A most olvasható tanulmány Kovács Máté születésének 110. évfordulója tiszteletére rendezett emléknapon (2016. november 11-én, Hajdúszoboszlón) elhangzott előadás szerkesztett változata.

Kovács Máté egész életműve egyértelműen tanúsítja, hogy pályafutásának minden állomásán kiváló szervezőnek bizonyult. Már középiskolai tanárként és még inkább a debreceni Nyári Egyetem titkáraként és főtitkáraként felvillantotta ilyen irányú képességeit. Ezeket először közoktatási vezetőként, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban magas rangú főtisztviselőként, később államtitkárként teljesítette ki.1
S folytatta a Debreceni Egyetemi Könyvtár élén, ahol felelevenítette korábbi tudományos ambícióit is. Könyvtárigazgatóként hamar felismerte, hogy egy tudományos könyvtár dolgozói felkészültségük révén alkalmasak kutatói tevékenység folytatására is, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulhatnak a szorosabban vett könyvtári szakfeladatok színvonalas ellátásához. Sikerült kijárnia, elintéznie, hogy akkor egyedülálló módon a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára – az ő szerkesztésében – évkönyvet adjon ki, egyes esztendőkben két kötetet is, 1953‒1957 között összesen hét kötetet. Miután a könyvtár magasan kvalifikált munkatársai mellé álltak, rövid idő alatt fontos könyvtártudományi műhelyt teremtett.2 Noha konkrétan nem fejtette ki, mit ért könyvtártudomány alatt, a kifejezést következetesen használta, és tartalmát elég pontosan körülhatárolta. A „könyvtártudomány” tudomány voltát mindvégig hangsúlyozta, és ehhez a nézetéhez, felfogásához a belső és külső támadások ellenében is haláláig ragaszkodott.3
Ezen az elméleti-módszertani bázison állva, sőt megerősödve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének vezetőjeként ugyanezt az álláspontot képviselte. Itt egy újabb könyvtártudományi műhely alakult ki körülte, elsősorban a tanszék főállású és mellékállású oktatóiból. A budapesti műhely – mint ahogy Sebestyén György részletesen kimutatta – számottevő eredményeket, köztük maradandó értékeket produkált.Gondoljunk csak professzor úr bibliológiai alapvetésére5, valamint könyv- és könyvtártörténeti értekezéseire6, az írásbeli közlés folyamatáról és társadalmi jelentőségéről és összefüggéseiről kifejtett téziseire,7 a magyar könyv- és könyvtártörténeti szöveggyűjtemény máig sűrűn forgatott két kötetére,8 Sallai István és Sebestyén Géza (ő is a tanszék oktatója volt) nemzetközi visszhangot kiváltó könyvtáros kézikönyvének második kiadására,9 Szentmihályi János és Vértesy Miklós egyetemes bibliográfiai útmutatójára,10 Kőhalmi Béla tájékoztatás-történeti áttekintésére11 vagy a később befejezett dolgozatokra, mint például Fülöp Géza kandidátusi értekezésére.12

Szakmai berkekben is kevésbé ismert, hogy Kovács Máté nemcsak tanszékvezetőként az egyetemen, hanem a könyvtáros szervezetekben is szorgalmazta a könyvtári kutatásokat, azok felkarolását, támogatását. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségi tagjaként 1965 és 1970 között a Tudományos Bizottság vezetője volt, s egyebek között rögtön javasolta egy évkönyv kiadását, de ez – ma még ismeretlen okokból – csak később valósulhatott meg.13 Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanácsban az elnöki tisztség mellett vállalta a könyvtártudományi és kiadványi szakbizottság elnökségét is.14 Bár az OKDT iratanyaga egyelőre nem kutatható (remélhetőleg nem kallódott el, csak lappang valahol),15 Kovács Máté kéziratos hagyatékában az elnöksége időszakából meglehetősen sok dokumentum fennmaradt eredeti vagy másolati példányban.16 Az iratok arról tanúskodnak, hogy többször kezdeményezte a könyvtárakban folytatott vagy folytatható, a mai (vagyis a mindenkori jelenbeli) könyvtári munka mindennapjainak gyakorlatát érintő tudományos kutatásokat, illetve azok eredményeinek közzétételét. Ha belenézünk a korabeli szakbibliográfia tételeibe, látható, hogy ekkoriban, a hatvanas évek első és mások felében már elég kiterjedt a hazai szerzők és a feldolgozott témák köre.

Az OKDT élén első teendői közé sorolta a könyvtártudományi kutatások 1963‒1965. évi programjának, a koordinálás lehetőségeinek megvitatását, amire 1962 decemberében került sor.17 Hazánkban első ízben történt meg a könyvtártudományi kutatások tervezése.18 A Tanács döntése nyomán a Művelődésügyi Minisztérium 1963. január 2-án meghirdette a könyvtártudományi pályázatot19, amelynek eredményeit, sorsát egyszer jó lenne tüzetes vizsgálat tárgyává tenni.

Kovács Máté másokkal együtt20 felismerte, hogy a rendelkezésre álló publikációs fórumok nem elegendőek. A könyvtárügy vezető munkatársai és testületei, valamint a minisztériumi irányítók érthető módon változtatni kívántak ezen. Amikor az OKDT ügyvezető elnöksége 1966. január 22-én a Tanács kiadványairól és azok távlati tervéről tárgyalt, az előadó N. Rácz Aranka javaslatai között felvetődött egy könyvtártani vagy/és könyv- és könyvtártörténeti tanulmánykötet-sorozat ötlete, ekkor még Tanulmányok a könyvtárügy, a bibliográfia és a dokumentáció köréből címmel. A stencilezett meghívóra Kovács Máté ceruzával ráírta, feltehetően mint véglegesnek ajánlott címet: „OKDT Évkönyve féléves”.21 Három héttel később, 1966. február 11-én a professzor úr előterjesztésében az OKDT megvitatta és jóváhagyta a könyvtártudományi kutatások aktuális, 1966‒1970-re érvényes ötéves programját.22  A rendszeres időkö­zön­ként megjelenő tanulmánykötet majdani tartalmát a kutatási terv szelleméhez kívánták igazítani.

Világosan mutatja ezt Kovács Máté egyik, 1968. február 14-én kelt gépirata, amely az 1968-ra vonatkozó javaslatokat foglalta össze, Az OKDT kiadványi tevékenysége címmel. Itt a következőket írta: „A tanulmánykötetek célja, hogy publikációs lehetőséget adjon olyan nagyobb kiérlelt tanulmányoknak, amelyek folyóiratba nem férnek bele és önálló kiadványként való megjelentetésük nem indokolt. Itt megjelentethetők lesznek a Tanács valamely fórumán megtárgyalt és közlésre érdemes témák tanulmány formájában való feldolgozásai, az országos kutatási tervben elkészült fontosabb tanulmányok és a legsikerültebb pályaművek. A tanulmánykötetek lehetnek vegyes tartalmúak, de közölhetnek egyes nagyobb témakörökre vonatkozó tanulmányokat is.”23 Eleinte úgy volt, hogy az első, vegyes tartalmú kötet 1967-ben jelenik meg; az imént idézett szövegben úgy említi, hogy „sajtó alatt van”.24 Egy korábban, valószínűleg még 1967 nyarán keletkezett feljegyzésén már a kiadvány közelebbi – majdani – címét is megjelölte: Könyvtártudományi Tanulmányok 1967. Ugyanitt az előzetes tartalomjegyzék is olvasható.25 A cím kérdése nyilván hosszas, kemény és sokágú – az ismert feljegyzések szerint nem is elsősorban testületi üléseken lefolytatott – vitákban dőlt el.

Végül az OKDT úgy döntött, hogy olyan évkönyvet ad közre, amely címében is hordozza a könyvtártudományi jelzőt. Tehát az a Kovács Máté által is határozottan és következetesen képviselt, a nyugati-európai, az észak-amerikai és az ekkor taktikai okokból is gyakran hivatkozott szovjet szakirodalomban általánosnak mondható felfogás kerekedett felül, hogy a könyvtári munka elméleti és történeti vonatkozásainak, külföldi kapcsolatainak és az olvasási folyamat szociológiai, pszichológiai, pedagógiai vizsgálata tudomány. Noha sehol sem esett erről szó, a későbbi recenziók, kritikák sem utaltak rá, voltaképpen a döntés egy újabb, ezúttal jóval tágabb munkatársi gárdát mozgósító könyvtártudományi műhely lehetőségét hordozta magában. Kovács Máténak valóban volt ilyen szándéka, a fennmaradt levelek arra utalnak, hogy elsősorban a tanszéki munkatársait, volt egyetemi hallgatóit és doktoranduszait, valamint a könyvtárigazgatók kutatói hajlamot mutató csoportját kívánta megnyerni az ügynek.26 Mindazonáltal ez a törekvése – bocsássuk előre – csak részben, töredékesen valósult, valósulhatott meg, mert sokféle szempontot, sokféle érdeket figyelembe kellett vennie, és váratlan, korai halála is megakadályozta a kiteljesedést.

Mivel a rendelkezésre álló terjedelem kötött, nincs mód az évkönyv – az egyszerűség kedvéért nevezzük csak így, hisz a kortársak is így nevezték – történetének részletes ismertetésére, főleg nincs beható tartalmi elemzésére, ezúttal, legalábbis egyelőre csupán a vázlatos áttekintésre tehető kísérlet.

Az évkönyv-sorozat elindítása nem ment könnyen. Sőt, az 1967-es kötetről hamar le kellett mondani. (A felkért vagy kijelölt – mert a profilírozott kiadói struktúrában a könyvtári kiadványok eleve hozzá tartoztak – Népművelési Propaganda Iroda igazgatója, Nemes Iván az 1967. február 11-én Kovács Mátéhoz intézett levelében meg sem említette az adott évre tervezett kiadványok között.)27 Az OKDT könyvtártudományi és kiadványi szakbizottsága 1967. június 28-án kész tényként vette tudomásul, hogy az évkönyv csak 1968-ban jelenhet meg. Kovács Máté akkor elfogadott elképzelései szerint 1969-ben jubileumi kötet születne az ELTE Könyvtártudományi Tanszéke fennállásának 20. évfordulója alkalmából az oktatók tanulmányaiból és a hallgatók legjobb szakdolgozataiból.28 Ilyen formában azonban sem ez, sem a Tanács által 1970-re tervezett tematikus kötet (A közművelődési könyvtárak problémái köréből) nem valósult meg.29

Kovács Máté 1967 őszén kétszer is levelet küldött a Népművelési Propaganda Iroda igazgatójának a következő évben kiadandó kötet tárgyában. Október 26-án azt közölte, hogy a „tervbe vett tanulmányok egy része elkészült, más része pedig remélhetőleg néhány héten belül szintén kész lesz.” Ezért kérte a szerződések megkötését;30 november 27-én a saját tanulmányára vonatkozó szerződést küldte vissza azzal, hogy december közepére befejezi a közleményt, egyúttal jelezte, hogy három újabb tanulmány készül (ezek közül Páldy Róbert írása nem jelent meg). Tudatta azt is, hogy a két szerkesztő (ő és Rácz Aranka) látták, véleményezték a beérkezett dolgozatokat, de szaklektorok közreműködését is javasolta, kérte.31

Az 1968-as kötet közzététele sem lehetett zökkenőmentes. Noha 1968. április 26-án a Művelődésügyi Minisztériumban a Molnár János miniszterhelyettes vezette főosztályvezetői értekezlet előtt Kovács Máté a közeljövő kiadványtermékeként emlegette a tanulmánykötetet32, az OKDT 1968. november 11-én kelt körlevelében még mindig „sajtó alatt van” kitétellel szólt az immár Könyvtártudományi Tanulmányok című kötetről. Jelezte, hogy a következő kötetek előkészítése is folyik. Az alighanem propaganda–anyagként szétküldött körlevél a kiadvány célját az alábbiakban fogalmazta meg (egyébként ennek hangütéséből is kicseng a fentebb említett műhely-teremtés szándéka): „A tanulmánygyűjtemények olyan nagyobb terjedelmű cikkeket adnak közre, amelyek elsősorban a mai magyar könyvtári kultúra, bibliográfia és dokumentáció fontos problémáit igyekeznek megvilágítani, alapos tényfeltárás alapján elmélyedő elemző és értékelő munkával. Szívesen vennénk, ha közreműködésére is számíthatnánk és kérjük, hogy a közlésre szánt és javasolt témáról előzetesen tájékoztatni, ill. elkészült, de még nem közölt tanulmányát az OKDT Könyvtártudományi Tanulmányok szerkesztőségének eljuttatni szíveskedjék.” Megadta a pontos címet is, az ELTE Könyvtártudományi Tanszék professzori irodáját.33 Közben, ez év júliusában megírta a kötet, illetve a sorozat bevezetőjét; július 22-én levélben küldte át a társszerkesztőnek, Rácz Arankának, aki a Művelődésügyi Minisztériumban dolgozott. Három kérése is volt: mutassa meg a gépiratot Kondor Istvánnénak, a Könyvtárosztály vezetőjének (nemigen tett észrevételt, mert nyomtatásban változatlanul jelent meg a szöveg); a Népművelési Propaganda Irodának írja meg, hogy az egyes tanulmányokból készítsenek száz-száz  különlenyomatot; a kötetet 800 példányban nyomassák.34 A NPI nyomdája késlekedett, Kovács Máté csak 1969. január 5-én tudta visszaküldeni a bevezető és saját tanulmánya korrektúráját. Komoly aggodalommal, mert rengeteg hibát talált; kissé bosszúsan meg is jegyezte: „Ilyen munkával nem lehet a nyilvánosság elé lépni. Levonás előtt feltétlenül látni szeretném az egész kötet anyagát.35

Az eleve ennek szánt sorozat első kötete Könyvtártudományi Tanulmányok 1968 címmel, az OKDT 26. számú kiadványaként, a Népművelési Propaganda Iroda gondozásában jelent meg 1968-as impresszummal.36 Valójában jóval később, 1970 legelején, a Magyar könyvtártörténeti kronológia adata szerint január 8-án látott napvilágot.37 A vaskos, mintegy 610 oldalnyi könyvet az OKDT elnöke, Kovács Máté és titkára, Rácz Aranka szerkesztette. (Ők voltak egyben a lektorok is.) Az indítás indokairól és a tervekről, elképzelésekről Kovács Máté a Bevezető lapjain tájékoztatta a szakmabelieket, az olvasókat. Meggyőzően érvelt egy ilyen szakkiadvány szükségessége mellett. Kifejtette, hogy míg a nagy múltú, igen színvonalas Magyar Könyvszemle az írás-, a könyv-, a sajtó- és a könyvtártörténet tényeit, folyamatait taglaló közleményeknek ad helyet, a Könyvtáros a könyvtári publicisztika egyre igényesebb orgánuma. A szakágazati lapok az illető szakterület problémáival foglalkoznak, a könyvtárelmélet általános kérdéseit elemző tanulmányok egyetlen közlési helye a Könyvtári Figyelő, ez viszont folyóirat lévén, csak a kisebb terjedelmű, egy nyomdai ívnél rövidebb írásokat fogad el. Bízott abban, hogy a könyvtárosok szívesen adnak tudományos igényű, terjedelmesebb írásokat e tanulmánygyűjtemény (és folytatása) számára. (Természetesen az akkori politikai-ideológiai elvárásoknak megfelelően leszögezte, hogy a témák feldolgozása a marxista társadalomtudományi szemlélet alkalmazásával fog megtörténni.) A szerkesztők átfogóbb, részletesebb, elemzőbb, akár két ívnél is hosszabb, kifejezetten elméleti tanulmányokra gondoltak. A sorozat darabjai évente-kétévente, majd esetleg sűrűbben jelennének meg. Felvillantotta a tematikus összeállítások későbbi esélyét, és szólt az előre elkészülő különlenyomatok szükséges voltáról is. Úgy vélte, „a gyűjteményes kötet egyesítheti magában az önálló kiadvány, a sorozat és a folyóirat előnyeit”, vagyis „mint kiadványfajta tehát rugalmas forma, sok lehetőséget rejt magában”. A vállalkozástól többféle hasznot reméltek: a publikációs lehetőségek bővülését, a könyvtárosok szakmai önképzésének előmozdítását, a könyvtári gyakorlati munka minőségének továbbfejlesztését, és – magától értetődően – azt, hogy „segítője lehet a könyvtártudományi szakkutatás fejlődésének.”38

Az első kötet tartalma és tematikai összetétele világosan jelezte, hogy a sorozat képes, illetve képes lesz a magyar könyvtári kultúra egészét átfogni. A nyolc tanulmány közül az első tudományelméleti témát dolgozott fel (Kovács Máté: A könyvtárszociológia alapproblémái39), egy a szakkönyvtáraknak a tájékoztatásban játszott szerepével (Pataky Ernő40), egy az egyetemi könyvtárak szolgáltatásainak elemzésével (Héberger Károly41), egy a közművelődési könyvtárak gazdasági működésével (Urbánné Horváth Júlia és Urbán László42), egy a járási könyvtárak fejlesztésével (Kertész Gyula43), egy a vidéki bejáró munkások művelődési helyzetével (Varga Béla44), egy a kisközségek könyvtári ellátásával (Katsányi Sándor45) foglalkozott, az utolsó történeti közlemény az 1947-es könyvtári törvénytervezet alapelveiről (Sebestyén Géza),46 amelynek időszerűségét az adta, hogy már ekkor megkezdődött a hatályos könyvtári törvényerejű rendelet előkészítése. Ezt a sokszínűséget47 és a könyvtárügy egységének demonstrálására irányuló törekvést48 emelte ki a kritika is (Pálvölgyi Endre, illetve Kiss István); s az előbbi recenzens célzott a tematikus szerkezet várható előnyeire.49 Az egyes tanulmányok fogadtatása viszont ellentmondásos.50

A második kötet, a Könyvtártudományi Tanulmányok 1969 szintén jókora időbeli késéssel jelent meg: 1970-es impresszummal ugyan, de csak 1971 áprilisában.51 A szerkesztők ugyanazok, ám bekapcsolódott egy harmadik lektor is, Futala Tibor a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtárosztályától.52 Kovács Máté valamikor 1970 elején-tavaszán küldte át az Előszó gépelt szövegét a minisztériumba a frissen megjelent 1968-as kötet kíséretében.53 A rövid előszó elején megnyugodva állapította meg, hogy a szerzők mindegyike „mai könyvtári kultúránk valamely fontos területét vagy problémáját igyekszik elemezni és megvilágítani.” Elöljáróban három körülményre akarta felhívni az olvasók figyelmét. Először is arra, hogy „a közlemények […] a szerzők személyes érdeklődését, felfogását és értékelését tükrözik”, ugyanakkor (és ez a második megjegyzése) az itt közölt írások „nagyobb részét az illetékes szakmai testületek előzetesen megvitatták.” Harmadszor arra utalt, hogy sikeresnek látszó kísérlet történt („egy lépéssel közelebb jutottunk”) a tematikus szerkezet megvalósulása felé.54 A kötet első, valamivel terjedelmesebb része ugyanis a könyvtárosképzés és -továbbképzés tárgykörét ölelte fel hat szakértő tollából. Kovács Máté tanszékvezető professzorként az egyetemi könyvtárosképzés két évtizedes fejlődését és a jelen megoldandó feladatait foglalta össze.55 Csendes János a középfokú, azaz a tanítóképző intézetekben folyó képzésről,56 Vadász Ferencné pedig a szakmai továbbképzésről57 írt. A teoretikus hajlamú Csűry István tanulmányának címét érdemes szó szerint idézni: „Az ismeretközlési folyamat ellentmondásai és a könyvtári-információs tevékenység”.58 Lényegesen gyakorlatiasabbak a minisztérium munkatársai: Futala Tibor a közművelődési könyvtárosok pálya-követelményeiről59, N. Rácz Aranka – itthon alighanem elsőként, széles körű nemzetközi kitekintéssel – a gyermekkönyvtárosok hivatásáról és képzésükről értekezett. 60 A második rész tartalmilag inkább az első kötet folytatása volt. A négy tanulmány igencsak izgalmas kérdéseket feszegetett. Galántai Béla a tudományos-technikai forradalomnak a könyvtárakra gyakorolt hatását vizsgálta,61 érintőlegesen sejtetve a már kibontakozóban lévő számítástechnikai áttörés távlatait. Walleshausen Gyula a könyvtárvezetés nálunk addig alig tárgyalt elméletét tekintette át.62 Arató Attila és Simon Zoltán a kiemelt községi könyvtárak akkor sokakat izgató helyzetét vette szemügyre a nagyközséges megyékben.63 Iszlai Zoltán egy máig aktuális témával, a felnőttnevelés és a közkönyvtár összefüggésével kapcsolatban kívánt néhány gondolatot papírra vetni.64 Első ízben kapott helyet a sorozatban bibliográfia, az egyetemi könyvtárszakon készült szakdolgozatok és ún. kisdoktori disszertációk jegyzéke (Dér Mária és Voit Krisztina összeállítása),65 egyébként ennek a műfajnak is lett folytatása. A kritikai visszhang összességében ismét kedvező volt, bár volt aki – nevezetesen Bereczky László – hiányolta a könyvtáros-képzés témakörének összefoglalását.66 Kiss István az oktatás ügyét rendkívül időszerűnek tartotta, hiszen az – még sokan emlékezhetünk rá – éppen a „forrongás állapotában” volt.67

Még 1969 nyarán úgy volt, hogy a sorozat harmadik kötete a korábbi elgondolásoknak megfelelően évfordulós tematikával lát napvilágot. Kovács Máté 1969. július 23-án körlevélben kért írásokat,68 pár hét múlva, augusztus 13-án a Népművelési Propaganda Iroda igazgatóját is ilyen értelemben tájékoztatta.69 Egy másik, kézzel, ceruzával írt feljegyzése – amely az 1970-es iratok között található – a közlendő tanulmányok címét is felsorolta. (A leendő szerzőket nem.)70 A hagyaték 1972-es palliumába beosztott kézzel, ceruzával rögzített iratai között is akad egy, amelyik a Könyvtártudományi Tanulmányok 1970 cím alatt jelzi, ő mit akart közzétenni az évfordulós kötetben: „A magyar olvasási kultúra alakulása a szocializmus alapozásának időszakában”.71

Vagy a várt dolgozatok nem születtek meg – nincs nyomuk legalábbis a kéziratos hagyatékban –, vagy a kiadó (a nyomda) tétlenkedett, a harmadik kötet egészen eltérő tartalommal jelent meg. Noha az évkönyv-jelleg egyelőre megmaradt, ez már műfajilag lényegesen különbözött az első kettőtől. Az OKDT elnöksége – nyilván a Művelődésügyi Minisztérium könyvtárosztályával egyetértésben, egyeztetve, hisz az előszót az osztályvezető, Kondor Istvánné jegyezte – úgy határozott, hogy az 1970. december 15‒17-én lezajlott III. országos könyvtárügyi konferencia teljes dokumentumanyagát (továbbra is Kovács Máté és Rácz Aranka szerkesztésében) a sorozat harmadik darabjaként Könyvtártudományi tanulmányok 1970 címmel adja közre.72 Így is történt, bár a kiadvány megint késve, 1971-es impresszummal73, de csak 1973-ban, vagyis az alapító szerkesztő halála után hagyta el a nyomdát74. Kétségkívül fontos forrásközlés (tézisek, ajánlások, megnyitó beszéd és bevezető előadás, a vita összefoglalása, a zárszó)75, a szakértő bizottságok által összeállított előkészítő anyagok jó része tanulmány-értékű76, sőt két valódi tanulmány77 is olvasható, és hozták a kapcsolódó cikkek, tanulmányok bibliográfiáját78 is, de végül mégis csak erőltetettnek látszik a sorozatba illesztése. Az egyetlen ismertetés szerzője, Kiss Jenő ezt nem helytelenítette, viszont hibául rótta fel a késedelmes közzétételt, a hozzászólások kihagyását és az egyéni szerzőktől származó előkészítő tanulmányok közötti válogatást, továbbá azt a formai bakit, hogy az ülések pontos idejét és helyét nem közölték.79

A következő, negyedik kötet (Könyvtártudományi Tanulmányok 1971‒1972) írásai csak két év alatt gyűltek össze, és újabb két esztendő elteltével, 1974. jú­nius 17-én kerülhettek az olvasók kezébe.80 Noha Kovács Máté neve még mindig szerkesztőként szerepelt a címlapon – igaz, kereszttel jelölve –, ő már alig-alig végzett érdemi munkát. Igaz, 1971. szeptember 23-án az OKDT nevében szétküldött egy körlevelet, amelyben a könyvtárak kutatási tervei alapján kéziratokat kért.81 Két másik feljegyzésében az 1971-es kö­tetet a gyermek- és ifjúsági olvasóknak és könyvtá­raiknak, az 1972-est A könyvtárak az országos infor­má­ció-rendszerben címmel kívánta kiadni. Még 1973-ra is tervezett; a Népművelési Propaganda Iroda igazgatójához 1972. augusztus 14-én írt levelében egy vegyes tartalmú tanulmánygyűjteményt jelzett, egy másik feljegyzésében A könyvtárak és a könyv-, fo­lyóirat-, hírlapkiadás és terjesztés közös kérdései címmel tematikus kötetben gondolkodott.82

A napvilágot látott kötetben elmaradt az előszó, nem sikerült folytatni a tematikus szerkezetet sem, sőt tartalmilag ez a leginkább heterogén kötet (szakirodalmi igények regionális ellátása, iskolai könyvtárak fejlődése, a nemzetközi szabványosított könyvszámozás hazai bevezetése, reportállomány-katalógus számítógépes előállítása, a magyar nyelvű műszaki tezaurusz, könyvtár-statisztikai összefüggések, szabadidő és olvasás, a mai falu könyvtári ellátása).83 Az első recenzens, Vértesy Miklós kedvezően nyilatkozott a közlemények színvonaláról és a kötet tartalmi sokoldalúságáról.84 Csűry István szintén elismerte, hogy a sorozat „hivatást teljesít”, de kétségbe vonta a „könyvtártudomány” létét, szerinte sem a német históriai megközelítés, sem a pragmatikus amerikai library science, sem – és ez az előzmények után85 kissé érthetetlen, megkésett vágás az elhunyt Kovács Máté felé – „a pozitivista szcientizmus ízlése szerint körülhatárolt bibliológiai” szempont nem fogadható el.86 (A szovjetek által preferált marxista felfogást nemigen volt ildomos bírálni.)

Az OKDT sorozata Kovács Máté halála után is folytatódott egy ideig. Ugyanakkor jól érzékelhető profilváltás ment végbe. Az ötödik kötet – Könyvtártudományi Tanulmányok 1975Az egyetemi és főiskolai könyvtárak 2. országos konferenciájának anyaga alcímmel ismét egy szakmai rendezvény előadásait és hozzászólásait tartalmazta.87 Közben felerősödtek azok a szkeptikus hangok, amelyek szerint tulajdonképpen könyvtártudomány nincs, csupán könyvtári kutatások,88 kissé precízebben, tudományos módszerekkel végzett, új elméleti eredményeket is hozó könyvtártani és más szaktudományok területén folytatott vizsgálódások léteznek.89 Közbevetőleg azért megjegyzendő, hogy a kétkedők hivatalos úton vagy nyomtatásban közzétett írásban nem kifogásolták a Könyvtártudományi Tanszék vagy a Könyvtártudományi és Módszertani Központ elnevezést, mint ahogy egyszer még a most tárgyalt sorozat címét is meghagyták.

Még a professzor úr halála előtt az OKDT átszervezte a szakbizottsági rendszerét, és 1972. április 25-től kezdve – kifejezetten a Művelődésügy Minisztérium Könyvtárosztályának kérésére90 – már csak Kutatáspolitikai szakbizottságot működtetett, vagyis elhagyták a „könyvtártudományi” jelzőt.91 Mindazonáltal az új, az évtized második felére érvényes kutatási program előkészítő tanulmányait (és magát a programot) a borítólapon még Könyvtártudományi Tanulmányok 19731975 címmel, de a már itt is feltüntetett, tehát erőteljesen hangsúlyozott Könyvtári kutatások alcímmel jelentették meg, 1978-ban. A címlapon már ez utóbbi volt a főcím, és alatta a Tanulmányok a könyvtári kutatások fejlesztésének koncepciójához és távlati programjához az alcím.92 A kiadványt a szakbizottság új elnöke, Havasi Zoltán szerkesztette, és ő írta az előszót is. Meglepő módon nem szólt az előzményekről, meg sem említette Kovács Máté nevét. Mintha a bevezetés is, a kutatási program is, a közlemények többsége is azt sugallná, tudatosan eltérnek az előző elnök szemléletétől. A viszonylag karcsú, még háromszáz oldalt sem számláló kötetben csak egyetlen írás foglalt állást Kovács Máté könyvtártudományi öröksége mellett, bár B. Nagy Ernő sem hivatkozott rá.93

E már-már elfelejtett sorozat emlékezetbe idézése talán arra is figyelmeztethet – elsősorban a könyvtár- és információtudomány elméleti vonatkozásai iránt vonzódó fiatalabb kutatókat –, hogy érdemes és célszerű lenne alaposabban feltárni a „könyvtártudomány” megítélésének történeti alakulását, különösen az elmúlt fél évszázadban. Ha ez megtörténne, pontosabban láthatnánk a Könyvtártudományi Tanulmányok, egyáltalán Kovács Máté helyét a magyar könyvtári kultúra, közelebbről a hazai könyvtártudomány vagy – akinek úgy tetszik – a magyarországi könyvtári kutatások fejlődésében. Addig is megkockáztatható az az állítás, amit talán a mostani futólagos áttekintés is érzékeltetett, a sorozat tevőleges, érzékeny és hasznos hozzájárulás volt a magyar könyvtártudományi gondolkodás, és ezen keresztül a magyarországi könyvtári gyakorlat továbbfejlesztéséhez; utólag visszanézve az itteni közlemények egy része joggal tekinthető a mai könyvtár- és információtudomány előzményének. Több évtized távlatából is igazolódni látszik Kovács Máté óhaja, amelyet a sorozat második kötetében, az előszó zárómondataként így fogalmazott meg: „Reméljük, hogy ezek a tanulmányok az olvasókat a felvetett problémák továbbgondolására és további vizsgálatára ösztönzik és ezzel is előbbre juthatunk feladataink kimunkálásában.94

Jegyzetek

 1.  BÉNYEI Miklós: Kovács Máté életútja. In: Bényei Miklós: Kovács Máté. Bp. : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2005. 13–30. p.

 2.  BÉNYEI Miklós: Kovács Máté és a Debreceni Egyetemi Könyvtár Évkönyve = Könyvtári Figyelő, 56. évf. 2010. 2. sz. 277–284. p., különösen a 280. és 282. p.

 3.  Uo. 278–280., 282. p.; KOVÁCS Máté: Vita a Debreceni Egyetemi Könyvtár évkönyve körül = Magyar Könyvszemle, 1957. 3. sz. 297–301. p.

 4. SEBESTYÉN György: Kovács Máté, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzora, 1956–1972. In: Hangodi Ágnes (szerk.): A jövő a múlt és a jelen egységére épül. Emlékkötet a száz esztendeje született Kovács Máté tiszteletére. Debrecen : Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, 2007. 65–90. p. Valamivel korábban: SEBESTYÉN György: Az egyetemi könyvtárosképzés ötven éve. Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének rövid története. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2007. 92–102. p

 5.  KOVÁCS Máté: A könyvtártudomány a szocialista tudománypolitikában = Magyar Könyvszemle, 1961. különszám. 7–31. p. – Történeti ismertetése, részben elemzése: FÜLÖP Géza: Könyvtártudomány és bibliológia. Kovács Máté könyvtárelméleti koncepciója In: Suppné Tarnay Györgyi (szerk.): Könyv és könyvtár XVIII. Kovács Máté emlékének. Debrecen : Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára, 1997. 41–52. p. Korábban közzé téve a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros-ban (1996. 12. sz. 19–28. p.).

 6.  KOVÁCS Máté: A magyar könyv- és könyvtárkultúra a szocializmus kezdeti időszakában 1–3. = Magyar Könyvszemle, 1960. 3. sz. 229–254. p., 1960. 4. sz. 361–391. p., 1961. 1. sz. 1–43. p.; Szabó Ervin a magyar szocialista művelődéspolitikában és könyvtári kultúrában = Könyvtáros, 1968. 9. sz. 507–514. p.; Könyvtáraink másfél évtizede = Könyvtáros, 1961. 5. sz. 257–262. p., A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. In: A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig. Budapest : Gondolat, 1963. 15–40. p.

7.   Gutenberg és a modern ember világa = Nagyvilág, 1968. 4. sz. 636–638. p.

 8.  A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig. Szerk. Kovács Máté. Bp. : Gondolat, 1963. 758 p., 20 t.; A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Szerk. Kovács Máté. Bp. : Gondolat, 1970. 722 p. – A szöveggyűjtemény két kötetéről és a kéziratban maradt harmadik kötetről részletesebben TÓTH Gyula: Adalékok A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében című kötetek keletkezéséhez, Kovács Máté történeti és elméleti munkásságához. In: Hangodi Ágnes (szerk.): A jövő a múlt és a jelen egységére épül. Emlékkötet a száz esztendeje született Kovács Máté tiszteletére. Debrecen : Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, 2007. 163–178. p.

 9.  SALLAI István – SEBESTYÉN Géza: A könyvtáros kézikönyve. 2., átd., bőv. kiad. Bp.: Gondolat, 1965. 831 p., 21 t.

10. SZENTMIHÁLYI János – VÉRTESY Miklós: Útmutató a tudományos munka magyar és nemzetközi irodalmához. Budapest  : Gondolat, 1963. 730 p.

11. KŐHALMI Béla: A tudományos tájékoztatás fejlődése hazánkban 1945–1965. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1967. 574 p.

12. FÜLÖP Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1978. 292 p.

13. BÉNYEI Miklós: Kovács Máté és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete = Könyvtári Figyelő, 58. évf. 2012. 4. sz. 783–784. p.

14. PATKÓSNÉ HANESZ Andrea: Kovács Máté könyvtárpolitikai tevékenysége az Országos Könyvtárügyi Tanács és az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács tükrében. In: Hangodi Ágnes (szerk.): A jövő a múlt és a jelen egységére épül. Emlékkötet a száz esztendeje született Kovács Máté tiszteletére. Debrecen : Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, 2007. 35. p. – Kovács Mátét 1958. május 19-én nevezték ki az Országos Könyvtárügyi Tanács elnökének; ezzel a feladattal az 1962. május 17-én létrehívott Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanácsban is megbízták. A szakbizottság már 1964 júniusában is működött (ld. Gerő Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007. Bp. : Országos Széchényi Könyvtár, 2009. 1. köt. 240–241., 270., 285. p.).

15. A sajtóközlemények alapján szórványos adalékokat közöl Patkósné i.m. 27–37.p., valamint Gerő Gyula i.m. (A szóban forgó szakbizottságról: 1. köt. 285., 288., 289., 294., 296., 297., 307., 316. p.).

16. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Fond 210/160–172. – Ebben a tucatnyi palliumban a kézirattári számozás szerint 869 dokumentumot őriznek változó terjedelemben (egytől akár harminc oldalig). Ehhez még hozzávehetjük az Országos Könyvtárügyi Tanács korábbi éveiből származó iratokat (nyolc palliumban): OSZK Kézirattára, Fond 210/152–159. – A Fond 210/172. palliumában kifejezetten az OKDT évkönyveivel kapcsolatos, 1967 és 1969 között keletkezett dokumentumokat őrzik (41 iratot).

17. Gerő Gyula, i. m. 275. p.

18. A megállapítást Kovács Máté tette az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1966. február 11-i ülésén. (Jegyzőkönyv, OSZK Kézirattára Fond 210/164. 30. sz. irat 11. p.)

19. Gerő Gyula, i. m. 275., 276. p.

20. „Az utóbbi években a könyvtárosok közül egyre többen és egyre nyomatékosabban sürgették a szakmai publikációk körének bővítését” – írta Kovács Máté (Bevezető a Könyvtártudományi Tanulmányokhoz. In: Könyvtártudományi Tanulmányok 1968. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1968 [!1970]. 5. p.) Hasonló gondolatkörben mozog Rácz Aranka felszólalása az OKDT 1968. február 29-i ügyvezető elnökségi ülésén. (Jegyzőkönyv az OKDT 1968. febr. 29-i kibővített ügyvezető elnökségi ülésén, OSZK Kézirattára Fond 210/166. 14. sz.)

21. Meghívó az OKDT ügyvezető elnöksége 1966. január 22-i ülésére (OSZK Kézirattára Fond 210/164. 11-12. sz.)

22. A könyvtártudományi kutatás távlati programja, 1966–1970. Témajegyzék = Könyvtári Figyelő, 1966. 4. sz. 204–209. p. Vö. N. RÁCZ Aranka: Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács munkaterve = Könyvtáros, 1966. 4. sz. 189–190. p. Ezt az OKDT 1966. február 11-i ülésén vitatták meg (Gerő Gyula, i. m. 296. p.).

23. Az OKDT kiadványi tevékenysége /Javaslat/ (OSZK Kézirattára Fond 210/166. 12. sz.)

24. Uo. – Az irat mellékletében található az 1967-es kötet tartalomjegyzéke. – Pataky Ernő, Héberger Károly, Kertész Gyula, Varga Béla, Katsányi Sándor és Sebestyén Géza tanulmánya megjelent az elsőként napvilágot látott 1968-as kötetben, Kovács Máté viszont  nem vette be A könyv és az olvasás társadalmi funkciója című dolgozatát.

25. Könyvtártudományi Tanulmányok 1967. (OSZK Kézirattára Fond 210/172. 1. sz.) Tíz tanulmányt tervezett, ezek közül az első, 1968-as évkönyvben négy dolgozat (Pataky Ernő, Varga Béla, Kertész Gyula, továbbá Urbán László és felesége tollából) meg is jelent. Kovács Máté ide A magyar könyvtárügy rendszere a szocializmus viszonya között címmel kívánt írni. Iszlai Zoltán és N. Rácz Aranka tanulmánya az 1969-es évkönyvben látott napvilágot. Papp István és Szentmihályi János (A bibliográfiai tevékenység koordinálásának lehetőségei és problémai), Szente Ferenc és Urbán László (Bejáró munkások művelődési viszonyai), Verseghy György (A politikai irodalom és a politikai irodalom iránti igény a közművelődési könyvtárakban) tervezett írásai nem kerültek be a sorozatba.

26. A kéziratos hagyatékban fellehető ilyen tartalmú levelek: Hoványi Gábor levele Kovács Máténak, 1968. szept. 5. (Három osztályozási probléma: az elemzés, a rendelés és a szerep-jelölés c. disszertációját küldi); Koger Tamás (Megyei Könyvtár, Tatabánya) levele az OKDT-hoz, 1968. december 9. (nem tud küldeni semmit); Iszlai Zoltán levele Kovács Máténak, 1967. július 5., 1968. november 12., 1968. december 8. (később, az 1968-es évkönyvben megjelent tanulmányáról); Galántai Béla (Dunaújváros) levele Kovács Mátéhoz, 1969. jan. 7. OSZK Kézirattára Fond 210/172. 17., 24., 2., 22–23., 27. sz.

27. A Népművelési Propaganda Iroda igazgatója, Nemes Iván levele Kovács Mátéhoz, az OKDT elnökéhez 1967. február 11-én (OSZK Kézirattára Fond 210/165.). Az OKDT 1967. március 10-i elnökségi ülésének napirendjén szintén csak az 1968-as tanulmánykötet szerepelt. (OSZK Kézirattára Fond 210/165.)

28. Meghívó az OKDT Könyvtártudományi és Kiadványi Szakbizottságának 1967. június 28-i ülésére, Előterv az OKDT 1968-1970. évi kiadványaihoz, 1967. június 28., Kiadványterv 1967–1970. évekre, 1967. augusztus 7. OSZK Kézirattára Fond 210/165. 59., 80., 81. sz. – A hallgatói kötetet eredetileg 1969-re tervezte: Az OKDT kiadványi tevékenysége (Javaslat). OSZK Kézirattára Fond 210/166. 12. sz. Hagyatékában látható ennek előzetes tervezete (tartalomjegyzéke), ahol a tanszéki munkatársak mindegyikét felsorolja, továbbá négy doktori disszertációt és öt szakdolgozatot. (Könyvtártudományi tanulmányok 1969. OSZK Kézirattára Fond 210/172. 34. sz.)

29. Előterv az OKDT 1968–1970. évi kiadványaihoz, 1968. június 28., Kiadványterv 1967-1970. évekre, 1967. augusztus 7. (OSZK Kézirattára Fond 210/165. 59., 80., 81. sz.) Az 1968 elején keletkezett tervvázlatban 1970-re egy részben hasonló tematikájú évfordulós kiadványra gondolt: „A felszabadulás 25. évfordulójára szánt kiadvány a magyar közművelődési könyvtárak fejlődéséről az elmúlt 25 év alatt.” (Az OKDT kiadványi tevékenysége /Javaslat/. OSZK Kézirattára Fond 210/166. 12. sz.)

30. Az OSZK Kézirattára Fond 210/172. 3. sz. A levélben felsorolta a leendő cikkeket, amelyek egy kivételével meg is jelentek a Könyvtártudományi Tanulmányok 1968 című kötetben. A kivétel Kovács Máté írása: ekkor még A könyv és az olvasás társadalmi funkciója címmel akart tanulmányt írni.

31. Az OSZK Kézirattára Fond 210/172. 5. sz. A szerződés – uo. 4. sz. – az előbbi jegyzetben említett tanulmányról szólt. Kovács Máté hagyatékában a Katsányi Sándor, Urbánné Horváth Júlia és Urbán László, Páldy Róbert (A vidéki városok könyvtári ellátása – ez végül is nem jelent meg a sorozatban), valamint Varga Béla dolgozatáról készült „Megjegyzések” maradtak fenn 1967. június 14., 17. 18-i dátummal. Héberger Károly tanulmányáról már korábban, 1967. ápr. 20-án hosszabb, hét oldalas véleményt írt. (OSZK Kézirattára Fond 210/172. 8–11., 7. sz.)

32. Meghívó Molnár Jánoshoz főosztályvezetői értekezletre, 1968. ápr. 26. Melléklete: Az OKDT feladatai, szervezete és tevékenysége (OSZK Kézirattára Fond 210/166. 25. sz.) Az előterjesztést az OKDT elnöksége április 3-án tárgyalta Tájékoztató az OKDT tevékenységéről címmel. (OSZK Kézirattára Fond 210/166. 17. sz.)

33. [Cím nélküli stencilezett körlevél], 1968. november 11. (OSZK Kézirattára Fond 210/166. 79. sz.)

34. Bevezető a Könyvtártudományi Tanulmányokhoz; [Gépírásos üzenet] Rácz Arankának, 1968. július 22. (OSZK Kézirattára Fond 210/172. 12–13. sz.)

35. Kovács Máté levele a Népművelési Propaganda Iroda műszaki osztályvezetőjéhez, Fehérvári Tiborhoz, 1969. január 5. (OSZK Kézirattára Fond 210/172. 26. sz. A kiemelés Kovács Mátétól származik)

36. Könyvtártudományi Tanulmányok 1968. Szerk. Kovács Máté, Rácz Aranka. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1968 [!1970]. 612 p.

37. Uo. 327. p. – Említi Patkósné i. m. 35. p. – Az évkönyvsorozat megindulásának tényéről az OKDT körlevélben tájékoztatta a könyvtárakat és a szakirodalmi tájékoztatási intézményeket. Kiemelték, hogy a tanulmányok egy része az országos könyvtártudományi pályázatokra készült. [Cím nélküli stencilezett körlevél]. (OSZK Kézirattára Fond 210/166. 89. sz.) Mivel a dokumentumon nincs dátum, viszont az 1968-as iratokhoz sorolták be, nem kizárt, hogy még 1969 legvégén készült, esetleg pár nappal a kötet tényleges megjelenése előtt.

38. KOVÁCS Máté: Bevezető a Könyvtártudományi Tanulmányokhoz. In: Könyvtártudományi Tanulmányok 1968. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1968 [!1970]. 5–11. p. Az idézetek: 10., 10., 11. p.

39. Könyvtártudományi Tanulmányok 1968. Bp.: Népművelési Propaganda Iroda, 1968 [!1970]. 13–112. p.

40. PATAKY Ernő: A szakkönyvtárak és szerepük a tájékoztatásban. Uo. 113–206. p.

41. HÉBERGER Károly: Az egyetemi könyvtárak tevékenységének és szolgáltatásainak elemzése. Uo. 207–296. p.

42. URBÁNNÉ HORVÁTH Júlia – URBÁN László: A közművelődési könyvtárak működésének gazdasági elemzése. Uo. 297–361. p.

43. KERTÉSZ Gyula: A járási könyvtárak fejlesztése és problémái. Uo. 363–459. p.

44. VARGA Béla: Az Ajka környéki bejáró üzemi munkások művelődési helyzete. Uo. 461–545. p.

45. KATSÁNYI Sándor: Kisközségek könyvtári ellátása. Uo. 547–580. p.

46. SEBESTYÉN Géza: Az 1947-es törvénytervezet. Uo. 581-612. p. – Érdekes adalék, hogy az OKDT ügyvezető elnökségi ülésén, 1968. február 29-én Kovács Máténak meg kellett győznie a jelenlévők egy részét (elsősorban Barabási Rezsőt, a KMK akkori igazgatóját), hogy az 1947-es törvénytervezet valóban elkészült, és az 1956-os törvényerejű rendelet több vonatkozásban merített belőle. (Jegyzőkönyv az OKDT 1968. febr. 29-i ügyvezető elnökségi ülésén. OSZK Kézirattára Fond 210/166. 13. sz.)

47. PÁLVÖLGYI Endre: Könyvtártudományi Tanulmányok 1968 = Könyvtári Figyelő, 1970. 2. sz. 170. p.

48. KISS István: Könyvtártudományi Tanulmányok = Könyvtáros, 1970. 5. sz. 304. p.

49. PÁLVÖLGYI Endre, i. m. 175. p.

50. Uo. 170-175. p., KISS István, i. m. 304–306. p., TÓTH András: Könyvtártudományi Tanulmányok 1, 1968. In: Magyar Könyvszemle, 1971. 2–3. sz. 241–243. p.

51. Könyvtártudományi Tanulmányok 1969. Szerk. Kovács Máté, Rácz Aranka. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1970 [1971]. 734 p. A megjelenés időpontja: Gerő Gyula, i. m. 338. p. – Rácz Aranka 1971. február 3-án azt írta Kovács Máténak: „Az 1969-es tanulmányköteteket a hazai folyóira­tok­nak megküldtem ismertetésre”. (OSZK Kézirattára Fond 210/169. 2. sz.) Lehet, hogy a Művelődésügyi Minisztériumban dolgozó Rácz Aranka hamarabb megkapta a kiadótól (vagy a nyomdától) a recenzens példányokat: talán innen ered az időbeli eltérés Gerő Gyula közlésétől.

52. Kovács Máté szerkesztői/lektori észrevételei („Vélemény”) közül a hagyatékban találhatók a Walleshausen Gyula, Futala Tibor és Csendes János, valamint (”Megjegyzések”) Iszlai Zoltán dolgozatáról írottak. (OSZK Kézirattára Fond 210/172. 35., 36., 37., 38–39. sz.)

53. A küldeményt a miniszterhelyettesnek címezte a név feltüntetése nélkül. (OSZK Kézirattára Fond 210/172. 40–41. sz.)

54. KOVÁCS Máté: Előszó. In: Könyvtártudományi Tanulmányok 1969. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1970 [1971]. 7–8. p. Az idézetek: 7. és 8. p.

55. KOVÁCS Máté: Az egyetemi könyvtárosképzés két évtizedes fejlődése és főbb kérdései. Uo. 9–130. p.

56. CSENDES János: A középfokú könyvtárosképzés kérdései. Uo. 319–379. p.

57. VADÁSZ Ferencné: A könyvtárosok szakmai továbbképzése. Uo. 381–453. p.

58. Uo. 131–189. p.

59. FUTALA Tibor: A könyvtárospálya követelményei a közművelődési könyvtárak felsőfokú munkaköreiben. Uo. 191–236. p.

60. N. RÁCZ Aranka: A gyermekkönyvtárosok hivatása és képzésük problémái. Uo. 237–318. p.

61. GALÁNTAI Béla: A könyvtár a tudományos-technikai forradalom korában. Uo. 455–505. p.

62. WALLESHAUSEN Gyula: A könyvtárvezetés főbb elméleti kérdései. Uo. 507–596. p.

63. ARATÓ Attila – SIMON Zoltán: A kiemelt községi könyvtárak helyzete a nagyközséges megyékben. Uo. 597–637. p.

64. ISZLAI Zoltán: A felnőttek nevelése és a közművelődési könyvtár. Uo. 639–679. p.

65. DÉR Mária – VOIT Krisztina: Az egyetemi könyvtárszakon készült szakdolgozatok és disszertációk jegyzéke. Uo. 681–734. p.

66. BERECZKY László: Könyvtártudományi tanulmányok 1969 = Könyvtári Figyelő, 1971. 2. sz. 177–178. p.

67. KISS István: Könyvtártudományi tanulmányok = Könyvtáros, 1971. 6. sz. 366–368. p., az idézet: 366. p.

68. OKDT [stencilezett körlevele], 1969. július 23. (OSZK Kézirattára Fond 210/167. 27. sz.)

69. Kovács Máté levele Nemes Ivánnak, a Népművelési Propaganda Iroda igazgatójának, 1969. augusztus. 13. (OSZK Kézirattára Fond 210/167. 28. sz.)

70. Könyvtártudományi Tanulmányok 1970. (OSZK Kézirattára Fond 210/168. 16. sz.)

71. OSZK Kézirattára Fond 210/170. 93. sz.

72. Könyvtártudományi Tanulmányok 1970. A III. Országos Könyvtárügyi Konferencia teljes dokumentumanyaga. Szerk. Kovács Máté, Rácz Aranka. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971. 508 p., Kondor Istvánné: Előszó. Uo. 13–14. p.

73. Kovács Máté egyik kéziratos feljegyzésében a könyvtárügyi konferencia iratait a Könyvtártudományi Tanulmányok 1971 című kötetben gondolta megjelentetni (OSZK Kézirattára Fond 210/170. 94. sz.), de hát ez nem elsősorban rajta múlott.

74. Gerő Gyula, i.m. 335. p.

75. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes: Megnyitó beszéd. Uo. 17–19. p., Kondor Istvánné: Könyvtárosok és társadalom. Uo. 20–29. p., A III. Országos Könyvtárügyi Konferencia tézisei. Uo. 31–68. p., Kondor Istvánné, a Könyvtárosztály vezetőjének vitazáró összefoglalása. Uo. 72-77. p., Bíró Vera, a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztálya vezetőjének zárszava. Uo. 78–80. p., A III. Országos Könyvtárügyi Konferencia ajánlásai. Uo. 81–90. p.

76. Könyvtár és közművelődés. Uo. 93–111. p., Könyvtár és oktatás. Uo. 113–191. p., Könyvtár és tájékoztatás – tudomány és termelés. Uo. 193-288. p., A könyvtárosok és dokumentálók képzése és továbbképzése. Uo. 289-331. p., Országos központi szolgáltatások. Uo. 333-409. p.

77. ÓNODY Miklós: Könyvkiadás, könyvterjesztés és a közművelődési könyvtárak. Uo. 413-442. p., HALÁSZ Béla – KATSÁNYI Sándor: A könyvtárhasználói szokások változásai. Az információ iránti igényváltozások tükrében. Uo. 443–476. p.

78. A III. Országos Könyvtárügyi Konferenciával kapcsolatos cikkek, tanulmányok bibliográfiája. Uo. 477–484. p.

79. KISS Jenő: Könyvtártudományi Tanulmányok 1970 = Könyvtári Figyelő, 1973. 2. sz. 219–221. p.

80. Könyvtártudományi Tanulmányok 1971–1972. Szerk. Kovács Máté, Rácz Aranka. Bp. : Népművelési Propaganda Iroda, 1973 [!1974]. 349 p. A megjelenés dátuma Gerő Gyula, i.m. 374. p.

81. OKDT körlevél, 1971. szeptember 23. (OSZK Kézirattára Fond 210/169. 47. sz.) Ő maga A bibliológiai gondolkodás alakulása a magyar szakirodalomban címmel akart tanulmányt írni a kötetbe.

82. Kovács Máté levele Nemes Ivánhoz, a Népművelési Propaganda Iroda igazgatójához, 1972. augusztus 14. (Könyvtártudományi Tanulmányok 1973. OSZK Kézirattára Fond 210/170- 92., 97. sz.)

83. B. NAGY Ernő: A szakirodalmi igények regionális ellátása. Uo. 7–66. p., ARATÓ Ferenc: Iskolai könyvtáraink fejlődése. Uo. 67–130. p., DOMANOVSZKY Ákos: A nemzetközi szabványosított könyvszámozás (ISBN) ismertetése és javaslat bevezetésére Magyarországon. Uo. 131–152. p., OROSZ Gábor: Reportállomány katalógusának előállítása számítógépes eljárással. Uo. 153–166. p., SCHIFF Ervin: A magyar nyelvű általános műszaki tezaurusz. Elvek és megvalósítás. Uo. 167–181. p., URBÁN László: Könyvtárstatisztikai összefüggések. Uo. 183–228. p., DÉR Mária: Szabadidő és olvasás. Uo. 229–281. p., KUNTÁR Lajos: Könyv, könyvtár és a mai falu. Uo. 283–318. p.

84. VÉRTESY Miklós: Könyvtártudományi Tanulmányok 1971–1972 = Könyvtáros, 1974. 11. sz. 690. p.

85. CSÜRY István az 1960-as években nem kifogásolta a „könyvtártudomány” kifejezés használatát, noha olykor voltak maliciózus megjegyzései. Példaként ld. Jegyzőkönyv az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1966. február 11-i üléséről (Az OSZK Kézirattára Fond 210/164. 30. sz. 12. p.): „a könyvtártudományi kutatások terve olyan, mint egy könyvtártudományi kézikönyv tartalomjegyzéke”. Az OKDT 1971. okt. 14-i, debreceni ülésén is visszafogottan nyilatkozott e kérdésben. (Jegyzőkönyv az OKDT ülésén, 1971. okt. 14. OSZK Kézirattára Fond 210/169. 65. sz.)

86. CSÜRY István: Könyvtártudományi Tanulmányok 1971–72 = Könyvtári Figyelő, 1975. 4. sz. 458–463. p., az idézetek: 463., 458. p.

87. Könyvtártudományi Tanulmányok 1975. Az egyetemi és főiskolai könyvtárak 2. országos konferenciájának anyaga. Szerk. Csűry István [et al.]. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1976. 251 p. A konferenciát 1975. szeptember 2-4-én tartották, a kiadvány 1977 elején látott napvilágot. (Gerő Gyula, i. m. 387. p.)

88. Ennek jelei már Kovács Máté életében is mutatkoztak, mint például az OKDT 1971. okt. 14-i ülésén, bár itt még nem volt éles a szembenállás. (Jegyzőkönyv az OKDT ülésén, 1971. október 14-én, Debrecenben. OSZK Kézirattára Fond 210/169. 65. sz.)

89. KATSÁNYI Sándor: Könyvtári kutatások = Könyvtáros, 1978. 11. sz. 689–690. p. – A nézeteltérések észlelhetők voltak az OKDT Kutatáspolitikai Szakbizottságának 1972. április 25-i alakuló ülésén is, bár a hosszú vitában nem vetődött fel az a kérdés, hogy tudomány-e a könyvtártudomány. (Jegyzőkönyv, OSZK Kézirattára Fond 210/170. 12. sz.)

90. Kondor Istvánné, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője levele Kovács Mátéhoz (OKDT elnöke, 1972. január 28. OSZK Kézirattára Fond 210/170. 1. sz.)

91. Gerő Gyula, i. m. 350. p.; Jegyzőkönyv a kutatáspolitikai szakbizottság alakuló üléséről, 1972. április 25. (OSZK Kézirattára Fond 210/170. 12. sz.)

92. Könyvtártudományi tanulmányok, könyvtári kutatások. Tanulmányok a könyvtári kutatások fejlesztésének koncepciójához és távlati programjához. Szerk. Havasi Zoltán. Budapest.: Népművelési Propaganda Iroda, 1978. 293 p.

93. B. NAGY Ernő: A könyvtári kutatások személyi tényezői. In: Könyvtártudományi Tanulmányok 1973–1975. Könyvtári kutatások. Bp.: Népművelési Propaganda Iroda, 1978. 37. p.

94. KOVÁCS Máté: Előszó. In: Könyvtártudományi Tanulmányok 1969. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1970 [!1971]. 8. p.

Beérkezett: 2016. december 15.