólag a legegyszerűbb, demokratikus és generális megoldás az, ha a kortrendnek megfelelően (lásd még Google-szindróma) létrehozunk egy „Keresés az adatbázisban” univerzális, teljes szövegű keresőmezőt. Az már egy más kérdés, hogy a kódok, rövidítések és különféle típusú adatok (akár indexláncból kiválasztott) találati dzsungelében mennyire könnyű a dolga az érdeklődőnek. Ha bizonyos adatmezőkre szűkítjük a keresést, akkor pedig gyakorlatilag ugyanazt hajtjuk végre, mint a jelenlegi szisztémában.
Hasznosabb fejlesztési irányvonalnak tartjuk, ha az eddigi mechanizmus erényeire építve lépünk tovább a teljesség és pontosság biztosítása érdekében. Fejlesztési szakaszban tart a keresőrendszer megújítása, amelyről jelzésként egy felületrészletet mutatok be:
14. ábra
A MÉK megújuló keresési felülete
Miben különbözik az új metódus az eddigiektől? Két fontos változást kell kiemelni: a névre történő keresés megújítását, valamint a dátum megadási lehetőségek kibővítését.
A) Név alapján történő keresésnél a következő „wildcard” karakterek lesznek alkalmazhatók a jelenleg választható opciók mellett:
„%” (százalék): tetszőleges tartalmú és bármilyen hosszúságú szöveg állhat a helyén. Például: %kere% alapján történő keresés találatokat eredményez a Szentkereszti, Szekeres stb. családnevek esetében vagy a Keresztély utóneveknél. Érdemes minél több karaktert kitölteni, mert a speciális esetek kivételével az adatbázis méretéből adódóan hatalmas találati listákat kapunk. (A fenti esetben 1209, a keresési kritériumnak megfelelő személyt regisztráltunk.)
„_” (aláhúzás): egyetlen tetszőleges karakter állhat a helyén és egymás után pontosan annyi karaktert jelöl, ahányszor alkalmazzuk. Körültekintő használata javasolt az olyan tömeges nevek esetében, amelyek több változatban is szerepelhetnek az adatbázisban: például Ková__ jelöléssel egy ütemben lekerestethetjük a Kovách, Kovács, Kováts nevű embereket.
A használói komfortfokozatot növelő tervezett módosításunk szerint a név alapján történő keresés kiterjesztett leválogatási algoritmusában a „Név” mező mellett a „Névváltozatok” mezőben található információk is feldolgozásra kerülnek.
B) Dátum megadási metódusok esetében három lehetséges megközelítéssel kombinálódhat a jelenleg rendelkezésre álló eszköztár:
1) Pontos érték: a találatoknál a dátum egyes összetevőinek (év, hónap, nap) pontosan meg kell egyezniük a megadott értékekkel. Alapesetben természetesen konkrét idősorhoz köthető adott napot keresünk, de újdonságnak számít, hogy bármely mező üresen hagyható. Példák:
- {1956 ; üres ; 14} : 1956-ban bármely hónap 14-én
- {üres ; 06 ; 11} : bármely év június 11-én
- {üres ; 12 ; üres} : bármely év decemberének bármelyik napján
2) Dátum intervallum: A megadott -tól -ig értéket összefüggő időintervallumként értelmezi. Ebből következően a hiányos kitöltéseknél csak egy értéket szabad megadni vagy szerepelnie kell a hónapnak és a megfelelő mezőpárok kitöltöttségének egyezniük kell. A megadott időszak végpontjai az intervallumhoz tartoznak. Példák:
- {1964 ; 05 ; üres} – {1970 ; 09 ; üres} : 1964 májusa és 1970 szeptembere között
- {üres ; 05 ; 02} – {üres ; 09 ; 13} : bármely év május 2-a és szeptember 13-a között
3) Mező intervallum: A megadott értékeket a program ebben az esetben nem dátumként értelmezi, hanem a megfelelő mezőpárokat értékeli ki. A kitöltetlen mező az adott irányból nem korlátozza az eredményhalmazt. A megjelölt intervallum végpontjai a releváns találati halmazhoz tartoznak. Példák:
- {1964 ; üres ; 11} – {1970 ; üres ; 12} : 1964 és 1970 között november vagy december hónapokban
- {üres ; üres ; 30} – {1970 ; üres ; üres} : legfeljebb 1970-ben, bármely hónap 30. vagy 31. napján
A vázolt visszakeresési algoritmusok szinte már adatbányászati módszerekkel teszik lehetővé az adatbankunkban rejlő információs értékek kiaknázását.
6.4 Műfaji összegzés
A szakirodalom minimális elvárásai alapján szigorúan véve elég lehet egy biográfiai index létrehozásához a besorolás alapjául szolgáló név mellett a születési és halálozási adatsorok közlése, a foglalkozás(ok) felsorolása, valamint a kapcsolódó források kódjainak feltüntetése egy adott személy beazonosításához.
A biográfiai index különböző módszertani szintjei az alábbiak szerint határozhatók meg. Alapkategóriában fapados és funkcionálisan félmegoldás a szűkített terjedelmű megközelítés. Ez csupán a születési és halálozási információkat, a foglalkozási kategóriát, valamint a forrásokat tartalmazza. Széles körben javasolható az alapkategória kibővítése születési hely hiánya esetén a működési helyre vonatkozó adatokkal, továbbá az adateltérésekre vonatkozó közléssel és a névváltozatok és álnevek adatsorával (standard középkategóriás, megbízható rendszerként). Felsőkategóriás, prémium, de egyáltalán nem luxusmegoldásként az általunk alkalmazott komplex feltárási (adatbányászati) modell alkalmazható, amely számos járulékos tájékoztatási pontot képez önállóan vagy a többi adatsorral összefüggésben.
7. A Magyar Életrajzi Kalauz jövője
A reprezentatív nemzeti digitális névkataszter három évtizedes, majd egy emberöltőnyi fejlődés után jutott el arra a szintre, hogy megkerülhetetlen tényezővé vált az általános, illetve különösen az életrajzi tájékoztatás területén. Sokoldalú és gazdag szolgáltatási potenciálja révén nem csupán a magyar könyvtárügyben tekinthető gyors, korszerű és hatékony információforrásnak, hanem – digitális panteonként – a kollektív nemzeti emlékezet biográfiai megőrzésének is eszköze lehet. Tisztában vagyok azzal, hogy a továbbiakban egyszemélyes szabadidős vállalkozásként, „one-man-show” gyanánt hosszú távon nem biztosítható a fenntarthatósága. Rendszeres bővítése, retrospektív kiegészítése, folyamatos aktualizálása intézményi háttér nélkül nem garantálható. Ennek érdekében bárkivel hajlandó vagyok együttműködni egymás érdekeinek tiszteletben tartásával.
7.1 Felhasználási lehetőségek
Eddigi gyakorlatunk alapján a „Magyar Életrajzi Kalauz” közvetlen hozzáférése mellett számos másodlagos felhasználási területe kristályosodott ki. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – ezek főbb csomópontjait veszem számba.
A) Az évfordulónaptárak „az adott hely fontos múltbeli eseményeinek, köztük kiemelkedő helyi személyek születésének és halálának egy meghatározott időtartamra vonatkozó, többnyire kerek évfordulóit közlik. A szóban forgó időszak lehet egy hét, egy hónap, félév, egy év, több – szokás szerint öt – év. Készíthető ún. örök évfordulónaptár is, amely a lezárás időpontjáig minden számottevő eseményt felemlít. E típus jellemző formai jegye: az eseményeket a naptári napok alatt sorolja fel, függetlenül attól, hogy melyik esztendőben történtek. Az egy-egy naphoz tartozó kronológiai adatok időben messze esnek, eshetnek egymástól, akár több száz éves eltérés is lehetséges. Lényegében ez – és az előre jelzés szándéka – különbözteti meg az évfordulónaptárakat a kurrens eseménynaplóktól és a retrospektív kronológiáktól; az utóbbiak ugyanis a tényleges időrendben, egymásutániságukban ismertetik az eseményeket.”107 Egyre több évfordulónaptár az interneten jelenik meg. Jellemzően indikatív (előrejelző) szolgáltatási típus: meghatározott időszakra és földrajzi egységre vonatkozóan tartalmazza a kapcsolódó évfordulókat. Klasszikus értelemben kereknek a 25-tel osztható évfordulókat tartjuk, de az elmúlt évtizedekben már a 10-zel és 5-tel végződők is teret nyertek, sőt az online kommunikációs térben gyakran már semmiféle ilyen megkötöttséget sem vesznek figyelembe…108
A „Magyar Életrajzi Kalauz” adatbázisára alapozva első ízben 2004. december 10-én került publikálásra a Kresznerics Ferenc Könyvtár honlapján „A magyarság évfordulónaptára” című összeállítás 2005-ös tárgyévre vonatkozó, kizárólag klasszikus évfordulókat felölelő 2200 tételes jegyzéke.109 Ezt követően egy évtizeden át évről-évre rendszeresen publikálásra került az időközben 3000 tételesre duzzadt adattár, amelyet gyakran vettek igénybe az érdeklődők határon belül és kívül egyaránt.
Ez az évfordulós adatbank képezte a Honismeret című folyóiratban megjelenő, több évtizedes múltra visszatekintő és általam közel egy évtizeden át (2006-tól 2014-ig) szerkesztett 600–1200 tételes „Honismereti évfordulónaptár” alapját, valamint 2008 óta napjainkig a Nemzeti Évfordulók Titkársága gondozásában évente megjelenő reprezentatív Nemzeti évfordulóink110 című évkönyv szócikkeinek alapanyagát is.111 Az adatszolgáltatáson túl több éven keresztül a Magyar Távirati Iroda Évfordulónaptár112 szolgáltatását is havi rendszerességgel elláttam olyan kerek évfordulós szócikkekkel, amelyek a rendszerükből hiányoztak.
B) A Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása (LIBINFO) keretében önkéntes felajánlás alapján az ezredfordulótól részt vettem a kérdések megválaszolásában. Az első öt évben személyesen reagáltam a felmerült biográfiai vonatkozású megkeresésekre, majd a naprakész internetes platform megjelenésekor az elérhetőséget bocsátottam térítés nélkül a könyvtári világhálós referensz-team rendelkezésére. Az általam nagyra értékelt innovatív könyvtári szolgáltatás jelenleg biztonsági okokból bizonytalan ideig szünetel.
C) 2010-től két éven át részese lehettem az iGlue online integrált tartalomszervező és kereső rendszer életrajzi háttéradatbázisa megteremtésének. Százezres nagyságrendű személyi adatállományt bocsátottam az általuk igényelt xml formátumban rendelkezésükre és szerződésben vállaltam az adatok rendszeres karbantartását. A „web pillanatragasztójá”-nak is aposztrofált szemantikus webkereső rendkívül ígéretesen indult113 a Vaskó Péter vezette in4 Kft. szervezésében, és nemzetközileg is felkeltette a befektetők érdeklődését, miután egy londoni technológiai innovációs versenyben második helyezést ért el. A szemantikus web magyarországi műhelyeként számon tartott vállalkozásnak azonban olyan mértékű tőkeinjekcióra lett volna szüksége a továbblépéshez, amely nem állt rendelkezésre, pedig Vaskó Péter 2010-ben a Guardian című lapban ambiciózusan azt nyilatkozta114, hogy 5 éven belül valamennyi internetes böngészőbe szeretnék beépíteni intelligens keresőmoduljukat.
D) Természetes módon adódott számunkra a lehetőség, hogy látván utólag a megjelent életrajzi adattárak hibáit és fogyatékosságait, felajánljuk segítségünket a kiadói szférának életrajzi tematikájú dokumentumaik megjelentetéséhez az adatok pontosításában már a kiadási folyamat szerkesztési stádiumában.
Néhány pozitív tapasztalatról beszámolhatunk, de alapvetően nem érzékeltünk együttműködési készséget, pedig praktikus, gyors és olcsó megoldást kínáltunk az adatok nagy tömegű és teljes körű ellenőrzésére.
Sikeres kapcsolatfelvételről és igazi műhelymunkáról számolhatunk be viszont az Új magyar művésznévtár115 tekintetében Lovas Dániellel, a kötet szerkesztőjével és egyik szerzőjével.
Legmerészebb kezdeményezésünk a Magyar Távirati Iroda Zrt. műhelyében működő „Ki kicsoda” szerkesztőséggel történő kapcsolatfelvétel volt, amelynek céljaként a Magyarországon egyeduralkodónak számító kortárs életrajzi lexikon anyagának következő kiadásban történő pontosítását jelöltük meg. Miután első levelünkre nagyon hosszú ideig semmiféle visszajelzést nem kaptunk, másodszor már mellékletként csatoltunk egy olyan listát, amelyen az utoljára megjelent kiadásban szereplő, régen elhunyt személyek adatait szerepeltettük, hátha sikerül átlépni szakmai ingerküszöbüket. Finoman jeleztük továbbá, hogy szívesen megosztjuk ezen információkat a sajtóval, ha az MTI-t nem érdekli javítási szándékunk.
A történelmi hűség kedvéért ízelítőként közlök néhány nevet és extrém adatot az általam átadott hosszú listából:
- Csonka Ferenc irodalomtörténész (1916. április 2. – 2000. február 13.)
- Felleg György költő (1919. június 30. – 2000. január 31.)
- Mestyán Gyula gyermekgyógyász (1922. március 7. – 1996. február 8.)
- Mestyán Tibor operatőr (1927. március 7. – 1997. május 9.)
A válaszlevélre nem kellett sokáig várnom, mert e-mailem megérkezése után rögtön kerestek telefonon az együttműködéssel kapcsolatban. A szerződésben rögzített javítási lehetőségek ellenére – látván a javítások és kiegészítések nagy mennyiségét – mindössze a születési adatsorokra (hely és időpont) korlátozva fogadták el a pontosító adatokat, amelyek száma így is meghaladta a 2200-at. Úgy gondolom, hogy nagyon korrekt, tisztességes munkát végeztem, bár sajnáltam, hogy a nemzeti hírügynökséget nem érdekli a szócikkek szövegében szereplő pontatlanságok kigyomlálása. A szerződésben önálló pontként szerepelt, hogy az új kiadásban feltüntetik a nevemet a szerkesztők között. Az „MTI Ki kicsoda 2009”116 megjelenésekor azonban hiába kerestem magamat a szerkesztői névsorban. Megtehettem volna, de a többszörös szerződésszegés ellenére nem láttam értelmét, hogy perbe bonyolódjak egy nemzeti intézménnyel, sokkal fontosabb volt számomra a tudat, hogy így is rengeteg általam pontosított adattal jelent meg a talán utolsó nyomtatott általános nemzeti ki kicsoda.
7.2 Együttműködés, kapcsolatok
Szilárd szakmai meggyőződésem, hogy a „Magyar Életrajzi Kalauz” további sorsa az együttműködés különböző köreinek kialakításán fog múlni. Az eddigi évtizedektől eltérően a hangsúlyt az adatgyűjtés helyett (nem elhanyagolva a folyamatos frissítést) sokkal inkább a partneri kapcsolatok kialakítására kell helyezni. Mint az előző pontban látható és dolgozatunk korábbi részeiben is utaltam rá, számos gesztust tettem, és eddig is voltak kísérleteim a névkataszter minél sokrétűbb hasznosítására, de e törekvést még inkább tevékenységünk fókuszába kell helyezni. A kapcsolatépítésnek több szintje képzelhető el.
A) A legtermészetesebb módon adódik a biográfiai index műfajával foglalkozó műhelyek közötti együttműködés igénye. Ebben a legszűkebb szakmai körben a „Magyar Életrajzi Index” révén a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve részben a „Hungarika Névkataszter” vonatkozásában, részben pedig nemzeti közgyűjteményi koordinátori szerepkörében az Országos Széchényi Könyvtár lehetnek az érintett partnerintézmények. Az együttműködés koncepciójának kialakításakor érdemes szem előtt tartani Murányi Péternek a magyar időszaki kiadványok cikkeinek bibliográfiai regisztrációja kapcsán megfogalmazott gondolatait: „vigyázni kell, egy közös rendszerbe való óvatlan beolvasztás esetén sok minden elveszhetne ezekből, mind a kereshetőség, mind a feltárás mélysége szempontjából. Valószínű, hogy az intézmények egyéni érdeke sem tenné könnyen lehetővé, hogy tevékenységük eredménye csak egy közös produktumba kerülne bele, a megfelelő egyeztetés után a párhuzamosságok csökkentése azonban mindenképp az ő érdekük is lenne, megkönnyítené munkájukat, lehetővé tenné, hogy arra koncentráljanak, amit csak ők képesek elvégezni. Ilyen módon összességében ugyanannyi munkával, energiával teljesebbé válhatna a feltárt anyag.”117 Hiszek abban, hogy az elmúlt évtizedek munkája olyan referenciát képez részemről, amely elégséges muníciót szolgáltathat az egyenrangú félként történő tárgyalásokhoz. Erre bizonyíték, hogy 2018-ban a „Nemzeti Névtér”118 személyi csatornája építésének az OSZK koordinálásával zajló előkészítésébe bevonták a „Magyar Életrajzi Kalauz”-t is. A mély hálózati beágyazottságú nemzeti szemantikus névtér koncepciója távlatilag sem teszi fölöslegessé reprezentatív nemzeti digitális névkataszterünket, mert mind horizontálisan (rekordszám), mind pedig vertikálisan (adatmélység) versenyképes fog maradni.
B) Az együttműködés következő, még mindig a tágabb szakmai berkeken belül maradó köre a könyvtárosokat érintheti. Több fokozatban be lehetne vonni a kulcsfontosságú bibliotékák munkatársait a nemzeti biográfiai index folyamatos fejlesztésébe. Ez első lépésben a nagyobb szakkönyvtárakat és a megyei könyvtárakat érinthetné, de idővel kiterjedhetne a városi könyvtárakra is, mint a földrajzi lefedettség tekintetében az információforrásokhoz lokálisan legközelebb lévő térségi információs központokhoz. Elvileg nyilvánvaló, hogy mindenki egyet fog érteni a kooperáció elvével, a gyakorlati megvalósítás azonban sok tényező függvénye lehet.
Erre figyelmeztet Bényei Miklós, a könyvtári helyismereti munka hazai guruja is immár több mint egy évtizeddel ezelőtt megjelent áttekintésében: „A kezdeményezések sikertelensége megérdemelné a mélyebb elemzést, hiszen valószínűleg nemcsak a szubjektív tényezők, hanem bizonyos objektív okok is közrejátszottak abban, hogy sem a folyóiratok, sem a hírlapok cikkeinek katalogizálásában nem jött létre az egész országra kiterjedő és tartós együttműködés.”119 Az együttműködés ösztönzésének a közös munkában való érdekeltség megteremtésén kell alapulnia. Ez jelentheti a partnerek részéről a központi rendszer adataihoz a felhasználókénál magasabb szintű, szerkesztői jogosultságokat is biztosító hozzáférést, illetve az ezzel foglalkozó munkatársak munkájának valamilyen szintű anyagi honorálását. Komoly veszély, hogy hézagmentes területi lefedettség nélkül esetlegessé és egyenetlenné válna az adatáramlás, ezért kell legalább megyei könyvtári szinten konszenzusra jutni az együttműködés első lépcsőfokainak kialakításában.
C) Az A és B pontban felvázolt, hagyományos alternatívákon alapuló együttműködési módozatokhoz képest valódi paradigmatikus váltást jelenthetne a „Magyar Életrajzi Kalauz” társadalmasítása, közösségi erőforrásként történő értelmezése. A radikális szemléletváltás beilleszkedne a 21. század gigatrendjeinek egyik legmarkánsabb vonulatába. Ezt – többek között – az jellemzi, hogy „a régi, vaskalapos, ’tervezd meg és add el’ hozzáállás villámgyorsan átadja a helyét az új, dinamikus, ’vond be és alkossatok együtt’ gazdasági szemléletnek.”120
Eddig sem zárkóztunk el az adattárunkhoz érkező, hitelt érdemlően igazolható javítások és pontosítások rendszerünkbe történő beépítésétől, hivatkozással saját, MÉKADAT elnevezésű adattári forrásunkra. Praktikus eszköz lehet a keresőfelületen egy generatív adatjavítási párbeszédablak kialakítása a felhasználói korrekciók elősegítésére és ezáltal az adatbázis minőségének további javítására.
Elvileg a felsorolt módozatok bármelyike reális alternatíva a „Magyar Életrajzi Kalauzban” rejlő információs potenciál társadalmi hasznosításának megkezdéséhez. Ahogy eddig, ezután sem rajtam fog múlni, hogy sikerül-e partnereket találni a fejlesztési elképzelések minél hatékonyabb valóra váltásához…
8. Összegzés
Dolgozatomban igyekeztem a tapasztalataim alapján elvárható legnagyobb alapossággal áttekinteni a biográfiai index műfajának komplex kérdéskörét. Az elméleti kérdések felvetése után arra törekedtem, hogy minél teljesebb képet adjak erről a roppant sokféle elemet magába ötvöző integratív életrajzi tájékoztatási lehetőségről. A gyakorlat több évtizedes mezejéről érkezve példák során keresztül próbáltam érzékeltetni az egyes biográfiai indexek által alkalmazott megoldások erényeit és kockázatait.
Talán megbocsátható, ha részletesebben foglalkoztam a sorsommal egybefonódott, általam immár három évtizede épített „Magyar Életrajzi Kalauz” reprezentatív nemzeti digitális névkataszterrel. A bizonytalan jövő fényében mindenképpen szakmai és erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy életem delén túljutva az érdeklődő utókor számára megpróbáljam összefoglalni a sok kollégám által is „lehetetlen küldetés”-nek bélyegzett, önként vállalt biográfiai missziós tevékenységem során szerzett tudásomat. Sajnálom, hogy az évtizedek során felhalmozott know-how töredékét tudtam csak felvillantani. Sosem feladatként, hanem felemelő szolgálatként tekintettem az előttem álló munkára. Bízom abban, hogy erőfeszítéseim az utókor szemében nem tűnnek majd hiábavalónak.
Tudom, hogy a korszerű feltárás jövője az FRBR modell alkalmazásában van, de abban az útban is hiszek, amin a Ferber Józsefként született Szinnyei József indult el.
Egy ilyen nemzeti adattár esetében nagyon fontos a szervezeti és számítástechnikai háttér, de hosszú távon hit és szív nélkül mit sem ér a támogató infrastruktúra. Hangozzék bár patetikusnak, de vállalom, mert tudom, hogy igaz: bár egyre távolabbi winchesterek tárolják a „Magyar Életrajzi Kalauz”-ban található adatokat, valójában a szívemben őrzöm őket…
Jegyzetek
76. BÉNYEI Miklós: Helyismereti tevékenység a könyvtárakban. Nyíregyháza. Bessenyei, 1994. 104. p.
77. KOVÁCS Ilona: A 20. századi külföldi magyar személyiségek biográfiai adattára = Könyvtári Figyelő, 36. évf. 1990. 5–6. sz. 474. p.
78. KOVÁCS Ilona: A Hungarika Névkataszter mint a helyismereti biográfiai adatgyűjtés forrása. In: Helyismereti Könyvtárosok III. Országos Tanácskozása, Tata, 1996. július 17–19. Szentendre, MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, 1997. 85. p.
79. Hungarika Névkataszter: http://tinyurl.hu/ipaF/ (2018. február 8.)
80. MURÁNYI Péter: Két biográfiai index adatbázis formájában. A Magyar Életrajzi Kalauz és a Magyar Életrajzi Index = Könyvtári Levelező/Lap, 13. évf. 2001. 7–8. sz. 23–30. p.
81. NAGY Csaba: Magyar Életrajzi Index = Katalist, 1999. január. 15. – https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/1999-January/009863.html (2018. február 8.)
82. BÁNKI Zsolt [et al.]: Azonos személyekre vonatkozó név besorolási rekordok automatikus felderítése a PIM adatbázisában = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 63. évf. 2016. 12. sz. 473 p.
83. Petőfi Irodalmi Múzeum: Névtér, irodalmi adattárak: Adatbázisleírások – https://tinyurl.com/yasp3zzh (2018. március 16.)
84. NAGY Csaba: Adatbázisok a Petőfi Irodalmi Múzeumban In: Barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy A tájirodalom a helyismereti munkában. Helyismereti Könyvtárosok XII. Országos Tanácskozása. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, 2005. július 13-15. Veszprém: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2006. 78–82. p.
85. Manno Miltiades rekordja a Magyar Életrajzi Indexben – https://tinyurl.com/ybe9mp42 (2018. március 16.)
86. HETYEI László: Alberttől Zsengellérig. A magyar labdarúgó-bajnokságok gólkirályai. Bp.: Aposztróf Kiadó, 2010. 197, [3] p., 46 t.
87. Rajczy Imre rekordja a Magyar Életrajzi Indexben – https://tinyurl.com/y7bluqxo (2018. március 16.)
88. Olimpiai bajnokok találati listája a Magyar Életrajzi Indexben – https://tinyurl.com/ybnuxp4q (2018. március 16.)
89. RÓZSALIGETI László: Magyar olimpiai lexikon. Bp.: Datus Bt., 2000. 268 p.
90. RÓZSALIGETI László: Magyar olimpiai lexikon, 1896–2016: ötkarikás érmeseink. 5. bőv. jav. kiad. Bp., Corvina, 2016. 463 p.
91. Magyarok az olimpiai játékokon, 1896–2016. Bp.: [Magyar Olimpiai Bizottság]. 2017. 543 p.
92. NAGY Csaba: Bibliográfiai és lexikográfiai munkák a Petőfi Irodalmi Múzeumban. In: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 230–231. p.
93. MURÁNYI Péter i. m. 30 p.
94. http://www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/WBIS/licensz.html (2018. március 16.)
95. Az Ungarisches Biographisches Archiv forrásainak jegyzéke a Ráday-gyűjtemény internet-honlapján: http://radaygyujtemeny.hu/ubaforr.html (2018. március 16.)
96. MEZŐ Ferenc: Golden book of Hungarian Olympic Champions. Bp., Sport Kiadó, 1955. 131 p.
97. HAVAS László: A magyar sport aranykönyve. 5. jav., bőv. kiad. Bp., Sport Kiadó, 1982. 535 p.
98. Scriptores ordinis S. Benedicti qui 1750–1880 fuerunt in imperio Austriaco-Hungarico. Vindobonae, Woerl, 1881. CXIX, 600 p.
99. A pannonhalmi Szent Benedek-Rend névtára 1802–1986. [Pannonhalma]: Szt. Benedek- Rend, 1987. 269 p.
100. PÁL Ottó: Írók és olvasók : író-olvasó találkozók rendezésének módszertana. Bp. TIT, 1964. 102 p.
101. http://db.saur.de/WBIS/autologin?user=emknyme (2018. március 21.)
102. BÖLÖNY József – HUBAI László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 p.
103. SCHÖPFLIN Aladár: Ady, Babits, Móricz – Kleine Erinnerungen an drei grosse ungarische Dichter. Bp., Leipzig. Danubia, 1943. 9, 3 p.
104. http://mek.oszk.hu/00000/00070/html/ (2018. március 16.)
105. http://tinyurl.hu/luo0/ (2018. március 21.)
106. http://tinyurl.hu/He8L/ (2018. március 21.)
107. BÉNYEI Miklós: i. m. 209. p.
108. http://konyvtar.hu/wiki/Évfordulónaptár (2018. március 21.)
109. Celldömölki országos szolgáltatás: a magyarság 2005. évi évfordulónaptára (Forrás: KIT hírlevél) http://tinyurl.hu/fqB8/ (2018. március 16.)
110. http://www.balassiintezet.hu/hu/kiadvanyok/nemzeti-evforduloink/ (2018. március 21.)
111. Ölbei Lívia: Szerzetesi alázattal a számítógép előtt = Vas Népe, 56. évf. (2011). 289. sz. (dec. 10.) 10. p.
112. http://evfordulo.mti.hu/ (2018. március 21.)
113. https://index.hu/tech/2010/05/24/magyarok_fejlesztik_a_webragasztot/ (2018. március 22.)
114. https://www.theguardian.com/technology/pda/2010/aug/27/iglue-semantic-web (2018. március 22.)
115. DON Péter – LOVAS Dániel – POGÁNY Gábor: Új magyar művésznévtár: [festők és grafikusok]. 1–2. köt. [Kecskemét], Panton Bt., Cs. B. Bt., 2006. 568 ; 557 p.
116. MTI Ki kicsoda 2009. Bp., Magyar Távirati Iroda, 2008. 1225 p.
117. MURÁNYI Péter: A magyar időszaki kiadványok cikkei a magyar és a külföldi bibliográfiai adatbázisokban. Szombathely: Savaria University Press, 2007. 228. p.
118. http://syi.hu/ns/ (2018. március 27.)
119. BÉNYEI Miklós: A helyismereti együttműködés irányai = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 11. évf. 2002. 6. sz. 33. p.
120. TAPSCOTT, Don – WILLIAMS, Anthony D.: Wikinómia. Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés. Bp.: HVG Könyvek, 2007. 42. p.
Beérkezett: 2018. április 10.