Könyvtárosok országos helyismereti konferenciája Székesfehérváron

Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához benyújtott pályázatában a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár vállalta, hogy  2018. március 5-én országos helyismereti konferenciát szervez a helyi szakemberek és érdeklődők számára A hely, ahol élünk címmel. A konferencia szakmai támogatója a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtáro­sok Szervezete volt.

Az „Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” mottóval rendezett szakmai találkozón a könyvtár igazgatója, Vasné Borsos Beáta Bíborka köszöntötte a vendégeket, majd a város polgármestere, dr. Cser-Palkovics András nyitotta meg az egész napos rendezvényt. Köszöntőjében hangsúlyozta a könyvtár kulturális életben és közösségformálásban betöltött szerepét, kiemelve a helyismeret és a helyismerettel foglalkozó szakemberek munkájának jelentőségét és utalt arra is, hogy a rendezvény a Vörösmarty Mihály Könyvtár fennállásának 125 éves évfordulójához is kapcsolódik, hiszen 1893-ban született meg a városban a közkönyvtár gondolata, amikor megrendelték Jókai Mór műveinek nemzeti díszkiadását. A szakmai nap létrejöttéről és tematikájáról Szőnyegi Hajnalka, a Vörösmarty Mihály Könyvtár helyismereti és digitalizálási csoportjának vezetője tájékoztatta a résztvevőket. A konferencia első felében a 125 éves Vörösmarty Mihály Könyvtár történetéről hangzott el két előadás. Elsőként a húsz évig Székesfehérváron dolgozó Kégli Ferenc bibliográfus, az OSZK nyugalmazott osztályvezetője tartott előadást A könyvtár, ahol éltem címmel. Felelevenítette a Jókai-jubileum alkalmából megvásárolt száz kötet történetét, és beszélt arról, hogy kezdetben a városi tisztviselők könyvtáraként működött, majd 1931 után, Csitáry G. Emil polgármestersége idején nyilvánították városi közkönyvtárrá, megyei könyvtári funkciót 1952. augusztus 19-én kapott.

Ezután Szőnyegi Hajnalka Pillanatképek könyvtárunk életéből – Ízelítő egy készülő albumból címmel tartott vetített-képes előadást. A könyvtár tízezer egységből álló fotógyűjteménnyel rendelkezik. A fotók kb. negyede a könyvtár épületeit, a munkahelyeket és a különféle rendezvényeket örökítette meg, és a jubileumra készülő fotóalbumhoz is ebből a gazdag anyagból válogattak. A fotókhoz az intézmény munkatársai érdekes történeteket is fűztek.

A nap második részében a 21. századi helyismereti munkához kapcsolódóan hangzott el öt előadás. A Szent István Király Múzeum nyugalmazott igazgatója, dr. Demeter Zsófia történész a Helytörténeti fórumok eredményei az értékőrzésben címmel tartott előadást. A Fejér megyei honismereti, helytörténeti munka kezdeteiről, jeles személyiségeiről szólt, majd az évtizedeken keresztül zajló középiskolás honismereti táborok történetét elevenítette fel. A Vörösmarty Mihály Könyvtárban folyó helyismereti munkáról Farkas Edit helyismereti könyvtáros beszélt. A Fejér megyei gyűjteményre épülő honlapunk, és adatbázisaink bemutatása című előadásában a két év óta működő honlap szerkezetével és tartalmával foglalkozott. Hajdu Hajnalka: Elkezdtük… Digitalizálunk címmel a könyvtár digitalizáló tevékenységéről adott tájékoztatást. A szolgáltatások közül a képeslapgyűjtemény és a lapkivága­tok közzétételét emelte ki. Mennyeiné Várszegi Judit az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének elnöke előadásában a kistelepülési könyvtárakban dolgozók számára gyűjtötte össze a helyismereti információval, könyvtári helyismereti tevékenységgel kapcsolatos tudnivalókat, s a helyi együttműködés fontosságát hangsúlyozta és minden dokumentumot, tevékenységi formát Fejér megyei példán illusztrált. Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője Helyismeret online – a gyűjtés, a megosztás és a közösségfejlesztés lehetőségei az interneten címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a technikai adottságok mellett nem érdemes és nem is lehetséges „saját” gyűjteményre törekedni. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta az Europeana adatbázisból letölthető térképeket, metszeteket, a Topotéka program fotógyűjteményét, a családtörténeti kutatáshoz pedig a FamilySearch adatbázist. A helyi közösségek bevonhatók és bevonandók a gyűjtemény (pl. a fotóanyag) feldolgozásába, de ehhez megfelelő webes felület kell.

A program záró részében a településeken kiemelkedő munkát végző személyek, közösségek mutatkoztak be. Gajdó Ágnes újságíró, szerkesztő Értékeljük értékeinket! Helytörténeti kutatás Ráckeresztúron című előadásában mondta el, hogy nagymamája példája vitte közel a helyismerethez, helytörténethez. Elmesélte, hogy amikor jelenlegi lakóhelyére költözött, senkit sem ismert, de ma már a személyes emlékeiket bízzák rá az emberek. Vetítésében bemutatta a ráckeresztúri értéktárban már megtalálható épületeket, eseményeket, szobrokat, könyveket, és megtudhattuk azt is, melyek felvételét fogják most javasolni. Czöndör Mihályné a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány képviseletében Kell egy csapat, kell egy hely… Helytörténet Pusztaszabolcson címmel tartott előadást. Megtudtuk, hogy a pusztaszabolcsiak közösen dolgoznak azért, hogy a település hagyományai, értékei ne merüljenek feledésbe. Alapítványuk a különböző foglalkozások (pl. családfakutatás, „Hungaricum” játszóház) mellett tapasztalatcserére épülő „Látóutakat” is szervez. 1997-ben kezdték el a Pusztaszabolcsi füzetek című sorozat kiadását, melyeket pályázati támogatásokból tudnak megjelentetni.

Az MKE Helyismereti Könyvtárosok tagjai közül többen előadóként vettek részt a rendezvényen, sokan pedig –Tatabányától Szolnokig – a hallgatóság soraiban foglaltak helyet; a Fejér Megyei Honismereti Egyesület tagjai is szép számban voltak jelen. Több kistelepülési helyismereti, helytörténeti kör, szakkör tagjai is részt vettek az eseményen. Bár főleg Fejér megye könyvtárosait hívták a rendezvényre, de a környező megyékből is sokan érkeztek, és végül csaknem százan vettek részt a konferencián.

A helyismeret fontosságáról nem lehet eleget beszélni, arról, hogy miért elengedhetetlen a hely ismerete ahhoz, az emberekben kötődés alakuljon ki közvetlen környezetük, lakóhelyük iránt. A konferencia kitűnő alkalom volt arra, hogy jó példákat, gondolatébresztő ötleteket halljanak a részvevők, amelyeket mindennapi munkájukban is hasznosítani tudnak.

Szőnyegi Hajnalka

helyismereti könyvtáros (Vörösmarty Mihály Könyvtár)