A közös katalógusépítés tapasztalatai az ELTE könyvtáraiban

A tanulmány az MKE 2015. évi vándorgyűlésén a Bibliográfiai Szekcióban 2015. július 17-én elhangzott előadás szerkesztett, rövidített változata.
A cikk foglalkozik a szabványosítás helyzetével is, amihez az elkészülés óta eltelt idő örvendetes fejleményeként hozzátehetjük, hogy 2015 decemberében az OSZK-ban felállt az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottság (ld. erről lapunk 2016. 1. számában Dancs Szabolcs cikkét), és az OSZK honlapján elérhető az aktualizált, naprakészen tartott szabványjegyzék (http://www.oszk.hu/konyvtari-szabvanyok-szabalyzatok).
A szerzők által felvetett problémákat (bibliográfiai adatok szolgáltatása, közös kommunikációs formátum, rekordok átvétele) fontos lenne továbbra is napirenden tartani, melyhez a Könyvtári Figyelő készséggel ad teret.
A szerk.

Célkeresztben a formai feltárás

A minőségirányítási rendszerek mindegyikének, így az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) minőségirányítási rendszerének is szerves része a folyamatok szabályozása. A minőség folyamatszemléletű megközelítésének alapelve, hogy a szervezet működésének a hatékonysága és sikere az intézményen belüli folyamatok eredményeként alakul ki, ezért a működés szabályozása és tökéletesítése érdekében a folyamatokat megfelelően kell kialakítani és fejleszteni. A dokumentumok formai feltárásával foglalkozó szakemberek számára mindebből a legfontosabb kérdés az, hogy a minőségmenedzsment rendkívül szerteágazó eszközrendszere, és ezen belül a folyamatmenedzsment, hogyan alkalmazható a formai feltárás folyamatainak fejlesztésére? Melyek azok a módszerek és megoldások, amelyek segíthetnek a bibliográfiai, besorolási és példányrekordok, valamint a belőlük épülő katalógusok és bibliográfiai szolgáltatások minőségének javításában?
A könyvtári folyamatok rendszerében központi szerepet tölt be a dokumentumok feltárása. Szoros összefüggésben áll a könyvtár valamennyi munkafolyamatával és szolgáltatásával az állomány gyarapításától kezdve a hagyományos és elektronikus tájékoztatási formákig. Rendkívül összetett és szerteágazó folyamatstruktúráról van szó, szisztematikusan egymásra épülő részmunkafolyamatok együtteséről. Ebből a szoros kapcsolatrendszerből adódóan a feltárás folyamataiban fellépő hibák közvetlen hatással vannak a rendszer minden elemére.
A leírások elkészítésének szabályait nemzetközi és országos érvényű szabványok és szabályzatok rögzítik, melyek a leírások adatszerkezetének, adattartalmának egységességét, nyelvtől és írásrendszertől való függetlenségét hivatottak megteremteni. A szabványok és szabályzatok ellenére a könyvtárak katalógusaiban – a hagyományos és az online katalógusokban egyaránt – még mindig jelentős a nem megfelelő színvonalú leírások száma. Az azonos leírási egységről készített rekordok szerkezetében és adattartalmában jelentős különbségek mutatkoznak. Az 1. ábrán hét – különböző könyvtárak által készített – bibliográfiai leírás fontosabb MARC mezői és indikátorai szerepelnek. A rekordok összehasonlításakor számtalan tartalmi és formai eltérés tapasztalható, melyek közül csupán a legszembetűnőbbeket emeltük ki félkövér betűtípussal.

1. ábra
Bibliográfiai rekordok lényeges MARC hívójeleinek összehasonlítása

A vizsgálatba bevont hét bibliográfiai tétel hívójelei közül minden bizonnyal az egyik legváltozatosabb képet felvonultató hívójel a 245-ös, mely a dokumentum cím és szerzőségi közléseit tartalmazza a kiadványon szereplő változatban. A nevek teljességének és a szerzőségi funkciók feltüntetésének, valamint a központozás eltérő alkalmazásának eredményeként öt különböző megoldást láthatunk. Figyeljük meg továbbá Biró Sándor nevének írásmódját a 245-ös és a 700-as hívójeleknél. A 4. és a 7. rekordban Biró helyett Bíró olvasható. Kézbe véve a könyvet kiderül, hogy annak borítóján és címoldalán egyaránt a Bíró alak szerepel.
Természetesen elképzelhető, hogy az 1. ábrán bemutatott rekordok hibáinak és eltéréseinek a súlya nem mindig esik azonos megítélés alá. Az online katalógusokban történő keresések eredményességét nem egyformán befolyásolják. Az viszont kimondható, hogy a katalógusokban tapasztalt hibaarány csökkentése a jelenleginél még több odafigyelést, precizitást igényel, valamint a feltárás irányelveinek és módszereinek átvizsgálását, a katalogizálás folyamatának felmérését, elemzését és professzionális dokumentálását.

Gyakran előforduló hibák

Ha célzottan vizsgáljuk a katalógusokat és rekordokat, azt láthatjuk, hogy a hazai könyvtárak különböző mértékben tudják, illetve képesek kiegyensúlyozott színvonalon teljesíteni a feltárására vonatkozó szakmai előírásokat és általános követelményeket. Az ingadozó minőségnek és egyenetlenségnek egyszerre több vonatkozása is tapasztalható. Az előbb látottakon kívül a legjellemzőbb problémák

  •     a leírt bibliográfiai egységről felvett adatelemek és feltüntetésük formai szabályainak részleges betartása,
  •     az átírás, a rövidítés, a kihagyás, a nem főforrásból származó adatok jelölésekor jelentkező bizonytalanságok,
  •     súlyos következményei lehetnek a besorolási adatok, a hozzáférési pontok egységesítésében megmutatkozó eltéréseknek,
  •     és a figyelmetlenségből adódó betűtévesztések, elírások is, mint ahogy az a 2. ábrán látható.

2. ábra
Betűtévesztések a megjelenés helyének írásmódjában

Javítás? Folyamatszabályozás!

A hibák csökkentésének egyik lehetséges eszköze a feltárás folyamatainak részletes szabályozása. A rekordok és általuk a katalógusok minőségének javításához sok egyéb tényező mellett a rekordokat létrehozó munkafolyamatokat is megfelelő módon kell kialakítani és szabályozni. A hazai és nemzetközi bibliográfiai együttműködésekben való részvétel megkerülhetetlenné teszi a tevékenységhez kapcsolódó folyamatok és részfolyamatok

  •     tudatos tervezését,
  •     felelős működtetését,
  •     rendszeres ellenőrzését,
  •     hatékonyságának mérését és értékelését, továbbá
  •     a hibák megelőzését és szisztematikus javítását.

Gyakorlatilag a folyamatmenedzsment teljes eszköztárának mozgósításáról van szó. A folyamatorientált megközelítés a rekordokat létrehozó tevékenységeket a könyvtár osztályain, sőt esetenként más szervezeteken is átnyúló, horizontális folyamatnak fogja fel. A rekordszerkesztés értékteremtő tevékenységhalmazát a résztvevők között felosztott, mégis egységes folyamatrendszerként kezeli.
A feltárás minőségének értékelésekor a bibliográfiai előírásokra és technikai kérdésekre adott válaszaink végső soron a könyvtár szolgáltatásainak, sőt magának a könyvtárnak a megítélését alapozzák meg. A létrejövő rekordok, valamint a belőlük épülő katalógusok, katalógus rendszerek a könyvtári szolgáltatások minőségének sarokkövei. Megbízhatóságuk, pontosságuk, a feltárt ismérvek hibátlansága olyan alapkövetelmény, ami könyvtártípustól és nagyságtól függetlenül minden gyűjteményre egyaránt érvényes kell legyen.

A feltárás dokumentációs környezete

A rekordok minőségét, megfelelőségét befolyásoló tényezők közül kiemelt szerepet játszanak a feltárás folyamatát szabályozó dokumentumok. A feltárás részletes dokumentálásának célja a folyamat megvalósítási módjának és feltételeinek megtervezése, a rekordokkal szemben támasztott követelmények pontos rögzítése, azaz a felhasználók és a szakma elvárásait egyaránt szem előtt tartó, egységes szabályozás létrehozása. Éppen ezért a könyvtárak minőségügyi dokumentációs rendszerének szerves részét kell hogy képezzék a feltáráshoz kapcsolódó dokumentumok. Különösen fontos kérdés, hogy a könyvtár hogyan hangolja össze a meglévő szabályozási rendszerét (pl. SzMSz, törvényi megfelelés dokumentumai, stb.) a minőségbiztosítási rendszer elemeivel, hogyan tudja elkerülni a párhuzamos és esetleg egymásnak ellentmondó szabályrendszerek építését. Az biztos, hogy színvonalas feltáró tevékenység nem képzelhető el írásbeli szabályozás nélkül. A hallgatólagos, esetenként szóbeli megegyezésen alapuló gyakorlat, a rendszer stabilitását és egységes irányelvek szerinti működését veszélyezteti. Meg kell vizsgálni emellett a nemzetközi és országos szintű előírásoktól eltérő egyéni gyakorlat létjogosultságát, felül kell vizsgálni a hiányos vagy félreérthető előírásokat, kiemelten fontos lenne az országos szabályozás aktualizálása és harmonizációja a külső, nemzetközi szabályozókkal.
A bibliográfiai és a minőségirányítási szempontokat egyaránt figyelembe véve a feltárásra vonatkozó szabványok és szabályzatok léte, ismerete a szakmai minimum követelményekhez tartozik! A bennük foglalt előírások betartása (és betartatása) pedig alapelvárás.

A bibliográfiai rekordok minősége

A könyvtári munkafolyamatok közül a legpontosabban szabályozható terület a dokumentumok formai feltárása. Fontosságát többek között az is bizonyítja, hogy a könyvtárak közötti számítógépes együttműködés, a rekordcsere csak akkor valósulhat meg, ha a bibliográfiai leírások egységes alapelvek szerint készülnek, és szabványos csereformátumot alkalmaznak. Elvileg a hazai és a nemzetközi érvényű előírások következetes alkalmazása biztosítja a megfelelő minőségű rekordok létrehozását.

Szabványok, szabályzatok, segédletek

Ha a vonatkozó szabályzatok, szabványok jegyzékét szeretnénk áttekinteni, célszerű a Könyvtári Intézet honlapján elérhető, hasonló elnevezésű menüpontot megnyitnunk: a Szabványok, szabályzatok, útmutatók, irányelvek1 lapon összesen tizenegy dokumentum érhető el. A jegyzék összeállításának dátuma 2011. május 8., tehát a kollekció semmiképpen nem tekinthető naprakésznek.* A felsorolásból hiányzik például az időszaki kiadványok leírására vonatkozó szabályzat (KSZ/3 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok. Közread. a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság; Kiad. az Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, OSZK, 2001.). A Szabványjegyzék ugrópontra kattintva azonban a szabványok lajstroma után megtalálható a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság által kidolgozott szabályzatok listája: a KSZ/1, KSZ/2, KSZ/3, KSZ/4.1 szerepel közöttük. A Könyvtári Intézet két összeállítása közötti egyezések és különbözőségek láttán célszerűnek tűnik az itt kapott eredmények további ellenőrzése. Ha a MOKKA-ban próbálunk a Bizottság által kidolgozott szabályzatok teljességéről tájékozódni, a szerző = Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság keresőkérdésre összesen 57, a szerző = Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság keresőkérdésre pedig 44 találatot kapunk. A bőséges találati lista hat könyvtári szabályzat leírását tartalmazza, a magas szám a leírások eltéréséből fakad. Az OSZK katalógusában a KSZ/1, KSZ/2, KSZ/3 és a KSZ/4.1 megtalálható, a KSZ/5 és a KSZ/6 sem a közreadó nevére, sem a címre keresve nem jelenik meg. A Könyvtári Intézet által összegyűjtött könyvtári szabványok teljes szövege a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) hozzájárulásának hiányában nem hozzáférhető, azonban a helyesbítésükre, a módosításaikra, az esetleges visszavonásukra vonatkozó adatok megtalálhatók. Mivel a lista közzétételének dátuma 2005. január 13., teljes bizonyossággal állítható, hogy az összeállítás információértéke elavult, a precíz tájékozódás érdekében célszerű az MSZT honlapját2 felkeresni. Az ingyenes szabványjegyzékben lehetőség van a cím, a jelzet és az ICS (a szabványok nemzetközi osztályozási rendszere) szerinti keresésre. A könyvtári szabványok többsége a 01.140.20 ICS alatt található. Az alábbi listán öt visszavont szabvány adatai láthatók, közülük csak az időszaki kiadványoknak született új szabályozása. Több mint tíz éve nincs hatályos előírás többek között a szabadalmi dokumentumok, a szabványosítási kiadványok, a szakfordítások, a disszertációk és szakdolgozatok formai feltárására.

3. ábra
Részlet a Magyar Szabványügyi Testület szabványjegyzékéből

A szabályozatlan területek mellett tovább nehezíti a könyvtárosok munkáját, hogy az egyéb segédletek, szabályzatok gyakran nincsenek egymással összhangban. A Magyar Országos Közös Katalógus honlapján elérhetők azok az előírások,3 melyek betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a feltöltendő rekordok bekerüljenek az adatbázisba. Első ránézésre is zavaró, hogy a szabályzatok elnevezése megegyezik a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási (Szabványosítási) Bizottság által használt megjelölésekkel, de az azonos elnevezés más és más szabályzatot takar. Például a MOKKA KSZ3 elnevezésű dokumentuma A bibliográfiai és a besorolási tétel című előírást tartalmazza, míg a Bizottság által kidolgozott szabályzatok esetében a KSZ/3 az időszaki kiadványokra vonatkozó előírásokat jelöli.
A MOKKA katalogizálási szabályzatában a többkötetes dokumentumok esetében az alábbi szabályt fogalmazza meg: „A MOKKA tagkönyvtárak számára kötelező adatminimum azonos az egykötetes kiadványoknál megjelöltekkel. Kötelező adat még a közös adatok közül a kötetek darabszáma, a kötet adatok esetében pedig a kötetjelzés.”4 Ez az előírás ellentmond a napjainkban is érvényben lévő MSZ 3424/1-1978 Bibliográfiai leírás. Könyvek szabvány forrástilalomként megjelölt egyik pontjának: nem írható le „…olyan egyéb címadat, kötetjelzés, kötetcím, amely nem valamelyik előzékről származik”.5 A MOKKA-ba feltöltő könyvtárak nyilván figyelmen kívül hagyják a szabvány előírásait annak érdekében, hogy a rekordjaik megjelenjenek a könyvtárközi kölcsönzés alapjául is szolgáló adatbázisban. Komolyabb probléma akkor jelentkezik, ha egy könyvtár visszamenőleges, tömeges feltöltést szeretne indítani: ekkor – az egyébként szabályosan elkészített – rekordjainak sokaságát kénytelen manuálisan átalakítani.
Nem mondható szerencsésnek, hogy a MOKKAWiki példaként hozott leírásai néhol hibásak. A Kötetkezelés6 fejezetben a MARC21 kapcsolt rekordos kezelés példarekordjaiban mind a monografikus, mind a kötetrekordok LDR 19. pozíciójában megadott „r” karakter téves:

4. ábra
Részlet a MOKKAWiki Kötetkezelés című fejezetéből

A MARC21 szabvány7 szerint a pozíció lehetséges értékei az alábbiak:

5. ábra
Részlet a MARC 21 szabványból

Bibliográfiai csereformátum

Az integrált könyvtári rendszerek megjelenésével megteremtődtek a feltételei a számítógépes együttműködésnek: a könyvtárak közötti adatcserével megvalósulhat az egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás elve. A közös katalogizálás alapja a géppel olvasható katalogizálás, a MARC-formátum. A Library of Congress már a 60-as évek elején programot dolgozott ki, melynek eredményeként született meg az első MARC-formátum, az LCMARC. „Ezt követően 1968-ban az angolok a British National Bibliography számára kifejlesztették a BNBMARC-ot. Ez a két formátum lett az alapja az amerikai USMARC, illetve az angol UKMARC-formátumnak.”8 Több ország ezek alapján, de a saját katalogizálási szabályzatához igazodva fejlesztette ki a maga adatcsere-formátumát. Magyarországon az OSZK munkatársai foglalkoztak a MARC-formátum adaptációjával: 1975-ben kidolgozták az első hazai nemzeti adatcsere-formátum ősét, a MAMARC-ot, majd 1993-ban a HUNMARC-ot, 2002-ben megjelent a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság által kidolgozott szabályzat, a KSZ/4.1. Az OSZK 2012 októberében kiadott egy közleményt, melyben a HUNMARC további fejlesztésének leállításáról tájékoztatnak: „az OSZK vezetősége úgy döntött, hogy a bibliográfiai és besorolási rekordok adatcsereformátumának tekintetében a jövőben eltekint a HUNMARC fejlesztésétől, és a MARC21 kommunikációs formátum nemzeti könyvtári alkalmazása és magyarországi meghonosítása mellett teszi le voksát.”9 (Megjegyezzük, hogy a Library of Congress honlapján változatlanul a HUNMARC szerepel a nemzeti MARC formátumok listáján.) A bejelentés óta semmiféle útmutató, HUNMARC – MARC21 konverziót támogató program nem készült. Ennek hiányában csupán néhány, egy-egy részterület feldolgozására készült segédanyagra támaszkodhatunk, ilyen például Ungváry Rudolf besorolási adatokat összehasonlító táblázata.10 A MARC21 alkalmazására áttérő könyvtárak a szabványt angol nyelven érhetik el a Library of Congress honlapján.11 Használata, amely a bibliográfiai adatok mellett szabályozza a besorolási adatok, az országkódok, nyelvi kódok használatát, a függelékeiben kitér a különleges esetekre (például a multiscript rekordokra vonatkozó előírásokra: amikor a feltárni kívánt dokumentum nyelve és írásrendszere eltér a feltárás nyelvétől és írásrendszerétől, és az adatokat párhuzamosan, két vagy több írásrendszerben, úgynevezett társított mezőkben kívánjuk közölni), az angol szaknyelv precíz ismeretét feltételezi. Megfogalmazza a mezők, az indikátorok, az almezők definícióját, jelzi a mezők, az almezők ismételhetőségére vonatkozó tudnivalókat, és példák sokaságával illusztrálja helyes alkalmazásukat. A szabványnak csak részleges fordítása12 létezik, amely nem feltétlenül követi a MARC21 módosításait, kiegészítéseit.

Ellentmondások és kezelésük

A hiányzó szabályzatok pótlása, a meglévők között tapasztalható ellentmondások kezelése, az elavult szabványok aktualizálása sürgető feladat. A hatályos jogszabályok egyértelműen rendelkeznek e munkák végrehajtásáról: az 1997. évi CXL. törvény A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételeiről szóló fejezetében (60.§ (3) e) a szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezését és kidolgozását a Könyvtári Intézet feladatkörébe sorolja.13 A 30/2014. évi EMMI rendelet a nemzeti könyvtár kiemelt feladatai között említi többek között a szabványok, szabályzatok kérdését is: „a könyvtárakkal együttműködve koordinálja a könyvtári szabványok, szabályzatok és ajánlások előkészítését”.14 A hiányos központi szabályozások miatt a könyvtárak egyenként kénytelenek országos hatáskörbe tartozó, a formai leírást meghatározó kérdésekkel foglalkozni, ami a tetemes időráfordításon túl azért is probléma, mert sérül a bibliográfiai leírás egységességének elve. Egy összetett szervezet esetében elképzelhetetlen a közös katalógus építése egyértelmű szabályok megfogalmazása nélkül.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több mint ötven kari, intézeti, tanszéki és karokon kívüli könyvtár funkcionál, azonban a földrajzi tagoltság ellenére az egyetem könyvtári rendszere egységes alapelvek szerint működik, összehangolt szolgáltatásokat nyújt, egy közös integrált könyvtári rendszerben tárja fel dokumentumait – mindezt az ELTE Szenátusának XXXIV/2009. (III.23.) számú határozata15 deklarálja. Az Egyetemi Könyvtár mint az ELTE központi könyvtára felelős többek között az elektronikus katalógus építéséért: felügyeli az előírások betartását, javítja, illetve javíttatja a hibás rekordokat. Ezen túlmenően a könyvtár munkatársai összeállítottak egy katalogizálási segédletet, amely szabályozza a monografikus és a többkötetes könyvek, valamint a kolligátumok formai leírását, kitér az egyéb dokumentumtípusok és az elektronikus hordozón megjelenő kiadványok leírásának szabályaira. A dokumentum a MARC21 szabvánnyal összhangban mezőnként, almezőnként ad útmutatást a katalogizálóknak annak érdekében, hogy az ELTE elektronikus katalógusa egységes elvek szerint épüljön. A központi szabályok változása esetén a helyi szabályozás is módosul és ezzel párhuzamosan a korábban rögzített rekordok átalakítása, javítása is szükséges. Talán nem indokolatlan, ha a görög mitológiai történet alapján a köznyelvben elterjedt „sziszifuszi munka” kifejezéssel illetjük a leírt folyamatot.

6-7. ábra
Részlet az Egyetemi Könyvtár által összeállított Katalogizálási segédlet című dokumentumból

Az erőforrások hatékonyabb kihasználását tenné lehetővé a nemzeti könyvtár koordinálásával létrejövő széleskörű szakmai együttműködés, melynek keretében valósulna meg a könyvtári munkafolyamatokat (mint például a formai leírást) szabályozó országos érvényű előírások aktualizálása, pótlása, a nemzetközi tendenciákkal való összehangolása. Mindez a szolgáltatások színvonalát meghatározó feltárás egységesítését, minőségének javulását eredményezné.

Irodalom
1.    Szabványok, szabályzatok, útmutatók, irányelvek. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://ki.oszk.hu/content/szabvanyok-szabalyzatok-utmutatok-iranyelvek A letöltés ideje: 2015. aug. 9.
2.    Magyar Szabványügyi Testület. [Honlap.] Elérhetősége: http://www.mszt.hu/
3.    Mokka katalogizálási szabályzatok, segédletek. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://www.mokka.hu/web/guest/katalogizalasi-szabalyok A letöltés ideje: 2015. aug. 11.
4.    Kötetkezelés. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://www.mokka.hu/documents/10156/57a9738c-c8bf-48b7-9213-56e5b8f868c2 A letöltés ideje: 2015. aug. 11.
5.    MSZ 3424/1-1978 Bibliográfiai leírás. Könyvek. 11. kiad. Budapest, Magyar Szabványügyi Hivatal, 1988. 13. p.
6.    Kötetkezelés. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: wiki.mokka.hu/wiki/kötetkezelés A letöltés ideje: 2015. aug. 12.
7.    MARC 21 Format for bibliographic data. Library of Congress Networc Development and MARC Standards Office. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://www.loc.gov/marc/bibliographic/bdleader.html A letöltés ideje: 2015. aug. 12.
8.    RÁCZ Ágnes: A kiadványok bibliográfiai számbavétele. Leíró katalogizálás. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Feltárás és visszakeresés. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest, Osiris. 2001. 251. p. (Osiris kézikönyvek)
9.    Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet közös közleménye a MARC21 adatcsere-formátumra történő áttérésről. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://katalist-to-feed.blogspot.hu/2012/10/katalist-marc21.html A letöltés ideje: 2012. okt. 22.
10.    UNGVÁRY Rudolf: HUNMARC–MARC21 konverzió. Besorolási adatok összehasonlító táblázata. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: ki.oszk.hu/sites/ki.oszk.hu/files/HUNMARC_MARC21_konverzio.doc A letöltés ideje: 2015.aug. 15.
11.    MARC 21 Format for bibliographic data. Library of Congress Networc Development and MARC Standards Office. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://www.loc.gov/marc/bibliographic/bdleader.html A letöltés ideje: 2015. aug. 12.
12.    A MARC21 integrált bibliográfiai formátum. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://marcwiki.lib.unideb.hu/index.php/A_MARC21_integrált_bibliográfiai_formátum A letöltés ideje: 2015. aug. 15.
13.    1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV A letöltés ideje: 2015. aug. 16.
14.    30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400030.EMM A letöltés ideje: 2015. aug. 16.
15.    XXXIV/2009. (III. 23.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepciójának elfogadásáról. [Elektronikus dokumentum.] Elérhetősége: http://www.elte.hu/file/szen090323_1m.pdf. A letöltés ideje: 2015. aug. 18.
Beérkezett: 2016. január 21.