Tanulmányok
Pályázat az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói álláshelyének betöltésére
2009. szeptember 1-jén az oktatási és kulturális miniszter pályázatot hirdetett az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatói álláshelyének betöltésére. A főigazgatói munkakörre ketten pályáztak: MONOK István, aki a könyvtárat 1999 óta, két cikluson át vezette, és Sajó Andrea, aki az OSZK osztályvezetőjeként pályázott. A kulturális miniszter 2010 január 1-jével SAJÓ Andreát bízta meg az intézmény vezetésével.
A pályázati kiírásban szereplő megoldandó szakmai feladatok a következők voltak: a nemzeti könyvtár alapfeladataiként meghatározott tevékenységek szakmai irányítása; a Magyar Digitális Képkönyvtár folyamatos fejlesztése; az országos közös katalogizálás rendszerének fejlesztése, a különböző könyvtári adatbázisok közös keresőrendszerének kialakítása; a „Könyvtárkapu” portál fejlesztése és működtetése; országos lelőhely-nyilvántartások szolgáltatása interneten elérhető közös felületen.
MONOK István pályázata
SAJÓ Andrea pályázataKönyvtárkép az ezredfordulón. Magyar nyelvű nagylexikonok a könyvtárakról
BÉNYEI Miklós
A 20–21. század fordulóján három nagylexikon jelent meg Magyarországon: a Magyar Nagylexikon (1–19. kötet, Akadémiai Kiadó), a Britannica Hungarica. Világenciklopédia (1–18. kötet, Lexikon Kiadó) és a Révai Új Lexikona (1–18. kötet, Babits Kiadó).
A szerző e lexikonok könyvtárakkal és könyvtári munkával kapcsolatos szócikkeit nézte át. Elemzéséből képet kapunk, hogy az ezredfordulón a lexikonszerkesztők és a névtelen cikkírók hogyan láttatják a könyvtárak világát, milyen könyvtárképet sugallnak a használóknak.
Az elemző összbenyomása vegyes, az olvasók sok mindent megtudhatnak a könyvtárakról és a könyvtárkultúráról, miközben tetemes hiányok is tapasztalhatók; a sugallt könyvtárkép inkább esetlegesnek és számos elemében meghaladottnak mondható.
A Révai Új Lexikona (RÚL) közvetíti a legtöbbet a könyvtárakról és a könyvtári kultúráról (pl. egyedül itt szerepelt a könyvtári informatika címszó), és olyan könyvtárképet mutat be, amely igazodik az új évezred körülményeihez, ill. elvárásaihoz.
Bibliográfiai műhelyek a társadalomtudományi tájékoztatásért
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója 2009 júniusában konferenciát
tartott az OSZK-ban azzal a céllal, hogy a meghívottak – a nagy hagyományokkal rendelkező szakbibliográfiai műhelyek – beszámoljanak arról, min dolgoznak mostanában. Az elhangzott előadásokból négyet mutat be az összeállítás:
KARBACH Erika: A magyar szociológiai bibliográfiai feltárás 40 éve
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK) folyó szociológiai irodalmi feltárás hagyományait, eredményeit és fejlesztési tennivalóit ismerteti a tanulmány.
Rövid történeti visszatekintés után az országos szakkönyvtári szerepkör kezdetétől (1968) indult szakbibliográfiai és tematikus bibliográfiái munkákat veszi számba a szerző. A szociológiai szakirodalom számítógépes feldolgozása a külföldi szociológiai könyv- és folyóiratanyag analitikus feltárásával kezdődött. Ezzel párhuzamosan folyt a magyar szociológiatörténet bibliográfiai feltárása (később megindult a digitalizálása is ld. Szociológiatörténeti Digitális Archívum), valamint a kurrens magyar szociológiai irodalom feldolgozása (ld. a Szociológiai információ c. kiadványt, CD-ROM-ot, ill. a SzocioWeb nevű adatbázist). A használók az 1970–2006 közötti évekre a SzocioWeben, 2007-től a FSZEK Corvina integrált rendszerében a Szociológiai bibliográfia menüben kereshetik a magyar szociológiai adatbázisba tartozó irodalmat 1
A szociológiai osztály fejlesztési tervei között szerepel a FSZEK Corvina integrált rendszerében folyó feldolgozás és a SzocioWebes adatbázis egyesítése, a tételek kiegészítése a teljes szövegre utaló linkekkel, valamint a retrospektív feldolgozás hiányainak pótlása az 1930–1945 és az 1948–1969 évekre stb..
A FSZEK szociológiai gyűjteményének honlapja: http://www.fszek.hu/konyvtarink/kozponti_konyvtar/szociologiai_gyujtemeny
LENCSÉS Ákos: Hazai és nemzetközi statisztikai bibliográfiák
Az elemi statisztikai adatok nagy része megtalálható a hazai és nemzetközi statisztikai évkönyvekben, de tudnunk kell, hogy a statisztikák többségét rejtve publikálják, tehát nagy nehézséget jelent a források feltárása. A cikk arról ad jelzést, mik azok az eredmények, amelyeket a hazai és nemzetközi statisztikai bibliográfiák felmutatnak, és milyen tennivalók vannak még ezen a téren, ill. hogy reálisan mit lehet, hosszú távon vállalhatóan megoldani. A szerző először bemutatja az alapvető külföldi statisztikai bibliográfiákat (Index to statistics and probability, Current Index to Statistics, Statistics Sources), majd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített bibliográfiái összeállításokat (Statisztikai adatforrások, Magyar statisztikai évkönyv, Statisztikai zsebkönyv c. sorozatok) és a KSH folyóiratait. 1985-ben a KSH könyvtár kísérletképpen STAR néven (Statisztikai kiadványok katalógusa) bibliográfiát készített, mely a Statistics Sources-hoz hasonló struktúrában regisztrálta a forrásokat, de a használhatóság nehézkessége miatt nem készült további folytatása. A könyvtár ismert bibliográfiai sorozata a Nagy magyar statisztikusokról készült, 2009-ig 23 kötetet jelent meg.
2007-ben átalakult a KSH kiadványainak struktúrája, néhányat megszüntettek, másoknak alapvetően megváltozott, korszerűsödött a szerkezete. Az elektronikus feldolgozás miatt bizonyos adatcsoportok már csak a KSH adatbázisában érhetők el. Sürgető tennivaló a „Statisztikai adatforrások” következő kötetének elkészítése, mely a KSH-n kívüli forrásokat is regisztrálnia kellene.
JOBST Ágnes: Állambiztonsági bibliográfia (1945–1990)
Az Országgyűlés 1997-ben hozta létre a Történeti Hivatalt, melynek jogutódja 2003-tól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára lett. Az intézmény feladata, hogy az államszocializmus kori titkosszolgálatok (politikai rendőrség) munkájának megismerését tegye lehetővé.
A Történeti Levéltáron belül a könyvtár létrehozását egyfelől a levéltári feldolgozó munka igényei és a tudományos kutatás támogatásának szándéka ösztönözte, másfelől, hogy a Belügyminisztériumtól örökölt könyveket, aprónyomtatványokat és irattári anyagokat feldolgozzák, használhatóvá tegyék.
A könyvtár gyűjtőköre a segédleteken kívül a 20. század második felét feltáró monográfiákra és dokumentumközlésekre is kiterjed. A könyvtárban három gyűjteményrész jött létre: a 20. századi névtárak és címtárak gyűjteménye; az oktatási célú módszertani kiadványok gyűjteménye; a kurrens szakirodalmi rész.
A fejlesztés alatt álló adatbázis négy alrendszerből áll: a publikációs adattárból, az oktatási célú kiadványok adattárából, a kurrens, 1990 utáni szakirodalmi részből, valamint a kurrens sajtófigyelést és retrospektív sajtótörténeti szemléket tartalmazó részegységből.
Az állambiztonsági módszertani gyűjteményt egy tematikus rendszerű összeállítás tárja fel. A tematikus csoportok kialakításában az NDK állambiztonsági könyvtárának állambiztonsági bibliográfiáját vették alapul. A bibliográfia közel 500 tételes és gyakorlatilag lezártnak vehető, további gyarapodás nem várható.
A kurrens állambiztonsági szakbibliográfia (1945–1990) a rendszerváltás óta e témáról született irodalom visszakereshetővé tételére szolgál. Létrehozásának célja az egykori állambiztonsági szervek felépítésére és működésére vonatkozó szakirodalom összegyűjtése és bemutatása volt. A bibliográfia műfajok szerinti elrendezésű (pl. adattárak, forrásközlések, monográfiák, stb.). A fejlesztéseknél figyelembe kell majd venni a helytörténeti vonatkozásokat és a külföldi hungarikumokat is. Felmerülhet az oktatási anyagoknál alkalmazott tematikus elrendezés lehetősége is. TAMÁS Kincső: HUMANUS: bibliográfiai műhelyek együttműködésének lehetősége
Könyvtári Figyelő, Library Review, vol 55. 2009. no. 4. pp. …–…
A HUMANUS (Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa) az irodalomtudomány, nyelvtudomány, történelemtudomány, hadtudomány, politikatudomány, könyvtártudomány, könyvtörténet, filozófia , vallás, teológia, művészet, neveléstudomány, néprajztudomány, helytörténet területén látja el az országos szintű, összehangolt cikkfeldolgozást, megszüntetve a feltárások, feldolgozások párhuzamosságát. (Az adatbázis feldolgozói, bedolgozói köre jelenleg nem teljes, még vannak gazda nélküli tudományterületek.) .
Az adatbázis a Bodza keretrendszerre támaszkodik, amelyet kifejezetten a részdokumentumok feltárására fejlesztettek.
Az együttműködés konzorciumi keretben történik, az OSZK Humántudományi Bibliográfiai Osztálya látja el a koordinátori szerepet. .A szerző az OSZK és a külső műhelyek közötti együttműködésre épülő munkamódszer előnyeit vázolta, és a HUMANUS honlapjáról választott (www.oszk.hu/humanus) példákkal illusztrálta az együttműködés, ill. feldolgozás szintjeit. .
Az együttműködés első lépése az időszaki kiadványok feldolgozásának összehangolása, melyet a tanulmánykötetek összehangolt feldolgozásának megtervezése követ. Mintának egy többkötetes mű analitikus feldolgozását követhetjük nyomon.
Évforduló
Tíz év múltán – hatvan éve alapított körzeti könyvtárakról (1. rész)
TÓTH Gyula
A körzeti könyvtári rendszer magyarországi kidolgozója Sebestyén Géza (a nemzeti könyvtár hetvenes évekbeli főigazgató-helyettese) volt. A körzeti könyvtári működésre számos példa fordult elő a harmincas évek nyugati könyvtári gyakorlatában is. Nálunk lényege szerint a nyugati, kommunikálása szintjén a szovjetnek nevezett modell valósult meg.
Sebestyén koncepciója már 1942-ben készen volt, 1946-ban javasolt az országos művelődési program részeként végrehajtani, de hivatalosan csak 1949-ben vezették be. A 2. világháború utáni korszak művelődéspolitikája alapfeladatának tartotta a háború alatt elpusztult népkönyvtárak körzeti könyvtárakkal történő újjászervezését. Sebestyén kezdettől fogva a hálózati elv és a könyvtárügy egységének fontosságát tartotta szem előtt, és falusi-városi komplex könyvtári koncepcióban gondolkozott. A falusi lakosság könyvtári ellátását a városihoz hasonló szinten akarta megteremteni: legyenek a falunak is könyvei (állandó állomány), de a változó és folyamatosan frissülő könyvanyagról, valamint felkészült, a könyveket kiszállító (letétbe adó), szakmai segítséget is adni tudó személyzetről a központ (a körzeti könyvtár) gondoskodik.
A tanulmány e három évig élt formáció történetét, előzményeit és bevezetésének hátterét mutatja be.
150 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület
DANCS Szabolcs
Az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) 1859 novemberében alakult meg Kolozsváron. Első elnöke gróf Mikó Imre, „Erdély Széchenyije” volt, aki birtokát és házát adta az egyesületnek. Az egyesület alapszabályában a múzeum felállítását és működtetését, valamint a tudomány és kultúra magyar nyelvű terjesztését, művelését, jelölte meg célként. Az 1867-es kiegyezéssel csökkent az EME politikai jelentősége, a kolozsvári egyetem-alapításával viszont bővültek a tudományos és közgyűjteményi együttműködés lehetőségei. 1905-ben még állami támogatást is kapott a működéséhez. Az EME saját folyóiratot, évkönyvet, tudományos munkákat jelentetett meg. A Trianon utáni, majd a 2. bécsi döntéssel előállt helyzet sokat változtatott a működési körülményeken. A kommunista hatalomátvétel idején az egyesület egyre nehezebb helyzetbe került, mely elvezett 1950-ben történt megszűnéséhez. Az egyesület 1990-ben alakult újjá, az EME jogutódjának tekintve magát.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtára 1859–1950
SIPOS Gábor
Az Erdélyi Múzeum gyűjteményei közül a könyvtári rész már alapításakor kiemelkedő szerepű volt – Kemény János hagyatékának átvételével Ź több mint 15 ezer könyvet, 1083 kéziratot, oklevelet stb. örökölt. Az erdélyi társadalom magáénak érezte az egyesületet, a könyvtárat pedig az erdélyi történelem írásos emlékezetének, reprezentatív gyűjtőhelyének tekintette.
A tanulmány bemutatja a könyvtár munkáját a kezdetektől az egyesület 1950-es megszűnéséig; kitér azokra a személyekre, akik a könyvtár működésében jelentős szerepet töltöttek be (Mike Sándor, Szabó Károly, Ferenczi Zoltán, Erdélyi Pál). A könyvtár fénykora az új épületbe költözés ideje volt, amikor 1909-ben a történelmi Magyarország legmodernebb új építésű könyvtárába került a gyűjtemény az egyetemi könyvtárral együtt. A politikai, történelmi élet változásai a későbbiekben sokféle nehézséget és kárt okoztak. Az egyesület 1990-es újraalakulása után a könyvtári gyűjtemény jogi helyzetének rendezése még megoldásra vár.
A könyvtár és az olvasó szövetsége
SONNEVEND Péter
A könyvtár alkotórészei (gyűjtemény, olvasó, könyvtáros, szolgáltatás, infrastruktúra, fenntartó) ma a könyvtáros szerepe a leginkább meghatározó. Neki kell újraértelmeznie tennivalóit a gyorsan változó világban (más olvasói prioritások, más dokumentumok, új szolgáltatások, szorító pénzügyi feltételek, új informatikai lehetőségek stb.). Ha a könyvtár és könyvtáros nem az olvasóval szövetségben tevékenykedik, akkor legfőbb támaszát veszítheti el. A Gutenberg-galaxis fejlődése során különösen az elmúlt században volt meghatározó a könyvtár szerepe az olvasók dokumentumokhoz való hozzájutásában. Ma azonban az olvasó nem elégszik meg azzal, hogy heti 30–40, esetleg 50–60 órában számíthat a könyvtárra (mert utóbbi ennyi időben tart nyitva). Neki bármikor és bárhonnan elérhető szolgáltatásra van igénye, mert az információs társadalom ezt lehetővé teszi. Az új feladatokhoz a könyvtáros folyamatos „újjászületésére” van szükség: egy negyven éves pályafutás alatt négyszer kell(ene) teljesen megújulnia. Végül is a szövetség akkor él tovább, ha a könyvtáros újra és újra megtalálja az összhangot olvasójával.
Kitekintés
GIBBY Richard – GREEN, Andrew: Elektronikus kötelespéldány az Egyesült Királyságban
Electronic legal deposit in the United Kingdom. (New Review of Academic Librarianship, 14. vol. 2008. 1–2. no. 55–70. p.)c. tanulmányt Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.
A cikk a 2003. évi kötelespéldány-törvény után kialakult helyzetet mutatja be. A törvény lényegi eleme, hogy a hangzó és mozgó adathordozók kivételével először foglalkozott a megfogható, de nem nyomtatott kiadványok (mikroformátumok, CD-ROM-ok) és az online elérésű dokumentumok kötelespéldány-szolgáltatásával. A törvény felhatalmazó (enabling) jellegű, csak a kereteket rögzíti, és a résztvevőkre bízza a megvalósítást, A cikk beszámol a végrehajtás tapasztalatairól és a felmerült technikai, szervezési, jogi stb. problémákról.
LANKES, David: Hitelesség az interneten: a mértékadótól a megbízhatóig
Credibility on the Internet: shifting from authority to reliability (Journal of Documentation, 64. vol. 2008. 5. no. 667-685. p.) c. tanulmányt Dévai Péter tömörítette.
A szerző arra keres választ, mi teszi hitelessé az információszerzést az interneten. A választ elméleti igényességgel, az internetes infromációkeresés és a könyvtári munka elmúlt években történt változásainak vizsgálatával adja meg. A mértékadóság és a megbízhatóság az információ hitelességének két ellentétes oldalán található.
Könyvszemle
Az elektronikus kiadás hatóereje: milyen jövő vár a kiadókra és a könyvtárosokra?
BROWN, David J. – BOULDER-STONE, Richard: The impact of electronic publishing. The future for publishers and librarians. (München, Saur, 2008. 355 p.) (Ism.: Dudás Anikó)
A kötet cím nélküli három nagy fejezete: tartalomipar, tartalom-szolgáltatási szektorok, fogyasztók viselkedése; a másodiké: az elektronikus információipar (tudományos kommunikáció, folyóirat-kiadás), a harmadik fejezet pedig az e-kiadásra ható külső erőkkel, hatásokkal foglalkozik.
Digitális vagy információs? Tanulmánygyűjtemény a digitális tudásról
Digital literacies for learning. Ed. Allan Martin, Dan Madigan. London, Facet, cop. 2006. 242 p. (Ism.: Koltay Tibor)
A könyv tárgyát az írástudás és az írástudások (technológiai, vízuális, információs stb.) elemzése képezi. Első részében elméleti megközelítésű tanulmányok járják körbe a témát, a könyv második felében a gyakorlati hasznosításra, alkalmazásra koncentráló írások olvashatók.
Lépni, haladni szükséges
BÉNYEI Miklós: Művelődési törekvések az erdélyi reformországgyűléseken 1834–1848. Debrecen, Erdély-történeti Alapítvány, 2008. 270 p.) (Ism.: Róth András Lajos)
A korszak reformországgyűléseiből számunka a nemzeti művelődést támogató majdani intézmények (múzeum, akadémia, színház, egyetem) létrehozásának gondolata a legfontosabb, a könyvismertetés is ezekre koncentrál.
Minőség a könyvtárban
VIDRA SZABÓ Ferenc: Könyvtári partnerkapcsolatok, kommunikációs kérdések. Bp. Könyvtári Intézet, 2008. 143 p.(Ism.: Kovács Katalin)
A füzet a Könyvtári Minőségfejlesztés 21 programban résztvevő könyvtárak műhelytanulmányait tartalmazza, hogy mintát adjon a szervezeti kultúra, a hatékony partnerkapcsolatok, a jó belső kommunikáció, a motivált munkavégzés, ill. használói elégedettségi vizsgálatok megismeréséhez, saját gyakorlatba való átültetéséhez.