Projektek és példák néhány európai országból
A tanulmány a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2010. szeptember 22-én a „Könyvtárak a veszélyeztetett élethelyzetű gyerekekért és fiatal felnőttekért” címmel rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
A könyvtárak világszerte fontos feladatuknak tartják, hogy szolgáltatásaik révén elősegítsék a hátrányos helyzetű rétegek beilleszkedését a társadalomba. Számos európai országban kiemelten figyelnek a fiatalokra, különösen a társadalmi kirekesztődés által fenyegetett csoportokra, akik speciális programok (amelyek kialakításában gyakran ők maguk is részt vesznek), lehetőségek nélkül egyébként soha nem válnának könyvtárhasználóvá.Ezek a programok arra is alkalmasak, hogy megváltoztassák a könyvtárról, könyvtárosokról alkotott, sokszor negatív képet a fiatalokban, és tudatosítsák bennük, hogy a könyvtár „nekik való” hely, amelynek jobbá formálásában, a számukra otthonos környezet kialakításában, az ő érdeklődésükre számot tartó rendezvények szervezésében ők is részt vehetnek, számítanak a véleményükre.A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szeptembertől új szolgáltatást, mentori szolgálatot indított veszélyeztetett élethelyzetű fiatalok számára. A mentori szolgálat indítására 2010. szeptember 22-én került sor az e témához kapcsolódó kiállításmegnyitó és konferencia megrendezésével.
A konferencián tartott előadásom nagyrészt a Nagy-Britanniában lezajlott Partners for Change1 elnevezésű projektre koncentrált, bemutatva annak tágabb társadalmi kontextusát, a 2002-ben alakult Olvasási Ügynökség (The Reading Agency, TRA) tevékenységét, különös tekintettel a fiataloknak szánt programjaira (pl. HeadSpace) és néhány, a mostani munkát megalapozó kezdeményezésre (pl. Youthboox). Néhány „nem hagyományos” könyvtár ill. szolgáltatás rövid ismertetésére is sor került, többek között a londoni Idea Stores, a leedsi Studio 12, vagy a Kirjasto 10 nevű helsinki könyvtár bemutatására. Idő hiányában azonban a konferencián nem sikerült minden kiválasztott fontos kezdeményezésről szólnom, amit ezzel a tanulmánnyal próbálok az érdeklődők számára pótolni.
Nagy-Britannia: a Partners for Change projekt
A 2005 májusa és 2007 júniusa között zajló Partners for Change (PfC) projekt célja az volt, hogy az Anglia dél-nyugati részén élő 11-19 éves, hátrányos helyzetű fiatalokat bevonja a közkönyvtári programok kialakításába. Az elképzelés az volt, hogy ha a fiatalok részt vesznek a közkönyvtárakkal kapcsolatos döntésekben, a könyvtárosok is jobban képesek lesznek ennek a korosztálynak – amelyhez hagyományosan nehezen értek el a közkönyvtárak – az igényeit kielégíteni. (Más országok kutatásai is azt igazolták, hogy ez a korosztály a leggyakoribb „elmaradó” könyvtárlátogató: iskolaváltás, életmódváltás stb. miatt.)
Azt is remélték, hogy ha a hátrányos helyzetű fiatalok aktívan részt vesznek a közkönyvtárakkal kapcsolatos döntési folyamatokban, jobban a sajátjuknak érzik majd a könyvtári szolgáltatásokat, és a projekt befejeztével továbbra is hajlandók lesznek ezeket igénybe venni. Abban is bíztak, hogy a projekt révén a fiatalok jobban fogják értékelni azt az olvasmányválasztékot, amit a közkönyvtárak nyújtanak, és később is visszatérnek, hogy folytassák a számukra örömet nyújtó olvasást.
A projektet az Olvasási Ügynökség (TRA) koordinálta és nagyrészt a Paul Hamlyn Alapítvány finanszírozta a Múzeumok, Könyvtárak és Levéltárak Tanácsa (MLA) kiegészítő támogatásával. A projekt a fiataloknak nyújtott könyvtári szolgáltatások javítását célzó Fulfilling their Potential elnevezésű országos program része, amelynek során új megközelítési módok és eszközök kipróbálásra nyílt lehetőség.
Országos háttér: a Fulfilling their Potential program
2004-ben a Framework for the Future nevű stratégiai és cselekvési terv részeként az MLA megbízásából született kutatási jelentés azt hangsúlyozta, hogy a közkönyvtáraknak új módokat kell találniuk a 11-19 éves korosztály könyvtári ellátására. Ezután több szervezet, többek között a gyermekkönyvtárosok egyesülete, az Országos Ifjúsági Hivatal és az Olvasási Ügynökség hosszú távú stratégiát dolgozott ki, amely az ifjúságnak nyújtott szolgáltatások javítását célozza. Ez az országos vízió és stratégia lett a Fulfilling their Potential (Képességeik kiteljesítése, Önmegvalósítás, a továbbiakban FtP) program, amelynek lényege a jobbítás (improvement framework). A közkönyvtáraknak olyan szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, amelyek pozitív hatással vannak a fiatalokra, azaz
- a fiatalok úgy érzik, a könyvtár kulcsfontosságú hely számukra,
- lehetőségük van a könyvtári szolgáltatások alakítására,
- részt vesznek kreatív olvasási tevékenységben,
- tájékozódási és tanulmányi céllal használják a könyvtárat.
- úgy tekintenek a könyvtárra, mint kapura a szélesebb közösséghez.
Az FtP teljes mértékben összhangban áll a kormány Minden gyerek fontos (Every Child Matters) és A fiatalok fontosak (Youth Matters) irányelvével.
Az FtP-ben érdekelt csoportok felismerték, hogy a program részeként még számos kutatási projektre van szükség annak tisztázására, hogy a fiatalok (különösen a társadalmilag hátrányos helyzetűek) mit várnak el a közkönyvtáraktól, és hogy megtudják, milyen módon tudnának sikeresen közeledni a fiatalokhoz, és bevonni őket a folyamatba. A PfC az első akciókutatási projekt volt, amelyet az FtP program keretében fejlesztettek ki.
Partnerkapcsolatok és résztvevők
Három könyvtári szolgálat, két megyei (Dorset, Gloucestershire) és egy városi (Swindon) vett részt a projektben.
Dorsetben a célcsoportot a fiatal utazók (Tra¬vellers), azaz a vándorló életmódot folytatók alkották (összesen 26 személy). A Traveller-közösség 2000 óta hivatalosan elismert etnikai kisebbség az Egyesült Királyságban. A partnerintézmény a Traveller Education Service (az utazók oktatási szolgálata) volt. Gloucestershire-ben a társadalmi kirekesztés határán (at risk of social exclusion) álló, mintegy 137 fiatal képezte a célcsoportot, a partnerek helyi ifjúsági klubok, iskolák, speciális szervezetek (the County’s Reintegration Service) voltak. Swindonban a fiatal szülőket és gyermekeiket (összesen 69 személyt) jelölték meg célcsoportként, és a programban a fiatal szülőknek lakást nyújtó helyi lakásszövetkezet és egy szociális vállalkozásfejlesztési szervezet (social enterprise agency) volt a partner, amely képzést nyújt a fiatal szülőknek
Az Országos Ifjúsági Hivatal (National Youth Agency) több módon is támogatta a projektben részt vevő csapatokat. Egyrészt képzést nyújtott a könyvtárosoknak a projekt kezdeti szakaszában, amikor még a tervezésnél tartottak, másrészt konzultációs lehetőséget biztosítottak az egész projekt során.
A projekt szakaszai és értékelése
A projekt három szakaszból állt:
- képességfejlesztés képzéssel és partnerkapcsolatok kialakításával,
- új megközelítési módok kipróbálása a fiatalok bevonására,
- a fiatalok részvétele hatásának és hatékonyságának áttekintése és beillesztése az FtP programba.
Mindhárom szakaszban lényeges szempont volt az értékelés, hogy a könyvtárak lássák, a projekt tanulságait hogyan lehet hosszú távon kamatoztatni. Az értékelés azért is fontos volt, hogy más könyvtárak is megismerjék a tanulságokat, és mindezt beilleszthessék az FtP program menetébe.
Miután a projekt a fiatalok viszonylag kisebb számára vonatkozott, az adatgyűjtés kvalitatív módszerekkel történt. A projektben részt vevő könyvtárak munkatársainak naplót kellett vezetniük, és a fiatalokkal való minden beszélgetésről beszámolót kellett írniuk. A vártnál nehezebb volt kvalitatív adatokat nyerni a projektben részt vevő fiataloktól. Sokan boldogan részt vettek a könyvtár által kínált tevékenységben, de vonakodtak attól, hogy elmondják, milyen élményt jelentett nekik az a lehetőség, hogy részt vehettek a könyvtári szolgáltatások alakításában. A projekt egyik tanulsága, hogy többféle módot kell biztosítani a fiataloknak a visszacsatolásra (pl. videonaplók készítése, blogok stb.)
Projekteredmények
1. A fiatalok szívesen elmondják a közkönyvtári szolgáltatások javításával kapcsolatos véleményüket és javaslataikat.
A projektben 232 fiatal vett részt, ami jelentősen nagyobb létszám, mint a célcsoportként kijelölt 150 (Dorsetben 26, Gloucestershire-ban 137, Swindonban 69). Ezek a számok azt mutatják, hogy a fiatalok szívesen vesznek részt ilyen kezdeményezésekben.
Azonban mindhárom könyvtári szolgálat azt jelezte, hogy a vártnál több időt vett igénybe a kölcsönös bizalom megteremtése a célcsoporttal. Ez különösen Dorsetben volt érvényes, ahol a könyvtárosoknak hosszú időn keresztül keményen meg kellett dolgozniuk azért, hogy az utazó (vándorló) közösség elfogadja őket. Mindhárom helyről arról számoltak be a könyvtárosok, hogy nagyfokú rugalmasságra van szükség a fiatalokhoz való közeledés során, és többféle módszert kell alkalmazni.
2. A hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok nem mindig tudják, mit várhatnak el egy közkönyvtártól.
Dorsetből és Swindonból azt jelezték a könyvtárosok, hogy célcsoportjuknak kevés tapasztalata volt a közkönyvtárak használatáról, és plusz foglalkozásokat kellett szervezni, hogy megértsék, mit nyújthat számukra a közkönyvtár. Ez fontos volt, mielőtt kikérték véleményüket a szolgáltatások bővítésével kapcsolatban.
Swindonban a fiatal anyák pl. úgy ismerték meg közelebbről a könyvtár munkáját, hogy a könyvtárosokkal együtt dolgoztak az ún. Mesezsák készítésében, amelybe könyvek, játékok és más kellékek kerültek, amelyek a gyereknek szánt felolvasó alkalmakhoz és más rendezvényekhez nyújtottak segítséget. Dorsetben a fiatal utazók csoportjából a nőket hívták meg a hozzájuk legközelebbi közkönyvtárba egyik este. Miután előzőleg felmérték érdeklődési körüket, az estét a divat és a szépség témája köré szervezték: szépségápolási szakember állt rendelkezésükre, könyvtárbemutatót tartottak, és internetes forrásokat mutattak meg az egészség és szépség témájában. Mindez segített a kölcsönös bizalom megteremtésében, és pozitív képet nyújtott a könyvtár szolgáltatásairól. Dorsetben azonban még a korábbi negatív tapasztalatokat is le kellett győzni.(Állandó lakcím hiányában nem kölcsönöztek számukra.)
3. A hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok gyakran nem bíznak abban, hogy meg tudják változtatni a dolgokat.
Főként Gloucestershire-ből számoltak be arról a fiatalok, hogy bár gyakran kérdezték a véleményüket különböző nyilvános szolgáltatásokról, mégsem voltak meggyőződve arról, hogy bármi is megváltozott volna véleményük hatására. Ezenkívül ritkán tájékozatták őket arról, mi történt a beszélgetések eredményeképp.
A fiatalok visszajelzéseiből és a képzés során szerzett ismeretek révén a könyvtárosok megértették, mennyire fontos a rendszeres visszacsatolás, hogy a fiatalok megtudják, mi változott ötleteik és javaslataik hatására. Gloucestershire-ben is és Swindonban is speciális esteket szerveztek, hogy szélesebb körben bemutathassák a fiatalok hozzájárulását.
Swindonban a fiatal szülőknek (akik egy gyermekkönyvtár berendezésének tervezésében vettek részt) lehetőségük volt a helyi parlamenti képviselővel beszélgetni arról, hogyan kerültek be a projektbe. A könyvtárosok azt remélték, hogy a résztvevők hozzájárulásának nyilvános bemutatása és az azt követő jelenlét a helyi médiában segít abban, hogy úgy érezzék, értékelik őket.
4. A hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok életmódja nem teszi lehetővé, hogy olyan mértékben kapcsolódjanak be a könyvtár munkájába, ahogy az a könyvtárosok elvárják.
Sok könyvtáros meglepődve tapasztalta, hogy az általuk felkeresett fiatalok milyen körülmények között élnek. A vándorló közösségnél, ahol a hat táborból 3 nem hivatalosan engedélyezett volt, döbbenten fedezték fel, hogy a fiataloknak gyertyafény mellett kell olvasniuk, mivel nincs áram. (Folyóvíz sem volt.)
Swindonban előfordult, hogy a fiatal szülők a megbeszélt találkozóra nem jöttek el.
A könyvtárosok megértették, hogy a sikeres munka érdekében el kell fogadniuk azokat a körülményeket, amelyek között ezek a fiatalok élnek. Rugalmasabb, személyre szóló szolgáltatásra van szükség a célcsoport igényeinek kielégítéséhez.
5. A könyvtárosoknak támogatásra és képzésre van szükségük, hogy magabiztosan járjanak el, amikor a fiatalokat a könyvtári döntéshozatalban való részvételre kérik fel.
A PfC projektben részt vevő könyvtárosok gyakran utaltak arra, mennyire értékelik az Ifjúsági Hivataltól és az Olvasási Ügynökségtől kapott folyamatos támogatást és képzést. Különösen értékesnek tartották a projekt kezdetén, hogy alapos képzést kaptak a fiatalok bevonásának különböző módszereiről, és nem kellett rögtön, ismeretek nélkül belevágniuk a feladatba.
Vezetőiknek is meg kell ismerniük a projektet, megérteniük fontosságát, céljait, mert ez segítheti a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalokkal kapcsolatos későbbi munkát.
6. A fiatalok részvétele a könyvtári szolgáltatásokban segítheti a hátrányos helyzetű fiatalok érdeklődésének felkeltését a könyvek és olvasás iránt
A projekt folyamán a könyvtárosok sokféle könyvet és más forrást használtak a fiatalok érdeklődésének felkeltésére. Gloucestershire-ben mangákat, Dorsetben viszont az utazók kérésére speciális (utazással kapcsolatos) anyagokat szereztek be. Swindonban a fiatal szülők, amikor könyvekről beszéltek a kisgyerekeikkel, maguk is érdeklődőbbé váltak az olvasás és a könyvek iránt.
7. A partneri kapcsolatok segíthetik a könyvtárakat a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok elérésében és bevonásában.
Mindhárom könyvtári szolgálat azt jelezte, hogy a helyi partneri kapcsolatok nagyban segítették őket a fiatal célcsoport elérésében. Swindonban a könyvtárosok a lakásszövetkezet és a szociális vállalkozásfejlesztési szervezet nélkül nem tudtak volna tartós és bizalommal teli kapcsolatot létesíteni a fiatal szülőkkel. A partnerintézmények munkatársai híd szerepet töltöttek be a könyvtárosok és a fiatalok között. Jól működő partneri kapcsolatoknál a partnerintézmények munkatársai meggyőzhetik a fiatalokat arról, milyen jelentős esemény, hogy részt vehetnek egy ilyen projektben, és gyakorlati támogatást is nyújthatnak nekik, hogy biztosítsák folyamatos részvételüket.
Mindhárom helyről azt jelezték a könyvtárosok, hogy a partneri kapcsolatok kiépítése sok időt vett igénybe, mivel mindkét félnek meg kellett értenie egymás szerepét és céljait.
A PfC projekt tanulságainak beépítése a részt vevô könyvtárak szolgáltatásaiba
A részt vevő könyvtárak számára a projekt nem egyszeri alkalmat jelentett a fiatalokkal való kapcsolatfelvételre. Mindannyian azért vettek részt a projektben, mert elhatározták, a tanulságokat arra használják, hogy hosszú távon megváltoztassák a fiatalok és a könyvtári szolgáltatások viszonyát. Mindhárom könyvtár meghatározta, hogyan őrzi meg és bővíti ki feladatait a fiatalok, különösen a társadalmilag hátrányos helyzetűek bevonásával kapcsolatban, és ezt a szolgáltatási tervében is tükrözi.
Mások számára is átvehető tanulságok
Az alkalmazott akciókutatási modell révén számos átvehető tanulság fogalmazódott meg, melyeket bármely könyvtár felhasználhat, ahol javítani szeretnék a hátrányos helyzetű fiatalok könyvtári ellátását. Összefoglalva:
- Készülj fel, hogy rugalmas legyél a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalokkal való kapcsolatfelvétel során, és ne keseredj el, ha kezdetben a fiatalok semmiben sem akarnak részt venni!
- Adj a fiataloknak ízelítőt a közkönyvtári kínálatból, mielőtt megkérdeznéd tőlük, milyen ötleteik vannak a szolgáltatások jobbításával kapcsolatban!
- Gondoskodj róla, hogy elegendő támogatás és forrás álljon a könyvtárosok rendelkezésére ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak dolgozni a fiatalokkal!
- Tájékoztasd a fiatalokat részvételük hatásáról, és alkalomadtán adj lehetőséget az ünneplésre és annak bemutatására, milyen változás következett be tevékenységük nyomán!
- Olyan könyveket és egyéb forrásokat válassz ki, amelyek feltehetően megragadják a célcsoport fantáziáját!
- Építs ki partneri kapcsolatokat a fiatalokkal foglalkozó szervezetekkel!
- Realisztikus célokat tűzz ki a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalokkal való munkában!
- Fogadd el a fiatalok mostani életmódját!
- Találj módot a fiatalok érdeklődésének és részvételének a fenntartására!
- Használj országosan elérhető eszközöket és forrásokat, hogy alapvető változás következzen be a fiatalokkal való könyvtári munkában!
Országos változások kezdeményezése
Az Olvasási Ügynökség (TRA) minden alkalmat felhasznált arra, hogy a projekt tanulságait az FtP program további fejlesztéseibe beépítse. A tapasztalatokat a dél-nyugati régióban és országosan is terjesztették. 2007 februárjában a Fulfilling their Potential programról rendezett konferencián mutatták be a PfC projektet, ahol Swindonból az egyik részt vevő fiatal beszámolt a projekttel kapcsolatos tapasztalatairól. Azt remélik, hogy ez a szétsugárzó tevékenység más könyvtárakat is arra ösztönöz, hogy adaptálják az FtP program célkitűzéseit, és javítsák módszereiket és gyakorlatukat.
A PfC projekt tapasztalatairól az Ifjúsági Könyvtárak Országos Testületének is beszámoltak, és a projektet a Kulturális, Médiaügyi és Sportminisztérium (DCMS) esettanulmányként használja annak illusztrálására, milyen pozitív szerepet játszik a közkönyvtár a fiatalok életében.
Ezenkívül az Olvasási Ügynökség a PfC projekt tapasztalatait felhasználta a soron következő FtP akciókutatási projektek tervezésénél. A 2007 áprilisában indult HeadSpace projekt (részletesen ld. később) a fiatalok aktív bevonását „magasabb fokozatra kapcsolta”, lehetővé téve a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok számára, hogy megszervezzék és működtessék a saját maguk által kitalált könyvtári szolgáltatást.
Összegzés
A Paul Hamlyn Alapítvány támogatása kiváló lehetőséget teremtett annak feltárására, hogy a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalokat hogyan lehet bevonni a könyvtári szolgáltatások alakításába. A projekt során kiderült, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok – a könyvtárosok támogatásával és bátorításával – hajlandók a helyi közkönyvtár munkájában részt venni. Aktív részvételük előnyös egyrészt a könyvtár számára, mivel biztosítja, hogy a szolgáltatások jobban megfeleljenek a fiatalok igényeinek, másrészt maguknak a fiataloknak is hasznos, mert fejleszti önbizalmunkat és a hitet önmagukban. A projekt tanulságait bármely közkönyvtár hasznosíthatja, amely aktív stratégiát szándékozik kidolgozni a hátrányos helyzetű fiatalok részvételének előmozdítására.
Az Olvasási Ügynökség fiatalokkal kapcsolatos programjai
A Olvasási Ügynökség2 az MLA megbízásából országos stratégiát dolgozott ki a fiataloknak nyújtott könyvtári szolgáltatások javítására, amely a 11-19 éveseket állítja középpontba.
2009/2010-ben 75 könyvtári szolgálattal működtek együtt, programjaikba 12 500 fiatalt vontak be, közülük sok szegény környezetből származott.
A HeadSpace3 azt a sürgető igényt elégíti ki, amely ingyenes, lakóhelyhez közeli, biztonságos hely létrehozása iránt jelentkezik, ahol a fiatalok pozitív tevékenységekben, önkéntes munkákban vehetnek részt, fejleszthetik képességeiket és növelhetik önbizalmukat. Eddig húsz HeadSpace nyílt meg (ebből tizennyolc a Lottóalap támogatásával), és továbbiak is lesznek; a projekt világos üzenete, hogy a fiatalokat várják, és részvételüket értékelik a könyvtárban.
A projektben eddig
öt és fél ezer fiatal vett részt, 40%-uk társadalmi kirekesztődés által fenyegetett csoportból,
több mint 50%-uk nem használta a könyvtárat korábban,
kétezren vettek részt a környezet kialakításával, személyzet toborzásával, az állomány kiválasztásával, kreatív rendezvények tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos vezetői döntésekben,
háromszázan hosszú távon is vállaltak önkéntes munkát,
harminchatan találtak hosszú távon munkát maguknak.
A HeadSpace-szel kapcsolatos tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fiatalok önkéntes munkája képességeik javulását, önbizalmuk erősödését és a közösség ügyei iránti elkötelezettséget eredményez.
A Library offer to young people (Könyvtári kínálat fiataloknak): ehhez is a HeadSpace ad mintát. Bemutatja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a könyvtárak nyújthatnak a fiataloknak, és azt is, hogyan lehet bevonni a fiatalokat a helyi könyvtári szolgáltatások működtetésébe. Mindez széles körű kutatásokon és konzultációkon, a fiatalok és a könyvtárak közötti együttműködés pozitív példáin alapul.
Fulfilling their Potential4 (ld. fent is): a TRA két éven keresztül folytatott konzultációkat fiatalokkal, hogy megismerje véleményüket a helyi könyvtárról és arról, mit látnának ott szívesen. A konzultációk után dolgozta ki a TRA új programjait (groupthing, Participate és HeadSpace). Jelenleg az FtP projekt keretében fiatalokkal foglalkozó könyvtárosoknak rendeznek képzéseket Anglia észak-nyugati régiójában. A fiatalok itt már aktívan részt vesznek a helyi közkönyvtár életében, az állománnyal, a környezettel és a rendezvényekkel kapcsolatos döntésekben. A program honlapján számos esettanulmány olvasható.
A groupthing egyrészt a fiataloknak, másrészt a könyvtáraknak szánt szolgáltatás. A groupthing.org a fiatalok biztonságos, ingyenesen elérhető közösségi hálózata, ahol beszélgethetnek társaikkal olvasásról, írásról és arról, hol tudják publikálni írásaikat.
A MyVoice – write or wrong? kísérleti kreatív projekt. Kilenc fiatalt (13-19 éveseket) támogattak abban, hogy írják meg véleményüket a rasszizmusról, háborúról, durva szélsőségességről és a fiatalok médiában való jelenlétéről. Könyvtárosoktól és íróktól kaptak szakmai segítséget.
A Participate programcsomag, amely a könyvtárak fiatalokkal való munkáját támogatja (konzultációs lehetőségek, szemináriumok, új források a jelenlegi kormányzati irányelvekről stb.).
Az Out of the Box5 az Ifjúsági Hivatallal közös program, amelynek keretében olvasásra próbálják rávenni azokat a fiatalokat, akik kimaradtak az iskolarendszerű oktatásból. A projekt előzményei a Boox for Us, a Youtbboox, illetve folytatása, a YouthBOOX: Moving On.
A Boox for Us 1998 novemberében indult és 1999 májusáig tartott. Az Olvasás Éve rendezvénysorozat keretében 17 500 fontot kapott, s a Well Worth Reading, a TRA elődje és az Országos Ifjúsági Hivatal szervezte. Célja a társadalmi kirekesztés elleni harc, olyan fiatalok elérése, akik egyébként nem mennének maguktól könyvtárba. Hat demonstrációs projekt keretében ifjúságvédelmi szakemberek és könyvtárosok működtek együtt 13-16 éves, hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok (többek között az iskolai képzésből kizárt/kimaradt gyerekek) olvasási kultúrájának fejlesztésében. Kb. nyolcvan fiatal vett részt ezekben a projektekben, amelyek főként ifjúsági klubokban és gyermekottho¬nokban zajlottak. A cél az volt, hogy az olvasást élvezetes szabadidős tevékenységgé változtassa a fiatalok számára, és ráirányítsa figyelmüket életük fontos kérdéseire. A könyvtárosok nagyra értékelték az ifjúságvédelmi szakemberek munkáját, akik jó érzékkel tudtak kapcsolatot teremteni a fiatalokkal, különösen a hátrányos helyzetűekkel, és segítették a könyvtárosokat olyan programok tervezésében, amelyek valóban érdekelték őket.
A 2000 januárjában indított és négy évig tartó Youthboox célja az volt, hogy feltárja, milyen olvasásra nevelő „trükkök” működnek leghatékonyabban 13-18 évesek körében. Húsz önkormányzat vett részt benne, szoros partneri kapcsolatok alakultak ki az ifjúságvédelmi szakemberek és az iskolai/közkönyvtárosok között. A programban videó- és képregény-készítés, könyvtári átalakítások, magazinkészítés, történetek fényképekben elmesélve digitális fényképezőgép használatával, vers- és novellaírás stb., tehát kreatív tevékenységek is szerepeltek.
A YouthBOOX: Moving On program az olvasásfejlesztést és az alapvető készségek fejlesztését tűzte ki célul a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok körében. Ebben a fő partner az Országos Ifjúsági Hivatal és az Alapvető Készségek Ügynöksége volt. A program öt helyi projekttel indult, amelyek az alacsonyabb szintű olvasási készségekkel rendelkező fiatalokat célozták meg.
Az Out of the Box hat demonstrációs projektjének egyike Hertfordshire6 megyében zajlott, Hemel Hempstead város könyvtárában. A cél fiatal önkéntesek toborzása volt a 16-25 éves korosztálynak szóló könyvek kiválasztására, amelyeket aztán különgyűjteményként helyeztek el a könyvtárban (mivel ez a „normál” beszerzéseken felüli állományrészt jelent). Az országos ifjúsági önkéntes program, a vinvolved vállalta a reklámfeladatokat és az önkéntesek toborzását, a könyvtár pedig képzést szervezett a könyvkiválasztás folyamatának tudnivalóiról. Az önkéntesek toborzásánál fontos szempont volt, hogy a kiválasztott fiatal érdeklődjön a könyvek és az olvasás iránt, rendelkezzen számítógépes ismeretekkel, ismerje a windowsos alkalmazásokat és az internetet (mivel a kiválasztás nagyrészt a szállítók honlapjáról történik), és megfelelő időt tudjon szánni a projektre. A fiatalok négy alkalommal, egyenként két és fél órás kurzuson vettek részt, amelynek során megismerkedtek a projekt célkitűzéseivel, a könyvtár szolgáltatásaival, állományával, katalógusával és az „önkiszolgálási” lehetőségekkel, az állomány kiválasztásának megyei szintű kritériumaival, szolgáltatói honlapokkal, valamint részletesen a kiválasztás (előszerzeményezés) folyamatával. A projekt hitelességéhez nagymértékben hozzájárult, hogy a címek kiválasztását semmiféle módon nem cenzúrázták – erről az önkéntesek meg is győződhettek –, így valóban sajátjuknak érezték a projektet. Azzal, hogy a fiatalok esélyt kaptak az általuk használt szolgáltatás befolyásolására a közvetlen könyvkiválasztással, új készségeket is elsajátítottak, ami növelte önbizalmukat és javította elhelyezkedési lehetőségeiket, jó érzéssel töltötte le őket pozitív hozzájárulásuk a könyvtár állományának alakításához. A könyvtárosok azt is remélték, a projekttel bebizonyosodik, hogy a hertfordshire-i könyvtárák érzékenyen reagálnak a helyi közösség igényeire. A projekt során a fiatalok a felnőtt szépirodalomból 1000, a gyermekirodalomból 500 font értékben választottak műveket, amelyek rövid időn belül népszerűek lettek, az első négy hónapban 69%-os kölcsönzési eredményt mutattak (az átlagos 38,6%-kal szemben). A kölcsönzők viszont csak mintegy 10%-ban tartoztak a megcélzott 16-25 éves korosztályhoz, tehát a célcsoport elérése még nem sikerült teljesen. A Hemel Hempsteadben 2009-ben zajlott projekt eredményeire építve a megye további könyvtáraiban is terveznek hasonlót, már célzottabb toborzással az iskolákban, ifjúsági központokban, és lehetőséget biztosítva a korábbi résztvevők számára, hogy mentorként működjenek közre a programokban.
Új típusú, a tanulásnak és kreatív tevékenységeknek is helyet adó közkönyvtárak
Idea Stores7
A Tower Hamlets London 215 ezer lakosú városrésze, ahol a lakosság 49%-a színes bőrű. Egyharmaduk Bangladesből, a többiek Szomáliából, Kínából, Vietnámból, Afrikából és a karibi térségből érkeztek. A kerületet két véglet jellemzi: egyrészt itt laknak az Egyesült Királyság legszélsőségesebb, analfabetizmussal és munkanélküliséggel leginkább sújtott rétegei, ugyanakkor a százezer embert foglalkoztató multinacionális cégek zömében igen jól fizetett alkalmazottai is.
Itt indult 1999-ben az Idea Stores gondolata és megvalósítása. A kerület könyvtárainak akkori látogatottsága csak 20%-os volt, miközben a többi kerületé az ott élő lakosság 50%-át érte el vagy meg is haladta. Ezért olyan szolgáltatásokat kellett kitalálni, amelyekkel be lehetett csábítani az embereket a könyvtárba. Arra a következtetésre jutottak, hogy az információs szolgáltatásokat, a felnőttoktatást és az önképzést kombinálni kell a hagyományos könyvtári funkciókkal
A könyvtári épületeket a főbb utcákba telepítették, a heti 46 órás nyitva tartást heti 71-re emelték, vagyis minden nap nyitva tartanak, az évi 365-ből 357 napon elérhetőek. Jelentősen megemelték a könyvek, CD-k, DVD-k számát, és jobb elhelyezést, hozzáférhetőséget biztosítottak ennek az állományrésznek. Az épületek számítógépparkját a felhasználók és a könyvtárosok igényei szerint alakították ki.
Az ún. LLL (lifelong learning), „az élethosszig tartó tanulás” szervezett képzései nem bizonyultak elégségesnek. Ki kellett egészíteni írás- és olvasástanulási kurzusokkal. A várható pozitív eredmény növelése érdekében a legkiválóbb építészeket kérték fel, hogy alakítsák, díszítsék, színezzék, világítsák meg a belső tereket természetes színekkel, természetes fénnyel, sok-sok üvegablakkal, hogy inkább egy bevásárló központhoz, mint a megszokott, hagyományos oktatási intézményekhez hasonlítsanak.
A rugalmas építészeti megoldások lehetővé teszik a közösségi tevékenységek, az oktatási és könyvtári szolgáltatások integrációját. Az osztálytermek, a számítógépes laborok és a könyvállomány nem különülnek el egymástól. A kávézóban pihenő látogató például hatalmas üvegfalakon keresztül láthatja az éppen folyó tanfolyamokat. Ez az elrendezés növeli a belátható tereket, és a látvány is bátorítja, tanulásra ösztönzi a könyvtár látogatóit.
A 2002-től működő új szemléletű könyvtárnak új nevet is kívántak adni, „modern könyvtár”, „képzési platform”. A képzést, a tanulást akarták hangsúlyozni az elnevezéssel, hogy a hátrányos helyzetűek azonnal értsék, nem hagyományos könyvtárról van szó. Végül az „Idea Stores” mellett döntöttek. Az első Store megnyitása óta további tíz nyitotta meg kapuit.
Studio 128
A leedsi városi könyvtár központjában létrehozott szolgáltatás arra mutat példát, hogy a közkönyvtárosok mennyire tudják megvalósítani a társadalmi integrációs irányelveket. Egy média-művészeti szervezettel együttműködve a Studio 12 Leeds legszegényebb részéből származó fiataloknak nyújt ingyenes hozzáférést egy felvételek készítésére alkalmas stúdióhoz, akkreditált képzéshez, és professzionális technikai eszközökhöz zenei, video- és más médiafelvételek készítésére. A stúdióban az új technikai lehetőségek – úm. videoszerkesztő készlet, digitális képmegjelenítő berendezés, zenei és animációs szoftverek stb. állnak az érdeklődők rendelkezésére. Heti négy napon át tart nyitva. A fiatalok munkáit a stúdió weboldalán mutatják be, élő közönségnek pedig a város központjában adhatják elő műveiket.
Példák skandináv országokból
A skandináv országokban a hátrányos társadalmi helyzetűek csoportjába elsősorban az etnikai kisebbségek (bevándorlók) tartoznak, a számukra nyújtott könyvtári szolgáltatások példaértékűek lehetnek minden ország számára. A bevándorlók meglehetősen nagy hányadának (47%) nincs munkája, tehát többszörösen is hátrányos helyzetű. (A dánoknál ez az arány csak 24%). Az OECD kutatásai szerint a harmadik generációs bevándorlóknak ugyanannyi szociális problémájuk van és ugyanolyan magas a bűnözési szint náluk, mint szüleiknél, ezért ezekben az országokban is kiemelten foglalkoznak a könyvtárak a fiatalokkal, különösen a bevándorló családból származókkal. Dániában pl. a fiatalok iskolai feladatainak megoldásához az ún. házifeladat-kávézók9 nyújtanak segítséget, amelyek hálózata fokozatosan épül ki a dán közkönyvtárakban. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a barátságos, kötetlen összejöveteleket lehetővé tevő könyvtári környezet kialakítására, és számos olvasásfejlesztési projektet is megvalósítottak ezekben az országokban. A fiatalok kreativitását segíti, önkifejezési lehetőséget kínál számukra a svéd Demotek projekt. A fiatalok alkotásai (írások, filmek, hangfelvételek) bekerülnek a helyi közkönyvtárak állományába, megtekinthetők, kölcsönözhetők. Finnországban a Kirjasto 10 nevű helsinki könyvtár10 nyújt színteret elsősorban a fiatalok zenei alkotómunkájához, fellépésekhez, kiállításokhoz és egyéb kulturális eseményekhez.
A Libraries for All projekt11
A Libraries for All – European Strategy for Multicultural Education (ESME), azaz a Multikulturális Oktatás Európai Stratégiája – Mindenki Könyvtára kétéves, 2008 októberétől 2010 szeptemberéig tartó európai kísérleti projekt, amely multikulturális közkönyvtárak és interkulturális könyvtári szolgáltatások modelljeinek kidolgozását tűzte ki célul. Kulcsfontosságú momentum a projektben a bevándorlókkal való együttműködés annak érdekében, hogy a bevándorló lakosság kulturális tőkéje is bekerüljön a fejlesztési folyamatba. A projektben részt vevő négy ország (Ausztria, Csehország, Németország és Svédország) kiválasztott kísérleti könyvtáraiban helyi tanácsadó testületeket hoztak létre a multikulturális ügyekhez. Ez a testület könyvtárosokból és a bevándorló közösség választott tagjaiból áll. Néhány könyvtárban a tanácsadó testület tagjai aktívan részt vesznek a konkrét projektfeladatokban is. Fontos szerepet játszanak a célcsoport elérésében, az információ begyűjtésében és terjesztésében a helyi közösségen belül, ezzel is népszerűsítve a könyvtárakat és a helyi közösségnek nyújtott szolgáltatásokat. Mind a négy kísérleti projektben (a helyszínek Götzis, Prága, Frankfurt és Gothenburg) közös az anyanyelvi fejlődés támogatása, a második idegen nyelv tanulásának segítése a bevándorlók számára és a digitális szakadék áthidalása számítógép-használati tanfolyamok szervezésével. A projekt értékelése után az egyes könyvtárak tapasztalatainak és a bevált gyakorlat korábban összegyűjtött esettanulmányai felhasználásával kézikönyvet fognak készíteni arról, hogyan kell a „mindenki könyvtárát” megvalósítani. Néhány példa a projekt honlapjáról, az említett „Best Practices” menüpontból:
Újságot olvasunk – együtt Odenseben12
Az odensei városi központi könyvtárban zajló programban különböző országokból származó bevándorló és menekült nők vettek részt. Ők maguk választhatták ki az őket érdeklő újságcikkeket. (Témájuk rendszerint a nők élete általában, egészség, gyerekek, családi élet, oktatás, munkalehetőségek Dániában, rasszizmus, nyelvtudás, globalizáció, vallás, politika volt.) A kiválasztott cikkeket elolvasás után megbeszélték. A nők egy másik projektben is részt vettek, amelynek célja, hogy felkészítse őket az álláskeresésre. A beszélgetés kiindulópontja sokszor a résztvevők élettörténete volt. A nők megtanulták, hogyan kell beszédbe elegyedni és különböző témákról társalogni egymással. A három hónapig tartó programot két könyvtáros és egy asszisztens vezette, hetente háromszor találkoztak a résztvevőkkel. Felkerestek szociális és egészségügyi iskolákat, kórházat és kávéházat is, ahol a nyelvet gyakorolhatták.
Itt mindnyájan itthon vagyunk13
A program helyszíne az ostravai városi könyvtár Csehországban. 2006 októberében roma használók részére nyitottak közkönyvtárat Ostrava-Vitkovicéban a 2004 óta folyó ún. Romani Kereka (Cigánykör) program részeként. Az ezen a területen lakó romák még a város többi részéhez képest is rosszabb körülmények között élnek, ezért ezt a területet választották ki egy speciális integrációs tevékenység helyszínéül. A célcsoport igényeinek feltérképezése érdekében együttműködtek a szociális gondozókkal és a romákkal, valamint tanulmányozták a vonatkozó szakirodalmat is. Felhasználták a korábbi, roma gyerekkel kapcsolatos tapasztalataikat és a nemzetközi bevált gyakorlat példáit. 2005-ben meglátogatták a pécsi Gandhi gimnázium könyvtárát, amely sikeres modellnek bizonyult számukra. (A program részletes ismertetését ld. Péterfi Rita cikkében14.)
Együttműködés a roma közösséggel15
Rožnov pod Radhoštěm városi könyvtára már több mint 25 éve szervez rendezvényeket, vetélkedőket a nevelőotthoni klubnak, amelyeken a nevelőotthonban élő gyerekeken kívül a városban lakó roma gyerekek is részt vesznek. Az előbbiek láthatóan sokkal tanultabbak és aktívabbak, mint a többiek, még a többségi társadalom gyerekeivel összehasonlítva is. Ez a különbség jól érzékelhető volt az ún. boszorkányok napján rendezett vetélkedőkön (a seprűdobás, gyógyital-készítés, jelmezverseny stb. során). A könyvtár kiemelt figyelmet fordít az idősebb (12-15 éves) roma korosztályra is: heti egy alkalommal például csak ők használhatják az internetes számítógépeket. Ezt a lehetőséget különösen a fiúk értékelik. A könyvtár romákkal kapcsolatos tevékenységében nagy segítséget nyújtott az indiai származású Kumar Vishwanathan, aki rengeteg tapasztalattal rendelkezik az ostravai roma közösséggel való folyamatos kapcsolattartásból adódóan, és számos ötlettel, jó tanáccsal szolgált a további munkához, programokhoz. Ennek egyik példája, hogy az Egészséges Rožnov nevű civil csoporttal közösen a könyvtárosok gyakran viszik kirándulni a roma gyerekeket a környékbeli hegyekbe, összekapcsolva a természetjárást a turistautak megtisztításával is. A moráviai roma közösség egyik tagjának (aki gyermekkora óta aktív könyvtárhasználó) kezdeményezésére a könyvtár részt vett a városban zajló A Roma Kultúra Hete programjaiban: egyrészt helyet biztosított egy gyermekrajz kiállításnak, másrészt ott rendezték a roma kórus koncertjét is.
A bemutatott programok a Libraries for All talán nem legjellemzőbb esetei, de a két csehországi példát a célcsoport és a magyar tapasztalatok átvétele miatt tartom fontosnak. A négy (osztrák, cseh, német és svéd) kísérleti könyvtár bizonyára rövidesen közzéteszi a projekt eredményeit a honlapon, az egyikről már cikk is született16.
A jelenlegi európai politikai környezetben, amikor több vezető európai politikus állítja, hogy a multikulturalizmus zsákutca, az asszimilációt kínáló modell megbukott, nem lehet eléggé hangsúlyozni, menyire fontos, hogy a kulturális intézmények, elsősorban a könyvtárak tegyék a dolgukat, és szolgáltatásaikkal továbbra is támogassák az eltérő etnikumú csoportok társadalmi integrációját. Ebben sokat segítenek a több országot átfogó projektek, példaértékű országos kezdeményezések, és az IFLA – amelynek e témával foglalkozó szekciója (Section on Library Services to Multicultural Populations) ebben az évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját – folyamatos szakmai irányítása.
Felhasznált források és irodalom
1. EASTELL, Ciara: The Partners for Change project: involving socially excluded young people in shaping public library services. = New Review of Children’s Literature and Librarianship, 14. vol. 2008. 1. no. 31-44. p.
2. http://www.readingagency.org.uk/young/
3. http://www.readingagency.org.uk/young/headspace/
4. http://www.readingagency.org.uk/young/fulfilling-their-potential/
5. http://www.readingagency.org.uk/young/out-of-the-box/
6. HUMPRHEYS, Carol – JACKSON, Annette: Consultation and beyond. = Public Library Journal, 25. vol. 2010. 2. no. 7-9. p.
7. http://www.ideastore.co.uk/en/home
8. http://www.leeds.gov.uk/page.aspx?pageidentifier=BF903AAFBD10EB4A80256E1C004E7376
8. http://www.finfo.dk/education-en/school-homework-cafes?set_language=en
10. http://www.lib.hel.fi/en-GB/kirjasto10/
11. http://www.librariesforall.eu/
12. http://www.librariesforall.eu/en/best-practices/we-read-the-newspaper-together-in-odense
13. http://www.librariesforall.eu/en/best-practices/we-are-all-at-home-here
14. PÉTERFI Rita: Közös utak : a cigányság könyvtári ellátása Északkelet-Csehországban. = Könyvtári Figyelő, 19. évf. 2009. 1. sz. 81-87. p.
15. http://www.librariesforall.eu/en/best-practices/cooperation-with-the-roma-community
16. SCHUMANN, Silke: Frankfurt am Main punktet mit
EU-Projekt : Interkulturelle Familienangebote der Stadt¬bücherei im Rahmen von »Libraries For All«. = BuB :
Forum Bibliothek und Information, 62. vol. 2010. 6. no. 445-447. p.