TANULMÁNYOK

Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárosképzésben
BARÁTNÉ HAJDU Ágnes – BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli

A z Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) tehetséggondozási formák és programok valósulnak meg a Könyvtár- és Információtudományi Intézetben. A tehetséggondozásnak hat egymásra épülő szintje figyelhető meg: kezdődik a középiskolák és az egyetem közötti kapcsolatépítéssel, a képzésről és a szakirányokról adott tájékoztatással. A következő szintet a tanszéken működő kutatási műhelyek alkotják (pl. oktatásfejlesztési, e-könyv kutatási, menedzsment, üzleti információ, könyv-, könyvtár-, sajtótörténeti kutatások, web 2.0-as, ill. tartalomszolgáltatási, hálózati tájékoztatási stb. műhelyek). A szakkollégiumok (pl. Eötvös Kollégium, Bibó István Szakkollégium, Bolyai Kollégium stb.) az egyetem valamennyi képzési és tudományterületét lefedik. Az egyéni tehetséggondozási formák közül a tutor-rendszert, a honorácior-képzést és a demonstrátori státuszt mutatják be a szerzők. Szó esik még a könyvtártudományi doktori programról, a mentorrendszerről, valamint a tervezett könyvtáros-tanárképzésben megjelenő tehetséggondozásról, illetve az intézet szélesedő nemzetközi kapcsolatairól.

„Makkokból tölgyfákká nőni” – a coaching és alkalmazása egy cég és egy könyvtár gyakorlatában
JUHÁSZ Éva

Egy szervezet hatékony működésének fenntartása érdekében sokféle segítő módszer alkalmazható, például pszichológiai tanácsadás, terápia, tréning, mentorálás, coaching stb. A coaching személyes vagy csoportos tanácsadási eljárás, amelyben az aktuális helyzet feltárásából kiindulva tervezik meg az elérendő célokat. A módszer segít a saját erőforrások mozgósításában, és a szervezet tagjait tudatosságra, felelősségvállalásra és hatékonyabb munkára ösztönzi. A cikk a fogalom definiálása és a coaching típusainak bemutatása után a témának a szakirodalomban való előfordulását elemzi, majd két gyakorlati példán, egy cég és egy egyetemi könyvtár problémájának elemzésével mutatja be a coaching működését a mindennapi életben.

Gondolatok a szemantikus webről és egyben az ALIADA szoftverről
HORVÁTH Ádám

Kevin Kelly gondolatmenetét követve a szerző először összefoglalja a hálózat fejlődésének szakaszait: kezdetben csomagokat, majd a weblapokat osztottak meg egymással a számítógépek, napjainkban az adatok megosztása folyik. Ma már egyre több könyvtár és múzeum teszi fel az adatait a szemantikus webre. A szemantikus web építésében a könyvtáraknak, múzeumoknak, levéltáraknak az a feladatuk, hogy adataikat RDF állítások sorozatává konvertálják és összekössék a mások által közölt állításokkal, és hogy ezeket elérhetővé tegyék mindenki számára. Az ALIADA (Automatic Publication under Linked Data Paradigm of Library Data) az Európai Unió által finanszírozott projekt és egyben egy nyílt forráskódú szoftver neve, amellyel a múzeumok és könyvtárak automatikusan publikálhatják adataikat a szemantikus weben. Az írás ismerteti a szoftvert, melynek végső változata 2015 végére készül el, de már megtekinthető a https://github.com/ALIADA/aliada-tool címen.

MŰHELY

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia díjnyertes pályaművei (1. rész)

Az e-könyves DRM-technológiák biztonságosságának vizsgálata
NAGY Andor

A könyvtárak előtt álló egyik legnagyobb kihívás az elkövetkező években az elektronikus könyvekkel kapcsolatos szolgáltatás kialakítása lesz. Tekintve, hogy az elektronikus kiadványok egyre nagyobb számban vannak jelen a könyvpiacon, egyre sürgetőbbé válik azoknak az érdekellentéteknek a feloldása, amelyek a könyvtári szolgáltatást nehezítik. A legtöbb könyvpiaci szereplő a DRM (Digital Rights Management) technológiák alkalmazásában látja a megoldást, de a kiadók nem bíznak e megoldások hatékonyságában. A DRM célja a legális forrásból megvásárolt vagy kikölcsönzött elektronikus könyvek illegális terjesztésének megakadályozása. Több nagyvállalat is kifejlesztette a saját DRM-megoldását, így mind a könyvtárak, mind a könyváruházak többféle DRM-megoldás közül választhatnak, de a legtöbb jogtulajdonos, félve a „kalózkodástól”, továbbra sem terjeszti szívesen elektronikus formában a kiadványait. A tanulmány helyzetképet ad a DRM-technológiákról, bemutatja működésüket és biztonsági hiányosságaikat. A szerző szerint nem létezik olyan DRM, melyik képes lenne hatékonyan ellátni a feladatát, ezért a könyvtári szolgáltatások tervezése során a jogtulajdonosoknak más megoldásokkal kell a védeniük értékeiket az illegális terjesztőkkel szemben.

MÚLTUNKBÓL

Igazolóbizottsági eljárás és B-listázás az Országos Széchényi Könyvtárban 1945–46-ban (1. rész)
POGÁNY György

A második világháborús vereség egyik következménye volt, hogy 1945 nyarán a közintézmények személyi állományát, elsősorban vezető munkatársait annak a tisztázására kötelezték, hogy 1939. szeptember 1-je után nem tanúsítottak-e a magyar nép érdekeit sértő magatartást. Az eljárás lefolytatását miniszterelnöki rendelet írta elő. Az igazolóbizottsági tárgyalások nem voltak nyilvánosak, a bizottság igazolhatta vagy elmarasztalhatta az igazolás alá vontakat. Az igazolóbizottsági eljárások helyére 1946 tavaszán a B-listázás lépett. (B=bizalmas lista, ez tartalmazta az elbocsátandók nevét.) A B-listázás erősen politikai színezetű intézkedés, elsődleges célja a közalkalmazotti létszám csökkentése volt. Az igazolóbizottságok 1947 augusztusáig működtek, s mintegy 50–60 ezer főt bocsátottak el. A tanulmány részletesen ismerteti Fitz Józsefnek, az OSZK 1934 és 1945 közötti főigazgatójának igazolási procedúráját.

Könyvtár – a könyvtár előtt. A Az ELTE Egyetemi könyvtár „őskönyvtára” (1561–1635)
KNAPP Éva

A budapesti Egyetemi Könyvtárat fenntartó jogelődök között már a Pázmány Péter által 1635-ben alapított egyetem előtt is jelentős szerepe volt a jezsuita rendnek. A rendtagok gyakran megfordultak az egyetemi könyvtár előtti könyvtárat őrző rendi intézményekben így Nagyszombatban (Trnava), Túróc-Znióváralján (Klaštor pod Znievom) és Vágsellyén (Šal’a). Az ott lévő könyvállományok elsősorban a középszintű oktatást szolgálták.

Az Egyetemi Könyvtár 1800 előtti régi állománya több részgyűjteményből tevődik össze. Az ősállományt (antiquissima 1561–1635) ma több részgyűjtemény őrzi. Az ősnyomtatvány gyűjteményben megtalálható egy XVI. századi Túróc-Znióváraljáról származó tankönyv is. A szerző beszámol az Egyetemi Könyvtárban nemrégiben azonosított, feltárt negyven ősállomány kötetről és a könyvek azonosításával kapcsolatos kutatásairól.

KITEKINTÉS

Könyvtári szolgáltatási platformok, avagy ami az IKR-ek után következik
DANCS Szabolcs

Á szerző áttekintést ad a könyvtári automatizálás legújabb jelenségeiről a szakirodalom alapján. A trendek a digitális gyűjtemények növekedését, a felhasználói felületekkel kapcsolatos elvárások változásait, az adat- és szoftverszolgáltatás újfajta megközelítését (SaaS és PaaS-modellt) és az integrált könyvtári rendszerek új generációjának megjelenését említik. Az integrált könyvtári rendszerek új generációja a könyvtári szolgáltatási platform (library services platform). Fő jellemzője, hogy alkalmas a nyomtatott és digitális gyűjtemények együttes kezelésére, és felhő-technológiát alkalmaz. A cikk bemutatja a könyvtári szolgáltatási platform fejlesztésével kapcsolatos szempontokat, a platform funkcionális és műszaki jellemzőit, a már meglévő könyvtári szolgáltatási platformokat, kitér a beszerzés szempontjaira és a discovery eszközökkel kapcsolatos beszerzési stratégiákra. Piaci helyzetképet ad a platformok könyvtári elterjedtségéről, és a szóba jöhető szabványokra, szabályzatokra is utal.

FELVÉGI Emese – MATTHEW, Kathryn I.: Műveltség a digitális korban
(Ford. Hegyközi Ilona)

A cikk szakirodalmi áttekintés arról, miként alakították át az információs és kommunikációs technológiák az írni-olvasni tudást, és miként bővíti spektrumát az írni-olvasni tudás kutatása a megváltozott információs, kommunikációs körülményekhez igazodva. Ma már az egyéneknek komplex, gyakorlati készségeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy hozzáférhessenek az információkhoz. A progresszív oktatás feladata, hogy releváns készségeket és ismereteket adjon, segítve a leszakadók felzárkóztatását, lehetőséget adva a mobilitásra. Az összefoglalás a következő tematikát követte: az információs műveltség funkciója és problémái az új évezredben; új készségek az új évezredben; az információs műveltség új meghatározása a tudástársadalomban; az információs műveltség mint tőke; a digitális szakadék mint műveltségi kérdés.

KÖNYVSZEMLE

Székelyföldi intézményi sors
DANI Erzsébet: Székelyföldi intézményi sors két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében. [Budapest] : Argumentum, [2015] (Ism.: Bényei Miklós).

Könyv és lélek – az első magyar biblioterápiás konferencia kötetének margójára
Könyv és lélek. Biblioterápiai tanulmányok. [Szerk. Gombos Péter, Vörös Klára] Budapest : Magyar Olvasástársaság, 2015. (Ism.: Béres Judit)

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ (Referátumok)