Egyetemi technológiai kutatások a K2 kísérleti mûhely rendezvényén

A következőkben néhány fiatal egyetemista írását közli a Könyvtári Figyelő, amelyek eredetileg a K2 kísérleti műhely június 6-i Egyetemi technológiai kutatások című rendezvényén hangzottak el. A rendezvény előtt arra kértük a hazai könyvtárosképző intézmények vezetőit, hogy ajánljanak nekünk olyan fiatalokat, akik rendelkeznek saját kutatási eredményekkel és azokat készek is bemutatni a nagyközönség előtt. Egyetlen kritériumot határoztunk meg: a kutatás legyen a könyvtárakban vagy közgyűjteményekben is használatos technológiákkal kapcsolatos.

A rendezvény előzménye egy két évvel ezelőtt megtartott hasonló program volt, ahol igen felkészült leendő szakembereket ismerhettünk meg. Ők azóta már munkahelyükön kamatoztatják tudásukat és szorgalmukat. A rendezvényt követően Nagy Gyula1 és Molnár Sándor2 (Szegedi Tudományegyetem) írásait közölte a Könyvtári Figyelő.

Már akkor úgy gondoltuk, hogy valamilyen formában folytatni kellene ezt a kezdeményezést, hiszen a fiataloknak nem egyszerű felhívni magukra a figyelmet, a könyvtáraknak pedig szintén nem könnyű meglátni az iskolapadban érlelő, a jövőre nézve ígéretes tehetségeket. Az egyetemek és főiskolák újra partnerek voltak és szívesen közreműködtek az előadók kiválasztásában. Az előadók listája és az előadások rövid tartalmi kivonata a K2 blogon érhető el.

A neveket böngészve arra lehetünk figyelmesek, hogy néhányukat már korábbról is ismerhették azok, akik figyelemmel kísérik a hazai szaksajtót, vagy a nemzetközi konferenciák magyar előadásait. Jávorka Brigitta (Pécsi Tudományegyetem) az internetes könyves közösségi terek kapcsán több felmérést is végzett, amelyeknek publikálta is az eredményeit. Korábban a Könyvtári Figyelőben3 és a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban4 is találkozhattunk a nevével. Szalacsi Alexandra (Pécsi Tudományegyetem) az elektronikus könyvekkel kapcsolatos kutatásaival hívta fel magára a figyelmet a nemzetközi BOBCATSSS konferenciákon 2012-ben Amszterdamban5, majd egy évvel később Ankarában6. A nemzetközi konferenciákon bemutatott eredményeit szintén olvashatták már e folyóirat  hasábjain. 7

A következő összeállításban elsősorban olyan hallgatókat szerepeltetünk, akik ezzel az írásukkal lépnek a szélesebb nyilvánosság elé. Az első – lektorált folyóiratban közzétett – publikáció különösen becses, főleg ha valaki már egyetemistaként lehetőséget kap erre. Ugyan az írások önmagukért beszélnek, érdemes néhány szóval méltatni a szövegek aktualitását.

Hegedűs Szabina (Szegedi Tudományegyetem) a tanyák információs társadalomba való bevonásának lehetőségeit vizsgálja. Magyarországon 2003 óta kiemelt kérdésként kezeljük a legkisebb településeken élők könyvtári ellátásának javítását. A vidékben rejlő gazdasági potenciál kiaknázása és az ott élők esélyegyenlőségének biztosítása egymással összefüggő kérdések, amelyeknek egyik kulcsa az információs infrastruktúrához való hozzáférés. Mi, könyvtárosok hiszünk abban, hogy a könyvtár nem az egyetlen, de az egyik legjelentősebb szereplője a vidék felzárkóztatásának. A könyvtári rendszer a publikált tudás teljességéhez való hozzáférés kínálásával igyekszik hatékony választ adni az információgazdagok és információszegények között tátongó szakadék áthidalására. Hegedűs Szabina az alföldi tanyavilágot testközelből ismerve a kérdést a fent leírtaknál sokkal komplexebben közelíti meg és a jellemző problémák leírását követően megoldási lehetőséget is vázol.

Polereczki Anett (Szegedi Tudományegyetem) a közszolgáltatásokban széles körben használatos digital signage megoldásokat vizsgálja. A téma újszerűségét jelzi, hogy az információ iránti, elmúlt évtizedekben folyamatosan növekvő igény mutatkozik. A mindennapokban egyre inkább elvárás lett, hogy pontos tájékoztatást kapjunk a bennünket körülvevő világ történéseiről. Tudni szeretnénk, hogy pontosan merre jár velünk a vonat, pontosan mely ország felett repülünk, pontosan mikor fog érkezni a következő busz, pontosan hány parkolóhely van a mélygarázsban és pontosan hány fő várakozik előttünk a banki ügyintézés során. Sokan szívesen vesszük a számunkra többé-kevésbé irreleváns reklámokat közvetítő képernyőket is a patikákban vagy a postahivatalokban, vagy egy fárasztó nap után képesek vagyunk üres tekintettel bámulni a napi hírekkel sokkoló kivetítőket a metróállomásokon. A digital signage megoldások nagyon széles körben elterjedtek, így itt az idő, hogy a közgyűjtemények is nagyobb figyelmet fordítsanak a technológiákban rejlő lehetőségekre.

Barton Dávid és Pál Vanda (Eötvös Loránd Tudományegyetem) tanulmánya a nyílt hozzáférésű publikációkat tartalmazó repozitóriumok interoperabilitásának kívánalmára és a technológiai megvalósítás lehetőségeire valamint korlátaira hívja fel a figyelmet. Míg néhány évtizede a közös katalógusok megvalósítása is komoly kihívásnak bizonyult, ma a használók az olyan szolgáltatásokat kedvelik, ahol egyetlen felületen a legkülönbözőbb forrásokból származó információkat láthatják. A szemantikus web technológiák lehetőséget biztosítanak a tartalmak szemantikai alapon történő együttműködésére, amelyhez azonban a tudásszervezési rendszerek egységesítése elengedhetetlen. A tanulmány olyan megválaszolásra váró kérdéseket tartalmaz, amelyekkel előbb vagy utóbb szembesülnie kell a szakmának.

Cselenkó Vera, a Kaposvári Egyetem idén végző hallgatója Virtuális könyvtárak a felhőben című gazdagon illusztrált tanulmányában a virtuális könyvtárra fókuszálva mutatja be a számítási felhő (cloud computing) modelleket. E rendszerek elemzésével a papír alapú gyűjtemények, a hagyományos könyvtárak figyelmét szerette volna felhívni az új technika nem csak másodlagos – alternatív adattárolási, levelezési irodai – feladatok elvégzésére alkalmas lehetőségeire, továbbá egy általa készített SWOT-analízist is bemutat a felhő alapú rendszerek jellemzőiről.

A cikkek tartalmi szempontból igen szerteágazóak, mégis mindegyik írásban közös, hogy új problémákat vetnek fel, és ezzel kitekintenek a jelenleg érvényes kánonban jellemzően tárgyalt témák köréből. Mégis minden szöveg aktuális és a napi gyakorlat szempontjából is megfontolandó felvetéseket hordoz. Mindez természetesen nemcsak az előadókat, de azokat az egyetemi műhelyeket is jellemzi, amelyekben a fiatalok jelenleg formálódnak. Az írások megcáfolni látszanak az elméleti problémákkal foglalkozó egyetem és a mindennapi valóság között húzódó szakadékról szóló elképzeléseket. Csak remélni tudjuk, hogy a most bemutatkozó szerzőkkel még sokszor találkozunk az elkövetkező években a szakmai konferenciákon, írásaikat pedig később is sokszor olvashatjuk.

Jegyzetek

1.    NAGY Gyula: A személyes információszervezés (PIM) és a mobil eszközök = Könyvtári figyelő, 2012. (58. évf.) 1. sz. 35–46. p.

http://ki.oszk.hu/kf/2012/03/a-szemelyes-informacioszer vezes-pim-es-a-mobil-eszkozok/

2.    MOLNÁR Sándor: Hely- és művelődéstörténeti célú temetői nyilvántartó rendszer fejlesztése = Könyvtári figyelő, 2012. (58. évf.) 1. sz. 47–54. p.

http://ki.oszk.hu/kf/2012/03/hely-es-muvelodestor teneti-celu-temetoi-nyilvantarto-rendszer-fejlesztese/

3.    JÁVORKA Brigitta: Frissítsd a könyvtárad! = Könyvtári figyelő, 2013. (59. évf.) 2. sz. 287–291. p.

4.    JÁVORKA Brigitta: Olvasómozgalmak a Moly.hu könyves közösségi oldalon = Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2013. (60. évf.) 1. sz. 4-18. p. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5725&issue_id=544

5.    SZALACSI Alexandra: University students’ attitudes towards e-books: experiences from Hungary = Wolf-Fritz Riekert and Ingeborg Simon: “Information in e-motion”. Proceedings BOBCATSSS 2012 – 20th International Conference on Information Science. Amsterdam, 23-25 January 2012.

6.    SZALACSI Alexandra: E-book lending services in libraries: Case studies and experiences from Hungary. = From collection to Cennection: Turning libraries „Inside-Outside”: The 21st International BOBCATSSS Conference, Ankara 23-25 January, 2013.

7.    SZALACSI Alexandra: E-könyvkölcsönző szolgáltatás a hazai könyvtárakban = Könyvtári figyelő, 2013. (59. évf.) 2. sz. 277–282. p.

A bejegyzés kategóriája: 2013. 4. szám
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!