TANULMÁNYOK
Sallai István a falusi könyvtárügyről
TÓTH Gyula
Sallai István (1911–1979) a második világháború utáni magyar könyvtárügy meghatározó alakja volt; nevéhez fűződik többek között egy európai szintű könyvtártani kézikönyv összeállítása is (1956, 1965). Sallai a falusi könyvtárak szervezésével kezdte könyvtárosi pályáját, és élete végéig fontosnak tartotta a falusi lakosság könyvtári ellátásának jobbítását. Szakított a népkönyvtári szemlélettel, és olyan falusi könyvtárat akart, amely az olvasóköri hagyományokból építkezik, és az egész település művelődésének az alapját képezi. Abban látta biztosítva a fejlődésüket, ha olyan intézmények (művelődési otthonok) köré szervezik őket, melyek fenntartását a helyi források biztosítják. 1968-ban létrejöttek az első klubkönyvtárak, de ezek rászorultak a körzeti könyvtárak segítségére. A klubkönyvtári akciók háttérbe szorulása után az ellátási hálózat megteremtésével akartak javítani a kiskönyvtárak könyvkínálatán. Sallai munkásságában 1968 és 1969 jelentette a csúcspontot: ekkor írta Közművelődési könyvtárügyünk fejlődési iránya című tanulmányát, melynek átdolgozott változata került az 1970-es könyvtárügyi konferenciára készült Alapelvek és követelmények a közművelődési könyvtárak távlati tervezéséhez, majd a Szakmai irányelvek a tanácsi közművelődési könyvtárak távlati fejlesztéséhez című dokumentumba. A hetvenes években előadásokkal is szolgálta a falusi könyvtárakat. Utolsó művében számot vetett azzal, jól gazdálkodtak-e az utódok a Szabó Ervin-i örökséggel. Gondolatai időszerűek ma is.
„Ősidők végtelensége” A könyvtár szimbolikája.
KOVÁCS Csilla
A szerző könyvtárosok, könyvtárba járó gyerekek, ismerősök körében kezdte gyűjteni először a könyvtáros foglalkozás szimbólumait, majd később a könyvtár szimbólumait is. A gyűjtést kiegészítette művészek, írók, tudósok könyvtárról vallott nézeteivel, és olyan könyvtárképet dolgozott fel, amelyet a megkérdezettek meditációban vizualizáltak.
A kisebbségi kulturális jogok érvényesüléséről a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országos biztosa jelentése alapján
FEHÉR Miklós
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 2009-ben vizsgálta a kisebbségi kulturális jogok, benne a nemzetiségi könyvtári ellátáshoz való jog érvényesülését. Az elkészült terjedelmes jelentés könyvtárakra vonatkozó főbb megállapításairól a kormánybiztos beszámolt a könyvtárosok bajai vándorgyűlésén 2010-ben. A cikk részletesen ismerteti a Könyvtári munkacsoport jelentését, melyhez a szerző kiegészítéseket fűz. A könyvtári részjelentés szól a nemzetiségi könyvtári ellátás kialakulásáról, a nemzetiségi könyvkiadásról, az ellátás különböző szintjeiről, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Országos Idegen-nyelvű Könyvtár szerepéről, az országos kisebbségi önkormányzatok könyvtárairól, továbbá a cigány kisebbség könyvtári ellátásáról. A többi (pl. a múzeumi, tánc- és filmművészeti stb.) munkacsoport jelentéséről szóló ismertetés csak a folyóirat elektronikus változatában olvasható.
MŰHELY
A tanulmányok előzményei, VASS Johanna: Egy korszerű sajtóbibliográfia tervezésének szempontjai és KÜRTI Afrodité: Sajtótörténeti kérdések tisztázása a bibliográfiai újrafeldolgozás során, a Könyvtári Figyelő, 51. évf. 2011. 2. számában jelentek meg (337–372. p.)
Mit tekintünk időszaki kiadványnak? Dokumentumtipológia régen és ma
PERJÁMOSI Sándor
Egy készülő retrospektív nemzeti sajtóbibliográfia egyik fő kérdése a gyűjtőkör meghatározása. Ez Magyarországon nagyjából megegyezik az OSZK gyűjtőkörével. Alapvető kérdés az is, hogy mely dokumentumok tartozzanak az időszaki kiadványok bibliográfiájának gyűjtőkörébe. Az eddigi sajtóbibliográfiák általában a hírlapokat és a folyóiratokat vonták gyűjtőkörükbe, a jelenlegi könyvtári szabályozás azonban az évkönyveket és több más dokumentumtípust is az időszaki kiadványok körébe sorolja. A szerző áttekinti, hogyan változott, miként bővült vagy szűkült az időszaki kiadványok fogalma az elmúlt évtizedekben, majd rátér arra, miként értelmezhető az időszaki kiadványok fogalma napjaink könyvtári gyakorlatában. Az évkönyvek problematikáját tárgyalva leszögezi, hogy indokoltnak tartja időszaki kiadványnak tekinteni ezeket is más, a szabványban rögzített típusokkal együtt. Tárgyalja az újságleveleket és röpiratokat is, melyeket egyszeri megjelenésük miatt nem sorol ide, de a kéziratos sajtó termékeit igen, emellett megfontolandónak tartja az alkalmi lapok felvételét is.
A periodikák címproblémái: az adatbázis-építés során felmerülő kérdések
TURAI Hilda
Retrospektív sajtóbibliográfiai adatbázis építésekor nagyon fontos szerepe van a címbehasonlításnak, ami az esetek jelentős részében nem egyszerű. A problémát az okozza, hogy a régebbi adatfelvételek teljesen eltérő elvek alapján készültek, következésképpen a különféle bibliográfiai forrásokban ugyanarról a műről egymástól különböző leírások találhatók, s elbizonytalanodik a kereső, sikerült-e megtalálnia a keresett címet. Eltérések lehetnek az indulási és megjelenési évben is, de hibalehetőség az is, ha más dokumentumtipológia alapján írták le a címet (pl. évkönyv probléma). Eltérések lehetnek a cím írásmódjában is (szórendcsere, egybe-, külön- vagy kötőjeles írás, a helyesírás változása stb.). A címek mintegy 27%-a problematikus a behasonlításkor: eltér az OSZK-étól, nem azonosítható vagy hiányzik. A hiányzó címek aránya közel 12%, de akár 16% is lehet egyes szakbibliográfiákban. A cikk példákon szemlélteti a behasonlítás gyakorlatát, és hangsúlyozza, hogy vitás esetekben elengedhetetlen az autopszia.
NEKROLÓG
Horváth Tibor (1935–2011) (Biczák Péter); Emlékeim a Tanár Úrról (Drobinoha Angéla)
Dr. Horváth Tibor 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetője volt. 1978-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszék adjunktusa, majd az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója. Informatikával, információkereső nyelvekkel, az osztályozási rendszerek fejlesztésével, a számítógépek könyvtári alkalmazásával foglalkozott. Elsőként alkalmazta Magyarországon a klaszteranalízist, részt vett az első magyar tezauruszszabvány kidolgozásában is, és társszerkesztője volt a Könyvtárosok kézikönyve című öt kötetes műnek.
Meghalt az utolsó nagy autodidakta könyvtáros, Kövendi Dénes (1923–2011)
VAJDA Kornél
Dr. Kövendi Dénes 1968-tól az OSZK KMK munkatársa volt; a szakkönyvtárban dolgozott dokumentátorként, főszerkesztőként. Rövid ideig a Könyvtári Figyelőt is szerkesztette. Fő feladata a Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom című referáló lap szerkesztése volt. A szakkönyvtárba visszajárt nyugdíjazása után is, és páratlan műveltségével, univerzális szakmai és nyelvtudásával 2000-ig segítette az osztály munkáját. Ekkor azért mondott búcsút, hogy kedves témáival, Ady verselésével és Karácsony Sándor életművével foglalkozzon.
MÚLTUNKBÓL
Művelődés, olvasás és könyvtár a Magyar Szemle (1927-1944) című folyóiratban 1. rész
SONNEVEND, Péter
A Horthy-korszak konszolidációját végrehajtó Bethlen István miniszterelnök a történész Szekfű Gyula közreműködésével 1927-ben folyóiratot indított elsősorban a középosztály alaposabb tájékoztatására, a reformkonzervativizmus jegyében. A folyóirat az ország német megszállásakor szűnt meg 1944 márciusában. A folyóirat a kor szerteágazó társadalompolitikai kérdéseit igényes esszé-stílusban tárgyalta. A szerkesztők sikerrel mozgósították a huszonéves tehetségeket is. A tanulmány első része a kor és a folyóirat bemutatása után kiemeli a legfontosabb korabeli problémákat (revízió, földkérdés, középosztály, fiatalok helyzete), majd az oktatással, az analfabetizmussal, elemi, közép- és felsőoktatással foglalkozó írásokat tekinti át. Ezt követi az új média, a rádió és film tárgyalása, hogy a továbbiakban megjelenő szűkebb szakmai kérdésekhez kellő hátteret kapjon az olvasó.
KITEKINTÉS
Száz nap az élet. A világhálón található információk gyűjtésének és megőrzésének áttekintése
KORNHOFFER Mónika
Jelenleg a hazai online lapok és hírportálok anyaga nem kerül tartós megőrzésre, mint papíralapú társaiké, ezért bizony elvesznek a jövő számára. A megoldás a nemzeti webarchívum létrehozása lenne, ami viszont felvet számos kérdést, az intézményi háttér, a jogi szabályozás és a megőrzendő dokumentumok körének, illetve a szükséges technikai feltételek kérdését. A szakirodalomban való tájékozódás után a szerző a jelenlegi gyakorlat megismerése végett Ausztria, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Németország, Oroszország, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna nemzeti könyvtárainak és digitális archívumainak küldött kérdőívet. Azt tudakolta, van-e internetarchívum, felelős intézmény, jogi szabályozás náluk, mire terjed ki gyűjtés és meddig őrzik meg, milyen műszaki feltételek állnak rendelkezésre, miképp történik a begyűjtés, ki férhet hozzá az anyaghoz. A beérkezett válaszok ismertetése után a szerző a magyar internet-archívum megteremtésének feltételeit fogalmazza meg. A kérdőívre adott válaszokat csak az elektronikus változatban olvasható függelék tartalmazza.
Információs központok és analfabetizmus. Egy könyvtáros barangolása a Janus-arcú Indiában
SÜTŐ Péter
A szerzőnek sikerült több különböző típusú és helyzetű könyvtárba eljutnia és beszélnie könyvtárosokkal, olvasókkal és nem-olvasókkal, és megtapasztalnia, mit is jelent az indiai kultúra és társadalom sokszínűsége. Cikkében nem tekinti át India teljes könyvtári rendszerét, az ország általános bemutatására sem tesz kísérletet, csak a meglátogatott intézményekben – elit és szak-, iskolai és közkönyvtárakban (Delhi, Panaji, Ooty, Mamallapuram, Darjeeling) – szerzett benyomásait és az ott folytatott eszmecseréket összegzi. Ismerteti a szabályokat, szokásokat, furcsaságokat, ír a gyarapítási gyakorlatról, végül pedig a tanulságokat összegzi.
Néhány indiai egyetem web impakt faktorainak és kapcsolatainak elemzése
JALAL, Samir Kumar – BISWAS, Subal Chandra – MUKHOPADHYAY, Parthasarathi: (Töm. Dévai Péter)
A cikk témája az indiai egyetemek honlapjai webes impakt faktorainak (WIF) hatékonysága és relevanciája. A szerzők leírják, hogyan dolgozták ki és alkalmazzák a webes impakt faktort link-alapú mérőszámként, majd esettanulmányt közölnek a nyugat-bengáli egyetemekről. A SocSciBot 3.0 segítségével generáltak adatokat, hogy kialakítsák a témakör mikrolink-topológiáját. A kapott eredmények szerint az összes Nemzeti Műszaki Intézet szoros kapcsolatban áll egymással e topológia keretében, illetve tevékenységében, míg a hálózati csomópontok nem kapcsolódnak össze az állami és a központi egyetemek esetében.
A „Wealth of Networks” című könyv és az intézményi archívumok: az MIT, a DSpace és a tudományos köztér jövője
DURANCEAU, Ellen Finnie (Töm. Viszocsekné Péteri Éva)
A cikk Yochai Benkler könyvéből (The Wealth of Networks) kiindulva vizsgálja a köztér fogalmát a tudományos kommunikációra alkalmazva, főleg az intézményi archívumok jelenségére szorítkozva, és azt, hogy ez miként vág egybe az információcsere kialakuló gyakorlatával. Elemzi, hogy az MIT-n tapasztalható nyitottság kultúrája miképp manifesztálódik annak intézményi archívumában, a DSpace-ben, és miképp változott a könyvtárnak a tudományos publikálási kezdeményezések támogatásában és a tudományos köztér kialakításában játszott szerepe.
Az IFLA speciális igényű könyvtári szolgáltatások szekciója: történeti áttekintés
PANELLA, Nancy (Töm. Viszocsekné Péteri Éva)
Az IFLA speciális igényekkel bíró olvasók könyvtári ellátását szolgáló szekcióját 1931-ban alapították a kórházi könyvtárak albizottságaként. Az IFLA első speciális használói csoporttal foglalkozó albizottsága volt, amely olyan kórházban fekvő emberekre fókuszált, akik nem tudtak külső könyvtárat használni. A fiatal albizottság hamarosan belátta, hogy egy csomó más ok miatt, melyek másodlagosak a kórházba kerülés szempontjából, néhány betegnek speciális olvasási segédletre van szüksége. Ezek az igények másoknál is jelentkeznek, pl. a településeken is, akár ágyhoz kötöttekről van szó, akár nem. Velük is törődni akarván az albizottság az idők során kibővítette ténykedését azok irányában is, akik – bármely okból – képtelenek a hagyományos könyvtárak igénybe vételére. A tanulmány nyomon követi az albizottság fejlődését albizottságból bizottsággá, majd alszekcióvá, s végül szekcióvá, amely napjainkban könyvtári dokumentumokat és szolgáltatásokat kínál a speciális ellátást igénylő társadalmi csoportok számára. A szekció fejlődése részben az IFLA bővülését is tükrözi.
KÖNYVSZEMLE
Egyesület a könyvtárosokért – könyvtárosok az egyesületért
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története 1935-2009 (Ism. Kégli Ferenc)
A könyvek, a könyvtár és a kultúra ölelésében. A 65 éves Agárdi Péter tiszteletére készült kötetről
A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa (Ism. Sipos Anna Magdolna)