A tudomány könyvtári ünnepe

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferencia az ELTE Bölcsészettudományi Karán

A szakma, az egyetemi hallgatóság, a kutatók és a gyakorló szakemberek közös elvárása, hogy felsőoktatási műhelyeink a könyvtártudomány élő központjaiként működjenek új kezdeményezések és tudományos összegzések gyújtópontjában. Az információtechnológiai változásokra nyitott szakemberek külföldi példákért, párhuzamos tapasztalatok megvitatásáért mind gyakrabban fordulnak a világháló kínálta lehetőségekhez, de a valóságos könyvtárakkal fenntartott személyes kapcsolatot nem pótolja a hatásosan prezentált információk virtuális tára, s a tapasztalatcsere közvetlensége hiányában könnyen elszakadhatunk a könyvtári valóságtól a megosztások, kommentek közegében.

Az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézete (ELTE KITI) az elmúlt időszakban szakmai együttműködési stratégiájával (legutóbb a KSH Könyvtár1, a FSZEK2 és a BME OMIKK3 vezetőivel megállapodva) és élő intézményi kapcsolataival hangsúlyozottan törekedett az oktató/kutató műhely munkájának megújítására és az oktatási program valóságos intézményi gyakorlatba ágyazására.4 Fontos különbség azonban, hogy a jelentőségében átérzett intézményi kollaborálásra, érdekek egyeztetésére és közös célok kijelölésére épülő hosszú távú szakmai munka közben elengedhetetlenek a reprezentatív mintavételek, a tapasztalatcsere az élenjáró, kiemelkedő szakértőkkel, ahogy a távoli, tanulságos példák közvetlen bemutatása, felsorakoztatása, megvitatása is. A vendégoktatók invitálására és konferencialátogatásra folyamatosan szűkülő lehetőségek között öröm és fontos eredmény, ha egy-egy felsőoktatási műhely önállóan, illetve támogató partnereket találva, akár csak évente is, de képes megszervezni és sikerre vinni tágabb szakmai körökből is figyelmet vonzó tematikus szakmai napot, vagy ünnepi alkalomra koncentrált eseményt.

Az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézete így rendezett az elmúlt években a hallgatói önkormányzattal közösen, a vártat meghaladó visszhangot kiváltó eseményt a Masters of Library and Information Science5 eseménysorozattal; így szervezett emlékezetes szakmai napot (E-book, e-olvasás – szakmai nap6 2014 őszén) vagy fontos könyvtörténeti rendezvényt (Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról7 – 2015 tavaszán).

A Valóságos könyvtár – könyvtári valóság8 című konferenciasorozat 2013-as indulásakor megfogalmazott koncepció is egy felsőoktatási műhely lehetőségeit józanul figyelembe vevő, de a tágabb szakmai kontextusban is jelentős lehetőségre épült: a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozatába illeszkedve biztosítsunk teret, bemutatkozási lehetőséget a könyvtártudományi képzés legfelső hazai szintjén, az ELTE BTK Könyvtártudományi Doktori programjában alkalmi közösséget alkotva találkozó kutatójelöltek részére, hiszen ők azok a szakmában már ismert vagy még pályakezdő könyvtári szakemberek, akik most formálódó kutatásaikkal az elkövetkező években hatással lesznek a tudományterület fejlődésére.

A sikerrel teljesített vállalás után két évvel, 2015 őszén újból meghirdetett konferencia az eredeti terv keretein jelentősen túllépett; kétnaposra bővült, a plenáris szakaszon túl három szekcióban tág és magas szakmai színvonalú kontextust kínált a doktori program eredményeihez.

A 2015. november 23-án és 24-én két helyszínen több mint negyven hazai és határon túli előadói megszólalással, összesen 170 érdeklődő előtt lezajló teltházas konferencia9 kétségtelenül az időszak fontos könyvtártudományi rendezvénye volt. Tematikájában reprezentálta mind az interdiszciplinaritást, mind a hagyományra, jövőre, globalitásra és regionalitásra egyaránt figyelmező könyvtáros feladatvállalását. A támogató partnerek, szervezők és előadók közös eredményeinek elismerése mellett az is indokolja a megemlékezést, hogy tudományterületünk szereplőinek rugalmasságát, a szakma együttműködési készségét bizonyítja, ha egy felsőoktatási műhely doktoranduszi bemutatkozásaira épülő konferenciája nemzetközi tanácskozássá bővülhet.

A konferenciát megnyitó gondolataikban az EMMI Közgyűjteményi főosztályvezetőjeként Vígh Annamária, az ELTE vezetését képviselve Szalay Péter rektorhelyettes és a BTK dékánhelyetteseként Borsodi Csaba is egyetértett a könyvtár szerepének jelentőségében, abban, hogy küldetése a tudományban – korszakoktól és technológiai, társadalmi változásoktól függetlenül – érvényes marad. A rendezvényt szervező intézet vezetőjeként Kiszl Péter nyitotta meg a tanácskozást, elhelyezve azt az ELTE BTK könyvtártudományi képzését meghatározó hagyományok, változások és megújító stratégia10 kontextusában.

Soktémás konferencia két nap leforgása alatt csakis frontális felépítésű lehet: az előadók különböző témákkal, saját tapasztalataikat megosztva követik egymást, szekciókba, konferenciablokkokba leghatékonyabban a látókörük léptéke szerint sorolhatóak. A nyitónap plenáris ülésen két nagy tekintélyű, tudós professzor előadásával – adekvát invokációként a Magyar Tudomány Ünnepén – valóban a „nagybetűs” tudományosságot szólítva indult a konferencia résztvevői által felrajzolt gondolatmenet.

A tudomány működésében, a tudományos kutatói pálya mesterektől öröklött elhivatottságában és a teljes tudás iránti vonzódás megélésében a könyvtár nemcsak szimbólum, de folyamatosan megújuló, kulcsfontosságú szolgáltatás is. Főként tengeren túli személyes tapasztalatairól beszélt Frank Tibor professzor, az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára, az MTA levelező tagja, a Royal Historical Society (London) levelező tagja. A digitalizált források, segítő szolgáltatások és hardver eszközök bősége mellett a magyarországi viszonyokra vetítve is tanulságosak voltak élményei az asszisztáló, együttműködő közeg irányába mozduló nemzetközi könyvtárképről.

Déri Balázs professzor, az ELTE BTK Ókortudományi Intézet Latin Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az ELTE BTK Professzori Tanácsának elnöke és az ELTE BTK Vallástudományi Központjának vezetője gazdag tudományos pályája kezdeteitől mutatta be a könyvtáraknak, mint sorsformáló helyszíneknek a nélkülözhetetlen szerepét. A két kutatói vallomásból megidézett könyvtárkép emelkedettsége egyben kérdésfeltevésként is működhetett. Mit tehetünk e szerep fenntartásáért, hogyan reflektálnak a könyvtárakat és a könyvtártudományi képzést napjainkban formáló szakemberek a kihívásokra?

A plenáris ülés délutáni szakaszában vezető könyvtári szakemberek szemszögéből a hazai és határon túli könyvtárügy került előtérbe. Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójaként alapos, józan látleletet adott a reális lehetőségekről, hatásosan érzékeltetve a fővárosi olvasói igényekre reflektáló, kiterjedt intézmény hálózat fejlesztésének komplex feladatát, stratégiájuk változásait.

A speciálisabb igények felé haladva Székelyné Török Tünde, az ELTE Egyetemi Könyvtár osztályvezetőjeként, Silvia Stasselová főigazgató pedig a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár szemszögéből tartott beszámolót. Stasselová asszony a Szlovák Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének elnökeként a szomszéd ország könyvtárépítészeti trendjeit elemezte számos elismerést keltő példát is bemutatva.

Szintén határon túli látószöget kínált Hajnal Jenő beszámolója a délvidéki magyar tudástár létrehozásáról. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnökeként ő a magyar kisebbség önazonosságát is hordozó dokumentációs igényét tette hangsúlyossá, míg a plenáris ülés záró szakaszában Gurka-Balla Ilona (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) a könyvtárosképzés határon túli jellegzetességeit és jelentőségét mutatta be érzékletesen.

A könyvtártudomány hazai felsőoktatási vetületeit, az új felsőoktatási szakstruktúrában elfoglalt szerepét Kiszl Péter intézetigazgató (ELTE BTK KITI), a doktori program vezetője elemezte, míg a Könyvtártudományi Tanszék vezetője, Barátné Hajdu Ágnes a képzés feladatait a könyvtáros életpálya felé vezető kiindulópontként értelmezte, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökeként pontosan láttatva a képzési követelmények fejlesztésének jelentőségét.

A november 23-i plenáris szakasz előadássorozata átfogó és sokszínű képet adott a könyvtár mint intézmény tudományban betöltött szerepétől kezdve a mindennapos működés feladatain át a szakmai utánpótlás helyzetéig, a második nap szekcióülésein pedig csaknem teljes mintát kaphattunk a könyvtártudomány legkülönbözőbb részterületeit érintő aktuális problémákról, változásokról és fejlesztésekről. A szekciókat – az együttműködés jegyében – a Debreceni Egyetem, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az ELTE KITI munkatársai vezették.

A délelőtti programban Dippold Péter (FSZEK) szekcióvezetésével a házigazda ELTE BTK KITI oktatói adtak ízelítőt kutatásaikból. Ahogy tudományunk szakmai képzése megköveteli, különböző problémakörökre koncentráló, változatos irányultságú előadásokkal járták be a korszerű könyvtártudományt is vonzóvá tevő interdiszciplináris területeket. Bibor Máté a Száz vers című Szerb Antal-kötet kiadástörténetét tárta fel, Bella Katalin Révai József minisztersége időszakának irodalompolitikáját elemezte. Németh Katalin a teológiai és vallástudományi szakirodalom fogalmi rendszerének összetettségét mutatta be az egyházi gyűjtemények tárgyszavazási gyakorlatát vizsgálva, míg Boda Gáborné Köntös Nelli a könyvári minőségirányítás és a minőségszemlélet alkalmazásának lehetőségét a dokumentumleírásban. E sorok írója a digitalizált gyűjtemények és a könyvtárosok kreativitásának viszonyát vizsgálta, s felhívta a figyelmet a nagyléptékű digitalizálás központosító hatása és a közösségi médiajelenlét összefüggéseire. Tószegi Zsuzsanna a technológiai változásokról beszélt a digitális kor könyvtártudományi vetületében a felhő-technológia használatának általánossá válása tükrében. A fizikai könyvkölcsönzés virtuális megvalósításának kérdéseit, kételyeit vonta górcső alá Kerekes Pál. Az oktatói szekció záró előadásában Senkei-Kis Zoltán ismertette a könyvtáros hivatásról egyetemi hallgatók körében kialakult képet felmérő kutatása – nem egyöntetűen kedvező – eredményeit.

A második nap délutánján két párhuzamosan zajló szekcióval folytatódott a könyvtártudományi kérdések felsorakoztatása. A főhelyszínen, a Bölcsészettudományi Kar Múzeum körúti dísztermében a doktoranduszok előadásai következtek. A szekciót vezető Bényei Miklós (Debreceni Egyetem) tíz, különböző területen szakértő, gyakorló szakembert szólított az emelvényre, hogy a közönség elé vetíthessék kutatói érdeklődésük részterületeit vagy olyan felvetéseiket, melyek kifejtése a szűkös időkeretben is adekvátnak tűnt.

Bilicsi Erika a tudományos kommunikáció történetéről, Rózsa Dávid a magyar szakkönyvtári rendszerről, Nemes László az egyetemek, a magánszektor és a könyvtárak kapcsolatrendszeréről, míg Sörény Edina a könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségeiről szolgált érdekes adalékokkal. Konkrét szolgáltatások, megoldások elemzéseire vállalkozott Takács Dániel (Felhasználó-azonosítás a digitális szolgáltatásokhoz) és Vass Anna Johanna (Resource Description and Access /RDA/, eszköz a könyvtárak jövőbeli információközvetítő feladatainak ellátásához). Koreny Ágnes tanulságos szempontból, a hozzáférés és újrahasznosítás oldaláról vizsgálta a TEL és az Europeana tudományos kutatási potenciálját. Juhász Éva a korszerű könyvtáros-kép érdekes vetületét mutatta be Könyvtáros coach szerepben, coaching a könyvtárban címmel. Amberg Eszter jogi szempontokból elemezte az e-kölcsönzés problémáit, Dávid Adrienne pedig a képi dokumentumok sajátságairól, osztályozáselméleti kérdéseiről tartott előadást.

A délelőtti oktatói és délutáni doktoranduszi szekciót közösen jellemző negyedórás előadói időtartam az esetek túlnyomó többségében csakis ízelítőkre bizonyult elégségesnek. A cél azonban nem is lehetett más, hiszen külön-külön komoly kontextusba ágyazott, az előadókhoz hasonló szinten kevesek által ismert területekre vethettünk pillantást. A könyvtártudomány jelene szempontjából tanulságos összbenyomás mellett a szekciókat záró kérdések bizonysága szerint szinte minden előadás felkeltette a közönség valamely tagjának kíváncsiságát, és jó néhány téma kifejtését hallgatták volna bővebben, tovább.

A rendezvény szervezésében partner ELTE Egyetemi Könyvtár tanácsterme adott helyszínt a délután másik, Tudományos rétegzettség és interaktivitás – gyűjteményi digitalizálás című szekciójának. Az ELTE BTK KITI képzési programjában is fontos gyakorlati szerepet betöltő digitalizálási projektek és tartalomszolgáltatás-elemző kurzusokat vizsgál11 felelősként e sorok írója, szekcióvezetőként is izgalommal és örömmel hívta pódiumra a gyűjteményi digitalizálás hazai szakembereit és irányítóit. Előadásaikban a tudományos digitalizálás különböző léptékű, de egyként értékes és fontos szintjeit képviselték. Ízelítőt adtak munkájukból az elmélyült kutatásra épülő aprólékos kézirat-digitalizálástól és filológiai igényű szövegkiadástól az intézményi-könyvtári digitalizálási stratégiákon és tömeges hozzáférhetővé tételt célzó projekteken át a virtuális gyűjtemény-reprezentációs fejlesztésig, interaktív felülettervezési megoldásokig.

A részprogramot két intézményi digitalizálási stratégia bemutatása foglalta keretbe: Varga Klára osztályvezető (ELTE Egyetemi Könyvtár Informatikai és Fejlesztési Osztály) történeti aspektusban vezette elő az Egyetemi Könyvtárban zajló digitalizálási munka állomásait. A több évtizedet átfogó kezdő előadás alkalmas volt a hátráltató tényezők, párhuzamos fejlesztési kísérletek józan számbavételére, s a technológiai és társadalmi fejlődés támasztotta kívánalmak újraértékelésére is. A záró előadásban ezzel szemben Győrffy Szabolcs osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Osztály) elsősorban a mennyiségi, kapacitási kérdéseket érzékeltette hatásosan, meggondolandó kérdéseket felvetve a nemzeti digitalizálási stratégia könyvtári összehangolása és finanszírozása kapcsán.

A hazai digitalizálás piaci oldala sem a megrendelések végtelen bőségéről ismert, de fontosabb szereplői kezdetektől elkötelezettek a tudományos, kulturális gyűjtemények digitalizálásában. Közülük ketten mutatták be fejlesztéseiket. Biszak Sándor ügyvezető igazgató (Arcanum Adatbázis Kiadó) kellő öniróniával mérte cége teljesítményét a Google feldolgozási kapacitásához, s lényegre törően mutatta be a HUNGARICANA és ADT+ kulisszatitkait, különlegességeit. A Qulto – Monguz Kft.-t képviselő Brada Hedvig a közgyűjteményi attrakciófejlesztés, gamification területein elért eredményeikről, szolgáltatásépítési képességeikről tartott prezentációjával a legkorszerűbb trendekből adott ízelítőt, s csak remélhetjük, hogy a digitalizált tartalmak kreatív bemutatásának opciói a könyvtári szférában is tartalommal telítődnek a közeljövőben. A piaci cég ismert alkalmazás-típusaihoz köthető szolgáltatás-terveit érdekes volt párhuzamba állítani a kulturális örökség hatékony közvetítésével kísérletező MOME TechLab munkáival. A felsőoktatási műhely kutatói, Ruttkay Zsófia egyetemi docens és munkatársai, digitalizált tartalmak prezentálásával foglalkoznak, a bemutatott egyedi interaktív felületek, demók és alkalmi, kiállításokhoz készült alkalmazások inspiráló ötletek sokaságát tartalmazzák.

A tudományos digitalizálás legmélyebb rétegeit két aprólékos, nagy értékeket kis léptékben feltáró projekt képviselte. Mátyás Melinda az ELTE Egyetemi Könyvtár munkatársaként az itt végzett digitalizálási munka izgalmas részterületéről, jezsuita tudósok kéziratainak feldolgozásáról számolt be, felmutatva a gyűjtemények elérhetővé tételéhez kapcsolható, lehetséges kutatási témákat. Palkó Gábor (Petőfi Irodalmi Múzeum) a DigiPhil projektből adott ízelítőt: a szemantikus webtechnológiával felvértezett digitális filológiai megoldások a hozzá adott értékek tekintetében a digitalizálás legmagasabb szintjét képviselik. A szövegrétegek és adathálózatok megjelenítésével archiválható leghatékonyabban a tudás valóságos hálózata, összefüggésrendszere. Csak bízhatunk benne, hogy egyre több tudományos részterület feldolgozására lesz hasonló mélységben mód.

A szekcióprogramot Cséka György (ELTE Egyetemi Könyvtár Közönségszolgálati Osztály) vezetésével gyakorlati bemutató zárta az Egyetemi Könyvtár digitalizáló műhelyében, így a távlati, illetve elmélyültebb fejlesztések prezentációi után a gyakorlati alapokból, a hardveres/szoftveres munkából is ízelítőt kaphattak a résztvevők.

A konferencia zárszavában Sebestyén György professzor emeritus, az Intézet és a doktori program korábbi vezetője összegezte a kétnapos esemény tanulságait. A könyvtártudományi oktatás perspektívájába helyezve az elhangzott előadások múltat, jelent s jövőt egyaránt elemző látókörét és a kutató generációk együttműködésére is bizonyságul szolgáló konferenciát kétségbevonhatatlannak látta azt, hogy a könyvtár továbbra is a tudományos kutatás kulcsa, az információtechnológiai fejlődés „vezérhajója” maradhat.

A Valóságos könyvtár – könyvtári valóság újbóli megrendezésével a szervezők (a szervezőbizottság elnöke: Kiszl Péter; tagjai pedig: Barátné Hajdu Ágnes, Boda Gáborné Köntös Nelli, Boros Tibor voltak) egy konferenciasorozat folytatásának felelősségét és az azzal támasztott elvárások terhét is vállalták. Az esemény léptéknövekedése, szervezettsége – a nívós és időben hozzáférhetővé tett absztraktfüzettől12 a lebonyolításban segédkező diákok lelkes közreműködéséig – a továbbiakban talán fokozhatatlannak bizonyul, ám a résztvevők és hallgatóság számára valós élményt nyújtó tudományos együttgondolkodás, a friss kutatások, folyamatában feltárt problémakörök áttekintésének lehetősége továbbvihető akár visszafogottabb keretek között is. Ez a kutatásközpontú koncepció hosszú távon is bizalmat érdemel, a tudományterület és szakma számára fontos, egyedi rendezvénysorozattá emelheti az egyetemi konferenciát.

Ahogy azt Kiszl Péter, a szervező felsőoktatási műhely vezetőjeként megnyitójában is hangsúlyozta: gyakorló szakemberek és kutató oktatók határon innen és túl, a magunk területén csakis az érdeklődő, hallgató-könyvtárhasználó közönség tagjaival élő párbeszédben adhatjuk meg a választ, „közösen, együtt formáljuk: virtuális világunkban milyen legyen a valóságos könyvtár.”

Jegyzetek

 1.   Együttműködési megállapodás a KSH Könyvtárral. ELTE LIS Blog, 2015. március 1. – http://elte-lis.blogspot.hu/2015/03/egyuttmukodesi-megallapodas-ksh.html

 2.   Együttműködés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral = ELTE-LIS blog, 2015-09-02. – http://elte-lis.blogspot.hu/2015/09/egyuttmukodesi-megallapodas-fovarosi.html

 3.   Szakmai együttműködési megállapodás a BME OMIKK és az ELTE BTK KITI között = ELTE-LIS Blog, 2016. január 11.– http://elte-lis.blogspot.hu/2016/01/BME-OMIKK-ELTE-BTK-KITI-egyuttmukodes.html

 4.   KISZL Péter: Könyvtártudomány elméletben és gyakorlatban – intézményi együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61. évf. 2014. 7–8. sz. 251–266. p.

 5.   FODOR János: Mestereket szólító tanítványok. MLS 3 konferencia az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatóinak szervezésében = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 23. évf. 2014. 7. sz. 39–41. p.

 6.   BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli: Pro és kontra az e-könyvekről = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61. évf. 2014. 11–12. sz. 438–443. p.

 7.   BELLA Katalin: Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról. Konferencia az ELTE BTK-n = Könyvtári Levelező/lap, 27. évf. 2015. 4. sz. 3–8. p.

 8.   Valóságos könyvtár – könyvtári valóság (honlap) – http://lis.elte.hu/vkkv

 9.   Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. (részletes program, absztraktok és prezentációk) – http://lis.elte.hu/vkkv/VKKV2/Absztraktok.html

10. KISZL Péter: Tudományos örökség és gyorsuló fejlődés – könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen = Könyvtári Figyelő, 25. (61.) évf. 2015. 4. sz. 443–462. p.

11. FODOR János: Kollaboratív tartalomfejlesztési projektek az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 62 évf. 2015. 11–12. sz. – http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=575

12. Boda Gáborné Köntös Nelli, Kiszl Péter (szerk.) Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II.: Konferenciaprogram az előadások tartalmi összefoglalóival. Bp.: ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2015. 42 p. – https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/22415

Beérkezett: 2016. január 18.

A bejegyzés kategóriája: 2016. 1. szám
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!