Tanulmányok
Információs műveltségkép. Elmélet és hazai kutatási eredmények
DÖMSÖDY Andrea
A konstruktivista megközelítésű könyvtár-pedagógia keretein belül alapvető fontosságú az információs műveltségről alkotott nézetek megismerése. A magyar gondolkodáskutatások eddig nem foglalkoztak ezzel a területtel.
A vizsgált 13 évesek gondolkodásában az információs műveltség fogalma nincsen jelen. Az ide kapcsolható információ nehezen megfogható számukra, általánosságokban, de pozitívan nyilatkoznak róla. Ezzel szemben a könyvtárral és az internettel kapcsolatos válaszaik nagyobb motívumgazdagságot mutatnak. Ezek az információs funkciókat is érintik, de sok előítéletet tartalmaznak, így figyelmet igényel, hogy az internetet egy feltétel nélküli pozitív viszonyulás övezi. A könyvtárral kapcsolatban nagy arányban észlelhető a negatív attitűd, de egyértelműen kimutatható egy csoport, akik árnyaltabban gondolkodnak szerepéről.
Az információkeresésre, a könyvtárra és az internetre vonatkozó nézetrendszerek felhasználásával elvégzett faktorelemzés alapján háromféle információs műveltségképet állított fel a kutatás. Az első olyan erősen internetközpontú, hogy más tematika nem is látszik benne. A második egy értő, információközpontú, az információ funkcióit, nyitottan és körültekintően megközelítő gondolkodásmód. A harmadik egy eszköz- és módszerközpontú nézetrendszer, melyben az információ tartalma háttérbe szorul.
A tanulók, hallgatók, könyvtárosok és könyvtárostanárok között kimutatott különbségek segíthetik a konkrét csoportok nézeteinek megismerését, de nem helyettesíthetik azt. Fontos látni az aktuális csoportok közötti különbségeket. Majd azokat értelmezve célszerű megtervezni a tágabban és szűkebben értelmezett tanulási és könyvtári környezetet és az abban végzett információs műveltség fejlesztésére irányuló tevékenységet.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai Gyűjteményének tíz évéről (2003–2013)
KARBACH Erika
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Szociológiai Gyűjteménye 2013-ban ünnepli megalapításának negyvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az utóbbi tíz év legfontosabb törekvéseit és eredményeit tekinti át a tanulmány, hivatkozva az osztály első harminc évéről megjelent korábbi cikkekre is. A szerző ismerteti a Szociológiai Gyűjtemény gyűjtőköri elveit, és nagy hangsúlyt helyez az előfizetett nemzetközi adatbázisok, e-dokumentum- és online referensz-gyűjtemények bemutatására. Elemzi az 1970-es évektől folyamatos szakirodalmi bibliográfiai feltárás jelenlegi helyzetét, bemutatja a SzocioWeb nevű internetes adatbázist, és az azt 2007-től felváltó, a könyvtár Corvina katalógusában épített szociológiai bibliográfia egyesítésének tervét, valamint a több mint tíz évre visszatekintő digitalizálási tevékenység eddigi eredményeit. A FSZEK Központi Könyvtárának 2001-ben befejeződött épületrekonstrukciója nemcsak új lehetőségeket teremtett, de hatására megnőtt az olvasó- és dokumentumforgalom is, melyet a statisztikai adatokon kívül könyvtárhasználói felmérések is dokumentálnak. A Gyűjtemény közönségkapcsolatainak egyik meghatározó eszköze a honlap, mely kitágítja a lehetőségeket az országos szociológiai szakkönyvtári szerepkör betöltésében. A weblapon keresztül a szolgáltatások nagy része folyamatosan távolról is elérhető, információi „ugródeszkát” adnak a használóknak a további tájékozódáshoz. Ugyanezt a célt hivatott elérni a felhasználók rendszeres képzése is.
A Gyűjtemény jubileuma alkalmából a honlapon (www.fszek.hu) megjelent virtuális Emlékkönyvben az osztály eddigi vezetői, régi munkatársai valamint szociológusok, kutatók osztották meg emlékeiket az elmúlt negyven évről.
Műhely
Egyetemi technológiai kutatások a K2 kísérleti műhely rendezvényén
TÓTH Máté
A K2 (Könyvtár 2) kísérleti műhely Könyvtári Intézetbeli rendezvényén olyan, a magyar könyvtárosképző intézményekben tanuló, saját kutatási eredménnyel rendelkező fiatalok mutatkoztak be, akiknek kutatása a könyvtárakban vagy közgyűjteményekben használatos technikákkal kapcsolatos. Tartalmi szempontból igen szerteágazók a következőkben bemutatásra kerülő írások (Barton D. –Pál V., Polereczki A., Hegedűs Sz., Cselenkó V.), de közös bennük, hogy új problémákat vetnek fel és kitekintenek a hagyományos tárgyalt témák köréből. A műhelyben korábban bemutatkozott fiatalok írásai (Nagy Gy. és Molnár S.) folyóiratunk 2012. 1. számában jelentek meg.
Open Access és osztályozás
BARTON Dávid – PÁL Vanda
A tanulmány témája az információszabadság alapjának is tekinthető: a nyílt publikálási kezdeményezések által keletkező, ingyenesen elérhető tudományos források, az intézményi repozitóriumok és a nyílt hozzáférésű folyóiratok könyvtári osztályozáson alapuló rendszerezési lehetőségeiről szól. Azokat a technológiai megoldásokat mutatja be gyakorlati példákon keresztül, amelyek a nyílt hozzáférésű publikációk tartalmi feltárásának és visszakereshetővé tételének terén jelenleg használatosak. Ezek a Dublin Core, a kiterjeszthető jelölőnyelv (Extensible Markup Language, XML) és a különböző repozitóriumokban való közös keresés lehetőségét biztosító protokoll, az OAI-PMH által alkalmazott struktúrák. A témára való rálátást a közös keresők, az OAIster, az OpenDOAR és a magyarországi open access repozitóriumok archiválási gyakorlatának bemutatása segíti. Az írás arról tanúskodik, hogy a fenti technológiák osztályozási funkciói által az ingyenes publikációk olyan rendszert alkotnak, amely a felszíni web részét képezheti, és elérhető mind a kutatásban, mind az oktatás különböző szintjein.
Digital signage megoldások
POLERECZKI Anett
Az írás a digital signage-rendszerről – digitális kijelző rendszerről – mint információszolgáltató és marketing eszközről ad átfogó képet. Először a rendszer működési terminológiájával ismerkedhetünk meg, majd a megjelenítő eszközökkel és technológiákkal. Léteznek már speciális interakciót generáló kivitelezések, mint pl. az érintőképernyő vagy a mozdulattal működtethető rendszerek, de kísérleteznek az illatok segítségével történő közvetítéssel is.
Ezeket a megoldásokat egyelőre inkább a kereskedelemben és reklámozásban, a vendéglátásban, a tömegközlekedésben, múzeumokban, kiállításoknál, illetve a nagy forgalmú helyeken és köztereken használják.
Az Intelligent Advertising Framework (IAF), a jövő reklámozási rendszerének tűnik, hiszen célirányosan tud információt közvetíteni a megcélzott nézőnek. Ehhez adatbányászati algoritmusokat és a használói szokások elemzését (anonymous viewer analytics) használja fel.
Napjaink egyik jellemző, mindenkit érintő problémája az információ-túlterhelés. A tanulmányhoz készített felmérésben ez került górcső alá, illetve különböző javaslatok a megoldásokra vonatkozóan. A felmérés másik célja az volt, hogy rávilágítson a digitális és az analóg információ közvetítése közötti különbségre.
Tanyák integrálása az információs társadalomba
HEGEDŰS Szabina
Az infokommunikácós technikai eszközök terjedésével kialakult előnyökből legkevésbé az idős generáció és a tanyasi népesség részesül. A vidéki területek felzárkóztatása érdekében elengedhetetlen az informatikai infrastruktúra fejlesztése és az információáramlás felgyorsítása. A szerző – személyes érintettsége okán –kutatásában a tanyasi életmódból fakadó hátrányok következtében kialakult digitális megosztottságot vizsgálta, és azt kívánta bemutatni, hogy a hálózati kultúra kialakításával miként lehetne hozzájárulni a lakosság életminőségének növeléséhez azokon a területeken, ahol a népesség döntő hányada külterületen él. A vizsgálatot a Szeged és Mórahalom vonzáskörzetében (Csongrád megye) lévő Zákányszéken folytatta. Bár a tanyagondnoki hálózat eredményes működésének köszönhetően a szociális egyenlőtlenségek mérséklődtek, de a digitális írástudás és az infrastruktúra kialakítása tovább csökkentené az egyenlőtlenségeket. Kiszélesített hozzáférési lehetőségre, szélessávú internetre lenne szükség, amely összekötné a tanyasiakat egymással is és a belterülettel is. A fejlesztésnek együtt kell járnia lakosság és tanyagondnokok képzésével, mert a hozzáférés még nem elég, meg kell tanítani őket a hálózat használatára is. Hosszú távon a távmunka, az e-ügyintézés, az e-tanulás (e-learning), a különféle videokonferenciás tanácsadások stb. bevezetése jelentené a térbeli elhelyezés okozta hátrányok csökkentését.
Virtuális könyvtárak a felhőben
CSELENKÓ Vera
A tanulmány a számítási felhő (cloud computing) modellek áttekintésével azt a célt tűzte ki, hogy a technika könyvtárak – ez esetben kiemelten virtuális könyvtárak – számára is jelentős oldalait bemutatassa. A számítási felhő fogalmi leírásán, a modellek könyvtári gyakorlatban való felhasználhatóságának áttekintésén túl bemutat egy általa összeállított SWOT-analízist, amely a hangsúlyt a könyvtárak számára e technikában rejlő lehetőségekre és kockázati tényezőkre helyezte. Bemutat néhány, a felhő alapú rendszerek szabványosításához kapcsolódó Európai Uniós programot, valamint a témához kapcsolódó hazai és külföldi kutatási eredményeket az üzleti szférából. A számítási felhő modellek könyvtári gyakorlatban való alkalmazásánál a fő bizonytalanságot ma már nem a technikai feltételek meglétének hiánya okozza, hanem azon összetett problémakör, amely a felhő alapú rendszerek kapcsán felmerülő − a felhőben tárolt személyes adatok védelmét és a webes megosztás során felmerülő szerzői jogi − kérdéseket hivatott tisztázni. E vitatott kérdések megválaszolása, valamint a nemzetközi szabványosítási törekvések alakulása nagymértékben befolyásolja a felhő technika jövőbeni térhódítását a könyvtárakban is, hozzájárulva akár, magának a teljes virtuális könyvtár felhő alapokra helyezéséhez.
A Hajdú-Bihar megyei helyismereti bibliográfia (tényleg vége?)
NAGY Anikó
Összefoglaló elemzés Bényei Miklós 1975-ben indított helyismereti bibliográfia-sorozatáról, a Helyismereti művek : Hajdú-Bihar megye című bibliográfiai vállalkozásról. Az első bibliográfiát évenkénti rendszerességgel követték az újabb füzetek 35 éven át. Az 1975 és 2010 közötti évekről tájékoztató bibliográfia-sorozat célja a kutatók és érdeklődők tájékoztatása a megyében kiadott, ill. a megyéről szóló könyvekről. Mivel a kilencvenes évektől már a megyei kiadók műveit is felsorolja a bibliográfia, az összeállítás a helyismereti tudományos munka támogatásán túl a hazai könyvkiadás történetének elemzéséhez is forrásul szolgál. A megjelent 36 kötet összesen 16 646 tételt tartalmaz 3530 oldalon. A kétezer utáni években a bibliográfia megjelenésének költségeit egyre nehezebben tudta a közreadó megyei könyvtár az önkormányzat támogatásával kigazdálkodni, a két utolsó kötet költségeit pedig az összeállító maga fedezte. Bényei életművének fontos és tiszteletre méltó részét alkotja ez a helyismereti bibliográfia-sorozat. A használóknak – jelenjen meg bármilyen formában –, továbbra is szükségük lenne a hajdú-bihari helyismereti forrásokra.
Múltunkból
Kovács Máté erőfeszítései a könyvtárosképzés megszilárdítása és fejlesztése érdekében
TÓTH Gyula
Átfogó elemzés arról, hogy Kovács Máténak (1906–1972), az ELTE Könyvtártudományi Tanszék vezetőjének, milyen szakmai és egyetemi erőkkel kellett megküzdenie a könyvtárosképzés fenntartásáért és fejlesztéséért. Kovács életművének a képzéssel kapcsolatos területe viszonylag jól feltárt, de a publikációk az eredményeket ismertetik, nem tárgyalják a részleteket. A szerző szerteágazó és eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert források felhasználásával a Kovács Mátéról kialakult kép kiegészítésére, korrigálására és az ismeretek elmélyítésére vállalkozik. Elemzését Kovács Máté tanszékvezetői tevékenységének szakaszokra tagolt bemutatására építi: 1956–61 a képzés megszilárdítása és javítása; 1961–67 a korszerűsítés és fejlesztés korszaka; 1967–71 a visszavezetés, C-szak, B-szak és a rehabilitáció időszaka; 1971–72 pedig új korszakként, a tanszék képzési központtá fejlesztésének tervével jellemezhető. E szakaszokban ütközőpontként megjelennek az övétől eltérő felfogások és célok. A kapcsolódó forráselemzések során jól kirajzolódnak Kovács Máté egyéni küzdelmei, érzékelhető válik távlatokban való gondolkodása, elkötelezettsége és kompromisszumkészsége is. A szerző a források sokszor szövegkritikai elemzésével mutatja be Kovács képzési elképzeléseinek szakmai alapjait, rekonstruálja gondolkozásának, és koncepciójának alakulását. A jegyzetekben olvasható kommentárok további hasznos információkkal és következtetésekkel egészítik ki a tanulmányt.
Perszonália
Dr. Somkuti Gabriella (1929–2013)
ELBE István
Somkuti Gabriella 1961-től nyugdíjazásáig volt az OSZK dolgozója: kezdetben a központi szolgáltatások, majd a Hírlaptár munkatársa, később az Igazgatási osztály vezetője és az Irattár gondozója. Szakmai munkája mellett fő kutatási területe az OSZK története volt, amelyről sokat publikált, és 2002-ben monográfiában foglalta össze a nemzeti könyvtár történetét. Nevéhez fűződik az OSZK-múzeumot létrehozása. A könyvtár 190. éves ünnepségeire olyan vándorkiállítást készített, amelyet később Európa számos nagyvárosában is bemutattak. Tagja volt az MKE-nek és különböző szakmai fórumoknak. Munkásságát sokféle díjjal jutalmazták, legutóbb 2009-ben a Bibliothecarius emeritus címet adományozta neki a nemzeti könyvtár.
Dr. Balázs Sándorné dr. Veredy Katalin (1934–2013)
VILLÁM Judit
1958-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig volt az Országgyűlési Könyvtár munkatársa. Előbb szakozó, később a Szaktájékoztatási osztály vezetője lett. Szerkesztője volt az Állam- és jogtudományi bibliográfia köteteinek. 1983-ban kinevezték a könyvtár főigazgatójának: vezetése alatt vált a könyvtár modern, magas színvonalon működő közgyűjteménnyé. Képviselői olvasótermet, később Képviselőtájékoztatási osztályt szervezett, elindította a világpolitikai dokumentáció- és információszolgáltatás gépesítését, 1989-ben a PRESSDOK sajtóadatbázist, melyet floppy-újságként terjesztett a könyvtár. Vezető tisztségeket töltött be az MKE-ben, vezetőségi tagja volt az IFLA parlamenti könyvtárak szekciónak, 1986-tól az IALL igazgatótanácsának volt a tagja, majd 1992–1995 között elnöke. Támogatója és társszerzője volt az Országgyűlési Könyvtár története 1870–1995 c. kötetnek. Érdemei elismeréseként megkapta valamennyi fontos könyvtárosi és egyesületi kitüntetést.
Posztumusz interjú Veredy Katalinnal
JÓNÁS Károly
Életrajz – nekrológ
Kitekintés
A sztálini önkényuralom áldozata: a szovjet közkönyvtárak a második világháborúig (1928–1941) 1. rész
SONNEVEND Péter
A tanulmány először a tárgyalt időszak főbb politikai történéseit ismerteti, majd röviden kitér az oktatás fejlesztésére és a szellemi élet néhány folyamatára (a könyv- és lapkiadás helyzetére). Az 1922-ben létrehozott cenzúrahivatal működését, mint amely a restriktív rendszer egészére különösen jellemző, részletesebben is tárgyalja. A könyvtárpolitikát a pártállam agitprop rendszerének részeként értelmezi: a közkönyvtár közvetlenül felelős az éppen aktuális pártcélok tömegekhez juttatásért. Ebben az időben a könyvtári hálózat jelentősen fejlődött, miközben minőségi kínálata folyamatosan szűkült az utolsó hat-tíz évben megjelent kiadványokra, különösen a pártállam ideológiáját tükröző brosúrákra. Az állomány elsorvadását a folyamatos tisztogatás is fokozta: ennek csúcsán, 1936 körül a teljes közkönyvtári állomány évi 15%-a esett áldozatul az „ideológiai amortizáció”-nak nevezett minősítésnek.
A tanulmány előzményei: Uő.: Megkésett felívelés. A cári Oroszország közkönyvtárügye és olvasáskultúrája (1830–1916)=(Könyvtári Figyelő, 2012. 2.; Uő.: Közkönyvtár a bolsevik proletárdiktatúra szolgálatában (1918–1928)= Könyvtári Figyelő, 2012. 3.
LEWIS, David. W.: A nyílt hozzáférés elkerülhetetlen
Töm.: Mohor Jenő
The Inevitability of Open Access (College & Res. Libr. Vol. 73. 2012. no. 5. p. 493–506.)A nyílt hozzáférés (OA) a tudományos folyóiratok előfizetésének alternatív üzleti modellje. Az OA-nak két modellje van: arany és zöld OA. Az aranynak több változata lehetséges: a közvetlen arany (Direct Gold OA) utat azok a folyóiratok járják, amelyek valamennyi cikküket a publikáláskor szabadon hozzáférhetővé teszik; késleltetett változata (Delayed OA) a fizetős folyóiratok azon gyakorlata, amikor egy bizonyos idő elteltével teszik szabadon hozzáférhetővé a cikkeket. A zöld út az önarchiválás útja, amikor a szerző a honlapján vagy intézményi, ill. tárgyköri repozitóriumban hozzáférhetővé teszi a saját publikációját. Az írás hivatkozik C. Christensen üzleti elméletére a „bomlasztó innovációról” (disruptive innovation), ami a „terméket” olcsóbbá és könnyebben használhatóvá teszi, és megállapítja, hogy az OA a bomlasztó innováció minden tulajdonságával és hatásával rendelkezik Egy lehetséges becslés szerint az OA folyóiratok 2017-re az előfizetéses folyóiratok felét felváltják, és 2025-re a tudományos cikkek mintegy 90%-át publikálják.
Könyvszemle
Az Esterházy-gyűjtemény kötetei a moszkvai könyvtárakban. A visszaadott könyvek katalógusáról hat évvel a megjelenése után
Bücher aus der Sammlung der Fürsten Esterházy in Moskauer Bibliotheken. Knigi iz sobraniâ knâzej Estergazi v moskovskih bibliotekah. Katalog. A. Dimitrieva [i. dr.] Moskau, Rudomino, 2007. (Ism.: Murányi Lajos)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)