Az Országos Könyvtári Központ első évei és a körzeti könyvtárak szervezése

A tanulmány A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945–1956 című kutatási program keretében készült.

Előhang

Ha egy könyvtári intézmény vagy egy könyvtárügyi szervezet létezésének, a szervezetben tevékenykedő személyek működésének hiteles történeti bemutatása elmarad, akkor a következő generációk emlékezetébe csak féligazságok szűrődnek át, azok is csak homályosan, pontatlanul. Ennek következtében az adott intézmény vagy szervezet nem kerül a könyvtárügy hazai történetében az őt megillető helyre. Úgy gondolom, jelenleg ilyen intézmény az 1945. december 8-i minisztertanácsi rendelettel megalapított Országos Könyvtári Központ (a továbbiakban OKK), amely az 1945 és 1952 közötti időszakban – a többpártrendszerű Magyar Köztársaságban, majd az egypártrendszerű Magyar Népköztársaságban – a hazai könyvtárügy egyik meghatározó tényezője volt. Az intézményben hosszabb-rövidebb ideig dolgozó 150 munkatársnak elévülhetetlen érdemei vannak a háború utáni külföldi könyvtári kapcsolatok újraindításában, a kallódó könyvtárak, de főként a megszüntetett szerzetesrendek könyveinek megmentésében, a külföldi könyvek és folyóiratok központi címjegyzékének szerkesztésében, az alapfokú könyvtárosképzés megszervezésében, a szakfolyóiratok szerkesztésében és kiadásában, de különösen a hazai körzeti könyvtári rendszer létrehozásának megindításában, ami jelenlegi területi nyilvános könyvtáraink többségének megalapítását eredményezte.

Az „adalékok” jórészt indigós másolatban megőrzött feljegyzések, jegyzőkönyvek és levelek, valamint nyomtatott, illetve az interneten elérhető szövegek információ-morzsáiból épülnek fel. Elsődleges forrásanyagát a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-I-20 törzsszámú fondjának negyvenhárom dobozából a 2–3., 5–7. anyagából általam átnézett, illetve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium XIX-I-1-h fondja 129. és 375. számú dobozából és a XIX-I-1-i fondja 126. dobozából Sonnevend Péter által kigyűjtött dokumentumok képezik. Ezeket egészítik ki a körzeti könyvtárak szervezésével kapcsolatos kiküldetési jelentések az Országos Levéltár anyagából kigépeltetett, dobozszám nélküli iratai, melyek másolatait még a kilencvenes években kaptam meg Voit Krisztinától.

Az elődszervezetek

A hazai közgyűjtemények központi (állami) felügyelete eszméjének kezdetét a 19. század utolsó harmadára tesszük. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1874-ben nevezte ki Pulszky Ferencet, a Nemzeti Múzeum igazgatóját a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjévé.1 1897-ben hivatalosan is megalakult a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa (MKOT), illetve a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége (MKOF).2

A Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben, a kinevezett könyvtárügyi megbízottak (Dienes László és Kőhalmi Béla) nem a Főfelügyelőség szervezetére kívántak támaszkodni, hanem a létesítendő Országos Könyvtárügyi Tanácsra, szakmai önigazgatási csúcsszervként „az ország könyvtárügyének és a könyvtárakkal összekötött tudományos kutatásnak és népnevelő munkának” egységes vezetését, valamint felügyeletét pedig a felállítandó Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet (OKBI) keretében képzelték el.3

1919 után a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége tevékenységének lehetőségei annyira beszűkültek, hogy nem tudott érdemi tevékenységet kifejteni. Működésüket 1924-ben megszüntették, a felügyeletet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban VKM) vette át.4 Időközben a fennhatósága alatt álló vagy az általa anyagilag támogatott közgyűjtemények kiadványcseréjének, külföldi könyv- és folyóirat-beszerzésének a lebonyolítására, bibliográfiai nyilvántartására és központi katalógusának (Központi Címjegyzék – a továbbiakban KC) szerkesztésére 1923-ban a VKM Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ néven (továbbiakban OKBK) önálló hivatalt hozott lére az Országos Magyar Gyűjteményegyetem keretében. A Központ 1934-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa alá tartozó Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének a felügyelete és irányítása alá került; főfelügyelőnek Pasteiner Ivánt, az Egyetemi Könyvtár igazgatóját nevezték ki, aki egyben az OKBK igazgatója is lett. Tisztségeitől 1945 júniusában – nyugdíjba vonulásakor – vált meg.5

Alapítás(ok)

Első alapítás

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 áprilisának elején költözött Debrecenből Budapestre, a VKM-ben viszont csak május végére készült el az új személyi és ügybeosztás. Ennek értelmében a Bisztray Gyula vezette V. (tudományos és felsőoktatási) ügyosztályon tizenöten-tizennyolcan dolgoztak. „Az ügyosztályon belül Sebestyén Géza kiadmányozási joggal külön megbízatást kapott, de az utalványozási kérdésben az ügyosztályvezetővel egyetértésben kellett eljárnia.”6

Sebestyén7 korábban az OKBK-ban szolgált, ahová 1937. november 9-én lépett be segéddíjas diplomásként, s ahol végleges kinevezését 1941 májusában kapta meg;8 a vallás- és közoktatásügyi miniszter még 1945 márciusában az alkönyvtárnoki beosztásban lévő Sebestyént nevezte ki miniszteri osztálytanácsossá.9 Feladatai a következők voltak:

„1. adatfelvétel a tudományos intézetek 1945. évi állapotáról, háborús kárairól és a tudományos munka feltételeiről;

 2. országos alap megszervezése és kezelése a tudomány fejlesztésére (ebből az alapból vagy más forrásokból pénz és munkaeszközök juttatása útján segítségnyújtás a tudományos intézetek és a kutatómunka részére);

 3. a tudományos munka tervszerű megszervezésének előkészítése, összefoglaló önkormányzati szervek kialakítása a kutatás függetlenségének és szervezettségének biztosítására, Országos Könyvtári Központ és Tudományos Csereközpont megszervezése;

 4. a veszélyeztetett művelődési értékek (műtárgyak, könyvek, gyűjtemények, népművészeti darabok stb.) felkutatása és megóvásának biztosítása, részvétel az elhagyott javak gondozásában és azon tárgyak elhelyezése, amelyeket az 1982/1945. ME sz. rendelet a VKM rendelkezésére bocsátott, hogy azokból az elpusztult vagy megrongálódott közgyűjteményeket és közkönyvtárakat helyreállítsa.”10

Sebestyénnek az áthelyezésével egy álláshely megüresedett az OKBK-ban. Betöltésére dr. Vargha László, a közgyűjtemények országos főfelügyelőjének helyettese és egyben az OKBK igazgató-helyettese Gál István angol–német–magyar szakos okleveles középiskolai tanárt javasolta a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának 1945. augusztus 7-én írt levelében: „az eddigi széleskörű tudományos és irodalmi működése révén kiválóan alkalmasnak látszik arra, hogy az Orsz. Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ külföldi kapcsolatait (így többek között a könyv- és folyóiratcserét és juttatást) a mai időknek megfelelően átszervezze és fejlessze.”11

Sebestyén eredményes működése következtében a Minisztertanács 1945. november 21-i ülésén napirendre tűzte az OKK és a Könyvtárak Országos Tanácsa felállításának a témáját.12 A Minisztertanács – szövegezési módosításokat javasolva – elfogadta az előterjesztést, s ezt követően december 8-án jelent meg az 1945. évi 11.170. M. E. sz. rendelet az OKK-ról és a Könyvtárak Országos Tanácsáról.13

A rendelet 1. §-a értelmében a megszűnő OKBK helyébe lépő és működési körét átvevő OKK feladatai a következők voltak: a könyvtárközi kölcsönzés megszervezése és lebonyolítása, a könyvforgalomnak és a könyvek kivitelének könyvtárügyi ellenőrzése, a nemzetközi kiadványcsere lebonyolítása, végül az egyes könyvtárak anyagának tervszerű kiegészítése és felfrissítése. A 2. § a munkatársak státuszát határozza meg: a Magyar Nemzeti Múzeum alkalmazottai lesznek és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének felügyelete és irányítása alatt működnek. A 3. § szerint olyan központi könyvtárakat kell szerveznie, amelyek kizárólag a velük kapcsolatban álló könyvtárak anyagát egészítik ki, és csak nekik kölcsönözhetnek. A nemzeti művelődés szempontjából jelentős értékű könyvek és nyomtatványok nyilvántartása a negyedik, a nyomtatványok és kéziratok külföldre vitelének engedélyeztetése pedig az ötödik paragrafusnak volt a témája. A 6. § rendelkezett arról, hogy az OKK részére az 1946. január 1-je után megjelenő nyomtatványokból öt ingyenes köteles-példányt kell beszolgáltatni.14

A minisztertanácsi előterjesztéshez készített anyag,15 amely minden bizonnyal Sebestyén Géza fogalmazványa, így kezdi a rendelet általános indoklását: „Az utolsó évtizedek kulturális fejlődése a könyvtárak és a könyvtárpolitika számára új helyzetet teremtettek, új feladatokat írtak elő.” A következőkben megindokolja a tudományos könyvtárak közötti szoros együttműködés szükségességét, beszerzéseiknek összehangolását, a könyvtárközi kölcsönzés célszerűségét, majd rátér a kisvárosok és a falvak közkönyvtári szervezésének feladatára:

„Századunkat a kultúra nagymérvű demokratizálódása jellemzi. A magasabb műveltség, az emberi élet anyagi feltételeinek fejlődésével, a népoktatás általánossá válásával, megszűnt egyes tehetősebb rétegek kiváltsága lenni. Az iskolázás, a magasabb képzés elterjedt, a polgárság után a munkásság és a parasztság is részt követelt a művelődés eredményeiből. A feladatok főként a vidéki könyvtárak szervezésénél nehezek. A kis városokat és a falvakat is el kell látnunk színvonalas olvasnivalóval, sőt a demokrácia azt követeli meg, hogy meg kell szüntetnünk a vidéki olvasók hátrányos helyzetét. A demokráciák már kialakult gyakorlata itt is a könyvtárak együttműködése mellett döntött. Kétségtelen, hogy a nagy városokéval egyenrangú könyvtárakat minden kis helységben lehetetlen szervezni. De létre lehet hozni bizonyos körzetek középpontjában olyan életképes modern könyvtárat, amely az anyagát a körzetében állandóan körözteti. Az egyes körzetek központi könyvtárait kapcsolatba lehet hozni egymással, s kapcsolatba lehet hozni őket a nagyvárosok könyvtáraival.”16

Ennek a feladatnak a végrehajtására a rendelet 3. §-a vo­natkozik, amely szó szerint a következőt mondja ki: „A Központ mellett központi könyvtárakat kell szer­vezni; ez a központi könyvtár a vele kapcsolat­ban álló könyvtárak anyagának kiegészítésére szolgál; anyaga csupán ezeknek kölcsönözhető ki.” Ezt a parag­rafust a körzeti könyvtári koncepció első jog­szabályi megfogalmazásának kell tekintenünk! Sebestyén Géza már az 1940-es évek elején – külföldi szakirodalom alapján – megismerte a körzetesített könyvtári szervezet előnyeit,17 és e rendeletben megfogalmazottak alapján képzelte el hazai megvalósítását az OKK által. 1946 elején már előkészítő megbeszéléseket folytatott a VKM szabadművelődési ügyosztályának illetékeseivel „népkönyvtárainknak körzeti könyvtárakkal kapcsolatos teljes újjászervezésére”.18

Az 1945. évi 11.170. M. E. sz. rendelet részletesen foglakozott a könyvtárügy egységes irányítása érdekében létrehozandó Könyvtárak Országos Tanácsával is. Elrendelése beleillett azon törekvésbe, hogy a háború előtti tanácsadó szervezetek helyett elnevezésében és összetételében új tanácsok (Magyar Művészeti Tanács,19 Országos Köznevelési Tanács20) alakuljanak meg. Az Országos Könyvtárügyi Tanács tagja lett volna az OKK igazgatója, aki – a rendelet szerint – a tanács élére kinevezett Országos Főfelügyelő helyettese, s egyben a Tanács ügyvezetője lett volna. A rendeletnek a Tanács létrehozásának a része 1952-ig nem realizálódott, legalábbis működésével kapcsolatban eddig nem merültek fel érdemi adatok.

Megalakulás

Megvalósult viszont az OKBK helyébe lépő OKK. Elhelyezése megoldott volt a Ferenciek tere 5. szám alatt, az Egyetemi Könyvtár épületének Reáltanoda utcai szárnyában, az OKBK udvarra néző földszinti, egykori könyvtárőri lakása négy helyiségének,21 bútorainak és felszerelésének a megöröklésével. Az „alapító” személyzet is adott volt az ott lévő munkatársakkal, a létszám nyárra tizenöt főre22 gyarapodott (dr. Paulovics Géza,23 dr. Mokcsay Júlia,24 dr. Molnár Ágnes,25 Rád Árpádné dr. Szabó Irén26 és dr. Várady Irén27 könyvtárnokok; Bereczky Erzsébet28 és dr. Monori Erzsébet29 könyvtári asszisztensek; Beck Lajos30 és Jantsits Gabriella31 könyvtári segédtisztek; özv. Bosnyák Andorné,32 dr. Dávid Antalné dr. Angyal Paula,33 dr. Füves Ödönné dr. Prosser Piroska34 és Rignáth Edit35 havidíjas tisztviselők, Börcs Gyula36 és Bősze József37 múzeumi altisztek). Közülük ketten, Bereczky Erzsébet és Monori Erzsébet – bár papíron az OKK állományában voltak – valójában a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségén teljesítettek szolgálatot ebben az időszakban.38

Dr. Gál István

Sebestyén Géza megüresedett álláshelyét is betöltötték, amikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács 1945. december 29-én jóváhagyta, hogy dr. Gál Istvánt – akit eredetileg az OKBK-hoz kívántak kinevezni, ahol a külföldi kapcsolatok átszervezése, korszerűsítése lett volna a munkaköre – az OKK munkatársa legyen.39 A jóváhagyást követően Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter 1946. január 15-én nevezte ki az OKK-hoz a tudományos tisztviselők létszámába a VIII. fizetési osztályba alkönyvtárnokká. (Március 13-tól a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának 183/1946. számú határozata alapján hivatalosan is az OKK vezetője lett ideiglenes megbízással.40) Bár könyvtárosi gyakorlata nem volt, de a feladat ellátására – elsősorban a nemzetközi kiadványcsere szempontjából – a legmegfelelőbb ismeretekkel rendelkező személy került az OKK élére. (Az intézménynek helyet adó Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, Mátrai Lászlót régről, még az Apollo c. folyóirat időszakából ismerte.)

Gál (1929-ig Gász) 1912. szeptember 29-én született Bonyhádon. Szülővárosában érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta tanulmányait. Angol–német–magyar–művészettörténet szakos tanárként Bécsben is hallgatott két félévet. 1933 februárjában az egyetemi kommunista szervezkedés leleplezésekor ő is vizsgálati fogságba került, de bizonyítékok hiányában nem indult ellene eljárás. 1934-ben indította és öt éven át szerkesztette az Apollot, mely a „közép-európai humanista folyóirat” alcímet viselte. Az 1930-as évektől foglalkozott a szomszéd- és általában a szláv népek magyarsággal való érintkezésével. Többek között beszélt németül, franciául és angolul. London, Liverpool, Brüsszel, Berlin, Bécs mellett hosszabb ideig tartózkodott Prágában, Pozsonyban, Zágrábban, Belgrádban, és Bukarestben. Doktori disszertációja „Babits és az angol irodalom” címmel 1942-ben jelent meg. A Külügyminisztérium sajtó- és kulturális osztályának 1940 szeptembere és 1944 márciusa között külső munkatársaként, majd tiszteletdíjas előadóként dolgozott a különböző idegen nyelvű tájékoztató kiadványok írójaként, szerkesztőjeként. 1943 júniusától a pesti egyetem bölcsészeti karán díjtalan tanársegéd Szekfű Gyula dékánsága alatt. 1944 végén a nyilasok elfogatóparancsot adtak ki ellene. 1945-ig 20 önálló kötete, 265 tanulmánya, cikke és egyéb közleménye jelent meg. A háború után tífuszból felépülve a Külügyminisztérium békeosztályán dolgozott. 1945 októberében a Magyar–Angol Társaság alakuló ülésén a társaság egyik titkárává választották. 1945 végén jelent meg az Officina kiadónál „Magyarország, Anglia és Amerika, különös tekintettel a szláv világra: Vázlatok a nemzetközi vonatkozások köréből” című munkája.41

Tevékenység

Gál István nem sokkal az OKK-hoz való kinevezése után, már február 8-án beszámolt a Magyar–Angol Társaság rendezvényén arról, hogy a Library of Congress cseréjét lebonyolító Smithsonian Institution tájékoztatta az OKK-t, hogy útra készen áll a magyar közkönyvtárak részére 104 láda hivatalos és tudományos kiadvány.42 A Smithsonian a fentieken kívül még két nagyobb küldeményt gyűjtött orvosi könyvekből és folyóiratokból, illetve amerikai szociológiai irodalomból. Amerikai magánkezdeményezésre is összeállt egy kisebb gyűjtemény.43 Ezeket a gyűjtéseket, összesen 24 692 könyvet, 23 696 periodikumot és 8872 vegyes nyomtatványt44 a The American Book-Center for War Devastated Libraries Inc. jutatta el Magyarországra. Az óceánjárókat is működtető hajózási vállalat, a Cunard Line ingyen szállította Londonig, onnan az OKK-nak kellett gondoskodnia a továbbszállításról.45 Gál a budapesti amerikai követséget kérte fel, hogy biztosítsa majd katonai teherautókkal a fiumei kikötőbe érkezett ládák Budapestre hozatalát.46 Az OKK 1947 februárjában kezdte meg a nyomtatványok szétosztását. Az együttesen 130 ládányi ajándékkötet több mint fele a washingtoni Library of Congress kiadványa volt, amelyből a Nemzetgyűlési Könyvtár 1607 kötetet kapott.47

Az OKK közvetítette a British Council 14 000 kedvezményes áru könyvét 380 magyar könyvtárnak, s a Központ járt közbe azért, hogy az American Library Association (ALA)  a Rockefeller-Alapítványból a magyar könyvtáraknak ajándékozza 230 – főleg technikai, orvosi és mezőgazdasági – folyóirat teljes háborús évfolyamait,48 de sok könyvadomány érkezett a franciáktól, svédektől és svájciaktól is az OKK-n keresztül.49 Nemcsak a már említett hajóútvonalon, hanem vasúton, repülőgépen is érkeztek az ajándék- és cserepéldányok.50

Gál István még 1946 nyarán, az Új Magyarország július 31-i számában megjelent cikkében megfogalmazta azt is – bemutatva a londoni, szovjetunióbeli, varsói, belgrádi, valamint a magyarországi könyvtárak állományának háborús veszteségeit –, hogy szellemi újjáépítésre van szükség:

„Magyarországon az amerikai anyagot azonban javarészt újonnan kell összeállítni, éppen úgy, mint a szovjet anyagot. Erre nézve komoly ígéretet tettek a VOKSz-küldöttség51 Budapesten időző tagjai”, továbbá „komoly segítséget ígért meg a moszkvai Lenin-könyvtár, számos amerikai egyetem, brit kutatóintézet és a csehszlovák, svéd, dán, belga stb. könyvtári és bibliográfiai központ is.”

Az OKK ezzel kapcsolatos feladatáról így írt:

„Legfőbb ideje volt már, hogy a magyar kormány központilag szabályozza az ország külföldi könyv- és folyóirat-beszerzésének lebonyolítását is. A régi bibliográfiai központ szerény keretei nem pótolhatták a külföldi hiányokat. Most az Országos Könyvtári Központ (külföldön Hungarian Libraries’ Board néven ismeretes) vállalta magára ezt a feladatot. Remélhető, hogy szélesebb keretek között, nagyobb személyzettel és komolyabb technikai apparátussal tudja pótolni mindazt, aminek hiányát oly égetően érzi nemcsak a magyar szellemi élet, hanem a politika is.”52

A nemzetközi kapcsolatok fontosságáról nyilatkozott egy 1947. márciusi riportban is:

„Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy Angliával, Amerikával, a Szovjetunióval és a környező szláv államokkal felvegyük a legszorosabb kapcsolatot könyvek beszerzése ügyében. Már eddig is történelmi segítséget kaptunk. Az UNESCO-tól kezdve az amerikai alapítványokig, a British Counciltól a Szovjet, Csehszlovák és Bolgár Akadémiákig a legmesszebbmenő jóindulatot és segíteni akarást tapasztaltuk, és egy év óta egész sereg akció van folyamatban. Az kétségtelen, hogy az egyesült nemzetek teljes támogatása nélkül elképzelhetetlen a magyar könyvtárak korszerű anyaggal való megfelelő ellátása.”53

A kiküldött körlevelek száma annyira megnőtt, hogy nagy összegeket kellett kifizetni külső cégeknek a sokszorosításért, ráadásul az is előfordult, hogy az iratok bizalmas jellegűek voltak. Részben gazdaságossági, részben a hivatali titoktartás megőrzése érdekében 1947 elején az OKK egy jó minőségű stencilgépet vásárolt a Gestetner D. Rotary budapesti fiókjától.54

Feltehetően már ezen a gépen készült az a 16 kérdésből álló körlevél is, melyben a Központ 1947. január 9-én adatokat kért a könyvtáraktól az UNESCO, az ASLIB és a FID részére történő adatszolgáltatás, továbbá a Magyar Minerva tervezett VII. kötete számára.55 (A VI. kötet 1932-ben jelent meg az OKBK kiadásában.) Áprilisig kereken ötszáz könyvtár küldte be jelentését, köztük kb. száz közép- és szakiskolai könyvtár.56

Nincs nyoma viszont, hogy történtek-e lépések az „alapító” rendelet 3. §-ával, a központi, azaz a körzeti könyvtárak szervezésével kapcsolatban. Ezt központi akarat sem szorgalmazta, de felkészült személyzete sem volt ehhez az OKK-nak.

Második alapítás

Az Országos Könyvtárügyi Tanács és az OKK felállításáról szóló 11.170/1945. M. E. sz. 1945. december 8-án hatályba lépett rendeletben foglaltak csak részben valósultak meg. A könyvtárügy országos irányítására nem szervezték meg a Könyvtárak Országos Tanácsát, így az élére sem került országos főfelügyelő, és nem készült el a Központ szervezeti és működési szabályzata sem. Azonban a rendelet megvalósításával nemcsak ez volt a probléma, hanem szervezeti gondok is adódtak: az OKK ugyanis a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége felügyelete és irányítása alatt, mégpedig a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati kötelékében működött, így a könyvtárügy országos irányítása is a múzeumhoz került volna. Az OKK hatásköre csak a vidéki közgyűjteményekre terjedt ki, a fővárosi székhelyűekre nem. Kívánatossá vált tehát, hogy a könyvtárügy területén olyan független, országos hatókörű irányító szerv jöjjön létre, amelyik csak a minisztériumnak van alárendelve. A szervezeti problémákat Jánossy Dénes, a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke már 1946 júliusában jelezte Nagy Miklós minisztériumi államtitkárnak.57 Szükségessé vált az újbóli szabályozás, s ennek megszövegezésével Kovács Máté, a minisztérium osztálytanácsosa 1946. augusztus 27-én Mátrai Lászlót, az Egyetemi Könyvtár igazgatóját bízta meg.58

Az új rendeletet minisztertanácsi szinten kellett elfogadtatni, s erre 1947. január 17-én került sor.59 Életbe léptetése ellen azonnal szót emelt az Országos Szabad Művelődési Tanács: megpróbálta megakadályozni, hogy a rendelet a tervezet eredeti szövegével jelenjen meg, mivel szerintük „a munkás- és népkönyvtárak ügye teljesen elsikkad” benne.60 A VKM Elnöki ügyosztálya is hasonló véleményen volt. A szervezeti, felügyeleti jogkörök megmaradt problematikus volta mellett kimaradt ugyanis az 1945. évi rendelet körzeti könyvtárakra vonatkozó 3. § paragrafusa. A Sebestyén Géza által jegyzett fogalmazvány szerint:

„A magyar könyvtárügy nagy hiányossága valóban az, hogy a közművelődési könyvtárak kellő méretekben nem fejlődhettek ki, a falusi nép és a munkásság számára pedig a megfelelő könyvtárak úgyszólván teljesen hiányzanak. […] Ebben a helyzetben nem kétséges, hogy a magyar könyvtárpolitika középpontjába éppen hiányzó közművelődési könyvtári hálózatunk kiépítését kell helyeznünk. […] A létesítendő Könyvtári Tanácsnak is a legégetőbb feladata a közművelődési könyvtárügy kell, hogy legyen. A tervezet azonban ebben az irányban nem vinne előre.”61

Ortutay Gyula, aki 1947. március 14-én lett miniszter, mégis A magyar könyvtárügy egyes kérdéseinek rendezéséről címmel kiadott 3.730/1947. (III. 23.) M. E. sz. rendeletet az eredeti szöveggel jelentette meg.

A kormány újra elrendelte az Országos Könyvtárügyi Tanács és az OKK létrehozását: „Az ország könyvtári gyűjteményei korszerű együttműködésének előmozdítása és közös feladataik tervszerű megoldása végett Országos Könyvtárügyi Tanácsot és Országos Könyvtárügyi Központot kell szervezni.” Az Országos Könyvtárügyi Tanács feladatának és szervezetének meghatározása után kimondta, hogy az addig „Országos Könyvtári Központ néven működő Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ megszűnik, ennek ügykörét, felszerelését és személyzetét a jelen rendeletben szabályozott Országos Könyvtári Központ veszi át”, amely „a vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó önálló intézmény”. Feladatai lényegében az eddigiek maradtak. Nem szűnt meg a köteles-példányokból való részesedés, megfogalmazásra került a könyvtárak nyilvántartásának kötelezettsége is (amelynek végzése egyébként már az év elején elkezdődött). Mint már említettük, kimaradt a korábbi rendelet körzeti könyvtárakra vonatkozó 3. § paragrafusa.

A régi/új hivatal

Továbbra is dr. Gál István

Az 1947. március 23-i rendelet értelmében a központot az államfő által kinevezett elnök irányította volna, de kinevezése késett. A Szabadság című napilap 1947. április 1-jei számában Felfüggesztették Gaál Istvánt, a Könyvtári Központ vezetőjét című cikk azzal vádolta meg az OKK megbízott vezetőjét, hogy egyrészt németbarát magatartást tanúsított a háború alatt, másrészt, hogy a központ vezetőjeként külföldi kapcsolatait egyéni karrierje egyengetésére használja fel. Zsebők Zoltán miniszteri osztályfőnök igazoló jelentést kért. Gál pontról pontra cáfolja Ortutay Gyula miniszternek írt levelében a cikkíró hamis állításait. Mint írja, a cikk szerzője Aradi Nóra, aki bevallotta, hogy a cikket elejétől végig Mátrai László egyetemi könyvtári főigazgató diktálta. Gál Mátrai hónapok óta ellene irányuló akcióiról már több jelentést tett a kultuszminisztérium két illetékes ügyosztályának. Ha a miniszter úr a fentiek alapján szükségesnek tartja, rendeljen el fegyelmit megelőző vizsgálatot.62 Nem fegyelmi vizsgálat következett, hanem a miniszter továbbra is megbízta a központ vezetésével – 58.927/1947. VI.b. sz. iratában – az elnök kinevezéséig és hivatalba lépéséig.63 Ilyen minőségében állította össze április 25-én dr. Csóka J. Lajos miniszteri osztálytanácsos számára a magyarországi könyvtárak állapotáról szóló áttekintő jelentését, mely a januárban kiküldött kérdőívek válaszain alapult. A kísérőlevél az OKK nyomtatott levélpapírján íródott, fejlécén a hivatal magyar és angol (Hungarian Libraries Board) nevével és címével (Budapest, IV. Ferenciek tere 5.), és látható az OKK körpecsétje is: kétoldalt ágakkal övezett Kossuth-címer, a körirat fölül ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI KÖZPONT, alul BUDAPEST szöveggel.64

Ideiglenesen megbízott vezetőként javasolta június 7-én két munkatársa, Kordás Ferenc65 és Szabó-Froreich Antal66 kiküldését a londoni egyetem könyvtáros-képző tanfolyamára, mivel egyéb nyelvek ismerete mellett mindketten magas fokon írtak és beszéltek angol nyelven. Javaslatát költségvetési fedezet hiányában utasították el.67

Gál igyekezett a külföldi és a hazai könyvtárközi kölcsönzés ügyét is előremozdítani. A londoni könyvtári központtal sikerült jól működő csereszolgálatot létesítenie, úgyhogy az OKK vállalhatta az országos arányú külföldi könyvkölcsönzés megindítását is. Erről június első napjaiban tájékoztatta egy körlevélben az érdekelt százötven legfontosabb hazai könyvtárt, egy másik körlevélben pedig a belföldi könyvtárközi kölcsönzés lehetőségeinek megállapítása érdekében indított el adatgyűjtést. A június 9-én kelt irat az OKK nyomtatott levélpapírjára íródott, amelyen már a hivatal telefonszáma (186–508) is fel lett tüntetve.68

Gál István, az amerikai, brit kapcsolatok mellett fontos feladatnak tartotta a szovjet egyetemekkel, kutatóintézetekkel és könyvtárakkal való kapcsolat felvételét, szorgalmazását és kiépítését. Az OKK 1946 áprilisa óta kapcsolatban volt a nemzetközi hivatalos, tudományos és irodalmi könyv- és folyóiratcsere lebonyolítására illetékes moszkvai Lenin Könyvtárral, amely jelentékeny hadtörténeti, könyvtártudományi, földrajzi, irodalmi és tudománytörténeti könyvet küldött, valamint folyamatosan érkezett a Bibliotekar’ c. folyóirat is. A könyvanyagot szétosztották az Országos Széchényi Könyvtár, a Honvédelmi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium dokumentációs szolgálata között. (Az OSZK tizenhat, állományában nem lévő, hungarika vonatkozású kötetet is talált a kapottak között.) A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Társadalomtudományi Intézete a történelem, bölcsészet, jog, politika és közgazdaság témájában küldte meg másodpéldányait, cserébe konkrétan megnevezett magyar kiadványokat kért. A Művészettörténeti Intézet is kész volt a kiadványok cseréjére a témájába vágó szakirodalom területén. A leningrádi Mezőgazdasági Tudományok Lenin Akadémiája megküldte kiadványait, cserébe a magyar mezőgazdaságra, lótenyésztésre vonatkozó kiadványokat kapott. A szintén leningrádi Keleti Tudományok Akadémiája több csomag szakkönyvet kapott az OKK-tól, cserébe saját kiadványaik megküldését ígérték. A Tér és Forma című folyóiratért cserébe a kijevi Építészeti Akadémia az Architektura című folyóiratát küldte meg. A taskenti Közép-ázsiai Egyetem és a tbiliszi Sztálin Egyetem is megküldte folyóiratát, illetve felajánlotta a cserét.69 Az OKK 21 csomagban továbbította a központi és fővárosi statisztikai hivatal, a nemzeti múzeum, a történelmi társulat, a néprajzi múzeum, a természettudományi múzeum és több minisztérium anyagát szovjet egyetemeknek és könyvtáraknak.70 Gál, 1947. június 10-én, mint az OKK id. mb. vezetője kérte Ortutay Gyula minisztert, hogy tájékoztassa a társminisztériumokat, illetve egyetemeinket és főiskoláinkat arra a lehetőségre, amit a szovjet intézmények segítőkészsége jelent: „Miniszter Úr szíves segítségével az Országos Könyvtári Központ olyan magyar- és egyébnyelvű tudományos anyag birtokába juthat, amellyel hatékonyan elő tudjuk segíteni a Szovjettel való könyvtárügyi együttműködést.”71

Gál István, amint a miniszternek küldött június 9-i levelében megfogalmazta, az 1947. évi átszervezési munkálatok egyik legfontosabb területe a KC szerkesztésének újraindítása, mivel az a nemzetközi együttműködés egyik legfontosabb eszköze, továbbá a könyvtárközi kölcsönzés döntő tényezője. A háború veszélyei elől a lengyeli kastélyba, majd a nemzeti múzeumba menekített KC katalógusszekrényei 1947 májusában visszakerültek az OKK-hoz, s Gál a hivatal id. mb. vezetőjeként dr. Makkai Lászlóné alkalmazását javasolta, mivel Párizsban az UNESCO72 európai központi katalógust állít föl, ahol számítanak a magyar közreműködésre is. Makkainé alkalmazására viszont nem került sor, így a KC szerkesztésének újraindítására csak évek múlva került sor.73

Beőthy Ottó

Gál István ideiglenes vezetői megbízatása 1947 júniusának folyamán megszünt,74 mivel Beőthy Ottó kapott kinevezést az OKK elnöki tisztére. Beőthy (1946-ig Salgó) Ottó 1904. május 22-én született Budapesten. Érettségi után a műegyetemen hallgatott három évet, majd kereskedősegéd, könyvkereskedő. 1941-től munkaszolgálatra hívták be, különböző táborokban dolgoztatták. 1945-ben a Budapesti Nemzeti Bizottságnál dolgozott, onnan került március 12-től a parlamenti könyvtárba, ahol 1945. július 12-től helyettes könyvtárigazgató lett. Széles körű nyelvismerettel rendelkezett: az orosszal is elboldogult, a németet anyanyelvi szinten használta, tudott franciául, görögül és angolul.75

1947 tavaszán a British Council kéthónapos tanulmányútra hívta meg Angliába. A Minisztertanács engedélyezte a kiutazást, s egyben a minisztertől arra is megbízást kapott, hogy folytasson tárgyalásokat az OKK angliai kapcsolatainak kiépítéséről.76 Hazatérte után, május 23-án kapott megbízást – a parlamenti könyvtár helyettes igazgatói tisztségének megtartása mellett – az OKK elnöki teendőinek az ellátására.77 (Ténylegesen júniusban vette át új hivatalát.78)

Elnöksége alatt az OKK aktívan részt vett az 1948-as The Word of Learning könyvtári anyagának összeállításában.79

Megkezdődött az Index Scientiarium Hungaricum című kiadvány első számának összeállítása is. A negyedéves folyóirat a magyar nyelven megjelent értékesebb tudományos munkákat (tanulmányok, könyvek) ismertette volna angol és orosz nyelven. Koncepcióját Szentmihályi János, a VKM X. ügyosztályának vezetője80 1947-ben egyeztette a Magyar Kommunista Párt Értelmiségi Osztályával, s ő bízta meg az OKK-t a feladat végrehajtásával.81

Beőthy eredményesen kért 1947. november 15-én költségvetési támogatást a Magyar Minerva VII. kötete szerkesztési munkálatainak megkezdéséhez.82

Az év eleji adatkérések válaszai alapján novemberben, Mokcsay Júlia összeállításában belső használatra elkészült a több mint 500 adatküldő könyvtár revideált jegyzéke. A könyvtár nevén és címén kívül tartalmazta állományának főbb adatait is.83

Az OKK szakkönyvtára évente átlag 50–60 kötettel gyarapodott csere, ajándék és kisebb részt előfizetés útján, hatvanhat könyvtártani és bibliográfiai folyóiratot járatott.84 Állománya 1947 novemberében 1115 kötet volt.85

Az év folyamán az OKK 10 348 ügyiratot intézett el, 204 ládát vett át, illetőleg továbbított külföldre, összesen 19 213 kg súlyban 25 460 művel. Ezen kívül még 10 053 darab csomagot kezelt és továbbított.86

Megvalósulni látszott a márciusi rendeletben szereplő Országos Könyvtárügyi Tanács létrejötte, a VKM ugyanis 1947. július 17-én, majd 24-én is előterjesztette javaslatát az Országos Könyvtárügyi Tanács elnökének kinevezésére. Az előterjesztésben Mátrai László, a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárának főigazgatója, Tolnai Gábor, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Trócsányi György, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója szerepelt, közülük ajánlotta a miniszter az Országos Könyvtárügyi Tanács elnöke személyének a kiválasztását.87 A Magyar Távirati Iroda 1947. október 15-i híre szerint a köztársasági elnök Tolnai Gábort nevezte ki az Országos Könyvtárügyi Tanács elnökévé.88 (A Tanács tényleges megalakulásáról, működéséről eddig még nem kerültek elő dokumentumok.)

1948. február 1-jei hatállyal elkészült az OKK szervezeti, ügyviteli és igazgatási szabályzata.89 Általánosságban utalt arra, hogy az OKK célja a magyar könyvtárügy országos feladatainak központi ellátása.90 Vállalta az OKBK-val való kontinuitást, ugyanis a szabályzat szerint bélyegzőjének köriratában az elődintézmény alapítási évét, 1923-at is szerepeltetni kellett. A szabályzat lehetőséget adott osztályok szervezésére, ezek azonban az év folyamán még nem alakultak meg. Augusztusban a személyzet – a Központ elnökén kívül – hét tudományos tisztviselőből, öt tudományos segédtisztviselőből, két szakaltisztből és két havidíjas tisztviselőből, továbbá egy tiszteletdíjas nyugalmazott számtanácsosból állt. (Az elnök is csak tiszteletdíjban részesült.)91 Zsúfoltan voltak, elhelyezkedésükre csak három udvari szoba állt rendelkezésre. Nem volt elegendő állvány, ezért a feldolgozandó könyv- és folyóiratanyag a fűtetlen padláson volt elhelyezve, a beérkező és kimenő anyag feldolgozása hely hiányában a padlón történt. Hiába volt ígéret, nem kaptak a csomagok szállítására zárt platójú gépkocsit. A KC dobozai az előszobában álltak, ilyen körülmények között nem volt lehetőség szerkesztésének újraindítására. Felszerelésben is hiányt szenvedtek: szükség lett volna még legalább három írógépre, egy nagy teljesítményű címíró-gépre, mikrofilm-olvasó készülékre, irodai diktafonra.92

1948 közepére megváltozott a politikai környezet. Júniusban megtörtént a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt egyesülése Magyar Dolgozók Pártja néven, és kialakult a Szovjetunió által inspirált pártállam Rákosi Mátyás és szűkebb köre teljhatalmával. A párt ideológiájából következően az állami-társadalmi élet teljességének kizárólagos meghatározója akart lenni. A keretében megalakított Tudományos Bizottság munkatervet dolgozott ki a tudományos kutatás és a felsőoktatás intézményrendszerének az átalakítására. E munkaterv egyebek mellett azt is tartalmazta, hogy augusztus közepéig törvénybe kell iktatni az Akadémia tudományszervezési és irányítási jogát átvevő Magyar Tudományos Tanács felállítását, tovább azt is, hogy e tanács munkájának elősegítésére október 1-jéig át kell szervezni a OKK-t is.93

Erre reagálva fogalmazta meg Beőthy a tanácsra vonatkozó törvénycikk megjelenése után tíz nappal az OKK 1949. évre vonatkozó tudományos tervében a következőket:

„A Központ sajátos feladatából és egyedülálló jellegéből folyik, hogy működése mindenkor hű és érzékeny mutatója a magyar kultúrpolitika állásának. A tudományos munka tervszerűtlenségének és ziláltságának korában a Központ szinte tisztára adminisztratív segédhivatal képet mutatta s működése tudományos síkon meddő volt. A talpra állás éveiben a Központ erőfeszítései szinte teljesen saját szervezetének és a magyar tudományos élet külföldi kapcsolatainak újjáépítésében összpontosultak. A magyar kultúra életében beállt döntő változás, a tudományos élet tervszerű szervezettsége, az Országos Tudományos Tanács életre hívása stb. végre lehetővé fogják tenni, hogy az Országos Könyvtári Központ 1949. évi működésének súlypontja a szervezési kérdésekről a tudományos munkára és ezen túlmenőleg is: a tudományos produkcióra legyen áthelyezhető.”94

Maga Beőthy Ottó viszont a következő évben már nem kívánt az Országgyűlési Könyvtár igazgatói teendői mellett az OKK feladataival is foglalkozni. Lemondásának elfogadását 1948. november 26-án tűzte napirendjére a Minisztertanács.95

Dr. Telegdi Zsigmond

Az OKK vezetésére 1948. december 10-től dr. Telegdi Zsigmond, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Keleti gyűjteményének vezetője, egyetemi magántanár kapott megbízást. 1949. február 9-én a Magyar Köztársaság elnöke kinevezte az OKK elnökévé.96

Telegdi Zsigmond (eredeti családi neve Weil) Enyingen született 1909. december 29-én. 1928-ban érettségizett a székesfehérvári állami főreáliskolában, majd az Országos Rabbiképző Intézetben, a boroszlói és a párizsi egyetemen tanult. Bölcsészdoktori oklevelét a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. Ezt követően, állástalan tanárként Budapesten élt, alkalmi szellemi munkákból tartotta fenn magát. 1940 után többször behívták munkaszolgálatra. 1945-től volt a Fővárosi Könyvtár tudományos főkönyvtárosa.97 Személyesen ismerte a hivatalának helyet adó Egyetemi könyvtár igazgatóját, mivel a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének 1946. évi tisztikarában Mátrai Lászlót alelnöknek, Telegdit pedig könyvtáros titkárnak választották meg.98

Az OKK megbízott vezetőjének három új feladatkört kellett beépítenie az intézmény működésébe: a népkönyvtárak körzeti rendszerbe való szervezését a körzeti könyvtárak megalapításával, a tudományos könyvtárak felügyeletének ellátását, s a könyvtárügyi dokumentáció elvégzését.

A körzeti könyvtárak szervezése

A körzeti könyvtári ellátás országos, illetve helyi kialakítására eddig csak javaslatok, elképzelések, tervek léteztek. Ezekről, továbbá a létesített körzeti könyvtárak működéséről, eredményes, illetve „torzó” voltukról, valamint Sebestyén Géza szerepéről Tóth Gyula közölt több, részletes tanulmányt.99 Éppen ezért az ott közölteket csak akkor érintjük, ha a folyamatok megértéséhez szükséges.

Az egyetlen, egységes, proletár harci párt, az MDP létrejöttével és teljhatalomhoz való jutásával kialakult új helyzetben a szabadművelődési (és benne a népkönyvtári) mozgalomnak új célokat kellet maga elé kitűznie, arra való tekintettel, hogy „népünk úgy a belpolitikában, mint külpolitikailag harcban áll a reakcióval, harcban áll az imperializmussal” – jelentette ki E. Kovács Kálmán még 1948 nyarán, a szabadművelődési felügyelők révfülöpi értekezletén.100

A VKM-ben a VIII. Szabadművelődési főosztály a vándorkönyvtárakkal való foglalkozás mellett 1949-re tervbe vette tíz körzeti könyvtár és a hozzájuk tartozó, egyenként tíz, azaz összesen száz alapkönyvtár megszervezését. Azonban mindössze csak két előadó foglalkozott népkönyvtári ügyekkel, ezért az a javaslat született 1948 novemberében, hogy az OKK legyen megbízva „olyan formában, hogy egy népkönyvtári alosztályt létesítsen”.101 Erre a 1947-es rendelet is lehetőséget nyújtott, mivel a 7. § 2. bekezdése szerint: „A vallás- és közoktatásügyi miniszter az előző bekezdésben említett ügyeken felül a Tanács javaslatára rendelettel egyes ügyeket a Központ hatáskörébe utalhat.” A Tanács ugyan nem létezett, és külön rendelet sem született, viszont a „hatáskörbe utalás” megtörtént. Telegdi – akit már Beőthy 1948. novemberi lemondása után felkérhettek, és akit Budapest polgármestere már december 10-ével átengedett az OKK-hoz szolgálattételre102 – részt vett december 28-án a Szabadművelődési Vezetők Aktíváján, ahol előadója volt „A körzeti könyvtárak problémái” című napirendi pontnak. Elmondta, hogy az MDP szervezési bizottsága határozatainak értelmében a következő év folyamán tíz körzeti könyvtárat kell felállítani különböző vidéki városokban, de összesen mintegy száz körzeti könyvtár megszervezésére lesz szükség. Korábban készült egy rendelettervezet, amely ezt a feladatot egy létesítendő Országos Népkönyvtári Központra kívánta bízni. A minisztertanács akkor Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács főtitkára javaslatára ezt a tervezetet nem fogadta el, és úgy határozott, hogy a közművelődési könyvtárak szervezése is az OKK-ra tartozzék, s legyen ez az intézmény a magyar könyvtári szervezet valóságos központja.103 A VIII. ügyosztály ezek után kérte fel az OKK-t a közművelődési könyvtárak, elsősorban az 1949. évre tervezett tíz körzeti könyvtár megszervezésére. Az OKK-n belül fel kell állítani egy megfelelő alosztályt a feladat elvégzésére, addig is részben alkalmi munkaerőkkel kell dolgozni. Sürgősen meg kell találni a megfelelő állandó személyzetet, meg kell oldani az elhelyezését, be kell szerezni, és fel kell dolgozni a könyvanyagot.104

Az aktíván határozatokat hoztak e napirenddel kapcsolatban, Egyebek mellett azt, hogy ott, ahol körzeti könyvtár létesül, írni kell a helyi pártszervezet vezetőségének, hogy olyan alkalmas pártbelieket, vagy pártonkívülieket javasoljon, akiket meg lehet bízni a körzeti könyvtár vezetésével. Ennek végrehajtásáért E. Kovács Kálmán lett a felelős. A körzeti könyvtárak anyaga végleges összeállításáért 1949. január 10-ig, a népkönyvtárak szervezeti szabályzatának kidolgozásáért január 11-ig pedig Telegdi Zsigmond lett a felelős. E. Kovács Kálmánnak kellett felvennie a kapcsolatot a KÖZELBIZ-zel, hogy az OKK alosztálya maradjon a Deák Ferenc utca 14. szám alatti helyiségében.105

A Gazdasági Főtanács (GF) 1949. január 12-i határozata, valamint a VKM rendelete alapján a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság beolvadt az OKK most alakuló Népkönyvtári alosztályába.106 Ugyanezen a napon a népkönyvtárakkal kapcsolatban Telegdi beadványban fordult Ortutay miniszterhez, amelyben azt kérte, hogy az OKK kapjon megbízást a népkönyvtárüggyel kapcsolatos feladatok elvégzésére, s ennek érdekében külön népkönyvtári osztályt kíván felállítani. A beadványra Kovács Máté államtitkár egyetértően válaszolt, néhány módosítást, pontosítást kért csak, és jelezte, hogy a népkönyvtári osztály személyzetének és a körzeti könyvtárosoknak a kiválasztása a minisztérium hatáskörében marad.107

Az OKK Népkönyvtári alosztályának (később Népkönyvtári osztály) létrejöttéről, személyzetéről és feladatairól a VKM VIII. főosztályán 1949. február 7-én tartottak értekezletet. Jelen volt a VI. főosztályról Kardos László minisztériumi osztályfőnök, a VIII. főosztályról Kolozsvári András, Komáromy József és Kollár Ferenc, az OKK-t pedig Telegdi Zsigmond és Cherven Arisztid Gyula képviselte. Mivel ez a dokumentum a körzeti könyvtárakon alapuló népkönyvtári hálózat kiépítésének egyik alapdokumentuma, érdemes a szöveg érdemi részét közzétenni:

A népkönyvtárügy kiépítésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter 210.975/1949. VI.1.sz. rendelete átruházta az Országos Könyvtári Központra, ennek kötelékében az újonnan alakult Népkönyvtári Alosztályra. (Az idézett rendelet az 1813-81/2/1949. sz. GF-határozaton alapszik.)

Az alosztály ideiglenes vezetője Cherven A. Gyula.108

Személyzete az induláskor:

Szervezési munkacsoport: Cherven A. Gyula és Sebestyén Géza

Beszerzési munkacsoport Komlós Jenőné109 és Luhn Erzsébet110

Bibliográfiai munkacsoport Fóris Anna111 és Györgypál József112

Lektorátusi munkacsoport: megszervezendő

Feladatok:

I. Körzeti könyvtárak.

1. 10 körzeti könyvtár felállítása, tárgyalások a helyi hatóságokkal, tömegszervezetekkel. Felelős Cherven, Sebestyén.

2. A VKM által megvásárolt és kiküldésre engedélyezett könyvek az alosztály által bibliográfiailag feldolgozandók, ládázandók, a VKM Könyvraktárában rendelkezésre álló szállítóládákba és szétküldendők a kijelölt körzeti könyvtárba.

3. A körzeti könyvtárak szervezése alatt az Alosztály hozzáfog az egyes körzetek helyi kölcsönző hálózatának kiépítéséhez, a megbízott ill. kinevezett körzeti könyvtárosok közreműködésével. Felelős Cherven, Sebestyén.

4. Az Alosztály ténylegesen beindítja az alábbi körzeti könyvtárakat: Veszprém – febr. 29-ig, további 4 márc. 31-ig, további 5 április 30-ig. Felelős Cherven, Sebestyén.

5. A VIII. Főoszt. havi 65.000 Ft-ot biztosít költségvetésileg. Havonta egy-egy könyvtár számára kb. 350 kötetet lehet vásárolni. Felelős Komlósné, Luhn.

6. A havonta megvásárolt könyvanyagot az Alosztály bibliográfiailag folyamatosan feldolgozza (címfelvétel, számozás, kezelési nyomtatványok elkészítése). Felelős Fóris Anna, Györgypál J.

7. Folyamatos szétküldés. Felelős Komlósné, Luhn.

8. Típuskönyvjegyzék készítése. Felelős Cherven, Sebestyén.

9. Megfelelő hitel esetén az alosztály 10 db másfél tonnás tehergépkocsit vásárol és alakít át a körzeti könyvtárak részére.

10. Az Alosztály átveszi a NSZOB személyzetét és felszerelését.

II. Vándorkönyvtárak.

1. Az Alosztály a I. és II. sorozatú vándorkönyvtárak tovább mozgatását új letéthelyekre megindítja. Felelős Luhn.

2. Az Alosztály a volt Magyar Népi Művelődési Intézet vándorkönyvtárait átveszi, anyagukat selejtezi, frissíti, továbbmozgatja, könyvjegyzéket készít anyagáról. Felelős Komlósné.

III. Könyvtáros képzés.

1. Az Alosztály hathetes tanfolyamot indít az első körzeti könyvtárosok vezetőinek kiképzésére. Felelős Cherven.

2. Háromnapos tájékoztató értekezlet a körzeti könyvtáros székhelyen a helyi könyvtárosok kiképzésére. Felelős Cherven.

3. Hathónapos könyvtáros iskola felállítása az alosztály részéről. Felelős Sebestyén.

IV. Egyéb feladatok.

1. A népkönyvtári szakfelügyelet kérdésének rendezése VKM rendelettel – az Alosztály javaslatot tesz, kidolgozza a felügyelet módszereit. Felelős Sebestyén.

2. Az Alosztály összegyűjti az ország összes (állami, közületi, egyesületi stb.) népkönyvtárainak adatait és feldolgozza kérdőívek útján. Országos népkönyvtári katasztert készít. Felelős Cherven.

3. Az Alosztály a Gazdasági Főtanács idézett határozatában említett többéves népkönyvtár-fejlesztési pénzügyi tervet dolgoz ki. Felelős Sebestyén, határidő márc. 1.113

Láthatjuk, hogy végül megvalósult az, amiért Sebestyén Géza 1945 óta agilisan tevékenykedett: a vidék ellátása működő könyvtárakkal, hálózatba szervezve a körzeti könyvtári ellátás keretében. Ő volt a felelős kiadója a VKM VIII/1. ügyosztálya által még 1947-ben megjelentetett, Vezérfonalak a körzeti könyvtárak számára című, háromkötetes kiadványnak. Azonban 1947. december 15-én Ortutay Gyula felmentette a minisztériumban teljesített szolgálat alól, és az OKK-hoz osztotta be. Közbejött kórházi kezelése és betegszabadsága után 1948. március 23-án foglalta el munkahelyét az OKK-nál. Augusztusban 600 Ft segély kért a minisztertől a szovjet könyvtári viszonyok tanulmányozására. Valószínűleg ennek eredménye az 1949-ben az Új Magyar Könyvkiadó által megjelentetett V. N. Gyeniszev: A könyvtár kulturális munkája (címváltozata A népkönyvtár kulturális munkája) és A. V. Kljonov: A könyvtáros vezérkönyve című, Gyakorlati útmutató városi, falusi és üzemi könyvtárak részére alcímű kötetek lefordítása. Már az OKK sokszorosítatta (szintén 1949-ben) az Útmutatók a körzeti könyvtárak számára című kétkötetes kiadványt, amelynek felelős kiadójaként ismét Sebestyén Géza van megnevezve.

A VKM VIII. főosztálya már február 17-én elkészítette a Népkönyvtári alosztály évi költségvetését, amely A körzeti könyvtárak működési terve című sokszorosított anyagra114 épült, s amelyet az MDP Szabadművelődési Vezetőaktíva körzeti könyvtárakkal foglalkozó, március 2-i ülése jóváhagyott.115 Hitel előre-hozatalra volt szükség, mivel április végével bezárólag tervezték a tíz körzeti könyvtár működésének megindulását. A tervezetben szerepelt többek között egy havonkénti Könyvtáros Újság megindítása, az alapkönyvjegyzék, valamint egy könyvtári vezérkönyv összeállítása, a körzeti könyvtári könyvek katalogizálása, a szervezési, működési költségek, a Deák Ferenc utca 14. I. emelet 2. sz. helyiségének bérleti díja.116

Február 18-ra a körzeti könyvtárak számára vásárolandó könyvek jegyzéke is elkészült. A 135 szép- és 164 szakirodalmi mű 10, 20, 30, 50 és 100 megvásárolandó példánnyal szerepelt a listán, kivéve a Kommunista kiáltvány, valamint Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Aniszimov (A szocialista mezőgazdaság győzelme c. könyve), Rákosi és Kállay Gyula műveinek esetében, ahol 200 volt a beszerzendő példány; a könyv- és folyóirat-beszerzéseket véleményező bizottság hagyta jóvá a listát, mely március 8-án néhány tétel törlését, illetve mások példányszámának módosítását javasolta.117

Az 1949. évi költségvetési tervezetben a kiküldetési költségeket is feltüntették, ugyanis az egyes körzeti könyvtárak szervezési értekezletét az OKK munkatársai vagy megbízottai tartották, amelyeken a könyvtár elhelyezéséről, létesítéséről kellett megegyezniük a helyi illetve megyei pártszervezet, az alispáni vagy polgármesteri hivatal illetékeseivel és a tömegszervezetek képviselőivel. Például Sebestyén Géza március 8-án Szentesen, 11-én Salgótarjánban, 12-én Balassagyarmaton, 16-án Esztergomban, 18-án Tatabányán, 25-én és 26-án pedig Pécsett tárgyalt. Török Bálint – szintén az OKK munkatársa – március 29-én Győrben sürgette meg a körzeti könyvtár szervezését, Jánosi Sándor az OKK kiküldöttjeként április 14-én és 15-én Salgótarjánban járt, Haraszthy Gyula egyetemi könyvtárvezető az OKK megbízásából április 14-én tartott szervezési értekezletet Pécsett,118 és részt vett a szikszói és a kaposvári megbeszéléseken is.119

A körzeti könyvtárak megalakulása, működésük története már ismert. Köztudott, hogy az elsőt 1949. április 4-én avatták Veszprémben (vezetője Rácz Aranka lett), s e körzeti könyvtár által szervezett, az országban első ilyen típusú népkönyvtár felavatására pedig április 24-én került sor. Időközben a Népkönyvtári osztály munkatársi gárdája gyarapodott: Inotay Ilona, nagykanizsai szabadművelődési segédtitkár, valamint Szöllősi Kálmán pécsi körzeti könyvtáros is pár hónapig az osztályon dolgozott.120

1949 márciusában az OKK már osztályszervezetben működött. A három osztály közül a Népkönyvtári osztály az V. kerületben a Deák Ferenc utca 14. sz. házban volt elhelyezve, az osztály vezetője Cherven Arisztid Gyula volt. A Tudományos és szakkönyvtárak osztálya a VIII. kerület Szentkirályi utca 7. sz. alatt volt dr. Fitz József121 vezetésével. Feladatkörébe tartoztak a tudományos és szakkönyvtárak fejlesztésével, szükséges átszervezésével, irányításával kapcsolatos teendők, a könyvtári személyzet képzésének elvi, szervezeti kérdései, a könyvtári technika egységesítése, racionalizálása. Mokcsay Júlia végezte a könyvtárak adatainak nyilvántartását, Ferenczy Géza122 foglalkozott a KC berendezésével, Komjáthy Miklós123 adminisztrálta a külföldi könyveket, a könyvtártudományi dokumentáció és a kézikönyvtár kezelése Tóth Andráshoz124 tartozott.

A Külföldi kapcsolatok osztálya maradt a Ferenciek tere 5. szám alatt, az Egyetemi Könyvtár épületében, Ürögdi Györgyné125 vezetésével. Az osztály képviselte a magyar könyvtárak egyetemességét a külföldi szervezetek előtt, ellátta a külföldi magyar könyvtárakat. A könyv- és folyóiratcserét Molnár Ágnes, a kölcsönzést Szabó-Froreich Antal bonyolította le, a szállítások ügye Paulovics Gézához tartozott.126

A körzeti könyvtárak szervezéséről, feladatáról és működéséről semmilyen rendelet nem intézkedett. Az OKK ezért készített egy rendelettervezetet a körzeti könyvtárakról, amelyet Telegdi 1949. június 4-én küldött meg Ortutay miniszternek, amelyben a hálózat kiépítésével kapcsolatos feladatokat teljes egészében az OKK látta volna el.127 Azonban június 11-én létrejött a Népművelési Minisztérium, és kétséges volt, hogy az elvileg az új minisztérium feladatkörébe tartozó népkönyvtári hálózat megmarad-e a VKM-hez tartozó OKK-nál. Ezért a rendelettervezetet nem is tárgyalták meg, mivel labilissá vált a Népkönyvtári osztály helyzete. Személyi állományának összetétele politikai szempontból sem volt megfelelő, mivel mindössze két munkáskáder volt közöttük. Cherven Arisztid Gyula felmentését kérte az osztály vezetéséről, ezért Telegdi augusztus 8-án a tatai körzeti könyvtár szervezési munkáját végző Vörös Dezső pártmunkásnak (eredetileg bányásznak) és Rácz Arankának,128 a veszprémi körzeti könyvtár vezetőjének az OKK-hoz való berendelését kérte Ortutay minisztertől.129 Szeptember 1-jétől Vörös Dezső lett az osztály vezetője, Rácz Aranka pedig a helyettese.130 Sebestyén Géza sem maradt az osztályon; először rendelkezési állományba került, majd a VKM miniszter október elején a budapesti műszaki egyetem könyvtárába osztotta be.131

Szeptember 18-án az OKK és annak népkönyvtári osztálya teljesítette a kitűzött éves célt: Tatán felavatták a tizedik körzeti könyvtárt! A továbbiakban azonban az OKK nem folytatott ezen a területen könyvtárszervezési, könyvtár-alapítási tevékenységet, mivel november 26-ával hivatalosan megszűnt a Népkönyvtári osztály azzal, hogy a körzeti könyvtárak által létrehozott alapkönyvtárak, továbbá a nép- és közművelődési könyvtárak felügyeletére és elvi irányítására a 4329/1949. M.T. sz. rendelettel létrejött a Népművelés Minisztérium alá tartozó Népkönyvtári Központ.

Az év folyamán az OKK a korábbiak mellé új feladatokat kapott: a felállítandó, de meg nem valósult Tudományos Könyvtárak Országos Központjává (TUKOK) való átalakulás, a városi, vármegyei könyvtárak felügyelete, a könyvtári dokumentáció végzése – külön szovjet csoporttal –, az Új külföldi kiadványok jegyzéke három sorozatának szerkesztése, részvétel a könyvtárosi tanfolyamok szervezésében. Ennek következtében a munkatársi gárda 1950 elején 55 főre nőtt, s immár kilenc osztályra tagolódott.132

Telegdit a Magyar Tudományos Tanács Társadalomtudományi Szakosztálya javaslata alapján a Minisztertanács 1950. január 27-i ülésén az újonnan alapított Nyelvtudományi Intézet igazgatótanácsának tagjává nevezték ki.133 1950. február 7-én134 adta át utódjának, Zalai Zoltán135 megbízott vezetőnek az OKK kulcsait, nevezetesen a páncélszekrény, az íróasztal, az iratszekrény és a bejárati ajtó kulcsait, az UNESCO-akció kuponjait15 000 $ értékben, az OKK csekk-könyvét, címeres körbélyegzőjét és a hivatal bizalmas iratait.

Utóhang

Zalai Zoltán vezetése alatt az OKK egészen 1952 augusztusáig működött. Ez idő alatti tevékenységének főbb eseményei már közismertek lehetnek az OKK folyóiratai, a Magyar könyvtártörténeti kronológia, a megjelent tanulmányok, visszaemlékezések alapján. Az időszakra vonatkozó további „adalékok” pedig az Országos Levéltárnak az OKK anyagát őrző 43 dobozában rejtőznek.

Jegyzetek

  1. VOIT Krisztina: A magyar közgyűjteményrendszer történetének vázlata a századfordulótól 1949-ig I. = Magyar Könyvszemle, 108. évf. 1992. 1. sz. 34–35. p.

  2. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelete = Magyar Könyvszemle, 6. évf. 1898. 1. sz. 85. p.

  3. Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet szervezése = Melléklet A Tanácsköztársaság Könyvtárügye 1919. (4.) júliusi számához.

  4. CSAPODI Csaba – TÓTH András – VÉRTESY Miklós: Magyar könyvtártörténet. Bp. 1987. 353. p.

  5. Uo. 354–355. p. – Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége = A magyar állam szervei http://193.224.149.3:8080/mol/masz (2015.X.29.) – POGÁNY György: Igazolóbizottsági eljárás és B-listázás az Országos Széchényi Könyvtárban 1945–46-ban 1. rész = Könyvtári Figyelő, 61. évf. 2015. 3. sz. 339–353. p.

  6. RÁCZ Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21. – 1945. november 15. = Levéltári Közlemények, 33. évf. 1962. 1. sz. 63. p.

  7. Sebestyén Géza (Nagyvárad, 1912. márc. 14. – Budapest, 1976. ápr. 5.) könyvtáros, miniszteri osztálytanácsos, könyvtári főigazgató-helyettes. Életéről, munkásságáról számos közlemény jelent meg.

  8. KÉGLI Ferenc: Sebestyén Géza és öröksége, a Magyar Könyvészet retrospektív ciklusai = Könyvtári Figyelő, 43. évf. 1997. 2. sz. 216–220. p.

  9. Magyar Közlöny, 1945. márc. 13. 8. sz.

 10. RÁCZ Béla i. m. 63. p.

 11. MNL OL XIX-I-20 5. doboz

 12. Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15. – 1946. február 4. Szerk. G. Vass István. Bp. 2005. 104. p.

 13. 11.170/1945. /XII.8./ M.E.sz.r. Az Országos Könyvtári Központról és a Könyvtárak Országos Tanácsáról. In: TAKÁCS József: Könyvtárügyi jogszabályok gyűjteménye. [Bp.] 1951. 110–113. p.

 14. Az OKK részére történő kötelespéldány szolgáltatás az 1929:XI. t.c. 36. §-ának módosításával (3.370/1946. (III.28.) M. E. sz. r.) valósult meg.

 15. Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15. – 1946. február 4. i. m. p. 136–139.

 16. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz. Az idézett utolsó mondata a géppel írt, aláírás nélküli tisztázat karbonpapírral készült másolatába – valószínűleg Sebestyén Gézától származó – kézírással betoldott szöveg.

 17. TÓTH Gyula: Sebestyén Géza a közkönyvtárügy megújítója (is) = Könyvtári Figyelő, 57. évf. 2011. 4. sz. 699–720. p.

 18. A Szabadművelődési ügyosztály vezetőjének válasza a népkönyvtárak anyagának kiegészítéséről. In: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez (1945–1949). Összeáll. és bev. Dancs Istvánné. Bp. 1988. 324–325. p.

 19. Magyarországi rendeletek tára. 79. évf. 1945. I–VI. füzet. Bp. 1945. p. 819. p.

 20. Uo. p. 109. p.

 21. PASTEINER Iván: A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemi könyvtár 1928-ban = Magyar Könyvszemle, Ú. f. 36. köt. 1929. 3–4. sz. 225. p.

 22. MNL OL XIX-I-20 3. doboz

 23. Paulovics Géza (Irsa, 1900. júl. 4. – Budapest, 1974. febr. 12.) karnagy, népzenekutató, jogi doktorátust szerzett. A Magyar életrajzi lexikon szerint 1926-tól 1950-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Pontosításként hozzátehetjük, hogy 1927-ben és 1928-ban könyvtárosi tanfolyamokat végzett, 1943. dec. 31-i adat szerint tudományos tisztviselő, I. osztályú múzeumi őr. 1945. máj. 14-től az OKBK, majd az OKK munkatársa egészen 1950-ig.

 24. Mokcsay Júlia (Máramarossziget, 1902. jún. 18. – Bp. 1969/1970?) könyvtáros. A szegedi egyetemen doktorált, 1935-től az OSZK munkatársa lett. 1943. dec. 11-től a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége állományában tudományos tisztviselő, 1945-ben könyvtári segédőr, majd az OKK munkatársa nyugdíjazásáig, valószínűleg 1950-ig. Utána Kunszentmiklóson, majd ismét Budapesten élt.

 25. Molnár Ágnes (Budapest, 1911. máj. 26. – 1987.) könyvtáros. 1940-től az OKBK, majd az OKK munkatársa. 1952 után az OSZK-ban, 1959. jan. 1. és 1968. márc. 1 között az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központban dolgozott.

 26. Rád Árpádné szül. Szabó Irén (Hernádszentandrás, 1906. aug. 15. –) 1940. ápr. 2-től a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségén. 1945-ben az OKBK-ban dolgozott, 1946-ban az OKK létszámában szerepel, de máshol volt szolgálatban, 1947-től ténylegesen is az OKK munkatársa.

 27. Várady Irén (Csíkszereda, 1900. júl. 30. –) egyetemi alkönyvtárnok, miniszteri előadó. A szegedi egyetem bölcsészkarán végzett. 1946 áprilisában a VKM miniszter az OKK-hoz osztotta be, de novembertől már az Országos Köznevelési Tanácsnál dolgozott.

 28. Bereczky Erzsébet (Dunabogdány, 1920. júl. 20. –) 1945-ben az OKBK-ban, majd 1946–47-ben az OKK-ban könyvtári asszisztens.

 29. Berczely A. Károlyné, Monori Erzsébet (Budapest, 1921. máj. 24. – 2012) 1945-ben a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségén havidíjas tisztviselő. 1946 és 1949 között az OKK munkatársa, 1949 októberében az OSZK-ba lett áthelyezve.

 30. Beck Lajos (Budapest, 1913. ápr. 7. –) 1932 óta a Köz­gyűj­temények Országos Főfelügyelőségének az alkalmazottja. 1946-tól az OKK-nál könyvtáros. 1957-ben az OSZK-ban közgyűjteményi munkaerő.

 31. Jantsits Gabriella (Budapest, 1922. jan. 4. –) 1945-ben az OKBK-ban díjnok, 1946-ban OKK-ban könyvtári segédtiszt.

 32. Özv. Bosnyák Andorné szül. Mészáros Klára (Csongrád, 1908. aug. 1. –) okleveles középiskolai tanár. 1943. okt. 20 óta az OKBK, majd az OKK alkalmazottja 1948. szept. 20-ig. Szept. 21-től német–francia óraadó tanár az esztergomi állami Szent Margit Leánygimnáziumban. 1949–57 között a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium német–francia szakos tanára.

 33. Dávid Antalné szül. Angyal Paula (Budapest, 1898. aug. 28. –) irodalomtörténész. Budapesten doktorált 1934-ben.1933-tól az OKBK, majd az OKK munkatársa 1952-ig.

 34. Füves Ödönné szül. Prosser Piroska (1920. okt. 16. – 1950. okt. 6.) a budapesti egyetem bölcsészkarán doktorált 1942-ben. 1945-ben az OKBK havidíjas tisztviselője.

 35. Dévényi Miklósné szül. Rignáth Edit (Budapest, 1925. ápr. 4. –) 1944. máj. 1-től Magyar Nemzeti Múzeum beszerzési csoportnál, 1945-ben az OKBK-ban majd OKK-nál dolgozott 1946 októberéig.

 36. Börcs Gyula (Bicske, 1912. ápr. 12. – 1992.) 1937. nov. 1-től a budapesti Egyetemi Könyvtárban, 1942. szept. 15-től a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségén, 1946-tól 1952 végéig az OKK-nál, utána az Egyetemi Könyvtárban dolgozott.

 37. Bősze József (Rum, 1906. szept. 27. –) 1937. nov. 1-től OKBK-nál, majd az OKK-nál dolgozott.

 38. MNL OL XIX-I-20 7. doboz

 39. Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15. – 1946. február 4. i.m. p. 393.

 40. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz. – GERŐ Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia, 2008–2010. Pótlások, javítások, 996–2007. 4. köt. Bp. 2014. 158. p.

 41. MNL OL XIX-I-20 5. doboz. – Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 10. köt. Bp. 1992. col. 54–56. – GÁL István: Bartóktól Radnótiig. Bp. 1973. 39. p. – Illyés Gyula és Gál István levelezése, 1930–1982. Sajtó alá rend., az előszót és a jegyzeteket írta Gál Ágnes és Gál Julianna. Bonyhád, 1998. 85. p. – Gál István életműve. Bibliográfia. Összeáll. Gál Ágnes és Gál Julianna. Bp. 2003.

 42. GÖNYEI Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948. Bp. 1988. 345. p.

 43. Uo. 348. p.

 44. The American Book-Center for War Devastated Libraries Inc. 1944–1948 sponsored by The Council of National Library Association. New York, 1953. 51. p.

 45. GÖNYEI Antal: i m. 348. p.

 46. Uo. 345. p.

 47. JÓNÁS Károly – VEREDY Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története, 1870–1995. Bp. 1995. 153. p. – GERŐ Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia, 2008–2010. Pótlások, javítások, 996–2007. 4. köt. Bp. 2014. 142.p., 143. p.

 48. Az American Library Association-től a Rockefeller Foundation jóvoltából kapott tudományos folyóiratok szétosztási jegyzéke 1947. Bp. Országos Könyvtári Központ, 1947. 52 p.

 49. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz.

 50. Illyés Gyula és Gál István levelezése, 1930–1982. Bp. 1998. 85. p.

 51. VOKSz = A külföldi államokkal és állampolgárokkal való kulturális kapcsolatokat koordináló szovjet kormányzati szerv nevének rövidítése.

 52. GÁL István: Könyvek katasztrófája: hogyan pusztultak el Magyarország könyvtárai és hogyan indult meg az újjászervezés = Új Magyarország, 1946. júl. 31. 11. p.

 53. SZÉKELY Zoltán: Könyvtáraink válsága a kultúra válságához vezet! = Igazság, 1947. márc. 28. 6. p.

 54. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz

 55. GERŐ Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia, 996–2007. 1. köt. Bp. 2009. 161. p.

 56. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz

 57. Uo.

 58. POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Az Egyetemi Könyvtár fejlődése 1945 és 1980 között. In: Az Egyetemi Könyvtár története és gyűjteményei. Szerk. Szögi László. Bp. 2008. 131. p.

 59. Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. – 1947. május 31. A. köt. Szerk. Szűcs László. Bp. 2008. 495–496. p.

 60. Karácsony Sándornak, az Országos Szabad Művelődési Tanács elnökének állásfoglalása a rendelettervezetről. In: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez (1945–1949). 1988. 353–354. p.

 61. Elnöki ügyosztály véleménye a rendelettervezetről. In: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez (1945–1949). 1988. 354–355. p.

 62. MNL OL XIX-I-20 5. doboz

 63. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz

 64. Uo.

 65. Kordás Ferenc (Balmazújváros, 1911. december 13. – Hajdúböszörmény, 1993.) tanár, költő, szociográfus, művelődésszervező. Sárospatakon és Debrecenben járt tanítóképzőbe. A VKM megbízásából 1936–1941 között a brazíliai San Paolo magyar iskolájában tanított. Hazatérte után a VKM Szabadművelődési főosztályán, majd az Országos Iskolánkívüli Népművelési Intézetbe, ezt követően pedig a Szabadművelődési Tudományos Intézetbe nevezték ki. 1946. szept. 1. és 1948. febr. 14. között az OKK munkatársa, ezt követően az Országos Köznevelési Tanácshoz lett beosztva. Ennek megszűnte után általános iskolában tanított Csepelen. Óraadó tanárként gimnáziumban és az ELTE-n spanyol és portugál nyelvet tanított, de beszélt franciául, németül, angolul, és orosztanári képesítése is volt. 1979-ben Balmazújvárosba, az 1980-as évek végén Hajdúböszörménybe költözött.

 66. Szabó-Froreich Antal (Budapest, 1917. febr. 20. – Budapest, 1981. dec. 13.) könyvkiadó, költő, könyvtáros. A Pázmány Péter Tudományegyetem francia, olasz, romanisztikai intézeteiben 3 évig volt könyvtáros. Bölcsészkari abszolutóriuma 1939. okt. 21-én kelt. 1939–1944 között a Pharos könyvkiadó cégvezetője. Beszélt angolul, eszperantóul, németül, franciául, olaszul, olvasott ido, novial, okcitán és spanyol nyelven is. 1946. szept. 4-től 1952. jún. 15-ig dolgozott az OKK-ban, majd az Egyetemi Könyvtárban volt könyvtáros.

 67. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz

 68. Uo.

 69. Uo.

 70. Magyar Országos Tudósító, 29. évf. 1947. március 31. 10 óra 40 perc. http://archiv1945-1949.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=1 (2015.XI.20.)

 71. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz

 72. Gál István 1947 júniusában részt vett az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága alakuló ülésén. (GÁL István: Bartóktól Radnótiig. Bp. 1973. 39. p.)

 73. MNL OL XIX-I-20 5. doboz

 74. Gál István továbbra is az OKK munkatársa maradt könyvtárnoki beosztásban. Kilépésének napja 1949. november 30. (MNL OL XIX-I-20 5. doboz.) Ezt követően British Council alkalmazta, majd kulturális tanácsadó és könyvtáros volt a budapesti angol követségen (később brit nagykövetség). A forradalom leverése után segítette azokat a politikusokat és értelmiségieket, akik Bibó kibontakozási javaslatát angol diplomata körökhöz akarták eljuttatni. 1956. december elején a magyar szervek kémkedés gyanújával lefogták, de angol közbenjárásra két hét után szabadon engedték. 1957 után irodalomtörténészként dolgozott, 1972-ben ment nyugdíjba. 1982. június 16-án halt meg Budapesten.

 75. JÓNÁS Károly – VEREDY Katalin: i. m. 96–97. p.

 76. Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. – 1947. május 31. B. köt. Szerk. Szűcs László. Bp. 2008. 916–917. p.

 77. JÓNÁS Károly – VEREDY Katalin i. m. 97. p.

 78. MNL OL XIX-I-20 7. doboz

 79. VOIT Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon. Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára 1932–1952. Bp. 2011. 37. p.

 80. SEBESTYÉN György: Szentmihályi János pályaképe. In: Szentmihályi emlékkötet. Szerk. Nagy Anikó. Bp. 2000. 12. p.

 81. MNL OL XIX-I-20 3. doboz. – A folyóirat nem indult meg, 1949 januárjában a Tudományos Bizottság álláspontja szerint a szövegben nemcsak számos fordítási, nyelvtani hiba, hanem határozott reakciós tendencia is mutatkozott.

 82. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz

 83. A jegyzékben közölt adatok feldolgozásra kerültek itt: Könyvtártörténeti források 1945–1952.= https://sites.google.com/site/2keglisegek (2015.XII.5.)

 84. MNL OL XIX-I-20 2. doboz

 85. Könyvtártörténeti források 1945–1952.= https://sites.google.com/site/2keglisegek (2015.XII.5.)

 86. MNL OL XIX-I-20 2. doboz

 87. Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. – szeptember 19. Szerk. Szűcs László. Bp. 2000. 530., 575. p.

 88. Magyar Távirati Iroda,. 1947. október 15. 13 óra 30 perc. http://archiv1945-1949.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=1 (2015.XI.20)

 89. 220/1948. (II. 1.) V.K.M. sz. r. Az Országos Könyvtári Központ szervezeti, ügyviteli és igazgatási szabályzata tárgyában. In: TAKÁCS József: i. m. 119–126. p.

 90. ZALAI Zoltán: Az Országos Könyvtári Központ és a magyar könyvtárügy fejlődése. [Bp.] OKK, [1951].

 91. MNL OL XIX-I-20 2. doboz

 92. MNL OL XIX-I-20 3. doboz

 93. KÓNYA Sándor: A Magyar Tudományos Tanács (1948–1949). Bp. 1998. 11. p.

 94. MNL OL XIX-I-20 2. doboz

 95. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei. 1947. június 1. – 1950. február 15. Szerk. G. Vass István. Bp. 2004. 272. p. – Beőthy Ottót 1950-ben koholt vádak alapján elítélték. 1954-ben rehabilitálták. 1957 és 1958 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárának az igazgatója volt, 1958-tól 1968-ig a Magyarok Világszövetségének a főtitkára. 1985. március 1-jén halt meg Budapesten.

 96. MNL OL XIX-I-20 6. doboz

 97. http://nevpont.hu/view.php?id=8973 (2015.XI.5.)

 98. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete ötven évének kronológiája. 1935–1985. Szerk. Kovács Dezső. Bp. 1985. 13–14. p.

 99. TÓTH Gyula: Tévút vagy torzó? 50 éve alapították a körzeti könyvtárakat = Könyvtári Figyelő, 46. évf. 2000. 1. sz. 39–64. p. – TÓTH Gyula: Tíz év múltán – a hatvan éve alapított körzeti könyvárakról. 1–2. = Könyvtári Figyelő, 1. 55. évf. 2009. 4. sz. 685–704. p.; 2.: 56. évf. 2010. 1. sz. 85–107. p. – TÓTH Gyula: Sebestyén Géza a közkönyvtárügy megújítója (is). = Könyvtári Figyelő, 57. évf. 2011. 4. sz. 699–720. p.– További részletek a témához: KÉGLI Ferenc: A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár (a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elődje) története, 1950–1952. Székesfehérvár, 2002. 13–20. p.

100. E. KOVÁCS Kálmán: A szabadművelődés kérdéseiről. = Új Szántás, 1948. 8–9. sz. 465–479. p.

101. MNL OL XIX-I-20 2. doboz. – Aláírás nélküli, gépírásos feljegyzés 1948. november 25. dátummal.

102. MNL OL XIX-I-20 6. doboz

103. MNL OL XIX-I-1-h 375. doboz

104. MNL OL XIX-I-20 3. doboz

105. MNL OL XIX-I-1-h 129. doboz. – KÖZELBIZ (= Közintézményeket Elhelyező Bizottság)

106. GERŐ Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia, 996–2007. 1. köt. Bp. 2009. 166. p.

107. Az Országos Könyvtári Központ elnökének beadványa a miniszternek a népkönyvtárüggyel kapcsolatos teendőkről. In: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez (1945–1949). 1988.394–395. p.

108. Cherven Arisztid Gyula (Budapest, 1917. –) A név egyedisége alapján valószínűleg azonos azzal a Cherven Arisztiddel, aki 1927–28-ban a középiskola első osztályát a miskolci Fráter György Gimnáziumban végezte. 1943. jan. 16-tól teljesített tudományos könyvtári szolgálatot, 1945-ben az OKBK tiszteletdíjas tisztviselője. 1948-ban a VKM VIII/1. ügyosztályon a szabadművelődés elvi ügyeivel foglalkozott. A minisztériumi állása előtt valószínűleg az OKBK-nál dolgozhatott, mivel 1948. december 14-én Tolnai Gábor minisztériumi osztályfőnök úgy fogalmazott, hogy „visszarendeli” további szolgálattételre az OKK-hoz, s másnap el  is foglalta új helyét. A következő év februárjában bízták meg a Népkönyvtári alosztály vezetésével. Telegdi 1949. augusztus végén Chervent – saját kérésére – felmentette osztályvezetői tisztsége alól. 1956 októberében sógora, Szentirmay Sándor kémiatanár egy diákparlamenten felvetette, hogy meg kellene szervezni a középiskolások új, egységes szervezetét. Odahaza a lakásán tájékoztatta sógorát, Cherven Arisztidet, hogy a DISZ helyett egy országos középiskolás diákszervezetet akar létrehozni. Cherven Arisztid az iskolában elkészítette a szervezet programját és felhívását. 1958-ban az Egyháztörténet című negyedéves folyóirat segédszerkesztője, 1960-ban az 1956. októberi felhívás megfogalmazásáért a Legfelsőbb Bíróság a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében tíz év szabadságvesztésre ítélte.

109. Komlós Jenőné – 1951-ben a Népművelési Minisztérium könyvtárosztályán dolgozott.

110. Luhn Erzsébet – (Budapest, 1905. –) 1939. nov. 13. – 1942. jún.: OKBK munkatársa. 1942-ben az Athenaeum Kiadónál dolgozik. 1942 decemberétől a KSH könyvtárában havidíjas. 1945. júniustól a VKM-ben a külföldre hurcolt javak hazahozatalának egyik előadója. 1946. nov. 1-től az OKK állományában van, de 1948-ban a minisztérium Szabadművelődési ügyosztályán teljesít szolgálatot. 1949-től az OKK Népkönyvtári osztály munkatársa. Az osztály megszűnése után – más területeken – végig az OKK-ban dolgozott.

111. Fóris Anna Mária – (Szekszárd. 1896. dec. 20. –) A Budapesti Közgazdaságtudományi Karon végzett 1920-ban. 1934-ben doktorált. 1924 és 1941 között a Magyar Szociográfiai Intézetben, 1942-től 1945-ig a Teleki Pál Tudományos Intézetben dolgozott. 1945. aug. 2-től az OSZK-ban könyvtáros. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái szócikkét kiegészíthetjük azzal, hogy 1949. jan. és okt. között OSZK-ból ideiglenesen lett áthelyezve az OKK-ba. 1957-ben az OSZ tudományos főmunkatársa.

112. Györgypál József – jogszigorló volt. 1949 novembere után a Népkönyvtári Központ munkatársa.

113. MNL OL XIX-I-20 2. doboz

114. MNL OL XIX-I-1-i 126. doboz

115. MNL OL XIX-I-20

116. MNL OL XIX-I-20 2. doboz

117. MNL OL XIX-I-1-i 126 doboz

118. MNL OL XIX-I-20

119. https://hu.wikipedia.org/wiki/Haraszthy_Gyula (2015.XI.20.)

120. MNL OL XIX-I-20 5. doboz – Augusztus 29-ig volt az OKK-nál.

121. Fitz József (Oravicabánya, 1888. márc. 31. – Budapest, 1964. szept. 12.) könyvtáros, nyomdászattörténész, 1934 és 1945 között az OSZK főigazgatója. Az OKK ny. szaktanácsadója 1952-ig.

122. Ferenczy Géza (Külsővat, 1901. okt. 30. – Budapest, 1974. márc. 27.) nyelvész. 1949. jún. 2-től az OKK, megszüntetése után az OSZK, 1953. márc.-tól az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa.

123. Komjáthy Miklós (Kaposvár, 1909. máj. 13. – Budapest, 1993. ápr. 6.) történész, levéltáros. 1949. febr. 12-től 1951 júliusáig, az OKK munkatársa.

124. Tóth András (Budapest, 1915. ápr. 15. – Budapest, 2003. júl. 1.) történész, könyvtáros. 1949. febr. 2-től megszűntetéséig az OKK munkatársa.

125. Ürögdi Györgyné szül. Lambrecht Erzsébet (Budapest, 1915. szept. 13. –) magyar–német szakos okl. középiskolai tanár. 1936–1939 között a pécsi tudományegyetem filozófiai intézetében adminisztrációs és tudományos munkakörben dolgozott, 1940–1941-ben a jogi kar nemzetközi jogi intézetében titkárnő, 1942–1944-ben a Magyar Általános Bank és Áruforgalmi Rt.-nél általános magángazdasági adminisztráció területén dolgozott Budapesten. 1948. febr. 1-jétől az OKK, megszűntetése után az OSZK munkatársa.

126. MNL OL XIX-I-20 3. doboz

127. MNL OL XIX-I-1-i 126. doboz

128. Nagy Lászlóné szül. Rácz Aranka (Enying, 1922. jan. 26. – 2015. okt. 20.) a debreceni tudományegyetemen magyar–angol tanári szakon végzett. 1947-ben szabadművelődési fogalmazó a Veszprém megyei felügyelőségen, majd novembertől a vármegyei múzeum könyvtárosa. 1949. márc. 12-én a VKM megbízta, hogy ideiglenes vezetői minőségben a veszprémi körzeti könyvtár szervezési és igazgatási teendőit lássa el, s a könyvtárnak áprilistól ő a kinevezett vezetője. 1949. szept. 1-től az OKK Népkönyvtári osztályának helyettes vezetője. Részletes életrajza jelenleg a Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon webes adatbázisában olvasható.

129. MNL OL XIX-I-1-i 126 doboz

130. MNL OL XIX-I-20 7. doboz

131. MNL OL XIX-I-20 6. doboz

132. MNL OL XIX-I-20 3. doboz

133. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei. 1947. június 1. – 1950. február 15. p. 392. – Telegdi Zsigmond egy évig volt a Nyelvtudományi Intézet alapító vezetője, utána 1952-ig igazgató-helyettese. Ezt követően az ELTE docense, 1958-tól professzor. Meghalt Budapesten, 1994. márc. 5-én. – Telegdi Zsigmond (1909–1994). In: Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. 2. Szerk. Bolla Kálmán. Bp. 2006. p. 594–607.

134. MNL OL XIX-I-20 7. doboz

135. Zalai Zoltán (Budapest, 1907. nov. 9. – Budapest, 1986. szept. 15.) könyvtáros. Szülei Zalai Béla filozófus és Neumann Erzsébet. Az érettségi után másfél évig medikus-hallgató, majd házitanító, autóbuszkalauz, a fővárosnál szellemi szükségmunkás, 1940-től a fővárosnál népjóléti hivatalnok. 1943–44-ben munkaszolgálatos, 1945-ben népjóléti főtiszt, a VIII. ker.-ben népjóléti osztályvezető, 1949-ben az akkori IV. kerület (Belváros) elöljárója. 1950–52 között az OKK, 1952–53 között a Népkönyvtári Központ vezetője. 1953–68 között (nyugdíjba vonulásáig) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa, csoportvezető. 1957-ben tanári oklevelet szerzett, 1959-ben az ELTE-n filozófiai doktor.

Beérkezett: 2015. december 15.