Az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottság megalakulása
A 2015-ös év végén az Országos Széchényi Könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a könyvtári szabványosítás ügyének támogatása érdekében megalakítja az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottságot (OKSZB), a korábbi Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság utódszervezetét. Mielőtt ismertetnénk a bizottság céljait és törekvéseit, érdemes egy rövid visszatekintést is magában foglaló helyzetértékeléssel folytatnunk.
Helyzetkép némi történeti visszatekintéssel a közeli múltra
Visszatekintés
Hazánkban a könyvtári szabványosítás az 1950-es években élte első virágkorát. A továbbiakban is, egészen az 1980-as évek végéig aktív könyvtári és szakirodalmi dokumentációs szabványtevékenység folyt, majd kisebb megtorpanás után a kilencvenes évek második felében, 1997-ben kapott újabb lendületet a szabványosítás ügye.
Jóllehet írásomban nem kívánok a történeti múlt mélyebb feltárásába bocsátkozni – megtette ezt helyettem Berke Barnabásné a Könyvtárosok kézikönyve 5. kötetében1 –, annyit azért érdemesnek tartok itt is leírni, hogy a hetvenes évek elejétől a kilencvenes évek elejéig húzódó időszak egyik legjelentősebb eredménye volt az IFLA által kidolgozott ISBD-ken alapuló MSZ 3424-es szabványcsalád megjelentetése a kapcsolódó besorolási adatokra vonatkozó MSZ 3440-es szabványcsaláddal egyetemben. Másik kiegészítő megjegyzésem: ne feledjük, hogy az ETO is szabványként látott napvilágot a Magyar Szabványügyi Hivatal gondozásában egészen az 1990-es évek elejéig.
Visszatérve a megkezdett gondolatmenethez: az 1997-es megújhodást megelőző rövid megtorpanás arra vezethető vissza, hogy a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, igazodva a nemzetközi joghoz, új alapokra helyezte Magyarországon a szabványosítás rendszerét. Megszűnt a Magyar Szabványügyi Hivatal, helyette felállt a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) mint az államigazgatástól független, közhasznú tevékenységet folytató, önmagát elsősorban a saját bevételeiből eltartó köztestület. Ugyancsak megszűnt a szabványok jogszabály erejű hatálya is. 1995 előtt az állampolgárok ugyanis ugyanúgy kötelesek voltak betartani a szabványokban foglaltakat, mint a jogszabályi előírásokat.
A szabványalkotó tevékenység szervezeti hátterének általános átrendeződésével, a Szabványügyi Hivatalon keresztül történő központi finanszírozás megszűnésével merült fel az igény a könyvtári szabványosítás/szabályozás új keretekbe foglalására. Ahogy arról Vajda Erik a könyvtártudományi folyóiratokban közzétett közleményében 1997-ben hírt adott2, megalakult a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság, (a 2015. december 14-én felállított bizottság jogelődje), és nemzeti könyvtári székhellyel létrejött a Könyvtári és Szakirodalmi Szabványosítási Iroda (KSZI) Varga Ildikó irányításával.3 A bizottság elnöke Vajda Erik lett, az OSZK-t Berke Barnabásné képviselte (2001-től ő lett az elnöke). A KSZI a feladatok elvégzéséhez a kulturális tárca részéről költségvetési támogatást kapott a könyvtári központi szolgáltatások ellátására évente elkülönített ún. szaktörvényi keret formájában. (A Magyar Szabványügyi Testületben működő „Könyvtár és dokumentáció” műszaki bizottság elnöki teendőit ugyancsak Berke Barnabásné látta el.)
A bizottság főbb feladatai magukban foglalták4
a szabványosítási igények nyomon követését,
a kidolgozandó szabályozási dokumentumok tárgyának, műfajának és főbb elveinek meghatározását,
a szabványosításhoz szükséges finanszírozás tervezését,
a kapcsolat tartását a Magyar Szabványügyi Testülettel (MSZT) az MSZT-nek a bizottságban részt vevő tagja és az MSZT illetékes műszaki bizottságában képviselt szervezet(ek) révén,
a KSZI (azaz a szabványosítási iroda) tevékenységének szakmai irányítását és
a szakterület szabványosításáról szóló szakmai tájékoztatást.
A bizottság közreadásában 2009-ig bezárólag hat szabályzat látott napvilágot:
KSZ/1:1999 Bibliográfiai leírás. Kartográfiai dokumentumok. 53 p.
KSZ/2:2000 Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok. 93 p.
KSZ/3:2001 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok. 104 p.
KSZ/4.1:2002 HUNMARC. A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma. 212, 2, 4, 8, 8, 8 p.
KSZ/5:2005 Földrajzi nevek, mint adatbázisrekordok tárgyi hozzáférési pontjai. 32 p.
KSZ/6:2009 Bibliográfiai leírás. Régi nyomtatványok. 109 p.
(A bizottság egyéb jellegű, széles körű tevékenységéről és szabványosítási munkájáról a jövőben újabb írás keretein belül fogunk számot adni.)
Jóllehet az utolsó szabályzat kiadására 2009-ben került sor, a bizottság tevékenysége voltaképp már 2006 környékén elhalt, ahogy a finanszírozás megszűnésével, a munkatársak távozásával, nyugdíjba vonulásával az iroda is felszámolódott.
Hol tartunk most?
A bizottsági munka újraéledésével – illetve azt előkészítendő – mindenekelőtt számba vettük a könyvtári területen érvényes szabványokat, magyar nyelvűeket és a nemzetköziket egyaránt; egyfelől azzal a szándékkal, hogy naprakész tájékoztatást tudjunk nyújtani a szakmának, másfelől azért, hogy megállapítsuk, hogy az időközben visszavont szabványok új kiadásaiból melyeknek sürgető az átültetése, illetve melyek azok, amelyek minimum nem hiányozhatnak a Könyvtártudományi Szakkönyvtár állományából. Ez alapján készítettük elő első munkatervünket, amelyet a felálló bizottság elé terjesztünk. Ez egyfajta – szűkebb, szakmai körben megvitatott és előkészített – beavatkozási terv, amely tartalmazza a könyvtári szabványosítás legégetőbb kérdéseire adandó válaszainkat. A tervhez természetesen – mindenekelőtt a szabványügyi testülettől bekért árajánlatok alapján – költségkalkuláció is készült.
A szabványok frissült és szándékunk szerint folyamatosan naprakészen tartott jegyzékei elérhetők az OSZK honlapján.5 Két jegyzéket találnak itt az érdeklődők. Az egyik a magyar nyelvű szabványokat, az egykori szabványosítási iroda által korábban összeállított és a Könyvtári Intézet oldalán elérhetővé tett lista naprakész változatát tartalmazza (az időközben visszavont és helyettesítő szabványokra való utalásokkal), a másik egy „nemzetközi” lista, a szakmánkat érintő szabványok átfogó jegyzéke, a jelen pillanatban éppen 99 címmel.
A szabványügyi testületen belül korábban az 508. számú műszaki bizottság foglalkozott a könyvtári területtel. Ez mostanra háromtagú munkacsoporttá zsugorodott, és az elmúlt évek passzivitása miatt visszaminősítették megfigyelői státuszúra. (Ez most reményeink szerint megváltozik.) Az MSZT-n keresztül lehetőségünk van arra, hogy – mindenekelőtt a 46. „Információ és dokumentáció” műszaki bizottság munkájában való részvétellel – érdemben befolyásoljuk a nemzetközi szabványalkotást, ahogyan azt eleink is tették. Emellett más mód is kínálkozik a nemzetközi érdekképviseletre, pl. a European RDA Interest Grouphoz (EURIG)6 való csatlakozás révén. A szerveződésnek, amelyre úgy lehet tekinteni, mint az RDA (Resource Description and Access) katalogizálási szabályzat fejlesztésének európai fórumára, régiónkból is számos tagja van. Vagy említhetjük az IFLA-t, amely a már említett 46. munkabizottság összekötő szervezeteként maga is kiemelkedő szerepet visz a szabványosításban.
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) által jóváhagyott és kiadott szabványok honosítása mellett az OKSZB természetesen továbbra is tervezi könyvtári szabályzatok (KSZ-ek) kiadását, mindenekelőtt a bibliográfia területén. Nem kevesebb tehát a feladat, mint a nemzetközi frontokon immár évek óta zajló „bibliográfiai forradalom” levezénylése.
Berke Barnabásné még 2005-ben így fogalmazott: „A KSZ/5 mintájára szükség van valamennyi korábbi besorolásiadat szabvány szabályzatként való átdolgozására a Frankfurti Alapelvek Tervezetben megfogalmazottak szellemében, adatbázisok hozzáférési pontjaiként, valószínűleg a következő sorrendben: Személyek nevei, Testületek neve, Címek. Sürgető feladat a HUNMARC. Besorolási rekordok szabályzat kidolgozása, valamint a korábbi terveinkben szereplő, de eddig főként idő hiányában be nem fejezett szabályzatok, a Bibliográfiai leírás. Régi könyvek és a Bibliográfiai leírás. Könyvek tárgyalása és közreadása.”
Időközben elkészült a „KSZ/6:2009 Bibliográfiai leírás. Régi nyomtatványok.” című szabályzat, valamint a megjelentetésre váró „KSZ/4.2:201[?] HUNMARC: a besorolási rekordok adatcsere formátuma”. Ami Berke Barnabásné által említett többi szabvány megújítását, önálló KSZ-ként való megjelentetését illeti, ma már egyértelműnek látszik, hogy a korszerű megoldást a bibliográfiai leírás átfogó (a besorolási tételek szerkesztésére is kiterjedő) szabályzata jelenti. Mindez további, kevésbé evidenciát jelentő kérdések megválaszolására serkent minket. Olyanokra, mint:
a bibliográfiai leírás átfogó szabályzatának létrehozása az RDA honosítását jelenti-e?
Szükséges-e továbbra is a – 2011-es kiadású – ISBD teljes magyarítása?
Ami a szabványalkalmazásokat illeti: a HUNMARC után érdemes-e az RDA-val párhuzamban fejlesztett MARC21-re áttérnünk, avagy a – MARC-formátumok leváltására létrehozott – BIBFRAME-modell implementálásában kellene gondolkodnunk?
E kérdések megválaszolása azonban legyen már az új bizottság feladata.
Az OKSZB-ről
Az OKSZB feladata: a könyvtárszakmai szabványosítási és szabályozási tevékenység országos hatókörű szervezése és irányítása, ezen belül mindenekelőtt
a hazai könyvtárügyet érintő nemzetközi szabványok honosításának kezdeményezése;
könyvtárszakmai szabályzatok és ajánlások készítése, jóváhagyása és közreadása;
a hazai könyvtárügyet érintő elavult nemzetközi szabványok visszavonásának kezdeményezése;
a Magyar Szabványügyi Testülettel (továbbiakban: MSZT) való kapcsolattartás;
a könyvtárszakma naprakész tájékoztatása az érvényes könyvtári szabványokról, szabályzatokról, ajánlásokról.
A Bizottság működésének jogszabályi alapjai az alábbiak:
az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről7 60. §:
„(3) Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások…
e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása”
61. §
„(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai…
h) részvétel a 60. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt központi szolgáltatások megvalósításában”
a 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól8
„8. § (1) A kiemelt feladatok ellátása érdekében a nemzeti könyvtár a Kultv. 60. § (1) bekezdésében meghatározott központi szolgáltatások keretében… 7. a könyvtárakkal együttműködve koordinálja a könyvtári szabványok, szabályzatok és ajánlások előkészítését”.
A 2015. december 14-én tartott alakuló ülésen megvitatásra került a bizottság létrehozásáról és működési feltételeiről szóló szabályzat tervezetének tartalma, illetve a munkaterv egyes konkrét elemei. Utóbbi mindenekelőtt azoknak a nemzetközi (ISO) szabványoknak a megjelölését jelenti, amelyek magyar nyelvű kiadása sürgető feladat. A honosítandó szabványokról az OSZK-ban korábban felállt előkészítő bizottság javaslatai alapján született döntés.
Néhány a fontosabbak közül:
 |
Az érintett szabványok egy részének honosítását a korábbi változat visszavonása (is) indokolja. Talán érdemes külön is megemlíteni az ISO 16439:2014 szabványt9, amely viszonylag új, és egyben előzmények nélküli. Ez a szabvány definiálja a könyvtárak hatásértékelésére vonatkozó fogalmakat és módszereket, hogy ezzel támogassa a könyvtárakban folyó stratégiai tervezést és belső minőségmenedzsmentet, valamint hogy megkönnyítse az azonos kategóriájú (hasonló missziójú) könyvtárak adott szempontú összehasonlítását, illetve az egyes könyvtárak eredményeinek eltérő időpontokban való összevetését. Mindez egyfelől arra szolgál, hogy megerősödjön a könyvtáraknak az oktatás, kutatás, kultúra, a társadalmi élet és a gazdaság területén betöltött szerepe, valamint egyfajta kapaszkodót jelent a politikai döntéshozás számára a könyvtári szolgáltatások színvonala és a stratégiai célok tekintetében. A szabvány az egyénekre, intézményekre és a társadalomra kifejtett hatást vizsgálja, illetve minden könyvtártípusra alkalmazható. Mindemellett sok szempontra kitér – a kvantitatív, kvalitatív mérési technikákra és a társadalmi hatás mérésének összetettségére egyaránt –, egyben példákat hoz a hatásvizsgálat során feltehető kérdéstípusokra is.
Szándékaink szerint a Bizottság további tevékenységéről külön alhonlapon, illetve a szaksajtóban tájékoztatjuk majd a szakmai közvéleményt.
Jegyzetek
1. A hazai könyvtári szabványosítás múltjáról a kollégák a Könyvtárosok kézikönyvéből kaphatnak részletesebb képet: BERKE Barnabásné: Könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási (dokumentációs) szabványok, szabályzatok In: Könyvtárosok kézikönyve. 5. köt. Segédletek. Szerk. Horváth Tibor – Papp István. Bp. : Osiris, 2003. p. 63–109.
2. http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek9705/vajdae.html, ill. Könyvtári Figyelő, 1997. 2. sz. http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/2/vajda.html
3. http://epa.oszk.hu/01400/01464/00023/pdf/075-168.pdf
4. Ld. 2. jegyzet.
5. http://www.oszk.hu/konyvtari-szabvanyok-szabalyzatok
6. http://www.slainte.org.uk/eurig/
7. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV
8. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400030.EMM
9. http://www.iso.org/iso/catalogue_detail.htm?csnumber=56756
Beérkezett: 2016. január 15.