Tanulmányok
Nemzetközi dokumentum-ellátás az Országos Széchényi Könyvtárban
PAULIK Péter
A könyvtárközi kölcsönzés magyarországi rendszerében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közvetítő és koordináló szerepet lát el. Központi feladatainak egyike a külföldi könyvtárközi dokumentum-ellátás, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) keretében a lelőhely-tájékoztatás, a bibliográfiai információszolgáltatás, valamint az OSZK állományából történő másolatszolgáltatás.
Amennyiben a keresett műnek van hazai lelőhelye, a kérő könyvtárat értesítik erről, és a teljesítés az ODR-en keresztül intézhető. Külföldről történő kéréskor az OSZK mérlegeli a szolgáltató könyvtár megbízhatóságát, gyorsaságát és a fizetési módokat. Másolatok külföldről történő beszerzése a nagy nemzetközi adatbázisokon keresztül (pl. OCLC, Subito) történik. A külföldi szakirodalomról a külföldi felsőoktatási intézmények könyvtárait, illetve a nagy szakkönyvtárak állományait egyesítő közös katalógusokból (pl. KVK, OCLC, SUDOC stb.) tájékozódnak. Az OSZK erre a feladatra szakosodott osztálya mintegy 4500 külföldi könyvtárral, partnerrel áll kapcsolatban. A külföldről beszerzett dokumentumok többsége a magas színvonalon teljesítő német könyvtárakból érkezik, de jók a tapasztalatok a skandináv partnerekkel is. A szakcikkek többségét az OCLC szolgáltatja. Új tendencia a könyvtárközi kérések visszaesése, a különleges dokumentumtípusok iránti érdeklődés, valamint az elektronikus teljesítés iránti igény erősödése. Az e-könyveknek egyelőre még nincs jelentős szerepe a könyvtárközi szolgáltatásban.
Megújult az Országgyűlési Könyvtár
VILLÁM Judit
2012-ben az Országgyűlés elnöke bizottságot hozott létre az Országgyűlési Könyvtár megújítására. A bizottság ajánlásai ráirányították a figyelmet a szervezeti és térbeli struktúra átvizsgálására és módosítására. Indítványozták a szabadpolcos kézikönyvtár idegen nyelvű művekkel való korszerűsítését, valamint a szolgáltatások és a gyűjtemény használtságának növelését. Az átalakítás hónapjai (2013. júniustól 2014. márciusig) alatt a könyvtár munkatársai nagyszabású állományapasztást hajtottak végre, elvégezték a gyűjtemények költöztetését, kialakították az új szabadpolcos kézikönyvtárat, új munkaszobákat rendeztek be, és korszerűsítették a szociális tereket. A felújított nagy olvasóteremben visszaépíttették az eredeti polcrendszert, a galériát szabadpolcos térré alakították, és így a másfélszeresére bővített térben negyvenezer kötetes kézikönyvtári állományt tettek elérhetővé. A nagy olvasóteremben 130 olvasói helyet alakítottak ki. A különgyűjtemények (a Magyar és a Külföldi parlamenti gyűjtemény, az ENSZ és az Európai Unió letéti gyűjteménye) is új elhelyezést kaptak, állományukat ezentúl a könyvtár teljes nyitva tartási idejében lehet használni. Megnőtt a könyvtár nyitva tartási ideje, egyszerűsödött az állományhasználat, bővült a távolról elérhető szolgáltatások köre. Az olvasóterembe 40 új kliens gép került, és WiFivel saját gépek is használhatók. Az olvasók tájékoztatására új elektronikus kijelző rendszert szereltek fel. Az újonnan kialakított szakreferensi rendszer, valamint a tartalmukban és felépítésükben korszerűsített könyvtári adatbázisok (pl. PRESSDOK, HUNDOK, VPI, T. HÁZ!) segítik az olvasók tájékozódását. A könyvtár további tervei között szerepel a csoportlátogatások bővítése, a szakirodalom használatába bevezető foglalkozások tartás, ill. különített helyiség biztosítása a továbbképzésekhez, adatbázis-bemutatókhoz és a könyvtári-informatikai gyakorlatokhoz, a Digitális Törvényhozási Tudástár projekt következő szakaszában pedig 150 ezer oldal parlamenti dokumentum digitalizálása.
Kutatás, szakpolitika – nemzetstratégia
PISA 2012: adatok, feltételezések, következtetések
NAGY Attila
2012-ben ötödször került sor az OECD-országokban élő 15 éves diákok háromévente ismétlődő PISA-vizsgálatára, amivel a szövegértést, az alkalmazott matematikai és a természettudományi kompetenciát mérik. A magyar tanulók 2012-ben minden területen átlag alatt teljesítettek, noha 2009-ben még mindháromban elérték, vagy meghaladták az átlagot. A 2012-es magyar adatokban néhány tendencia figyelhető meg: az átlagok általános romlása mellett csökkent a jobban teljesítők, nőtt a rosszabbul teljesítők aránya. 2009 és 2012 között szignifikánsan romlottak eredmények, a számítógépes feladatokban radikálisan romlott a teljesítményük. A szerző ezután továbbgondolandó megjegyzéseket tesz: a romló eredmények összefügghetnek a pedagógusok rosszabbodó munkakörülményeivel, hangulatával, rossz keresetével; az oktatásra fordított alacsony összegekkel; jó szakemberekre lenne szükség a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására; a szövegértés nem pusztán az olvasástanítási módszerek függvénye, hanem tantestületi feladat.
A nyilvános haszonkölcsönzési jog (PLR) kiterjesztése a nem nyomtatott könyvekre
AMBERG Eszter
Az Európai Unió tagországaiban a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló 2006/115/EK irányelv határozza meg a szerzőket megillető kölcsönzési jogdíjak rendszerét. A bérlet és a haszonkölcsön közötti alapvető különbség, hogy a bérlő a bérleti díj fejében adja át a dolog időleges használatát másnak, míg a haszonkölcsönbe adó ingyenesen. (A beiratkozási díj ellenében történő kölcsönzés is haszonkölcsönnek minősül a díj alacsony jellege miatt.) A magyar szerzői jogi törvény kimondja, hogy a szerző kizárólagos joga, hogy művét terjessze, és ez a jog kiterjed a mű egyes példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adására is. A terjesztés a művek anyagi formában való felhasználásának egyik fontos alapesete, vagyis a fizikai mű példányai (pl. nyomtatott könyv, CD-változat) vonatkozásában releváns. Az e-dokumentumok kölcsönzése során nem terjesztés, hanem nem anyagi formában történő műfelhasználás történik, amikor is az adott művet a nyilvánossághoz közvetítjük, vagyis a digitalizált művek kölcsönzése szerzői jogi terminusban nyilvánossághoz közvetítés, nem pedig haszonkölcsönzés. A nyilvános haszonkölcsönzés rendszerét 2014. július elsejével az Egyesült Királyságban kibővítették a nem nyomtatott könyvekkel (vagyis a hangoskönyvekkel és az e-könyvekkel) is. Igaz csak azokkal az e-könyvekkel, amelyeket az olvasók a könyvtárak helyiségeiben töltenek le. A távoli, azaz a könyvtár helyiségein kívüli e-könyv letöltések (amikor is a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg) maradnak a szerzői jogi szabályozás hatálya alatt, és továbbra is engedélyköteles felhasználásoknak minősülnek.
Olvasók online közössége = e-olvasás?
JÁVORKA Brigitta
Magyarországi e-könyves kultúra dinamikusan fejlődik. A kiadók sok új elektronikus könyvet állítanak elő, és a könyvtárak között folyamatos a párbeszéd arról, hogyan tudnának e-könyveket szolgáltatni olvasóik számára. (Jelenleg nincs törvényi szabályozás erre.) Az olvasók többnyire csak illegálisan tudnák beszerezni elektronikus olvasmányokat, emiatt több online közösség alakult, amelyek elektronikus könyvekkel foglalkoznak. A szerző a következőket vizsgálta: Hol vannak ilyen közösség az interneten? Hogyan működnek? Mi a különbség a klasszikus és az új olvasók között?
Az elemzés a legnagyobb magyar könyves közösségi oldal, a Moly.hu felhasználóira is kitér. Konklúziója szerint nincs olyan magyar közösségi oldal, amely az ő szempontjai szerint foglalkozna az e-könyvekkel, de feltételezi, hogy a közeljövőben nagy változások lesznek az e-könyvek világában.
*(e*)= csak elektronikusan (http://ki.oszk.hu/kf)
Műhely
Az ETO alapú számítógépes információkeresés egy új megközelítése
PIROS Attila
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) a világ egyik legrégebb óta használatos és legelterjedtebb osztályozási rendszere. Széles körű elterjedtsége azzal is magyarázható, hogy karbantartói folyamatosan végzett revíziókkal gondoskodtak naprakészségéről. Az ETO-val történő gépi indexelés is évek óta napirenden van, de – elsősorban a nyelv analitikus-szintetikus és facettás jellege miatt – mindmáig megoldatlan. Jelenleg is számos kutatás folyik online katalógusokban való használatáról. Ezek egy része tárgyszavakként kezeli az ETO-jelzeteket, vagy legfeljebb arra ad lehetőséget, hogy egyes elemeit kiemelve indexeljék. A cikk az ETO-jelzetek számítógépes visszakeresésére alkalmazott jelenlegi megoldások áttekintése és elemzése mellett egy lehetséges alternatíva elméleti megalapozására törekszik, majd a leírt rendszer első elemeként egy szintaktikai alapú jelzetelemző szoftver működését mutatja be.
Múltunkból
A történeti könyvállományok bővülési lehetősége – 1800 előtti ismeretlen nyomtatványok azonosítása
KNAPP Éva
A retrospektív nemzeti bibliográfiából hiányzó 1800 előtti régi magyarországi nyomtatványok számbavétele folyamatos. A korábban ismeretlen 17–18. századi nyomtatványok száma az elmúlt évek kutatásainak eredményeként gyarapszik, lelőhelyük a nyilvános könyvtárak mellett a levéltárak és a nem nyilvános magánkönyvtárak. A szerző kutatásai során egy magánkönyvtárban eddig nem regisztrált nyomtatványokat talált, melyek közül cikkében három nagyszombati kiadványt mutat be részletesen.
A Fülöp Géza-emlékülés előadásai
Bevezető gondolatok Fülöp Gézáról
KISZL Péter
A szerző röviden összefoglalja Fülöp Géza (1928–1998) pályáját: 1961-ben került az ELTE Könyvtártudományi Tanszékére, melynek 1986 és 1994 között a vezetője is volt; nevéhez köthető a tanszék működésének megújítása és a képzés struktúrájának a modernizálása. Oktatóként, kutatóként, közéleti személyiségként egyaránt népszerű volt. Az elhangzó előadások részletesebben kitérnek majd Fülöp Géza tanári és kutatói munkásságára.
Fülöp Géza, Kovács Máté utódja és tanítványa
SEBESTYÉN György
Az ELTE könyvtártudományi tanszéke nyugalmazott vezetője és emeritus professzora cikkének alcímei jól jellemzik azt az öt területet, melyek összefonódást és szerves kapcsolatot mutatnak Kovács Máté (1906-1972) és Fülöp Géza tanszékvezetői és tudományos életművében: Tantervi reform – tantervi forradalom, A bibliológia bevezetése és reneszánsza, A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében c. antológia, A természettudományi és műszaki tájékoztatás kiemelt támogatása és A doktori képzés). Mindketten kivételes és kimagasló pályát futottak be, és – bár válságos időkben dolgoztak – ők érték el a legnagyobb eredményeket. Munkásságuk kutatása továbbra is fontos szakmai feladat.
Tehetséggondozás és pályakövetés, ahogy az Fülöp Géza látta
BARÁTNÉ HAJDU Ágnes
Fülöp Géza 1986 és 1994 között volt az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének vezetője; a szak és a tanszék helyzetének megerősítésére törekedett. Új képzési terve arányosabbá tette az elmélet és a gyakorlat viszonyát és erősítette az informatikai ismeretek oktatását. Elérte, hogy visszakerüljön a tantervbe a művelődés- és olvasásszociológia, olvasáspszichológia. Alapvető fontosságúnak tartotta, hogy a szakma elvárásaihoz igazítsa a képzést: hangsúlyt fektetett a hallgatók szakmai gyakorlatának megszervezésére és gyakorló könyvtárak kialakítására. Személyzeti politikáját új oktatók, kutatók felvétele és gyakorló szakemberek felkérése jellemezte. Az új képzési hálóterv alapján könyvtörténeti és könyvmuzeológiai specializáció is indult. Elérte a szakpárosítás bővítését (természettudományok, idegen nyelv). 1991-ben a tanszék is a Múzeum körútra költözött, ott önálló tanszéki könyvtár és számítógépes laboratórium is létesült. A főiskolai tanszékkel együtt bekapcsolódott a Tempus-projektbe, s megélénkültek a külföldi kapcsolatok, majd az EUCLID munkájába is, melynek Fülöp alelnöke lett. Az MKE és az IKSZ Képzési és Továbbképzési Bizottságának elnökeként a különböző képzési szintek programján is dolgozott. Kezdeményezte a képzőintézmények tanterveinek összehangolását, és támogatta a bajai és debreceni képzést. Kiváló tudós és alapvető tankönyvek szerzője: szakterületei a művelődéstörténet, könyv-, könyvtár- és sajtótörténet, olvasáskultúra, bibliográfia, irodalomtörténet, tudományszervezés és oktatáspolitika voltak. Kollégái a hetvenedik születésnapjára emlékkönyvet szerkesztettek szeretetük és elismerésük kifejezéseként. Folyamatosan figyelte tanítványai életútját, támogatta elhelyezkedésüket, ösztönözte szakmai fejlődésüket.
Az akadémiai könyvkiadás és könyvszerkesztés reformkori történetéből
GAZDA István
A szerző a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódó könyvkiadás reformkori történetéből emelt ki néhányat. Az 1978-ban megjelent A Magyar Tudományos Akadémia kiadványai 1828–1950 c. bibliográfia első tétele egy 1828-ra datált mű volt, melyről az összeállítók azt hitték, azzal indult az akadémiai könyvkiadás. A szerző gyanúsnak találta az évszámot, mert a Tudós Társaság első szakkönyvét 1833-ban adták ki. A reformkorban megjelent akadémiai kiadványokat sziszifuszi munkával a kiadványok sorszáma alapján lehet összeállítani: kiderült, hogy 1831 és 1848 között a Társaság 104 szakkönyvet adott közre, de mivel az egyik, a 19. sorszámú csak évekkel később jelent meg, összesen 103 kiadvány jelent meg. Bemutatja a Tudós Társaság első matematikai kiadványát, a Londonban kiadott logaritmustáblát, és ismerteti Vörösmarty és Czuczor elveszettnek hitt 1848-as iskolai magyar nyelvtankönyveinek a történetét is.
Ismerjük-e régi nyomdászainkat?
V. ECSEDY Judit
Az írás áttekintést ad a magyarországi nyomdászat képviselőiről azt vizsgálva, mennyire ismerjük név szerint is a hazai nyomdászokat, ill. segédjeiket. A kutatók 1473 és 1700 között összesen 171 nyomdászattal foglalkozó személyt ismernek név szerint. Vannak közöttük reformátor nyomdászok, nyomdatulajdonosok, akik prédikátorként is ismertté váltak (pl. Bornemisza Péter, Huszár Gál, Johannes Honterus vagy Heltai Gáspár), de a 17. században külföldről is többen érkeztek Magyarországra. Néhányuknak „beszélő” neve volt, ami származásihelyükre utal (pl. Lipsiai Rheda Pál, Linzi Pistorius Pál). Előfordult, hogy főnemesek (pl. Nádasdy Ferenc, Batthyány Boldizsár) vagy a katolikus egyház hívott be nyomdászt külföldről, és ismerünk németalföldi és angliai tanulmányutat járt nyomdászokat (Tótfalusi Kis Miklós, Udvarhelyi Mihály) is.
Hungarikumok a Rutgers Egyetem Könyvtárában: A második világháború idején az amerikai hadseregbe behívott amerikai magyar katonák levelei (1942–1945)
KOVÁCS Ilona
A kb. négyszáz katonalevél csaknem ötven évig rejtőzött a Rutgers Egyetem Könyvtárában (New Jersey), amikor a szerző hungarikumok után kutatva rájuk talált. A leveleket a 2. világháború alatt írták – elsősorban angolul, elenyésző részüket rossz magyarsággal – olyan magyarok, akiket az amerikai hadseregben teljesítettek katonai szolgálatot. A megtalált levelek az amerikai magyarság története szempontjából nagyon fontos források. A levelek a második generációs, már Amerikában tanult fiatal magyarok gondolkodásáról, nyelvhasználatáról, identitástudatáról, integrációs készségéről adnak tájékoztatást, és a történészek, nyelvészek, szociológusok érdeklődésére is számot tarthatnak. A szerző röviden vázolja a levélírók családi, történeti hátterét, a levelek keletkezését, a levélírók háborúban szerzett tapasztalatainak tükröződését a levelekben.
Kitekintés
Olvasók és olvasás a Cseh Köztársaságban
TRÁVNÍČEK, Jiří (Ford.: Hegyközi Ilona)
A szerző a Cseh Köztársaság 15 évnél idősebb korú lakosságának olvasási kultúráját elemzi három – 2007-ben, 2010-ben és 2013-ban készült – felmérés alapján. A kutatás az olvasók életútjának mélyinterjús bemutatásával és célzottan három fő terület, az olvasás (könyv- és folyóirat-olvasás), a könyvvásárlás és a könyvtárlátogatás megismerésére irányult, de érintette a digitális olvasás, médiahasználat, szabadidős tevékenységek, az olvasás és szakmai munka egymásra hatását is. A teljes időszakot véve az olvasás stabilnak mondható. Csökkent a gyakran olvasók száma, és csökkenés mutatkozott a könyvvásárlás és könyvtárlátogatás terén is. Összességében elmondható, hogy a cseh lakosságban erős a könyvek iránti affinitás: a lakosság 82%-a olvasott legalább egy könyvet az előző évben. A gyakori olvasók egyben internethasználók is. A nők többet olvasnak, de a 25 és 44 év közötti korosztályban csökkent az olvasók, a könyvvásárlók és könyvtárlátogatók száma.
A kutatási adatok és a könyvtár
KOLTAY Tibor
Egyre több publikáció foglalkozik a kutatási adatok gondozásával, megosztásával és a könyvtár adatkezelésben betöltött szerepével. A tudományos adatok megjelenése, formátuma, és az adatok forrásai nagy változatosságot mutatnak. Az adat fogalma a humán tudományokban a legkevésbé körülhatárolható, de a digitális bölcsészet megjelenése óta vizsgálhatóbbá vált. A számítástechnika fejlődése lehetővé teszi az ún. „nagy adatok” (hatalmas mennyiségű adatok) összegyűjtését, összekapcsolását és elemzését. A hatalmas mennyiségű adatok használata kapcsán el kell gondolkozni azon, mennyire objektívek és pontosak az elérhető adatok, és hogy milyen etikai problémákat vet fel a nagy mennyiségű adatok használata. Az adatok megosztása egyelőre kevés tudományterületre korlátozódik, ugyanis még nem alakult ki következetes gyakorlata. A kutatók nem különösebben motiváltak a megosztásban, bár az USA-ban a kutatásokat finanszírozó ügynökségek már adatkezelési tervet várnak el a kutatóktól, és a közpénzen készült kutatások adatait is hozzáférhetővé kell tenni. Az adatok megosztását a nyílt adatok segítik. Az adatok használhatósága érdekében ki kell alakítani a tárolás és visszakeresés technikai és szervezeti feltételeit, de a költségek miatt időről időre felül kell vizsgálni a megőrzendő adatok körét. A szerző áttekinti az adatgondozáshoz kapcsolódó irányelveket érintve a legfontosabb eldöntendő kérdéseket. Szabályozást igényel az adatok dokumentálása és a rájuk történő hivatkozás mikéntje is. A könyvtárak és a könyvtárosok (adatkurátorok) adatkezelésben betöltendő szerepe újra, ill. átgondolásra vár, de az adat-írástudó szerepe bizonyára felértékelődik.
Könyvszemle
Katalógus 2.0 – Van jövője a könyvtári katalógusoknak?
Catalogue 2.0. The future of the library catalogue. Ed. Sally Chambers. London: Facet, 2013. (Ism.: Dudás Anikó)
A kölcsönzőszobától a Tudástárig – Pécs és Baranya megye szolgálatában
Pécs Város Közművelődési Könyvtárától a Csorba Győző Könyvtárig. 70 éves a közművelődési könyvtár Pécsett (1943–2013). Pécs: Csorba Gy. Kvt., 2013. (Ism.: Kégli Ferenc)
Egy XIX. századi pesti nyomda harmincöt évének termése
RÓZSA Mária: „Közfényt gyarapítni”. Beimel József és Kozma Vazul pesti nyomdájának története és nyomtatványai 1830–1864. Budapest: OSZK–Gondolat, 2012. (Ism.: Murányi Lajos)