Tanulmányok

Könyvtári szolgáltatóhely közösségi szerepben. Kutatási jelentés
FEHÉR Miklós
A Könyvtári Intézet a kistelepülések intézményeiről online kérdőíves felmérést készített 2012 júniusa és szeptembere között. Potenciális adatszolgáltatónak a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben (KSZR) résztvevőket tekintették, ami nagyjából kétezer kistelepülést jelentett. A visszakapott kérdőívek száma 688 volt, tehát a szolgáltatóhelyek nagyjából harmada válaszolt. A felmérésből kiderült, hogy a vizsgált települések 93%-ában működik könyvtár, templom a települések 85%-ában, kocsma pedig 75%-ában volt, vagyis a könyvtár mindkettőt megelőzte. A válaszolók döntő többsége (94,6%) vezető szerepet tulajdonított a könyvtárnak a kistelepülések közösségi életében, és megállapítható volt, hogy a könyvtár az e-Magyarország pont, az ifjúsági klub, a faluház, illetve a teleház funkciói mellett a művelődési házzal azonos feltételekkel tudja támogatni a helyi közösségi életet. A könyvtárak tevékenysége a klasszikus ellátórendszeri területeken (könyvtárközi kölcsönzés, dokumentumellátás, adatbázisépítés, információs tanácsadás, helyszíni segítségnyújtás) is erős, viszont lemaradt a pályázatokhoz nyújtott támogatásban és különösen a helytörténeti munkában.

A felhasználói bizalom és a népszámlálási adatok digitális szolgáltatása
Múlt, jelen, jövő Magyarországon és Nagy-Britanniában
LENCSÉS Ákos, RÓZSA Dávid

A szerzők először áttekintik a magyarországi népszámlálások történetét, és rámutatnak, miért alakult ki bizalmatlanság a lakosságban a statisztikai célú adatbevallásokkal szemben. Ezután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelenlegi népszámlálási adatszolgáltatását hasonlítják össze a nagy-britanniai népszámlálási gyakorlattal, és a briteknél alkalmazott digitalizálási és feltárási módszerek elemezve javaslatot tesznek a magyarországi statisztikai adatszolgáltatás digitalizálásának megoldására: indítványozzák, hogy a KSH Könyvtára koordinátorként vállalja magára a népszámlálási adatok digitalizálásának összefogását. A könyvtárosok koordináló szerepet vállalhatnának a történeti demográfusok, a levéltárosok, kutatók és a digitalizálást végző cég között a közös népszámlálási adatokat tartalmazó adatbázis felállításában.

Műhely

Nemcsak weben lenni, hanem webből lenni. A Funkcionális követelmények (FR) metaadatmodell-család névterei és a szemantikus web
DUDÁS Anikó

2012 májusában az IFLA közzétette a Funkcionális követelmények (Functional Requirements, FR) bibliográfiai metaadatmodell-családra vonatkozó névtér-definiciókat a szemantikus világhálóra tervezett RDF-formátumban (Resource Description Framework), és beiktatták a Nyílt metaadatok regisztrációjába (Open Metadata Registry, OMR) is. A szerző ennek kapcsán összefoglalja az utóbbi tíz évben a szemantikus világhálóhoz és a metaadatokhoz kötődő fejlesztések eredményeit, hogy segítséget adjon a könyvtári adatok kezelését érintő változások, illetve a kapcsolt adatok jelentőségének megértéséhez. A cím Karen Coyle-nak a szemantikus világhálóról mondott szavaira utal, és arra, hogy a használók számára a metaadatokat kell a web nyelvére átültetni.

A posztkoordináció esélyei az ETO-ban
MÁNDY Gábor

Az írás folytatása annak a korábbi,a Könyvtári Figyelő, 2011. 2. számában megjelent,cikknek, amelyben a szerző a gyakorló osztályozó szemével elemezte a régi és az új ETO-kiadás sajátosságait. Jelen tanulmány a posztkoordiniáció lehetőségét vizsgálja meg: úgy véli, hogy az ETO,egy külön eljárással, az eredeti jelzetek számait alkalmazva,a jelenleginél alkalmasabbá tehető a posztkoordinált visszakeresésre. Áttekinti az ezzel kapcsolatos problémák alaptípusait, és mindegyikre javasol egy algoritmust (konkrét példákkal és BASIC kódrészletekkel illusztrálva), és megmutatja, hogyan lehet számítógépes programok láncolataként, külső segédletként és az online katalógusok átalakítása nélkül megvalósítani a posztkoordinált jelzetalkotást.

Vélemények a Könyvtári Figyelőről. Egy felmérés eredményei
KOVÁCS Katalin

2012 szeptemberében a Könyvtári Figyelő szerkesztősége (17 kérdést tartalmazó) online kérdőíven mérte fel az olvasók véleményét a folyóirat használatáról és a fejlesztésével kapcsolatban. A folyóirat előfizetőinek kb. egyharmada (107 fő) töltötte ki a kérdőívet. A válaszolók többsége nő és felsőfokú végzettségű, akik elsősorban városokban, illetve megyeszékhelyen élnek, foglalkozásukat tekintve sokan BA-, illetve MA-hallgatók vagy oktatók, továbbá vezető beosztású könyvtárosok, akik általános szakmai mai tájékozódás céljából veszik kézbe a folyóiratot, és szívesen használják párhuzamosan a nyomtatott és az elektronikus formátumot. Elsősorban a Tanulmányok, a Kitekintés és a Külföldi folyóirat-figyelő (referátumok) rovatok írásainak veszik leginkább hasznát. Javasolták, hogy az elméleti témák mellett több gyakorlati kérdéssel foglalkozó cikket közöljön a szerkesztőség.

Múltunkból

Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtárügyben a századfordulót követő évtizedekben 1. rész
SIPOS Anna Magdolna

Wlassics Gyula (1852–1937) a millenniumi évek kultuszminisztereként, majd a minisztériumból való távozása után, 1903 és 1921 között a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, illetve a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének elnökeként foglalkozott a hazai közgyűjteményekkel. A századforduló utáni éveket a hazai közgyűjtemények aranykorának tartják; ekkor szilárdultak meg, és indultak fejlődésnek az intézmények. A tanulmány elsősorban Wlassics könyvtárolitikai szerepére koncentrál, és bemutatja a közgyűjtemények fejlesztésében végzett operatív teendők ellátásával kapcsolatos munkásságát.

Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára
FARKAS Gábor Farkas
(csak elektronikusan)

A tanulmány a nemzeti könyvtár önálló gyűjteményben őrzött ősnyomtatványok és középkori kéziratok tárát mutatja be. Az OSZK 1802-es alapítása óta számos nevezetes magángyűjteménnyel gyarapodott, ami elkerülhetetlenné tette, hogy a korai nyomtatványokat a régi törzsállományról leválasszák. Ezt a különálló gyűjteményt a leválogatott anyagból 1934-ben alakították ki Régi Magyar Könyvtár néven, melybe 16. századi könyvek, Budát ábrázoló metszetek, 17. századi magyar nyelvű kötetek, értékes apró nyomtatványok, alkalmi kiadványok, kalendáriumok, ex librisek, valamint történeti kötést viselő darabok kerültek. A Régi Nyomtatványok Tára később a többi speciális és jobbára muzeális dokumentumot (kéziratot, térképet, plakátot, fotót, audiovizuális anyagot) őrző tárakat tömörítő Különgyűjtemény része lett. A tár legfontosabb feladata napjainkban az állomány-digitalizálás.

Kitekintés

Változások sodrában az amerikai könyvtárak
SONNEVEND Péter

A közelmúlt pénzügyi-gazdasági világválsága az Egyesült Államok kulturális életét is súlyosan érintette. A szerző az elmúlt évek kiadói és könyvtári statisztikái alapján villantja fel az amerikai köz- és felsőoktatási könyvtárak működésében megfigyelhető tendenciákat.

Műveltséget mindenkinek! Az Európai Unió szövegértéssel foglalkozó szakértői csoportjának összefoglaló jelentése

A European Unio High Level Group of Experts on Literacy nevű munkacsoport 2012 őszén jelentette meg Act now! című jelentését, amelyben a  szövegértés valamennyi európai országot érintő krízisére hívja fel a figyelmet, és javaslatokat fogalmaz meg a szövegértés szintjének emelésére és a funkcionális analfabétizmus visszaszorítására. A jelentés (http://ec.europa.edu/education/literacy/resources/final-report/index_en.htm) rövidített magyar fordításában a legfontosabb tennivalókat lehet megismerni.

Megjegyzések a műhelyből. Az EU szövegértéssel foglalkozó szakértői csoportjának munkája a magyar tag szemével
NAGY Attila

A szerző az EU High Level Group of Experts on Literacy nemzetközi, tíz főből álló munkacsoportjának magyar szakértőjeként fontos háttér-információkkal egészíti ki a jelentést.

HJØRLAND, Birger: Szükség van-e az osztályozásra a Google utáni korban?
(Is classification necessary after Google? = Journal of Documentation, vol. 68. 2012. no. 3. p. 299–317.)
(Töm.: Koltay Tibor)

Az osztályozás jövőbeli kilátásait a digitális technológiák alapvetően megváltoztatták. A használóknak az interneten egymással versenyző rendszerek és szolgáltatások állnak rendelkezésére. Ha a központosított osztályozások minőségét nem tartják elég jónak, lehetőségük van más alternatíva után nézni. A tartalmi feltárás elméletének és gyakorlatának arra kell törekednie, hogy magas színvonalú és globális színtű szolgáltatást tudjon kínálni. A tartalmi feltárás egyes típusainak bemutatása után egy nem végső, de lehetséges válaszként a tényeken alapuló gyakorlat elvét ismerteti a szerző.

GUNDERSEN, Arne,KUBECKA, Magdalena: Lengyel-norvég együttműködés a regionális könyvtári stratégiákban.
(Polish-Norwegian cooperation on strategies for regional libraries = Library Management, vol. 32. 2012. no. 1/2. p. 104–111.)
(Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)

Az esettanulmány arról a lengyel-norvég projektről számol be, melynek eredményeként tizennyolc lengyel regionális könyvtár stratégiája készült el. A közös projekt során tanácskozásokra, tapasztalatcserékre, a stratégia-vázlatokról folytatott konzultációkra és tanulmányutakra került sor. A norvég partner a tapasztalatokból elsősorban a lengyel társadalom és kultúra megismerése révén profitált, a lengyelek viszont az új stratégiai dokumentumokkal és a regionális könyvtárak szorosabb hálózatának kiépítésével kézzelfogható eredményekhez jutottak.

Könyvszemle

Az interdiszciplinaritás vonzásában: a társadalomtudományi könyvtárak tudományterületi határainak alakzatai
Social science libraries. Interdisciplinary collections, services networks. Ed. by S. W. Witt, L. M. Rudasill, Berlin, Saur, 2010. (Ism.: Dudás Anikó)

Az egyetem alapító bíboros eddig ismeretlen arca: adalékok Pázmány Péter magánkönyvtárának történetéhez
KNAPP Éva: Pázmány-relikviák a budapesti Egyetemi Könyvtárban = Pázmány relics in the University Library of Budapest (Bp., ELTE Egyetemi Könyvtár, 2012.) (Ism.: Kiszl Péter)