Tanulmányok
Országos Könyvtári Platform
A nemzeti könyvtár és a központi szolgáltatások informatikai megújításának programja
RÁCZ Ágnes

Egy 2016-os kormányhatározat közel tíz milliárdos költségvetési támogatást biztosított az OSZK informatikai fejlesztéséhez. A támogatás nagy része a nemzeti könyvtár partnerintézménye, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kezelésében van, melyet hardver-, szoftver- és szolgáltatásvásárlásra fordítanak. Az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) több elemből épül fel: infrastruktúra-fejlesztés, a könyvtárszakmai rendszer megvalósítása, nagy kapacitású digitalizáló műhely kialakítása, kiemelt tartalomfejlesztés, továbbá szervezet- és szolgáltatásfejlesztés. Az Országos Könyvtári Platform (OKP) az OKR projekt központi eleme, a könyvtári munkafolyamatokat támogató informatikai rendszer, amely nemzeti könyvtári funkciói mellett országos hálózatként is tud működni, lehetővé téve az országos szolgáltatások, központi adatbázisok működését is. (Ld. http://www.oszk.hu/okr-projekt.) Az írás összefoglalja az OKP-vel szemben elvárt alapvető követelményeket, bemutatja az OKP moduljait, az OKP-t mint egy sok könyvtárat kiszolgálni tudó és az együttműködést segítő rendszert, valamint a projekttől remélt eredményeket, az OSZK integrált rendszerének, a központi katalógusoknak (MOKKA, MKDNY, NPA) és az MNB teljes rendszerének megújítását.

Szakkönyvtár a holnap határán
4. rész: A százötven éves KSH Könyvtár szerepváltozásai
RÓZSA Dávid

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtára fennállásának 150 éve alatt sokféle szerepet töltött be a magyar könyvtárügyben. Először a nagyközönség elől elzárt hivatali könyvtárként működött, 1929-től a nemzet második könyvtára volt, 1955-től klasszikus kutatókönyvtár lett, napjainkra pedig közkönyvtári jellege erősödött. Az új szerepek megjelenése együtt járt a könyvtári szervezet átalakításával: a korábbi öt nagy szervezeti egységből három maradt meg: a Gyűjteményszervezési, az Olvasószolgálati, valamint a Kutatástámogató és Statisztikatörténeti Főosztály. A szerző részletesen bemutatja a gyűjteményszervezés (állományalakulás, kiadványcsere-kapcsolatok) alakulását, a szolgáltatások és közönségkapcsolatok fejlődését, a hiánypótló történeti kutatásokat, új adatbázisaikat. A legtöbb újítás a kutatástámogatás és digitalizálás terén történt. Ezeken kívül személyre szabott szolgáltatásokat adnak a munkatársaknak, kezelik a publikációs adatokat, támogatják a szakmai képzést, erősítik a könyvtár intézményközi kapcsolatait, és egyre aktívabban vesznek részt a szakmai közéletben. A hagyományos könyvtári feladatok ellátása mellett önálló kutatások folytatásával és kiadói feladatokkal is bővítették szolgáltatásaikat. Az írás alapján egy multifunkcionális, helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt számon tartott könyvtár képe rajzolódik ki

Az automatizált tartalomelemzés megvalósíthatósága
NAGY Andor

A tartalomelemzés, ezen belül is szövegek tartalomelemzése, nem új vizsgálati módszer. Már a 17. században is foglalkoztak a szövegek szisztematikus elemzésével, a 20. századtól pedig tudatosan használták a tartalomelemzés kifejezést. Később, a számítástechnika fejlődésének köszönhetően olyan új alkalmazási területek előtt nyílt meg a tartalomelemzés lehetősége, amelyeket korábban azért nem vettek számításba, mert még nem álltak rendelkezésre a szükséges technikai vívmányok. Amikor végül elérhetővé vált az automatizálás, a tartalomelemzés módszerei tovább fejlődtek és gyökeres átalakuláson mentek keresztül. A tanulmány három magyar hírportál adott idő alatt közölt cikkeinek tartalomelemzésével mutatja be, mire képes az automatizált tartalomelemzés, és mire használható többek között könyvtári környezetben is.

Műhely
A magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2017-ben. Gyorsjelentés egy országos reprezentatív lakossági felmérés adataiból
TÓTH Máté

A Fővárosi Szabó Erin Könyvtár „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP pályázat „Az én könyvtáram” elnevezésű kiemelt projektje keretében a Könyvtári Intézet kutatóival együttműködésben 2017 őszén országos reprezentatív felmérés készült a 3 és 18 éves korosztály, valamint a 18 éven felüli felnőtt lakosság körében. A gyorsjelentés a következő területek adataira tért ki: könyvtárhasználat (tagság, használat gyakorisága), a könyvtár hasznosulása, a könyv- és folyóirat-olvasás jellemzői, olvasói napi menü (milyen típusú tartalmakat fogyasztottak előző nap) és az olvasói ízlés alakulása. Az adatfelvétel eredményeiből a jelentés azokat az idősoros adatokat mutatja be, melyek összevethetők a korábbi vizsgálatokkal. Néhány általános tendencia máris megállapítható. A személyes könyvtárhasználat gyakorisága enyhén visszaesett, ugyanakkor ma már többen profitálnak a könyvtárak szolgáltatásaiból, mint korábban. A nyomtatott könyvet rendszeresen olvasók társadalmon belüli aránya jelentősen, a soha semmit nem olvasóké pedig enyhén csökkent. Az olvasói ízlés alakulásában (legutóbbi olvasmány, kedvenc író) nem történt jelentős változás az elmúlt egy évtizedben.

Könyvtári digitalizálási helyzetkép
BOGNÁR Noémi Erika – HORVÁTH Adrienn – TÓTH Máté

2017 nyarán a Digitális Nemzeti Fejlesztési Programhoz, illetve a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiához kapcsolódva a Könyvtári Digitalizálási Stratégia előkészítéseként a Könyvtári Intézet kutatói az EMMI megbízásából országos kérdőíves adatgyűjtést végeztek a hazai könyvtárak digitalizálással kapcsolatos tevékenységeiről. A vizsgálatban a nemzeti, a szak-, a felsőoktatási, az egyházi könyvtárak, valamint a nagyobb közkönyvtárak vettek részt. A felkért intézmények 61,73%-a válaszolt a meghosszabbított határidőre. Az adatgyűjtés kiterjedt a könyvtárak állományában lévő elektronikus dokumentumokra, a digitalizálásra használt eszközökre, a digitalizálás állására az egyes könyvtártípusokban (az elvégzett és az előttük álló munka nagyságára) és a digitális tartalmak közzétételére. A válaszolók 88%-a rendelkezett digitális dokumentummal és 70%-uk folytatott digitalizálást az elmúlt évben. A könyvtárak többsége (73%) saját eszközzel digitalizált, a többiek kiszervezték. Tipikus digitalizálási eszközök a lap- és könyvszkennerek, többségük azonban nem alkalmas tömeges digitalizálásra. A megyei és városi könyvtárak digitalizálnak a legtudatosabban, de általánosságban elmondható, hogy a könyvtárak munkájában egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitalizálási tevékenység. .

Lokalitás – többféle látószögből
BÉNYEI Miklós

„A szülőföld varázsa” című, közelmúltban megjelent válogatás a szerző által összeállított, a szülőföldhöz kapcsolódó irodalmi idézetek gyűjteménye. (Ismertetését lapunkban ld. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00343/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2017_1_103-104.pdf). A mostani írás témája a lokalitás fogalmának különféle értelmezése, hangsúllyal a lokalitás és a globális világ kapcsolatán, valamint a lokalitás könyvtári munkát (helyismereti, helytörténeti munka) érintő szerepén. A lokalitás egy adott helység történeti múltját és jelenét, az adott helyhez kapcsolódó szóban és dokumentumokban rögzített információkat öleli fel, melyeket a könyvtárak, levéltárak, múzeumok gyűjtenek és közvetítenek. A könyvtárak helyismereti szolgáltatásai az utóbbi időben kibővültek a digitalizálás kínálta lehetőségekkel. A digitalizálás révén a helyismereti, helytörténeti tevékenység kilép a helyi elszigeteltség állapotából és bekapcsolódhat az egyetemes információáradásba.

E-learning és a könyvtárak
Javaslatok az elektronikus tanulási környezet kialakításához
BÁNKESZI Katalin – SZEPESI Judit

Az e-learning Magyarországon elsősorban a felsőoktatási környezetben terjedt el. A könyvtári világban voltak ugyan előzményei, de széles körben még nem vált népszerűvé. Az élet azonban előbb utóbb kikényszeríti a szemléletváltást a könyvtárosok körében is. Az írás bemutatja az e-learning bevezetésénél figyelembe veendő tényezőket (pszichológiai szempontokat, szociális és környezeti tényezőket, az emberi erőforrás szerepét, a technológiai és pénzügyi körülmények hatását), majd felsorolja az elektronikus környezetben történő felnőtt tanulási magatartásformákat mind a tanuló, mind az oktató oldaláról, és jellemzi az ehhez szükséges képességeket. Az online tanulás tér- és időbeli függetlenségéből következően a hagyományoshoz képest más a tanulói és a tanári szerep, és másként strukturálódik a tananyag is, amelyekre az e-learning fejlesztéseknél ügyelni kell.

Kitekintés
A Holland Nemzeti Könyvtár (Koninklijke Bibliotheek) és a digitalizálás
RADÓ Rita

Az írás a Holland Nemzeti Könyvtár (Koninklijke Bibloiotheek) digitális fejlődésének állomásait mutatja be. A könyvtár mindig is élen jár a technikai fejlesztésekben. 1997-ben megnyitotta első digitális raktárát, 2003-ban az IBM-mel közösen kidolgozták a digitális tartalmak hosszú távú megőrzésének rendszerét, a 2000-res években pedig máig tartó országos digitalizálási programok indultak (Memory of Netherlands, Dutch parliamentary papers, Dutch newspapers online). Bemutatja a Hollandia Emlékei c. program indulását, az adatbázis tartalmát, kitérve a nyilvános hozzáférés és a szerzői jog kérdéseire is. 2013-ban indult a Delpher Platform, amely több mint egymillió könyvhöz és újsághoz ad hozzáférést. A ResearchLab a nemzeti könyvtár kutatókkal való kapcsolattartását támogató platform, mely elősegíti a KB által őrzött tartalmak feldolgozását és a kutatók közötti információcserét.

Múltunkból
Egyedivé tett nyomtatványok – Nemecskay István könyvtárának újabb kötete
KNAPP Éva

Nemecskay István (1792–1884) nagyszombati prépost, nyelvművelő, utazó, könyvgyűjtő. A kutatók korábban már azonosítottak a gyűjteményébe tartozó két könyvet, és a közelmúltban előkerült egy harmadik, Nemecskay gyűjteményébe tartozó 18. századi ritka imádságoskönyv (Clavis per quam reserantur coeli), melyet Széchényi Ferenc nagyapja adott ki. A nyomtatványból további három példány az OSZK-ban, egy pedig az Osztrák Nemzeti Könyvtárban található. A példányok a retrospektív magyar nemzeti bibliográfiában két el nem különített kiadásváltozathoz tartoznak. Az egyes példányok között jelentős eltérések vannak, mert a Clavis–példányok mindegyikét egyedivé tették tulajdonosaik. A Nemecskay–példány részletes elemzése forrásértékű bemutatásokat tesz lehetővé.

Könyvszemle
Séta az Országgyűlési Könyvtárban

Az Országgyűlési Könyvtár. [Írta Villám Judit] [Budapest : Országgyűlés Hivatala.], 2017. 76, [4] p. (Ism.: Murányi Lajos)

Tanulmánykötet a könyvtári valóságról
Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2016. (Szerk. Kiszl Péter és Boda Gáborné Köntös Nelli) [kiad. az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet), Budapest, 2017. 311 p. : ill. (Ism.: Bánkeszi Katalin)

Lexikon a nácizmus könyvtáros áldozatairól
Hohoff, Ulrich: Wissenschaftliche Bibliothekare als Opfer in der NS-Diktatur. Ein Personenlexikon, Wiesbaden, : Harrassowitz, 2017. XIII, 415 p. (Ism. Sonnevend Péter)

Külföldi folyóirat-figyelő
(referátumok
)