„A haladás nagyrészt annak köszönhető, hogy haladni akarunk.”
(Seneca)

Az olvasás, a könyv, a könyvtár szerepének változása időről időre új feladatok elé állítja szakmánkat. A ma döntően (elektronikus) kommunikáció-központú információs társadalom szemléletében képzési programunk és kutatási irányultságunk legértékesebb tulajdonsága az, hogy dokumentum-, információ- és tartalomszervezéssel, tudássá formálásának katalizálásával foglalkozunk, függetlenül annak hordozójától, formátumától és témájától. Meggyőződésünk, hogy a hagyományos (nyomtatott) források sorsának egyelőre ismeretlen szcenáriója ellenére az értékes, megbízható és releváns tartalom felkutatásának, előállításának, tárolásának, rendszerezésének és közvetítésének tudománya (könyvtár- és információtudomány, Library and Information Science – LIS) leendő hallgatóinknak és oktatóinknak mindig vonzó perspektíva, illetve a társadalom működése szempontjából nélkülözhetetlen diszciplína lesz.Tanulmányunkban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének (ELTE BTK KITI) 2011 júliusától 2015 szeptemberéig elért eredményeit, valamint rövid- és középtávú terveit osztjuk meg a szakmai nyilvánossággal, a főbb irányokat kiemelve, azonban terjedelmi korlátok miatt a teljesség igénye nélkül.

1. Előzmények

Az ELTE BTK egyik legfiatalabb intézete – mely magában foglalja a Magyarországon elsőként alapított (1949) és azóta folyamatosan működő egyetemi könyvtártanszéket1 – mozgalmas évtizedet tudhat maga mögött. Informatikai és Könyvtártudományi Intézetként 2003-ban alakult a Könyvtártudományi Tanszékből, az Informatika Tanszékből,2 illetve az Informatikai és Oktatástechnikai Központból. Utóbbi 2008-tól a Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal égisze alatt működik. 2005-ben az intézet részévé vált a Főiskolai Könyvtár-Informatika Központ (az ELTE egykori Tanárképző Főiskolai Karának Könyvtár Tanszéke), mely 2008 őszére beolvadt a Könyvtártudományi Tanszékbe. 2006-ban az intézethez csatlakozott az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, amely 2009-ben a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetbe integrálódott. Az ELTE Szenátusának CLXIV/2012. (VI. 25.) számú határozata szerint – igazodva az információs szakemberek oktatása területén tapasztalható hazai és nemzetközi trendekhez, az európai felsőoktatási térség gyakorlatához – 2012 nyarán Dezső Tamás dékáni támogatásával, Kiszl Péter intézetigazgató kezdeményezésére a korábbi Informatika Tanszék Információtudományi Tanszékké szerveződött, s ezzel párhuzamosan az Informatikai és Könyvtártudományi Intézet pedig Könyvtár- és Információtudományi Intézetté alakult.3

2. Naprakész képzési válaszok a kor kihívásaira

Negyven éven át kizárólag karunkon működött egyetemi könyvtártanszék,4 és a jelenlegi diszciplináris oktatási tevékenységünk gerincét alkotó képzési formák ma sem jelennek meg így, teljesen egymásra épülve Magyarország egyetlen felsőoktatási intézményében sem:
informatikus könyvtáros BA, nappali és levelező tagozat
specializációk:
– EU-információ
– információ- és tudásmenedzsment
– könyvtörténet
– informatikus könyvtáros minor/részismereti képzés5
informatikus könyvtáros MA, nappali és levelező tagozat
specializációk:
– kutatás-fejlesztési információmenedzser
– üzleti információmenedzser
könyvtártudományi doktori (PhD) program (az Irodalomtudományi Doktori Iskola részeként).
A társadalmi és gazdasági kontextus változása folyamatos megújulásra késztet bennünket. A jelentkezők (felvettek) számának ingadozásából és a hálótervek ciklikus felülvizsgálataiból, majd ezt követő módosításaiból eredő oktatásszervezési teendők kezelése mellett a leendő diplomásokat fel kell készítenünk a könyvtári intézményrendszer változatos financiális helyzetére, a hullámzó (hol csökkenő, hol növekvő) elhelyezkedési esélyekre a közszférában. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy néhány év múlva – demográfiai okokból – igen sok közkönyvtárban dolgozó szakember vonul nyugállományba,6 akiknek pótlásában kiemelt szerepet kell vállalnunk. A tradicionálisakkal párhuzamosan ugyanakkor olyan új igények felé is fordítanunk kell szakmai fejlődésünket, amelyek további – komplementer – reális munkaerő-piaci lehetőségeket jelentenek. Az információ- és tudásmenedzsment (BA) és az üzleti információmenedzser (MA) irányultságaink erőssége, hogy mára szakmai körökben is elfogadottá vált a könyvtáros információs szakemberként értelmezett szerepköre, akit megbecsült munkatársként szívesen foglalkoztatnak könyvtárakon kívüli állásokban is. Nyitottunk tehát a nonprofit szektor más intézményei felé, miközben a versenyszféra számára is képezünk információs szakembereket.
A koncepció alapja a szakma széles körű értelmezésének professzionális érvényre juttatása: a hagyományos értékek és a modern elvárások közötti egészséges egyensúly fenntartásával a kereslet-kínálat optimalizálásának leképezése a biztosíték arra, hogy továbbra se legyen szó túlképzésről, s a hallgatókat fogadni tudják más – nem szorosan könyvtári – területek is. A specializációk ennek megfelelő tudományos hátterének folyamatos aktualizálása mindennapi kihívásként jelentkezik.
Mottónk: a jövő a múltra épül, azaz oktatási programunk a klasszikus könyvtáros hivatás értékeinek megtartása mellett hangsúlyozottan felkészít a versenyszféra elvárásainak (is) megfelelő, jelentős értékhozzáadással bíró, innovatív információs szakmunkák elvégzésére, de ezzel összefüggésben a legtehetségesebb hallgatók számára akár tudományos pálya művelésére is.
Egyetemünkön belüli presztízsünket jelzi, hogy hazánkban egyedülállóként önálló, kizárólag LIS-profilú intézetként dolgozhatunk. A szakma hagyományai iránti elkötelezettségünket pedig az is bizonyítja, hogy Magyarországon egyedül felsőoktatási intézményünkben találunk „tisztán” Könyvtártudományi Tanszéket.7
Képzési portfoliónkat tovább bővítjük olyan, foglalkoztatói igényekkel alátámasztott irányokba, mint az akkreditáció alatt álló, Barátné Hajdu Ágnes vezette könyvtárostanár osztatlan tanárképzés8 vagy a zenei könyvtáros szakismeretek oktatása (a Zenei Tanszék által gondozott, ének-zene alapszakon belül elfogadott specializáció). Szándéknyilatkozatot tettünk a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet interkulturális nőtudomány (Intercultural Women’s Studies) kétnyelvű, interdiszciplináris mesterszakjának oktatói támogatására, melynek keretében kidolgoztuk egy tantárgy (A nők szerepe a két világháború közötti társadalmi egyesületekben) tematikáját.
Az informatikus könyvtáros alapszakon akkreditált könyvtörténet specializációnkat szomorú okból – Voit Krisztina egykori tanszékvezetőnk, doktori programunk alapítójának 2010 tavaszán, tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt – szüneteltettük eddig. Az utódok kinevelésével, a személyi állomány elmúlt évekbeli tudatos fejlesztésével, Bibor Máté János irányításával 2015 szeptemberétől úgy indult újra könyvtörténet BA-s specializációnk, hogy már biztos alapként építünk az ELTE Egyetemi Könyvtár kincseire, gyűjteményére, ami demonstrációs bázisként hazai viszonylatban példa nélküli, s nemzetközi viszonylatban is ritkaság számba megy.9
Szükség szerint dolgozunk a könyvtári vonatkozású továbbképzések szervezésén. A szakirányú továbbképzésekben és a felsőoktatási intézmények keretei között működtethető, általában négy féléves felsőoktatási szakképzésekben az intézet a BA és az MA szintű képzés aktuális és koherens tudományterületeinek összehangolására kíván építeni. Továbbképzési (tartalék)céljainkat azonban kizárólag graduális hallgatói létszámunk drasztikus csökkenése esetén tervezzük megvalósítani.
Több bölcsészkari intézet számára hirdetünk kötelező BA, MA és PhD kurzusokat (pl. Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Történeti Intézet). Ezt az oktatói és hallgatói oldalról egyaránt jól bevált gyakorlatot a továbbiakban is folytatni kívánjuk, mert fontosnak tartjuk más szakok diákjainak megismertetését tudományterületünkkel, ahogy a naprakész, mindenkor aktuális témájú, nagy számú hallgatóságot vonzó – választható – közismereti kurzusok (pl. A személyi számítógép története; Elektronikus könyvészet, e-book) biztosítását.
Prioritásként kezeljük az elmélet és a gyakorlat egészséges egyensúlyának megtartását, így a szakmai gyakorlóhelyek gondos megválasztását. A statisztikák nyomán – az ELTE BTK könyvtári hálózatát és az Egyetemi Könyvtárat leszámítva – az első tíz legnépszerűbb könyvtári gyakorlóbázisunk: (1) Országos Széchényi Könyvtár, (2) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, (3) Országgyűlési Könyvtár, (4) Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára, (5) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, (6) Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár, (7) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, (8) Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, (9) Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, (10) Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ; a cégek közül abszolút nyertes az Infodok Kft.10
Az oktatást külső partnereinkkel más formákban is színesítjük, tesszük „élet közelibbé.” Kihelyezett tanórákra kerül sor: a felsorolt gyakorlóhelyeken túl eddig helyet biztosított például az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Könyvtára, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Könyvtára, a Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Könyvtára, a Richter Gedeon Nyrt. Műszaki Könyvtára, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. Könyvtáros vendégelőadókat hívunk, melyre két példa a 2014/2015. tanév tavaszi félévéből: (1) a „Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban” című mesterszakos kurzuson Kiszl Péter invitálására előadást tartott Haszonné Kiss Katalin, Káldos János, Nagy Zsuzsanna és Takács Dániel; (2) Fodor János tartalomszolgáltatással foglalkozó gyakorlatain – tapasztalat-megosztó, pályakövető jelleggel – egykori hallgatóink (Börzsönyi Nóra, Dávid Adrienne, Fecz Ágnes, Hoffmann Ádám, Kun Dorottya, Rónay Gabriella, Uri-Kovács József) jártak. A versenyszférából is rendszeresen érkeznek specialisták: Kóródy Judit (vállalati könyvtárak), Nagy Marianna (vállalati pénzügyek), Pjeczka Etelka (iparjogvédelem) stb.
Az alap- és mesterképzésben egyaránt kötelező Projektmunka című tárgyat félévről félévre aktuális és diákjaink számára tanulságos, életszerű gyakorlati tartalommal töltjük meg (pl. az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány 1%-os kampányának lebonyolítása, szponzorok felkutatása; a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárának állományrevíziója; intézeti középiskolai felvételi kampány szervezése; bölcsészkari oktatók publikációnak rögzítése a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) és ehhez kapcsolódóan hivatkozások felkutatása). Nem feledkezünk meg az egyetemi, de különösen a kari könyvtári hálózat adta kötelességünkről sem: az egymilliós nagyságrendet jócskán meghaladó dokumentumállományt őrző kari könyvtárak megújításában ezután is kulcsszerepet szánunk hallgatóinknak. Korábbi intézkedésünknek megfelelően a szakmai gyakorlatok legalább felét továbbra is az ELTE BTK valamely könyvtárában szükséges teljesíteni, segítve ezzel a kari könyvtárügyet. Ugyanígy fokozott figyelmet fordítunk az Egyetemi Könyvtár és az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) további gyűjteményeinek gyakornokokkal történő ellátására.
Az informatikus könyvtáros hallgatói létszám stabil, mára közepes szakká váltunk. Jelenleg – 2015 szeptemberében, BA és MA formában, aktív és passzív státuszban, „régi” (osztatlan)11 és „új” (osztott) módon – mintegy 200 fő informatikus könyvtáros szakosról beszélhetünk, mely impozáns szám. Karon belül minden bizonnyal intézetünkben az egyik legmagasabb az egy oktatóra jutó hallgatók aránya (folyó szemeszterben – a más intézeteknek ellátott óráinkkal – meghaladja a 20 főt és a könyvtárostanár osztatlan tanárszak indításával ez várhatóan tovább fog emelkedni), illetve az alapszakos szemináriumi csoportjaink szintén igen magas átlagos létszámmal működnek. Felvételi adataink12 természetesen alátámasztják mindezt, (első helyes) jelentkezőkben nem szenvedünk hiányt, így 2011-től minden esztendőben – országos viszonylatban a rangsorokat vezetve – előkelő létszámú alap- és mesterszakos évfolyamot sikerült indítanunk.13 Az utolsó két tanévet nézve: 2014-ben 37 (44) fős nappali és 10 (15) fős levelező BA, míg 12 (13) fős nappali és 6 (6) fős levelező MA; 2015-ben 46 (52) fős nappali és 13 (14) fős levelező BA, míg 10 (9) fős nappali és 6 (6) fős levelező MA csoport kezdte meg tanulmányait.14 Beiratkozás utáni lemorzsolódásról – melynek okait igyekszünk felderíteni és személyes problémafeltáró beszélgetésekkel orvosolni – általában alapszakon beszélhetünk. Százalékos arányt azonban pár év távlatában nem lehet felelősséggel megállapítani, hiszen előfordulhatnak huzamosabb halasztások, közbejöhet betegség, külföldi utazás, munkavállalás, tagozat- vagy akár szakváltás, ezáltal túlfutás. Látunk elbocsátás utáni újra felvételizést, a nyelvvizsga hiánya miatt egyesek nem vehetik át okleveleiket stb. Mesterhallgatóink – ha nem is két év alatt, de kisebb-nagyobb csúszásokkal – általában kivétel nélkül befejezik tanulmányaikat. 2015 nyarán így 33 BA és 15 MA záróvizsgára került sor. Az elitképzést jelentő doktori program hallgatóinak száma 16 fő, a fokozatszerzésekről alább bővebben szólunk. A „jelentkezők – első helyen jelentkezők – felvettek – beiratkozottak – tanulmányaikat megkezdők – aktív és passzív hallgatók – lemorzsolódók – abszolutóriummal és záróvizsgával rendelkezők – diplomát szerzettek – munkába állók” fogalomkör összefüggéseinek átható értékelése szétfeszítené egy külön közlemény fizikai korlátait is, illetve feltételezné egy kormányzati szinten koordinált Diplomás pályakövetési rendszer (DPR) kiterjedt működését.15 Ebből következően intézményünk 2011 és 2015 között „első helyen jelentkezők – felvettek – végzettek” grafikonjait (1. és 2. ábra) ajánljuk most a tisztelt olvasó figyelmébe.

1. ábra
Az informatikus könyvtáros alapképzés hallgatói létszáma 2011-2015 között

2. ábra
Az informatikus könyvtáros mesterképzés hallgatói létszáma 2011-2015 között

Komoly segítséget várunk tehát a DPR eddigieknél hatékonyabb és több visszacsatolást biztosító üzemeltetésétől. Hallgatóink elhelyezkedési esélye kedvező, mesterszakos diákjaink már rendszerint a képzés utolsó félévére munkába állnak, alapszakon is hasonlóakról számolhatunk be.16 Minőségbiztosítási folyamataink keretében a saját tapasztalatainkon alapuló és a közvetlen hallgatói visszacsatolások (ld. Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése – OMHV) alapján kapott információkat szemeszterről szemeszterre értékeljük, és szükség szerint beavatkozunk a tantárgyi tematikák fejlesztésével, hálótervek módosításával vagy egyéb akciókkal.
Aktív szerepet vállalunk a tananyagok korszerűsítésében, tankönyvek és oktatási segédanyagok kidolgozásában. Több közelmúltbéli kötetünket (pl. Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben;17 E-könyvészet. A digitális könyvkultúra alapvonásai18) jelenleg is kötelező irodalomként jegyzik az ország képzőhelyein. Bízunk abban, hogy az idei évben napvilágot látott további munkáink (Bevezetés a könyvtárhasználati ismeretek oktatásába,19 Self-publishing. Az ön-menedzselésű független könyv irodalmi és kiadó modellje20) és jövőbeli kiadványaink ugyanilyen szerepet fognak betölteni. A Neptun adta lehetőségek mellett kiaknázandó az ELTE készülő e-learning rendszerének napi használata, mellyel könnyebbé válik az oktatók és hallgatók kapcsolattartása, szükségtelenné a nyomtatott dokumentumok előállítása, s amely számos új, eddig még csak elméletben feltételezett hatékonyságnövelő lehetőség gyakorlatba emelésére ad módot.
Mindenképpen szükséges a Voit Krisztina alapította21 könyvtártudományi doktori programról22 részletesebben szólni. Az intézet (vezető) oktatói PhD-kurzusokat jegyeznek, kollégáink többsége felvételi-, szigorlati- és védési bizottságok tagja (számtalan esetben titkárok, belső opponensek, a program vezetője egyben az intézet igazgatója), a program által szervezett konferenciák és megjelentetett közlemények aktív közreműködői, s viszont; a program kiemelkedő hallgatói doktoranduszként kurzusokat is tartanak az informatikus könyvtáros alap- és mesterszakokon. A program szervezetileg az egyik legnagyobb hazai doktori műhely, a 18 törzstag professzort és 26 programot tömörítő ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola része, szerepe – a tudományterület egyetlen (az oklevélben is megjelenő, szakirányú könyvtártudományi doktori fokozatot nyújtó) hazai képzéseként23 – karunk, egyetemünk, szakmánk számára is kiemelkedő.
Az Országos Doktori Tanács adatbázisának24 2015. szeptember 30-i állapota alapján doktori programunk hat könyvtártudományi tanegységének aktuális oktatói, illetve témakiíróink/témavezetőink betűrendben: Barátné Hajdu Ágnes, Bényei Miklós, Bibor Máté, Fodor János, Horváth Péter, Kiszl Péter, Sebestyén György, Sonnevend Péter, Tószegi Zsuzsanna, Tóvári Judit, V. Ecsedy Judit. A könyvtártudományi szakmai tárgyakon túl kötelező négy társtudományi kurzust az Irodalomtudományi Doktori Iskola 228 oktatójánál (többségében egyetemi tanároknál) végezhetik el doktoranduszaink. Az elmúlt félévekben – többek között – Bollobás Enikő, Dávidházi Péter, Déri Balázs, Horváth Iván, Kállay Géza, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár Szabó Zoltán, Olay Csaba professzorok biztosították ennek lehetőségét.
A könyvtártudományi doktori programon 1997 óta sikeresen megvédett 42 disszertáció25 (ebből 8 értekezés 2011–2015 között26), az oktatói-témavezetői tanári háttér, a szigorlati és védési bizottságok összetétele27 egyértelműen bizonyítja, hogy a könyvtári terület magyarországi tudományos erőtere intézetünkben koncentrálódik.
A képzés folyamatos korszerűsítése, az országos szakmai álláspontok kialakítása, illetve az intézményi vélemények egységesítése érdekében a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ), illetve a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) képviselői 2015. március 24-én, az ELTE BTK-n tartott ülésükön megalakították a Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiumát (KIKK), melynek elnökévé Kiszl Pétert választották.28 A szakterület képzésfejlesztési „csúcsgrémiumának” tekinthető kollégium (a képzőhelyek, valamint a munkaadók és munkavállalók reprezentatív szakmai szervezeteinek ilyen szoros összefogása példa nélküli, hasonló helyzet a BA és MA szakalapítások idején állt fenn29) egyik azonnali eredménye, hogy a felsőoktatási reformfolyamatok (ún. szaktisztítás) közepette sikerült megőrizni a könyvtártudományi mesterszakot (ezután is informatikus könyvtáros végzettséggel),30 illetve a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Bizottsága Kiszl Pétert bízta meg az informatikus könyvtáros alapszak (informatikus könyvtáros BA végzettség) és a könyvtártudomány mesterszak (informatikus könyvtáros MA végzettség) képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) kidolgozását végző munkabizottság megszervezésével, vezetésével. A felsőfokú könyvtáros- és információs szakemberképzés jövőbeli kereteit meghatározó bizottsági munkában való részvételre a KIKK tagjai kaptak meghívást, a KKK-k kialakítása jelenleg is zajlik, az eredményekről hamarosan beszámolunk a Könyvtári Figyelőben.
Meggyőződésünk, hogy a hagyományos könyvtáros stúdiumokat megtartó, de a modern információszervezési eljárásokat is maradéktalanul figyelembe vevő képzési rendszerünk a folyamatos környezeti változások között jó irányba halad. Küldetésünk, hogy az ELTE erős gyökerekkel rendelkező könyvtártudományi oktató-kutatóhelyéről a 21. század információs szakemberei kerülhessenek ki, illetve a bölcsészet-, a társadalomtudományok és az alkalmazott informatika, az információtudomány metszéspontján – az ismert pénzügyi szabályozók közepette is – vonzó felsőoktatási képzési szolgáltatásokat kínálhassunk.

3. Kutatási és tudományos potenciál

A könyvtár- és információtudomány fókuszában a társadalom és az archiválható formába önthető információ közötti kapcsolat biztosítása, elemzése, a hozzáférés optimalizálása áll. Interdiszciplináris tudományterületünkön jelentős súlyponteltolódásokkal járt az információ rögzítésének és továbbításának megváltozása, a digitalizálás előtérbe kerülése, a hálózati kommunikáció és a tudásalapú társadalom felé mutató folyamatok felerősödése. A könyvtár- és információtudomány helyzetét a folyamatosan változó társadalmi igények vizsgálata és az eredményeinket elsődlegesen hasznosító könyvtári és információs szolgáltatások módszeres fejlesztése, ugyanakkor a tradíciót őrző, naprakész közgyűjteményi multifunkciós közvetítő szerep vizsgálata határozza meg.
Intézetünk elkötelezett a modern témák feltárása és a történeti kutatások felélesztése, korszerűsítése mellett. Kollégáink mindegyike kitűnő szakértője saját területének, kevés átfedés van az érdeklődési-kutatási körök között. Szerencsésen alakul az intézet – doktori témakiírásokban is megnyilvánuló – tudományos palettája: digitalizálás, hálózati és nyomtatott szövegkiadás; e-olvasás, e-könyvészet; formai feltárás, dokumentum-leírás és minőségi szemlélet; információ- és tudásmenedzsment modellek; információ vizualizálása; információs kompetenciák, esélyegyenlőség; írás-, könyv-, könyvtár- és sajtótörténet; könyvtár- és információtudományi képzés múltja, jelene, jövője; könyvtári integrált rendszerek és mobil hálózatiság; könyvtáros életpálya; könyvtárpedagógia; nemzetközi könyvtár- és információtudományi trendek; osztályozás és információkeresés; tartalomszolgáltatás; tudományos bibliográfiák, repozitóriumok, nagyprojektek; üzleti információs rendszerek; zöld könyvtár stb. A felsorolás is tükrözi, hogy mindenben megfelelünk a könyvtár- és információtudomány globális kutatási tendenciáinak, melyet az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) a következő kurrens irányok kiemelésével határozott meg: információ-hozzáférés egyenlőtlenségei; oktatás átalakulása; magáncélú adatok biztonsága; civil érdekszféra felértékelődése; technológiai változások gazdasági hatása.31
A rendelkezésre álló terjedelem nem teszi lehetővé gazdag tudományos tevékenységünk részletes megvilágítását, egy önálló cikk is kevés lenne a szisztematikus leírásra. A Könyvtári Figyelő előző számában Barátné Hajdu Ágnes és Boda Gáborné Köntös Nelli felvázolták intézetünk tudományos műhelyeinek tevékenységeit,32 így ehelyütt csak három projektet emelünk ki, melyekben közös, hogy hallgatóink intenzív bevonásával valósultak meg, és az elmélet-gyakorlat összhangját bizonyító, széles körű publicitást kaptak.
(1) Barátné Hajdu Ágnes éveken keresztül részt vett az IFLA által az iskolai könyvtárosok számára összeállított útmutató33 elkészítésében, így lehetősége nyílt a magyar szempontok érvényesítésére. Ennek fényében – az MKE elnöksége, az MKE Gyermekkönyvtári Szekciója és a Könyvtárostanárok Egyesülete mellett – intézetünk 124 hallgatója közreműködhetett az IFLA Libraries for Children and Young Adults és a Literacy and Reading szekciók, valamint az IBBY (International Board on Books for Young People) hatalmas vállalkozásában, a „The World Through Picture Books”34 második kiadásának létrehozásában. A kötet a világ 52 országának legnépszerűbb képes gyermekkönyveit mutatja be, külön fejezetben a magyarokat.
(2) A tartalomszolgáltatás kérdéskörét kutató Fodor János hallgatói a hálózati publikálás, szövegkiadás, szolgáltatás tervezés gyakorlati munkáját életszerű gyakorlatokon keresztül ismerik meg, miközben maguk is elemző szakértőivé válnak a könyvtári, memóriaintézményi tartalomszolgáltatásnak. A műhely legfontosabb internetes kiadványai között helytörténeti (Egyszer Bolt,35 iTTiVoTT Budapest36), kortörténeti (A FÉSZEK Klub a hetvenes években37, Mindennapi Napló38) és könyvtörténeti (Poesis Hungarica39 vagy a most készülő Könyvek Holokausztja) munkák gazdagítják a szakmai közönséget, miközben a diákok folyamatosan fejlesztik intézetünk webes felületei mellett a Fodor András hálózati életműkiadás,40 a hallgatói munkákra épülő Internet Szemle41 és Kutatási Napló42 projekteket. Digitalizálási munkáikból kötetek sora jelenik meg a Gondolat Kiadóval együttműködve (a Fodor András Összegyűjtött versei I.43 és II.44, Összegyűjtött esszéi I.45 után a sorozat negyedik kötetét 2015 őszén mutatják be), a műhely kutatásai folyóirat-publikációkban46, e-könyv47 és tudományos rendezvény48 formájában egyaránt a szakmai nyilvánosság elé kerültek. Együttműködő partnereink között volt a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 2013 során a könyvtári tartalommegosztást országosan elemző, nagyszabású kutatást végeztünk az ELTE Egyetemi Könyvtárral.49
(3) „Rendhagyó kötetet tart kezében a tisztelt olvasó, hiszen gyűjteményünk minden egyes tanulmányát az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének informatikus könyvtáros mesterszakos hallgatói készítették szemináriumi munkájuk keretében. Diákjaim a hazai és nemzetközi könyvtárügy trendjeinek elemzéséből nyújtanak át egy színes csokrot (nem csak) a szakma számára. Hol és merre tartunk? Ez a kérdés áll írásaik középpontjában, rohamtempóban változó társadalmi-gazdasági-technológiai-politikai környezeti tényezők között, amelyek természetszerűen kihatnak a könyvtári rendszer működésére, fejlődésére, alapjaiban meghatározva a lehetőségeket és a kihívásokat”50 – áll a „Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben” című, Kiszl Péter által szerkesztett hallgatói tanulmánykötet bevezetőjében. A négy fejezetet (kommunikáció, képzés, pályázatok, ráadás) megtöltő, Voit Krisztina emlékének ajánlott „kötetünk célja, hogy pillanatképet fessen: hogyan látják a hallgatók a mai könyvtárosság problémáit. Az oktató-szerkesztő pedig fiatal kutatók elindulását szerette volna támogatni, első „komolyabb” írásaik megjelentetésével. Tapasztalják meg a tudományos munka magával ragadó ízét, minden kínját, keservét s természetesen örömét, sikerélményét; mutassák meg, a tömegoktatás keretei között is léteznek önállóan megfogalmazott gondolatok, eredetiséget tükröző, korszerű kutatói vállalások, virágozhat az egyetemi tehetséggondozás. Nem utolsósorban pedig: felgyorsult, információval túlterhelt és elbulvárosodott világunkban hirdessük a lényeglátás, az elmélyült, kritikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések feltárásának, a fegyelmezett munkavégzésnek a fontosságát.”51 A könyvtárügyi trendeket vizsgáló műhelyünk ars poeticája kutatásunk és képzésünk minden szeletére érvényes.
Elvárás, hogy az intézet munkatársainak és PhD-hallgatóinak publikációs tevékenysége az MTMT-ben és az Egyetemi Digitális Tudástárban (EDIT) naprakészen nyomon követhető legyen, ahogy megjelenjünk szakmánk mértékadó referáló adatbázisaiban, a ProQuest LISA-ban (Library and Information Science Abstracts), illetve az EBSCO LISTA-ban (Library, Information Science and Technology Abstracts), mely a külföldi idézettség alapfeltétele. Eredményeinket rendszeresen publikáljuk szakterületünk magyar folyóirataiban, kiemelten a LISA-ban és a LISTA-ban is referált Könyvtári Figyelő negyedéves, valamint a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) havi periodikákban, de természetesen más sajtótermékekben is (a könyvtáriak közül kiemeljük a Könyvtári Levelező/lapot, a Könyv, Könyvtár, Könyvtárost, a Könyv és Nevelést, de az utóbbi év termését nézve megjelentünk például az Iskolakultúra és a kolozsvári Korunk számaiban is). A TMT-vel való élénk együttműködésünk kapcsán oktatóink és (doktoris) hallgatóink látják el hónapról hónapra absztraktokkal a szaklapot. Kutatásaink nemzetközi elismertsége jól dokumentált, munkatársaink idegen nyelvű publikációt nemzetközi kiadók, illetve a legjelentősebb szakmai szervezetek (pl. IFLA, International Society for Knowledge Organization – ISKO) is közzéteszik.52
Az intézeti kiadással vagy közreadással készült kötetek (az elmúlt négy esztendőben közel tucatnyi született Barátné Hajdu Ágnes, Fodor János, Kerekes Pál, Kiszl Péter oktatóktól és Takács Dániel doktorandusz hallgatótól, felsorolásuktól eltekintünk, mivel szinte mindegyikről említést tettünk vagy teszünk dolgozatunkban) megjelentetését ezután is tervezetten hajtjuk végre, ahogy az idegen nyelvű tartalmak közzétételét is. Oktatóink és doktoranduszaink – kutatási témaköreikhez illeszkedően – előadóként rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi konferenciákon, ezekről bővebben az MTMT-ben tájékozódhatunk.
Intézetünk – a doktori programmal karöltve – a jövőben is fontos tudományos eseményeknek ad otthont. 2011–2015 között számtalan rendezvény (konferencia, emlékülés, könyvbemutató, kiállítás stb.) sikere keltett pozitív visszhangot, ezáltal hatott ösztönzően elismertségünkre.
2013 novemberében – a Magyar Tudomány Ünnepe keretei között – indítottuk el a „Valóságos könyvtár – könyvtári valóság” című konferenciasorozatunkat, mely kétévente biztosít lehetőséget oktatóinknak és doktori hallgatóinknak kutatási eredményeik bemutatására.53 A 2015. novemberi második, immár kétnapos, közel félszáz előadót felvonultató, köztük határon túli magyar könyvtári szakembereket is megszólaltató rendezvényünk elé nagy várakozással tekintünk.
2014-ben széles körű összefogással (a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács – NHIT támogatásával, az IKSZ és az MKE együttműködésével) szerveztük meg az „E-könyv, e-olvasás” című nagyszabású szakmai napot,54 melynek sikere az országos médiában (M1 közszolgálati televízió55) is érzékelhető volt.
Intézetünkben pezsgő tudományos közélet folyik, melyre figyel szakmánk, eseményeinkkel rendszeresen megtöltjük a kari tanácstermet (3. ábra). Doktori védéseink immáron házi védésekkel is kiegészülnek, ami ugyancsak emeli tekintélyünket, hiszen sokszor hiánypótló véleménycserét biztosítanak az egyes könyvtári- és információs résztudományterületek művelőinek. Hallgatói kezdeményezésre indult útjára 2009-ben a „Masters of Library and Information Science” (MLS) konferenciasorozat56 és megjelenünk az ELTE BTK Pesti Bölcsész Akadémia programjában is.

3. ábra
Az „E-könyv, e-olvasás” szakmai nap közönsége
(2014. október 15.)

A hagyományok megőrzése és folytatása több mint kötelező tisztelet. A hetedik évtizedében járó Könyvtártudományi Tanszék eredményeire tudományterület és szakma épült, büszkék lehetünk múltunkra, de a jövőbe mutató mentalitás fenntartása is követendő példa. A nagy elődök és a közelmúltban elhunyt neves kollégák hagyatékának feltárása, gondozása, emlékük ápolása tudománytörténeti, szakterületi vállalásunk (pl. 2013 decemberében szerveztük meg néhai tanszékvezetőnk, Fülöp Géza-emlékülést születésének 85. évfordulója alkalmából57).
Voit Krisztina volt tanszékvezetőnk kéziratainak egy része – Voit Pál, az örökös adománya útján – immár az intézethez, illetve a doktori programhoz került, mely a közgyűjtemény- és kiadástörténeti kutatások kontinuitását biztosítja. Munkásságának elismeréseként a doktori program alapítójáról, egykori tanszékvezetőnkről, Voit Krisztináról kívánjuk elnevezni a Múzeum körút 6–8. magasföldszint 6-os számú termét. Törekvésünk eddigi tanszékvezetőink portréját az intézet folyosóin elhelyezni.
2014-ben – Sonnevend Péter megkeresésére – hallgatói anyaggyűjtéssel és intézményi-szakmai háttértámogatással bekapcsolódtunk a „Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról” tematikájú kutatásba, melynek – Kégli Ferenc, Kiszl Péter, Kovács Ilona, Pogány György és Sonnevend Péter projektindító előadásával fémjelzett – nyitó szimpóziumát Kovács Máté termünkben tartottuk 2015 márciusában.58
A konferenciák mellett rendszeres időközönként – a korábban Voit Krisztina által életre hívott „Nyitott Napok”59 felélesztésével – közös hallgatói és oktatói eszmecseréket, beszélgetéseket tervezünk, melyekre – a témák függvényében – gyakorlati szakembereket is meghívunk. Az első alkalomra 2016 januárjában kerül sor, amikor Barátné Hajdu Ágnes és Kiszl Péter emlékezik meg Voit Krisztináról, aki idén lenne 75 esztendős.
Könyvbemutatóinkat neves szakemberek méltó helyszíneken tartják, így egyetemünkön kívül például megfordultunk már a Centrál Kávéházban,60 a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban61 és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.62
Kiállítások rendezésében is részt vállalunk. Vincze Erika tipográfusművész63 2012 nyarán intézetünkben debütált alkotásaival, majd 2013 áprilisában az Egyetemi Könyvtárban Kiszl Péter, a kiállítás kurátora ajánlotta a művésznő kalligráfiáit a nagyközönség figyelmébe. 2015 márciusában ugyancsak Kiszl Péter nyitotta meg Vincze Erika „Fecit” című tárlatát Pécsett, a Zsolnay Örökségkezelő Művészetek és Irodalom Házában. 2014 szeptemberében az „Agostinho Neto és kora” című konferencia alkalmából, az ELTE BTK Gólyavárában rendezett kiállítást Bibor Máté, az Egyetemi Könyvtár Angolára és Magyar Lászlóra vonatkozó dokumentumaiból.
Oktatóinkat folyamatosan kérik fel szerkesztőnek, lektornak, bírálónak különféle szakmai projektekben, illetve hazai és nemzetközi szakfolyóiratok testületeibe.64 A Rektori Kabinet megkeresésére 2015 nyarán Boda Gáborné Köntös Nelli koordinálásával intézetünk végezte el a bevezetés alatt álló ELTE Stratégiai Adatbázis tesztelését. Tudománynépszerűsítő céllal rendszeresen megjelenünk az országos nyomtatott és elektronikus sajtóban, erősítjük intézetünk meghatározó, szakterületén központi szerepét lehetőség szerint a rádióban, televízióban egyaránt.65

4. Gyakorlatias tudásközpontúság, virágzó szakmai kapcsolatok a felvevőpiaccal

A közgyűjtemények közül – az EKSZ tagkönyvtárain túl – számos kisebb és nagyobb könyvtár fontos szövetségesünk, gyakorlóhelyünk. A közelmúltban aláírt szakmai együttműködési megállapodásaink révén immár deklaráltan közös célokat vallunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral (4. ábra),66 a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárral,67 az Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zenei Gyűjteménnyel, valamint a szakmai szervezetek sorából a Magyar Olvasástársasággal (HUNRA). Közeli hónapokban várható a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárával, az Országgyűlési Könyvtárral és az Országos Széchényi Könyvtárral való szerződéskötés (utóbbival a 2013. évi keretmegállapodásunk68 megújítása, illetve kiszélesítése). A felsoroltakon túl, szinte kivétel nélkül az összes nagyobb fővárosi szakkönyvtárral élő munkakapcsolatban állunk. ELTE-szintű munkaterv szabályozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával megfogalmazott – tájékoztatási kurzusainkon az iparjogvédelmi ismeretek és adatbázisok oktatására vonatkozó – célok teljesítését.

4. ábra
A FSZEK és az ELTE BTK KITI közötti szakmai együttműködési megállapodás aláírása
(2015. augusztus 27.)

Az Egyetemi Könyvtárral kialakult, modellértékű, virágzó kooperációnkat a TMT 2014. évi 7–8. összevont, e kérdéskörnek szentelt tematikus számában69 mutattuk be. Soha nem látott eredmények várhatók a hazai könyvtáros- és információs szakemberképzés vezető képzőhelye, valamint a magyar könyvtárügy meghatározó és unikális gyűjteményének közös munkájából. A két szervezeti egység utóbbi években felerősödött együttműködése nyomán ugyanis olyan lehetőségek nyíltak meg és reményeink szerint mélyülnek el a jövőben, amelyek mind a könyvtár, mind az intézet működési színvonalának jelentős emelését eredményezik. Ezek kifejtésére jelen írás keretében nincs lehetőségünk, ahogy az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány intézetünk általi szisztematikus támogatásának taglalására sem, melyről ugyancsak hírt adtunk a TMT-ben.70
Az informatikus könyvtáros szak működtetése nem képzelhető el a versenyszféra aktív bevonása, tudományos szinergiát is hozó partnerségek kialakítása nélkül. Régóta élénk együttműködés zajlik az Infodok Kft.-vel (Magyar Telekom Nyrt. információszolgáltatója) és céginformáció-szolgáltatók sorával (Bisnode-csoport – Dun&Bradstreet, Kompass; Opten stb.). Ennek eredményeképpen jelenleg is több térítéses üzleti adatbázis használatának oktatása és elemzése folyik az informatikus könyvtáros képzésben. Az egyetemi ALEPH integrált könyvtárgépesítési rendszer mellett – a Monguz Kft. jóvoltából – teljes körűen használhatjuk a HUNTÉKA szoftvert, már a második ciklusra szerződtünk a fejlesztőkkel. Előkészítettük a ProQuest Graduate Educate Program csatlakozási lépéseit, a multinacionális tartalomszolgáltató adattárai hamarosan megjelennek oktatási tematikáinkban, ahogy az ELTE által előfizetett többi kutatástámogató eszközé (pl. Science Direct, Web of Science) is.
Üde színfoltként számolhatunk be, hogy 2015 szep­temberében Fekete Péter miniszteri biztos, a MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.) igazgatója  intézetünket kérte fel a megújuló hazai cirkuszkomplexumba tervezett Magyar Cirkuszművészeti Információs Központ és Adattár szakmai koncepciójának kialakítására, melyből oktatóink, doktoranduszaink, hallgatóink, illetve karunk és egyetemünk szakmai közössége is részt fog vállalni.
Az MKE Műszaki Könyvtári Szekcióján belül működő vállalati könyvtárosok munkacsoportja állandó konzultációs partnerünk, a „Szakirodalmi adatbázi­sok menedzselése” című, 19. műhelybeszélgetésükre intézetünkben került sor 2014. november 27-én. Kerekes Pál címzetes egyetemi docens kollégánkon keresztül több könyvkiadóval (pl. Kossuth Kiadó, Publio Kiadó) tartunk fenn munkakapcsolatot.
2000 októberétől – immár harmadik ciklusban – Barátné Hajdu Ágnes az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Könyvtári Akkreditációs Szakbizottsága elnöke. 2010-től az MKE és az IKSZ közös képzési munkabizottságának tagja Kiszl Péter. Barátné Hajdu Ágnes elnökletével intézetünk ad otthont az MKE és IKSZ által, az EMMI munkájának támogatására 2014-ben létrehozott könyvtáros életpálya bizottságnak. Barátné Hajdu Ágnes 2015 tavaszán történt MKE elnökké választása következtében 2015 őszétől a könyvtáros egyesület elnökségi ülései is az ELTE BTK-n zajlanak, így további belföldi szakmai kapcsolatok kiépítésére adódik lehetőségünk, ahogy a már említett – Kiszl Péter által elnökölt – Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiuma tagjaival, valamint a doktori programunkon hallgatóként részt vevő ágazati, könyvtári munkatársakkal, vezetőkkel is. Ezáltal nem csak a szakmai stratégiák kidolgozásában vállalhatunk szerepet, de képzőhelyként is így maradhatunk felkészültek a változásokra, a legújabb ismeretek gyors beépítésére az oktatott tananyagba, a kutatásba és a tehetséggondozásba.

5. Dinamikusan bővülő külföldi kapcsolatok

Az eleven belföldi kooperáció mellett a nemzetközi együttműködési formák kiaknázása mindenkor kiemelt szakmai kötelessége intézetünknek. A könyvtár- és információtudományban, illetve a határterületekben érdekelt képzőintézmények, szakmai egyesületek, információszolgáltató szervezetek képviselőivel mind az oktatók, mind a hallgatók számára előnyös alapokat fektettünk le az elmúlt tanévekben. Köszönhetjük ezt elsősorban Barátné Hajdu Ágnes­nek, az MKE korábban a nemzetközi ügyekért felelős alelnökének, jelenlegi elnökének, akinek a nemzetközi könyvtárügyben betöltött páratlan magyar szerepvállalása (IFLA, ISKO, American Library Association – ALA, Universal Decimal Classification Consortium – UDC Consortium71) vitathatatlan (5. ábra).

A partnerség építésének kitűnő gyújtópontjai a nemzetközi konferenciák, szimpóziumok, melyeken anyagi erőnkhöz mérten igyekszünk részt venni. Barátné Hajdu Ágnes a világ számos országában, a legrangosabb tanácskozásokon képviselte intézetünket 2011-től: IFLA kongresszusok – Puerto Rico (USA, 2011), Helsinki (Finnország, 2012), Szingapúr (2013), Lyon (Franciaország, 2014), Cape Town (Dél-Afrika, 2015); ISKO konferenciák – Ferrol (Spanyolország, 2011), Porto (Portugália, 2013), Krakkó (Lengyelország, 2014); további tanácskozások – Belgrád (Szerbia, 2012), Arad (Románia, 2013), Split (Horvátország, 2014), Pozsony (Szlovákia, 2015).
Kiszl Péter előadásai, tanulmányútjai alkalmával ugyancsak több országban erősítette az intézet külföldi kapcsolatait: Frankfurt (Németország, Frankfurti könyvvásár, 2011), London (Nagy-Britannia, British Library, 2012), Párizs (Franciaország, UNESCO, 2013), New York (USA, New York Public Library, 2014) és Hamburg (Németország,  Staats- und Universitätsbibliothek Hamburg Carl von Ossietzky, Bücherhallen Hamburg, 2015).
Az informatikus könyvtáros BA és MA szakon az idegen nyelvi portfolió kialakításának egyik első lépése volt az ERASMUS együttműködések felélesztése. 2013-tól kezdődően folyamatosan fejlesztve megvalósítottuk a kétoldalú ERASMUS szerződéseket mind tanár, mind diákcsere vonatkozásában, félévente folynak a ki- és beutazások.72 Napjainkra 16 külföldi intézménnyel ápolunk írásban is megerősített, szoros partnerséget, melyek bővítését tovább fokozzuk: (1) Åbo Akademi University, Turku; (2) Alexander Technological Educational Institute of Thessaloniki; (3) Cologne University of Applied Sciences; (4) Hacettepe University, Ankara; (5) Högskolan i Borås; (6) Ionian University, Corfu; (7) Johannes-Gutenberg-Universität, Mainz; (8) Oslo and Akershus University, College of Applied Sciences; (9) Sapienza Universita’ di Roma; (10) Universidad Carlos III de Madrid; (11) Universidad de Salamanca; (12) Universidade do Porto; (13) Universita degli studi di Firenze; (14) Université de Lille 3 Université des Sciences Humaines et Sociales; (15) Universidad de León; (16) Uniwersytet Jagielloński w Krakowie.
Évente átlagosan három–négy külföldi vendégoktatót fogadunk intézetünkben, melyről folyamatosan tájékoztatjuk a hallgatókat, az oktatókat és a KATALIST útján a szélesebb könyvtáros szakmai közönséget is, hiszen előadásaikat nyilvánossá tesszük, azok személyesen, majd videofelvételen is nyomon követhetők. ERASMUS vendégprofesszoraink voltak Ibériából Fernanda Ribeiro és Armando Malheiro da Silva (Faculdade de Letras da Universidade do Porto), valamint Gema Bueno de la Fuente (Universidad Carlos III de Madrid); 2015 őszén immár harmadszor fogadtuk Norvégiából az EUCLID (European Association for Library and Information Education and Research) korábbi elnökét, Ragnar Andreas Audunsont (Oslo and Akershus University College of Applied Sciences). Az amerikai Donald Russell Bailey könyvtárigazgató (Providence College, Rhode Island) egy egyetemünkön tartott nemzetközi bölcsészkonferencia73 kapcsán keresett fel bennünket 2013 nyarán. Tavaly államközi szerződés jóvoltából Chagari Sasikala tanszékvezetőt (Andhra University, Visákhapatnam) fogadtuk Indiából, akinek teljes magyarországi programját (előadások és könyvtárlátogatások) intézetünk szervezte. Ebből is jól látható, hogy Európán kívüli bilaterális kapcsolatok kialakítását is tervezzük, például az ERASMUS+ pályázat útján.
Hallgatóink rendszeresen részt vesznek a nagy múltú BOBCATSSS konferenciákon,74 melyek további lehetőséget nyújtanak a nemzetközi szerepvállalásra és a kapcsolatok kialakítására.

6. Értékes támogatások – források és lehe­tőségek

Az intézet magas színvonalú működtetéséhez az ELTE BTK által biztosítottakon túl kívánatos külső források bevonása:

  • Adományok fogadása érdekében meg kell vizsgálni egy, az intézethez kötődő alapítvány létrehozásának lehetőségét.
  • Az üzleti információszolgáltatóktól továbbra is várhatóak szponzori támogatások, melyek nem kimondottan pénzben testet öltő segítségként jelentkezhetnek, hanem tárgyi eszközök (pl. számítógépek75) vagy akár kiadványok megjelentetésének, térítéses tartalomszolgáltató rendszereik – oktatási-kutatási célú – használatának ingyenes biztosításában. (Specializációinkat a 4. részben felsorolt céginformáció-szolgáltatók évek óta támogatják térítésmentes adatbázis-hozzáférések rendelkezésre bocsátásával.)
  • Ugyanígy továbbra is fel kívánjuk használni személyes kapcsolatainkat egyéb eszközök megszerzése érdekében (itt kell említést tenni, hogy a kulturált oktató-kutató környezet fejlesztésében sokat köszönhetünk Vincze Erika tipográfusművésznek: géptermeink és egyes oktatói szobáink falain intézetünknek ajándékozott műalkotásai tudományterületünkhöz illeszkedő motívumokkal teremtenek a kar szellemiségéhez méltó, színvonalas kutatási közeget.)

Néhány sikeres pályázat a közelmúltból:

  • NTP-FTK-M-13: Nemzeti Tehetség Program, Felsőoktatási tehetséggondozó konferenciák és versenyek megszervezésének támogatása – intézeti konferencia, tanfolyamok, irodaszer, IT-eszközök.
  • NTP-TDK-14: Nemzeti Tehetség Program, Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása – intézeti konferencia, képzés, kutatás, irodaszer.
  • TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0007: Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért – tankönyvírás, tematikák, óratervek.
  • TÁMOP 4.2.2.: TDK alprojekt – rendezvény, kutatás, irodaszer.
  • TÁMOP 3.2.12-12/1/KMR: ELTE EKSZ kulturális szakembereinek képzése és szolgáltatásfejlesztés.76
  • Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a könyvkiadási tevékenység 2012. évi megújítása, fejlesztése – „E-könyvészet. Az elektronikus könyvkultúra alapvonásai” című kötet megjelentetése.
  • NHIT: „E-könyv, e-olvasás” szakmai nap lebonyolítása (konzorciumi partnerek: IKSZ, MKE).

Partnerintézményként részt vettünk a TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 Jól-lét az információs társadalomban projektben (Pécsi Tudományegyetem), valamint lektorként közreműködtünk a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009 pályázatban (Eszterházy Károly Főiskola).
A 2015 nyarán kapott egyszeri tanszéki költségvetésnek legkevesebb 25%-át dokumentum-beszerzésre fordítjuk, a bel- és külföldi kötetek megrendelése folyamatban van.

7. Társként a közös vállalásban: munkatársainkról

Az intézetet alkotó két tanszék – egymást harmonikusan kiegészítve – kölcsönös együttműködésben dolgozik. A Könyvtártudományi Tanszék felel az informatikus könyvtáros alap- és mesterszak törzstárgyaiért, a hagyományos könyvtáros szakterületek kutatásáért, az informatikus könyvtáros BA könyvtörténet specializációért, az ének-zene alapszak zenei-könyvtáros specializációjáért, az indítandó könyvtárostanár osztatlan tanárképzési szakért. Az Információtudományi Tanszék biztosítja a modern információszervezési ismeretek oktatását és kutatását, illetve gondozza az EU-információ (BA), az információ- és tudásmenedzsment (BA), a kutatás-fejlesztési információmenedzser (MA) és az üzleti információmenedzser (MA) specializációkat.
Az intézet főállású személyi állománya jelenleg 12 fő, melyből 9 kolléga látja el oktatói státuszban a feladatát. Egyetemi docens: Barátné Hajdu Ágnes PhD, habil., tanszékvezető; Kiszl Péter, PhD, habil., intézetigazgató, tanszékvezető, doktori programvezető. Egyetemi adjunktus: Boda Gáborné Köntös Nelli, PhD, intézeti titkár; Fodor János, PhD, tudományos titkár; Németh Katalin, PhD, oktatásfelelős; Senkei-Kis Zoltán, PhD, szakmai gyakorlati koordinátor. Egyetemi tanársegéd: Bella Katalin,77 nemzetközi kapcsolati felelős; Bibor Máté János, PhD; Kosztyánné Mátrai Rita, PhD (tartósan távol). További munkatársak: Boros Tibor igazgatási-technikai referens, óraadó; Moravcsik Szilvia intézeti előadó; Patkósné Tóth Zsuzsanna intézeti könyvtáros (6. ábra).

Tekintettel a 2. fejezetben már részletezett hallgatói létszámra, illetve a szélesedő képzési kínálatra, feszített létszámgazdálkodásra készülhetünk az elkövetkezendő időszakban is, nem kerülhető el legalább egy új státusz létesítése. A karriertervezés elemeként gondolnunk kell a közeljövőben nyugdíjba vonuló munkatársak álláshelyének kellő időben történő betöltésére. Fontos, hogy minden munkatársunk proaktívan törekedjen a Foglalkoztatási követelményrendszerben előírtak maradéktalan teljesítésére, az előléptetéshez szükséges feltételek tervszerű, céltudatos megvalósítására.
Doktori programunk impozáns személyi állományáról a 2. fejezetben ugyancsak szóltunk, azonban kötelességünk itt is kiemelni nyugdíjas és tiszteletbeli oktatóinkat. A mai napig kurzusokat vezetnek, valamint közreműködnek doktori és habilitációs minősítésekben: Horváth Péter CSc, címzetes egyetemi tanár; Iván Géza CSc, nyugalmazott tudományos főmunkatárs; Kerekes Pál PhD, címzetes egyetemi docens; Kis Ádám PhD címzetes egyetemi docens; Sebestyén György CSc, habil., professor emeritus (nyugalmazott intézetigazgató és tanszékvezető); Tószegi Zsuzsanna PhD (címzetes egyetemi docensi kinevezése folyamatban).
A szakma nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező elméleti és gyakorlati képviselőinek bevonása az oktatói munkába – az ismert gazdasági helyzet miatt – előreláthatóan továbbra is csak önkéntes alapon lehetséges. Megtiszteltetésként számítunk Sonnevend Péter (a Kaposvári Egyetem nyugdíjas tanszékvezetője) és Tóvári Judit (az Eszterházy Károly Főiskola tanára) nagy tapasztalatú kollégáink jövőbeli segítségére, illetve félévente még egy-két külső specialistára (pl. Haszonné Kiss Katalin, Képes Gábor, Takács Dániel). Odaadó munkájukat ezúton is köszönjük. Szerencsés gyakorlat, hogy a könyvtártudományi doktori program hallgatói – félévről félévre egy-két fő – bekapcsolódnak az alap- és a mesterképzés tanári munkájába, jelenleg például Vass Anna Johanna, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) osztályvezetője tart foglalkozást levelező tagozatunkon, illetve más egyetemi szervezeti egységekből is áttanítanak szakértők (pl. Tóth Etelka, Veszelszki Ágnes – Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Szabó Panna – Egyetemi Könyvtár). Oktatóink száma félévente így eléri a harminc főt, mely kivételes tudásdisszeminációra ad lehetőséget hallgatóink irányába, nem beszélve a szabadon választható, közismereti tárgyak vagy a minorok széles kínálata esetén fennálló kivételes ELTE-oktatói gazdagságról.
Intézetünk oktatói részt vesznek az egyetemi és kari bizottságok munkájában. Barátné Hajdu Ágnes a Kari Tudományos Diákköri Tanács tagja (1987–). Senkei-Kis Zoltán a Kari Esélyegyenlőségi Bizottság tagja (2011–) és elnöke (2013–). Kiszl Péter az Egyetemi Könyvtári Tanács (2009–), a Kari Tanács (2011–), a Kari Minőségfejlesztési Bizottság (2012–) tagja, valamint a Kari Kiadvány- és Könyvtárügyi Bizottság alelnöke (2012–), egy cikluson keresztül (2012–2014) a Bölcsészettudományi (Kari) Doktori Tanács tagja.
Az összetartó közösség jegyében megtartjuk intézeti ünnepeinket (pl. karácsony), tanév végi – immár hagyománnyá vált – Római parti tanévértékelőnket, jubiláló (pl. Sebestyén György 65 éves, Szabó Sándor 80 éves) vagy értékes eredményeket elérő kollégáink (pl. Barátné Hajdu Ágnes MKE elnökké és IFLA Governing Board taggá választása), hallgatóink (pl. Országos Tudományos Diákköri Konferencia – OTDK díjazottak) köszöntését.
Munkatársaink kezdeményezőkészsége, kreativitása, a kellemes, jó hangulatú munkakörülményeket biztosító szervezeti kultúra, a nyugodt légkör, a folyamatos párbeszéd és a kompromisszumkészség intézetünk hosszú távú sikereinek záloga.

8. Hallgatunk hallgatóinkra – partnerségben a diáksággal, tehetséggondozás

Mindvégig kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló, kiváló munkakapcsolatban álltunk a – rendkívül aktív és produktív – intézeti, tanszéki, szakos hallgatói képviselettel, melynek ápolása magától értetődő.
A hallgatókkal kialakított kommunikáció aktív fenntartására törekszünk, melyhez a jól működő oktatói fogadóórák mellett – az ugyancsak bevált – havonkénti rendszeres találkozó megtartását továbbra is szorgalmazzuk, régtől felismerve, hogy az intézeti képviselettel a kötetlen, ugyanakkor elmélyültebb diskurzusra nem biztosíthatnak elégséges lehetőséget az intézeti tanácsok és a tanszéki értekezletek. Szakmai együttműködő partnereink bevonásával továbbra is megtartjuk a specializációválasztást és szakdolgozati témaválasztást orientáló tájékoztató alkalmakat.
Oktatói tevékenységünk kiemelt része a hallgatói tehetséggondozás:78 az idei évben is sikereket hozó OTDK részvétel további erősítése, Tudományos Ösztöndíj pályázatok (TÖP), tutorálási kurzusok, honorácior stb. támogatása. A már említett intézeti rendezvények mellett továbbra is célunk a külső publikációs lehetőségek elősegítése, szervezése (legsikeresebb szemináriumi- és szakdolgozatok közzététele a szaksajtóban,79 de az alkalmi és állandó munkalehetőségek felkutatása is e körbe tartozik. A mindenkori legtehetségesebb hallgatót a Köztársasági Ösztöndíj elnyeréséhez, valamint demonstrátori lehetőséghez is hozzá kell segíteni, ahogy az ERASMUS mobilitási pályázatokon, hallgatói tudományos seregszemléken (pl. BOBCATSSS, Egyetemi technológiai kutatások – K2 Kísérleti műhely, határterületi versenyek80) való részvételhez.
Pártoljuk az Országjáró (illetve most már időnként az országhatárokon túl járó) könyvtárosok néven hagyományt teremtő szakmai kirándulássorozatot, konferenciák (pl. MLS) szervezését, ünnepségek (pl. karácsony, farsang), egyéb események (pl. Könyvtári Nap a Trefort kertben81) szervezését, melyekhez a szükséges infrastruktúra átengedése magától értetődő feladatunk. A hallgatói képviselet igényes működéséhez szükséges önálló helyiség – az intézet egyik alagsori szobájának – használatát továbbra is biztosítjuk. A jövőben is támogatni fogjuk a hallgatói esélyegyenlőségi projektek megvalósítását.

9. Korszerű infrastruktúra és aktív hálózati jelenlét

Az intézet korszerű számítástechnikai laborokkal rendelkezik, amelyekben folyamatosan rendelkezésre állnak az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges hardveres, illetve szoftveres feltételek. Könyvtárunk 4 munkaállomással várja olvasóit, a Múzeum körút alagsori intézeti tereiben pedig több – szabadon használható – számítógép segíti az informatikus könyvtáros hallgatók tanórán kívüli felkészülését, ismeretszerzését.
Az ország legnagyobb felsőoktatási hálózata számokban: ELTENET – 22 épületben 8500 kiszolgált felhasználói végpont; redundáns, 10 Gbit/sec sebességű kapcsolat az akadémiai gerinchálózat felé. Az intézet valamennyi terében wifi működik.
Helyiségeink: Múzeum krt. 6–8. alagsor: –102 külső gépterem (20+1 számítógép projektorral); –103 nagy gépterem (20+1 számítógép projektorral, 7. ábra); –104 kis gépterem (10 számítógép projektorral); –105 műhely gépterem (12 számítógép projektorral); hallgatói szoba. Alagsori szabadon használható közösségi tér: 10 számítógép. Múzeum krt. 6–8. magasföldszint: fszt. 6. tanterem (1 számítógép projektorral); fszt. 5. intézeti könyvtár (4+1 számítógép) fszt. 1–10. oktatói szobák (12 számítógép); fszt. 34. Kovács Máté nagyelőadó (1 számítógép projektorral, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézettel közösen használva). Rákóczi út 5. alagsor: P–09 nagy gépterem (25+1 számítógép projektorral); P–08 Doktori program – kutatószoba (3 számítógép).

7. ábra
Pillanatkép a –103. számú gépteremből
(2012. március 27.)

Az intézeten belüli információáramlás fenntartandó eszköze a LIS-levelezőlistánk, valamint a lis.elte.hu címen elérhető publikus hálózati felületünk. Komplex (külső pr-t is biztosító) kommunikációs szolgáltatásrendszerünk számos webes publikációs platform – Google Drive, Facebook, Picasa webalbumok, Feedburner, Youtube, Blogger – beágyazott használatával és különböző tartalomszolgáltatások következetes aggregálásával (pl. hazai és nemzetközi szakmai levelezőlisták, blogok és folyóiratok, az MTMT, az ODT és saját adatbázisaink, kiadvány-, hír- és dokumentumgyűjteményeink, történeti és statisztikai összeállításaink, valamint oktatási webprojektjeink tartalmával) egységes környezetben sugároz kurrens információkat. Nemzetközi hírválogatásaink, beszámolóink publikációkról és konferenciákról mind az oktatóknak, mind a leendő és jelenlegi hallgatóknak, valamint a szakma és a kutatásaink iránt érdeklődő tudományos területek képviselői számára már jól megszokottak. Honlapunk kilenc éve vezetett blogjának félezer bejegyzését több mint 77 000 alkalommal jelenítették meg, 2011 őszén indított Facebook-oldalunk látogatottsága, „lájkolóink” száma folyamatosan növekedett megnyitása óta, s 2015 őszén már 450 követőnkhöz jutnak el megosztásaink. Számos szakmai csoport rendszeresen veszi át híreinket, majd osztja tovább, így a közösségi médiában gyakran ezer fölötti megtekintésig emelkedik olvasottságuk. Továbbra is a honlapon keresztül szervezzük eseményeink meghirdetését, regisztrációját és dokumentációjuk, visszhangjuk gyűjtését, közreadását is, így valóban élő, egyedi tartalmakat kínáló virtuális szellemi műhelyként válik egyre ismertebb információforrássá a weben, s tanúsítja az intézetünkben folyó mozgalmas szakmai életet. A felhasználói elvárásoknak megfelelően videotóriumunk tartalmának gazdagítása, illetve az angol nyelvű felületeink kialakítása előttünk álló, rövidtávon elvégzendő feladat.

10. Könyvtár a könyvtártudományért: az intézeti könyvtár

A közel tizenötezer könyvtári egységet számláló – a Könyvtári Intézet szakkönyvtári állománya után az egyetlen magyar, 1949 óta gyarapított szakirányú – gyűjtemény a tanszéki, illetve intézeti kutatások háttérbázisa. Kutatási hátterünket erősítik a karon elérhető szakirodalmi adatbázisok (EBSCO, JSTOR stb.) gazdag köre, önálló intézeti könyvtárunk, ahol karunk támogatásával számos rangos nemzetközi szakfolyóiratot is előfizetünk (pl. Journal of Documentation, Knowledge Organization, Library, Online Searcher). Ezen dokumentumforrások intenzív kiaknázásával oktatóink és doktoranduszaink impakt faktoros publikációinak gyarapodása várható. Komoly eredmény, hogy 2015-től megvalósult a ProQuest LISA egyetemi előfizetése, mellyel az országban egyedüliként biztosítjuk az adattár elérhetőségét. Látható, hogy az összehasonlítható tudománymetriai eszközök alkalmazásának hívei vagyunk.
Az elmúlt években átalakítottuk a beszerzési folyamatot, előtérbe helyeztük az elektronikus tartalmakat, kibővítettük a szolgáltatásokat. Az ALEPH-ben 100%-os a feldolgozottságunk. Ezután is intenzívvé kell tenni a könyvadományok fogadását (magánszemélyek és cégek egyaránt gyarapítják állományunkat82), eredményesen alkalmazzuk az intézményi cserekapcsolatokat – hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Az EKSZ honlapján rendszeresen aktualizált, kurrens információk szolgáltatása példaértékű lehet a fakultás többi gyűjteménye számára.
Kiszl Péter – dékáni megbízás alapján – 2009 óta ellátja a kari könyvtári koordinátori, azaz ELTE BTK könyvtári hálózatának szakmai vezetői teendőit. Az Egyetemi Könyvtári Tanács mellett működő Formai almunkabizottság tagja Patkósné Tóth Zsuzsanna, aki kari szinten javítja az ALEPH integrált rendszerben szereplő rekordokat, adatgyűjtést végez a BTK könyvtárairól, bevezeti a gépi leltározást stb. Az intézet könyvtárosa emellett a BTK minőségügyi felelőse és a K21 minőségfejlesztési projekt önértékelési munkacsoportjának vezetője. Mivel az intézeti könyvtár a kari, illetve egyetemi könyvtári hálózat része, a fejlesztési elképzeléseket is a kar, valamint az intézmény szintjén rendszerszemlélettel kezeljük. A kari gyűjteményekkel, de különösen a Központi Olvasóteremmel való szoros együttműködésünket hangsúlyozni kívánjuk, mely ugyancsak emeli könyvtári szolgáltatásaink színvonalát.

11. Továbbra is nyitottan a változásokra

Intézetünk hagyományosan élen jár a hazai könyvtártudományi és alkalmazott informatikai (információtudományi) oktatás korszerűsítésében, tudásterületünk társadalmi hasznosságának aktualizálásában. A 21. század elejétől tudományterületünk jövőjére, sőt jelenére is csak az egyetem falai mögül kilépve, egymás kutatásaira támaszkodva láthattunk rá. A kölcsönös transzparencia és együttműködés ugyanúgy a megújulási képesség feltételévé vált, mint az, hogy felvállaltuk az interdiszciplináris kapcsolatrendszer megerősítését, a szakmai és technológiai változások elemző nyomon követését. Tudományegyetemi intézetként ezt a figyelmet felaprózó, sokrétű feladatot csak a könyvtáros és a vállalkozói szféra gyakorlati tapasztalataira nyitott,  önálló kutató-oktatók összeszokott csoportjaként, a hallgatókkal és szakmai partnereinkkel összefogva teljesíthettük. Az elmúlt évek egyértelműen igazolták, hogy sikerült tudományosan megalapozott, jövőbe mutató, a munkaerőpiaci elvárásokat szem előtt tartó válaszokat adtunk a kihívásokra. Ezen az úton kívánunk tovább haladni annak érdekében, hogy a 2015-ben immár 66 éves múltra visszatekintő Könyvtártudományi Tanszék alapjain létrejött Könyvtár- és Információtudományi Intézet a szakterület nemzetközileg elismert, hazai viszonylatban pedig első számú oktató-kutató műhelye maradjon.

***

A szerző ezúton mond köszönetet az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet munkatársainak az anyaggyűjtésben nyújtott szíves segítségükért, illetve az ábrák készítőinek: Boda Gáborné Köntös Nelli (1 és 2.), Bollók László (4.), Fodor János (7.), Selmeczi Tamás (3. és 6.), Vincent Voegt (5.).
A tanulmányban közölt adatokról, dokumentumokról, eseményekről stb. a jegyzetekben feltüntetett forrásokon túl további összeállítások olvashatók és illusztrációk tekinthetők meg intézetünk internetes felületein: http://lis.elte.hu

Jegyzetek
Az elektronikus dokumentumok letöltési ideje egységesen:
2015. október 11.
1.     Az ELTE könyvtárosképzésének múltjáról bővebben tudósítanak: KOVÁCS Máté: Az egyetemi könyvtárosképzés két évtizedes fejlődése és főbb kérdései. Budapest, 1970. http://mek.oszk.hu/06700/06707/06707.htm; BÉNYEI Miklós: Kovács Máté elmaradt előadása az IFLA budapesti kongresszusán: „A könyvtárosképzés rendszere Magyarországon” = Könyvtári Figyelő, 23. évf. 2013. 3. sz. 517. p.; FUTALA Tibor: Kronológia a hazai könyvtárosképzés és továbbképzés változásainak figyelemmel kíséréséhez = Könyvtári Figyelő, 26. évf. 1980. 2. sz. 137–147. p.; SEBESTYÉN György: Az egyetemi könyvtárosképzés ötven éve. Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének rövid története. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 2001. 198 p. és KISZL Péter: A könyvtárosi szakvizsga magyarországi gyökereiről képesítési rendszerünk 140 éves jubileumán = Könyvtári Figyelő, 25. évf. 2015. 2. sz. 217–228. p.
2.    Intézetigazgatók: 2003–2006 Lóth László, 2006–2007 Borsodi Csaba, 2007–2011 Sebestyén György, 2011. július 1-jétől Kiszl Péter. Tanszékvezetők: 1949–1951 Varjas Béla, 1951–1954 Haraszthy Gyula, 1954–1956 Szauder József és Nagy Miklós, 1956–1972 Kovács Máté, 1972–1978 Kiss István, 1978–1980 Babiczky Béla, 1980–1986 Dán Róbert, 1986–1994 Fülöp Géza, 1994–1997 Voit Krisztina, 1997–1998 Bak Borbála, 1998–2012 Sebestyén György, 2013. augusztus 31-ig Kiszl Péter, 2013. szeptember 1-jétől Barátné Hajdu Ágnes (Könyvtártudományi Tanszék); 2003–2012 Lóth László; 2012. július 1-jétől Kiszl Péter (Informatikai, majd Információtudományi Tanszék). Az informatikus könyvtáros alap- és mesterképzés szakfelelőse: Kiszl Péter.
3.    Az ún. bolognai típusú képzésre való átállásról részletesebben: KISZL Péter: Ízlik-e a bolognai? A többciklusú informatikus könyvtárosképzés eddigi tapasztalatai = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 57. évf. 2010. 1. sz. 3–14. p. és KISZL Péter: Transzparencia és könyvtárosképzés az ELTE BTK-n = Könyvtári Levelező/lap, 24. évf. 2012. 12. sz. 3–10. p
4.    A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE, ma: Debreceni Egyetem) 1989-től folytatnak egyetemi szintű könyvtárosképzést; a jelenleg is működő tanszékek közül Szombathelyen 1972-ben indult meg a főiskolai könyvtár szak.
5.    Más alapszakon tanuló hallgatóknak, illetve nem szakirányú diplomával rendelkezők számára a mesterképzésbe történő felvételhez.
6.    A könyvtáros munkakörben foglalkoztatottak korfáját és az ebből következő generációváltást elemzi: ESZENYINÉ BORBÉLY Mária: A tanulás szerepe az életpálya-építés során: az iskolarendszerű képzés = Könyvtári Figyelő, 25. évf. 2015. 1. sz. 15–16. p.
7.    A könyvtárosképzésben érintett többi hazai felsőfokú képzőhelyen a következő névváltozatok jelennek meg: Könyvtárinformatika Tanszék (Debreceni Egyetem), Humáninformatika Tanszék (Eszterházy Károly Főiskola), Könyvtár- és Információtudományi Intézeti Tanszék (Nyugat-Magyarországi Egyetem), Könyvtár- és Információtudományi Tanszék (Pécsi Tudományegyetem), Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem).
8.    Barátné Hajdu Ágnest 2014-ben Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) emlékérem – Az egyesületért kitüntetésben részesítették a könyvtárpedagógia-tanár MA szak kezdeményezése, követelményrendszerének kidolgozása, akkreditációja és végül sikeres indítása terén szerzett elévülhetetlen érdemeiért. (A könyvtárpedógia-tanár MA az osztatlan tanárképzést megelőző, korábbi szakváltozat.)
9.    Egyetemi Könyvtár. Kultúrtörténeti gyöngyszem a Belváros szívében. In: University Library. A jewel box of Hungarian culture history in the heart of city. Budapest, Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, 2012. 16 p. http://konyvtar.elte.hu/letoltesek/Egyetemi_Konyvtar_fuzet.pdf
10.    A szakmai gyakorlatok rendszerét adatokkal alátámasztva értékeli: KISZL Péter: Könyvtártudomány elméletben és gyakorlatban – intézményi együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 61. évf. 2014. 7–8. sz. 253–256. p.
11.    Az Országgyűlés 2015. szeptember 1-jei hatályba lépéssel módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt. Az új 112. § (5a) bekezdése szerint azok a volt hallgatók, akik 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat és oklevélszerzés nélkül végbizonyítványt szereztek, a végbizonyítvány megszerzésétől számított öt éven belül változatlan szakmai követelmények és változatlan vizsgarend keretében tehetik le záróvizsgájukat. E határidőt követően záróvizsga nem tehető, kivéve, ha 2015. szeptember 1-jéig a végbizonyítvány megszerzésétől számítva több mint öt év telt el. Ebben az esetben legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig tehető záróvizsga. Azon hallgatóink, akik az abszolutóriumot 2010. szeptember és 2011. április között szerezték meg, a törvény arra ad lehetőséget, hogy záróvizsgájukat a soron következő záróvizsga-időszakban, legkésőbb 2016. január 29-ig letehessék.
12.    2011-től minden tanévben – a www.felvi.hu alapján, Boda Gáborné Köntös Nelli szerkesztésében – megjelenésükkel szinte egy időben honlapunkon közzé tesszük az összes hazai képzőhely adatait mutató, így több szempontú, országos összehasonlításra lehetőséget adó könyvtárszakos jelentkezési és felvételi diagramokat.
13.    A 2006-2014 közötti időszak hallgatói létszámainak alakulását Eszenyiné Borbély Mária már idézett munkája (ESZE­NYINÉ BORBÉLY Mária: i. m. 9–16. p.) mellett teljes körűen magyarázza: MURÁNYI Péter: Számokba fojtva… = Könyvtári Figyelő, 25. évf. 2015. 1. sz. 17–28. p.
14.    Zárójelben a felvettek száma.
15.    Ígéretes kezdeményezésként tette 2015 nyarán közzé a Felsőoktatási Államtitkárság a DPR informatikus könyvtáros szakon végzettekre is vonatkozó részleges (BA után MA képzésben továbbtanulók aránya átlagos havi bruttó összjövedelem, diplomás munkát végzők aránya 2013 májusában) adatsorait: http://www.kormany.hu/download/6/80/50000/Elk%C3%A9sz%C3%BClt%20az%20%C3%BAj%20fels% C5%91oktat%C3%A1si%20szakstrukt%C3%BAra%20javaslata.pdf
16.    A fővárosi és megyei nagyobb gyűjteményeken túl szinte minden könyvtártípusban dolgoznak egykori hallgatóink, de más területeken is elhelyezkednek, melyre néhány – nem reprezentatív, kiragadott – példa az elmúlt szemeszterekből: Bisnode csoport, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, T-Systems Magyarország Zrt., illetve a Testnevelési Egyetem Könyvtárának MTMT csoportját 3 végzett diákunk alkotja.
17.    Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. Szerk. Kiszl Péter. Eger, Líceum kiadó, 2013. 310 p.
18.    KEREKES Pál – KISZL Péter – TAKÁCS Dániel: E-könyvészet. A digitális könyvkultúra alapvonásai. Budapest, ELTE BTK Könyvtár-és Információtudományi Intézet. 2013. 310 p.
19.    BARÁTNÉ HAJDU Ágnes: Bevezetés a könyvtárhasználati ismeretek oktatásába. Budapest, ELTE. 2015. 89 p. (Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 8.)
20.    KEREKES Pál: Self-publishing. Az ön-menedzselésű független könyv irodalmi és kiadó modellje. Budapest, Kossuth Kiadó. 2015. (NÉRO, 11–12.) http://www.multimediaplaza.com/ekonyvek/adatlap/4621
21.    A doktori program kezdeti éveiről ld.: SEBESTYÉN György: Könyvtártudományi és informatikai PhD-képzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtártudományi-informatikai tanszékén. Múlt és jelen = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 2004. 11. sz. 475–483. p.
22.    A doktori program vezetői: 1997–2000 Voit Krisztina (alapító); 2000–2013 Sebestyén György; 2013 májusától Kiszl Péter.
23.    Magyarországon könyvtártudományi doktori program kizárólag az ELTE berkeiben működik, azonban a hazai doktori iskolák közül – határterületként, ezáltal jelentősen kisebb hallgatói létszámmal – más is felvállalhat könyvtártudományi vonatkozású témát, jellemzően például a Debreceni Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskolájának Alkalmazott információtechnológia és elméleti háttere doktori programja (korábbi összefoglalás a debreceni képzésről: BÉNYEI Miklós – BODA István Károly: Könyvtár- és információtudományi PhD-képzés a Debreceni Egyetem Informatikai Karán = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 7–8. sz. 347–352. p.), az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolának Elektronikus tanulási környezetek, valamint Nevelés- és művelődéstörténeti doktori programja vagy a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolája Régi magyar irodalom programja.
24.    www.doktori.hu
25.    Az ELTE Könyvtártudományi doktori programján ez idáig PhD fokozatott szerzett: Alföldiné Dán Gabriella, Boda Gáborné Köntös Nelli, Bognárné Lovász Katalin, Bujdosóné Dani Erzsébet, Czeglédi László, Dippold Péter, Domokos Áron, Dudás Anikó, Egervári Dóra, Fodor János, Gyurcsó Júlia, Huszághné Kelecsényi Ágnes, Kerekes Pál, Keszthelyi András, Kiszl Péter, Kovács Valéria, László Gézáné, Lengyelné Molnár Tünde, Lupkovicsné Major Edit, Murányi Péter, Nagy Enikő, Nagyné Mandl Erika, Németh Katalin, Pajor Enikő, Pallósiné Toldi Márta, Palotai Mária, Papp József, Patkósné Hanesz Andrea, Perger Péter, Pogányné Rózsa Gabriella, Prókai Margit, Rétfalvi Gábor, Rózsa Gábor, Sajó Andrea, Senkei-Kis Zoltán, Sipos Anna Magdolna, Sonnevend Péter, Tóth Máté, Varga Katalin, Vasas Lívia, Vörös Klára, Zágorec-Csuka Judit.
26.    2012 – Lupkovicsné Major Edit (Debreceni Református Hittudományi Egyetem): Nyomdászat Szabolcs vármegyében 1867–1950 között; 2013 – Bognárné Lovász Katalin (Nyugat-magyarországi Egyetem): Tudásmenedzsment a könyvtárakban, különös tekintettel a felsőoktatási könyvtárak tudásgazdálkodásban betöltött szerepére; Czeglédi László (Eszterházy Károly Főiskola): E-learning könyvtári rendszerek a felsőoktatásban; László Gézáné (Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza): A történelmi Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék sajtótörténete 1845-től 1920-ig; Németh Katalin (ELTE): Könyvtári menedzsment a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményben; Patkósné Hanesz Andrea (Szegedi Tudományegyetem): Kovács Máté művelődés-és könyvtárpolitikusi tevékenysége az Országos Könyvtárügyi Tanács és az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács tükrében; 2014 – Boda Gáborné Köntös Nelli (ELTE): Könyvtári önértékelés, a minőség értékelése a dokumentum-leírásban; 2015 – Egervári Dóra (Pécsi Tudományegyetem): A másodlagos digitális megosztottság enyhítésének modellje. Az információs műveltség komplex fejlesztési lehetőségei. 2013-ban sikerrel zárult Barátné Hajdu Ágnes habilitációs eljárása is (Az olvasókörök mint a közgondolkodás fejlődésének meghatározó terei).
27.    A szigorlati és védési bizottságokban – a vonatkozó szabályzatoknak megfelelően – biztosítjuk a külső tagok jelenlétét, így 2011–2015 között, a már ismertetett oktatóinkon kívül például Alföldiné Dán Gabriella (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára nyugalmazott főigazgatója), Kovács Valéria (Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának vezetője), Nagyné Mandl Erika (Kaposvári Egyetem docense), Palotai Mária (Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár vezetője), Pálvölgyi Mihály (Nyugat-magyarországi Egyetem professor emeritusa), Takács Péter (Debreceni Egyetem professzora), Vasas Lívia (Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára nyugalmazott főigazgatója), Zágorhidi Czigány Balázs (Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája) – többük opponensként – vett részt doktori eljárásokban; Bańczerowski Janusz, Bárdosi Vilmos, Kulcsár Szabó Ernő, Perjés István és Sebestyén György egyetemünk professzoraiként pedig elnökölték a védéseket.
28.    KISZL Péter: Az informatikus könyvtáros alap- és mesterszak aktualitásairól a Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiuma megalakulásának tükrében = Könyvtári Levelező/lap, 27. évf. 2015. 7. sz. 3–12. p.
29.    Az informatikus könyvtáros BA és MA szakalapításra létrejött országos konzorciumról is szól: TÓSZEGI Zsuzsanna: Az informatikus könyvtáros hallgatók által elsajátítandó tudásanyag és szakmai kompetenciák a bolognai képzési rendszerben = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 55. évf. 2008. 10. sz. 470–480. p.
30.    139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. Nemzeti Jogszabálytár. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=176043.294247
31.    IFLA Trend Report: http://trends.ifla.org
32.    Intézetünk tudományos műhelyeiről szól: BARÁTNÉ HAJDU Ágnes – BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli: Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárosképzésben = Könyvtári Figyelő, 26. évf. 2015. 3. sz. 302–308. p.
33.    Global Action on School Library Guidelines. Edited by Barbara Schultz-Jones, Dianne Oberg. Berlin/Munich, De Gruyter Saur. 2015. (IFLA Publications, 167).
34.    The World Through Picture Books: Librarians’ favourite books from their country. Expanded 2nd ed. / Annie Everall, Viviana Quiñones (Eds.) The Hague, IFLA Headquarters, 2015. 218 p. (IFLA Professional Reports, 136.) http://www.ifla.org/publications/ifla-professional-reports-136
35.    http://1xbolt.blogspot.hu
36.    http://inaplo.hu/ittivott
37.    http://inaplo.hu/feszek
38.    http://inaplo.hu/mindennapinaplo
39.    http://inaplo.hu/poesishungarica
40.    http://inaplo.hu/fodorandras
41.    http://internetszemle.blogspot.hu
42.    http://kutatasinaplo.blogspot.hu
43.    FODOR András: Különös szép hajsza. Összegyűjtött versek. 1. köt. 1944–1976. Budapest, Gondolat Kiadó, 2013. 548 p.
44.    FODOR András: A párbeszéd oltalma. Összegyűjtött versek. 2. köt. 1977–1997. Budapest, Gondolat Kiadó, 2013. 498 p.
45.    FODOR András: Kulcsolt vállak tengelye. Összegyűjtött esszék. 1. köt. Budapest, Gondolat Kiadó, 2014. 453 p.
46.    FODOR János: A Fodor András hálózati életműkiadásról = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 22. évf. 2013. 5. sz. 31–38. p.
47.    FODOR János: A webre fordított nap. Egy hálózati életmű­ki­adás margójára. Budapest, Kossuth Kiadó. 2014. (NÉRO, 5.)
48.    MURZSA Tímea: Fodor András „etikai futárszolgálata” – Fodor András életműkiadása = Kortárs Online, 2013. május 31. http://www.kortarsonline.hu/2013/05/irodalom-fodor-andras/15853
49.    FODOR János: A megosztó hivatás. Könyvtári jelenlét a Facebook  közösségi oldalon 2013/2014-ben = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61. évf. 2014. 7–8. sz. 275–294. p.
50.    KISZL Péter: Hallgatót tolláról… = Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben i. m. 9. p.
51.    Uo. 10. p.
52.    Pl. ÁTS József – DEÁK Nóra – KISZL Péter – VARGA Klára: Development of libraries in Hungary. In: Sharma, Ravindra, IFLA (ed.): Libraries in the early 21st century. München, De Gruyter. 2012. 183–202. p. Vol. 1. An international perspective és Agnes HAJDU BARAT: Knowledge organization is an essential part of KM lifecycle related to open access repositories. In: Informaçăo e/ou Conhecimento: as duas faces de Jano. Programa & Resumos. 1st Congresso ISKO Espanha e Portugal Chapter – 11th Conference of the ISKO Spanish Chapter. 7 a 9 novembro de 2013 / Ed. Fernanda Ribeiro, Maria Elisa Cerveira. Porto: Faculdade de Letras da Universidade do Porto; CETAC.MEDIA, 2013. 929–939. p.
53.    BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli: Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Tudományos tanácskozás az ELTE BTK-n = Könyvtári Levelező/lap, 26. évf. 2014. 1–2. sz. 3–7. p.
54.    BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli: Pro és kontra az e-könyvekről = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61. évf. 2014. 11–12. sz. 438–443. p. és FODOR János: E-olvasásról a tagadás tükrében: Egy bölcsészkari vita tanulságai = Könyvtári Figyelő, 60. évf. 2014. 4. sz. 481–485. p.
55.    Szakmai napunk kapcsán, 2014. október 15-én az M1 Ma Reggel című műsorának vendége volt Kerekes Pál kollégánk.
56.    FODOR János: Mestereket szólító tanítványok. MLS 3 konferencia az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatóinak szervezésében = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 23. évf. 2014. 7. sz. 39–41. p. és KISZL Péter: A könyvtár- és információtudomány mestereinek harmadik seregszemléje = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 23. évf. 2014. 7. sz. 35–38. p.
57.    STUMMER János: Nyolcvanöt éve született Fülöp Géza. Tudományos emlékülést tartott az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete = Könyvtári Levelező/lap, 26. évf. 2014. 5. sz. 7–9. p. A Fülöp Géza emlékülés előadásait (Barátné Hajdu Ágnes, Gazda István, Kovács Ilona, Sebestyén György. V. Ecsedy Judit) Kiszl Péter bevezetője (Kiszl Péter: Bevezető gondolatok Fülöp Gézáról = Könyvtári Figyelő, 60. évf. 2014. 2. sz. 173–175. p.) után a Könyvtári Figyelő 2014. évi 2. száma adta közre.
58.    BELLA Katalin: Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról. Konferencia az ELTE BTK-n = Könyvtári levelező/lap, 27. évf. 2015. 4. sz. 3–8. p.
59.    A kezdetekről szóló rövidhír: Hang[odi Ágnes]: „Nyitott napok” Előadás-sorozat az ELTE BTK könyvtártudományi-informatikai tanszékén = Könyvtári Levelező/lap, 7. évf. 1995. 10. sz. 17. p.
60.    PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna: Könyvbemutató a Centrálban = Könyvtári Levelező/lap, 26. évf. 2014. 5. sz. 30–31. p.
61.    FODOR János: Megszólaltatni az új hangokat. Gondolatok a Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben című tanulmánykötet apropóján = Könyvtári Levelező/lap, 25. évf. 2013. 6. sz. 11–17. p.
62.    Fodor András Kulcsolt vállak tengelye című esszékötetét Vasy Géza irodalomtörténész és Fodor János, a kötet összeállítója mutatják be (http://www.pim.hu/object.1f5c683b-29ed-4c5c-978f-ca81a00b60a8.ivy).
63.    http://www.fecit.hu
64.    Két kiragadott példa: Barátné Hajdu Ágnes az Italian Journal of Library and Information Science Scientific and Editorial Committee tagja 2010-től, Kiszl Péter a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás tanácsadó testületének tagja 2012-től.
65.    Kiszl Péter szakértőként, szerzőként, szerkesztőként, az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány elnökeként számos esetben nyilatkozott a nyomtatott és elektronikus sajtóban: Népszabadság, MTI, M1, ATV, CityTV, Kossuth Rádió, Katolikus Rádió stb.
66.    „Az együttműködés alapvető célja, hogy a Felek elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, valamint kapcsolatrendszerüket közös szakmai céljaik érdekében együttesen mozgósítsák. További célok: a FSZEK közkönyvtári és szakkönyvtári működésének, tevékenységének, valamint a felsőoktatási képzésben tanultak gyakorlati alkalmazásának bemutatása az ELTE BTK KITI hallgatóinak; az ELTE BTK KITI hallgatóinak gyakorlati tapasztalat-szerzésének és munkaerő-piaci bekapcsolódásának elősegítése, s egyben szakmai utánpótlás biztosítása a FSZEK számára.” – részlet a Fodor Péter főigazgató és Kiszl Péter intézetigazgató által 2015. augusztus 27-én aláírt megállapodásból.
67.    „A Felek vállalják, hogy részvételi lehetőséget biztosítanak egymás szakmai-tudományos rendezvényein (kerekasztal-vitákon, tudományos ülésszakokon, szimpóziumokon, konferenciákon), valamint közösen kezdeményeznek, szerveznek ilyen rendezvényeket. Fórumot, publikációs lehetőséget biztosítanak egymás számára tudományos és gyakorlati eredményeik prezentálásában.” – részlet a Fülöp Ágnes főigazgató és Kiszl Péter intézetigazgató által 2015. február 27-én aláírt megállapodásból.
68.    A Sajó Andrea főigazgató és Kiszl Péter intézetigazgató által megkötött együttműködés első félévében (2013 tavasz) az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának tevékenységét ismerhették meg mesterszakos hallgatóink „A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.” című mesterszakos kurzus keretében, majd a Magyar Elektronikus Könyvtár, valamint az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis fejlesztési munkájába kapcsolódhattak be szakmai gyakorlatukon, a második félévben (2013 ősz).
69.    Az ELTE EK és a BTK KITI szakmai együttműködésének koncepcionális összefoglalását, illetve az egyes részterületeinek bemutatását ld.: KISZL Péter: Könyvtártudomány elméletben és gyakorlatban – intézményi együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. i. m. 251–266. p.; BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli: Önértékelés gombnyomásra: a CAF online  rendszer könyvtári adaptálásának lehetőségei = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 61. évf. 2014. 7–8. sz. 267–274. p.; FODOR János: A megosztó hivatás. Könyvtári jelenlét a Facebook  közösségi oldalon 2013/2014-ben. i. m.
70.    KISZL Péter: Alapítvány a könyvtárért: közgyűjteményi forrásteremtés civil eszközökkel = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 62. évf. 2015. 6. sz. 223–245. p.
71.    Barátné Hajdu Ágnes főbb nemzetközi tisztségei: ISKO tag, a Scientific Advisory Council tagja; ALA tag; IFLA Knowledge Management Section Standing Committee Corresponding member, a göteborgi program szervező bizottságának elnöke 2009–2010, a san juani program szervező bizottságának tagja 2010–2011, a helsinkii program szervező bizottságának elnöke 2011–2012, a szingapúri program szervező bizottságának elnöke 2012–2013, a lyoni program szervező bizottságának tagja 2013–2014, a cape town-i program szervező bizottságának tagja 2014-2015, a columbusi program szervező bizottságának tagja 2015–2016; Governing Board tag 2015–2017; UDC Consortium Advisory Board tag, Editorial Team tag; továbbá számos szakmai konferencia tudományos szervező bizottságának tagja, valamint lektora, pl. Informing Science Institute’s InSITE Conference, The European Conference on Information Literacy ECIL, International Symposium on Information Management in a Changing World; két ciklusban (2010, 2011) a Bill and Melinda Gates Foundation Advisory Board tagja.
72.    Az elmúlt két tanévben 13 hallgatói pályázat érkezett, melyből eddig 10 kiutazás (Ankara, Borås, Firenze, Köln, Oslo, Salamanca, Turku városokba) valósult meg, kettő folyamatban, ugyanakkor egy-egy diákot fogadtunk Thesszalonikiből és Varsóból. Két oktatónk madridi és portói útja előkészítés alatt áll.
73.    Eleventh International Conference on New Directions in the Humanities
74.    A legutóbbi seregszemléről Nemes László doktoranduszunk, a konferencia előadója is beszámol: JÁVORKA Brigitta – NEMES László: Könyvtári capriccio – Brno. BOBCATSSS 2015 = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 24. évf. 2015. 5. sz. 19–27. p.
75.    A Magyar Információtudományi Alapítvány (MITA) évről évre támogat bennünket új informatikai eszközökkel, ahogy az Informatikai Karról is vehettünk már át számítógépeket.
76.    Patkósné Tóth Zsuzsanna intézeti könyvtáros a következő továbbképzéseket végezte el: A minőség értékelése a könyvtárban – a minősített könyvtár; Felkészülés a minőséget szolgáló minőségi önértékelésre.
77.    Oktatói tudományos minősítettségünk hamarosan 100%-os lesz, PhD-fokozattal nem rendelkező egyetlen kollégánk (Bella Katalin) már megszerezte a doktori abszolutóriumot, védése 2016 tavaszán várható.
78.    Intézetünk tehetséggondozási rendszerét a már hivatkozott önálló cikkben tárgyalja: BARÁTNÉ HAJDU Ágnes – BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli: i. m. 301–312. p.
79.    Példakánt említhetjük egykori hallgatónk, ma a Budapesti Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár munkatársának tanulmányát, mely Kiszl Péter témavezetésével, szemináriumi dolgozata továbbfejlesztéséből született: BARTON Dávid: Üzleti információszolgáltatás az Egyesült Királyságban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás.  61. évf. 2014. 5. sz. 167–184. p.
80.    A Magyar Turizmus Zrt. által meghirdetett „Az év turisztikai témájú szakdolgozata” pályázat különdíjasa 2012-ben Vörös Ildikó hallgatónk volt „A siófoki városi könyvtár marketingtevékenysége és az idegenforgalom nyújtotta lehetőségek” című diplomamunkájával (témavezető: Kiszl Péter).
81.    2015. szeptember 15-én immár hetedik alkalommal rendezte meg az ELTE BTK Trefort-kerti kampuszán a MITA, valamint az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata a Könyvtári Napot.  A rendezvény fővédnöke Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, védnökei az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, Tarlós István főpolgármester és a Józsefvárosi Önkormányzat voltak.
82.    Pl. Hatágú Síp Alapítvány, Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára,  Tinta Könyvkiadó, Wolters Kluwer (Complex) Kft.
Beérkezett: 2015. október 20.