„A könyvtár 2020-ban ott lesz mindenütt, az év minden napjának minden órájában. A kihelyezett könyvtárosok jelentősége megnő, fő feladatuk a konzultáció, a tanácsadás, a képzés és a tartalomfejlesztés lesz. A könyvtár a programok, a kutatás, az együttműködés, az alkotás és az oktatás tereként fog szolgálni” – írta Stephen Abram, a washingtoni Information Outlook portál szerzője.

Számtalan vízió létezik a jövő könyvtáráról, cikkemben azonban nem jóslatokat, hanem a ma is tapasztalható, a változásokra utaló trendeket igyekszem feltérképezni.

1. Az IFLA trendjelentése az információs környezet változásairól

A trendek a társadalmi-gazdasági-technológiai-kulturális környezet hatásai nyomán térképezhetők fel. Az IFLA 2011-ben szakértői csoportot állított fel a különböző tudományok szakemberei és a felhasználók köréből, akik az információs környezetben létező vagy feltételezhetően kialakuló trendeket térképezték fel. A csoport egy éven keresztül dolgozott a problémán, végül közzétettek egy dokumentumot, amelyben a legfontosabb trendeket öt pontban foglalták össze. Az öt pont a következő:

Trend 1: Az új technológiák megnövelik, de egyben be is határolják azok körét, akiknek hozzáférésük lesz az információkhoz. (Az információ-hozzáféréssel kapcsolatos trend)

Az örökké növekedő digitális univerzum az információs műveltség magasabb szintjét követeli meg, mint pl. a digitális olvasási készség és a digitális eszközök kompetens használata. Akik ezeknek a készségeknek nem lesznek birtokában, akadályokkal szembesülnek a különböző, egyre bővülő területeken. Az új típusú üzleti modellek nagyban befolyásolják azt, hogy ki tudja majd sikeresen birtokolni, megosztani vagy elérni az információkat a jövőben, illetve kik lesznek képesek profitálni belőle.

Az információs írástudás hiánya új egyenlőtlenségeket hoz létre, az elektronikus ügyintézés az élet legtöbb területén megszokottá válik. Az információs tartalmak tulajdonjogi helyzetének tisztázatlansága gyengíti a hagyományos statikus tulajdoni állapotokat.

Trend 2: Az online oktatás demokratizálja és megváltoztatja a globális tanulást. (Az oktatás változásának trendje)

Az online oktatás forrásainak gyors és globális elterjedése a tanulási lehetőségeket sokkal szélesebb körűvé, olcsóbbá és elérhetőbbé teszi. Felértékelődik az életen át tartó tanulás, a nem formális és informális képzés jelentősége.

Trend 3: A magánélet és az adatvédelem határait újra kell definiálni. (A magáncélú adatokhoz kapcsolódó trend)

A kormányok és hatóságok által birtokolt adatok megkönnyítik az egyének profilírozását, míg a kommunikációs adatok megfigyelése és szűrésének kifinomult módszerei olcsóbban és könnyebben megfigyelhetővé teszik az egyes a személyeket. A magánéletre és a bizalomra komoly hatással lesz az online világ elterjedése.

Trend 4: A hipertérben keletkező közösségek érzékelik és erősítik az új hangokat és csoportokat. (A civil elkötelezettséggel kapcsolatos trend)

Az interneten létrejövő közösségekben sokkal több együttes cselekvésre van mód, lehetővé válik az új hangok megjelenése és az egy célra irányuló mozgalmak megerősödése a hagyományos politikai pártoknál sokkal költséghatékonyabb módon. A nyitott kormányzásról szóló kezdeményezések és a nyilvános adatokhoz való hozzáférés sokkal nagyobb átláthatósághoz és a közszolgáltatások állampolgár-központúságához vezetnek.

Trend 5: Az új technológiák megváltoztatják a globális információs gazdaságot (A technológiai változásokhoz kapcsolódó trend)

A hálózati mobil eszközök elterjedése, a hálózati érzékelés az eszközökben és az infrastruktúrában, a 3D nyomtatás és a fordítási technológiák megváltoztatják a globális információs gazdaságot. A különböző iparágakban ma létező üzleti modellek szétbomlanak az innovatív eszközök használatának hatására, ami segít az embereknek abban, hogy helytől függetlenül tovább maradhassanak aktívak.

Az IFLA szerint tehát a fenti változásokra kell a könyvtáraknak világszerte reagálniuk. Hogy ennek mi az útja, arra a jelentés természetesen ma még nem tud pontos válaszokat adni. Az IFLA tagjai számára azonban regisztráció ellenében lehetőség nyílik a dokumentumhoz kapcsolódó bibliográfia és további trendjelentések, dokumentumok felhasználására, illetve a vitafórumon való részvételre. Elvileg itt, ezen a fórumon írhatják meg gondolataikat a változásokról a világ mintegy 150 országában élő IFLA tagok. A kommenteket áttekintve, 2013 őszéig ez nem történt meg annak ellenére, hogy a szerzők valamennyi trend-jelenséghez tartalmas vitaindítókat írtak.

2.   Európai trendek az MDR Partners projektjei alapján

Vázlatos mintaként az elmúlt 15 év könyvtári trendjeit az MDR Partners angol vállalkozás által menedzselt projekteken keresztül tekintem át (az Európai Unió több száz projektjének átfogó elemzésére itt nem vállalkozhatom). Az MDR Partners közösen tevékenykedik a könyvtárakkal, a levéltárakkal, a múzeumokkal, az információszolgáltatókkal és egyéb, a kulturális örökség, a nyilvános adatszolgáltatás és az oktatási szektor területén dolgozó intézményekkel. Szolgáltatásai között megtalálható a kutatás- és stratégiafejlesztés, a tanácsadás, a képzés, a projektmenedzsment és -kivitelezés, a szolgáltatásfejlesztés és a technológiai támogatás. Honlapjuk szerint megalakulásuk óta összesen 46 projektet szerveztek, szinte valamennyit Európai Uniós forrásból finanszírozták, és majdnem mindegyikben szerepeltek közgyűjtemények a kelet- és közép-európai régióból. A programok a könyvtárak közül főképp a közkönyvtári területre koncentráltak. A tematika rendkívül színes, ám mindenkor illeszkedett az idők folyamán változó uniós fejlesztési irányokhoz.

Ha a projekteket a bennük foglalt tartalmak alapján vizsgáljuk, a következő trendeket fedezhetjük fel (a teljesség igénye nélkül):

  • a közgyűjteményi együttműködés fejlesztése (Cultivate, Calimera, Light);
  • az esélyegyenlőség megteremtése, hátrányos helyzetű használók számára kialakított szolgáltatások (Pulmann, Calimera);
  • a könyvtárak és közgyűjtemények szerepének definiálása az életen át tartó tanulásban (Entitle, Empatic, Imagine, Learn East);
  • a digitalizálási tevékenység módszereinek bemutatása és terjesztése (Pulmann, Calimera, Europeana Local, DigCurv, Europeana Awareness, Europeana Libraries);
  • a szociális befogadás erősítése, új partneri viszonyok kialakítása (pl. az IT-szektor erőteljesebb bevonása, szorosabb kapcsolat a turizmussal) (Calimera, Europeana Local, Light);
  • az új technológiák és módszerek alkalmazásának megismertetése (mobil technológia, közösségi kommunikáció propagálása) (Dip, LoCloud és szinte valamennyi projekt);
  • a projektek eredményeinek széles körű közreadása (disszemináció), (valamennyi projekt)
  • a minőségbiztosítás lehetőségeinek bemutatása (Quatro Plus és szinte valamennyi projekt);
  • a résztvevő intézmények helyi érdekeinek figyelembe vétele és kihasználása (Light, Europeana Local, Europeana Awareness).

Ebből a vázlatos felsorolásból is látható, hogy a projektek a fejlesztések rendkívül széles körét foglalják magukban. Az MDR Partners menedzseri tevékenysége a programokban résztvevő könyvtárak számára lehetőséget ad, hogy megismerjék a fő fejlesztési trendeket. Hogy azután melyik intézmény hogyan él a projektek befejezése után a megszerzett tapasztalatokkal, az már más kérdés. Azok a projektek igazán sikeresek, amelyek eredményei beépülnek az intézmények napi tevékenységébe, és a hétköznapi működés részeivé válnak. Ezt a célt azonban viszonylag kevés projekt éri el, mert általában a könyvtárak mindennapi tevékenységén túlmutató fejlesztéseket jelentenek. Jellemző rájuk, hogy aktuális és népszerű témákkal foglalkoznak, és a projekt lefutása után fejlesztésük a finanszírozás és az emberi erőforrások hiánya miatt leáll.

3.   Európai trendek a tapasztalatok (angol, holland és dán példák) alapján

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Közgyűjtemények Kollégiuma 2012 decemberében meghívásos pályázatot írt ki közgyűjtemények vezetőinek szakmai továbbképzésére külföldi tanulmányút keretei között. Könyvtári területen az NKA az Informatikai és Könyvtári Szövetséget (IKSZ) bízta meg a tanulmányutak megszervezésével. Az utazás célja az volt, hogy vezető magyar könyvtári szakemberek betekintést nyerjenek az Egyesült Királyság, Dánia és Hollandia különböző könyvtártípusainak munkájába, hogy tapasztalataik felhasználásával elősegítsék intézményük, illetve az egész magyar könyvtári rendszer fejlesztését. A következő jelenségeket úti tapasztalataim alapján foglaltam össze.

Az intézmények újrapozícionálása

A válság a könyvtáros szakmában (is) több szinten érezteti hatását. Ha általánosságban gondolkodunk, a könyvtárak jövője juthat eszünkbe, ami – és ez ma már közhely – az infokommunikációs forradalom miatt többek szerint kérdésessé vált. Ugyanakkor minden intézmény a saját bőrén érzékeli a valódi válság hatásait: leépítések, összevonások, költségvetési megszorítások teszik próbára a könyvtárakat. Ezért több irányba kellett mozdulni: bizonyítani kell fontosságukat mind a fenntartók, mind a használók előtt.

A fenntartók irányába tett elmozdulásra jó példa, hogy Dániában a közkönyvtárak legaktuálisabb feladata egy olyan rendszer kialakítása, amely hozzásegíti az állampolgárokat ahhoz, hogy kizárólag online kommunikáljanak a hatóságokkal, az egészségügyi szervezetekkel. Ennek a feladatnak két éven belül meg kell valósulnia.

A felhasználók megtartása létkérdés a könyvtárak számára. Ezt kizárólag a szolgáltatások fejlesztésével és bővítésével lehet elérni. Jó példa erre a Dániában kialakított kölcsönzési rendszer, amely a hazai ODR egyik fő célkitűzését valósította meg: a rendszer bármely pontján belépve az olvasó által kért könyv két napon belül a megjelölt könyvtárban átvehető. Szintén Dániában vezették be a 0–24 óráig működő nyitva tartást, amelynek egy részében a könyvtárak személyzet nélkül, automata üzemmódban működnek – biztonsági problémák nélkül. Hollandiában szinte valamennyi meglátogatott közkönyvtárban színházterem is működik, ahol színes rendezvényekkel várják a látogatókat. A példákat még sokáig lehetne sorolni.

Új pozíciók kialakítására van szükség a partnerek tekintetében is. Meg kell erősíteni az eddigi partnerkapcsolatokat és új, élő kapcsolatokat kell kialakítani a potenciális további együttműködőkkel. Ebbe a körbe tartozik a válság miatt különösen fontossá váló szponzori kapcsolatok felkutatása, de például Hollandiában szinte a túlélés zálogának tartják a közkönyvtárak és az iskolák közötti együttműködés erősítését.

Racionalizálás

A válság Európa-szerte hatással van az országos és intézményi költségvetésekre. A pénzügyi megszorítások szinte minden országban nyomot hagytak a könyvtárak működésében is. A személyi és a dologi költségvetés csökkenése arra kényszerítette az intézményeket, hogy takarékossági intézkedéseket hozzanak, azonban mindenki arra törekszik, hogy a megszorítások ellenére lehetőleg ne csorbuljanak a szolgáltatások. A karcsúsítás nem minden esetben válik a könyvtár szolgáltatásainak kárára.

A könyvtárak számának jelentős csökkenése figyelhető meg Hollandiában és Dániában is. A holland könyvtárak számának alakulását a következő diagram mutatja:

A könyvtárak száma 2001 óta Hollandiában több mint a felére csökkent, Dániában ez a folyamat drasztikusabban, néhány év alatt zajlott le. A könyvtárak számának radikális csökkenése azonban a központi intézkedések hatására nem vezetett a használók számának hasonló visszaeséséhez:

A látogatók száma ezer főben értendő, tehát a felnőttek esetében 4 millióan, a 18 év alatti fiatalok kb. 2 millióan iratkoztak be a könyvtárakba. Látható, hogy a beiratkozott olvasók számában nem történt nagyságrendi csökkenés az elmúlt tíz évben.

A racionalizálás jegyében bizonyos tevékenységeket országos szinten központosítanak a meglátogatott országokban. Angliában, Dániában és Hollandiában is központosított feldolgozást biztosítanak a közkönyvtárak számára. Összehangoltan történik az elektronikus adatbázisok beszerzése, valamint a digitalizálási tevékenység is. Hollandiában és Dániában az elektronikus könyvtár országos szintű ügynökségként működik. Hollandiában a zenei dokumentumokat a Rotterdami Közkönyvtár zenei gyűjteményéből digitalizált művek központi adatbázisából szolgáltatják.

A személyzet csökkentése, automatizálás

A személyzet létszáma valamennyi meglátogatott országban számottevően csökkent a válság következményeképpen.

A Rotterdami Városi Könyvtárban a válság hatására változtatni kellett a korábbi szakmai koncepción. A személyzet létszáma 330-ról 210 főre csökkent (37%-al). Ezt a kiesést hatékonyabb munkaszervezéssel, valamint a tagkönyvtárak működtetésének felülvizsgálatával próbálták megoldani. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a kis tagkönyvtárak nem működnek gazdaságosan, ezért az elmúlt évben az eddigi 23 tagkönyvtárból tízet bezártak és további kettő megszüntetését tervezik. Inkább kevesebb, de szélesebb szolgáltatási kínálattal rendelkező nagyobb könyvtárak működtetése hatékony a fenntartó számára (ugyanezt a tendenciát tapasztalhatjuk az Amszterdami Egyetemi Könyvtárban is). A Rotterdami Városi Könyvtárban a könyvtárosok jelenléte a létszámhiány miatt minimálisra csökkent. A hatemeletes épületben minden emeleten egy információs szigetet alakítottak ki, ahol csupán egy könyvtáros teljesít szolgálatot. Valamennyi meglátogatott közkönyvtárban használják a kölcsönző automatákat, amivel szintén jelentős munkaerő-megtakarítást értek el.

A croydoni (London egyik kerülete) könyvtárban a létszámhiány oda vezetett, hogy csak nagy számú önkéntes alkalmazásával tudják megoldani a könyvtár működtetését, ami viszont a szakmai tevékenység minőségének romlását vonta maga után. Dániában és Hollandiában is elkezdődött az önkéntesek bevonása a szakmai munkába, de még kevésbé általános, mint az Egyesült Királyságban.

Digitalizálás, elektronikus források használata

Az egyes országokban zajló digitalizálás változó intenzitással folyik, de egyértelműen mindenhol fontos szerepet kap a könyvtárak tevékenységében. A legtöbb európai országban a digitalizálás összehangoltan, központi kontroll alatt zajlik. Ez vonatkozik Skandináviára, de az általunk meglátogatott országokra is. Hollandiában például a feladat megoszlik a nemzeti könyvtár, az egyetemi- és szakkönyvtárak, valamint a közkönyvtárak között. A nemzeti könyvtárban a stratégiai terv jelmondata – „a jövő digitális” – jelzi a digitalizálás jelentőségét. Maga a digitalizálás külső cégek bevonásával történik (Google, ProQuest) meghatározott terv alapján. Számítások szerint Hollandiában jelenleg a nemzeti könyvtermés mintegy 20%-a található meg elektronikus formában.

Mindhárom meglátogatott országra jellemző az elektronikus dokumentumok használatának ugrásszerű növekedése. Különösen érvényes ez a trend az egyetemi könyvtárakra: az Amszterdami Egyetemi Könyvtárban a nyomtatott könyvet csak az atmoszféra miatt tartják meg az olvasótermek polcain, a hallgatók nem, vagy csak alig használják őket. Dániában az egyetemi könyvtárak beszerzési keretüknek csupán 10%-át költik könyvekre, a többit adatbázisok, elektronikus dokumentumok vásárlására fordítják.

Az esélyegyenlôség biztosítása

A három országban felkeresett könyvtárakban a fizikai akadálymentesítés mindenhol megoldott, és különös figyelmet fordítanak a fogyatékkal élők ellátására. Az Essex Megyei Könyvtár rendszeres mozgókönyvtári ellátást biztosít a területén élő lakosságnak, és az idős használók számára egyénileg is a lakóhelyükre szállítja a kívánt könyveket.

Angliára, Hollandiára és Dániára is jellemző az idegen nyelvű, bevándorolt lakosság magas aránya. Igazodva ehhez a tényhez a könyvtárak beszerzik a legfontosabb idegen nyelvű könyveket a bevándoroltak számára, akik intenzíven használják a könyvtári szolgáltatásokat. A Rotterdami Városi Könyvtárban például a holland nyelv tanulását elősegítő, célzottan beszerzett oktatócsomagok rendkívül népszerűek az idegen nyelvű lakosság körében.

A könyvtárak részvétele az egész életen át tartó tanulásban

Az egész életen át tartó tanulás egy része a szervezett oktatás keretein belül történik, de ennek végeztével gyakran nem formális vagy informális módon jutnak az emberek tudáshoz és információkhoz. A nem formális tanulás forrásai az oktatási rendszeren kívül szervezett képzések, tanfolyamok, amelyek általában nem zárulnak széles körben elfogadott bizonyítvány megszerzésével. Az informális tanulás azokat a tevékenységeket takarja, amelyeknek elsődleges célja nem a tanulás, de végzésük során új ismereteket szerezhetünk. Ebbe a körbe tartoznak a különböző előadások, szakmai konferenciák és beszélgetések, de új ismeretekre tehetünk szert könyvekből, filmekből is. A könyvtárak mindkét oktatási forma megvalósításában kulcsszerepet játszanak.

Az európai közkönyvtárak rendezvényeikkel és felhasználóképző tanfolyamok szervezésével kihagyhatatlanok az egész életen át tartó tanulás folyamatából, ezt látogatásunk során számtalan példa bizonyította.

Szabad hozzáférés biztosítása, nyitottság, távszolgáltatások

Az elektronikus publikációk szabad hozzáférése egyre szélesedik az open access mozgalom hatására. Az IFLA trendek előrejelzése szerint ez a tendencia a jövőben még erősödik, az internethasználat megkerülhetetlensége és a mobil eszközök elterjedése nyomán a jelenleg érvényben levő szerzői jogi szabályozásnak lassan követnie kell az információs környezet változásait. Az egyre növekvő számú szabad hozzáférésű tartalmak (ld. Europeana, Gutenberg projekt stb.) is erősítik ezt a jövőképet. A könyvtárak a jogi rendelkezések betartásával már ma is törekednek a szabad tartalmak elérésének propagálására.

Az információhoz való szabad hozzáférés trendje mellett az angolszász jellegű public library hagyományainak megfelelően mindhárom országra jellemző a fizikai hozzáférés teljes körű biztosítása. Az Amszterdami Városi Könyvtárban a használók teljesen szabadon, regisztráció nélkül használhatják a könyvtár tereit olvasásra, internetezésre és az étterem látogatására, regisztrálniuk csak az emelt szintű könyvtári szolgáltatások igénybevételéhez kell.

A szolgáltatások távoli igénybevétele napi gyakorlat az európai könyvtárakban. Ez magában foglalja a könyvtár által előfizetett adatbázisok otthoni használatának biztosítását, valamint a távolról történő ügyintézést és fizetést (beiratkozás, kölcsönzés, hosszabbítás, előjegyzés stb.).

A közösségi tér funkció kihasználása

Ray Oldenburg az társadalomban létező ember jellemző helyszínei között az otthon (first place), a munkahely (second place) mellett definiált egy harmadik helyet is (third place), a társadalmi cselekvések semleges terét, ahol az emberek pihennek, művelődnek, szórakoznak. A „harmadik tér”-nek nevezett helyszínek jellemzően viszonylag olcsók – s így elérhetőek a társadalom szélesebb rétegei számára is – de gazdagok kultúrában és cselekvési lehetőségekben. A megfelelő adottságokkal rendelkező közkönyvtárak (a könyvesboltok, a mozik, a városi utcák, a kultúrkocsmák, a kávéházak stb. mellett) tipikusan ehhez a kategóriához tartoznak, ha épületük, környezetük és természetesen szolgáltatásaik (vagy nevezhetjük ezeket „kínálatnak” is) alkalmasak az emberek nagy tömegének vonzására.

Tapasztalataink szerint a meglátogatott könyvtárak (nem csak a közkönyvtárak) a lehetőségekhez mérten törekedtek tereik minél teljesebb és a közönség számára élvezetes kihasználására, erre számtalan példát lehet felsorolni látogatásaink tapasztalataiból.

4. Összefoglaló

Dolgozatomban három szinten közelítettem meg a könyvtárakat érintő trendeket. Az IFLA trendjelentése általánosságban közelíti meg a jövő változásait információs környezetünkben, amelyeket öt szempontból tekint át: az információhoz való hozzáférés, az oktatás változásai, az adatvédelem, a civil szerveződések, valamint a technológiai változások irányából. Az MDR Partners által menedzselt könyvtári akciók projekt-szinten mutatják az európai törekvéseket a fejlesztésekre, míg a harmadik megközelítés közvetlen tapasztalatokra épít. Számomra is tanulságként szolgál, hogy a projektek trendjei többé-kevésbé fedik a könyvtárak mindennapi munkájába beépülő gyakorlati tevékenységet.

Jegyzetek

1.   ABRAM, Stephen: Time to consider? – Information outlook 16. 2012. 6.; 29–31, 33. – Referálta Mándy Gábor = Könyvtári Figyelő, 2013. 2. sz. 362–363.

2.  Riding the waves or caught in the tide? Navigating the evolving information enviroment (Meglovagoljuk a hullámokat, vagy elsodor az ár? Navigálás az átalakuló információs környezetben)

      http://trends.ifla.org/insights-document

3.  http://www.mdrpartners.com/

4.  OLDENBURG, Ray:The Great Good Place: Cafes, Coffee Shops, Bookstores, Bars, Hair Salons, and Other Hangouts at the Heart of a Community, 3rd ed. (Jackson, TN: Da Capo Press, 1999).

Beérkezett: 2013. november 4.