Tanulmányok

A használóközpontúság megvalósításának kitüntetései: a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj
SKALICZKI Judit

A 21. század könyvtárainak legfontosabb feladata, hogy a társadalom információs-kulturális ágazatának meghatározó részeként szolgálja a használókat, és működésével hozzájáruljon a társadalmi folyamatok, az emberi tevékenység fejlődéséhez és alakításához. Ezt a feladatot csak akkor teljesítheti, ha ismeri a társadalom, a könyvtárhasználók igényeit, és a megismert elvárásokat teljesíti. Ennek érdekében a könyvtárosoknak és a könyvtárvezetésnek alkalmazniuk kell a minőségmenedzsment szemléletét, módszereit és technikáját, melynek milyenségét önértékeléssel lehet mérni. Ezt alkalmazza többek között az EFQM (European Foundation for Quality Management) által kidolgozott modell (Common Assessment Framework, CAF) is, amely a 2010-ben Magyarországon kidolgozott Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszernek (KKÉK) is az alapja. Az EMMI 2013-ban olyan díjakat alapított, amelyek a KKÉK alapján a könyvtárak minőségi munkáját értékelik, melyeket (Minősített Könyvtár cím, Könyvtári Minőségi Díj) pályázat útján lehet elnyerni; jelenleg ezek a legmagasabb intézményi szakmai kitüntetések.

A nemzeti könyvtári gyűjtés–állománygyarapítás problematikája az Országos Széchényi Könyvtárban
RÁCZ Ágnes

2014 tavaszán az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) munkatársai beszélgetés-sorozatot indítottak a nemzeti könyvtár helyzetéről és jövőjéről. A fórumon szóba kerültek a könyvtár alapfeladatai, a gyűjtés problematikája, a megőrzés gondjai, a feltárás és feldolgozás követelményei, a szolgáltatás specifikumai, a könyvtár tudományos élete stb. Második alkalommal a gyűjtés problematikájáról esett szó. A szerző a nemzeti könyvtár gyűjtőkörének alakulásával és a gyűjteményszervezés aktuális kérdéseivel kapcsolatos gondolatait a következők szerint foglalta össze:1) a gyűjtőkör, a nemzeti könyvtár mint a nemzeti irodalom gyűjteménye (tematika és teljesség), 2) a kötelespéldányok, 3) a könyvtári hungarikumok, 4) a szakkönyvtári gyűjtőkör, 5) a gyűjtendő kiadványtípusok, 6) az állományfejlesztés anyagi háttere.

A nemzeti könyvtár alapfeladata a hungarikum-gyűjtés, ami koronként eltérő mértékben kibővült egyetemes jellegű és szakterületi gyűjtéssel. A teljességre való törekvés helyett az értékelő szelekció tekinthető realitásnak, bár ez megnöveli a gyarapító könyvtáros felelősségét. A kötelespéldányok segítik ugyan a gyarapítást, de sok a be nem szolgáltatott kiadvány (amelyek beszerezhetősége idővel mindjobban csökken), és tudni kell, hogy pusztán a kötelespéldány-szolgáltatás nem elégítheti ki a nemzeti könyvtár gyarapítási igényeit. A szerző felveti, hogy kevesebb beszolgáltatandó példánnyal is megoldható lenne a nemzeti impresszum feldolgozása és archiválása, és a kevesebb példány jobban ösztönözné a kiadókat a beszolgáltatásra. A kötelezően megőrzendő példányok egyre bővülő raktári férőhelyet igényelnek, ezért a szerzőben felmerült, hogy bizonyos esetekben elegendő lenne az archiválási példányokat megőrizni. A hungarikumok gyűjtése a könyvtár legismertebb és legkevésbé problémás területe, míg szakkönyvtári feladatokat a nemzeti könyvtár az irodalom-, nyelv- és történettudomány terén, valamint a könyvtártudományt területén lát el. Az utóbbi gyűjtésével nincs gond, de az elsőként említett területeknél számos nehézség (pl. gyarapítási keret, szaktájékoztató apparatus, dokumentációs munka stb.) merül fel. A gyűjtés legsúlyosabb problémája azonban a fejlesztésre fordítható nagyon alacsony gyarapítási keret.

Digitális gyarapítás az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában
KISS Eszter

A digitalis korból adódó változások a nemzeti könyvtár térképtárában főleg a gyarapítás területén jelentkeznek: digitalis térképet alig kap a könyvtár, a kötelespéldányként, nyomtatottan érkező térképek mennyisége pedig jelentősen csökkent. A térképkészítésben paradigmaváltás történt: a kartográfiai szemléletet felváltotta az informatikai szemlélet. Ma már nem térképek készülnek, hanem téradatok tárházai, amelyekből egyedi igények szerinti térképek állíthatók össze. A nemzeti könyvtár térképtárának a digitalis korban nem térkép-archívumként, hanem információs- és metaadat-szolgáltató központként kell működnie. A tanulmány bemutatja a térképgyűjtemény gyarapítását meghatározó gyűjtőköri megfontolásokat, a hungarikumok gyarapítása mellett kitér a területi, tematikai gyarapítási szempontokra, a gyarapítás gyakoriságára, valamint az adatfeldolgozási szintekre és az adathordozók szerinti gyűjtési teendőkre. Mivel a kötelespéldány-rendelet digitális térképészeti termékekre vonatkozó módosításának elfogadása még várat magára, ezért a gyarapítás biztosítása érdekében a nemzeti könyvtár kétoldalú megállapodásokat köt általuk kiválasztott térképadat-előállítókkal. A könyvtáros-térképészeknek figyelniük kell a megfelelő metaadatok bekérésére (a digitalis képfájlok tulajdonságai, projektdokumentáció, megjelenítő eszköz, szoftverek), valamint az adatállományok szabványos formátumokban való beszerzésére is.

Tudományos szelfi: szerzői profilok az interneten
HAJNAL WARD Judit – BEJARANO, William – DUDÁS Anikó

A szelfi olyan fénykép, amit az ember önmagáról készített és közösségi oldalakon oszt meg. A szelfi (selfie) tavaly az Oxford szótáraktól az „év szava” elismerést kapta annak eredményeként, hogy a világhálón 2013-ban gomba módra szaporodtak el az önarcképek. Hasonló gyorsasággal terjed az egyetemi oktatók és kutatók szakmai életrajza a tudományos közösségi fórumokon. A tudományos szelfi, vagyis a szerzői profil általános képet ad egy kutató munkájáról. Célja az egyén és az intézmény megjelenítése, megtalálhatóságának növelése. A szerző tudományos közleményeinek bibliográfiai adatai mellett gyakran a teljes szöveg is elérhető. A szerzői profilok másik célja a hagyományos bibliometriai mutatók kiegészítése. Jól megférnek egymás mellett a referált tudományos közlemények, könyvfejezetek, konferencia-előadások, egyetemi óravázlatok, kutatási tervek és adatok, vagyis bármi, ami a szerző művei közé sorolható; láthatóvá válnak a hasonló érdeklődésű követők, a társszerzőségi kapcsolatok, a megtekintések és a letöltések száma, valamint egyéb információk a munkásság hatásáról. A magyarországi szerzők gyakorlatával párhuzamot vonva a cikk elsősorban az amerikai tudósok által használt főbb lehetőségeket kívánja bemutatni és összehasonlítani (Google Scholar, Microsoft Academic Search, academia.edu, ResearchGate, Mendeley stb). A szerzői profilok közös és eltérő elemeit áttekintve a szerzők vázolják azokat a problémákat, amelyekkel a profiljukat naprakészen tartani óhajtó tudósok szembesülnek. Az efféle szerzői önarcképvázlat készítésének könyvtári vonatkozásait érintve az elemzés az intézményi vagy országos repozitóriumok tervezői és fenntartói számára is hasznos szempontokkal szolgálhat.


A kulturális tőke szerepe az olvasóvá nevelésben
Olvasásvizsgálat egy városi és egy falusi iskolában e*
HEGEDŰS Szabina

A 2013-ban végzett felmérésben a szülők, az iskola és a könyvtár kultúraközvetítő szerepét vizsgálta a szerző általános iskolai tanulók olvasáshoz fűződő viszonyában egy elit és egy hátrányos kistérségi iskola diákjai körében. Korábban az olvasás legnagyobb versenytársa a televíziózás volt, ma a közösségi média. A könyvekkel, tudással való viszony elsődlegesen a szülői házban látott minták révén alakul ki. Azok a gyerekek, akik értelmiségi családban, kiegyensúlyozott, illetve anyagilag biztonságosnak mondható körülmények között nőnek fel, olyan kulturális tőkével gazdagodnak, amely egész életükre befolyással lesz: könnyebb beilleszkedniük a társadalomba, és képesek megfelelni az információs társadalom kihívásainak is. Egy jól működő iskolában, amelyben nem homogén osztályokban tanítanak, nagyobb az esély, hogy az otthonról hozott hátrányokat az iskola kiküszöböli, de szelektív funkciója révén tovább az előnyöket és a hátrányokat tovább is mélyítheti. A magyar oktatási rendszer szegregáló jellege, illetve a családi háttér, a szülők hatása jól megfigyelhető egy magas presztízsű városi és egy falusi iskola tanulóinak olvasási szokásai között megmutatkozó különbségekben.


Műhely

 Ami egy konferenciáról kimaradt…
Kiegészítések az I. Magyarországi Biblioterápiai Konferenciához
VRAUKÓNÉ LUKÁCS Ilona

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) a nyíregyházi megyei és városi könyvtárban rendezte meg a biblioterápiával foglalkozó szakemberek első országos konferenciáját az NKA-tól kapott támogatásból 2014. május 16-án „Segített a könyv, a mese” címmel. Az előadások témáját úgy alakították ki, hogy áttekintsék a biblioterápia hazai fejlődését, foglalkozzanak lélektani hátterével és irodalomelméleti kérdéseivel, valamint a gyakorlati tapasztalatok bemutatásával és elemzésével. Időhiány miatt két fontos téma kimaradt a konferenciáról, melyet most adnak közre: a lelki és fizikai bántalmazások miatt nevelőotthonba került fiatalok és a büntetés-végrehajtási intézetben vizsgálati fogságban lévők számára indított irodalomterápia szerepéről szól.

Kiszakadva a családból – gyermekotthonban élő gyermekek traumáinak enyhítése biblioterápiával
ASZTALOS–VARGA Csilla

A gyermekotthonban élő gyermekek már azelőtt komoly lelki (és sokszor fizikai) sérüléseket élnek át, hogy otthonukból kiszakadva (ami önmagában nagy trauma) gyermekotthonba kerülnének. Az otthonba kerülés előzményeként súlyos, személyiségromboló traumákon esnek át: sérül bizalom- és biztonságérzetük, csökken önértékelésük, céltalannak látják a jelent, bizonytalannak a jövőt. A tanulmány ismerteti az e területen alkalmazható biblioterápia munka speciális szempontjait, majd bemutatja egy fővárosi gyermekotthonban 12–14 éves korú gyermekekkel folytatott biblioterápia tapasztalatait.

Irodalomterápia a börtönben
KOVÁCS Zsuzsanna

A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet TÁMOP–pályázatból csoportfoglalkozásokat biztosított a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjai részére. Öt olvasócsoport indult 8-8 fővel. A foglalkozásokra havonta egyszer került sor, és fél éven át minden alkalommal egy-egy regényt dolgoztak fel. A szerző az egyik csoport vezetőjeként három mű megbeszélésének tapasztalatait ismerteti. A regények biblioterápiás feldolgozása újszerű feladat volt. A fogvatartottak meglepően nagyfokú aktivitást mutattak, jobban magukénak érezték a hosszabb, jobban átélhető műveket, mint korábban a rövideket. Már a regény elolvasása is sikerélményt jelentett nekik, a regények szereplőivel is jobban tudtak azonosulni, és az olvasottak saját életükre vetítésével önismeretüket, világlátásukat tudták fejleszteni.

Válaszút előtt
Felmérés öt országos könyvtári szakfolyóiratról
JÁVORKA Brigitta – TÓTH Máté

A magyar könyvtári szakfolyóiratok megjelenését biztosító pályázati támogatások csökkenése miatt a folyóiratok nyomtatott kiadása veszélybe került. Az országos szaklapok szerkesztőségei (Könyv és Nevelés, Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, Könyvtári Figyelő, Könyvtári Levelező/lap, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás) a Könyvtári Intézet munkatársainak segítségével közös online kérdőívvel vizsgálták olvasóik véleményét a lapok nyomtatott és az elektronikus használatáról, a profilok ismeretéről és egy ideálisnak tartott online folyóiratról. A 2014 májusában végzett felmérésből kiderült, hogy a válaszadók jól ismerik a lapok profilját, és a folyóiratok kínálata megfelel az olvasói igényeknek. A nyílt kérdésekre válaszolva tartalmas kiegészítéseket is tettek; többségük a hibrid, azaz a nyomtatott hozzáférést és a gyors internetes elérést együttesen preferálta. A kizárólag elektronikus megjelenést a többség még nem tartja időszerűnek, de nem is zárkóztak el tőle. Az elektronikus folyóirattól áttekinthető, jól strukturált online felületet, jó kereshetőséget, interaktivitást, web2-es alkalmazásokat, vonzó dizájnt várnának el, de a nyomtatott formához hasonló minőségű nyomtathatóságot is. Mivel a fejlesztés továbbra is az anyagiaktól függ, kérdés, hogy a csak elektronikus megjelenés valóban annyira költséghatékony, mint ahogy az átállást szorgalmazók gondolják.


Múltunkból

A Könyvtári Figyelő hatvan évfolyama
1. rész (1955–1968)
POGÁNY György

A szerző a folyóirat történetét a közölt írások elemzésével és a számszerűsíthető adatokból a szerkesztés gyakorlatára levonható következtetések kombinált alkalmazásával mutatja be. A folyóiratot négy korszakra bontva ismerteti: az első szakasz 1955-től 1958-ig tartott, a második 1959-től 1968-ig, a harmadik az 1969 és 1990 közötti szakasz, és 1991-től napjainkig tart a negyedik. Az első periódus a szocialista könyvtárügy kialakulásának időszaka: a lap ekkor kizárólag dokumentációs kiadvány (kivonatokat és fordításokat közöl a külföldi szaklapokból). A külföldi országok – elsősorban a szocialisták – könyvtárügyének bemutatására törekszik, és tudatos szerkesztéssel a nyugati országok gyakorlatát is ismerteti. A folyóirat életének második szakaszát bizonytalan szerkesztési elvek jellemezték: hol a dokumentációs, hol az eredeti írásokat közlő profil dominált. 1969-re megszilárdultak a szerkesztés elvei, és kialakult a folyóirat máig követett rovatbeosztása (hazai tanulmányok, külföldi cikkek ismertetése, könyvismertetések). A 70-es években a Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) és az Országos Könyvtári és Dokumentációs Tanács (OKDT) közös lapjaként nívós szakmai orgánummá, reformgondolatok kifejezőjévé vált. 1991-ben tartalmában és formájában is megújult: az addig önálló dokumentációs kiadvány (Könyvtári és Dokumentációs Szemle, KDSZ) referáló rovatként beépült a lapba, a tanulmányok rovat pedig a hazai könyvtárpolitikai és -elméleti kutatások fórumává lett. Az elmúlt néhány évet az anyagi gondok sokasodása jellemzi. A tanulmány első része 1968-ig követi a változásokat.

Könyvművészet és bibliofília a két világháború közötti kiállításokon
FARKAS Judit Antónia

A művészi könyvek készítése, vásárlása és gyűjtése Magyarországon az első világháborút követően jött divatba. Ekkor teremtődött meg a bibliofil és könyvművészeti mozgalom feltételrendszere, intézményei és szakmai fórumai. A könyvművészet és bibliofília iránti megélénkülő érdeklődés abban is megnyilvánult, hogy 1920-tól megszaporodtak a szép könyvekkel foglalkozó kiállítások. A kiállításokat a szakmai szervezetek – a Magyar Bibliophil Társaság, Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága stb. – szervezték szorosan együttműködve a könyves szakma elismert alakjaival (pl. Kner Imre, Reiter László), és a Magyar Iparművészeti Múzeummal, valamint az Országos Széchényi Könyvtárral. A belföldi könyves tárlatokon a bibliofilek gyűjteményeit is rendszeresen kiállították. Jelen tanulmány azokról a két háború közötti bel- és külföldi könyves tárlatokról és vásárokról ad áttekintést, amelyek a kortárs magyar művészkönyvek és a könyvgyűjtés népszerűsítésével nagyban hozzájárultak a 20. század eleji nyomdászat, könyvkiadás és könyvművészet eredményeinek elismertetéséhez.

Perszonália

Vajda Erik (1930–2014)
Berke Barnabásné

1963 és 1990 között az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár vezető munkatársa, 1990 és 1996 között a műszaki könyvtárak osztott katalogizálási rendszerének irányítója, 1997-től 2001-ig az Magyar Országos Közös Katalógus projekt vezetője. Jelentőset alkotott a tájékoztatás, az információkereső nyelvek és rendszerek, valamint a könyvtári szabványosítás területén. Az MKE elnöke és a Műszaki Könyvtáros Szekció alapítója, elnöke is volt.

Fügedi Péternétől (1928–2014) búcsúzunk
Nagy Anikó

1952-től nyugdíjba vonulásig, 1983-ig az Országos Széchényi Könyvtár vezető munkatársa volt. Fiatalon a Könyvfeldolgozó osztályon megtanulta a katalógizálást, amit később bibliográfusi munkájában is hasznosított. 1961-től a kurrens nemzeti bibliográfia feladataival foglalkozott. Az MNB mellett szerkesztője volt a Magyar bibliográfiák bibliogáfiájának és a Magyar könyvészet éves köteteinek. Részt vett a hazai és nemzetközi szabványosítási szervezetek munkájában, szakértője volt a nemzetközi szabványok honosításának. Vezetése alatt kezdődött el a nemzeti bibliográfia rendszerének továbbfejlesztése és gépesítése.

Kitekintés

A tudásszervezés előtt álló kihívások és a könyvtártudomány
OHLY, Heinz-Peter (Ford.: Koltay Tibor)

Hagyományosan a „tudás-szervezés” a könyvespolcon elhelyezett dokumentumok elhelyezésének az elve, illetve indexelése egy többé-kevésbé egydimenziós katalógusban. Jelenleg a weben a rengeteg hivatkozott, megosztott és heterogén forrással ez az egyszerű terminológiai megközelítés nem elegendő. A Tudásszervezés Nemzetközi Egyesületének (International Society for Knowledge Organization, ISKO) is át kell fogalmaznia küldetését. Az „új” tudásszervezet, melynek célja a „szemantikus” Web 3.0 megteremtése, a különböző a tudásszervezeti rendszereket próbálja ötvözni osztott meta-adatokkal és formalizált ontológiákkal, amelyek logikusan deduktívek. Mivel a szemantikus megközelítés ellentétes a „társadalmi alapú rendszerek” megközelítésével, a jövő útja a logikai leírás, szakmai értékelés, és önszervező elvek kombinációja lehet, amit „önszervező tudásszervező rendszereknek” nevezhetünk. Vannak még nyitott kérdések, de ezeket megoldják majd az ISKO és a hasonló egyesületek, és az etikának és a bizalomnak is jelentős szerepe van.

A tájékoztatástól a képzésig – szakfolyóiratokra épített továbbképzés
Egy oroszországi projekt története és tanulságai
GROMOVA, Olga
(Ford.: Hegyközi Ilona)

A Pervoje Szentjabrja nevű magánkiadó egyedi jelenség Oroszország pedagógiai életében. Szimon Szolovejcsik 1992-ben alapította a kiadót és azonos nevű pedagógiai folyóiratát, melyet ma a fia vezet. A folyóirat mellékletei kezdetektől fogva módszertani segítségül szolgálnak az iskolai munka különböző területein. A kiadó iskolai könyvtárakkal foglalkozó folyóirata, a Biblioteka v skole, a cikk szerzőjének (Gromova) kezdeményezésére indult 16 évvel ezelőtt. (A nyomtatott számok mellett vagy helyett kedvező áron megrendelhetők a folyóirat elektronikus mellékletei is.) A kiadó állami támogatás nélkül, saját bevételeiből tartja fenn magát. Működése négy területet ölel fel: 24 módszertani folyóiratot ad ki; akkreditált továbbképző tanfolyamokat szervez (távoktatást is folytat); egyedi publikációs munkákat vállal és exkluzív könyvkiadással is foglalkozik.

A polcoktól az internetig: a gyűjteményi munka átalakítása a felsőoktatási könyvtárakban
LEWIS, David W
. (Töm.: Koltay Tibor)

A digitális világban a felsőoktatási könyvtáraknak változtatniuk kell gyűjteményi munkájukon. Újra kell gondolniuk a költségvetésüket, valamint a felsőoktatási könyvtári munka gyakorlatát és értékeit. Az írás M. Buckland 1992-ben megjelent könyvéből (Redesigning library services) kiindulva a következő gondolatmenetben mutatja be a változások szükségességét: az információkhoz való hozzáférés alakulása (megőrzési és elosztási funkciók szétválása) a digitális korban; a könyvtárak mint a tudományos kommunikáció változásának mozgatói; a felsőoktatási könyvtárak gyűjteményi munkája a megváltozott világban és egy vízió arról, milyen változások valószínűsíthetők 2020-ra.

Könyvszemle

Egy sokoldalú könyv az e-könyves kultúráról
KEREKES Pál – KISZL Péter – TAKÁCS Dániel: E-könyvészet: a digitális könyvkultúra alapvonásai (Budapest, ELTE BTK, 2013.) (Ism. Koltay Tibor)

Stratégiák a láthatatlan web használatához és tanításához
DEVINE, Jane: Going beyond Google again. Strategies for using and teaching the invisible web (London, Facet, 2014.) (Ism.: Koltay Tibor)

Az információs viselkedés – evolúciós ösztön (Megkésett könyvkritika)
SPINK, Amanda: Information behaviour. An evolutionary instinct (Springer, 2010.) (Ism.: Z. Karvalics László) e*

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ (Referátumok) e*

*Csak elektronikusan (http://ki.oszk.hu/kf)