Az IFLA Közkönyvtári Szekciójának Responding! Public libraries and refugees című 2015 decemberében készült összeállítását
(http://www.ifla.org/publications/node/9921?og=49) Murányi Lajos tömörítette.
Bevezető
A könyvtárak a világon mindenütt gyorsan reagálnak a természeti katasztrófákra és a humanitárius válságokra: mégpedig befogadó környezettel, testi-lelki menedékkel, információs forrásokkal. Amikor a menekültválság kibontakozott Európában, számos könyvtár tett gyakorlatias, szívmelengető lépéseket a kialakult helyzetre való tekintettel.
A következő összeállításból, melyet az IFLA Közkönyvtári Állandó Bizottságának tagjai gyűjtöttek össze, néhány európai ország gyakorlata ismerhető meg. Az összeállítók arra törekedtek, hogy tapasztalatcsereként, inspirációként kiindulópontot, segítséget adjanak más könyvtárak számára. A példák azt is megmutatják, hogy a könyvtárak jelentős szerepet játszanak az emberek életének megváltoztatásában.
Az európai közkönyvtárak büszkék arra, hogy hagyományosan, etnikai hovatartozástól függetlenül mindenkit szívesen látnak falaik között, így az Európába érkező menekülteket is. A könyvtárak többféle szolgáltatással segítik a menekült gyerekek és felnőttek információkhoz és oktatáshoz való hozzáférését. Az EBLIDA (The European Bureau of Library, Information and Documentation Associations) honlapján linkek mutatnak a témával kapcsolatos eseményekre és hírekre (http://www.eblida.org/news/press-release-public-libraries-in-europe-welcome-refugees.html).
Ausztria
Az Osztrák Könyvtárak Egyesülete (Büchereiverband Österreichs) szerint a válsághelyzet kezelésének mikéntje a társadalom és a könyvtárak nagy problémája. Az osztrák könyvtárak speciális szolgáltatásokkal, képzéssel, könyvcsomagokkal stb. támogatják a bevándorlókat. Az egyesület folyóiratának legutóbbi száma ugyancsak a menekültek könyvtárbeli fogadásának kultúrájára fókuszál (https://www.bvoe.at/epaper/3_15/). Az egyesület azzal is támogatja a könyvtárakat, hogy plakátokat készíttetett A1-es méretben és harminc nyelven, melyek 2800 osztrák könyvtár bejáratánál és belső falain láthatók. A plakát az egyesületi honlapról is letölthető https://www.bvoe.at/sites/default/files/attachments/bvoe15-willkommen-plakat-rz.pdf.
Az egyesület szervezésében elindult az Olvasás határok nélkül projekt: a már jól bevált megoldások összegyűjtésével, továbbképzésekkel, könyvtári könyvcsomagokkal (pl. csendes – szöveget nem tartalmazó, képes – könyvekkel) és olvasójegy-használati szabályokkal. Az anyag húsz nyelven készült, és letölhető a következő címről: https://www.bvoe.at/themen/grenzenlos_lesen/benutzungsordnung.
Finnország
A finn könyvtárak is többféle módon próbálják segíteni a menekülteket. A tamperei városi könyvtár összeállításából megtudható, hogy készítettek egy speciális, könyvtárbemutató számítógépes diasorozatot azok számára, akik még soha nem jártak könyvtárban. Emellett többnyelvű szórólapok és más segédeszközök is elérhetők, letölthetők a honlapukról (http://kirjasto.tampere.fi/palvelut-ja-asiointi/maahanmuuttajan-kirjasto/ és https://piki.verkkokirjasto.fi/web/arena/maahanmuuttajan-kirjasto).
Elektronikus-magazinjuk terjesztője, a Vöröskereszt a könyvtárak és a telekommunikációs vállalat segítségével minden menekültközpontban elérhetővé tette a Press Display olvasását (ahol az idegen nyelvű magazinok megtalálhatók). A könyvtárak állományából kivont gyermekkönyveket is eljuttatják ezekbe a menekültközpontokba, és mindenkit megtanítanak a könyvtárhasználatra.
Franciaország
A Bibliothèque publique d’information (Bpi – információs közkönyvtár) igen népszerű a különböző nemzetiségű bevándorlók körében, akiknek a többsége semmilyen idegen nyelven nem beszél. Ezek az „új” olvasók 2009 végén jelentek meg a Bpi-ben szinte kizárólag az ingyenes internet-használat végett. Ebből adódott a partneri viszony ötlete a könyvtár és France Terre d’Asile, a menekülteket segítő civil szervezet között. 2010 júliusa óta a szervezet több nyelven beszélő képviselője (mediátora) hetente kétszer, csütörtökön és pénteken délután 2-től 5-ig jelen van a könyvtárban, és segít eligazodni a bevándorlóknak ügyes-bajos dolgokban, társadalmi, jogi és közigazgatási kérdésekben. A Bpi francia társalgási tanfolyamokat is szervez külföldiek számára: péntekenként három alkalommal kiscsoportos 75 perces nyelvi foglalkozásokat tartanak. Ezek a foglalkozások a társadalmi kapcsolattartás eszközei is egyben a menekültek körében. 2013-ban 1343 fő vett részt ezeken a tanfolyamokon.
A könyvtár rendezvénysorozatot is szervez a nem francia anyanyelvűek, főleg a migránsok számára.
A Cine-FLE lehetővé teszi a franciául tanulók számára, hogy feliratos francia filmek nézésével bővítsék nyelvtudásukat. A Falak mögött című program a Modern Művészet Nemzeti Múzeumában (MNAM), a Georges Pompidou Központban zajlik. A modern francia alkotásokról folytatott beszélgetéseknek a művészet felfedezése a célja. A Kincsvadászat című animációval szórakoztató módon teszik lehetővé a nyelvtanulást a könyvtárlátogatás során. Végül Az egyik parttól a másikig nevű program a migránsok két csoportját kapcsolja össze videókonferencia segítségével, melynek keretében két frankofón országban (Franciaországban és Kanadában) szerzett tapasztalataikat cserélhetik ki a franciául tanulók.
A Bpi záróra után külön is fogadja a szociális egyesületek segélyezettjeit. Ezt a programot 2010-ben vezették be az afgán menekültek rohama után, az őket fogadó egyesületek kérésére.
A párizsi Vaclav Havel Könyvtár főleg az Afganisztánból és Irakból érkezett bevándorlókat és menekülteket várja, és célzott szolgáltatásokat nyújt nekik. A francia nyelvtanfolyam keretében lehetőség van fárszi (újperzsa) írás–olvasás foglalkozásokra, és találkozni lehet a menekülteket támogató civil szervezettel (France Terre d’Asile), mely segít a menedékkérelmek benyújtásában. Hogy az olvasók jobban megértsék a menekültek helyzetét és a multikulturalizmust, a könyvtár részt vesz a Cimade civil szervezet fesztiválján (http://www.festivalmigrantscene.org/), ahol lehetőség van „állampolgári játékokra”, videónézésre, és egy „Isten hozott!” tematikájú filmről szóló vitára. A könyvtár javasolja, hogy induljon olvasóklub a bevándorlásról, és kiállítást is tervez a Magic-Majid című képregényről.
Párizs északi külvárosában, a Plaine commune-ben 25 közkönyvtár és egy könyvtárbusz is működik. Ebben a városrészben a népesség 29%-a külföldi, 134 nemzetiség él nagyon különböző kulturális, társadalmi, szakmai és emigrációs háttérrel. Annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a könyvtári szolgáltatásokhoz, a városi könyvtárhálózat szórólapokat, brosúrákat biztosít a legkülönfélébb (pl. tamil vagy kínai) nyelveken. Gondoskodnak különböző nyelvű könyvekről és dokumentumokról, egy elektronikus forrásplatform (Médi@TIC) pedig ajánló jegyzék segítségével népszerűsíti a francia nyelv tanulását. Ezen kívül nyelvi műhelyeket szerveznek, ahol a látogatók biztonságos légkörben fejleszthetik nyelvtudásukat, továbbá non-profit szervezetekkel együttműködve segítik a migránsokat adminisztrációs tennivalóikban.
A kelet-franciaországi Nancyban a menekültek fogadásának részeként a városi könyvtárak úgy alakították át állományukat, hogy közel-keleti újságokat is kínálnak olvasóiknak. A külügyminisztérium tanácsát is kikérték a „megfelelő” lapok kiválasztásához, és ennek nyomán fizették elő az Asharq Al-Awsat című lapot. Fel akarják mérni a könyvtárosok arab- és angoltudását is, hogy az illetékes városi szervekkel egyeztetve megszervezzék a menekültek fogadását.
Lorient-ben (Bretagne) a François Mitterrand Könyvtárban tanulást és önképzést segítő részleget alakítottak ki (Logitheque), melyet korszerű információs és kommunkációs technológiával szereltek fel. Egyik fő céljuk a menekültek franciatanulásának biztosítása digitális platformon. Három éve használják a könyvtárat a külföldiek, elsősorban azok a bevándorlók, akik franciául tanulnak, és akiket egyesületi önkéntesek kísérnek el ide.
Németország
Sok német közkönyvtár rendelkezik interkulturális gyűjteménnyel (idegen nyelvű könyvekkel, német nyelvkönyvekkel, különféle tájékoztató anyagokkal a mindennapi élethez, zenei anyagokkal és filmekkel). 2015-ben néhány könyvtár úgy bővítette ki a gyűjteményét, hogy az újonnan érkezett szír, iraki, afgán és eritreai menekültek igényeinek is megfeleljen. Bevezettek kifejezetten bevándorlóknak szóló szolgáltatásokat, pl. nyelvi kávézót, nyelvtanfolyamokat (amelyeket gyakran önkéntesek tartanak), és könyvtári sétákat szerveznek a bevándorlók és a speciális célcsoportok (mint a kísérő nélkül érkezett kiskorúak) számára. Néhány könyvtár ingyenes olvasójegyet is ad, de a legtöbb könyvtár ragaszkodik a regisztrációs igazolványhoz, mellyel az újonnan érkezettek nem rendelkeznek. A közkönyvtárakban a dokumentumok helyben mindig használhatók, és a könyvtárak többségében a számítógépek is internetes hozzáféréssel és/vagy wi-fivel.
Hogy elérhető és vonzó lehetőséget biztosítsanak a nyelv elsajátítására a menekültek és a bevándorlók számára, a német könyvtárak bekapcsolódtak a Welcomegrooves projektbe. A program a német kreatív ipar hetven önkéntesének közös erőfeszítése: hat részből álló tanegységet készítettek Tanuljunk németül a zene segítségével címmel, melyet a menekültek bevonásával 23 nyelvre le is fordítottak. Hogy minél inkább használóbarát legyen, MP3-fájlként le is tölthető mobiltelefonra, de online is használható. Mindehhez a könyvtárak biztosítják a helyet és a segítséget. A Welcomegrooves alapgondolata az volt, hogy fogadjuk barátasággal azokat, akik menedékre leltek Németországban, és tegyük lehetővé számukra, hogy megismerkedjenek vendéglátó országgal.
A Berlini Közkönyvtárak Egyesülete (VÖBB) már úgy ad olvasójegyet a menekülteknek, hogy nem kér regisztrációs igazolványt, elegendő az ideiglenes tartózkodási engedély vagy a szálláshely igazolása. A menedékesek bármelyik berlini közkönyvtárban kölcsönözhetnek és használhatnak digitális szolgáltatásokat, pl e-könyveket és zenei streaminget is
(https://www.berlin.de/sen/kultur/aktuelles/pres semitteilungen/2015/pressemitteilung.364028.php).
A Humboldt Egyetem a menekülteket vendégként beengedi az előadásokra és szemináriumokra, hetente egy alkalommal pedig egyórás konzultációt biztosít a vendéghallgatók számára. Az Egyetemi Könyvtár szabad elérést kínál minden szolgáltatásához, pl. a német nyelv tanulását szolgáló tankönyvekhez és az internethez is.
A Bochumi Közkönyvtár kibővítette az állományát ia német nyelvtanulást segítő degen nyelvű könyvekkel a Szivesen várnak a könyvek! jelszó jegyében. A helyi könyvkereskedők is támogatják a könyvtárat a művek beszerzésében. A könyvtárban rendezvényeket tartanak az önkénteseknek és a menekülteknek is, hogy bevezessék őket a könyvtár lehetőségeibe (főleg az idegen nyelvű és a nyelvtanulást segítő anyagokra hívják fel a figyelmet), és meghívják a menedékközpont lakóit – elsősorban a gyerekeket és kísérőiket – a könyvtár ingyenes rendezvényeire. Felkeresik az óvodákat és iskolákat is, segítve, hogy a menekült-gyerekek jobban megismerjék a könyvtárat.
(http://www.bochum.de/C125708500379A31/vwC ontentByKey/W2A2PH3L250BOCMDE/nav/966C WU671BOCM)
A Hamburgi Közkönyvtár „Isten hozott, menekült!” mozgalmát egy diák azzal támogatja, hogy pólókra és melegítőfelsőkre nyomtatja ezt a feliratot, és az interneten árulja, a vételárat pedig a Párbeszéd német nyelven című könyvtári program kapja. Több mint kétszáz önkéntes kapcsolódik be több mint heti 80 órában a menekültek nyelvoktatásába a város 33 könyvtárában. A városi könyvtár együttműködik a Kikötői Front nevű irodalmi fesztivállal, ahol a rendezvényeken adakozásra kérik a résztvevőket.
Minden fiókkönyvtár kapcsolatot tart a kerület menekültszállójának, menekültcentrumának szociális munkásaival, s a szálláshelyek nyári rendezvényeit is felhasználják a menekültekkel való találkozásra és a könyvtári programokról való tájékoztatásra.
A Hamburgi Közkönyvtár magánadományokból online olvasójegyet ad a menekülteknek, akik a wifi-hozzáférés mellett olvasójegyükkel használni tudják a könyvtár idegennyelvű e-könyveit, zenei streamingjeit és online tanfolyamait.
A Hamburgi Közkönyvtárnak több olyan interkulturális szolgáltatása és gyűjteménye van, melyeket kissé módosítottak, hogy jobban illeszkedjenek a frissen érkezett menekültek igényeihez.
(http://www.buecherhallen.de/ehrenamt-blog-kamp agne-refugees-welcome-2015/, újságcikk: Barkow, Anne [et al.]: Willkommen! Flüchtlingsprojekte in deutschen Bibliotheken = BuB, 2015. Nr. 8–9. http://b-u-b.de/willkommen-fluechtlingsprojekte-in-deutschen-bibliotheken/).
A Kölni Közkönyvtár Interkulturális Könyvtári Fórumot (IKF) nyitott a központi könyvtár közelében, mely a külföldiek találkozó és tanulóhelye lett, és azok a a civilek is használják, akiket érdekel a kultúrák közötti párbeszéd. A könyvtár a helyi menekültek fogadását szolgáló kezdeményezések találkozóhelyévé vált. A fórum más szervezetekkel karöltve változatos rendezvényeket szervez a menekülteknek (pl. könyvtárbemutatókat tartanak, és többféle konzultációs szolgáltatásokat nyújtanak, segítséget adnak a házifeladat-elkészítésében is, és több nyelven biztosítanak irodalmat a fiatalok számára). A fórum csoportmunkára és egyéni tanulásra is lehetőséget ad, és támogatja az önkéntesek munkáját is, akik a menekült gyerekek iskolán kívüli mentorálását, ill. a menekültcsaládok segítését végzik. A fórum területén egyéni és csoportos foglalkozásokhoz használható munkaállomásokat és olvasóteret alakítottak ki, ahol nyelvtanulást segítő anyagok, számítógép, vetítő és audió-állomások használhatók. Az IKF vasárnap kivételével minden nap nyitva van, működtetését önkéntesek végzik a városi könyvtár támogatásával. Az IKF a nyitva tartási idő után önkéntes kezdeményezésekre is használható, s máris olyan létező kínálatokat kapcsol össze, mint pl. az önkéntesek számára készült tájékoztatók és a menekülteket fogadó kezdeményezések, információs anyagok a német nyelv tanulásának segítéséhez, médiadobozok és többnyelvű olvasmányok menekült-kisgyerekek számára. A Kölni Közkönyvtár integrációs tanfolyami programjába a könyvtár bemutatása és három hónapra érvényes olvasójegy-használat is beletartozik.
A Lipcsei Közkönyvtár együttműködik a lipcsei menekültügyi tanáccsal a Lipcsébe érkezve nevű programban: a könyvtárban tartják az önkénteseknek szervezett tanfolyamokat, ahol az önkéntesek megtanulják, hogyan tudják majd a menekültek a könyvtárat kulturálódásra, tanulásra, információ-szerzésre és főleg nyelvtanulásra használni.
A Magdeburgi Közkönyvtár kiállítást szervezett a Szász-Anhalt tartomány menedékszállásain élőkről készített fotókból. A könyvtár a menekült gyerekek számára szervezett kreatív programban együttműködik egy egyesülettel. Egy szociálpedagógus és egy művész felkeres menekültközpontokat, és üres cipősdobozokat adnak a gyerekeknek, hogy saját országukról és helyzetükről szóló információkkal töltsék meg azokat. Ezekből a gyűjtésekből kiállítást rendeznek a könyvtárban (http://www.bibliotheksportal.de/index.php?id=787).
A Müncheni Nemzetközi Ifjúsági Könyvtár rendezvényeket tart a helybeli és a menekültekből álló osztályok tanulóinak azzal a szándékkal, hogy megismerkedjenek egymással, s bővítsék ismereteiket egymás kulturális hátteréről (http://www.bibliotheksportal.de/index.php?id=787).
A Brémai Közkönyvtár a menekültszállásokra visz médiadobozokat ötnyelvű anyagokkal. A programot a brémai szenátus finanszírozza (http://www.bibliotheksportal.de/index.php?id=787).
A Duisburgi Közkönyvtár 2011-ben Nemzetközi Gyermekkönyvtárat nyitott. A gyűjtemény kb. 6000 tételes és 17 nyelvű. A Németországba érkeztem nevű gyűjteményrészben a migráns közösségekről, az elérhető kulturális projektekről és más helyi intézményekről adnak információt, és a nyelvtanuláshoz is lehetőséget biztosítanak. A könyvtárban ún. nyelvi kávéház is működik, ahol a menekültek és az önkéntesek kávézás közben tanulhatnak, és az önkéntesek a nyelvtanulási kérdésekben is segítenek. A Duisburgi Közkönyvtár 2015-ben serdülő menekülteknek szóló kísérleti programot indított Németórák a könyvtárban címmel, melynek során bemutatják a könyvtár használatát és a német fiatalok mindennapjait. A program elsődleges célja az olvasás és a média-műveltség, valamint a nyelvtanulás fejlesztése (http://b-u-b.de/willkommen-fluechtlingsprojekte-in-deutschen-bibliotheken/) és http://www.bibliotheksportal.de/index.php?id=787 e-mail ).
Az Erlangeni Közkönyvtár olyan csomagokat kínál a menekülteknek, amelyekben nyelvtanulást segítő anyagok találhatók. A menekültekből álló osztályok tanulói idegennyelvű könyvcsomagot kaptak a könyvtártól (http://www.bibliotheksportal.de/index.php?id=787).
Az Erlangen-Nürnbergi Friedrich-Alexander Egyetemen a Tájékoztatás a menekültek és menedékkérők tanulási lehetőségeiről nevű projekttel segítik a menekülteket. A program célja a menekültek felkészítése arra, hogy a menekült státusz elismerése és a kötelező nyelvtanfolyam elvégzése után elkezdhessék felsőfokú tanulmányaikat. A projektben orientációs kurzus, tanácsadás, intenzív német nyelvtanfolyam, előadások látogatása és baráti találkozó programok választhatók. Az egyetemi könyvtár ingyenes olvasójegyet biztosít számukra mind a hagyományos, mind az elektronikus anyagaihoz.
Az Esseni Közkönyvtár adományokat gyűjt a menekültek számára; a helybeliek könyveket, játékokat, CD-ket hoznak be, amik azután a menekültközpontokba kerülnek.
A Nürnbergi Közkönyvtár a nyelvet nem jól beszélők segítésére vizuálisan jelenítette meg a könyvtár használatáról szóló információkat, és többnyelvű szószedeteket állított össze. A városban lakó menekültek ingyenes olvasójegyet kapnak (http://www.bibliotheksportal.de/index.php?id=787).
A Nürnbergi Asylotéka egy 2012-ben menedékszállón létesített kiskönyvtár, amiből később oktatási segítő pont (hot spot) lett. Az önkéntesek német nyelvtanfolyamokat tartanak itt, és többek között segítenek a házifeladat elkészítésében is (http://asylothek.blogspot.de; https://www.bibliotheksforum-bayern.de/fileadmin/archiv/2015-3/PDF-Einzelbeitraege/BFB_0315_05_Reichert_V05.pdf).
Az IFLA felhívására beérkezett beszámolók tanúsága szerint a német kisvárosok (Wilhelmshaven, Straubing, Dinslaken, Erbach, Norderstedt, Hückeswagen, Echzell, Germering, Lauf, Villingen, Schwenningen) könyvtárai hasonló, de természetesen szűkebb körű helyi projekteket, kezdeményezéseket, eseményeket és programokat (asylotéka, médiaboxok, adománygyűjtés, nyelvi
képzés, nyelvi kávéház, gyermekkönyvek, tájékoztató brosúrák, kulturális séták) indítottak. Néhány link, amely ezeket mutatja be: (http://www.frankenpost.de/lokal/hofrehau/hof-stadt/Poesie-fuer-die-Asylothek;art2390,4295624); http://w ww.bistummainz.de/pfarreien/dekanat-erbach/pfa rrei_erbach/koeberbach/aktionen/index.html?f_action=show&f_newsitem_id=49795),
Svédország
2015-ben Svédországba naponta ezernél is több menedékkérő érkezett, akik között sok kísérő nélkül érkező kiskorú volt. A könyvtárak azzal tudnak segíteni, hogy a bibliobuszok elmennek a menedékszállásokra is, és könyveket, ill. könyvtári információkat kínálnak különböző nyelveken. Egy többnyelvű könyvtáros csapat mesemondó foglalkozásokat tart angol, arab és más nyelveken.
A Stockholmi Közkönyvtár lehetővé teszi a menekültek számára, hogy személyi okmány vagy más hivatalos irat nélkül is kaphassanak olvasójegyet, hogy kölcsönözhessenek, újságot olvassanak, használhassák a számítógépet és az internetet. A stockholmi könyvtárak azzal is foglalkoznak, hogy civil szervezetekkel karöltve segítséget adjanak a tanuláshoz. Most próbálnak mini-mozgókönyvtárakat szervezni a távolabbi területeken is, hogy a menekültek addig is tudjanak helyben olvasni, tájékozódni, amíg menedékkérelmük elbírálására várnak, vagy egy másik település felé tartanak.
Egyesült Királyság
A CILIP (The Chartered Institute of Library and Information Professionals), a britek könyvtáros egyesülete Welcoming Refugees to the UK (and to Libraries): The role of libraries in times of crisis címmel adta közre menekültekre vonatkozó tájékoztatóját (http://www.cilip.org.uk/blog/welcoming-refugees-uk-libraries).
A honlapon megtalálható a Fogadó nyilatkozatra (Welcome Statement) mutató link, melyet a Főkönyvtárosok Egyesülete (The Society of Chief Librarians, SCL) és a Gyermek- és Iskolai Könyvtárosok Egyesülete (Association of Senior Children’s and Education Librarians, ASCEL) adott ki, de gyakorlati példákra utaló linkek is találhatók a könyvtárosi teendőkről.