KEREKES Pál
E-könyvészet : a digitális  könyvkultúra alapvonásai / Kerekes Pál, Kiszl Péter, Takács Dániel ; [a bevezetést írta Dombi Gábor] ; [kiad. az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtár- és Információtudományi Intézete]. – Budapest : ELTE BTK Könyvtár- és Információtud. Int., 2013. – 310 p. : ill. ; 24 cm ISBN 978-963-284-378-0

 

 

 

 

 

 

Nem véletlen, hogy e könyv bemutatóján Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezetője tréfásan felvetette, hogy mi lenne, és főként mekkora terjedelmű mű született volna, ha nem a digitális könyvkultúra alapvonásairól szólna. A könyv (röviden E-könyvészet) ugyanis több mint 300 oldalas terjedelme folytán is „sokoldalú”. Természetesen nem csak a terjedelemről van szó. Ha valaki az első oldalakat nézi, egy újságcikkbe olvashat bele, ha pedig fellapozza az irodalomjegyzéket, joggal gondolhatja, hogy egy tudományos monográfiát tart a kezében. Valójában mindkettő igaz, sőt gyakorlati tanácsokat adó könyvnek is nevezhetnénk, ha volna ilyen kategória.

A szerzők, akik az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének munkatársai (egész pontosan oktatója, vezetője és doktorandusza), azt írják, hogy az e-könyv jelenség tartalmi összetevőit igyekeznek bemutatni a témával ismerkedők részére. Az sem titkolt szándékuk, hogy a tárgykörtől idegenkedőknek is információkat nyújtsanak, mankót kínálva a digitális műveltségi termékek előítéletektől mentes megismeréséhez. Nem titkolják tehát, hogy egy könyvben több mindent meg akartak valósítani. Nyilvánvalóan ezt a célkitűzést jó szolgálja a sokszínűség. Jó is van ez így. Most egy ilyen könyv kellett. Az olvasónak valószínűleg erre van szüksége.

Lássuk tehát, miről szól a sok oldalas mű! A már említett és előszóként szolgáló újságcikket is beleszámítva 14 főfejezete van a könyvnek, mintegy száz hosszabb-rövidebb alfejezettel. Ehhez járul az irodalomjegyzék és a terjedelmes, számos érdekes adatsort is tartalmazó függelék.

Valószínű, hogy az olvasók jelentős részének tetszeni fognak a rövid szövegrészek, különös tekintettel arra, hogy egy szakkönyvet amúgy sem olyan módon olvasunk, mint ahogyan egy regényt kell.

Az sem kétséges, hogy lehetetlen és szükségtelen minden témát felsorolnom, ezért válogatni fogok a könyv mondanivalójából. Ennek megfelelően, a mű szerkezetéhez és az előadásmód sokszínűségéhez némileg alkalmazkodva, ismertetésem is sokszínű lesz.

Bár már említettem, hogy a sokféleségnek, bár jól jön az olvasó számára, hátulütői is vannak. Többek között olyan, némileg paradox helyzeteket eredményez, hogy előbb tudjuk meg, milyen eszközökön olvasunk e-könyvet, mint ahogy meghatározást (meghatározásokat) kapnánk az e-könyv fogalmáról. Ha kizárólagosan tudományosságra törekvő monográfiáról lenne szó, akkor ezt joggal kifogásolhatnánk, de egy olyan, kaleidoszkóp-szerű könyvben, mint amit kezünkben tarthatunk, nem érdemes vele foglalkoznunk. A „laikus” olvasót valóban nem a definíciók érdeklik.

A sokszínűségnek néha áldozatául esik a stílus. Én például kevesebbet használtam volna a print szót a könyv alcímeiben és szövegében, a nyomtatás, vagy a nyomtatott könyvek helyett. A szövegre pedig időnként ráfért volna a gondosabb fogalmazás is. De tegyük félre a kritikát, és értékeljük az újdonságot, a kitekintés gazdagságát! Ne kérjük számon a szintézist olyan területen és tematikában, ahol még igen sok minden kiforratlan!

A témák módszeres felsorolása helyett tehát a könyv néhány, figyelemre méltó meg­ál­la­pítását veszem górcső alá. Például azt, amellyel maximálisan egyetérthetünk, és a következőképpen fogalmazhatunk át: Miközben minden forrong a könyv környezetében, maga a könyv nem formálódik át, nem vesz fel új alakot, tehát a könyvtestet alkotó szövegtömbök súlya és ereje ma még nem váltható ki virtualitással.

A tudományos(abb) témák iránt érdeklődő olvasók igényeit jól kielégíti az E-könyv: karaktersorozat vagy szöveges műegész? elnevezésű alfejezet. Nemcsak a figyelemfelkeltő címben rejlő ígéret okán igaz ez, hanem a benne megjelenő megállapításoknak köszönhetően is. Emeljünk ki néhány megállapítást ebből az alfejezetből! Azt aligha vitatja bárki, hogy az e-könyvben a tartalom digitális hordozókra kerül, így ennek konstatálása sem hat meglepetésként. Annál érdekesebb az a gondolat, hogy használatához nem elegendőek a biológiai alkalmasságok. Persze tudjuk, hogy az olvasás nem velünk született képesség. Az sem titok legtöbbünk előtt, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az e-könyvek léte a hagyományos tudásőrző intézményeket átalakulásra kényszeríti. Ha eddig nem tették, ezt bizony a könyvtárosoknak is tudomásul kell venniük.

Természetesen nem csak ez a fejezet figyelemre méltó. Hasonló példákat az olvasás fogalmának kiterjesztése e-szövegekre értelmezve elnevezésű alfejezetből is hozhatnék.

Az ilyen és hasonló fejezetek kapcsán viszont szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy – amint azt a könyv szerzői is hangsúlyozzák – nem pusztán elméleti kijelentésekről van szó, mivel az elméleti megfontolások nagyon is gyakorlati problémák köré csoportosulnak. Például azért, mert az elmélet mögött ott van a gyártók jól felfogott érdeke. Ők ugyanis éppen avval kívánnak előnyt szerezni a konkurenciával szemben, hogy a következő kérdéseket próbálják megválaszolni: rendelkezzen-e egy e-könyv böngészési lehetőséggel; legyenek-e benne utalások, hipertext kapcsolatok; legyen-e alkalmas a képek kezelésére.

Olvasóként – és főleg nyomtatott könyvek olvasóiként – többnyire nem foglalkoztatnak bennünket ezek a kérdések, pedig nem lényegtelenek. Szakemberként viszont ne felejtsük el, hogy a nyomtatásban már létező könyvek digitalizálása általában a tartalom betű szerinti átalakítását eredményezi, mivel a kifinomultabb, a szöveg értelmét is tükrözni kívánó és a számítógépes környezetet nagyobb mértékben kihasználó formák nagymérvű emberi közbeavatkozást igényelnek, ezért költségesek.1

A karaktersorozat vagy szöveges műegész prob­lémáját taglaló (már említett) alfejezetben egy másik érdekes, sőt fontos kérdéskört is feszegetnek a szerzők, amikor arról írnak, hogy az e-könyv előnye (és egyúttal hátránya), hogy általa a tartalom kerül a középpontba, tehát a „külsőségek”, vagyis a kötés, a borító vagy a méret kisebb szerepet játszanak benne. Dicséretes módon rögtön hozzáteszik, hogy az e-könyvolvasó eszközök is képesek érzelmi kötődést is kialakítani. Érdemes viszont meg­néznünk ebből a szempontból, hogy miként változott az e-könyvek kiváló ismerője és egyúttal kritikusa, Clifford Lynch ezzel kapcsolatos véleménye.

Lynch 2001-ben azt írja, hogy az e-könyvvel kapcsolatos fejtegetések jó részét olyan szentimentális gondolatmenetek hatják át, mint a fürdőkádban való olvasás, a szép nyomtatású könyvek vagy a jó könyvesboltok polcain való böngészés élvezete. Ezeket azonban alapvetőn irreleváns és múlandó kérdéseknek minősíti.2 2013-ben viszont gyengéd érzelmeket említ annak kapcsán, hogy a generációról generációra öröklődő, a családok és közös kultúránk örökségét jelentő könyvgyűjtemények létét teszik kockára az e-könyvek.3 Utóbb egy érdekes blogbejegyzés szerzője viszont úgy látja, hogy ezek az érzések inkább a kiadóknál dolgozó embereket jellemzik, mintsem az írókat és az olvasókat.4 Kétségtelen tehát, hogy az E-könyvészet szerzői érzékeny pontra tapintanak rá. Kár, hogy nem viszik végig a gondolatot.

Örülhetünk viszont annak, hogy olyan – talán kevésbé széles körben ismert – témák is előkerülnek a könyvben, mint a Nielsen által megállapított, „F” betűt formázó mintázat, amely az weben történő olvasást jellemzi. Az pedig egyenesen izgalmas kérdés, hogy az e-könyvet vagy a nyomtatott könyvet olvassuk-e gyorsabban? (A választ a könyvben találja a Kedves Olvasó.)

A Vásárolható elektronikus könyvek címet viselő fejezet, címéhez híven, a tág értelemben vett gyakorlati tudnivalókról szól. Nem az egyedüli ebben a témában, hiszen később olvashatunk arról, hogy milyen e-könyv olvasók vannak jelenleg a piacon. (Erről a könyvhöz adott, kivehető mellékletben is tájékozódhatunk.) Természetesen nem feledkeznek meg a szerzők az e-könyvolvasó készülékek és a táblagépek versengéséről sem.

Egy ilyen könyvből nem hiányozhatnak a szerzői jogi tudnivalók, így meg is találjuk őket. Kapcsolódó téma és hasonló fontossága van a digitális jogkezelési rendszerekkel kapcsolatos tudnivalóknak. A könyvből többek között éppen azt tudhatjuk meg, hogy a DRM-nek vannak alternatívái.

E sorok írója, aki maga is foglalkozik a digitális bölcsészet kérdéseivel, jóleső meglepetéssel vette tudomásul, hogy erről a kérdéskörről is megemlékeznek a szerzők.

Nem véltem felfedezni viszont (a már többször idézett) Clifford Lynch – több írásában is megtalálható – kritikai megjegyzéseit. Írásainak adatai azonban szerepelnek az irodalomjegyzékben, tehát – aki ezekre is kíváncsi – elolvashatja őket.

Mindezt nem azért említem, mert úgy látom, hogy a könyv nélkülözné a kritikát. A nyomtatott könyv előnyeit kiemelő, a Vírus és techno-bosszankodás nélkül címet viselő és számos kérdésre rámutató alfejezet tíz pontja kapcsán van miről elgondolkoznunk. Nézzük például a következő állításokat!

A nyomtatott könyvek az értékállóságot képviselik, és technológiai szempontból sem avulnak el. Egész életünkben megtarthatjuk őket, akkor is, ha már nem kaphatók, ha kimentek a divatból. Ide kapcsolódik, hogy a papír-kiadvány – tartalmi funkciói mellett – egyben műtárgy is. Elég, ha a kötésre gondolunk, a szép illusztrációkra, a szöveg beosztására és elhelyezésére. Az e-könyv ebben még semmi esetre sem versenytárs.” Ebből a leglényegesebb az, hogy – szemben a nyomtatott könyvvel, amelyet éppen a fentiek szerint egész életünkben megtarthatunk – az e-könyv nem lesz a tulajdonunk, hanem csak licencet vásárolunk hozzá, ami a könyvtárak szempontjából különösen problematikus. Természetesen a szerzők sem feledkeznek meg erről, hiszen a következőket írják:

Megszoktuk, hogy amit megvásároltunk, az örökre és elidegeníthetetlenül a tulajdonunkat képezi, ezért is helyezzük egy tárlóba, szekrénybe a könyvet, külön célbútort alkalmazva, hiszen hosszú évtizedekre kell helyet adni a kifizetett terméknek.” Ennél azonban súlyosabb a probléma. Ráadásul arra is kitérnek, hogy az e-könyves környezetben „Elég egy gépcsere, egy elromlott alkatrész, szolgáltatói csőd, megváltozott jogi környezet, és máris kérdésessé vált teljes könyvkészletünk létezése”.

Ide kívánkozik még, hogy a szerzők a könyvhöz való érzelmi kötődés kapcsán arról szólnak, hogy a kötés, a borító, a méret és a tulajdonosi bizonyosság, nem járulnak hozzá a könyv-élményhez, vagy csak kis mértékben adnak pluszokat a mű értékéhez, mivel az e-könyvben a tartalom kerül a középpontba, így a külsőségek kevéssé játszanak szerepet. Ez persze egyszerre előny és hátránya is.

Az E-könyv top 40 elnevezésű fejezetben azt olvashatjuk, hogy az e-könyv környezetkímélő, hiszen a gyártása nem igényel nyersanyagokat, energiát. Remélhetőleg a könyve terjedelmes volta okozta, hogy ehhez nem fűztek kommentárt a szerzők. Az e-könyv is igényel ugyanis nyersanyagokat. Nyilvánvalóan nem könnyű megítélni, hogy az e-könyvek környezetkímélőbbek-e, mint nyomtatott elődeik. Az viszont bizonyos, hogy a könyvolvasó készülékek előállítása, kiszállítása és az elhasználódott eszközök kezelése nyomán is marad ökológiai lábnyom.5 Összegzésként idézem a mű fülszövegét, amely frappánsan összefoglalja mindazt, ami talán a legfontosabb tudnivaló a könyvről:

A kötet a digitális kultúra markáns szegmensének, az elektronikus könyvnek aktuális jellemzőit, gazdasági és társadalmi hatásait mutatja be interdiszciplináris megközelítésben. A mű felvázolja az elektronikus könyv megjelenési formáinak kategorizálását, elérhetőségének módjait, az e-book jelenséget körülvevő kiadói és terjesztési konstrukciókat, a kibontakozó e-könyvészet szabályszerűségeit. A szerzők abban kívánnak segítséget nyújtani, hogy olvasóik közérthetően megfogalmazva, ugyanakkor tudományos alapokon ismerkedhessenek meg a digitális platformon létrejött – folyamatosan fejlődő – színes tartalomkínálattal.”

Vegyük tehát kézbe az E-könyvészetet, vagy olvassuk e-könyvben!

Jegyzetek

1.   LYNCH, Clifford: The battle to define the future of the book in the digital world = First Monday, vol. 6. 2001. no. 6. – http://firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/864/773#author

2.   Uo.

3.   LYNCH, Clifford: E-books in 2013: promises broken, promises kept, and Faustian bargains = American Libraries, E-content digital supplement, 2013. June 24. – http://www.americanlibrariesmagazine.org/article/ebooks-2013

4.   HELMER, John: The mysterious survival of the print = http://www.semantico.com/2014/03/the-mysterious survival-of-the-print (blogbejegyzés 2014. március 28.-án)

5.   LYNCH, i. m.