SCHRADER, Andreas – SIEWEKE, Beate: Hybrary – A jövő hibrid könyvtára

Andreas Schrader és Beate Sieweke: Hibrary – The hybryd library of the future
(
http://isnm.de/~schrader/tmp/IOS/N11_Schrader_Sieweke_LibraryOfTheFuture.doc)
c. tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.
 

Bevezetés

A könyvtárak mindig vezető szerepet játszottak a korszerű információs technológiák alkalmazásában. A nyomtatott könyvektől, kartonokon tártolt indexektől, elektronikus adatbázisoktól az OPAC-okig és az automatikus önkiszolgáló állomásokig a könyvtárak – különösen az egyetemeken – egyszerű kéziratgyűjteményekből korszerű szolgáltató központokká fejlődtek. A modern könyvtárakban a minőségi szolgáltatást jól képzett könyvtárosok nyújtják, akik a gyűjtés, a válogatás, a közvetítés mellett az információgyűjtést ösztönző, a tudományos kutatást és oktatást bátorító szociális környezetet teremtenek. Ezért a könyvtárak mindig a korszerű információs társadalom központjai voltak és azok is maradnak.
Bár az utóbbi években változott a könyvtárak szerepe, a jövőben felépítésüknek is alakulnia kell. A számítógépes technológiát használják ugyan a napi irányítási és adminisztrációs feladatokban, a korszerű eredményeket azonban még nem integrálták a tartalom optimális közvetítésébe. A viták és a kutatások központjában jelenleg a digitális könyvtárak vannak. Számos tartalomszolgáltató indított könyvtári projekteket, valamint az Európai Unió és a tagországok. A digitalizálás és az online források növekvő használata nem feltétlenül javítja a hagyományos könyvtárak szolgáltatásainak kínálatát és minőségét, de fontos versenyhelyzetet teremtenek az olvasók számára.
A ma könyvtárainak olyan hibrid vagy kapu/zsilip (gateway) szerepű könyvtárakká kell válniuk, amelyekben mind a hagyományos, mind a digitális könyvtár megtalálható. A papír-alapú és az elektronikus információs forrásokat láthatatlan módon integrálva kell szolgáltatniuk. A jövő könyvtárainak egyesíteniük kell a fizikai teret és a virtuális világhoz vezető interfészt, azaz épületekben kell lenniük, és fizikai hordozón lévő információs állományokat kell kezelniük, miközben a virtuális és a digitális világ eléréséhez szükséges korszerű (high-tech) központok.

A jövő könyvtárának víziója

A könyvtárak legfontosabb feladatai a jövőben sem változnak: az információ gyűjtése, válogatása és közvetítése továbbra is fő tevékenységük marad. A tudásalapú társadalmak globális világában lényeges lesz, hogy a könyvtárak a fejlett információfeldolgozó technológiák előterében legyenek, és az oktatás számára vonzó szolgáltató központokká váljanak. A könyvtáraknak új stratégiákat kell kidolgozniuk ahhoz, hogy az elvesztett olvasókat újra be tudják csábítani, és a holnap olvasóinak megfelelő szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. Amikor az internetforrások tetszés szerint kínálják az információt, könyvespolcokra már nincs szükség. Hasonlóképpen nem kell a könyvtáraknak internetelérést kínálniuk, mivel az olvasóknak sokszor korszerűbb és nagyobb teljesítményű gépe van otthon.
Németországban az utóbbi időkben a hagyományos könyvtárosképző programokat média-menedzsment programokká alakítják át. Jelentős eredményeket azonban attól várnak, hogy a könyvtárakban különböző végzettségű (számítógépes, vizuális technológiában, adatbázis-építésben stb. képzett) szakembereket fognak alkalmazni.
A könyvtárak típusai:
- Fizikai könyvtárak: hagyományos könyvtárak, nyomtatott és kéziratos gyűjteményekkel. Lehetnek digitális szolgáltatásai is, mint a katalógusok vagy internetes munkaállomások, de a központban a papíralapú médiumok vannak.
Elektronikus könyvtárak: az 1980-as években bevezetett fogalom azokra a könyvtárakra vonatkozott, amelyekben elektronikus hordozók (videók, cd-k stb.) is voltak. Az elnevezést ma már nem nagyon használják.
- Digitális könyvtárak: digitális dokumentumok gyűjteménye. Egy könyvtár digitálissá alakítható nyomtatott és elektronikus hordozón lévő gyűjteményének szkennelésével és digitalizálásával, és az így kapott állomány elektronikus rendszerben történő tárolásával. A fizikai és az elektronikus könyvtár másolatának tekinthető.
- Virtuális könyvtárak: fizikai valójukban nem létező, csak digitális szimulációval létrehozott könyvtárak. Szervezhetők például több intézmény osztott, hálózati technológiával elérhető rendszereként. A könyvtárosok szimulációjával (pl. avatar) bővítve kényelmesek lehetnek.
- Hibrid könyvtárak: nyomtatott és elektronikus, analóg és digitális információt egyaránt nyújtó könyvtárak, a fizikai és a digitális könyvtárak egyesítése.A jövő könyvtára a hibrid könyvtár elvére épül a fejlett média-technológia valós és kibertérben történő intenzív használatával. A Hybrarynak nevezett könyvtár kezeli a különböző médiumokból (fizikailag létező, nyomtatott dokumentumokból, elektronikus adatokból, számítógépben tárolt digitális információkból) álló gyűjteményt, fizikai (valós) térként létezik fizikai egységekkel és elérési mechanizmusokkal. Ugyanakkor virtuális könyvtárként is működik, lehetővé téve a kommunikációs csatornákon történő távoli hozzáférést. A tudásalapú társadalomban a könyvtár az információkeresés és -feldolgozás valamennyi feladatának színtere lesz, ugyanakkor a szabad (free) információelérés központi helyszíne, olyan hely, ahol az olvasók – a sokak számára nem elérhető – legújabb információs technológiák alkalmazásával találkozhatnak. Ezeken túlmenően pedig helyt ad a kapcsolattartásnak, az élethosszig tartó tanulásnak, a szórakozásnak.
A technológiákkal szembeni legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a lehetőségekhez képest feltűnésmentesek legyenek. Legjobb esetben az olvasók a technológiát észre sem veszik, ösztönösen használják a láthatatlan számítógépeket. Ahogy a könyvek esetében sem foglalkozik már senki azok előállításával, az emberek figyelme a nyomtatott szövegre összpontosul, a korszerű technológiát is az információfeldolgozás jobb elérési módszerének kell tekinteni, anélkül, hogy a figyelem előterében lenne.

Hybrary – a McLuhan Dokumentá­ciós Központ Könyvtára

Lübeck régebben magtárnak szolgáló épületében, a Média Dokkban található McLuhan Dokumentációs Központ Könyvtárát a Lübecki Egyetemhez csatolt (affiliated) Nemzetközi Új Média Iskola GmbH (International School of New Media GmbH = ISNM) működteti. Az oktatás alapjául szolgáló könyvtárat számos köz- és magánalapítvány támogatja. Szolgáltatásait a hallgatók a hét minden napján napi 24 órában vehetik igénybe; munkaállomások, helyi hálózat, OPAC, könyvtárközi kölcsönzés stb. áll a rendelkezésükre. Az állomány a kultúra, az üzleti élet, a dizájn és a technológia témakörében megjelent könyvek és elektronikus médiumok egyedülálló gyűjteménye. A könyvtár tökéletes környezetet biztosít az ISNM-ben az új média-alkalmazások terén folytatott kutatásokhoz. Különböző projektekben elemzik a könyvtárak speciális jellemzőit, prototípusokat fejlesztenek a könyvtári berendezéseket gyártó cégekkel együttműködésben. A cél a könyvtár szerepéről alkotott hagyományos szemlélet megváltoztatása, olyan új módszerek és interfészek fejlesztése, amelyek fizikai térben a digitális tartalmak ösztönös elérését segítik elő. A McLuhan Központ bemutató központként is működik, ahol kiemelten a könyvtárak és más szervezetek számára a tudástranszferhez szükséges legújabb technológiákat lehet megismerni.
Egyre szélesebb körben terjed a rádiófrekvenciás azonosító címkék (Radio Frequency Identification = RFID) használata; Schleswig-Holstein Tartományban a McLuhan volt az első egyetemi könyvtár, ahol már 2004 decemberében bevezették az RFID-alapú kölcsönzést. Az Oktatási Minisztérium által támogatott projekt keretében a könyvtár az akkor létező legkorszerűbb berendezéseket kapta: plazma-megjelenítőt, vetítőket, PDA-kat, RFID-alapú önkiszolgáló állomást, mobil leltározó rendszert, biztonsági kapukat, olvasó állomásokat stb. Minden könyvtári egységet RFID címkével láttak el, a PDA-kat pedig RFID-olvasókkal szerelték fel. Az olvasójegyek is RFID-címkét kaptak, lehetővé téve a kölcsönzési rendszer elérését, a könyvtár bejáratában lévő automatikus ajtók működtetését.
Az infrastruktúra mellett az új intelligens könyvtári szolgáltatások fejlesztését szolgálják az ISNM-ben folyó interdiszciplináris kutatások és az oktatás olyan kurzusok keretében, mint például Digitális könyvtárak, Ember-gép kapcsolat, Mindenhol megtalálható számítógépek. Folyamatban van a környezet-figyelést, az automatikus felhasználó-azonosítást, a multimédia-interfészeket támogató könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges platform fejlesztése. A munkában a digitális média tudományával foglalkozó mesterképzés hallgatói is részt vesznek. A platformról a valós és a virtuális világban meglévő információk egyaránt elérhetők lesznek. A platform néhány új szolgáltatása:

1. Érintő archívum (Tangible Archive)
 Ez tulajdonképpen egy interfész, amelyet a Digitális könyvtár kurzus hallgatói fejlesztettek 2004 nyarán egy ausztrál egyetemmel együttműködve az érintő interfész koncepció alapján. A lényege, hogy összeköti a digitális tartalmat és a hozzá tartozó valós tárgyat: az olvasó leveszi a polcról az RFID-címkével ellátott tárgyat (könyvet, videót stb.), és ráteszi a rejtett RFID-olvasóval ellátott munkaállomásra. Ennek nyomán a képernyőn megjelenik a dokumentum honlapja és tartalma. Az érintő interfészhez nincs szükség sem egérre, sem billentyűzetre, egyszerű és hatékony eszköz az archívum eléréséhez. Bármilyen más környezetben is használható, például a támogatók bemutatására, a hallgatók képeinek tárolására stb., akár a könyvtár épületén kívül is.

2. Avatarok
 Az emberek és a számítógépek között interfészként működhetnek, a kézmozdulatokon és a beszéden alapuló interaktív sémával kezelt komplex programok helyébe léphetnek. Emberi arcra hasonlító képpel és arckifejezésekkel az avatarok a felhasználói interfészek megújított változatai. Ha egy avatar fel tudja ismerni és értelmezni tudja a felhasználó érzelmeit, indulatait, és az emberhez hasonló módon tud azokra válaszolni, nem lesz többé szükség a hosszas Help dokumentumok (súgók) olvasására vagy a komplex parancssorok keresésére. Technológiai szempontból az avatar egy mesterséges személy vagy egy személy grafikus ábrázolása a virtuális világban; képekkel, ikonokkal vagy háromdimenziós animációs figurával lehet megjeleníteni.
Az avataroknak fontos szerepük lehet a korszerű könyvtárak helyi és távoli szolgáltatásaiban. Az információs pultnál dolgozó könyvtárost valószínűleg nem tudják helyettesíteni, de vannak olyan előnyeik, amelyek jól használhatók a szolgáltatások bővítésénél. A könyvtárakban egyelőre még ritkán használt avatarokra jó példa lehet a Bielefeldi Egyetemi Könyvtárban könyvtári kalauzként működő Lisa vagy a Hamburgi Egyetemi Könyvtárban elektronikus információs asszisztensként működő Stella. Az ISNM-ben fejlesztett Neva a McLuhan Könyvtár testet öltött, párbeszédet folytató ügynökének prototípusa. Olyan virtuális személyeket támogat, akiknek verbális és nem-verbális viselkedése a párbeszéd javítását szolgálja. Használható a könyvtár általános bemutatására (szabályok, munkatársak, állomány stb.), legfontosabb újdonsága azonban, hogy figyelni tud az olvasóra és a környezetre. Mivel a rendszerben minden olvasó azonosítva van, a válaszok személyesebb jellegűek lehetnek. A Neva például tájékoztatja az olvasót az általa megjelölt témában érkezett újdonságokról, megmutatja a képernyőn a könyvek borítóját. Kérésre hasonló könyveket ajánl. Tájékoztat az új beszerzésekről és kérésre előjegyzi a könyvet. A prototípus egyelőre erre a célra épített könyvtári adatbázist használ, a valós adatbázishoz csatlakozást fejlesztik. A jövőben, a továbbfejlesztett Neva el fogja kísérni az olvasót. A McLuhan Központban az olvasók közvetlenül a polcoknál is kölcsönözhetnek PDA-kat. A Neva egyelőre egy kijelölt, érintőképernyős kioszk-rendszerben működik, a következő lépésben azonban már át fog tudni ugrani a kioszkból az olvasói PDA képernyőjére és el fogja kalauzolni az olvasót a polcokhoz.
A tájékoztató könyvtárosok számára az ava¬tarok előnye abban rejlik, hogy megszabadulnak az ismétlődő munkáktól (például az önkiszolgáló állomás használatának magyarázata). Az így nyert időben jól képzett információs munkatársakként biztosíthatják az oktatási hátteret az olvasókkal folytatott közvetlen kommunikációban.

3. Audiovizuális-megtekintő állomás (AV-Preview station)
 Sok könyvtárban, ahol az elektronikus hordozón lévő egységek az állomány fontos részét képezik, a sérülések és a lopások elkerülésére a lemezeket a tartódoboztól külön tárolják. Az olvasók a polcokon megkeresik a cd-t vagy videokazettát, üres dobozát odaadják a könyvtárosnak, aki megkeresi magát a hordozót. Előfordul, hogy a kölcsönzés végén derül ki, hogy az olvasó nem jól választott, és a folyamat kezdődik elölről. Ezért szükséges, hogy az olvasó – a borítón lévő szöveg elolvasásán túl is – be tudjon tekinteni a tartalomba.
A McLuhan Könyvtárban olyan automatikus, plazmaképernyőből és RFID-olvasóból álló megtekintő állomást fejlesztettek, amely a borító közelítésére azonosítja a hordozót és elkezdi lejátszani a tartalmat. A szolgáltatás korlátozott felbontással és sebességgel olvasói PDA-n is működik. Mivel az olvasó is RFID-vel van nyilvántartva, a rendszer az olvasó által előnyben részesített nyelvet választja a DVD-n a lejátszáshoz. A fejlesztés következő lépése a PDA-k használatának távirányítása, hogy az olvasó kényelmesen böngészhessen a médiatartalmakban. Mivel az adatokat a központi szerveren tárolják, illegális másolatokat nem lehet készíteni. A megtekintő állomásokat csak beiratkozott olvasók használhatják, így biztosítva van a szerzői jogi védelem. A megtekintés indításakor a rendszer figyelembe veszi a gyártó által javasolt életkort és összehasonlítja azt az olvasó életkorával. Amikor a képernyőt nem megtekintésre használják, be lehet rajta mutatni az új szerzeményeket, tájékoztatni lehet a rendezvényekről stb.

4. Mobil szolgáltatások
 A hibrid könyvtárakban biztosítani kell, hogy a digitális információhoz a könyvtár bármely pontján hozzá lehessen férni. Ezért nem a kijelölt internet-munkaállomások a fontosak, mivel ezeken az olvasóknak kell belépniük és keresniük az információt ahelyett, hogy az információ menne el az olvasóhoz. Könyvtárosi szempontból ez olyan feladatoknál fontos, mint a leltározás, az állományapasztás vagy olvasói tájékoztató szolgáltatások. A cél eléréséhez mobil számítógépes eszközökre (például PDA) és vezeték nélküli hálózati technológiára (például WLAN) van szükség.
Az ISNM-ben először a lübecki tudományos és közkönyvtárakban vizsgálták a tipikus könyvtárosi feladatokat. Ennek eredményeként egy újszerű, PDA-alapú mobil szolgáltatást alakítottak ki, amely információkeresést, a webes szolgáltatás aktiválását, megjegyzések írását és besorolást, közvetlenül a polcoknál történő leltározást tesz lehetővé. A leltározás újdonsága az ún. Növekvő leltározás (Incremental Inventory), ami azt jelenti, hogy a leltározás akár a napi munkába is beilleszthető, integrálva a polcoknál folytatott összes munkát. A PDA-kba integrált apasztási és leltározási funkciók segítségével át lehet tekinteni a polcokon lévő könyveket, és képet lehet kapni a pillanatnyi helyzetről. A második lépésben a képernyőn megjelennek a könyv részletes adatai és a szemantikus keresési funkciók – a leltározás automatikusan az olvasószolgálati munka alatt történik. A teszteléshez nagy felbontású képernyős DELL PDA-t használtak, amelyet RFID-olvasóval szereltek fel. Az olvasók tájékoztatásához a készülék kiírja a könyvek általános adatait, keresni tud egyazon szerző műveire, egyazon szakrendi osztályba tartozó könyvekre stb., és egyéb információkat is tud szolgáltatni.

5. Érintő könyvek (Tangible books)
 A könyv kétségtelenül az emberiség egyik legnagyobb találmánya. A korszerű információs társadalom alapját a kézzel írt vagy nyomtatott dokumentumok és a hozzájuk tartozó elektronikus változatok képezik. A könyvet mint interfészt a virtuális világban is lehet használni, elektronikus könyv vagy e-könyv megnevezéssel. A digitális információnak sokféle tárolási és megjelenítési formátuma lehet, de még mindig az oldalankénti tárolás a legjellemzőbb mind az interneten, mind az elektronikus szövegfeldolgozásban. A könyvek és e-könyvek előnyeinek kutatása azt eredményezte, hogy az emberek szívesebben fogadják el az e-könyvet, ha az hasonlóságot mutat a valódi változathoz, azaz könnyű kinyitni, lehet lapozni, vagy gyorsan átpörgetve böngészni.
A McLuhan Központban az Érintő könyv projekt keretében a valódi könyvet használják a digitális másolat érintő interfészeként. A rendszer működéséhez a könyvvel semmit sem kell csinálni, az RFID-címke benne van. Az olvasó egy interaktív könyvtári asztalhoz ülve a könyvet az RFID-érzékelőhöz teszi, a rendszer pedig a képernyőn megjeleníti az adatbázisból a megfelelő e-könyvet. Az asztallap tetején vagy alján elhelyezett kamera optikai karakterolvasó segítségével azonosítja az oldalak lapozását, és követi az éppen kinyitott oldalt. Míg magát a könyvet könnyű az RFID-vel azonosítani, az oldalak azonosítása bonyolultabb eljárást igényel. Az olvasók számára a rendszer a digitális könyvek kényelmes olvasó eszközének bizonyult. További szolgáltatásként billentyűzet vagy elektronikus toll használatával a vetítéshez személyes megjegyzéseket lehet fűzni. Az elektronikus szövegből a megfelelő rész érintésével könnyen ki lehet emelni tudományos jelentéseket, képeket és kimutatásokat. A rendszer ezután automatikusan létrehozza a megfelelő hivatkozásokat, elkerülve ezzel a jogsértést.
A megoldás bármilyen könyvgyűjteményhez használható, az infrastruktúra iránti minimális igénnyel. Ha a könyv elektronikus változata még nincs meg, akkor azt menet közben egy szkennerrel az olvasó is könnyen el tudja készíteni. Mivel az olvasó a rendszernek csak a számára érdekes oldalakat mutatja meg, valószínűleg néhány másodpercet várnia kell, amíg az oldal bekerül az adatbázisba. Nincs szükség viszont további munkaerőre, az olvasók járulnak hozzá a szolgáltatáshoz.

Következtetések és kitekintés

A jövő könyvtára a korszerű technológia alkalmazásának élvonalában kell legyen ahhoz, hogy túlélje a kibertér kihívásait. Ugyanakkor a könyvtáraknak társadalmi szerepük is van: a találkozás, a tanulás, az együttműködés helyszínei. Mindaddig, amíg az emberek fizikai valóságukban léteznek és nem lehet őket virtuális vagy mesterséges intelligenciával pótolni, szükségük lesz arra, hogy a valóságban találkozzanak és átéljék a közös információs folyamatokat. A McLuhan Központ könyvtárában folyó projekt az ISNM egy nagyobb kutatási kezdeményezésének része. Az Ambient Ocean (OCEAN) projekt keretében egyre bonyolultabb környezetünk használatának és egyszerűsítésének a lehetőségeit kutatják. A laboratóriumi körülményektől eltérően a való világban a források gyakran heterogénebbek, rendszertelenül szervezettek, elérésük nem látható előre, interoperabilitásuk nem velejárójuk. A következő lépésben a projektet egy interaktív e-learning koncepció támogatására fogják használni. A könyvtár célja, hogy személyre szabott, mobil és környezet-figyelő hozzáférést nyújtson a könyvtárban elérhető tananyagokhoz. Az e-learning és a mindenütt jelen lévő könyvtári szolgáltatások összekapcsolásával egy hatékonyabb és intenzívebb oktatást lehetővé tévő kampusz épül. A tervezett szolgáltatások között szerepel az is, hogy a hallgatók az előadás alatt mobil eszközeikre megkapják a releváns szakirodalmat.

További információ:

http://www.isnm.de/mcluhan

A bejegyzés kategóriája: 2009. 1. szám
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!