Elôzmények

Bényei Miklós – aki már középiskolás korában azt tervezte, hogy könyvtáros-bibliográfus és tudományos kutató lesz1 1966-ban jelentkezett először szakmájába vágó cikkel a Könyvtáros hasábjain.2 Pár évvel később ugyanitt szakmai-tudományos igényességgel tekintette át a könyvtárakban folyó helyismereti munka jelentőségét elsősorban a történeti, helytörténeti kutatások terén.3 Emellett már készült az a módszertani útmutató is, amely a könyvtári helyismereti tevékenységhez szükséges tudnivalókat foglalta össze az alapvető fogalmak – például a helyismeret, a honismeret, helytörténet – tisztázásával és a mindennapi munkához szükséges gyakorlati tudnivalók összegyűjtésével. (Hogy csak néhányat említsek röviden – már a kezdeti években is termékeny munkásságából.)4

Komoly elméleti tevékenység előzte meg tehát a hazai helyismereti kutatás és helyismereti tevékenység számára példamutató ajánló jegyzék megjelenését, amelyben a szerző saját környezetének könyvtárai számára vette számba az alapvető helyismereti műveket. Bényei Miklósra magára és munkásságára is egy az egyben vonatkoznak Kertész Gyula szakmai-tudományos műveiről írott méltató szavai: „Megtermékenyítő hatásuk mindenekelőtt saját bibliográfiai összeállításaiban teljesedett ki; ezekben mutatta meg, hogy a megismert vagy kialakított elveket hogyan lehet és kell átültetni a gyakorlatban”.5

Helyismereti művek : ajánló jegyzék Hajdú-Bihar megye könyvtárai számára / összeállította Bényei Miklós. – Debrecen : [Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár], 1975. – 66 p. ; 20 cm.

A szerény kivitelezésű füzet bevezetőjében olvasható a kiadvány célja tömören és világosan: „A honismereti mozgalom és a helytörténeti kutatások erőteljes fellendülése, az igények differenciálódása és kiterjedése megköveteli, hogy könyvtáraink szélesebb körben folytassák helyismereti tevékenységüket.” Az 548 művet felsoroló ajánló bibliográfia a gyűjtő- és a tájékoztatási munkát hivatott segíteni. Csak a lényeges helyismereti információkat tartalmazó kiadványokat veszi számba, egyrészt azokat, amelyek „az egyes helységekre, járásokra” vonatkoznak, másrészt a megye egészével foglalkoznak. Helyet kaptak a bibliográfiában olyan területre vonatkozó művek is, amelyek korábban közigazgatásilag nem tartoztak a megyéhez, ezek is fontosak a történeti és helytörténeti kutatásokhoz, nélkülözhetetlen segédeszközei az állománygyarapításnak és a könyvtári tájékoztatásnak.

Hajdú-Bihar megye, Bihar vármegye, Hajdú vármegye, Hajdúság és Hortobágy elnevezésű földrajzi egységek alatt az alábbi tartalmi csoportosításban jelennek meg az ajánlott könyvek: általános helyismereti művek, földrajz, útikönyvek, cím- és névtárak, természeti viszonyok, történelem, régészet, néprajz, gazdasági élet, közélet, közigazgatás, művelődés, oktatásügy – összesen 276 mű. Egy-egy jelentősebb személy kiemelten szerepel, így Szabó Pál (a Bihar vármegye részben) és Bocskai István (Hajdú vármegye, Hajdúság alatt).

Kisebb csoportosítások következnek: Nyírség és Sárrét tájegységek alatt 13, illetve 16, az Álmosdtól Újszentmargitáig betűrendben felsorolt helységekhez kapcsolódóan pedig 243 tételt ajánl a szerző a könyvtáraknak.

A bevezető kiemeli, hogy a Debrecenre vonatkozó helyismereti művek nem szerepelnek az ajánló jegyzékben, viszont az általános helyismereti művek között szerepel a Bata Imre, Lengyel Imre és Varga Zoltánné által összeállított Debreceni bibliográfia, amely bőséges anyagot tartalmaz a cívisvárosról.

Debreceni bibliográfia. Alapvető irodalom a város ismeretéhez. (Kiad. a Városi Tanács, Egyetemi Könyvtár.) Debrecen, 1961. 331. p.

A legrégebbi időszakról érdemes kiemelni három történelmi, illetve régészeti alapművet:

LUKINICH Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában. 1541–1711. Bp. 1918. 653 p.

SZÁNTAY Aladár: Debreczen környékén, Bihar megyében s a Hajdúkerületben talált kő- és bronzkorszaki maradványokról. Debrecen, 1871. 16 p.

ZOLTAY Lajos: Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI –XV-ik századokban. Debrecen, 1925. 70 p.

Amint látható, a B típusú (városi) könyvtáraknak is ajánlott művek mellett B-jelzés szerepel.

A Balmazújvárosra vonatkozó kiadványok között külön alcsoportban találunk Sarkadi Imréről egy kiadványt, Veres Péterről pedig 9 tételt. Ez utóbbiak között a bibliográfia lezárásának (1974. november 15.) évében jelent meg:

NÁDASDI Péter: A tölgyfa árnyékában. Vallomások apámról. [Visszaemlékezések.] Bp. 1974. Kozmosz. 203 p. 8 t.   B

Egy-egy terület helyismereti irodalmára vonatkozóan esetenként éppoly jelentős lehet egy daloskönyv, mint egy minden részletet kimunkáló tudományos mű, mint az alábbi két példa mutatja:

[ILLÉSY György]: Kunsági: Sárréti dalkönyvecske. Pest, 1870. 48 p.

OSVÁTH Pál: Bihar vármegye Sárréti Járásának leírása. Nagyvárad, 1875. 630 p.   B

Helyismereti mûvek :
Hajdú-Bihar megye

Az ajánló bibliográfia hasznos segédletnek bizonyult, ezt követően célszerűnek látszott a folytatás. Az 1975-ös tárgyévvel induló első füzet tartalmazza a tárgyévi kiadványok mellett az 1974. november 14. (az alapműnek tekinthető ajánló jegyzék lezárása) után megjelenteket is. Ettől kezdve évenkénti rendszerességgel megfelelt a kitűzött célnak: tájékoztatni „a kutatókat, érdeklődőket, könyvtárakat stb. a megyében kiadott, illetve a megyéről szóló könyvekről” – írja Bényei Miklós bibliográfia-sorozatának bevezetőjében már az első füzettől kezdve. A lezárult kiadvány bibliográfiai leírását célszerű rögtön az elemzés elején megadni, annál is inkább, mivel a bibliográfia címe az egyes könyvtárak katalógusaiban, a sajtóbibliográfiában és egyéb helyeken is többféleképpen jelenik meg: Helyismereti művek, Hajdú-Bihar megye vagy Helyismereti művek. Hajdú-Bihar megye. A szerző iránti tiszteletből az ő változatát fogadjuk el főcímnek, s az ISSN mellett látható az OSZK-ban elfogadott kulcscím:

Helyismereti művek : Hajdú-Bihar megye / Bényei Miklós. – 1975–2010. – Debrecen : [Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár], 1976–2012. – 36 köt. ; 20 cm

Kiadó: Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár 2002–2006, Pegazus K. 2007, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 2008–2010.

ISSN 0209-4045 = Helyismereti művek, Hajdú-Bihar megye

Általános, nagyjából

A bibliográfia első és ezt követő 35 kötetében tudatosan kialakított, minden szükséges információt tartalmazó bevezető tájékoztatja a használót arról, hogy az évenkénti megjelenésűre tervezett kötetben milyen kiadványokról tájékozódhat: önálló kiadványok, amelyek 1) tartalmilag helyismereti művek (a teljesség igényével), 2) helyi kiadványok (nem a teljesség igényével), 3) helyi szerzők munkái (válogatva). Nem kerültek be a kéziratos művek, a prospektusok, a tartalmilag kisnyomtatványnak minősülő üzemi, intézményi kiadványok.

A bevezetőben a felsorolt kategóriák pontosan körülírt meghatározása is olvasható; a helyi szerzők munkái közül a helyismereti információkat tartalmazó és a szépirodalmi alkotásokat, irodalmi tanulmányokat a teljesség igényével tartalmazza a bibliográfia, ha ennek a kritériumnak nem tesz eleget a mű, akkor a teljesség igényének elve nem érvényesül, csak kivételesen jelentős művek kerülnek feldolgozásra. A tételek az ajánlójegyzékben az egyes földrajzi helyek alatt már kialakított csoportosításban, a következő – szükség szerint alfejezetekre, csoportokra oszló – fejezetekben szerepelnek: Általános munkák, Történelem, Néprajz, Vallás, egyházak (1989-től), Politika (több, kissé módosult változatban), Gazdasági élet (2004-től: Gazdasági élet, környezetvédelem), Egészségügy (1981-től Egészségügy, sport), Művelődés, Irodalom, nyelv.

1988-tól – az évszám mindig a bibliográfia tárgyévét jelenti – bővül a tartalom: ebben az évben „megalakult a Csokonai Kiadó; az 1980-as évek végének átalakuló és forrongó korszakában létesült tehát ismét igazi főhivatású könyves műhely a városban.”6 Az addigi tematikai címjegyzék kibővült a Csokonai Kiadó által kiadott olyan könyvek felsorolásával, amelyek nem helyismereti jellegűek. (1988-ban 4, 1989-ben 12 könyvről van szó. Minthogy a feldolgozott korszak első hivatásos kiadója igen nagy jelentőséggel bírt, a szerző még azt is feltünteti, hogy a Csokonai Kiadótól a tematikai részben is találhatók könyvek: 4, illetve 8 mű.)

A folyamat nem állt meg: az 1990-es kötetben már 7 debreceni kiadó összesen 51 kiadványa tartozik ehhez a csoporthoz, 1994-től pedig a Hajdú-Bihar megyei kiadók műveit is felsorolja a bibliográfia. A kiadók betűrendben követik egymást, ezen belül az adott évben megjelent műveik szintén betűrendben szerepelnek. Ez a csoport jelentősen megnöveli a tételszámot, hiszen az 1988-as 4 tételhez képest 1994-től átlagosan 500 körüli az adott évben megjelent „csak kiadói” művek száma. „Vajon nincs-e a magas szám mögött egyfajta szellemi elértéktelenedés?” – kérdezi a bibliográfia kapcsán a régió könyveiről elmélkedő újságíró a Hajdú-Bihari Napló hasábjain. A kiadók terjesztési gondjai már 1992-ben olyan szembetűnőek, hogy a kérdést egy újabb kérdés követi: „Vajon nem lenne-e célszerűbb, ha a kiadóknál jelentkező tőkét, a szellemi erőket tudatosabban és szervezettebben kapcsolnák egybe és határozottabban állítanák megújuló szellemi életünk szolgálatába?7

Bényei Miklós összeállítása – a helyismereti bibliográfiák megszokott tudományos forrásként szolgáló jelentőségén túl – kiváló alapul szolgálhat a magyarországi könyvkiadás történetének elemzéséhez is. Kiadók jelennek meg, néhányan mindössze 1‒2 könyvet adnak ki, de könyvtáros-bibliográfus szemmel jelentős kiadók szűnnek meg anyagi nehézségeik miatt. A megjelent könyvek száma nem mindig a valódi értéket tükrözi. A Tóth Könyvkereskedés például már 1996-ban 69 könyvet adott ki, kiadványainak száma egyre növekszik (2003-ban már 109 volt). Az igényes olvasókat kiszolgáló és Debrecennek egykor oly fontos Csokonai Kiadó könyveinek száma ugyanezekben az években 11, illetve 7.

A mutatók biztosítják minden bibliográfia sokoldalú kutatásának lehetőségét, jelentősen növelik értékét, használhatóságának színvonalát. A Helyismereti művek : Hajdú-Bihar megye mutatói minden kívánalomnak tökéletesen eleget tesznek: szerzői névmutató, földrajzi, kiadói és tárgymutató tárja fel pontosan és részletesen a tartalmat. A kiváló munka 1979-től 1990-ig Síró Juditot, a megyei könyvtár munkatársát dicséri, a mutatók rendszerének kidolgozása, valamint az előző és a következő kötetek mutatóinak elkészítése Bényei érdeme. A földrajzi mutatóban egyértelműen a Debrecen címszó után következik a legtöbb tételszám, ezek visszakereshetőek vagy a tartalmi részben, vagy a kiadói kiadványok között. Érdemes hangsúlyozni, hogy ebben az időszakban a Hajdú-Bihar megyei bibliográfiával párhuzamosan a szerző több, Debrecen történetével foglalkozó tanulmányt, könyvet is kiadott, és már készült a több kötetes Debrecen történetéhez válogatott bibliográfiája, a Debrecen helytörténeti irodalma, amely több mint tízezer közleményt tartalmaz.8

A Hajdú-Bihar megyei helyismereti művek leírásai némiképp rövidítettek, de követik az aktuálisan érvényes szabvány előírásait, így 1995-től az MSZ 3424/1 szabvány szerinti leírásokat olvashatunk. (A jelen cikkben példaként közölt leírások mindig az adott kötetben megjelent leírást tükrözik pontosan.)

Folytatva a statisztikai elemzést: 1980-ig az egyes kötetek tételszáma 100 körül mozgott (6 év alatt összesen 648), 1981-től 1990-ig ez a szám fokozatosan emelkedett, ebben a tíz évben 1791 kiadványt számlál meg a bibliográfia. 1991-től 2000-ig 5764, az utolsó tízéves időszakban pedig 8443 a feldolgozott művek száma. A 36 kötet összesen 16646 tételt tartalmaz 3530 oldalon.

Kezdetben a kiadvány szerény kivitelben, a Gonda Zoltán tervezte borítóval, a megyei könyvtár rotaprint sokszorosításával jelent meg. 1983-tól Burai István szebb külsőt adott a változatlanul értékes tartalomnak. (Csak közbevetőleg: ebben az egy kötetben dőlt betűs a szöveg – feltételezhetően kísérletképpen –, 1994-től visszatér az állóbetűs forma.) A 90-es évek közepétől a kötetek nyomdai minőségűek, fontos jellemző – a tetszetős forma mellett – a jól olvasható betűk alkalmazása.

Az évenkénti kötetek jó ideig sorszámozás nélkül jelentek meg. Az 1999-es kiadványon szerepel a 25-ös szám, majd 2004-től, a 30. kötettől rendszeressé válik a sorszám feltüntetése. A példányszám a kezdeti 400-ról fokozatosan csökkent – a 2000-es években 150-160 példányra. A bibliográfia megjelenését az intézmény egyre kevésbé tudta kigazdálkodni, s bár az önkormányzat két évben is támogatta a kiadványt, a 2006-os kötet kiadásának, valamint a két utolsó kötet nyomtatásának költségeit a helyismereti munkáért minden áldozatra kész összeállító fedezte.

Részletezve, szemelgetve

Bibliográfiát olvasni, olvasgatni jó dolog – vallja ezt a bibliográfus, aki ráadásul debreceni, így nemcsak a szakmai-tudományos munkához nélkülözhetetlen ismeretforrást értékeli, hanem örömmel fedezi fel személyes ismerősei munkáit, illetve közismert debreceni személyekről szóló írásokat a kötetekben.

Az Általános munkák első alfejezete a Bibliográfia, ahol 2004-ig átlagban 3-4 mű kapott helyet. Emellett természetesen más fejezetek alatt is található az adott témának/tárgykörnek megfelelő bibliográfiai munka, például 1977-ben Irodalomtörténet alatt:

Bán Imre. [Személyi bibliográfia.] (Szerk. és összeáll. Szénássy Barnáné Ludányi Valéria.) [Kiad. a] Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára. Debrecen, 1977. 24 p. 23 cm. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága 8.)

A debreceni egyetemek változó elnevezéssel önálló csoportokat alkotnak az egyetemi, intézményi bibliográfiákat rendszerint ott helyezte el a szerző, ezekre, valamint az úgynevezett rejtett bibliográfiákra a tárgymutatóban rátalál a felhasználó. Egyéb helyen is felbukkannak bibliográfiai összeállítások, például az 1988-as kötetben az Oktatásügy, neveléstudomány csoportban:

Játékbibliográfia 1985–1987. (Gyűjtötte és összeáll. Gibárti Csabáné Udud Teréz.) (Kiad. a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézet.) Hajdúböszörmény, 1988. 30 p. 20 cm.

A nyomtatott bibliográfiák korszaka fokozatosan leáldozott. Ezt az is bizonyítja, hogy 2005-től évente csak egy tételt találunk, ez az adott évben megjelenő Helyismereti művek : Hajdú-Bihar megye, melynek címe természetesen mindig kiegészül az adott tárgyévvel. Ebben a fejezetben kaptak külön csoportosítást 1992-től – a műfaj általános elterjedésének évétől kezdve – a Címtárak. Éves átlagban öt-hat telefonkönyvről, kisokosról, szaknévsorról van szó, amelyek hasznos segédletei a tájékoztatásnak.

A helyi tájékozódás, a turisztika nélkülözhetetlen alapművei a térképek, útikönyvek, képeskönyvek. Ez utóbbi típus művei között, tehát a Képeskönyvek csoportban, 2003-tól a polgármesteri hivatalt bemutató ismertető füzettől az igényes kivitelű albumokig minden megtalálható. Például:

Világörökségek Magyarországon / Nagy Gergely. – [Bp.] : Kossuth K. [2009]. – 94 p. ; 21 cm. (Magyar örökség, ISSN 1785-1866) – ISBN 963-09-4502-9

Először: 2003.

Hortobágyi Nemzeti Park – p.42–49.

A Történelem fejezet egységes tömbben közli a témában megjelent kiadványokat – 5 év kivételével: 1975-től 1978-ig és 1980-ban külön alfejezetet kaptak a munkásmozgalom-történeti kiadványok (22 tétel), és egy alkalommal, 1975-ben volt egy Krónikaírás elnevezésű alfejezet (1 tétel). A 36 kötetben összesen 902 tétel van, amely a megye történetével foglalkozik, illetve amely helyi szerző történeti/történelmi műve. Itt található rendszeresen például a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, A Tiszántúli Történész Társaság közleményei, A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, honismereti és városvédő egyesületek történeti kutatásai, levéltári kutatások alapján készült tanulmánykötetek, konferenciákon elhangzott előadások szerkesztett változatai, egy-egy város, község történetének leírása stb. Példa az 1984. évi kötetből:

Az ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása. 1944. december 2–22. (Szerk. Vagyóczkyné Kékes Viktória. Előszó: Cserhalmi Imre.) Bp. 1984. Kossuth K. 122 p. 18 cm. – ISBN 963-09-2591-5

A gyorsírásos napló szövege.

Az 1956-os forradalommal kapcsolatos kutatások debreceni vonatkozásait tartalmazó kiadványok is ebben a fejezetben kaptak helyet, éppúgy, mint az azt megelőző kitelepítések története. Például a 2010-es kötetben:

60 év : 1950–2010 : A hortobágyi kényszermunkatáborok áldozatainak emlékére. – Bp. : Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete, [2010]. – 115 p. ; 32 cm. – ISBN 978-963-06-9295-3

Érdemes felidézni Bényei Miklós munkáját is a 2000. évi kötetből, amelyben a százötven éves debreceni sajtóról, a debreceni nyomdászat történetéről, a Nagyváradi Értesítőről, híres politikusok, írók (Deák Ferenc, Kemény Zsigmond, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és mások) debreceni kapcsolatairól és egyebekről írott, különböző kiadványokban már megjelent írásait gyűjtötte össze a szerző:

Debreceni történelmi miniatűrök / Bényei Miklós. – Db. : [Ethnica], 2000. – 140 p. ; 20 cm. – ISBN 963-472-488-4

Cikkek, könyvismertetések.

Ez a tétel is egyike annak a több száznak, amelyet analitikus feltárás követ. A Hajdú-Bihar megyei bibliográfiának ez az egyik legnagyobb érdeme: nemcsak magánál a tételnél kapunk részletes információkat, hanem a tárgymutató is pontosan feltárja azokat a személyeket és műveket, a földrajzi mutató pedig azokat a helységeket, amelyeket csak az analitikus rész tartalmaz. Különösen érvényes ez a Gyűjteményes kötetek fejezetre, ahol majdnem minden tételt követ a tartalom részletezése.

A bibliográfia nagy erénye a tartalmi szempon­tok következetessége. Ettől a szerzőnek főként a politikai-társadalmi életben bekövetkezett változások okán volt néhány esetben jó oka eltérni.

A Politika fejezetben 1975-ben a Magyar Szocialista Munkáspártra 1, a szakszervezetekre 2 1976-ban a KISZ-re és az úttörőmozgalmakra 3, a Hazafias Népfrontra 3 és politikai ideológiai témára 1975-ben, ill. 1976-ban 4, ill. 7 vonatkozó tételt találunk. 1977-től a fejezet címe Politika – ideológia lett, majd 1997-től 2010-ig a széleskörű tartalmat fedő Politika – publicisztika címszó alá kerül a témában megjelent összesen 132 (éves átlagban kb. tíz) könyv leírása. Ezek között találunk olyan ismertetőt, amely például a megyei rendőrkapitányságot (2001-ben), az önkormányzat intézményeit (2010-ben) vagy a hajléktalanok helyzetét (2000-ben) mutatja be. A múlt megrázó emlékeiről egy példa ugyanebben a részben, 2001-ben:

Elhurcoltak, szóljatok! / [szerk. Szalai Csaba]. – Db. : Mignan K., 2001. – 1515 p. ; 24 cm.

Riportok a Hortobágyra 1951-53 között kitelepítettekről.

A választásokkal kapcsolatos írások is itt kaptak helyet, a megyére vonatkozó tartalom az analitikus feltárásból kiderül. Fontos történeti, szociológiai forrás a 2000-es kötetben:

Parlamenti választások 1998 : Politikai szociológiai körkép / [szerk. Böhm Antal, Gazsó Ferenc, Stumpf István, Szoboszlai György]. – [Bp.] : Századvég K. : MTA Politikai Tudományok Intézete, 2000. – 707 p. ; 24 cm. – ISBN 963-9211-04-4

Választások Hajdú-Bihar megyében / Rábai Zita – p. 280-291.

Választási eredmények : Hajdú-Bihar megye – p. 600-603.

A helyi közélet ismert alakjairól is találunk ebben a fejezetben írásokat, példaként egy riportgyűjtemény 1997-ből.

Férfiak tükörben / Kenyeres Ilona. – [Db.] : Lícium Art, [1997]. – 187 p. ; 20 cm. – ISBN 963-8030-22-4

Az analitikus feltárásból kiderül, hogy a kötetben megszólalnak többek között Bényei József könyvtáros végzettségű író, költő, újságíró, a Hajdú-Bihari Napló volt főszerkesztője, valamint Pikó Sándor festőművész és zenész, a Lux együttes alapító tagja, akinek a művészi tervei alapján készült kompozíciói évről-évre a díjazottak között találhatók (többször első díjas) a Debrecenre olyan jó fényt vető virágkarneválon.

A Politika – ideológia fejezetben alfejezetként a református egyház is megjelenik – 1985-től 1987-ig összesen 9 tétellel. 1988-ban 4 tétel külön csoportot alkotva az Egyházak alatt szerepel, 1989-től pedig önálló fejezet tartalmazza a vallásos, egyházi jellegű műveket. Találunk itt többek között főiskolai áhítatokat, prédikációgyűjteményeket, tanulmányköteteket, konferenciákon elhangzott előadások anyagát, egy-egy egyházközség vagy egy-egy templom történetét feldolgozó kiadványokat.

Az utolsó kötet Vallás, egyházak fejezetéből két példa:

Komáromi Csipkés Ágendája : Keresztelés, úrvacsora, esketés és eklézsiakövetés szertartási rendje 1653-ból / közreadja Fekete Csaba. – Db. : Debreceni Református Hittudományi Egyetem Liturgiai Kutatóintézet, 2009. – 63 p. ; 23 cm. – (A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Liturgiai Kutatóintézetének kiadványai, ISSN 1787-5854 ; 3.) ISBN 978-963-8429-60-5

Prolegomena / Fekete Csaba – p 7-27.

Szentebbül megújult : A Debreceni Szent Anna Székesegyház / Hapák József, Keresztesné Várhelyi Ilona. – Db. : [Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye], 2010. – 83, [82] p. ; 30 cm. – ISBN 978-615-5039-00-3

„Ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá… Jézus Krisztus által” / Bosák Nándor – p. 11.

A debreceni Szent Anna Székesegyház múltja és jelene – p. 13–25.

A székesegyház művészi értékei – p. 26-66.

Ez utóbbi, tartalmilag és kivitelében is rendkívül értékes mű kapcsán egy 1994-ben megjelent, a Képeskönyvek között szereplő gyönyörű képes albumot is idéznék, amelynek fényképei szintén Hapák Józsefnek, a híres debreceni fényképészdinasztia tagjának művészetét örökítik meg:

HAPÁK József – MÓDY György – TAKÁCS Béla: Deb­recen, a cívisváros. (Kiad. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Tiszántúli Református Egyházkerület.) Db., 1994. 28, [83] p. 30 cm.

– ISBN 963-03-3831-9

5-17.p. Módy György: Debrecen hét évszázada

20-28.p. Takács Béla: A Kollégium története. A Nagytemplom

A Művelődés fejezeten belül az oktatással, oktatási intézmények kiadványaival kapcsolatos tételek vannak túlsúlyban. Az Oktatásügy, neveléstudomány iskolai munkafüzetektől kezdve komoly tanulmánykötetekig sok mindent tartalmaz: általános és középiskolai évkönyveket, diákkonferenciák előadásait, a megyei Pedagógiai Intézet programajánlatait tanárok számára, nagynevű tanárokra emlékező emlékköteteket stb. Külön alfejezetek tartalmazzák a debreceni egyetemek tudományos és szakmai kiadványait, időszakosan megjelenő publikáció-gyűjteményeit, évkönyveit – az egyetem(ek) mindenkori elnevezése alatt. A Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a névváltozás után a Debreceni Egyetem címszó alatt található második nemzeti könyvtárunk rendszeresen megjelenő évkönyve is. A 2000-es kötetből idézett tétel jól példázza, hogy az időszaki kiadványok éves köteteit a bibliográfia monografikus leírással közli – majdnem minden esetben részletes analitikus feltárással (ez utóbbi közlésétől most eltekintünk).

Könyv és könyvtár XXI. : A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve / [szerk.] Kun András, Szeszák Ferencné, Vecsey Beatrix]. – Db., 1999 [!2000]. – 394 p. ; 24 cm. – (ISSN 0139-1305)

Ebben a részben található a Művészetek alfejezet is. Érdekesnek és rendkívül hasznosnak tűnik a 80-as évekből származó összeállítás:

GELLÉR Ferenc: Debrecen műemléki katasztere 1987. (A fényképeket készítette: Vadász György.) (2. bőv. kiad.) (Kiad. a Mozgáskorlátozottak PIREMON Kisvállalata.) [Db. 1988.] 338 p. 1 térk. 20 cm. ISBN 963-02-4797-6

Debrecen és a megye híres a művészetek pártolásáról: több kiállítási katalógus, művész-életrajzok, vegyes megemlékezések tanúskodnak erről. A Hortobágyi Alkotótáborról rendszeresen jelentek meg a híres hajdúsági festőművész, Égerházi Imre tudósításai, aki az alkotótábor fő szervezője volt, de az alföldi festőiskola nagy alakjáról, Holló László Kossuth-díjas festőművészről is sok cikket találunk az évek folyamán. A debreceni Csokonai Színháznak több fénykora is volt, ezekre színészportrékkal, interjúkkal emlékezik a város. Olyan nagy nevekkel találkozunk, akik valamikor Debrecenben kezdték határainkon túl is híressé vált pályájukat. Két példa a 90-es évekből:

Magasból a mélybe / Latinovits Zoltán levelei Beke Alberthez. – Budapest : Mundus Magyar Egyetemi K., 1996. – 133 p. ; 20 cm

ISBN 963-8033-12-6

Emlékezés egy barátságra / Beke Albert – p. 7–13.

Latinovits Zoltán 37 levele Beke Alberthez – p. 15–110. [1958. dec. 22–1961. okt. 17.]

A test zsenije a színpadon / Pethő Bertalan – p. 111–133.

Egy asszony meg a fia : Beszélgetések Varga Magdával és Cserhalmi Györggyel / Fazekas Valéria. – [Db.] : [Szerző], [1997]. – 90 p. ; 19 cm.

És még egy példa 2010-ből:

Mensáros László naplói / [sajtó alá rend., szerk. P. Török Margit Anna]. – Bp. : Kairosz ; Mensáros László Alapítvány, 2010. – 311 p. 24 cm. – ISBN 978-963-662-431-6

Az Irodalom, nyelv fejezeten belül a Nyelvészet és az Irodalomtörténet alatt a tudományterületnek megfelelő egyetemi intézetek évkönyvei, tanulmánykötetei, egy-egy neves tudós tiszteletére készített emlékkönyvek, nyelvészeti, irodalomtörténeti monográfiák, magyarázattal ellátott dokumentumgyűjtemények sorakoznak. Ez utóbbi típusból egy példa a 2000-es kötetben (itt az analitikus rész nélkül közöljük):

Az ígéret városa : Szabó Lőrinc Debrecen-élménye / [szöveggondozás, szerkesztés, tanulmányt írta Bíró Éva]. – Db. : Debreceni Irodalmi Múzeum, 2000. – 196 p. ; 24 cm. – ISBN 963-721-829-7

A tartalmi részt a Szépirodalom alfejezet zárja. A helyi szerzők kiadványai mellett itt is megtalálhatóak azok a művek, amelyek valamilyen hajdú-bihari városról vagy tájegységről szólnak, illetve amelyek szerzője ilyen helyszínt adott alkotásának. A 2009. évi kötetben Jókai egyik ismert regénye a Hortobágyot idézi meg:

Bálványosvár : Sárga rózsa : [Kisregények] / Jókai Mór. – [Budapest] : Kossuth K., 2009. – 255 p. ; 21 cm. – (Metropol könyvek, ISSN 2060; 2979) (Jókai Mór válogatott művei ; 22.). – ISBN 978-963-09-5846-2

Sárga rózsa – p. 175-254.

A város híres írója, Szabó Magda természetesen majdnem minden kötetben szerepel, sok esetben több művel is, a régmúltból pedig gyakori tételek Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály újra kiadott művei.

Visszhang

A Helyismereti művek :  Hajdú-Bihar megye példaértékű, igen jól használható forrás. Már megjelenésének évében hírt adott róla a Könyvtáros és nem sokkal ezután a megyei lap is. Összesen 18 önálló ismertetést kapott eddig a sorozat, valamennyi méltatja a hatalmas munkát és „a hazai könyvtári helyismereti munka utóbbi négy évtizedének […] megalapozó és meghatározó személyisége9 munkásságát. Akik használták, használják, nehezen veszik tudomásul, hogy már nem jelenik meg a jövőben. Azt a tendenciát látva, miszerint a nyomtatott bibliográfiákat számítógéppel készített és elektronikusan elérhető változatok váltják fel, remélni lehet, hogy a hajdú-bihari helyismereti művekhez – ugyanolyan gondosan egybegyűjtve, mint ahogy azt a 36 kötetben Bényei Miklós tette – valamilyen formában hozzájutnak majd a használók. Végül egy idézet Gyuris Györgytől:

a sorozat Bényei Miklós életművének egyik jelentős része. Főhajtást érdemel az a szívósság, amellyel a Bibliográfiai Szekció 1990 és 1998 közötti elnöke negyedik évtizede szolgálja Hajdú-Bihar megye helyismereti-helytörténeti tájékoztatását, általánosságban pedig a bibliográfia és a helyismereti munka elméletét.”10

Jegyzetek

1. BÉNYEI Miklós: Bényei Miklós szakirodalmi és publicisztikai munkássága 1964–2002. Személyi bibliográfia. Debrecen : Debreceni Egyetem Informatikai Intézete, 2003. 117 p.

2. BÉNYEI Miklós: „Legyen minden helységben olvasóintézet” : Táncsics Mihály könyvtárügyi programja = Könyvtáros, 16. évf. 1966. 4. sz. 201-203. p.

3. BÉNYEI Miklós: A helyismereti gyűjtemények szerepe a helytörténeti kutatásban = Könyvtáros, 23. évf. 1973. 12. sz. 718–721. p.

4. BÉNYEI Miklós: Helyismereti munka a „B” típusú könyvtárakban. Módszertani útmutató. Bp. : Népművelési Propaganda Iroda, 1974. 72 p.

5. BÉNYEI Miklós: Kertész Gyula bibliográfia-elméleti munkássága =  Könyvtári Figyelő, 53. évf. 2007. 3. sz. 75. p.

6. Fejezetek Debrecen könyv- és sajtótörténetéből /Pogány György = Könyvtári Figyelő, 54. évf. 2008. 2. sz. 316–319. p.

Ismertetés: A civis szellem nyomtatott hírnökei : írások a debreceni könyv- és lapkiadás történetéről / Bényei Miklós. – Debrecen: Szerzői kiadás, 2007. – 266 p.

7. BÉNYEI József: A régió könyvei = Hajdú-Bihari Napló, 49. évf. 1992. 3. sz. 8. p.

8. Debrecen története öt kötetben / főszerk. Ránki György. – Debrecen : Debrecen Megyei Jogú Város VB Művelődési Osztálya, 1981–2002. – 7 kötet : ill.

7. köt. Debrecen helytörténeti irodalma : válogatott bibliográfia / összeáll., szerk. Bényei Miklós. – Debrecen : Griffes Grafikai Stúdió, 2002. – 663 p.

9. KÉGLI Ferenc: A helyismereti munka múltjáról és jövőjéről. A hetvenéves Bényei Miklós köszöntésére = Könyvtári Figyelő, 58. évf. 2012. 4. sz. 791–803. p.

10. GYURIS György: Egy Bényei Miklós-sorozat = Könyvtári Figyelő, 56. évf. 2010. 2. sz. 315–317. p.

Beérkezett:2013. okt. 1.