… bánatunkat, aggodalmainkat. Teljes mértékben egyetértek Eszenyiné Borbély Máriával abban, hogy nagy a baj az utóbbi időben a könyvtárosképzés számaival kapcsolatban. Mi, akik valamilyen formában részesei vagyunk a képzésnek, természetesen mindig figyeljük, hogyan alakulnak a jelentkezési számok, majd pedig júliusban azt is, hány hallgatót vesznek fel. A korábbiakkal szemben egyre inkább azt is, hogy melyik képzés indul el, melyik nem. 2012-ben, a szombathelyi képzésünk 50 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián is megvizsgáltam az alapképzés 2006-tól, a mesterképzés 2009-től addig megfigyelhető tendenciáit.1Most is csak az alapképzéssel és a mesterképzéssel foglalkozom, az egyéb képzési formákkal nem, azon belül viszont az összes lehetőséggel. Lehetséges tanulmányokat folytatni nappali és levelező tagozaton, a legújabb szóhasználattal állami ösztöndíjas és költségtérítéses formában, ezek kombinációját hárombetűs rövidítések fejezik ki: az első betű  A vagy M (alap vagy mester), a második a tagozat, N vagy L (nappali vagy levelező), a harmadik a finanszírozási forma, A vagy K (állami vagy költségtérítéses), ezek együttesen 8 lehetőséget adnak ki: ANA, ANK, ALA, ALK, MNA, MNK, MLA, MLK (nem számítva, hogy kisebb mértékben még az esti és a távoktatási képzési forma is él, s hogy 2006-ban és 2007-ben külön hirdettek a diplomásoknak alapképzést). Mindegyiknek megvan a szerepe. Természetesen a hallgatók szempontjából a legszerencsésebbnek az látszik, ha nappali tagozaton tanulhatnak, s állami ösztöndíjjal, tehát ha elvileg nem kell semmi mással törődniük, mint a tanulással, s ezért még fizetnek is nekik. Ennek ellenére nem lehet és nem érdemes csak az ennek megfelelő képzési formákat kiragadni (ANA, MNA). Ugyancsak nem indokolt csak 2011-től vizsgálni a számokat. Az alapképzés 2006-ban, a mesterképzés 2009-ben indult, ezért érdemes a kezdetekig visszamenni, hogy megállapíthassuk a különböző tendenciákat és azok okait, amelyek a mostani helyzetig vezettek. Minden lehetséges, rendelkezésre álló adatot meg kell vizsgálni. Valamennyinek a közlésére egy cikk keretében nincs lehetőség, de érdemes lenne gyakrabban összefoglalást adni.

A www.felvi.hu oldalon a Felvételi menüponton belül találhatjuk a Ponthatárok, statisztikák, rangsor című részt, itt az Elmúlt évek felvételi statisztikái, ponthatárai 2001 és 2014 között nagyon sokféle szempont szerinti információkat szolgáltat. A 7. Jelentkezők és felvettek száma többciklusú szerkezetben indítható alap, osztatlan képzések és a 8. Jelentkezők és felvettek száma többciklusú szerkezetben indítható mesterképzési szakok szerint a különböző felvételi időszakokra (az általános felvételi időszak mellett a pótfelvételire és a keresztféléves képzésre) vonatkozóan jó áttekintést ad, ha az egyes időszakok egymás mellé tételével kibontakozhatnak a tendenciák. A jelentkezőket tekintve a teljes létszámuk mellett megismerhetjük, hogy mennyien jelentkeztek első helyen, mennyien akarnak nappali tagozaton, illetve állami ösztöndíjjal tanulni. A felvettekre vonatkozó adatok is ugyanezek (értelemszerűen az első hely kivételével). Ebből kiszámíthatjuk azt, hogy mennyien vannak, akiket nem nappali tagozatra (elsősorban levelezőre) vettek fel, s mennyit nem állami ösztöndíjjal (tehát költségtérítésesként). Kombinált adatokat (például azt, hogy mennyi a nappali tagozatos állami ösztöndíjas) innen nem kaphatunk meg, ahhoz részletesebb adatokat kell keresnünk.

Mivel időben hamarabb az alapképzés indult meg, először annak a rendelkezésre álló adatait tekintjük át. Már 2012-ben is nagyon rossznak tűnt az, hogy az első helyes jelentkezők száma nagyjából harmadrészére csökkent 2006-hoz képest, a felvetteké pedig még nagyobb mértékben, azon belül is különösen a levelezőké. Az utóbbi két évben szinte újabb harmadolódás figyelhető meg a jelentkezők számában, a felvetteknél pedig a nappali tagozatosoknál volt még nagyobb tartalék a csökkenésre. A pótfelvételin felvettek száma is jelentős csökkenést mutat, az első években így felvettek száma alig marad el a most a normál időszakban felvettekétől.

Felvételi
időszak
Jelentkezők Felvettek
Összes Első
helyes
Nappali Állami Összes Nappali Állami Összes -
Nappali
Összes – Állami
2006/Á

2146

953

1529

1924

702

362

438

340

264

2007/Á

1736

588

1252

1523

548

328

309

220

239

2008/Á

1371

435

963

1208

481

291

329

190

152

2009/Á

1610

481

1244

1492

423

315

307

108

116

2010/Á

1746

548

1450

1603

432

326

290

106

142

2011/Á

1597

493

1228

1436

380

248

241

132

139

2012/Á

977

302

774

881

195

147

115

48

80

2013/Á

383

125

276

324

79

54

70

25

9

2014/Á

360

110

275

321

90

63

77

27

13

Összesen

11926

4265

8961

10712

3330

2134

2176

1196

1154

1. táblázat

Jelentkezők és felvettek száma az informatikus könyvtáros alapszakra 2006 és 2014 között az általános felvételi időszakban

A jelentkezőknél az összes adat a www.felvi.hu oldalról származik (összes, első helyre, nappali tagozatra, állami támogatásra (ösztöndíjra) jelentkezők). A felvetteknél az utolsó két szám a meglevőkből számított, az összes felvettből a nappalira felvetteket levonva döntő többségében a levelezőre felvetteket kapjuk meg, az állami helyre bekerültek levonásával pedig a költségtérítéses helyre felvetteket.

Felvételi időszak Jelentkező Felvettek
Összes Első helyes Nappali Állami Összes Nappali Állami Összes – Nappali Összes – Állami
2008/P

60

60

17

0

55

13

0

42

55

2009/K

7

3

0

0

0

0

0

0

0

2009/P

59

59

20

0

55

19

0

36

55

2010/K

16

9

6

0

11

2

0

9

11

2010/P

74

74

28

0

63

25

0

38

63

2011/K

5

3

0

0

0

0

0

0

0

2011/P

57

57

21

0

50

17

0

33

50

2012/K

8

1

0

0

0

0

0

0

0

2012/P

35

35

14

0

35

14

0

21

35

2013/K

3

1

0

0

0

0

0

0

0

2013/P

8

8

0

0

5

0

0

5

5

2014/K

3

2

0

0

0

0

0

0

0

2014/P

19

19

10

0

14

7

0

7

14

Összesen:
(P+K)

312+42

312+19

110+6

0

277+11

95+2

0

182+9

277+11

2. táblázat

Jelentkezők és felvettek száma az informatikus könyvtáros alapszakra 2006 és 2014 között a pótfelvételin
és keresztféléves képzésben

A pótfelvételis létszámok az első években mai szemmel már magasnak mondhatóak. (A 2006-os és 2007-es adatok nem állnak rendelkezésünkre.) 2008-tól 55, 63, 50, 35, 2013-ban ez is nagyon lecsökkent: 5, majd 2014-ben némileg emelkedett: 14. Az összesen 277 fő nagyobbik része, 182 fő levelezőre jött. Keresztféléves képzés meghirdetése egyszer, 2010-ben volt sikeres, ekkor a 11 felvettből 9 lett levelező.

A nappali alapképzés számai

Az éves statisztikákban kiemelten szerepelnek a nappali tagozatra és az állami finanszírozásra (ösztöndíjra) vonatkozó adatok külön-külön, együtt azonban onnan nem ismerhetjük meg őket, mert levelezőre is felvesznek támogatottakat, illetve nappalira is költségtérítéseseket, ezért a most következő táblázatokat az egyes intézményekre vonatkozó adatok alapján lehetett összeállítani.

Felvételi
időszak
ANA ANK Összes
felvett
Első helyes Felvett Első helyes Felvett
2006/Á

509

315

12

47

362

2007/Á

310

249

16

79

328

2008/Á

239

253

6

38

291

2009/Á

328

287

4

28

315

2010/Á

397

281

6

45

326

2011/Á

334

213

12

35

248

2012/Á

202

110

5

37

147

2013/Á

57

52

2

2

54

2014/Á

65

61

4

2

63

Összesen

2441

1821

67

313

2134

3. táblázat

Az informatikus könyvtáros alapszak nappali tagozatára  2006 és 2014 között felvettek száma
finanszírozási forma szerint bontva

A levelezô alapképzés számai

Felvételi időszak ALA ALK (+2006-2007 között DLK) Összes
felvett
Első helyes Felvett Első helyes Felvett
2006/Á

276

123

131

189

312

2007/Á

145

60

90

153

213

2008/Á

116

76

64

103

179

2009/Á

102

20

42

82

102

2010/Á

84

9

43

83

92

2011/Á

100

28

42

90

118

2012/Á

54

5

26

33

38

2013/Á

19

18

11

4

22

2014/Á

24

16

4

0

16

Összesen

920

355

453

737

1092

4. táblázat

Az informatikus könyvtáros alapszak levelező tagozatára 2006 és 2014 között felvettek száma
finanszírozási forma szerint bontva

A ponthatárok alakulása 2006 és 2014 között

Az államilag támogatott pontszámokat érdemes megvizsgálni: a költségtérítésesen általában a lehetséges minimális pontszámot határozzák meg ponthatárként (néha magasabb az államinál, pl. amikor egyetlen hallgatót vesznek fel, s az ő pontszámát adják meg, de ennek nincs jelentősége).

Az egyes évek számai nem mindig összehasonlíthatóak, mivel 2007-ig 120+24 pontot lehetett szerezni, ezt 2008-ban 400+80, majd 2012-ben 400+100 pontos rendszer váltotta fel. A jelentkezők száma mellett a ponthatár meghatározása az, amely jelentősen befolyásolhatja a felvételt. A többségnél alkalmazott sáv mellett esetenként vannak kivételek, ezekben az esetekben ritkábban alacsonyabb pontszámot határoznak meg de, gyakoribb az, hogy néhány intézménynél magasabbat (feltehetően azért, mert a magasabb jelentkezői létszám miatt hamarabb érik el a felvehető létszámot).

Az eddigi összesített számok után mostantól egyes intézményekre is utalunk.2

2006-ban nappalin a ponthatárok többsége 111–115 között volt, ennél magasabb volt a PTE (129), az SZTE (134) és az ELTE (137) esetében és feltűnően alacsony ponthatárt szabtak meg az EJF-nél (80). A levelezőknél minden pontszám 111 és 122 között volt. Ennek eredményeként nappali tagozaton állami támogatással az ELTE-re csak 10 államilag támogatott hallgatót vettek fel a 77 első helyes közül, míg az EJF-en úgy jött össze 30 államilag támogatott hallgató, hogy csak 12-en jelentkeztek erre első helyen.

2007-ben a nappali pontszámok 115 és 120, a levelezők 115 és 127 között mozogtak, tehát a levelező valamivel magasabb volt, némileg csökkent is az első helyesekhez képest a felvettek aránya állami helyekre, s nőtt a fizetős helyeken.

2008-ban az ELTE kivételével nappalin mindenkié 286–288 között volt, az ELTE-é 321, a levelezőn egységesen 311, tehát magasabb, mint az ELTE-t nem számítva az összes többi helyen a nappalisoké.

2009-ben kezdődött annak a gyakorlatnak az érvényesítése, amely feltehetőleg azt célozta (legalábbis az eredmények azt mutatják), hogy levelezők ne kerüljenek be nagy számban állami helyekre. Ennek jegyében a levelező ponthatárt 390 és 393 között szabták meg, míg nappalin a többség 304–308 között volt, még a magasabb kivételek sem közelítették meg a levelező minimumot (SZTE 319, PTE 330, ELTE 356), míg két helyen 300 pont alá vitték a ponthatárt (EJF 288, SZIE 290). Ennek eredményeként 102 első helyes levelező jelentkezőből mindössze 20-at vettek fel (most és a továbbiakban is feltételezve, hogy az összes felvett első helyes volt, ami nem biztos, de legalább az valószínűsíthető, hogy döntő többségük igen), míg az előző években a felvételi arány 50% körül volt.

Ha valakinek még az előző év statisztikái alapján is kedvük volt levelezőn állami helyre jelentkezni, azoknak 2010-ben 408-ra emelték a ponthatárt, így 84 első helyesből már csak 9-en kerülhettek be. Nappali tagozaton 316‒323 között alakultak a pontok, az SZTE (337) és az ELTE (381) kivételével.  2011-ben kicsit lazítottak, a levelező pontszámok (358–359) alig haladták meg a nappalit (340–349, ELTE 368), kicsit javult is a felvételi arány (100-ból 28), 2012-ben újra visszavitték 400-ra, ez az ELTE nappalis 425 pontja alatt maradt, a többi helyen a szokottnál jobban szóródott a ponthatár (310‒395).  Hasonló lett a felvételi arány is az ELTE-vel, 54 első helyesből 5-nek a felvétele épp úgy nem normális, mint 63 első helyesből négy felvétele az ELTE nappali tagozatán ebben az évben.

A levelező tagozatra jelentkezők is jóval többen jelölték meg az állami helyeket, mint a fizetőst, egy részük másodikként is ezt. Ennek eredményeként sokkal több hallgatót vettek fel levelező tagozatra költségtérítésesként, mint amennyien azt első helyen bejelölték. Mivel nem ezt tervezték elsősorban, kérdés, mennyien csinálták ezt végig, hányan voltak képesek fizetni a féléves tandíjat. Az utóbbi időben azt tapasztalhatjuk, hogy még az állami ösztöndíjas helyekre felvett levelezősöknek is nehézségeik vannak, elsősorban azzal, hogy a munkahelyük elengedje őket a konzultációkra, s vannak olyanok, akik emiatt szakítják meg tanulmányaikat.

Az informatikus könyvtáros alapszakra felvettek intézményenkénti megoszlása

ANÁ+ ANK

2006/Á

2007/Á

2008/Á

2009/Á

2010/Á

2011/Á

2012/Á

2013/Á

2014/Á

Összesen

DE

32+5

33+7

32+7

57+2

55+4

28+4

12+3

8+0

5+0

262+32

DRHE

11+2

10+3

6+2

10+2

11+3

0+0

8+0

5+0

0+0

61+12

EJF

30+0

14+6

4+1

8+2

8+1

5+0

8+0

0+0

X

77+10

EKF

48+4

22+3

25+4

20+3

19+2

16+1

17+2

5+0

0+0

172+19

ELTE

10+11

45+19

70+1

66+5

53+18

62+8

4+19

21+1

37+2

368+84

KE

26+3

14+2

7+3

8+2

10+0

3+0

9+0

0+0

X

77+10

NYF

52+11

22+8

20+6

12+2

14+4

6+5

6+2

0+0

X

132+38

NYME

44+0

21+7

16+3

16+1

24+4

14+5

18+4

0+0

0+0

153+24

PTE

21+3

23+1

27+1

29+1

30+4

26+2

18+1

6+1

6+0

186+14

SZIE

20+4

15+10

16+2

11+3

6+3

3+7

7+0

0+0

0+0

78+29

SZTE

21+4

30+13

30+8

50+5

51+2

50+3

3+6

7+0

13+0

255+41

Összesen

315+47

249+79

253+38

287+28

281+45

213+35

110+37

52+2

61+2

1821+313

5. táblázat

 Az informatikus könyvtáros alapszakra, nappali tagozatra felvettek intézményenkénti megoszlása 2006 és 2014 között

A táblázatokban X jelzi, ha az adott képzést nem hirdették meg.

2012-ig egy alkalom kivételével (DRHE, 2011) mind a 11 képzőintézményben mindig elindult a nappali képzés. 2012-ben az összlétszám (s így a legtöbb intézményben is) a szokásosnál jóval alacsonyabb volt. 2013-ban öt intézményben nem indult el a nappali képzés, s a megmaradt hat intézmény közül egyedül az ELTE létszáma volt kétszámjegyű. 2014-ben az addigi 11 hely helyett már csak nyolc intézmény hirdette meg a képzést, s közülük négyben indult el a képzés. A felvett hallgatók több mint fele az ELTE-re került be, mellette az SZTE létszáma emelkedett az előző éveké és tíz fölé. A többi esetben apróságokon múlhatott, hogy indul-e a szak vagy sem. A DE-n és az NYME-n öt–öt, a PTE-n három első helyes jelentkező volt. Hivatalosan öt főben határozták meg a minimális létszámot. A DE-n ezzel a létszámmal el is indult a képzés, az NYME-n valaki kieshetett a felvehetők közül (valószínűleg az emelt szintű érettségi miatt), és ez nem tette lehetővé a képzés elindulását, a PTE-n a három első helyes jelentkezőből hat felvett hallgató lett (nagyobb számban voltak nem első helyes jelentkezők, s köztük voltak olyanok, akik az elsőként megjelölt helyre nem kerültek be).  2015-ben az előző évhez képest emelkedik a minimális ponthatár, így lehet, hogy ami 2014-ben elegendő volt, idén már nem lenne az.

Intéz-mény

2006/Á

2007/Á

2008/Á

2009/Á

2010/Á

2011/Á

2012/Á

2013/Á

2014/Á

Össz.

DE

X+5

X+7

X+7

X+8

X+7

X+5

X+6

X+0

X+0

X+45

DRHE

X+8

X+0

X

X

X

X

0+0

0+0

0+0

0+8

EJF

9+29

5+9

13+20

5+13

2+13

5+17

1+13

0+0

X

40+114

EKF

13+35

19+29

14+5

7+10

0+8

5+13

0+0

3+0

5+0

66+100

ELTE

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

KE

14+10

9+2

13+13

1+9

1+8

1+8

0+0

0+0

X

39+50

NYF

36+23

7+24

12+12

1+8

3+6

4+7

0+0

0+0

X

63+80

NYME

11+19

6+21

9+15

3+9

1+8

3+9

0+0

7+1

5+0

45+82

PTE

X+18

X+11

X+0

X+0

X+0

X+0

X+0

X+0

X+0

X+29

SZIE

X+24

X+27

X+14

X+12

X+23

5+14

3+8

8+3

6+0

22+125

SZTE

40+18

14+23

15+17

3+13

2+10

5+17

1+6

0+0

0+0

80+104

Össz.

123+189

60+153

76+103

20+82

9+83

28+90

5+33

18+4

16+0

355+737

6. táblázat

Az informatikus könyvtáros alapszak levelező tagozatára felvettek intézményenkénti megoszlása 2006 és 2014 között

Látható, hogy nincs olyan intézmény, ahol összességében ne vettek volna fel jóval több hallgatót költségtérítéses képzésre, mint államira. 2013 és 2014 kivételével alig találunk olyan alkalmat is, amikor több államist vettek volna fel adott helyre, mint költségtérítésest, 2009 és 2012 között ez egyszer sem történt meg. Voltak olyan intézmények, amelyek végig csak költségtérítéses helyeket hirdethettek meg. 2006-ban és 2007-ben ez sehol nem jelentett még gondot, ezt követően a PTE-re egyetlen levelezőst sem vettek fel, míg a DE-n az addigihoz hasonlóan folytatódott a felvétel egészen 2012-ig, a SZIE-n időközben megkapták az állami helyek meghirdetésének jogát, ez nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a képzés ma is él ott. A DRHE-n a nappali mellett több éven keresztül nem próbálkoztak másfajta képzéssel, a levelező alapképzés helyett 2012-től esti képzés hirdetése idáig nem bizonyult sikeresnek. 2012-ig a PTE (2008-2011) és a DRHE (2008) kivételével minden helyen, amikor meghirdették a képzést, az el is indult, 2012-ben ugyanakkor a PTE mellett öt olyan helyen sem, ahol elvileg államilag támogatott helyre is be lehetett volna jutni. Amíg 2011-ig minden évben legalább 8 helyen indult el a levelezőképzés (2006-ban 10, 2007-ben 9 helyen), addig 2012-ben csak három ilyen volt, közülük kettőben, eddig utoljára (EJF, SZTE), hogy 2013-ra és 2014-re is lett három ilyen intézmény, az annak köszönhető, hogy a SZIE mellett az EKF és az NYME is újra indíthatott levelező képzést ezekben az években.

Talán önkényesnek látszik, de megpróbáltam külön megvizsgálni az MA-val rendelkező intézmények és a másik öt intézmény számadatait.

Felvételi időszak

A hat MA-s intézmény

Az öt másik intézmény

A tizenegy intézmény együtt

ANA

ANK

Össz.

ANA

ANK

Össz.

ANA

ANK

Össz.

Első

Felv

Első

Felv

Felv

Első

Felv

Első

Felv

Felv

Első

Felv

Első

Felv

Felv

2006/Á

347

176

7

27

203

162

139

5

20

159

509

315

12

47

362

2007/Á

206

174

12

50

224

104

75

4

29

104

310

249

16

79

328

2008/Á

181

200

2

24

224

58

53

4

14

67

239

253

6

38

291

2009/Á

258

238

4

17

255

70

49

0

11

60

328

287

4

28

315

2010/Á

289

232

5

34

266

108

49

1

11

60

397

281

6

45

326

2011/Á

256

196

9

23

217

78

17

3

12

41

334

213

12

35

247

2012/Á

157

72

5

35

107

45

38

0

2

40

202

110

5

37

147

2013/Á

56

47

5

2

49

21

5

0

0

10

77

52

5

2

54

2014/Á

59

61

3

2

63

6

0

1

0

0

65

61

4

2

63

Összesen

1809

1396

52

214

1610

652

425

18

99

524

2461

1821

70

313

2134

7. táblázat

Az informatikus alapszak nappali tagozatára jelentkezők és felvettek a hat 2009-től mesterszakot indító és
a további öt intézményben 2006 és 2014 között

A 7. táblázatból az látható, hogy 2011-ig az első csoport számai nem különböztek lényegesen, a felvettek számainak hullámzása a ponthúzás változó gyakorlatának tudható be. Az összesített csökkenés idáig a többi intézménynél is megfigyelhető fokozatos csökkenésnek tudható be. 2012-ben következett be lényeges csökkenés az első csoportban is, majd 2013‒2014-ben újra, a végére gyakorlatilag magára maradt.

Felvételi időszak

A hat MA-s intézmény

Az öt másik intézmény

A tizenegy intézmény együtt

ALA

ALK

Össz.

ALA

ALK

Össz.

ALA

ALK

Össz.

Első

Felv

Első

Felv

Felv

Első

Felv

Első

Felv

Felv

Első

Felv

Első

Felv

Felv

2006/Á

146

64

75

95

159

130

59

56

94

153

276

123

131

189

312

2007/Á

83

39

52

91

130

62

21

38

62

83

145

60

90

153

213

2008/Á

51

38

31

44

82

65

38

33

59

97

116

76

64

103

179

2009/Á

54

13

20

40

53

48

7

22

42

49

102

20

42

82

102

2010/Á

42

3

15

33

36

42

6

28

50

56

84

9

43

83

92

2011/Á

41

13

22

44

57

59

15

20

46

61

100

28

42

90

118

2012/Á

17

1

18

12

13

37

4

8

21

25

54

5

26

33

38

2013/Á

6

10

5

1

11

13

8

6

3

11

19

18

11

4

22

2014/Á

14

10

4

0

10

10

6

0

0

6

24

16

4

0

16

Összesen

454

191

242

360

551

366

164

211

377

541

820

355

453

737

1092

8. táblázat

Az informatikus alapszak levelező tagozatára jelentkezők és felvettek a hat 2009-től mesterszakot indító és
a további öt intézményben 2006 és 2014 között

Levelezőn a második csoport számai többször felül is múlták az elsőét (ebben szerepe volt annak, hogy az ELTE nem is hirdetett ilyen képzést, két másik helyen pedig csak költségtérítéses helyre lehetett jelentkezni), a csökkenés nem hirtelen, hanem fokozatos volt, kivéve 2011-et, amikor némileg enyhítettek az államilag támogatott levelezőket sújtó magasabb ponthatáron. Még így is jelentősnek mondható a csökkenés, 2012-től azonban drámainak. 2013-tól itt még nagyobb szerepe volt az emelt szintű érettségi követelményének, mivel levelezőre sokkal nagyobb arányban jelentkeznek több évvel az érettségi után, így sokak idejében még nem is volt ilyen lehetőség, a ponthatárok csökkenése (mindenkit felvesznek, aki elérte a minimális ponthatárt) nem érvényesült. A nappalinál is sokkal nagyobb arányban voltak mindig olyanok, akik nem a költségtérítéses formát jelölték be első helyen, de oda kerültek be. Kérdés, hogy mennyien voltak olyanok, akik nem tudták befejezni tanulmányaikat anyagi okok miatt. Mostanában az figyelhető meg, hogy még az államira felvetteket is sok munkahelyi gond akadályozza pl. a konzultációkon való részvételben.

Az eddigi táblázatokban összefoglalt képzések mellett az egri Eszterházy Károly főiskola mindig meghirdette az informatikus könyvtáros alapképzési szakot távoktatási formában.

Felvételi időszak

Összes jelentkező

Első helyes
jelentkező

Felvett

Ponthatár

2006/Á

33

15

20

78

2007/Á

29

7

7

78

2008/Á

26

10

11

160

2009/Á

12

5

6

160

2010/Á

25

16

14

273

2011/Á

30

16

14

273

2012/Á

18

12

10

284

2013/Á

9

5

3

240

2014/Á

6

1

0

NI

Összesen

188

87

85

9. táblázat

Jelentkezők és felvettek informatikus könyvtáros BA távoktatási képzésre
(ATK) az egri Eszterházy Károly Főiskolán 2006 és 2014 között

Látható, hogy a jelentkezők és a felvettek száma a legelső évben, 2006-ban volt a legmagasabb, de utána viszonylag egyenletesnek mondható egészen 2012-ig. Igazán jelentős csökkenés 2013-ban következett be, amikor mindenki számára meghirdették országosan, hogy a minimális ponthatár elérése mellett be lehet kerülni állami ösztöndíjas helyre, miközben ezt a képzést végig csak költségtérítéses formában hirdették meg. A kérdés az, hogy miért nem lehet a távoktatásos képzés államilag támogatott, amikor ez a képzési forma lehet a legelőnyösebb azok számára, akik dolgoznak, s mint tapasztalhattuk, a munkahelyi gondok még az államilag támogatott levelező képzésben résztvevőket is egyre jobban akadályozzák tanulmányaiban. Érdemes lenne megpróbálni, hogy mennyi jelentkező lenne ilyen képzésre állami helyekre.

Természetesen akadályozó tényező lehet az emelt szintű érettségi követelménye is, mivel feltehetően a levelezőkhöz hasonlóan az ilyen képzésekre is nagyobb arányban jelentkeznek korábban érettségizettek, akiknek erre még nem is volt lehetőségük a középiskola befejezésekor. A minimális ponthatárt fokozatosan emelik, 2015-ben 280 pont lesz, egy emelt szintű érettségiért 50 pontot adnak, így ehhez az érettségi tárgyak jegye vagy százaléka alapján 230 pontot kell még megszerezni. A régebben érettségizettek szempontjából méltányos lehetne, ha ilyen minimális pontszám mellett nem követelnék meg az emelt szintű érettségit, hiszen könnyen belátható, hogy mennyivel jobb eredményre van szükség a 280 pont eléréshez az érettségi tárgyakból az emelt szintű érettségi plusz 50 pontja nélkül.

Az emelt szintű érettségit kiválthatja az, ha valakinek diplomája van, a diplomásoknak ugyanakkor lehetőségük van a mesterképzésre is jelentkezni, ha az informatikus könyvtáros mesterszak másik előfeltételét, az alapszak 50 kreditjét is megszerzik.

2006-ban és 2007-ben, amikor még öt helyen külön hirdettek levelező alapképzést diplomásoknak költségtérítéses formában, s ezek viszonylag magas létszámmal indultak, 2007-re még három meghirdető intézmény maradt, s közülük kettőben indult el a képzés.

Intéz-mény

2006/Á

2007/Á

Összes jelentkező

Első
helyes

Felvett

Pont-
határ

Összes
jelentkező

Első
helyes

Felvett

Pont-
határ

KTIF

8

7

8

120

8

5

0

NI

EKF

16

13

15

78

21

7

11

78

BDF

11

11

9

78

X

X

X

X

PTE

11

9

10

105

X

X

X

X

SZTE

18

14

11

100

19

9

10

108

64

54

53

48

21

21

10. táblázat

A diplomás levelező költségtérítéses informatikus könyvtáros alapképzésre  (DLK) jelentkezők
és felvettek száma 2006-ban és 2007-ben

A későbbiekben is bekerülhettek diplomások az alapképzésbe, de erre vonatkozóan nincs adatunk.  Ugyanakkor a későbbiekben már lehetőségük volt arra is, hogy államilag támogatott képzésbe kerüljenek, 2009-től pedig a mesterképzésbe is jelentkezhettek.

Informatikus könyvtáros MA

A vizsgált időszakban valójában 2006-ban és 2007-ben is volt mesterképzés, csak akkor még kiegészítő képzésnek nevezték, és az az öt intézmény hirdetett ilyet, amelyikben egyetemi képzés folyt.  Régebben is volt ilyen képzés, ahová elvileg jöhettek a főiskolán könyvtár szakot végzettek mellett olyanok is, akik egyetemen más szakon szereztek diplomát. Láttuk, hogy a más szakosok ebben a két évben elég nagy számban kerültek be az alapképzésbe, a szintén költségtérítéses kiegészítő képzésben valószínűleg (szinte) kizárólag könyvtár vagy a 2002-től indult főiskolai informatikus könyvtáros szakosokat találhattunk.  Négy intézményben levelező tagozaton folyt a képzés, az ELTE-n pedig estin (KLK, illetve KEK).

Intéz-mény

2006/Á

2007/Á

Összes jelentkező

Első
helyes

Felvett

Pont-
határ

Összes jelentkező

Első
helyes

Felvett

Pont-
határ

DE

18

16

15

99

23

9

8

50

EKF

22

14

9

78

18

8

7

45

ELTE

41

37

16

78

29

20

16

58

PTE

15

13

12

105

37

21

21

85

SZTE

27

24

21

102

26

15

13

55

Összesen

123

104

73

133

73

65

11. táblázat

Az informatikus könyvtáros kiegészítő levelező költségtérítéses képzésre (KLK, az ELTE-n esti: KEK) 
jelentkezők és felvettek száma 2006-ban és 2007-ben

2008-ban már nem hirdették meg ezt a fajta képzést, 2009-ben pedig már a mesterképzés indult el a jelzett öt intézményben és az NYME-n. Voltak tehát olyanok (a 2008-ban diplomát szerzők), akiknek egy évet mindenképp várniuk kellett, de lehettek olyanok is, akik már hosszabb ideje vártak erre a lehetőségre, így az első évek jelentkezői létszáma mindenképp magasabb volt, mint amire hosszabb távon számítani lehetett.

Felvételi időszak

Jelentkező

Felvettek

Összes

Első

Nappali

Állami

Összes

Nappali

Állami

Összes – Nappali

Összes – Állami

2009/Á

243

209

115

233

145

64

143

81

2

2010/Á

212

172

118

205

117

60

116

57

1

2011/Á

182

148

79

170

93

39

84

54

9

2012/Á

121

95

80

115

64

39

62

25

2

2013/Á

140

98

100

129

61

43

56

18

5

2014/Á

126

92

83

117

70

39

64

31

6

Összesen

1024

814

575

969

550

284

525

266

25

 12. táblázat

Az informatikus könyvtáros mesterszakra az általános felvételi időszakban jelentkezők
és felvettek száma 2009 és 2014 között

A pótfelvételis és keresztféléves jelentkezésekben és felvételekben alacsony számokat találhatunk, kivételt a 2010-es pótfelvételi és a 2011-es keresztféléves jelent, mindkettő azzal van összefüggésben, hogy 2010-ben Szombathelyen adminisztrációs hibából nem indult a nappali képzés, s ez a két másik felvételi kellett, hogy végül oda kerüljenek be, ahova eredetileg is szerettek volna. A 9 főből 2 jelölte be a levelezőt is eredetileg, ezért a többinek pótfelvételivel kellett bekerülnie, majd valamennyiüknek a keresztféléves jelentkezéssel a nappali, állami finanszírozású képzésbe.

Felvételi időszak

Jelentkezők

Felvettek

Összes

Első helyes

Nappali

Állami

Összes

Nappali

Állami

Összes – Nappali

Összes – Állami

2009/P

7

7

3

0

4

2

0

2

4

2010/P

9

9

2

0

9

2

0

7

9

2011/K

9

9

9

9

9

9

9

0

0

2011/P

6

6

0

0

6

0

0

6

6

2012/P

3

3

2

0

3

2

0

1

3

2013/K

1

1

0

0

0

0

0

0

0

2013/P

3

3

0

0

3

3

0

0

3

2014/K

11

11

0

11

8

0

8

8

0

2014/P

3

3

1

0

2

1

0

1

2

Összesen

31+21

31+21

8+9

0+20

27+17

10+9

0+17

17+8

27+0

13. táblázat

Az informatikus könyvtáros mesterszakra pótfelvételin és keresztféléves képzésre jelentkezők
és felvettek száma 2009 és 2014 között (P+K)

2009/Á

2010/Á

2011/Á

2012/Á

2013/Á

2014/Á

Össz.

DE

13+0

15+0

10+0

6+0

12+0

9+0

65+0

EKF

5+0

2+0

4+0

0+1

0+0

4+0

15+1

ELTE

10+0

19+0

10+4

11+0

15+3

13+0

78+7

NYME

11+0

0+0

0+0

0+0

0+0

2+0

13+0

PTE

9+0

8+0

5+0

12+0

8+0

5+0

47+0

SZTE

16+0

16+0

6+0

9+0

5+0

6+0

58+0

Összesen

64+0

60+0

35+4

38+1

40+3

39+0

276+8

 14. táblázat

Az informatikus könyvtáros mesterszak nappali tagozatára felvettek megoszlása
intézményenként 2009 és 2014 között (MNA+MNK)

2009-ben és 2010-ben volt jelentősebb mértékben magasabb a felvettek száma, onnantól kezdve elég hasonló. 2014-ben újra valamennyi képzőhelyre bekerültek nappali tagozatos hallgatók. Mivel csak a maximális 100 pont a közös a felvételiben az intézmények között, ennek megoszlást azonban a plusz pontok kivételével saját maguk egymástól eltérően határozhatják meg, ezért a pontszámok összehasonlításának nincs jelentősége. Annak, hogy a felvettek száma sok esetben elmarad a jelentkezők számától, esetleg viszonylagosan magas első helyes jelentkezési létszám mellett sem indul a képzés, az időről időre változó minimális létszám mellett elsősorban az okozhatja, hogy a jelentkezők a februári jelentkezéskor nem tudhatják, hogy a felvételi idején nem rendelkeznek majd a szükséges feltételekkel (főleg a diplomával, s elsősorban amiatt, mert nincs meg a szükséges nyelvvizsgájuk).

Intézmény

2009/Á

2010/Á

2011/Á

2012/Á

2013/Á

2014/Á

Össz.

DE

9+1

2+0

X+0

X+1

X+0

X+0

11+2

EKF

9+0

3+0

4+1

10+0

6+0

10+0

42+1

ELTE

22+1

13+0

8+3

X+0

X+0

X+6

43+10

NYME

26+0

13+0

15+1

10+0

5+1

10+0

79+2

PTE

0+0

12+0

9+0

4+0

5+1

5+0

35+1

SZTE

13+0

13+1

13+0

0+0

0+0

X

39+2

 Összesen

79+2

56+1

49+5

24+1

16+2

25+6

259+17

15. táblázat

Az informatikus könyvtáros mesterszak levelező tagozatára felvettek megoszlása intézményenként
2009 és 2014 között (MLA+MLK)

Az első két évben valamennyi intézmény rendelkezett azzal a joggal, hogy államilag támogatott képzést indítson, egy alkalom kivételével el is indult a képzés, a legtöbbször viszonylag jelentős létszámmal. 2011-től a DE, 2012-től az ELTE csak költségtérítéses képzést indíthat, ez láthatóan nem olyan vonzó, a felvettek létszámában az ELTE 2014-es számai tekinthetők kivételnek. Az állami ösztöndíj lehetősége ellenére az SZTE-n 2012-ben és 2013-ban nem jött össze a szükséges létszám, 2014-re már nem is hirdették meg a levelező mesterképzést.

Az összesített nappali és levelező létszámokat nézve láthatjuk, hogy vannak intézmények, amelyekben az egyik, míg másoknál a másik a jellemzőbb, ha csak az egyiket ragadjuk ki ezek közül, akkor némileg torzított képet kaphatunk. A költségtérítéses képzés nem nagyon jellemző sem nappalin, sem levelezőn, elsősorban azok kerülhetnek be ide, akiknek már elfogyott a 12 támogatható félévük, de mindenképp el akarják végezni ezt a szakot is. A végére valamivel többen lesznek, mert vannak olyanok, akiknek a képzés közben fogynak el a féléveik.

A csökkenő alapképzéses számok alapján mindenképp felmerül az a kérdés, hogy honnan lesz utánpótlása a mesterképzésnek.

Nappali képzésre elsősorban azok jönnek, akik az alapképzést is nappali tagozaton végezték el, s utána közvetlenül bekapcsolódhatnak a nappali mesterképzésbe. Ha nem egyből a végzés után jönnek, s időközben álláshoz jutnak, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy levelező tagozatra jönnek, hogy megtartsák állásukat, amely egyre inkább megőrzendő értéknek tekinthető.

A levelező mesterképzés esetében nem tekinthető jellemzőnek, hogy közvetlenül a levelező alapképzés után jelentkeznének rá. A hároméves alapképzés a család és a munka mellett olyan megterhelést jelent, hogy a döntő többség akkor is némi pihenőt igényel, ha egyébként szeretné folytatni tanulmányait. Így a levelező mesterszakon részben inkább a szakot régebben elvégzettekre számíthatunk, a régebben főiskolát diplomát szerzettekre és az alapszakos diplomával rendelkezőkre. Közülük sokan kielégítették ilyen irányú igényeiket a kiegészítő képzéssel, az előző évek mesterképzésével, tehát csak rájuk építeni nem lehet. A 40 év felettieket már nem lehet azzal biztatni, hogy megúszhatják a nyelvvizsgát a végzéskor, sőt 2016-tól már a belépés feltétele lesz a középfokú C-típusú nyelvvizsga. A mostanában végzetteknek ez kevésbé lehet gond, mert anélkül diplomát sem kaphattak, de a régebbiek többségénél ez hiányzik.

A bolognai rendszer 2006-os bevezetése előtt, 2002-től vezették be kreditrendszert, ekkor kapta meg az addigi könyvtár szak az informatikus könyvtáros nevet. Nappali tagozaton a főiskolai és az egyetemi képzés is kétszakos volt, a főiskolai képzésben 95 volt a szak kreditértéke, az összóraszám 1200, az egyetemen 140 kredit, 1300 óra volt előírva.3 A bolognai rendszerben az informatikus könyvtáros alapképzés és mesterképzés is egyszakos, már az alapszak kredit- és óraszáma is meghaladja a korábbi egyetemi értékeket, ehhez adódnak hozzá a mesterképzés értékei. Amíg a korábbiakban az egyetemen öt év alatt két szakból lehetett diplomát szerezni, addig most a hároméves alapszak és a kétéves mesterszak elvégzése után egyetlen szak mesterdiplomájához juthatnak el a hallgatók, s más tudományterületekről messze nem szerezhetnek olyan ismereteket, mint egy másik szak elvégzésével. Nem látszana szerencsésnek, ha a könyvtárakban kizárólag olyanok dolgoznának, akik informatikus könyvtáros alapszakos, ill. egy részük mellette informatikus könyvtáros mesterszakos diplomával rendelkezne. Szerencsére ettől nem kell tartani, hiszen a teljes csere évtizedekbe telik, az elkövetkező években nyugdíjba vonuló Ratkó-nemzedék után még sokan vannak, akik más rendszerben tanultak, és várhatóan a mostani felsőoktatási rendszer is megváltozik néhányszor az elkövetkező évtizedekben.

Arról azonban mindenképp el kell gondolkodni, hogyan kerülhetnek be az informatikus könyvtáros szakos mesterképzésbe más szakokon szerzett diplomával rendelkezők.

Nekik a diploma mellett 50 kredittel kell rendelkezniük az informatikus könyvtáros alapszak ismereteiből. Ennek egyik megszerzési módja az alapképzés keretében az 50 kredites modul elvégzése. Mivel az alapképzésre épülő bolognai tanárképzés utoljára 2016-ban indul, utoljára az elmúlt, 2013/2014-es év alapszakosai választhatták azokat a tanári modulokat, amelyek lehetővé teszik számukra 2016-ban a kétszakos tanári mesterképzésre való jelentkezést. A mostani elsőévesek már vagy saját szakjukon belüli szakirányt választhatnak vagy pedig egy olyan másik szak modulját, amely lehetővé teszi számukra, hogy az ahhoz a szakhoz tartozó diszciplináris mesterképzés felvételi előfeltételeit megszerezzék. Ez az eddiginél több lehetőséget, nagyobb esélyt adhat az informatikus könyvtáros alapszak moduljának választására. Az ezt teljesítőknek megvan a lehetőségük arra, hogy alapszakos diplomájuk elvégzése után közvetlenül az informatikus könyvtáros mesterszak nappali tagozatára jelentkezzenek, vagy pedig későbbi jelentkezés esetén nagyobb valószínűség szerint levelező tagozatra.

A szükséges kreditmennyiség megszerzésének lehetősége a korábban diplomát szerzettek esetében a részképzés (részismeretek megszerzésére irányuló képzés). Levelező képzés keretében a levelező alapszakosokkal együtt (megfelelő létszám esetén esetleg külön csoportban) teljesíthetik a szükséges tárgyakat két félév alatt. Nem feltétlenül kell mind az 50 kreditet ekkor megszerezniük, korábbi tanulmányaikból lehetnek befogadható tárgyaik, s a munkatapasztalat szintén beszámítható (nagy valószínűséggel azok jelentkeznek ilyen képzésre, akiknek a munkájukhoz van szükség ilyen végzettségre).  Ők természetesen a levelező mesterképzés létszámát gyarapíthatják. S hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a létszám miatt van szükség rájuk, hanem mert a könyvtárak nehezen képzelhetők el olyan munkatársak nélkül, akik más tudományterülekről rendelkeznek mély ismeretekkel.

A munkatapasztalat felemlegetése kapcsán elgondolkodhatunk (ábrándozhatunk) a mostanában olyan sokat emlegetett duális képzésről a mi területünkön. Vajon hogyan változna a jelentkezők száma, ha havi 75 000 vagy 115 000 forint ösztöndíjjal kecsegtethetnénk őket, a képzés ideje alatt bőséges szakmai tapasztalat megszerzésének lehetőségével, és a végzés után az elhelyezkedés jó esélyével (s nem kulturális közfoglalkoztatottként).

Mindez valóban inkább ábrándozásnak tekinthető, de az biztos, hogy el kell gondolkodnunk a lehetőségeken. Nem valószínű, hogy zsákba dughatjuk az írás elején említett bánatunkat, de az biztos, hogy nem dughatjuk homokba a fejünket. Közben pedig várhatjuk tavasszal a 2015/2016-os felvételi jelentkezési létszámokat, majd figyelhetjük júliusban a felvettek számát.

Jegyzetek

1.    MURÁNYI Péter: A könyvtárosképzés közelmúltja és jelene. In: 50 éve indult Szombathelyen a népművelő-könyvtáros képzés. Szerk. [Czövek Zoltán, Katona Attila, Murányi Péter]. Szombathely, Savaria Univ. Pr., 2013, p. 133–139. p.

2.    A szövegben és a táblázatokban az intézményeket a www.felvi.hu-n szokásos rövidítésekkel jelöljük, az intézmények mai elnevezését használva, amikor összesített táblázatról van szó, ha korábbi állapotokról, akkor is a mostani betűrendi helyén vesszük fel a táblázatban az adott intézményt. Időnként a kar neve vagy a kari hovatartozás is változott egyes intézmények esetében, de mivel minden intézmény egyszer szerepel, ezért ezt nem látszott szükségesnek jelölni.

      DE – Debreceni Egyetem, DRHE – Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2010-ig KTIF, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, EJF – Eötvös József Főiskola, Baja, EKF – Eszterházy Károly Főiskola, Eger, ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, KE – Kaposvári Egyetem, NYF – Nyíregyházi Főiskola, NYME – Nyugat-magyarországi Egyetem, 2008-ig BDF – Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, PTE – Pécsi Tudományegyetem, SZIE – Szent István Egyetem, Jászberény (néhányszor hirdettek meg képzést Szarvasra is, de senkit nem vettek fel), SZTE – Szegedi Tudományegyetem.

3.    MURÁNYI Péter: A bölcsész képesítési rendeletről könyvtárosi szemmel = Könyvtári Figyelő, 11. (47.) évf. 2001. 3. sz. 481–494. p.

Beérkezett: 2015. február 25.