TANULMÁNYOK

Helyismeret változó felhasználói környezetben. A százéves Budapest Gyűjtemény mai törekvése
SÁNDOR Tibor

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjteménye 2014-ben ünnepelte fennállása századik évfordulóját. A szerző ez alkalomból számba veszi a legutóbbi idők fejlesztéseit és a közeljövő terveit. A gyűjtemény működését jelentősen befolyásolták a felhasználói környezetben végbemenő változások: az utóbbi időben a lokális témák iránt fokozódó érdeklődés hatására számos tematikus online csoport és közösségi cselekvésre is vállalkozó civil kezdeményezés jött létre. Ezért a helyismereti gyűjteménynek hagyományos szolgáltatásait a hálózati kultúrán nevelődő közönség igényeire figyelve kell átalakítania. Az alkalmazkodás állomásaiként bemutatja a bibliográfiai adatbázisok korszerűsítését, a megújított digitális várostörténeti képarchívumot; a fővárosi címtár és cikk-kivágat-gyűjtemények, illetve a régi fényképek digitalizálásának eredményeit, miként osztja meg dokumentumait a különböző digitális felületeken, és összefoglalja az FSZEK Budapest Gyűjteményére épülő változatos rendezvényi, kiállítási és oktatási tevékenységet. 2014 és 2020 között a helyismereti gyűjteményekben is még nagyobb szerepe lesz a digitalizálásnak és a digitális dokumentumok archiválásának.

A doktori értekezések elektronikus nyilvánosságának szabályozása
ÁTS József

A szerző arra keresi a választ, hogyan törekszik a magyar szabályozási környezet a doktori értekezések elérésének biztosítására a digitális korban, és milyen szerepet kapnak ebben a könyvtárak. 2001-ben rendelkezett először jogszabály a disszertációk elektronikus hozzáférhetővé tételéről (5/2001. IV. 3. kormányrendelet): eszerint az adott egyetem könyvtára őrzi és katalogizálja a disszertációk egy példányát, de nem határozta meg azt, hogy hagyományos vagy elektronikus formában történik-e az őrzés. A 3/2007. (III. 7.) kormányrendelet az egyetem hatáskörébe utalja a disszertációk nyilvánossá tételét. Az Országos Doktori tanács 2008-as határozata az értekezések elektronikus nyilvánosságra hozatalában szintén a könyvtárakra épít. A most érvényes szabályozást a 2011. évi CCIV felsőoktatási törvény és annak módosításai tartalmazzák; a törvény az egyetemi könyvtárak kiemelt feladatává teszi a tudományos információk elektronikus szolgáltatását. A Magyar Tudományos Művek Tára a doktori fokozatot odaítélő egyetem repozitóriumában tárolt szövegeket teszi hozzáférhetővé a disszertáció DOI azonosítója alapján.

Digitális állampolgárokról és internet-használati, információrendszerezési szokásaikról
HABÓK Lilla

A 2013-ban készült kutatásban – a nemzetközi elemzésekből ismert digitális állampolgárság vizsgálatokhoz hasonlóan – az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoportja elemezte tanárok, diákok és (nem tanárként) dolgozó felnőttek digitális kompetenciáit. Az írás a kapott eredményekből a (nem tanár) felnőttekre jellemző digitális kommunikációs és eszközhasználati kompetenciákat, valamint az információk rendszerezésére alkalmas eszközök használatával kapcsolatos szokásaikat ismerteti. A megkérdezettek napi szinten használják az internetet, és szívesen tovább fejlesztenék ismereteiket. Tanulásra kevésbé veszik igénybe az internetet és az egyes könyves közösségi oldalakat sem napi rendszerességgel használják. Az elektronikus kereskedelemhez és ügyintézéshez kapcsolódó alkalmazásokat bár használják, de nem különösebben népszerűek a körükben. Ismerik az információrendszerezési lehetőségeket is, de inkább kevesebb félét és bevált módszereket alkalmaznak.

MŰHELY

Biblioterápia nőknek
BÉRES Judit – CSORBA SIMON Eszter

A tanulmány biblioterápiás csoportfoglalkozásokat mutat be, amelyeket a megyei könyvtárban, egy pécsi börtönben és egy pécsi anyaotthonban tartottak, és átfogó képet ad a nőkkel folytatható biblioterápia lehetőségeiről, módszertani és szövegválasztási ötleteket kínál azoknak, akik az olvasás terápiás alkalmazását női célcsoportok segítésére kívánják használni. A foglalkozásokon az egyének megerősítése és az önfejlesztés támogatása volt a legfontosabb cél a nőiség témájához kapcsolódó olvasmányok segítségével.

Tehetség, zene, olvasás. Reflexiók egy tehetséggondozással és képességfejlesztéssel foglalkozó konferenciáról (Debrecen, 2015. április 11.)
NAGY Attila

2015 áprilisában a Magyar Olvasástársaság (www.hunra.hu) kezdeményezésére a Debreceni Egyetem felnőttképzési kara és doktori iskolája a város zeneművészeti szakiskolájával közösen konferenciát rendezett a tehetséggondozás elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A plenáris ülésen neves előadók – Balogh László (A tehetséggondozás kritikus pontjai), Bagdy Emőke (A tehetség kibontakoztatása), Fülöp Márta (Fenyegetés vagy kihívás?), Hámori József akadémikus és Duffek Mihály zongoraművész – problémafelvetéseit ismerhették meg a jelenlévők, majd négy szekcióban további harmincnégy előadás hangzott el a téma legfontosabb elméleti és gyakorlati aspektusairól.

MÚLTUNKBÓL

„Megnehezedett az idők járása fölöttünk” Az I. világháború a korabeli könyvtári szaksajtóban
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella

A tanulmány a Magyarországon 1907 és 1919 között megjelenő három könyvtári szaklap, a Magyar Könyvszemle, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, a Könyvtári Szemle közleményeinek elemzésével mozaikszerűen mutatja be az első világháború eseményeinek megjelenését, a könyvtárak és a könyves kultúra háborús működését. A lapok az ínséges időkben is megjelentek, csökkentett terjedelemben és összevont számokkal. Feladatuk változatlanul a szakmai kérdések megvitatása volt, de az aktuális háborús tematika is megjelent: a tájékoztatás a veszélybe került hazai és külföldi könyvtári gyűjteményekről, lista a hadbavonult, fogságba esett, elesett könyvtárosokról, leírások a háborús éveket dokumentáló külön-gyűjtemények működéséről, a katonák, sérültek, kórházban lévők, hadifoglyok olvasmányokkal való ellátásáról stb.

A könyvtárosi szakvizsga magyarországi gyökereiről képesítési rendszerünk 140 éves jubileumán
KISZL Péter

1945 előtt nem folyt rendszeres könyvtáros-képzés Magyarországon. Néhány nagykönyvtár és a könyvtárosok és levéltárosok egyesülete alkalmi tanfolyamokat szervezett. Az egyetemi képzésben is szerepeltek könyvtári szaktárgyak (ezeket magántanárok tanították), de önálló könyvtári tanszékkel nem rendelkezett a hazai könyvtáros szakma. Az ismeretek elsajátítására csak szűk körnek volt lehetősége. Az első hazai könyvtáros-szakvizsgára 1874-ben az ELTE Egyetemi Könyvtár jogelődjében került sor. A tanulmány levéltári források felhasználásával ezt az úttörő könyvtárosi pályázatot ismerteti, majd bemutatja a jelölteket, s leírja a szakvizsga lefolyását.

KÖNYVSZEMLE

Legvégül a tópart
RÓZSA György – RÓZSA Dávid: Legvégül a tópart. (Ön)életrajz két kézre. Bp.: MTA KIK, KSH Könyvtár, 2015. (Ism.: Murányi Lajos)

Gyógyító könyvek
BERTHOUD, Ella – ELDERKIN, Susan: The novel cure. New York, Penguin, 2013. (Ism.: Hajnal Ward Judit)

Útmutató a projektmenedzsment könyvtári alkalmazásához
ESZENYINÉ BORBÉLY Mária: Projektmenedzsment a könyvtárban. Debrecen, University Press, 2014. (Ism.: Bartos Éva) (http://www.inf.unideb.hu/~borbelym/Konyv_vegleges.pdf)

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ (Referátumok)