TANULMÁNYOK
A digitális bölcsészet- és a könyvtártudomány
KOLTAY Tibor
A digitális bölcsészettudományok (digital humanities) tágabb értelemben információ-technológiai eszközöket használnak az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a történelemtudomány és a filozófia területén folyó oktatás és kutatás támogatására. A kezdetben technikai segédtudománynak tekintett „bölcsészeti informatika” mára önálló szakterületté vált. A magyarországi mester szakos képzésben is jelen van: olyan szakembereket képeznek, akik bölcsészettudományi ismereteik és interdiszciplináris szemléletük birtokában képesek a bölcsészeti tartalmakat modern technikai eszközökkel megjeleníteni. A könyvtártudomány kutatási témái közül több (pl. információkeresés, tartalmi feltárás, digitális könyvtárak, nyílt hozzáférés stb.) is számíthat a digitális bölcsészet érdeklődésére.Fejlesztő biblioterápia fiatalkorú fogvatartottakkal
BÉRES Judit,CSORBA-SIMON Eszter
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (PTE FEEK) Könyvtártudományi Intézetben Béres Judit adjunktus vezetésével biblioterápiás műhely működik olyan informatikus könyvtáros és könyvtáros-tanár szakos hallgatók részvételével, akik elkötelezték magukat a biblioterápiának. A műhely tagjai halmozottan hátrányos társadalmi helyzetű emberek körében (pl. fogvatartottak, átmeneti otthonban lakó nők stb.) végeztek (és folytatnak jelenleg is) biblioterápiás foglalkozásokat. Csorba-Simon Eszter egyetemi hallgató a nyári szakmai gyakorlata keretében a pécsi Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében vezetett kilenc alkalommal kiscsoportos foglalkozásokat, melyekhez nemcsak tanárától, hanem a börtönpszichológustól és a fogvatartottak nevelőjétől is segítséget kapott. Programjának terápiás céljai között szerepelt a csoportba önkéntes alapon jelentkező fogvatartott fiatalok önismereti fejlesztése, az egymással szembeni türelem és tolerencia kialakítása, a kommunikációs készségek és problémamegoldó képességek fejlesztése az irodalmi művekről való beszélgetés segítségével. A cikk ismerteti a foglalkozásokon alkalmazott szövegeket és a foglalkozási terveket. A csoporttagok olvasási és szövegértési nehézségei miatt menet közben módosítani kellett a terveket, ezért került be az elemzendő szövegek közé néhány, a fogvatartottak által kedvelt zeneszám szövege. Kiderült, hogy a hozzájuk közelebb álló témájú, rájuk erősebben ható szövegek ürügyén könnyebben tudtak beszélgetni a felvetett témákról. A kilenc foglalkozás után néhány csoporttagnál érzékelhető volt kisebb mértékű személyiségfejlődés, de a változások fenntartásához, megerősítéséhez további terápiás munka szükséges.
A fogvatartottak oktatása
KŐSZEGI Szilvia,VARGA Zoltán
A büntetés-végrehajtási intézmények könyvtárainak helyzetéről a közelmúltban jelent meg átfogó elemzés (ld. lapunk 2012. 2. számában Amberg Eszter írását), melynek kiegészítéseként elkészült a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó képzési lehetőségeket bemutató áttekintés. Napjainkban a büntetés-végrehajtási intézetek szemléletét az jellemzi, hogy az elitéltek reszocializációját, felelősségérzetük kialakítását, fizikai és szellemi egészségük helyreállítását, ill. megőrzését tekintik követendő a célnak, és ebben kiemelt fontosságú az elítéltek foglalkoztatása, általános és szakképzése, rehabilitációs és szabadidős tevékenységének szervezése. A fogvatartottak nevelése,összhangban a nemzetközi tendenciákkal,elsősorban az elmaradt vagy hiányos szocializáció pótlását segítő általános és szakműveltséget nyújtó képzésre irányul. A szegedi Fegyház és Börtönben még felsőfokú képzésben való részvételre is lehetőség van: pl. költségtérítéssel, levelező formában a BA-szintű informatikus könyvtáros-képzésben is lehet diplomát szerezni. A tanulmány illusztrációkkal kiegészített teljes szövege az írás e-változatában (http://ki.oszk.hu/kf) olvasható.
MŰHELY
A rovatban bemutatott három tanulmány a BOBCATSSS 2013-as Ankarában megtartott rendezvényére készült előadások cikkesített változata.
E-könyvkölcsönző szolgáltatás a hazai könyvtárakban
SZALACSI Alexandra
Az e-könyvek könyvtári kölcsönzésének igényét az e-könyvek és az e-könyvolvasók tömeges megjelenése hívta életre. Az igény jelen van, azonban nehéz ennek megfelelni, mert a szerzők, a kiadók és a könyvtárak különböző érdeket képviselnek. Tény, hogy a könyvtáraknak nagyobb figyelmet kellene szentelniük az elektronikus könyvek kölcsönzésére. A szerző a Facebookon és a Katalisten közzétett online kérdőíves felméréssel vizsgálta az e-könyvkölcsönzés magyarországi könyvtárakban való megvalósulásának lehetőségét. A felmérés kérdései a következők voltak: miben látják a könyvtári e-könyv kölcsönzés bevezetésének akadályát, milyen megoldások képzelhetők el a bevezetésére, milyen üzleti modelleket lehetne alkalmazni? A kapott 102 válasz alapján elmondható, hogy néhány magyarországi könyvtár már foglalkozik üzleti modell kidolgozásával az e-könyvek kölcsönözésére, de nincs még olyan megoldás, amely mindenki számára elfogadható lenne. A könyvtárak és a kiadók még nem tudtak megegyezni olyan fontos kérdésekben, mint a szerzői jog vagy a kölcsönzési díj ügye.
QR-kódok használata a magyar könyvtárakban
KOVÁCS Ramóna
A mobil internet-hozzáférés és az okostelefonok elterjedése lehetővé tette, hogy pillanatok alatt releváns információhoz lehessen hozzájutni, bárhol legyünk is. A használói igények változása miatt a könyvtáraknak is növelniük kell interaktivitásukat, minél jobban kiszélesítve a közvetlen kapcsolaton alapuló elérésüket. A könyvtárak sokféle módon találhatnak új utakat maguknak ezen a területen, így például a QR-kódok használatával. A legtöbb kamerás telefonnal, meg egy ingyenesen letölthető vagy egy előre telepített alkalmazás segítségével a QR-kódok jól használhatók különféle üzleti és kulturális tartalmak összekapcsolására. A QR-kód könyvtári bevezetése lehetővé teszi a hálózati és a fizikai világ összekapcsolását. A szerző egy közösségi oldalon végzett kérdőíves felméréséből, melyre 130-an válaszoltak,képet kapunk a QR-kód magyarországi könyvtári ismertségéről és használatáról, valamint a könyvtárosok hozzáállásáról. Az adatok szerint a magyarországi könyvtárakban még nem jelentős a QR-kódót használók aránya, sok válaszoló könyvtáros gondolta úgy, hogy a saját könyvtára nem rendelkezik elegendő anyagiakkal, sem a szolgáltatás bevezetéséhez szükséges műszaki felszereltséggel. Ahol már bevezették a kódokat, elsősorban a szolgáltatások reklámozására és interaktív térképként használják. A szerző bemutat egy QR-kódra épülő kiadói alkalmazást, az ún. „okoskönyvet” (smartbook) is, amely a kódok segítségével ismerteti egy adott terület turisztikai látnivalóit.
Frissítsd a könyvtárad!
JÁVORKA Brigitta
2012 nyarán indult magánkezdeményezésként a Rukkola.hu könyvcserélő oldal, melyen a regisztrált használók megunt könyveiket kínálhatják fel, és ha van rá igény, a postaköltség áráért ingyen szerezhetnek („rukkolhatnak”) egy másik könyvet. Az elküldött kötetért cserébe pont jár, melyeket összegyűjtve új könyvek szerezhetők be. A dinamikusan növekvő új szolgáltatásról 2012 szeptemberében felmérést készített a szerző a Facebookon. Kérdései a következők voltak: Kik használják az oldalt? Milyen típusú könyveket szereznek be? Milyen egyéb forrásokat használnak még, illetve változott-e a könyvvásárlási és könyvtárba járási szokásuk, amióta a Rukkolát használják. A kérdőívre 659-en válaszoltak; a kapott adatokat a szerző összehasonlította a legnépszerűbb könyves magyarországi közösségi oldal, a Moly.hu használóinak adataival is. Kiderült, hogy a Rukkola.hu megváltoztatta az olvasmányválasztási szokásokat: a Rukkola.hut használók többsége párhuzamosan használja a Moly.hut is, a könyvcserés oldalak használata óta kevesebb könyvet vesznek könyvesboltban, a korábbinál kevesebbet kölcsönöznek könyvtárból, olvasmányaik többségét pedig,a tankönyveket is,a weboldalról beszerezhető könyvek közül választják ki elsősorban.
MÚLTUNKBÓL
Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtárügyben a századfordulót követő évtizedekben 2. rész: A stagnálás évei, a válságjelek és tervek a kezelésükre (1908–1914)
SIPOS Anna Magdolna
Wlassics Gyula a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa (MKOT) elnökeként a világháború előtti években is sokat tett a hazai közgyűjtemények, különösen a könyvtárügy fejlesztése érdekében; erőfeszítéseit a tanács munkájáról készült éves beszámolók, közgyűlési jegyzőkönyvek, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő hasábjain megjelent közlemények, alkalmi kiadványok, levéltári források alapján mutatja be a szerző. A jelentésekben 1908-tól kezdve figyelhetők meg a később dominánssá váló szakmai és finanszírozási krízis jelei. Wlassics a bajok megoldását a nagyobb állami finanszírozásban és a társadalmi támogatottság erősítésében látta. Bár a magyar könyvtárak az állami támogatások következtében fejlődésnek indultak a huszadik század első éveiben, de így is jelentősen elmaradtak a külföldi könyvtáraktól szakmai igények és követelmények tekintetében. A könyvtárfejlesztés a közművelődési célú társadalmi fejlesztések részeként jelent meg, melyekben jelentős szerepet szántak az iskolán kívüli népművelésnek is. Wlassics az új közkönyvtári ellátási koncepciót a szabadoktatási mozgalom és a közművelődési házak létesítésének folyamatába illesztve képzelte el. A legnagyobb gondot abban látta, hogy a települések többségében semmilyen könyvtár nem működött, ezért javasolta, hogy a készülő szabadoktatási törvénybe kerüljön be a könyvtárakról szóló rendelkezés. A tanulmány második része az utolsó békeévig kíséri végig a MKOT munkáját.
PERSZONÁLIA
Búcsúzás Takács Miklóstól
PALLÓSINÉ TOLDI Márta
Takács Miklós (1933–2013) a szombathelyi Berzsenyi Megyei Könyvtár állami kitüntetésekkel is elismert igazgatója volt 1954 és 1994 között. Szakmai munkája mellett tanított a szombathelyi főiskola könyvtár szakán, szerkesztője volt a Vas megye bibliográfiájának, elindítója és társszerkesztője a Vasi életrajzi bibliográfiák sorozatnak, várostörténeti főműve pedig a Szombathely bibliográfiája volt.
KITEKINTÉS
Hatvanéves a VINITI, és a jövő?
SONNEVEND Péter
2012-ben volt hatvanéves a VINITI, a Szovjetunió központi tudományos és műszaki információs intézete. Az áttekintés röviden bemutatja az intézmény létrehozásának céljait és működésének első szakaszára jellemző impozáns adatokat (pl. 1977-ben 20 millió referátum jelent meg az intézet különféle kiadványaiban). A nyolcvanas és kilencvenes években a számítógépesítéshez igazodva 241 féle adatbázist készítettek részben bibliográfiai, részben referáló szolgáltatást nyújtó feltárással, de a közvetlen hozzáférést és a másolási szolgáltatást csak egyre szűkebb kör számára tudták biztosítani. A közeljövőben az intézmény átalakítása nem kerülhető el, melyre a szerző három lehetséges forgatókönyvet vázol fel.
Milyen adataink vannak, és milyenek lehetnének? Új fejlemények a könyvtárak értékelésében
POLL, Roswitha: I dati che abbiamo e i dati che potremmo avere: nuovi sviluppi nella valutazione delle biblioteche (Bollettino AIB, vol. 51. 2011. no. 4. pp. 369–380.)
(Töm.: Mohor Jenő)
A cikk áttekinti a könyvtárak értékelésének új fejleményeit, elsősorban azokra a módszerekre koncentrálva, melyeket nemzetközi szabványokban határoztak meg. A könyvtárak feladataiban és tevékenységében végbemenő változások alapján a könyvtári statisztikáknak új meghatározásokkal és adatgyűjtési módszerekkel kell élniük. Ugyanerre van szükség teljesítmény- vagy minőség-mérés esetén is, ahol az indikátorokat hozzá kell igazítani a könyvtárak és az információs világ változásaihoz. A statisztikai adatok megmutatják a könyvtárak inputjának és outputjának a mennyiségét, a teljesítménymérés pedig értékeli a könyvtárak termékeinek és szolgáltatásainak a minőségét (a felhasználók tájékoztatása, annak gyorsasága, pontossága, megbízhatósága és hatékonysága terén). Manapság viszont általános az igény, hogy a közintézmények bizonyítsák, mennyire értékesek a társadalom számára. A könyvtárak számára ez annak a bizonyítását jelenti, hogy a lakosságnak érdemes a könyvtárat használnia. A hatás vagy az eredményesség értékelése megkísérli megállapítani a könyvtári szolgáltatásoknak a látogatókra és a társadalomra gyakorolt hatásait. Az ilyen fajta mérés módszereit már tartalmazza egy új ISO szabvány.
Az információs műveltség változó szempontjai a 2.0-ás kutatási környezetben
ŠPIRANEC, Sonia: Shifting facets of Information literacy in Research 2.0 environments
(A szerző 2012 szeptemberében Ankarában a 3rd International symposium on information management in a changing world c. konferencián tartott előadásának lapunk számára átdolgozott változata)
(Ford.: Koltay Tibor)
Az új kutatási környezetek,melyek a Web 2.0 által kezdeményezett technológiai újítások eredményeként jöttek létre,képesek a tudomány és a kutatás alapelveit megváltoztatni. Ezen elvekre a tudományos információk előállításának, kezelésének és felhasználásának új mintái jellemzőek, amelyek a digitális írástudásban is kiegészítő változásokat tesznek szükségessé. A dolgozat elemzi a kutatók digitális írástudással kapcsolatos képzésének változó aspektusait. E kutatók olyan kutatási környezetben tevékenykednek, melyet áthat a Web 2.0 és a közösségi média. Az új eszközök és az új média alkalmazása számos kérdést vet fel az élet minden területén, de a kutatásban és a tudományban olyan speciális problémák adódnak, melyek a Web 2.0-s eszközök és szolgáltatások használatából következnek. A feldolgozott szakirodalomra és a „Kutatás 2.0 trendjei”-ből eredő témák elemzésére alapozva a cikk a kutatók számára szervezett képzés tematikájának főbb változásait hangsúlyozza.
KÖNYVSZEMLE
Korszerű bevezetés az információtudományba
BAWDEN, David,ROBINSON, Lyn: Introduction to information science (London: Facet, 2012.)
(Ism.: Koltay Tibor)
Tű a szénakazalban: ingyenesen letölthető e-könyv az iskolai könyvtárakról
School libraries: what’s now, what’s next, what’s yet to come. Eds. Kristin Fontichiaro, Buffy Hamilton. (Los Gatos: Smashwords, 2011.)
(Ism.: Koltay Tibor)
Könyvtárinformatikai kalauz
DUDÁS Anikó,GUITMAN Barnabás: Könyvtárinformatika,bölcsészettudomány, társadalomtudomány. Egyetemi jegyzet. (Piliscsaba: PPKE BTK, 2011.)
(Ism.: Hegyközi Ilona)