Tanulmányok
A folyóiratkrízisről. A szakfolyóiratok kiadási modelljének változásairól és áremelkedési tendenciáiról könyvtáros szemmel. 1. rész
SIPOS Anna Magdolna
A kialakult helyzetnek három főszereplője van: a tudományos kutatók, a folyóirat-előállító kiadói vállalkozások és a könyvtárak. A kutatóktól elvárt publikációs kötelezettség következtében publikációs túltermelés alakult ki, ezáltal romlott a publikációk minősége, felszínessé vált a lektorálás, és megjelentek a parazita folyóiratok. Mivel a folyóiratok száma és a közölt publikációk mennyisége évről-évre nő, e tendencia további növekedési kényszert generál.
A folyóiratválság másik meghatározó eleme a folyóiratok előfizetési árának alakulása. Tény, hogy radikálisan emelkednek, de tudományterületek szerint eltérően. Az empirikus vizsgálatokra épülő elemzés rámutat a periodika-piac kínálata és a hazai könyvtári rendszer beszerzési lehetőségei között kialakult ellentmondásra. A kutatás eredményei szerint a magyar könyvtári rendszer mindjobban leszakad a kiadványpiac exponenciálisan növekvő kínálatától, minek következtében világ folyóirattermése egyre szerényebben van jelen könyvtárainkban.
Elektronikus folyóiratok – helyzetkép
HOLL András
A folyóirat-kiadás az utóbbi időben jelentősen elmozdult az elektronikus megjelentetés felé. Az elektronikus folyóiratok előnye, hogy gyorsan lehet bennük keresni, könnyen másolhatók, egyszerűen továbbíthatók, előállításuk relatíve olcsóbb a nyomtatottnál, és online használattal bárhonnan elérhetők. A kereshetőség és az átláthatóság javításában nagy szerepet játszanak a folyóirat-publikálásra kifejlesztett, nyílt forráskódú, ingyenes szoftverek. A kisebb független folyóiratok számára az Open Journal Systems (OJS) szoftver, a nagyobb tudományos folyóiratoknak az Atypon Literatum platform alkalmazását érdemes megfontolni. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) 2017-ben OJS platform-szolgáltatást indított csatlakozási lehetőséget kínálva a hazai tudományos folyóiratoknak. Az Akadémia szerverein futó OJS szoftver támogatja a független tudományos folyóiratok kiadását, a szerkesztőségi munkamenetet, a kéziratkezelést és a webes publikálást A felhasználóknak további webes szolgáltatásokat nyújt a közelmúltban létrehozott OJS felhasználói csoport.
Műhely
Kulturális digitalizálás. A könyvnyomtatás ígéret volt – és az internet?
MONOK István
Az európai országok kulturális örökségének digitális megjelenítése körül számos probléma fogalmazható meg. Az európai kulturális politika hiánya miatt a tagországok digitalizálási stratégiája csak részben kidolgozott, és veszélyes következményekkel jár a kulturális közvagyon magánosítása is. A kulturális terület intézményei sokszor olyan magánvállalkozásoknak vannak kiszolgáltatva, amelyek üzleti célból megszerzik a digitalis másolatok tulajdonjogát. Egyértelmű kulturpolitikai elvek hiányában sok gondot jelent a közgyűjteményeknek a kulturális elbirtoklás is, amikor (úgy tűnhet) azé a kulturális örökség, aki a világhálóra helyezi. A digitális csere, a dokumentumok valemennyi érdekelt portálon való szerepeltetése és a közgyűjtemények közötti együttműködés megoldást jelenthet. A mai generációk felelőssége, hogy az internetet ellenőrzött tartalommal töltsék fel. Az európai országok között jelentős eltérések alakultak ki kulturális örökségük digitalizálásában, de mindenhol a nemzeti intézmények felelőssége. A jól szervezett modellekben a digitalizálás megoszlik a résztvevő partnerek között; a szervezést és koordinálást a nemzeti intézmények végzik, a technológiai partner csak bedolgozó, de nem szerezhet tulajdonjogot a kulturális közvagyonból.
A nemzeti könyvtár szerepe a magyar könyvtári hálózatban. Korreferátum az MKE rendezvényén
RÁCZ Ágnes
A korreferátum a nemzeti könyvtári feladatok két területére fókuszál: a gyűjtés és megőrzés, illetve a feltárás, a katalógusok és a szabványosítás helyzetére. 2017 elején jelenik meg az új kötelespéldány-rendelet, amely az offline és online e-dokumentumokra vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az új rendelet szerint a beszolgáltatás felelősei a kiadók lesznek, és ők döntenek a jogszerű használat mértékéről is. A tervek szerint a kötelespéldányban részesülő hat könyvtár az OSZK-pontokon át fér majd hozzá a nemzeti könyvtár digitális tárában lévő e-kiadványokhoz. A webarchiválást és az e-dokumentumok hosszú távú megőrzését az OSZK informatikai infrastruktúra-fejlesztési programja részeként tervezik megoldani. Az informatikai fejlesztés sarkalatos pontja a nemzeti könyvtár integrált rendszerének cseréje. A kialakítandó Országos Dokumentum- és Információszolgáltató Rendszer (ODIR) komplex szolgáltatásként magában foglalja majd a központi (közös) katalógusokat, a MOKKA-t, a múzeumi dokumentumokat nyilvántartó rendszert, a MOKKA részét képező Nemzeti Periodika Archívumot és a digitalizált kiadványok központi nyilvántartását. A korreferátum kitért a cikkadatbázis (HUMANUS) és a nemzeti bibliográfia (MNB) kérdéseire is. Sürgető feladat a MARC 21 csereformátum magyar nyelvű kiadása, amit az OSZK a HUNMARC helyett fog használni. A katalogizálási szabályzatok terén arról kell majd dönteni, hogy a későbbiekben a feldolgozásban az ISBD-alapú szabályzatokat vagy az AACR2-ből kinőtt RDA-t használják.
Múltunkból
Kovács Máté és a „Könyvtártudományi tanulmányok”
BÉNYEI Miklós
Kovács Máté (1906–1972) művelődéspolitikus, a debreceni egyetemi könyvtár igazgatója, majd az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének vezetője volt. Pályafutása minden állomásán sikerült mértékadó könyvtártudományi műhelyt teremtenie. Tanszékvezetőként, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) elnökségi tagjaként, az Országos Könyvtári és Dokumentációs Tanács (OKDT) elnökeként is fontosnak tartotta a könyvtártudományi kutatások támogatását és összehangolását. 1968-ban miniszteri értekezlet tárgyalta egy olyan évkönyv tervét, amely a könyvtári munka elméleti és történeti vonatkozásait tudományos publikációkban mutatja be. Az OKDT sorozatának első kötete Könyvtártudományi tanulmányok 1968 címmel 1970-ben jelent meg Kovács Máté és N. Rácz Aranka szerkesztésében. A kötet tematikai összetétele előrevetítette, hogy a sorozat képes átfogni a magyar könyvtári kultúra egészét. A sorozatból 1972-ig, Kovács Máté haláláig négy kötet készült el. A későbbi kötetekben érezhető profilváltás történt, melynek hátterében a „könyvtártudomány” tudományossága helyett a könyvtári kutatások vizsgálata kapott hangsúlyt
Az információtudomány létrejötte és Horváth Tibor információtudományi eszméinek gyökerei
CSÍK Tibor
A magyar könyvtártudomány és felsőoktatás megújításában és az információtudomány eredményeinek recepciójában meghatározó szerepe volt Horváth Tibornak (1935–2011). A megújulás magában foglalta az Otlet-féle dokumentációelmélet újbóli megismertetését és az 1950-es években kialakult információtudomány átültetését. A tanulmány számba veszi, hogy a folyamat mely tudósok eszméire alapozódott az amerikai úttörők közül (pl. Claude Shannon, Dénes Gábor, Gerald Salton), az angol iskolából (pl. Brian Vickery, Donald MacKay, Derek Austin), a francia tudományos életből (pl. Malclès és Gardin), valamint a német kutatók közül (pl. Dagobert Soergel, Gernot Wersig). A magyar könyvtártudományi képzés részévé vált a tudomány- és rendszerelmélet (pl. Ludwig von Bertalanffy, Derek de Solla Price, Kenneth Boulding) és a kognitív nyelvészet (pl. Noam Chomsky, Charles Fillmore) számos képviselőjének elgondolása is.
Megszólított elődök
„Könyvtárosnak való vagyok, ez érdekel engem” Walleshausen Gyula (1923-2010)
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna
Az ELTE Könyvtártudományi Tanszék egykori tanszékvezetője, Voit Krisztina hagyatékában talált, publikálatlan pályainterjúk szerkesztett változatát mutatják be sorozatukban az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet munkatársai. A most közreadott, 1985-ben készült interjúban Walleshasuen Gyula (1923–2010) a Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárának éppen nyugdíjba vonult főigazgatója beszél pályafutásáról, a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd a KSH Könyvtárában főigazgató-helyettesként eltöltött éveiről, a Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára új épületbe költözésének levezényléséről, a szakmai szervezetekben betöltött szerepéről és néhány fontosabb írásáról. Az interjút élet- és pályarajz, válogatott bibliográfia és jegyzetek egészítik ki.
Kitekintés
RDA-kitekintés. Példák az angol-amerikai katalogizálási szabályzat európai alkalmazásaira
DANCS Szabolcs
Az írás az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat, az RDA (Resource Description and Access) néhány európai országban történt bevezetéséről számol be. Az RDA implementálását német nyelvterületen 2011 és 2015 között valósították meg 16 intézmény részvételével és egy közös szabványosítási bizottság felállításával. Dániában az RDA angol változatának használatát célozták meg, a projekt elvi irányításában a Dán Kulturális Ügynökség és a Dán Bibliográfiai Tanács vesz részt. Csehországban már 2015-ben megkezdődött az RDA szerinti katalogizálás, Szlovákiában pedig 2016-ban indult az átállás előkészítése.
Orosz könyvtárak a változó világban
SONNEVEND Péter
A mai orosz társadalom sokirányú mélyreható átalakuláson megy át: az információs társadalom erőteljes terjedésével szemben a könyv- és lapkiadás zsugorodik. A két tucat könyvtártudományi folyóirat átlagos példányszáma ezer körül mozog (140 millió fölötti lakosság). A közkönyvtárak száma az elmúlt 25 évben 57-ről 38 ezerre, az iskolai könyvtáraké 80-ról 40 ezerre csökkent. A közkönyvtárak alig kétharmada kínál internetes elérést. Erőteljes növekedés tapasztalható az állami és magán-kezdeményezésű digitális könyvtárak terén. Putyin elnök rendeletére létrehozták harmadik „nemzeti” könyvtárként a Jelcinről elnevezett Elnöki Könyvtárat. A legnagyobb forgalmat azonban a fiatal informatikai szakértők által megteremtett Cyberleninka mutatja fel. Az országos (központi) nagykönyvtárak változatos képet mutatnak. Hatalmas tragédia volt az újabb könyvtári tűzeset, mely az INION (moszkvai központi akadémiai társadalomtudományi könyvtár) épületét és állományát sújtotta 2015. január végén. A szakmai egyesületek száma növekszik, de sajátos módon (a demokrácia-deficit jeleként) egyik sem személyes tagságra épít. A korábbi szovjet mítosz – „legtöbbet olvasó nép”– összeomlott: a lakosság 70%-a soha nem vesz könyvet kezébe. A könyvtári összefogás eredményes példája az országos központi katalógus (LIBNET) építése. Magyar szempontból figyelemre méltó, hogy 2014 végén egy magán kiadó magyar iskolai könyvtári különszámot adott ki.
Könyvszemle
Emlékkönyv Dörnyei Sándor tiszteletére
Alexander multifrons. Tanulmányok a 90 éves Dörnyei Sándor tiszteletére. Szerk. Perger Péter,
Budapest : Argumentum Kiadó ; OSZK, 2016. 214 p. (A Magyar Könyvszemle és a Mokka–R Egyesület füzetei; 8.) (Ism.: Pogány György)
A genius loci. Jeles elmék gondolatai Bényei Miklós válogatásában
A szülőföld varázsa. Idézetek ötven év olvasmányaiból. Összeáll. Bényei Miklós. Kiad. Az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, Bp., MKE, 2016. 50 p.(Ism.: Czeglédi László)
A föld- és éggömb – az oktatás eszköze, a lakás dísze…
Plihál Katalin: Nyomtatott magyar föld- és éggömbök 1840–1990. + DVD-ROM. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2016. 321 p. (Ism.: Klinghammer István)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)